bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                       grey = Comment text

13501  III,  1894    |               visszavontak az ülés folyamán, de a rettenthetlen Szalay magáévá
13502  III,  1894    |               keresték a szemek, mint a tût, de bizony nem volt ott gróf
13503  III,  1894    |                     a turpisság elkövetõjét. De minek is? Hiszen még ha
13504  III,  1894    |                      egy nagy állomáshoz ért de még mindig hosszú, viszontagságos
13505  III,  1894    |                     a képben. Bár szokatlan, de mégse bántó. Egy játékosdi
13506  III,  1894    |                       elõkelõ, márványszerû, de a fekete szemei lelkesek,
13507  III,  1894    |                    Vagy három millió lelket. De ez veszélyes domínium. Okos
13508  III,  1894    |             örökséget kapott Kossuth Ferenc, de minden attól látszik függni,
13509  III,  1894    |                 beszélt, senki se hallgatta, de mégis beszélt, Szilágyi
13510  III,  1894    |                  oda-odakapott fájó fejéhez, de Polónyi mégis beszélt, az
13511  III,  1894    |                diskuráltak, Wekerle ásított, de mindez vissza nem riasztotta
13512  III,  1894    |                     furfangosan a szélsõbal, de minden attak után erõsebben
13513  III,  1894    |                    Ma is április 14-ike van!~De senki se ijedt meg, mert
13514  III,  1894    |                     az egyes kifejezéseknél, de a szabadelvû párt lelkesedésre
13515  III,  1894    |                    esetleg vakmerõ dolgokat, de mindig érdekeseket, mert
13516  III,  1894    |                      eltéríteni szándékától, de az ellenzék tombolva követelte:~-
13517  III,  1894    |        ráncigáltattak be.~Bocsánat a szóért, de az Európában járt vadember
13518  III,  1894    |                     Szelnárhoz a bokrétáért, de itthon legyen az egyik lábad.
13519  III,  1894    |                      ilyenforma volt a múlt, de a miniszter kisejtette a
13520  III,  1894    |                      érzem magamat. Istenem, de boldog vagyok. Szaladj,
13521  III,  1894    |                      õ most is pajzán és víg de megütközni már õ sem akar.~
13522  III,  1894    |                  jutott ellenzék szétnézett, de nem volt már semmije a világon,
13523  III,  1894    |               jobboldal zajos tetszése közt, de az ellenzék is némán, ingerültség
13524  III,  1894    |                  István fel nem támasztotta, de ha õexcellenciája tehette
13525  III,  1894    |                  volna Keresztes Istvánt is. De biz az õ kelme fejét egy
13526  III,  1894    |                     többsége a másik házban. De a dolog természeténél fogva
13527  III,  1894    |               közélet faktoraival éveken át, de nagy kérdéseknél ki vagyunk
13528  III,  1894    |             szavazástól az ellenzék részére.~De ezen társalgási csemegével (
13529  III,  1894    |                 agyrendszerébõl röpködött ki de vannak szegényes pillanatok,
13530  III,  1894    |                  nyugodtan az õ fehér lován, de mégis úgy látszik e percben,
13531  III,  1894    |                      érzékenyebb szívük van.~De a beszédekrõl nem írunk,
13532  III,  1894    |                     Ti kislelkûek vagytok.~- De kegyelmes uram, hiszen evidens
13533  III,  1894    |                     alapján?~- Nem tudom én, de gyõzünk, punktum.~Ez az
13534  III,  1894    |             képviselõk.~- A trotlik üzenete.~De a trotlik üzenete elõtt
13535  III,  1894    |                nagyszabású beszédet mondott, de ezt ma már csak a Magyar
13536  III,  1894    |                  felé, hogy õ akar beszélni, de Apponyi után öt percnyi
13537  III,  1894    |                     a képviselõk betódultak, de Szilágyi nem jelent meg.
13538  III,  1894    |                    igen van mondanivalója.~- De hisz akart...~- Nos igen,
13539  III,  1894    |             helyreigazító megjegyzést talán, de eláll ettõl is.~Bánffy tehát
13540  III,  1894    |                       Ha látják is még õket, de már így együtt sohasem.~
13541  III,  1894    |                      ellenzéki szónok Ugron (de ez csak hátban látható a
13542  III,  1894    |                   bejelentése« címet viseli, de természetesen a lemondás
13543  III,  1894    |                minisztert se tudott találni, de egyet a régiekbõl is elveszejtett.~
13544  III,  1894    |                földmûvelési ügyekhez értsen. De nem volna-e egyszerûbb,
13545  III,  1894    |                     lehetne nevezni grófnak.~De bár az újakról beszélünk,
13546  III,  1894    |                    elnöknek.~Hej, kis levél! De nagy fáradtságba kerültél!~
13547  III,  1894    |                  udvari kegy szele fújt ide.~De bontja már a király levelét
13548  III,  1894    |                  ugyanígy késõbb Eötvös is), de Apponyi maliciózus volt,
13549  III,  1894    |                  szokott beszélni versekben.~De kis Lulu a fejét rázta.
13550  III,  1894    |                   csak mégis be kell zárnom.~De míg a formát kereste a házszabályokban,
13551  III,  1894    |              magasból, kinézett a folyosóra, de még mindössze nem volt több
13552  III,  1894    |                  ásta ki számára, nem tudom, de hogy Schopper püspöknek
13553  III,  1894    |                    Horánszky mindig unalmas, de nem mindig ad be határozati
13554  III,  1894    |                 múltkor is mondott beszédet, de módosítványa mellett csak
13555  III,  1894    |                        gondolták magukban -, de mindent rosszul.~Bizonytalanság
13556  III,  1894    |                   forintocska évi jövedelem, de a bársony capuához még egy-egy
13557  III,  1894    |                   megmozdult a kis rókaképû, de galamblelkû Vaszary fejedelmi
13558  III,  1894    |                    is szavazott volna, ha...~De ‘iszen derék ember Linder
13559  III,  1894    |                   derék ember Linder György. De most nem errõl van szó,
13560  III,  1894    |            kálvinista hang, a Szász Károlyé, de olyan erõteljes »igen«-ben,
13561  III,  1894    |                    igen-ek kezdtek csepegni, de csak nagyon vékonyan, gyarlón,
13562  III,  1894    |                    nem eljötte. Pedig igírt. De a Dezsõ, a Prónay bizonyosan
13563  III,  1894    |                    kerekét a Festeticséknek, de nagy nyomaték levének a
13564  III,  1894    |                  Éppen jó lesz, ha úgy lesz.~De hirtelen lehûtötte kedvét
13565  III,  1894    |                   járt az ellenzéki többség.~De a Zichyekkel, hála istennek,
13566  III,  1894    |                   katlanja alá a pokolban...~De nem tesz semmit. A történelem
13567  III,  1894    |                 támadt.~- A zéruson vagyunk.~De a jegyzõ csak tovább olvasta
13568  III,  1894    |                   Újra kisebbségben vagyunk.~De ez volt aztán az utolsó
13569  III,  1894    |                       Három többségünk volt, de még három név hátra; még
13570  III,  1894    |                      mindig meg lehet bukni!~De mintha kõ esett volna le
13571  III,  1894    |               orcáikat hófehér keszkenõkkel.~De az asszony-sírás sem rontotta
13572  III,  1894    |                 ezeket lassabban tapossák le de nem sokkal.~Wekerle beszél,
13573  III,  1894    |                 amely mindenkit lebilincsel. De a bûbájos tündér, aki pályáján
13574  III,  1894    |                      ridegen veszi ki magát.~De hát ki merne egy Wekerle-féle
13575  III,  1894    |                  szült, azt is székely anya, de Molnár Józsiás még nem érkezett
13576  III,  1894    |                 nagyszerû, mesés felelem én, de hozzáteszem: hogyha nem
13577  III,  1894    |                    legyûr minden aggodalmat.~De én istenem, hogy is lehetne
13578  III,  1894    |                gazdálkodik a szegény Sándor.~De talán mégsem azt mondta,
13579  III,  1894    |                    Én ugyan bele nem láttam, de Wekerle látja, beszélt róla
13580  III,  1894    |                    még az expozéhoz is jut), de az érdeklõdést egy nyolcvan
13581  III,  1894    |                   volt taktikai szempontból, de a csatavesztések, bár elesett
13582  III,  1894    |               hatodik-hetedik évben fiadzik, de a napi használatra is kell
13583  III,  1894    |                         Nem, azt nem hiszem, de lásd, az eszme kitûnõ...~-
13584  III,  1894    |                   kitûnõ...~- Természetesen, de rengetegbe kerül, ennélfogva
13585  III,  1894    |                    kipréselni a »Sándortól«.~De az most már megvetõleg csapja
13586  III,  1894    |                   ezen ravasz taktika ellen, de Wekerle tudja, mit csinál
13587  III,  1894    |                   kezdõdött a fõrendiházban.~De e két vereséges nap emléke
13588  III,  1894    |                   Rendkívüli beszéd volt az, de az õ dicsõségét már nem
13589  III,  1894    |                   kitérhessen kereszténynek, de hogy a keresztény zsidó
13590  III,  1894    |               nyugszik.~Utána Sághy beszélt. De a Ház már éhes volt és nem
13591  III,  1894    |                     Sághy, minek beszéltél!«~De Sághy sohasem fogja ezt
13592  III,  1894    |                napjai meg vannak számlálva.«~De harmadik alkalommal is van
13593  III,  1894    |                      kimenetel marad örökké, de most már azért, mert a kabinet
13594  III,  1894    |                    elõbb el kell pusztulnia.~De ám ha kisül is, hogy mindebbõl
13595  III,  1894    |                    Szilágyi ennélfogva megy, de ilyenszerû távozását nem
13596  III,  1894    |                 mással lehet helyettesíteni, de csak az üres hordóét: a
13597  III,  1894    |                 olvasgasd õket ezek után is, de illedelmes mosolygással
13598  III,  1894    |                    földön, másrészt pedig... De a »másrészt« a holnapi cikkben
13599  III,  1894    |                 megbízhatóbb így, mint volt, de ez valóban keveset ér, mert
13600  III,  1894    |            nélkülözhetlen. Az Andrássy úton, de egyebütt is láttam már olyan
13601  III,  1894    |                    el tudják azokat fojtani.~De mindez csak arra jó, hogy
13602  III,  1894    |              megmutatják, hogy mennyit nyom. De a mi sajtónk az általános
13603  III,  1894    |                   igen erõs, hatalmas állat, de mégis csak minden hetedik
13604  III,  1894    |              municipalisták, megharagszanak, de azért az ellenfelek a nemzeti
13605  III,  1894    |                     Fúzió a nemzeti párttal. De ez csak akademice legyen
13606  III,  1894    |                     nekiindulni a mai kicsi, de egyöntetû többséggel úgy,
13607  III,  1894    |         következtetni, ha Wekerlét ismernõk, de Wekerlét mi nem ismerjük.
13608  III,  1894    |            tömkelegbõl, vagy bele pusztulni, de éppen ebben a dicsõségteljes
13609  III,  1894    |                      tulajdonságait. Merész, de nem szenvedélybõl, mint
13610  III,  1894    |                     inkább taktikából; okos, de nem az összes körülmények
13611  III,  1894    |                      gr. Andrássy; ingadozó, de nem a természeténél fogva,
13612  III,  1894    |           idõnyerésbõl, és puha, engedékeny, de csak azért, hogy az erõseket
13613  III,  1894    |                  belerohanni a veszedelembe, de nem bír a gyermek bátorságával,
13614  III,  1894    |                     vesékbe látó Metternich.~De máris szélesen rajzoltam
13615  III,  1894    |            visszakapjátok reményeiteket!«~...De hagyjuk el ezt most, mert
13616  III,  1894    |                 többségre emelkednék a párt. De a púroszok visszatérését
13617  III,  1894    |                    választást.~Új választás? De miért legyen új választás?
13618  III,  1894    |                  lenne a kerületek hódítása. De a szabadelvû párt a komoly
13619  III,  1894    |                      megkérdezni a nemzetet. De addig csupán »taktikai griff«
13620  III,  1894    |                    óta fújdogál innen-onnan.~De kik fújják ezt a szelet?
13621  III,  1894    |                     többség lefogyott ugyan, de a számok bûvésze, aki a
13622  III,  1894    |                     a papiroson kis többség, de a Házban megnagyobbodva,
13623  III,  1894    |                    az orosz cár meg nem hal.~De meghalt s a nagyvilági komédia,
13624  III,  1894    |                   minõ barátja volt õ annak!~De nem tesz semmit. A zsarnok
13625  III,  1894    |                Magyarország iránt?~Úgy, úgy, de nekünk kell okosabbaknak
13626  III,  1894    |               Horánszky is milyen okos most, de mennyire okos. Mert Horánszky
13627  III,  1894    |                   udvariassági termé­szetét, de valami csodálatos okosan
13628  III,  1894    |                     halála tette volna azzá? De mit várhat õ és Apponyi
13629  III,  1894    |                   helyek után kezdtek nézni.~De már csak kis idõre kellettek
13630  III,  1894    |                  Szibéria benépesítõje volt!~De ezek a diszharmonikus morzsák
13631  III,  1894    |                     csak a szélsõbal maradt, de innen is a siratókkal emelkedett
13632  III,  1894    |                    hogy miért állott ez föl.~De aztán elgondolták, hogy
13633  III,  1894    |                 kísérve.~Utána fölállt Helfy de milyen csodálatos! Hogy
13634  III,  1894    |                      ördög, talán nem is az! De mégis! Hiszen az lehetetlen,
13635  III,  1894    |               stagnál, hogy történik valami.~De mily csalódás. Molnár József
13636  III,  1894    |                 Horánszky Nándor állott föl, de amint beszélni kezdett tárgyilagosan,
13637  III,  1894    |                  hátha mégis a Horánszky az.~De hogy még teljesebb legyen
13638  III,  1894    |                   karakterû belügyminiszter. De hát mindegy az, ha zsarnok
13639  III,  1894    |                 Ámbár ez mind valószínûtlen, de a kandallókban égtek, pattogtak
13640  III,  1894    |                    meg akart engem buktatni, de nem tudott, meglehet, hogyha
13641  III,  1894    |                   megbuktatni, én se tudnám. De ha meg tudnám is buktatni,
13642  III,  1894    |                     lehet rosszul okoskodott de a folyosón az volt a hit,
13643  III,  1894    |                   végre a csengettyû a pièce de resistancet jelentette,
13644  III,  1894    |                   amint odaért beszédjében: »De az õsszel bejött Magyarországba
13645  III,  1894    |               elnyelte nemcsak az õ szavait, de a Busbachét is. Károlyi
13646  III,  1894    |                   bankettig, illetve a »Jaj, de huncut a német« címû nótáig,
13647  III,  1894    |                     volt a corpus delicti... De amilyen kínos volt neki
13648  III,  1894    |                   szárnyaival picit érintse, de õ úgy ment bele, mint egy
13649  III,  1894    |                       minden szem odanézett, de ahelyett Kovács József kelt
13650  III,  1894    |                    mögött, aki prüsszentsen.~De a furfangos diák helyett
13651  III,  1894    |               megtagadták a szót Polónyinak, de a nekikerekedett zajban
13652  III,  1894    |                termen.~Hieronymi is fölállt, de a nagy zajban szóhoz õ se
13653  III,  1894    |                     korrekt feleletet adtak.~De Polónyi azért mégis beszélt
13654  III,  1894    |                    támad a király udvarában.~De ehhez semmi közöm, én mindössze
13655  III,  1894    |                   Mit mond a dologhoz Bródy?~De a nagy kombinátort a gyûjtõk
13656  III,  1894    |                 következtetések voltak ezek, de megtámogatva a logika cölöpeivel.~
13657  III,  1894    |                      órával, mint a többiek. De ezt a nézetemet nem osztja
13658  III,  1894    |                 bizalma nem változott ugyan, de ezen bizalmat nem terjeszti
13659  III,  1894    |                      elvek nemes talapzatán.~De ha e tekintetben a körülmények
13660  III,  1894    |                    ok semmilyen pártakcióra, de a javaslatok mellett végesvégig
13661  III,  1894    |                      lehetne, miként állunk, de az emberek lapokat olvasnak,
13662  III,  1894    |                      erre Wekerle válaszolt, de benne volt, hogy õ csak
13663  III,  1894    |                    mert alul járná le magát. De a kevésbõl sokat lehet érteni.
13664  III,  1894    |                   volt.~Napok jöttek-mentek, de semmi terv sem mutatkozott.
13665  III,  1894    |                    részérõl.~Várták, várták, de itt se történt semmi s a
13666  III,  1894    |                      a Times igazat mondott, de azért mégse törd rajta a
13667  III,  1894    |                 annyira, mint a friss hurut, de gyógyíthatlanabb. Mindössze
13668  III,  1894    |                     mert módok vannak bõven, de mind rosszak.~Az elsõ mód
13669  III,  1894    |               szeretnék Bécsben a legjobban, de új kabinetet nem bírtak
13670  III,  1894    |                   növekednek négy hét alatt, de elkophatnak egy hét alatt
13671  III,  1894    |                     akit Bécsben lefejeztek, de még mindig megvan a feje
13672  III,  1894    |                   nélkül és nem is maradhat.~De tudjuk, hogy lesznek, sõt
13673  III,  1894    |                 áldozza föl magát a pártért; de mi nem tartozunk ezekhez.~
13674  III,  1894    |                  hogy fölváltsuk és eléljük, de kár érte arra, hogy egy
13675  III,  1894    |                  áldozat volna, ha megtenné, de hogy hasznos volna-e, azt
13676  III,  1894    |                       Az ujja összezúzodott.~De ennek a Fáynak végre is
13677  III,  1894    |               Wekerle az egész kabinetjével, de ejtse el a két visszamaradt
13678  III,  1894    |                édesebb dolgok is a világon), de maga ez a kormány föl nem
13679  III,  1894    |                   Naív kívánság mindenesetre de hiszen estek már a világon
13680  III,  1894    |                   legörvendetesebb megoldás, de ehhez az kellene, hogy mikor
13681  III,  1894    |                   egy-egy új ember érkezett. De Perczel Béni is régen volt
13682  III,  1894    |                     boltokba fognak kerülni.~De most még koronaõr kell s
13683  III,  1894    |                     ül a folyosón csendesen, de mégis nyugtalanul, szinte
13684  III,  1894    |              szavaznak rá egy-egy konyakért. De az öregúr csak egynek hajlandó
13685  III,  1894    |              elviszed a koronát Kamarásra...~De már kezdõdik az ülés. Egy
13686  III,  1894    |                      csak egy elnöknek való, de vézna emberek, hát elférnek.
13687  III,  1894    |                     házban mindenki egyenlõ.~De a miniszterelnök intett
13688  III,  1894    |                     a külön asztal ott állt, de prímás nem volt hozzá.~A
13689  III,  1894    |                Esterházy jegyzõ.~A leiratot? De hol van a kegyelmes leirat?~
13690  III,  1894    |                hiányzott csak a sor végérõl; de arról ugyis tudja mindenki,
13691  III,  1894    |                     Alig beszélt két percig; de ez is elég volt, hogy az
13692  III,  1894    |             hátralevõ kettõt pedig követeli, de Wekerle nyilatkozatát nem
13693  III,  1894    |                helyütt szédelgésnek nevezte, de az éppen oly hatás nélkül
13694  III,  1894    |                     hogy ott tanácsot adjon.~De még ezzel nem volt minden
13695  III,  1894    |        miniszterelnök beszélt legrövidebben, de legnyomatékosabban. A hatvanhetes
13696  III,  1895    |                     a gazdát is megpróbálta, de az ellenszegült:~- Mindenben
13697  III,  1895    |                Pulszky mellett korteskedett. De a gazda magyar is volt,
13698  III,  1895    |                    bankót nyomott a markába, de Kácser uram indignálódva
13699  III,  1895    |                    se vesz el tõlem pénzt?~- De nem ám - szólt Meszlényi,
13700  III,  1895    |                     a reconnaisance vizitet, de eszébe jutván a Kossuth
13701  III,  1895    |            megszólalhatnának azok a bútorok! De õk hallgatagok maradnak.
13702  III,  1895    |                   néhány lépésre eléje ment, de nem olyan közel, hogy kézfogásra
13703  III,  1895    |           jöttek-mentek a király parancsára, de minthogy frakkja csak Wekerlének
13704  III,  1895    |                     meghívott tanácsosoktól, de õ maga nem fejezi ki nézeteit.~
13705  III,  1895    |                  íróasztalához és följegyzi. De mindezt állva, gyorsan.~
13706  III,  1895    |                     megvan már a maga terve, de meg akarja adni az eljárásnak
13707  III,  1895    |                  mondva:~»Hetven évet éltem, de úgy rémlik elõttem, mintha
13708  III,  1895    |                   Egyszer már volt családom, de meghalt, egyedül maradtam.
13709  III,  1895    |                     már pengetve, kikiáltva. De néki mégis kellett volna
13710  III,  1895    |                   kívánta hallani az asztal, de Szilágyi nem akart felemelkedni,
13711  III,  1895    |                  beszédet szeretnél tartani, de még nincsen meg az anyagod
13712  III,  1895    |               csakugyan megvan az Androméda. De ez a csillag már ott volt
13713  III,  1895    |                  mondám.~- No, azt csodálom. De elég az hozzá, hogy harmincöt
13714  III,  1895    |                      forint ebben az idõben, de már legalább egy-egy meleg
13715  III,  1895    |                    másiknak nem ad gyereket, de megadja a módot. Volna csak
13716  III,  1895    |                épített filigrán plánumaival, de Bálint császár hála istennek
13717  III,  1895    |                     Napóleon. Nem szerették, de féltek tõle, imponált nekik.
13718  III,  1895    |                    is volt, zsarnok is volt, de persze csak a maga kis hatáskörében.~
13719  III,  1895    |               kivihetett magának egy férfit. De itt egyetlen kakas se maradt.~
13720  III,  1895    |                     egy jóravaló hadsereget?~De a »ha« csak »ha«. A valóság
13721  III,  1895    |                   szedte apró, húsos lábait, de már jövet kiabálta nagy
13722  III,  1895    |                      helyet. Kutya egy hely, de meglesz benne. A macska
13723  III,  1895    |                  ígérnek, s aztán nem adnak. De Bálint úr nem látszott ez
13724  III,  1895    |                      ahhoz sok pénz kellene, de én szegény vagyok.~- Szegény
13725  III,  1895    |                 császár -, mert lelke nincs. De ön gazdag, mert egy ördöge
13726  III,  1895    |                  kerület kell, a macska fél, de nem én; ott fogok föllépni«.~
13727  III,  1895    |                    jól van, legyen a tied:~- De most láss hozzá, fráter,
13728  III,  1895    |                     feladat! Gyökeret verni! De hova? A semmibe, a levegõbe.
13729  III,  1895    |                   ott lesz?~- Természetesen. De ön úgy tegyen, mintha engem
13730  III,  1895    |              szegényes házikók a székelyeké, de tiszták, a kopjas kapu a
13731  III,  1895    |                 házak zsuppal vannak fedve - de kemencéik nincsenek. Bolond
13732  III,  1895    |                  gazdánkat mindenki szereti. De ni, itt is van!~Valóban
13733  III,  1895    |                    is, hogy feléje rohanjak, de egy tiltakozó mogorva szemintés
13734  III,  1895    |                    ferblizni?~- Nem éppen.~- De hát akkor mit csinálsz itt
13735  III,  1895    |                   alvó kamra?~- Télen nincs, de nyár volna, a szénapadláson
13736  III,  1895    |              vallomásra is el voltam szánva, de késõn volt, mire zavaromban
13737  III,  1895    |                    napon oly szükségem volt. De mint a villám egyszerre
13738  III,  1895    |                      szedegették néhanapján. De bölcsen cserélték - mert
13739  III,  1895    |                  Megint leülünk ferblizni.~- De hát aztán?~- Mikor megjön
13740  III,  1895    |                      kezdte összevarrogatni.~De a mandátum, a mandátum!
13741  III,  1895    |                      mondja »gyere hintó«.~- De ott bent a városban azt
13742  III,  1895    |             menyasszonya van már két év óta, de nem bírja elvenni, mert
13743  III,  1895    |                     öregei mondották így.)~- De nekem nincs befolyásom a
13744  III,  1895    |                mondani, amivel megbíztasson, de azért a tapintat határát
13745  III,  1895    |                  szólott jelentõségteljesen, de szörnyûséges nyugalommal:~-
13746  III,  1895    |                    úgy félszemmel, savanyún, de a székely Bismarck csak
13747  III,  1895    |                    az õ leleplezéseit:~- No, de megmondtam Tiszának, hogy
13748  III,  1895    |                   lesz követ, azt én mondom. De uramfia, nem is nekünk való.
13749  III,  1895    |               fogadták eleinte e közléseket, de azért terjedtek a vendégek
13750  III,  1895    |                    egyre veregette az öreg - de ugyancsak el nem képzeltem
13751  III,  1895    |                 prepotenciája:~- Nem engedi? De hátha megválasztjuk? - szólt
13752  III,  1895    |                       mint egy mérges kakas.~De már erre feljebb hangon
13753  III,  1895    |                   kezdte a másik is.~- Ejha! De nagy úr az úr. Hiszen önnek
13754  III,  1895    |                    Ohó! Otthon parancsoljon, de nem itt. Nézze meg az ember.
13755  III,  1895    |                     Bizony még a fülébe jut.~De Bálint császár javíthatatlan
13756  III,  1895    |                mintha a nevemet is hallanám. De ki gondolt volna effélére?
13757  III,  1895    |                     voksokat veszek az árán, de megmutatjuk, isten úgy segéljen,
13758  III,  1895    |                 Egyetlenegy volt a megyében, de azt nagy becsben tartották
13759  III,  1895    |                     az õ csörgedezõ vizével, de akár milyen messzirõl érkezik,
13760  III,  1895    |                 macska is szereti a tejfölt, de ha mély köcsögben vagyon,
13761  III,  1895    |                     tartózkodó volt irántam. De ez, megvallom, e percben
13762  III,  1895    |                      érzésemrõl számot adni, de az bizonyos, oly állapotban
13763  III,  1895    |                      órát alhatnám, istenem, de boldog volnék! Tízéves álmom
13764  III,  1895    |                   mindent kockáztatok ezzel, de mégis megszököm. Ha egy
13765  III,  1895    |                     alul. Durva volt az ing, de mégis bájos és ingerlõ.
13766  III,  1895    |                     vele.~- Elég a kettõ is. De tudsz-e hallgatni?~- Meglehet -
13767  III,  1895    |               Meglehet - mondá dévajkodva -, de eddig nem próbáltam.~- Jaj,
13768  III,  1895    |                beszélnek az urak maguk közt, de mégse teszem, mert lássa...
13769  III,  1895    |                    cselédleány itt, mint én, de annak szeretõje van a katonaságnál,
13770  III,  1895    |                   egész héten igaz legyen.~- De fiam, én nem várhatok hétfõig.
13771  III,  1895    |                     se ösmernék a bundájára. De különben se tehetném, mert
13772  III,  1895    |                       Jól van, jó, Zsuzsika. De hát legalább a szivartárcámat
13773  III,  1895    |                       No, azt már megteszem, de hol van?~- Bizony isten
13774  III,  1895    |                    hogy öröm volt ránézni.~- De a Borbálát el ne felejtsd.~-
13775  III,  1895    |                       Nehéz dolog - mondá -, de én is nehéz dolgot fogok
13776  III,  1895    |                   föllépek, ha más nem akad, de - tette hozzá - már úgy
13777  III,  1895    |                     eszem pedig megzsibbadt. De a szerencse szeszélyes istenség,
13778  III,  1895    |                        Azt gondolom, semmit. De ha mégis eszébe jutnék,
13779  III,  1895    |                     Sok-sok év elmúlt azóta, de még most is kedvesen emlékszem
13780  III,  1895    |                      tudom, sokat epekedett, de mit tehetek én róla, hogy
13781  III,  1895    |              királlyal? Nem énrajtam múlott, de õfelségén.~LATKÓCZY IMRE~
13782  III,  1895    |              szorosabb kapcsot hozott létre, de amely vacsorák idõk jártával
13783  III,  1895    |                folyékony, világos és tömött, de az élénkebb fordulatokat
13784  III,  1895    |                      kényeztetett kedvence - de õ arról nem látszik tudni
13785  III,  1895    |                      udvari marsall lehetne.~De így is nem megvetendõk az
13786  III,  1895    |                  mellett e jelentéktelenebb, de tetszetõs nagyvilági vonások,
13787  III,  1895    |               hamisat rajta, mint a haját... De csitt, hiszen a »Vasárnapi
13788  III,  1895    |                   arattak a szónoklat terén, de azután szomorú végük lett,
13789  III,  1895    |                     sablon-alak számba ment; de ezt az egyet kiemelte ez
13790  III,  1895    |                   ahány görbe fa az erdõben, de a szerencsétlenül járt szónokok
13791  III,  1895    |                   Történje magát ami akarja, de én itt maradok. Ha tik elmentek,
13792  III,  1895    |                 beszélt. Csak a kerületében, de azt is tótul.~Hogy mi vette
13793  III,  1895    |                 lendülettel. Hát nézi, nézi, de a választók hidegen maradnak (
13794  III,  1895    |                 egész tûzzel, lelkesedéssel, de semmi hatás. Nagyot emelint
13795  III,  1895    |                    ember, ‘iszen nagy ember, de sohase nem nyúlnék többé
13796  III,  1895    |                      mindig történik valami, de azt a valamit meg nem írják.
13797  III,  1895    |                     Régi patrícius polgárok, de a jelentékenyebb vagyonhoz
13798  III,  1895    |                  lesz még százezer forintja.~De mikor aztán a negyedik esztendõben
13799  III,  1895    |                     a Sacré Couer-öknél van, de a szombati dinékre hazaeresztik.~
13800  III,  1895    |                  kölyköztek, mint az egerek, de míg a vagyon nõtt, nõtt,
13801  III,  1895    |                   módon az elcserélt holmit, de soha nem került az többé
13802  III,  1895    |                     ötvenet akart csak adni, de Georges makacsul ragaszkodott
13803  III,  1895    |                  értelek - dadogta János úr, de értette.~- Egyszer egy pozsonyi
13804  III,  1895    |                      belõle, gyönyörû ruhát, de félt benne kimenni az emberek
13805  III,  1895    |                    ligetbe.~Boldogok voltak, de csak kevés ideig.~- Mit
13806  III,  1895    |                       Egy eladósodott ember, de képviselõ. S egy képviselõ,
13807  III,  1895    |                 kellett, sok gond, sok pénz.~De most már minden megvan,
13808  III,  1895    |                   hogy elfelejtene valamit - de még hozzá ád. Egyszóval
13809  III,  1895    |                      kifogástalan úridáma...~De hiszen meg fogják önök jobban
13810  III,  1895    |                 cselekvény gyorsabb menetét. De ha már benne vagyok, bizony
13811  III,  1895    |                 szerint még csiklandósabbat, de amellett el nem felejti
13812  III,  1895    |                     az üzletet sem.~- Ej no, de csintalan szája van az úrnak,
13813  III,  1895    |                     vagy nyolc-tíz iccényit, de mi az ördögöt tegyen most
13814  III,  1895    |                     lökést kapott a dombjuk.~De ha nagytekintetû Hiléczy
13815  III,  1895    |                  tudni, hogy mit beszélnek - de végre is lehetetlen. Az
13816  III,  1895    |                 mégsem tudnám már elmondani, de azt hiszem, hogy akkorában
13817  III,  1895    |                   csak kövekkel foglalkozol, de csak mégis hallanod kellett...~-
13818  III,  1895    |                Hallomás után nem beszélek.~- De már engedd meg, édes barátom,
13819  III,  1895    |                      nagytiszteletû úrnak.«~»De hisz én nem is ösmerem õket.«~»
13820  III,  1895    |                    persze, hogy nem mókusok. De mért kell éppen én elõttem
13821  III,  1895    |                    mely száz fogalomra szól, de a másik fele apródonkint
13822  III,  1895    |                tárgyról publicistáink írtak, de ebbõl, megvallom, igen kevés
13823  III,  1895    |               napszámost, aki magyarul szól, de meglátszik a kiejtésén,
13824  III,  1895    |               darabig habozott, megmondja-e, de azután mégis csak kivallotta:~-
13825  III,  1895    |                     magyar faluban szolgált, de egyetlen eset sem fordult
13826  III,  1895    |               karikacsapás negyven mondatig, de a negyvenedik mondatnál
13827  III,  1895    |                      könnyû volt végigrakni, de a vége felé már az Eszterházy-magtár
13828  III,  1895    |            ivó-forrás után tudakozódik stb., de a mondatok lassan csurognak,
13829  III,  1895    |              egyet-egyet az államférfiaktól, de mind kevés, még mindig kevés...
13830  III,  1895    |                     a nevekbõl is kifogynak, de a jóakaratból soha kifogyni
13831  III,  1895    |          fényképészeinktõl megszerezhettük), de mi ez a valósághoz képest.~
13832  III,  1895    |                  történik, a jó isten tudná, de hogy nem Magyarországon
13833  III,  1895    |                    még egy óráig továbbmegy (de már ki lehetett fáradva),
13834  III,  1895    |                    az a kis ostor a kezében.~De ahogy van, úgy van, az isten
13835  III,  1895    |             figyeljen, Fra Káti! Ide nézzen! De jól idenézzen és gondoljon
13836  III,  1895    |                 szebb, finomabb a Léni ujja, de mégis a Hankáéban van a
13837  III,  1895    |                    meg már nem tavalyi bocs, de innen-onnan öreg medve.
13838  III,  1895    |                belõle egy ezüst karikagyû... de vigyen el az ördög, ha elõre
13839  III,  1895    |                    fel a menyecske kardosan, de a haragjának titkolt öröm
13840  III,  1895    |                    pipa kialszik a szájában, de ahelyett kigyúlnak a szemei
13841  III,  1895    |             születésénél és címerénél fogva, de gondolkodására és cselekedeteire
13842  III,  1895    |          Osztálytársai jakobinusnak mondták, de e szó csak legnemesebb értelmében
13843  III,  1895    |                hibázhatott gyakran életében. De cselekedeteiben mindig csak
13844  III,  1895    |                Csakhamar rájöttem a dologra, de gondoltam magamban: minek
13845  III,  1895    |                     ember, akiét elfogadnám. De amiket számomra a »Vasvármegye«
13846  III,  1895    |                   József volt az igazi neve, de csak nyomtatásban látta
13847  III,  1895    |                      mondani: azt a poharat, de eszébe jutott, hogy ez gorombaság
13848  III,  1895    |                     herkulesi vállalkozásra. De Shakespeare-t senki sem
13849  III,  1895    |                mindig a múltra emlékeztette. De a múltnak szeretete nem
13850  III,  1895    |                  mondják az ellenzéki urak), de még ez nem elég (azt mondom
13851  III,  1895    |                     hét óta lakom frakkban«. De még hagyján, ha csak az
13852  III,  1895    |            kihallgatáson fogadta«. (Igen ám, de ehhez a félórához legalább
13853  III,  1895    |                    voltaképpeni reszortjára?~De még nem is elég, amit mondtunk.
13854  III,  1895    |                     veteránok és a tûzoltók, de most már miniszter kell.
13855  III,  1895    |               miniszter is, mint a kisujjam, de miniszter legyen. Ebédekhez
13856  III,  1895    |                    gyûjtemény szempontjából, de az élõ nagy aktusokhoz aktuális
13857  III,  1895    |                     jó és hasznos volna ez - de mit ér? Mikorra teljesen
13858  III,  1895    |                 egyet, másik is mozog egyet, de az ördögnek van olyan költõi
13859  III,  1895    |                      egyenesen mennek ugyan, de minden ajtót nyitva hagynak
13860  III,  1895    |                       Hiszen vannak, vannak, de mi az? Egyszer nem bírtam
13861  III,  1895    |                     ti dolgotokat egymással, de ne zavarjátok zárszámadási
13862  III,  1895    |                    meg egymást, ha tudjátok, de a zsörtölõdésnek, zajnak
13863  III,  1895    |                       csak szája volt rossz, de az most már fájdalom, örökre
13864  III,  1895    |               megjelentek a Szalay Imréé is.~De mindegy. Az, hogy Apponyi
13865  III,  1895    |                      két kövér, sárga könyv, de olyanhoz, aki tiszteletet
13866  III,  1895    |             Tisztelet ennek a makacsságnak - de semmivel sincs ma közelebb
13867  III,  1895    |                   naiv vergõdés imitt-amott, de fennen szárnyaló némely
13868  III,  1895    |                     csuszamlós talajon áll - de az õ egyénisége tiszta és
13869  III,  1895    |                       hogy az õ vonata megy.~De nem a politikus Apponyi
13870  III,  1895    |                      fiaim újra elõkeressük.~De vajon elõkeressük-e?~Elgondolkodom
13871  III,  1895    |                   Apponyi az õ programjain - de a foltozáshoz nagy masszív
13872  III,  1895    |                 tömör, sok helyütt kifejezõ, de több-kevésbé magyartalan,
13873  III,  1895    |                   elõkelõ, szabatos, formás, de azt a benyomást teszi, hogy
13874  III,  1895    |            egyházpolitikai vita fanatizmusa.~De ebben a munkában minden
13875  III,  1895    |              cserjéket és díszbokrokat hajt, de gyémántok innen nem hasadnak.
13876  III,  1895    |                  olyan nagy, mint gondolják.~De viszont nem is olyan kicsi,
13877  III,  1895    |                  ülnek, õ egyik legkiválóbb.~De nem volna-e nevetséges,
13878  III,  1895    |                      õ titán a szónoklatban, de Szilágyival már nem állja
13879  III,  1895    |                osztja a fényes tulajdonokat, de mindent mégsem ad oda egynek.
13880  III,  1895    |              nélkülöz. Az a rettenetes tûz - de az már talán nem is égi
13881  III,  1895    |                   majd az ország a sírjából, de akit kicsinyíteni divat
13882  III,  1895    |                    másik oldalra átültetjük.~De hát ez mind csak föltevés,
13883  III,  1895    |             versenyezhet a Házban: Szilágyi, de ha a beszédeket kihozzuk
13884  III,  1895    |              versenyezhetnek a Szilágyiéval, de a Láng és Berzeviczy utóbbi
13885  III,  1895    |                  harang­zúgáshoz hasonlatos. De mit ér? Ezeket bele nem
13886  III,  1895    |                 szónok is, a gondolkodó is - de ez a három úr, bár mindenik
13887  III,  1895    |                      talán fölül is haladja, de egyik se nagy - mindegyik
13888  III,  1895    |                elmélkedõk konyháján felgyúl.~De egyet nem lehet megtagadni,
13889  III,  1895    |                  választja meg gondosabban.)~De semmi közöm most a »nemzeti«
13890  III,  1895    |                    kisebb is ez idegeneknél, de a mienk, és bizony szegényebbek
13891  III,  1895    |                     ha megérkezik valahova - de õ addig is bátran elmondhatja
13892  III,  1895    |                bocsánat a csintalankodásért! De ezek a beszédek, ah ezek
13893  III,  1895    |                    szívesen kacagok veletek.~De a kis koboldok nem engednek
13894  III,  1895    |               elmondani való története van - de egy-két története minden
13895  III,  1895    |                      egy brilliáns témájuk - de azt soha meg nem írják.~
13896  III,  1895    |                    gombom, szólott az ember, de az aztán holnap legyen kész.
13897  III,  1895    |                    beszélte a reá esõ részt, de elhagyván az elejét, el
13898  III,  1895    |                 jelen vagy Visi, vagy Láng - de egy konstatálva lett, hogy
13899  III,  1895    |                    az csak adoptált poronty, de ami magával az emberrel
13900  III,  1895    |                      lehetne kifogást tenni, de (az ördög akar párbajt)
13901  III,  1895    |                  valamit, kért, mondjam meg, de én most már állhatatosan
13902  III,  1895    |                   követelte, hogy beszéljek.~De az én lelkem csak nem vitt
13903  III,  1895    |                     a szememet, úgy bántott, de úgy bántott (hangja tompa
13904  III,  1895    |                     megmondjam, ne mondjam - de csak jobb mégis kitérni,
13905  III,  1895    |                       Hát jól van, Kálmán. - De meg ne csalj, Kálmán.~Meg
13906  III,  1895    |                      bánom én? Mégse szép.~- De Shakespeare...~- Az mindegy -
13907  III,  1895    |                     zsidó származású volnál, de...~Nyugtalanul mozdult meg
13908  III,  1895    |                      diószín szemkarikáin.~- De, föl se vedd, kérlek alássan,
13909  III,  1895    |                 hamar fölforr, hamar lehûl - de mégiscsak a mi vérünk, száz
13910  III,  1895    |                      és megszokásból teszik, de a tanügyi bácsik nem szeretik,
13911  III,  1895    |                     bácsik írhassanak nekik.~De minthogy nem szeretek unalmas
13912  III,  1895    |                szellemi élelmet szállítják - de olyan is az. A szegény katonák
13913  III,  1895    |                  idegesen vártam a támadást, de semmi. Mi az ördög történt
13914  III,  1895    |                     istennek, sokáig késett, de kibukkant az elsõ és támad.
13915  III,  1895    |                bácsit nem lehet kapacitálni.~De miután lehetséges, hogy
13916  III,  1895    |         nagyrabecsülését, ön nagyon kegyes - de én írtam a mondatokat, s
13917  III,  1895    |                  mondhatná:~- Ehetném.~Igen, de ez neki sehogy sem megy
13918  III,  1895    |                 persze, hogy ez magyartalan, de könnyû, mert amint ott áll
13919  III,  1895    |                   igen szép és tömör dolog - de én nem megyek annyira, hogy
13920  III,  1895    |                rumuny embert megszólaltassa; de errõl nem szól a cikk, és
13921  III,  1895    |                 baloldalról nevetés hangzik, de az éljenektõl elnyomva,
13922  III,  1895    |                    kis kivétellel új alakok, de valamennyien a mieink, a
13923  III,  1895    |                 fringia és minden paszománt, de az nem látszik, s önök azt
13924  III,  1895    |                     valók, mert nagy tömlõk, de azért mindig a nagy tömlõk
13925  III,  1895    |                     lesznek a kis tömlõkbõl, de hosszú, hosszú ideig önfölfúvás
13926  III,  1895    |                   nem ért rá híressé lenni), de a miniszterség csak egy
13927  III,  1895    |                  hideg, szinte márványszerû, de apró fekete szemeiben élet
13928  III,  1895    |                    Nagy csizmát húzott föl - de minden jel odamutat, hogy
13929  III,  1895    |              lépegetni azon a kijelölt úton.~De már sokáig is idõztem az
13930  III,  1895    |                    ki a levélbõl, amit akar.~De Molnár becsületes pártember
13931  III,  1895    |                   mozdult meg olykor-olykor, de Andrássy, aki ma igen ügyes
13932  III,  1895    |                 hátul van, ahol osztogatnak, de mindig elöl, ahol valamit
13933  III,  1895    |                  lehet színi egy cigarettát. De hát öt percnyi haladék mit
13934  III,  1895    |                   hétre. Az öt perc elmúlik, de hát aztán?... Aztán, aztán?
13935  III,  1895    |                     elolvasni, ahol megakad, de rögtönözve, egyszeri hallás
13936  III,  1895    |                  rohamát.~Bánffy megszólalt. De nini, mennyivel izmosabb,
13937  III,  1895    |               beszéltek, és sokat beszéltek, de már senki sem törõdött velük,
13938  III,  1895    |                  levegõ romlott folytonosan. De minthogy az embereknek szükségképpen
13939  III,  1895    |                      hogy vegye át a jogart. De Szilágyi még nem jöhetett,
13940  III,  1895    |                eleségre, nehogy megromoljék.~De hát arra való Perczel Béni,
13941  III,  1895    |                szétüssön az ellenség között.~De pszt! Az ajtóban egy magyar
13942  III,  1895    |                Elhallgatná a Ház akármeddig, de egy hirtelen fordulattal,
13943  III,  1895    |                      holnap lesz a negyedik. De sebaj. Jó jel az.~Ennek
13944  III,  1895    |                    szükséges megbuktatására.~De ezt nyilván nem hiszi gróf
13945  III,  1895    |                   meg Bánffy miniszterelnök. De ‘iszen olyan debatter lesz
13946  III,  1895    |                 jobboldalról is helyeseltek, de egyszer csak valami megjegyzést
13947  III,  1895    |              személyes kérdésben állott fel, de másról akart beszélni, így
13948  III,  1895    |                     közönséges szépségek is, de az egészben mégis hasonlított
13949  III,  1895    |                      száz meg száz variánsa, de az alapeszme mindég egy.
13950  III,  1895    |                     a vitéz fölugrik: »hopp, de furcsát álmodtam«, s még
13951  III,  1895    |                     mivel hitt az ármánynak, de meg szüksége is van a nagy
13952  III,  1895    |               beszélték sok száz esztendeig, de igazra soha sem bírták átbeszélni.~
13953  III,  1895    |                   hogy nem‑e álmodom ezeket?~De nem, csakugyan Szilágyi
13954  III,  1895    |             Visszament a rengetegbe az igaz, de nem bölénynek, aki szabadon
13955  III,  1895    |                  borzalmas rejtélyességével. De az ülések vége felé mégis
13956  III,  1895    |                  akaratlan mozdulat mutatja. De a csöngettyû nem plajbász.~
13957  III,  1895    |                     õ lesz a miniszterelnök.~De az még nem jelent semmit,
13958  III,  1895    |                    szerezze, most nem tudom, de az aranyérre nézve merem
13959  III,  1895    |                       Egy perc alatt átnézi, de mindig állva, mire egyszerre
13960  III,  1895    |                      Antal meg volna sértve. De Szilágyi úgy tud járni az
13961  III,  1895    |               ütközetben viaskodnának mások.~De hát ez azért mégse szokatlan
13962  III,  1895    |                     nem az volna, elismerem. De ahol örök mozgás van, ott
13963  III,  1895    |               nagyobb minisztereket szülnek; de ez nagyon lassan megy.~Vagy
13964  III,  1895    |           megvesztegeti az ítélõ tehetséget, de éppen úgy vezetheti félre
13965  III,  1895    |              fáklyafénynél, és úgy is éltek, de a fáklyákkal együtt kialudtak,
13966  III,  1895    |                  éppenséggel nincs fogalmam, de egyet bizonyosnak tartok,
13967  III,  1895    |               jólesik, nemcsak érezni, mi õ, de látni is, mégpedig nyomtatott
13968  III,  1895    |                     némán bólintott fejével, de magában azt mondta:~- Talán
13969  III,  1895    |           legközelebbi szomszédjai ismerték, de azokkal se igen beszélt.
13970  III,  1895    |                    olyan õ, mint egy kõember~De vajon igazán olyan-e? Ej,
13971  III,  1895    |                     szép beszédeket tartott, de ezek nemigen hatottak, mert
13972  III,  1895    |                  pisztoly, amely nem durran, de talál.~Igen, a beszédek
13973  III,  1895    |                      és ismeretekre mutatók, de ha mégis azt mondta volna
13974  III,  1895    |                   valaha miniszter lehessen!~De hisz errõl senki sem beszélt,
13975  III,  1895    |                   nyúlik be a vékony bajusz.~De a generális szóhoz se engedte:~-
13976  III,  1895    |                     értesz-e.~Tanácsos lett, de rövid idõre, betegsége miatt
13977  III,  1895    |                    kellett válnia állásától, de szintén rövid idõre, mert
13978  III,  1895    |                    fukarul bánik a szavával. De ‘iszen okos ember a mi Wekerlénk.~
13979  III,  1895    |                látszassanak külön családnak.~De két hét óta megfordult a
13980  III,  1895    |                     feladat volna levezetni. De estek már ennél nagyobb
13981  III,  1895    |                milyen miniszter lesz belõle. De kirõl lehet azt tudni? Minden
13982  III,  1895    |                   megítélni, hogy jó lesz-e.~De mégis inkább a jobbat lehet
13983  III,  1895    |                     színvonal fölött maradt.~De mégis, nem annyira a beszédekkel,
13984  III,  1895    |                   messze van és nagy ködben; de szerencsés abban is, hogy
13985  III,  1895    |                   csinálnak ezek semmi bajt, de mégiscsak kényelmesebb az
13986  III,  1895    |                    üdébb lélegzetet vesznek.~De nem, mi az? Hiszen Szilágyi
13987  III,  1895    |                       hogy ide föllebbezzen!~De Issekutznak eleme a visszatetszés,
13988  III,  1895    |              elhatározással ment haza:~- Ej, de derék, ma éjjel kialhatom
13989  III,  1895    |                   hát el helyükrõl a régiek?~De végre is nem ennek a fickónak (
13990  III,  1895    |               egyedül hagyta Erdély Sándort. De Szilágyi se akart kisebb
13991  III,  1895    |                 Erdély Sándor minisztersége. De meglehet, hogy csak látszik.~
13992  III,  1895    |                     Azután államtitkár lett. De hát egy Szilágyi mellett
13993  III,  1895    |                     beszédekkel kisegítenie. De ha nincs semmi csillámló
13994  III,  1895    |                   ajkai körül fiatalos derû, de baloldalt kettéválasztott
13995  III,  1895    |                 gondolkozásmódja határozott, de rideg, szinte kietlen. Szelíd,
13996  III,  1895    |           igénytelenség melegsége árad szét, de néha fölveti a fejét, ajkai
13997  III,  1895    |                  hatalmas úr állna elõttünk.~De nem, nem, ez csak káprázat,
13998  III,  1895    |                  valójukban. Azaz, hacsak... de nem akarom folytatni.~A
13999  III,  1895    |                   Mind a kettõ semmi esetre. De hát nagy differencia-e,
14000  III,  1895    |                    titka, mi azt nem tudjuk.~De egy rostaforgatás nélkül