bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                       grey = Comment text

 4001   II,  1881    |         miniszterelnök ablakain beröpüljünk. De az a nagy kõ semmire sem
 4002   II,  1881    |                   gyémántja a legdrágább kõ, de a legnagyobb kõ a mienk.~
 4003   II,  1881    |                     egy tapodtat sem mozdul. De hiába is kényszerítenék,
 4004   II,  1881    |                      lehet idehozni a követ. De a Filátori gát hídja úgyse
 4005   II,  1881    |                     újra egy fényes bankett.~De a nagy követ még így sem
 4006   II,  1881    |             botránykõ ügye.~Ha majd fagy!...~De hátha nem fagy?~»Híres szakférfiaink«
 4007   II,  1881    |          szépliteratúrában? Mást választott. De olyan éktelen nevet, ami
 4008   II,  1881    |                    gyorsan nemcsak ismertté, de emlegetetté is tették nevét.
 4009   II,  1881    |                    embernek mondható így is, de mivé lehetett volna, ha
 4010   II,  1881    |                      szú csak lassan-lassan, de biztosan pusztította!~Utóbbi
 4011   II,  1881    |                népszínmûve kevésbé sikerült, de ezekben is sok jó és szép
 4012   II,  1881    |                   sohasem lesz többé jobban.~De mégis szakadatlanul dolgozott.~
 4013   II,  1881    |                    már egy éve betegeskedik. De ma reggel 6 órakor bekövetkezett
 4014   II,  1881    |                      betöltött; ami kicsiny, de mégis több, mert hasznosabb
 4015   II,  1881    |                  melynek csak izzadsága van, de nem fénylõ látszatja. Jókait,
 4016   II,  1881    |                   meg. Nem is álmodtak róla.~De a 24 éves ifjú mintha megérezte
 4017   II,  1881    |                     nyelveket: ez úgy dukál, de teszik is magoktól, az az
 4018   II,  1881    |                     a kassai kalendáriumban.~De Dux megtanult magyarul,
 4019   II,  1881    |                    rohamosan hanyatló beteg.~De betegsége dacára sem pihent.
 4020   II,  1881    |                     számára. Ez volt minden, de most már arra sincs szüksége
 4021   II,  1881    |                    fogas sauce tartare.~ Vin de Neszmély.~Roastbeef ŕ l’
 4022   II,  1881    |              Roastbeef ŕ l’anglaise et filet de~mouton ŕ la jardiničre~
 4023   II,  1881    |                  mouton ŕ la jardiničre~ Vin de Sashegy.~Canard et poularde
 4024   II,  1881    |                  húrja. Mert testre kicsiny, de mamelukságra nagy.~Ha az »
 4025   II,  1881    |                     vagy jobbra hajlítják, - de ha a burgerból lesz mameluk,
 4026   II,  1881    |               lehetne ajándékozni Szegednek.~De ha csak a jó beszédeit venné
 4027   II,  1881    |            Busbachnak meggyõzõdése is van, - de bebizonyult, hogy nincs.~
 4028   II,  1881    |                   különben Ráth Mór adta ki.~De a publikum be nem veszi.~*~
 4029   II,  1881    |                     publikum be nem veszi.~*~De mi is lelte az öreget, hogy
 4030   II,  1881    |                     a darázsokat a kollégák.~De nem lehetetlen, hogy a látszat
 4031   II,  1881    |                       S ha Szapáry megbukik (de már erre kétszázat lehetne
 4032   II,  1881    |                     a személykereseti-adó.~*~De ne tréfáljunk.~Ghyczy könyve
 4033   II,  1881    |              elolvassák a laikusok közül is.~De az az egy bizonyos, hogy
 4034   II,  1881    |                     mint egy sikerült darab?~De ez csak helytelen értelmezése
 4035   II,  1881    |              amelyikbe a káröröm nem fér be.~De hát ez még csak megjárta
 4036   II,  1881    |                  annak, hogy halál történik.~De hátha a szék reccsen az
 4037   II,  1881    |           bársonyszék van a képviselõházban.~De e csodálatos intermezzo
 4038   II,  1881    |                  alattok! - vélé Verhovay. - De már ezeket bizonyosan szélsõbaloldali
 4039   II,  1881    |                     pech, ha el nem fogadja.~De egy veterán íróra nézve
 4040   II,  1881    |                  onnan a cédulát a pedellus, de az ötlet elég jó arra, hogy
 4041   II,  1881    |                     a száraz felolvasásokon, de maholnap a Népszínházban
 4042   II,  1881    |                     kutyák is megdöglenek.~- De hát miért hozza ide, hiszen
 4043   II,  1881    |                      Nem is írtam volna meg, de mint novellaírónak mesterségemhez
 4044   II,  1881    |                      nem született embernek, de uraim, nem mind arany mégsem,
 4045   II,  1881    |                    szenved, hát ihatik bort, de a kutyának nincsen bora,
 4046   II,  1881    |                 Elkezdett vele konverzálni - de az nem felelgetett neki...~
 4047   II,  1881    |                     maga teljesen elveszett, de nyomai megmaradtak.~A »hetes
 4048   II,  1881    |                    életüket asszekuráltatni.~De miként a történelemíró hidegen
 4049   II,  1881    |                 döbbenni borzasztó sorsukon.~De hát hogy az Andrássy Manó
 4050   II,  1881    |              folyosókon.~A tábornok megélt - de a kutyái meg fognak halni.~
 4051   II,  1881    |                   agyon.~- A newfoundlandit? De hát lehetséges ez? Én azt
 4052   II,  1881    |                   valami közönséges katonát. De a newfoundlandit! Ez borzasztó,
 4053   II,  1881    |                      ártatlanok.~- Elhiszem, de hátha megvesznek...~- Nos,
 4054   II,  1881    |                    olyan osztrák politika.~- De édesem - szólt a báró -,
 4055   II,  1881    |                     pardon!~- Jól van hát... de ám lásd a következését.
 4056   II,  1881    |                      azonban jól érzi magát.~De ez csak a doktori jelentés.~
 4057   II,  1881    |                 rájöttek, hogy õ is itt van, de nem érezték, hogy itt van.
 4058   II,  1881    |                   hasonlítani Kiss Józsefet, de ezt õ maga sem akarja, s
 4059   II,  1881    |                      nyomán igyekszik járni, de a legtöbb balladájában ismét,
 4060   II,  1881    |             érzelmeinek megtalálja a formát.~De beszéljenek magukért e sorok,
 4061   II,  1881    |                 tudom csak.~Nem jártam arra,~De oda szállnék,~Nem láttam
 4062   II,  1881    |                   szállnék,~Nem láttam soha,~De rátalálnék,~Valami titkos~
 4063   II,  1881    |                      folynak egymás mellett.~De hány meg hány szebbnél-szebb
 4064   II,  1881    |                    között mint csúcs­pontok, de ami azokon alul van, azok
 4065   II,  1881    |                     mert se mély, sem magas, de éppen abban van az õ nagy
 4066   II,  1881    |                     mélyebb mindkettõjüknél, de ez legkevésbé van még kiforrva.~
 4067   II,  1881    |             irodalomtörténetben.~Keveset ír, de gonddal. S ezt kövesse ezentúl
 4068   II,  1881    |                    ez hibájuk a balladáknak, de végeredményben annyi, hogy
 4069   II,  1881    |                   egész a gyertyagyújtásig - de mondok én mégis egy jó tanácsot.~
 4070   II,  1881    |                  Jézuska adja ugyan a pénzt, de mégis a papa és a mama veszi
 4071   II,  1881    |                      ben), csak ennyit ígér, de többet ad, mert e képecskék
 4072   II,  1881    |                     lányoknak, asszonyoknak,~De a fiuk - helyesebb lesz -~
 4073   II,  1881    |          felolvastattak mind a három helyen. De a jegyzõkönyvet csak egy
 4074   II,  1881    |                     akarok maliciózus lenni, de önként fölmerül az a kérdés,
 4075   II,  1881    |                félórai ülés egy egész napig.~De mivelhogy a szentivánénekének,
 4076   II,  1881    |            újságírókat, akik visszaharapnak, de hogy az olyan újságírókra
 4077   II,  1881    |                      nézetét.~Busbak oszt, - de nem sokszoroz.~Busbak el
 4078   II,  1881    |           terpeszkedik nagyúri dölyffel.~... De hova jutottam már én is
 4079   II,  1881    |               Kossuth Lajos azt izente stb.«~De Komjáthy csak követeli,
 4080   II,  1881    |                  keresztüllapozta hátulról - de bizony nincs közte a kívánt
 4081   II,  1881    |                     kell! Majd megtalálja õ, de mindjárt.~Keresztüllapozta
 4082   II,  1881    |                  keresztüllapozta hátulról - de bizony nincs közte a kívánt
 4083   II,  1881    |                  keresztüllapozta hátulról - de bizony nincs közte a kívánt
 4084   II,  1881    |                  keresztüllapozta hátulról - de bizony nincs közte a kívánt
 4085   II,  1881    |                    Az ülés felfüggesztetett, de az aktákat bizony nem találták.
 4086   II,  1881    |                    nem kell sokat dolgoznia, de sokat kell tûrnie - a sajtó
 4087   II,  1881    |                     kell adni, vagy sehogy - de adni kell«, és mégis e mondás
 4088   II,  1881    |           alkotmányos király csak uralkodik, de nem kormányoz«.~Egyébiránt
 4089   II,  1881    |                       szintén nem kormányoz, de az igaz, nem is uralkodik.~
 4090   II,  1881    |                      megint nem rossz ember.~De tréfán kívül nem is rossz
 4091   II,  1881    |                írhatnám, hogy az utolsó nap, de hiszen mindenkinek megvan
 4092   II,  1881    |                  hónap elsejével kezdõdik, - de nekünk még tán a hónap elsejénél
 4093   II,  1881    |                 nyáron az üstököscsillaggal.~De elég olyan sebet ütött,
 4094   II,  1881    |                 minden a régi kerékvágásban.~De mi kiadjuk az utolsó számot.
 4095   II,  1881    |                     Elfecsegtük ami történt.~De ma... ma utoljára megyünk.
 4096   II,  1881    |                    új ház.~A régi clownok... de ki is maradt néhány. Csupa
 4097   II,  1881    |                     aztán jó viseld magadat!~De egy hely mégis van, ahol
 4098   II,  1881    |                      miért jöttek itt össze.~De végigrezeg a csengettyû
 4099   II,  1881    |                     ilyenkor a vicceket.~No, de túlnan is van hézag elegendõ.
 4100   II,  1881    |                  mélyen tisztelt folyosó«.~*~De hogy ennek a Komjáthynak
 4101   II,  1881    |                    elég terjedelmes a teste, de hogyan terjedhet mégis -
 4102   II,  1881    |                     megeshetik mind a kettõ.~De hát jól van az így. Mundus
 4103   II,  1881    |                    szekundáns túlgömbölyû.~*~De csitt a párbajokról.~Mert
 4104   II,  1881    |                 párbajokat vívni ha nem is - de róluk fecsegni tilos, tilos,
 4105   II,  1881    |                      nyelvét az éhes Moloch, de eddig még egy morzsa sem
 4106   II,  1881    |             Mennykövekkel tele tarisznyával.~De ma nem hajigálják még ki,
 4107   II,  1881    |                  lenni, mint a kapucinernek.~De mit toldjuk-foldjuk? Hogy
 4108   II,  1881    |                    el úgyis - hanem a lapok.~De hogy milyen hatása volt
 4109   II,  1881    |              folyosókon keresték tudniillik, de megtalálták a »ház«-ban
 4110   II,  1881    |                      dolog érdemére nem is - de a modorra nézve sokan hibáztatták
 4111   II,  1881    |                senkinek sem lett semmi baja. De ez most mellékes volt.~A
 4112   II,  1881    |              beszélhessen - mondta mindenki, de azért mégis mindenki várta,
 4113   II,  1881    |                  megjelent maga Rohonczy is, de csak nehány boldogabb bírt
 4114   II,  1881    |                      ki a távolabb állókhoz, de még azok is mennyi értékkel
 4115   II,  1881    |                     csakugyan beszélni akar, de hogy némelyek lebeszélni
 4116   II,  1881    |                   benn ül az elnöki székben, de »ház« még nincs; azt még
 4117   II,  1881    |                 volna tán, ha ott maradna, - de megindul, s mint anyaméh
 4118   II,  1881    |                   akasztaná meg haladásában.~De pszt... halotti csend támad,
 4119   II,  1881    |                   sas árnyékában is pihenni, de azért az összes emlõs állatok
 4120   II,  1881    |                 legtöbbet ér a »Kék macska«.~De bezzeg nem így vannak a
 4121   II,  1881    |                 hánykolódik; nem tud aludni, de nem is mer, nehogy azt találja
 4122   II,  1881    |                   igazolások elõtti éj édes, de rémletes is. Mert hátha
 4123   II,  1881    |                  tartozónak, azaz igazolják.~De még ekkor sem hisz a saját
 4124   II,  1881    |                     és annak a nagynénjébõl. De a hely, a parlamenti terem
 4125   II,  1881    |                    Harmadéve?~- Nem! Tavaly.~De a fiatal képviselõ is korán
 4126   II,  1881    |                    karzatról.~- Ha nem is... de legalább mindig Gida adná
 4127   II,  1881    |                   menne dinnyét termeszteni. De mint szónokot akkor is elismerte
 4128   II,  1881    |                      is elismerte kitûnõnek. De még ezt az érdemét se hagyta
 4129   II,  1881    |                 szónoknak a Gyulai szemében, de jó politikus is lett belõle
 4130   II,  1881    |                     Lajos. Most az nem vicc. De semmit úgy mondani, hogy
 4131   II,  1881    |                      tehetetlenségét, - haj, de késõn, késõn! Utólagos bánat
 4132   II,  1881    |                      urak szeptember-csonka, de október-teljes hónapjára
 4133   II,  1881    |                       mint hajdan a titánok; de mit ér, nem ártott vele
 4134   II,  1881    |                     kerületek mamelukot nem, de tiszta szívû szélsõbaliakat
 4135   II,  1881    |          szélsõbaliakat válasz­ta­nak. Igen, de a nemzetiségi kerületekbõl
 4136   II,  1881    |                    magnus dormitat Homerus«. De hát nem malicia-e ebbõl
 4137   II,  1881    |                számmal vannak ugyan már meg, de az új succrescentia se nyúl
 4138   II,  1881    |           rabszolgakereskedõnek rágalmaznak, de akinek szép piros arcára,
 4139   II,  1881    |              fordulhat az ember a bõrébõl -, de azon a szélén, mely nem
 4140   II,  1881    |                      mely nem a kormánypárt, de a szélsõbal felé néz. Csak
 4141   II,  1881    |                    nagyon is - keskeny árok.~De azért, mikor fölállt; minden
 4142   II,  1881    |                      Tisza Kálmánban.~Nem-e? De csak hallottátok volna!~
 4143   II,  1881    |            átvándorolván az egész táborával. De ha ez érdem: akkor ez az
 4144   II,  1881    |                      Dobránszky Péteré.~Huj, de perfekt mameluk mindjárt
 4145   II,  1881    |                  Imrusnak megint igaza volt.~De mégis kezet sietett szorítani
 4146   II,  1881    |                   mondtak az országgyûlésen, de még õ se mondott parlamenti
 4147   II,  1881    |                    szólók »mondtak valamit«.~De bizony õexcellenciája ezúttal
 4148   II,  1881    |                 újonc még a szent atyus.~No, de végre a szavazó is elfogy,
 4149   II,  1881    |                szónok az ellenzéki táborból, de azért az utolsó szó nem
 4150   II,  1881    |                      hétig tartó ütközetben.~De hát tartsunk rendet, mert
 4151   II,  1881    |                   tán el el nem követett is, de nem is ellenzett komolyan,
 4152   II,  1881    |                     csak ebben a kerületben, de lehet, hogy majd a többiben
 4153   II,  1881    |            szerfölött kulánsnak mutatkozott.~De szerfölött drágák voltak
 4154   II,  1881    |                    50 forint. Borsos biz ez, de ha már benne vagyunk! Azután
 4155   II,  1881    |                  módja ugyan a szónoklatnak, de szoktatónak elég is, ha
 4156   II,  1881    |             berekeszté: »mi keveset ígérünk, de azt meg tudjuk tartani.«~
 4157   II,  1881    |                  hogy ma már tudjuk fizetni. De ez még messze van attól,
 4158   II,  1881    |                    hiába istene a poetáknak, de jó mintául is szolgált.~
 4159   II,  1881    |                 szeretik az osztrák katonát, de mert a katona pénzt hoz
 4160   II,  1881    |           mozdulattal mondá:~- A törvény jó, de nem hajtják végre.~Nagy
 4161   II,  1881    |           megbuktatta, nem ám a kormánypárt, de a szélsõbal.~Így paktált
 4162   II,  1881    |                      az élctõl, mint mindig, de minden mértéken fölül igazságtalan,
 4163   II,  1881    |                      hogy meglehet, hogy az, de ennél rosszabb programot
 4164   II,  1881    |                    vesztegetés csúnya dolog. De ha egy magánember veszteget,
 4165   II,  1881    |               legalább a magáéból veszteget. De a miniszterek az országból
 4166   II,  1881    |                      mind Tisza tiltakozott, de Helfy fönntartá vádját,
 4167   II,  1881    |                    21)~Okt. 20.~A Házból ám, de nem a tisztelt Házból.~Mert
 4168   II,  1881    |                   még 24 óráig gondol­kozik.~De nem ez volt a mai ülés legfõbb
 4169   II,  1881    |                      van, az mind nagyszerû. De van nagyszerû olyan is,
 4170   II,  1881    |                legmagasabb trónbeszéd volt. (De ez még annál is magasabb.)
 4171   II,  1881    |             Egyebekben csak kezdeményeztünk, de be nem fejeztünk semmit. (
 4172   II,  1881    |              Fõrendiház reformja is kellene, de azt maga sem hiszi, hogy
 4173   II,  1881    |                    Aztán, engedelmet kérünk, de mi is építettünk görbe vasutakat,
 4174   II,  1881    |                    percre, hol másfél órára.~De hát a borsot is megtörik,
 4175   II,  1881    |                      határigazítás, az igaz, de a harmadik aztán bekeblezi
 4176   II,  1881    |                      csak elvárnók valahogy; de így ki követelhetné kivált
 4177   II,  1881    |           nagyfejûeket, kik a szomorú föl­fe­de­zésre menten elvesztették
 4178   II,  1881    |                   hiszen igaz, hogy õ kicsi, de az is igaz, hogy megvolt
 4179   II,  1881    |             Magyarországot elõbb vagy utóbb, de okvetlenül beolvasztja Ausztria.~-
 4180   II,  1881    |                   idõ óta belerekedt beszéd; de még Pulszky Guszti is, akinek
 4181   II,  1881    |                akusztikáját. Megkísérlették, de hogy milyennek találták,
 4182   II,  1881    |                      embernek, fordítaná le, de csak ma akadtam olyanra,
 4183   II,  1881    |                 rendel, - már bocsásson meg, de kérnem kell arra, írjon
 4184   II,  1881    |                   törvényt meg kell tartani; de azt is, hogy más, mint amit
 4185   II,  1881    |               eltûrésére rászorulhat más is, de csak addig, míg õ az erõsebb.
 4186   II,  1881    |                üzleti összeköttetésben levõ, de egyáltalában semmiféle nyerészkedõ
 4187   II,  1881    |                      A stílt még megengedem, de a szavak nem bizonyítanak.~
 4188   II,  1881    |                      kezed! Üsd mélyebben!~*~De hát a frázisok hazájában
 4189   II,  1881    |                     Herman szívében lakozik.~De ez neki többet ér az igazinál,
 4190   II,  1881    |                      álmodik s azt predikál, de ha meglátna egy igazi könnyet,
 4191   II,  1881    |                    ember együtt; rokonanyag, de Herman az egyik oldala,
 4192   II,  1881    |                     fogadja el a javaslatot, de nem abból az indokból, amelybõl
 4193   II,  1881    |              ingerkedék vele Verhovay Gyula, de Tisza Kálmán ezúttal nagyon
 4194   II,  1881    |                    leteszi, másik veszi föl.~De a Németh Bercivel vitt feleselésben
 4195   II,  1881    |                      történt semmi. Istenem, de csak hiába húzzák azokat
 4196   II,  1881    |                     ezentúl a Szikszayban.~*~De hát az egész dolog, amint
 4197   II,  1881    |                   Trefort úr nem volt jelen. De különben is nem szereti,
 4198   II,  1881    |                ülésnek nem volt több tárgya, de akik tudnak olvasni a sorok
 4199   II,  1881    |                   megéljenezték a mamelukok. De kár ilyenkor az olyan hatalmas
 4200   II,  1881    |                  kereskedelmi politikájának, de bizony még csak el se pirult
 4201   II,  1881    |                      igaz, hogy az õ hangja, de milyen?~Lánczy Gyula is
 4202   II,  1881    |                  mikor ráér, elolvashassa, - de ez még mind semmi a képviselõházhoz
 4203   II,  1881    |                     törvényeket bejelenteni.~De már ezt nem engedheti Tisza
 4204   II,  1882    |                   most nemcsak a fõvárosban, de a vidéki kisvárosokban is,
 4205   II,  1882    |                      másodszori eleséshez... de már nem a jégen.~Mi a különbség?
 4206   II,  1882    |                     nemcsak apró lábacskáit, de lábikráit is.~- Látták? -
 4207   II,  1882    |                 asszonyság fájdalmas hangon, de izgatottan a lovagias bárótól.~-
 4208   II,  1882    |                          Régi adoma lehet... de minden korcsolya-idény megnyíltakor
 4209   II,  1882    |                   öregeknek a meleg kályhát, de az asszonyok iránt a legudvariasabb:
 4210   II,  1882    |                    állatok, mint az emberek. De a kutyáknak van egy nagy
 4211   II,  1882    |                   városi tanács.~...Istenem, de okos ember is lehetett,
 4212   II,  1882    |               bõrünkre írták a diplomákat... de most... most...~- Mi van
 4213   II,  1882    |                     rendõr? Az lehetetlen!~- De istenúgyse igaz! - mondja
 4214   II,  1882    |                     szájkosárban járkálnánk. De a jó bolond... isten nyugosztalja
 4215   II,  1882    |                      díjnok, mint egy kutya?~De a díjnok már tudta, mi történik
 4216   II,  1882    |                    ember ebben az országban, de ezután már a kutya se sokkal
 4217   II,  1882    |              nagyokkal együtt bírt lépkedni, de hát még az olyan, aki köztük
 4218   II,  1882    |                    az emberek emlékezetében.~De a tegnapi nap halottja följebb
 4219   II,  1882    |                   röviden életrajzi adatait. De köteteket lehetne róla írni,
 4220   II,  1882    |               keresne - a liliputiak között?~De neki joga is volt már megpihenni.
 4221   II,  1882    |            belekeveredett a szabadságharcba, de csak igen rövid idõre tábori
 4222   II,  1882    |                    bizonyára nem lehet ott - de ott lesz gondolatban, ott
 4223   II,  1882    |        minisztériumban.~Nagy dologba fogott, de már azért is megérdemli
 4224   II,  1882    |                    nem is adófizetõ.~ ~*~No, de ne csináljunk szemrehányást
 4225   II,  1882    |                      értekezletre hívni meg, de annyi bizonyos, hogy a ponyvairodalmat
 4226   II,  1882    |                      jótékonycélú füzeteket, de mikor késõbb kevesebb lett
 4227   II,  1882    |               odavetõleg megjegyzém: »ejnye, de nagyon hasonlít Blahánéhoz!«~
 4228   II,  1882    |                 nagyon hasonlít Blahánéhoz!«~De vajon ki is ne akarna hasonlítani
 4229   II,  1882    |                      rajongtunk Blaháné­ért, de nagy hasztalan, kifáradva
 4230   II,  1882    |               homlokban és az arc alakjában. De ha nem lett volna is, mi
 4231   II,  1882    |                 darabig mindnyájunk örömére, de neki is a fejecskéjébe szállt
 4232   II,  1882    |                     a pékmestert - szerette, de csak azelõtt -, mert én
 4233   II,  1882    |            könnyelmûen egy kompetens partit? De iszen beszélhettek már annak!~
 4234   II,  1882    |                    míg dicsõségre dolgozott, de hogy aztán õ is megösmerte
 4235   II,  1882    |                     szép lesz színre nézve - de ihatatlan.~*~No, hanem mit
 4236   II,  1882    |               lehetek még leány. Honleány.~- De hát a színpadon?~- Ott is
 4237   II,  1882    |                    Kicsoda?~- Ez a Herman... De nini, nini, hallgassa csak
 4238   II,  1882    |                    Jókai. Gyalog indult el - de fantáziája mégis tovább
 4239   II,  1882    |                APRÓSÁGOK~Mennek a katonák... de kérdés: visszajönnek-e?
 4240   II,  1882    |                    sem változott meg azóta - de hátha a dalmátoké sem változott!~*~
 4241   II,  1882    |                      a kicsinyek boldogsága.~De ne fontoskodjunk itt hosszú
 4242   II,  1882    |                      nevessünk rajta mi is - de nem ott, ahová az udvari
 4243   II,  1882    |                  Engedd meg, kedves barátom, de a dolog véleményem szerint
 4244   II,  1882    |                   gondolkodási idõt kérek.~- De ha nem lehet - szólt Andrássy
 4245   II,  1882    |                   Méltóztassál megbocsátani, de én nem mehetek semmibe bele
 4246   II,  1882    |                    mindenre jó aludni egyet, de különben annál inkább is,
 4247   II,  1882    |                       hanem ha akar, jöjjön, de mindjárt.~Kandó azonnal
 4248   II,  1882    |                  volna ettõl az Andrássytól? De ülj le már egy kicsit s
 4249   II,  1882    |               kedvéért.~- Az már lehetséges. De siessünk!~Egy félóra múlva
 4250   II,  1882    |                   helyen élvezi a nyugalmat, de Somssich mint egy árny tizenöt
 4251   II,  1882    |                   hogy:~»Hát velem mi lesz?«~De a legfurcsább az, hogy ezt
 4252   II,  1882    |                    hallhatni fogja Wiltet.~- De hát azok, akiknek a két
 4253   II,  1882    |            legnemesebb fia lett vele a síré, de az egész ország egyik legtiszte­
 4254   II,  1882    |                 ügyvéd hazament gazdálkodni, de nem sokáig hagyták a mezei
 4255   II,  1882    |                 alispánná akarta választani, de Ung megye azért sem hagyta
 4256   II,  1882    |             úgynevezett vezéregyéniségekhez, de a zöm egyike úgy említé.
 4257   II,  1882    |                 hajakkal találta Bernáthot - de õ azért nem kapkodott, mint
 4258   II,  1882    |                     új pályát kell befutnia.~De az ifjú vér még forrt benne,
 4259   II,  1882    |               megkérdezni a szomszédomtól.~- De hát csak emlékszel a meséjére?~-
 4260   II,  1882    |                 Hegyi Arankával csókolózott. De hogy mit beszéltek hozzá,
 4261   II,  1882    |                 viszonya már annak volt! No, de bele is vékonyodtak a lábszárai.~
 4262   II,  1882    |                Furcsa háború« címû darabban.~De az igazi szilárd hangulat
 4263   II,  1882    |                századot késett mint katona - de két egész századot elõzött
 4264   II,  1882    |                   század nagy hõseibõl való, de azért tudott csodákat mûvelni
 4265   II,  1882    |                    öreg Garibaldi haldoklik!~De hát igazán haldoklik-e?~
 4266   II,  1882    |                        FÖLMELEGÍTVE~Nem egy, de száz alkalommal emelkedtek
 4267   II,  1882    |                     hajnalban kell felkelni. De az is igaz, hogy egészen
 4268   II,  1882    |                szomorú véget ér is a párbaj.~De tulajdonképpen nem is a
 4269   II,  1882    |                      hogyan viselik magukat.~De sohasem hágott oly tetõpontra
 4270   II,  1882    |                hazának, alig jut száz betû - de egy rablógyilkosnak, kirõl
 4271   II,  1882    |                   szeret olvasni a közönség.~De hát van-e ebben aztán morál?
 4272   II,  1882    |                       hogy ez rosszra vezet, de mégis kénytelen Hoszter-tárgyalást
 4273   II,  1882    |                    mert a többiek is hoznak.~De miért nem beszélnek hát
 4274   II,  1882    |                   idõ nagy úr volt eddig is.~De itt most nem annyira az
 4275   II,  1882    |                     Ki hallott valaha ilyet.~De nem azért jár jó idõ a diplomatákra,
 4276   II,  1882    |                      nyájas interpellációra, de olyat, melyet a választók
 4277   II,  1882    |                kellett volna annak kitörni - de ki tehet arról, ki tudhatta
 4278   II,  1882    |                      azután esküsznek meg.~- De iszen mégsem olyan bolond
 4279   II,  1882    |                   olyan alul kereste azokat.~De célt ért, a diadal igazolta
 4280   II,  1882    |                   kevés emberben vannak meg, de nem olyanok, amik a szellem
 4281   II,  1882    |                     mindenkinek, ami az övé, de ne túlságosan, mert a fölösleget
 4282   II,  1882    |                     eleinte ez intézménytõl.~De nem is lehet az másképp,
 4283   II,  1882    |                       Kérdezem tõle:~- Ejnye de szép nagy ház ez! Ugyan
 4284   II,  1882    |                    egy kolosszális épület.~- De már ez csak nem az ön háza?~-
 4285   II,  1882    |                    ez csak nem az ön háza?~- De bizony az enyim - mondotta
 4286   II,  1882    |                asszony, leány a templomból - de már nem mertem kérdezõsködni.~
 4287   II,  1882    |                        mondja a drabant... - de tessék meggondolni, hogy
 4288   II,  1882    |                gõzösen elõre, hanem a lassú, de biztos fejlõdés stádiuma
 4289   II,  1882    |                      Tudta õ azt már apróra, de még mindig hallani akarta,
 4290   II,  1882    |                  értünk.~»Istenem - szólt -, de mégis csak nagy dolog magyarnak
 4291   II,  1882    |                valaki, vagy nem felel senki, de ha felel valaki, hát rendesen
 4292   II,  1882    |                    amikorra a naptár mondja, de amikorra a kormány megcsinálja.
 4293   II,  1882    |                      megdagasztják a szívet, de amikor a kéz utánuk nyúlna,
 4294   II,  1882    |                nemesség kutyabõrre van írva, de a boldogság kartonra és »
 4295   II,  1882    |                     terjeszt az emlékek szûk de megszentelt birodalmában.
 4296   II,  1882    |                     Van is nekem kedvesem?~- De volt, mielõtt elvettél volna...
 4297   II,  1882    |                     az egyedüli szerelmem.~- De hát ez a ruha-darab?~- Az?
 4298   II,  1882    |                    Becsületemre.~- Ej, ej... de mindegy. Hiszek neked. S
 4299   II,  1882    |                    nagyom böjti gondolatok - de tiszta szín filozófia.~BANKETT
 4300   II,  1882    |               mondottak sikerült beszédeket; de Munkácsy beszéde tett Jókaié
 4301   II,  1882    |                      úgy jár ott az ismerõs, de már egy-két vonással öregedett
 4302   II,  1882    |                 vagyok. Hogyne volnék ott, - de nem kérdezek tõle semmit,
 4303   II,  1882    |                   volt, látta is a tükörbõl, de a szerénysége nem engedi
 4304   II,  1882    |                 amióta egy kis napfény süti. De iszen mégis derék gyerek
 4305   II,  1882    |                     utolsók lesznek elsõkké.~De nem is annyira az Üstökösrõl
 4306   II,  1882    |            Csernátonyt csupa háló-szálakból.~De hány meg hány elszórt emlékei
 4307   II,  1882    |           elõszeretettel nézte a »betyár«-t.~De biz az a betyár is nagyon
 4308   II,  1882    |                  készült fényes sárgarézbõl, de a nyele is azzal van befuttatva
 4309   II,  1882    |            jellegzetes magyar jószágot. Hej, de nagy effektust csinálhat
 4310   II,  1882    |         odaajándékozni a fokost a mûvésznek, de nem volt az övé, õ is csak
 4311   II,  1882    |                   egy Vácon lakó barátjától.~De volt benne annyi figyelem,
 4312   II,  1882    |                   hogy odaadja a szultánnak, de hogy üresen ne küldje, tele
 4313   II,  1882    |                    hogy viselje. Viselte is, de már ehhez nem használhatott
 4314   II,  1882    |             csináltatott hát fényes ruhákat, de most már ezekben a ruhákban
 4315   II,  1882    |                     el a fokost Munkácsynak, de mivelhogy egy ember nem
 4316   II,  1882    |                    munkával készítve a fája, de hát még a többi!...~Hófehér
 4317   II,  1882    |             ajándékozza, ha az megházasodik.~De bizony volt még egy mellék-kikötés
 4318   II,  1882    |          királykisasszonyt hozott a házhoz - de nem is kapta ám meg a két
 4319   II,  1882    |                     mely valóságos diadalút. De a kellemes izgatottság,
 4320   II,  1882    |                       hogy sokan ígérkeznek, de kevesen mennek. Biztos nem
 4321   II,  1882    |              bizonyosan elmegy Munkácsra is.~De a többi ember aztán mind
 4322   II,  1882    |                   latinul vannak írva...~No, de azok a kislányok, akik meghallhatnák,
 4323   II,  1882    |                     rossz lábon állok veled.~De csak mégis leültek s megadomázták
 4324   II,  1882    |                   dolog.«~»Ejnye, Pali fiam, de nagy bolond vagy, hiszen
 4325   II,  1882    |                     a királyokból hiányzott, de ezeket a királynék pótolták,
 4326   II,  1882    |                   azon hitben, hogy álmodom.~De nem volt álom, megnéztem
 4327   II,  1882    |                  menyecske álmos volt kissé, de nem lett volna párizsi nõ,
 4328   II,  1882    |                        Még ez semmi, Madame! De egy deputációt már átaludott
 4329   II,  1882    |                      vagyok.~- Bocsássa meg, de olyan édesen aludt s valószínûleg
 4330   II,  1882    |                    csapra ütve a lelkesedés. De nem is írom tovább, így
 4331   II,  1882    |                    szemeivel a tavasz; üdén, de mégis bágyadtan néznek reánk
 4332   II,  1882    |                      idõ elõtt letépetteket.~De mégsem! Hiszen a föld adja
 4333   II,  1882    |                      ellepik a helyiségeket. De mind egyformák, sápadtak,
 4334   II,  1882    |                    ugyan az ibolyák eleinte, de késõbb legyûri az illat
 4335   II,  1882    |                szemtelenkedj! Eredj innen!~- De kérem, ezek igazi ibolyák -
 4336   II,  1882    |                 meglátszik, megérzik rajtuk. De tessék megnézni ezt a csokrot.~
 4337   II,  1882    |                     mindenféle osztályból, - de kevés kivétellel liberális
 4338   II,  1882    |                      között is két forintot, de mit tegyek vele? Elküldeni
 4339   II,  1882    |                      egyik legszebb példája, de ez is olyan, amelyikrõl
 4340   II,  1882    |                  darabig tartotta még magát, de aztán nagy kegyesen néha-néha
 4341   II,  1882    |              kicsinyek vagyunk hozzá képest.~De hát elég volt nekünk a fénybõl
 4342   II,  1882    |                   fáradságos munkát végezte, de mennél feljebb emelte õt
 4343   II,  1882    |                      ezt a »mi piktúránkat«.~De hát mi történt? Felfordult
 4344   II,  1882    |             mûpártolók, nem a képnézõk ezek, de a - magyarok.~Az egész nemzet
 4345   II,  1882    |             mindnyájan túlságosan szeretünk?~De egyet mégis meg kell jegyeznünk,
 4346   II,  1882    |                     is valaha a magyar föld, de kimagaslóbbat sohasem, de
 4347   II,  1882    |                    de kimagaslóbbat sohasem, de aki nem tud festeni színekkel
 4348   II,  1882    |                     megkoszorúzná, aki fest, de szavakkal; szavakkal, amik
 4349   II,  1882    |                magyarnak érthetõk és édesek, de tud festeni olyan képeket
 4350   II,  1882    |                       majdnem egy emberélet, de csak rövid rügyezési idõszak
 4351   II,  1882    |                      következményei miatt... de az emlék, ha elmosódik is,
 4352   II,  1882    |                 ugyan a lelkesedéstõl többé, de az elpirulástól.~Hol vannak
 4353   II,  1882    |                   olyan fönséges, mert örök, de a ruha merõ rongyokban csügg
 4354   II,  1882    |                    istenasszony ifjú maradt, de õk megöregedtek. De menjünk
 4355   II,  1882    |                  maradt, de õk megöregedtek. De menjünk sorba az emlékek
 4356   II,  1882    |                  valahol a hontalanságban, - de a nemzet, az az akkori,
 4357   II,  1882    |                  mely mosolyogni, sírni tud, de amelyben villám is lakik.~
 4358   II,  1882    |                     szégyen-paragrafussal.~- De vajon fölveszi-e dacára
 4359   II,  1882    |                     hogy a darabot más írta, de már maga az akarat, indiszkréciót
 4360   II,  1882    |                 ADÓTÓL~Március tizenötödike! De van is már március 15-ike?
 4361   II,  1882    |                      Eddig csak ennyi volt - de üdv a derék Szapárynak,
 4362   II,  1882    |                      20-frt hátraléka van.~- De hiszen én kifizettem az
 4363   II,  1882    |                    minden ember mondhatja.~- De kérem, az írás bizonyít.~-
 4364   II,  1882    |                     írás bizonyít.~- Igenis, de ez az írás, amelyik az én
 4365   II,  1882    |                     20 forinttal tartozik.~- De hátha az más Szabó János?~-
 4366   II,  1882    |                Kegyetlenül megegzekválták.~*~De éppen ezért született meg
 4367   II,  1882    |                  most jöttek az igazi fogai. De azért nagyon haragudott
 4368   II,  1882    |                 olvasnám, amit maguk írnak - de tudja, a Béla végett, hogy
 4369   II,  1882    |                      voltam, azért szeretem. De maguk mellõznek engem.~-
 4370   II,  1882    |                    csak.~- Nem tehetek róla. De teljes lehetetlen más jogcímet
 4371   II,  1882    |                      is azzal, hogy elment - de a mennyben bizonyosan örülnek
 4372   II,  1882    |              közvélemény a cári palotában?~- De, uram, én egyszersmind az
 4373   II,  1882    |                    fogassa el Skobeleffet.~- De fölség!~- Semmi de...~-
 4374   II,  1882    |            Skobeleffet.~- De fölség!~- Semmi de...~- Õ jelenleg a legnépszerûbb
 4375   II,  1882    |                     az orosz földön.~- Igaz, de nem akarom, hogy engem a
 4376   II,  1882    |                priccsen találta ugyan magát, de - egy emelettel lejjebb:
 4377   II,  1882    |                   elfogatást az újságokba.~- De a reggelit is kiírják...~-
 4378   II,  1882    |               egészségére, ötöt a magáéra.~- De hát mármost aztán mi lesz
 4379   II,  1882    |                  világ töri rajta a fejét... de mi, novellaírók, kitaláltuk.~
 4380   II,  1882    |              nevetséges dolog van a világon, de annál, amit én most elmondok,
 4381   II,  1882    |                    Bárány, az még hagyján... de hogy Ignác is még e mellett!~
 4382   II,  1882    |                  tanítóképezde igazgatója.~*~De hát mi közünk nekünk jámbor
 4383   II,  1882    |                     írta õ is az életrajzot. De hát ez sem volna még nagy
 4384   II,  1882    |                      bevezetést írunk hozzá, de epilógot is.~*~Hogy pedig
 4385   II,  1882    |                    valami kiváló tehetségem, de mélyreható elmével, mély
 4386   II,  1882    |                      túlszigorúnak tartanak; de a szigorú igazságosságot,
 4387   II,  1882    |             Hazafi-Veray Jánosnak is vannak, de hogy Göndöcs Benedeknek
 4388   II,  1882    |               nemcsak a leggömbölyûbb ember, de a legaluszékonyabb is.~Ha
 4389   II,  1882    |                      azonban szerény ember - de azért nagyon jól tudja,
 4390   II,  1882    |                     aludni a diadalkocsiban, de egy virágbokréta, mely az
 4391   II,  1882    |                  teszi az embert, mondják, - de az nem igaz, a miniszteri
 4392   II,  1882    |                  emberünk vitte frakkját is, de a fátum úgy hozta magával,
 4393   II,  1882    |                    egész a frakk-felvételig, de midõn a frakkot fölvette,
 4394   II,  1882    |                    elment a Kállay-estélyre, de mind a kettõ nagyon szomorú
 4395   II,  1882    |                    készülve a legrosszabbra, de még reméltük a jobbat. Amit
 4396   II,  1882    |                   Kezdetnek ez is elég volt, de csakis kezdetnek, mert amint
 4397   II,  1882    |              ellenség háta mögött mûködött - de nem sokáig, mert a hetven
 4398   II,  1882    |          visszatérhetési engedély tárgyában, de Vay meg­tagadta azt tõle.
 4399   II,  1882    |                     tekintélyt a »Ház«-ban - de a tudományos világ figyelmét
 4400   II,  1882    |                      nem is a legkedveltebb, de a legjelentõsebb szónokká
 4401   II,  1882    |                       Simonyi Ernõ meghalt - de egy nagy, bevégzett feladat
 4402   II,  1882    |              tálaljam ki a viselt dolgaimat! De nincs is semmi szükség az
 4403   II,  1882    |                     öreg asszonyok döntenek. De már ezeknek a véleményére
 4404   II,  1882    |                  lehet még feketére festeni, de a feketét lehetetlen szõkére.~
 4405   II,  1882    |                    is terjedt el a világban. De most már legyen kérem nyugodtan.
 4406   II,  1882    |                     is beszélek? Bocsánat, - de olyan szórakozott vagyok,
 4407   II,  1882    |                    hiszen ez csak mellékes - de mégis elmondja, hogy az
 4408   II,  1882    |              kigyelmetektõl e bátorságomért, de ahogy a rózsa kedvelteti
 4409   II,  1882    |                     a maradékok odakerülnek. De csak akkor volt a lakodalom
 4410   II,  1882    |                     sok fiatal nép a táncot, de bizony még maga a násznagy
 4411   II,  1882    |                      még komoly, méltóságos, de azután belevegyülnek a többi
 4412   II,  1882    |                   kisompolyodnak a szobából, de az ajtót félig nyitva hagyják,
 4413   II,  1882    |                 Beszéljünk az idõrõl. Rossz, de pihent téma, melyhez senki
 4414   II,  1882    |                   ben és a kalendáriumokban, de az igazán nem szerezhet
 4415   II,  1882    |                      sat.«~Ami volt, volt, - de ne legyünk egyoldalúak és
 4416   II,  1882    |               okvetlenül megfagytak volna.~*~De a pesti ember a legszívósabb
 4417   II,  1882    |                 rájuk adták télikabátjaikat.~De ez nem volna igaz. Hiszen
 4418   II,  1882    |                      zsolozsmák üdvözölték - de a természet hideg maradt
 4419   II,  1882    |                    élt, csak az arcképekrõl, de egy percig sem haboztam,
 4420   II,  1882    |                      nem kaptunk indorsátát. De nem hiszem a kedvezõ megoldást,
 4421   II,  1882    |                      minek sietnének, annyi, de annyi kérdeznivalóm van...~-
 4422   II,  1882    |                támogatni.~- Hiszen éppen az! De hát hol az igazság?~- Ösmernem
 4423   II,  1882    |                      volt a szobámban senki, de a virginia szivarom még
 4424   II,  1882    |                  talán késõbb a szívekbe is.~De ez még nem minden, panaszunk
 4425   II,  1882    |                      Hát mondom megtanulják, de az magában véve nem volna
 4426   II,  1882    |            agitátor-had pedig minden inkább, de nem lusta. Bejárják a falukat,
 4427   II,  1882    |              rendszabály, se felvilágosítás, de még ez az én irkafirkám
 4428   II,  1882    |                 ezeknek a vízkúra kell csak, de a túlnyomó rész gazemberekbõl
 4429   II,  1882    |                    fogni. Szegények vagyunk, de ez még kifutja számukra.~
 4430   II,  1882    |                 megmutatják a muszka rubelt.~De már az úgy tud beszélni,
 4431   II,  1882    |                      süketek is meghallanak.~De már egy kissé hosszadalmas
 4432   II,  1882    |                 viszonzá némileg sértõdve -, de mégis más az... mégse vagyunk
 4433   II,  1882    |                      vályog csak egy vályog. De sok vályog sok ház!~- Hol
 4434   II,  1882    |                      vágni az egész világon, de van közben, ami útjukat
 4435   II,  1882    |                   már négyszáz esztendõ óta, de olyan széles a folyó, hogy
 4436   II,  1882    |                      s mikor lesz bevégezve.~De vagy a galamb fagy el útközben,
 4437   II,  1882    |                került ötszáz év óta hozzánk, de azt se tudja elolvasni senki,
 4438   II,  1882    |                      hogy kifoghatna rajtuk, de a földöntúli hatalmak ádáz
 4439   II,  1882    |                      Itt jó dolgotok lészen. De, most veszem észre, hol
 4440   II,  1882    |                  keltõ hangon a Gél isten -, de itt hagyom a nyakatokon
 4441   II,  1882    |                 látszik. Akárkitõl tanulták, de körülbelül jobban ismerik
 4442   II,  1882    |                    siket is volt egy kicsit, de nem is látott valami nagyon.
 4443   II,  1882    |                   biz az, vad és modortalan. De minden komorsága mellett
 4444   II,  1882    |                 versifikátor vala a fiú.~No, de ezt magunk is tudtuk. Hiszen
 4445   II,  1882    |                     a selmeci öregasszonyok. De mikor volt az! Én már csak
 4446   II,  1882    |           legboldogabb, a legédesebb szaka - de ez okozta sorsának ily fordulatát
 4447   II,  1882    |                 tiltotta a színházba járást.~De micsoda a szerelemnek az
 4448   II,  1882    |                    egy nagy darab gyémántot.~De a kicsike azt mondja makacsul,
 4449   II,  1882    |                   engedelmességet. Nem megy! De miért nem megy? Mert bizonyosan
 4450   II,  1882    |                    sohasem egészségesek.~No, de az Eveline még az volt eddig,
 4451   II,  1882    |                  kalitkában tartották volna, de itt egy kiröpült madárhoz
 4452   II,  1882    |                     s valóban város volt az, de hajléktalan, még akkor,
 4453   II,  1882    |                   nem lesz majd kinek lakni.~De ez a baj talán éppen egyik
 4454   II,  1882    |                       másli még nincs rajta, de fenn van tartva a hely.~
 4455   II,  1882    |                     alja nincs még beszegve, de azért látszik már, hogy
 4456   II,  1882    |              rekonstrukciót, kivált eleinte, de most, hogy kidomborodnak
 4457   II,  1882    |                 gyorsan lettek nagy városok, de mindig magoktól, valamely
 4458   II,  1882    |                   virágzó városkává emeltek. De hogy egy ember nekiálljon
 4459   II,  1882    |                    semmibõl kellett alkotni, de annyit is biztosan meg lehet
 4460   II,  1882    |                      fényessé tette Párizst, de nem ügyelt arra, hogy boldoggá
 4461   II,  1882    |                     városias karban tartani, de igen ügyesen van elválasztva
 4462   II,  1882    |                    templom sikerült rosszul.~De körülbelül négy-ötszáz palotaszerû
 4463   II,  1882    |                      mint az egykori Szeged.~De a legszebb épület alighanem
 4464   II,  1882    |                mutatkozván a fõherceg elõtt; de minthogy mégis bántotta
 4465   II,  1882    |                      annyira megváltozott.~- De hát minek ez a sok ház? -
 4466   II,  1882    |                       támad az ellenvetés -, de mért szegényítette meg azokat
 4467   II,  1882    |                      devalválódik egy idõre, de nézze meg ön azokat, akiknek
 4468   II,  1882    |                csökkentést.~- Tagadhatatlan, de vajon mit csinálnak azok
 4469   II,  1882    |                   nem szorul magyarázatra.~- De hát honnan fizetik azt a
 4470   II,  1882    |                    úgy magától egy millióig.~De még mindig dolgozott bennem
 4471   II,  1882    |                   ezek tehát rendben vannak, de vajon mi történt a legszegényebb
 4472   II,  1882    |               ablakon egy és más alkalommal, de ez, ez a két millió meg
 4473   II,  1882    |                     csak a két millió lenne, de a hazafias virtus, hogy
 4474   II,  1882    |                    fel valahol a másvilágon.~De semmi sem történt. Mire
 4475   II,  1882    |                   hogy himlõhelyes vagyok!~*~De a legislegfõbb dolog mégis
 4476   II,  1882    |                     az óriási léghuzamtól.~*~De lám, Andrássy Gyula most
 4477   II,  1882    |                   Béla a Móricz Pali fülébe, de nagyon nyájasan megkérte,
 4478   II,  1882    |              korcsmai verekedések tartoznak, de hát mióta megadóztatták
 4479   II,  1882    |                    gyerekek maradtak otthon.~De télen sincsenek soha otthon,
 4480   II,  1882    |                     ki a »král«-t szolgálja.~De igazi riadalom, az egész
 4481   II,  1882    |                   elõ.~Egy bár nem aktuális, de egykor bizonyosan napirendre
 4482   II,  1882    |                  hogy házasságot ígért neki, de rászedte. Jancsó nem hiszi
 4483   II,  1882    |                   van, aki nem magyar ember, de kettõt tanult Magyarországon:
 4484   II,  1882    |                     s a korcsma felé rohant, de amint, odaér, az ajtó egyszerre
 4485   II,  1882    |                     lehetne némely dolgokat, de a két utolsó felvonás oly
 4486   II,  1882    |                    fele elmaradhatott volna.~De így is teljes, Csikyhez
 4487   II,  1882    |                   nyelven írnám e sorokat, - de már ma hiábavaló dolog lenne,
 4488   II,  1882    |                      végre is a küzdelemben.~De hát sokkal ügyesebben, mert
 4489   II,  1882    |                    elsõ terjedelmesebb mûve, de korántsem oly jó, mint kisebb
 4490   II,  1882    |                       mint a Benedek grófok, de ilyen családot, hol együttesen
 4491   II,  1882    |                     a grófok már nem fiatal, de még mindig nagyon szép nõvére
 4492   II,  1882    |                bátyjától, a nyers, parasztos de minden ízében nemes és okos
 4493   II,  1882    |                   nagyon fáj öccse eljárása, de hallgat és gazdálkodik,
 4494   II,  1882    |                     grófnéjával éli világát. De jó napok virradtak a többi
 4495   II,  1882    |                Dernyõi Lászlót kerítsék meg, de az nem áll kötélnek, s magával
 4496   II,  1882    |               Sandrin comtesse húga Olgának, de amolyan hamupipõke a családnál,
 4497   II,  1882    |                  kedélyét és nemes jellemét, de nem állítja elénk sehol,
 4498   II,  1882    |                   megkéri Sandrint levélben, de az elutasítólag válaszol,
 4499   II,  1882    |                 Lászlót Olgának megkeríteni. De László kijelenti, hogy õneki
 4500   II,  1882    |                   tehát megvolna valahogyan; de más kérdés, hogy sikerült-e