Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| hallgatják Mezei bátyánkat ilyenkor.~A barna írnok fejbólingatva
2 I, 1873| az embernek legokosabb ilyenkor otthon tartózkodni, dolgozni
3 I, 1873| lehet támaszkodni!~Az ember ilyenkor hebeg valamit a túlságig
4 I, 1873| nyájas olvasóközönség, - de ilyenkor mégis kezdek kételkedni
5 I, 1873| üdvével együtt. A lángész ilyenkor terem, Luca naptól - Szilveszter
6 I, 1874| kompániát« lehet okozni.~Valóban ilyenkor tûnik ki a delegáció intézményének,
7 I, 1874| torzonborz arca kimosolyodik ilyenkor, õ elhisz nekünk mindent.
8 I, 1874| szerette a borocskát, s ilyenkor nehéz volt vele kijönni.
9 I, 1874| választási joguk érvényben marad.~Ilyenkor okoskodnak már. Esõ után
10 I, 1874| Dehogy pihen... inkább ilyenkor néz valósággal a financiák
11 I, 1874| szerző műbér-szerződést? Ilyenkor az író tehát csak úgy formálhat
12 I, 1877| lázas gyorsasággal, ami az ilyenkor még alvó vagy a bürók csendes
13 I, 1877| Igaz, hogy a legyek (musca) ilyenkor csakugyan erejöket vesztve,
14 I, 1877| megadással fog a munkához s hogy ilyenkor is eleget tegyen udvarlói
15 I, 1877| van ez a Pipitz lovag is! Ilyenkor hal meg szegény! mikor az
16 I, 1877| sajtó jajdul fel legjobban.~Ilyenkor pedig, midőn a népbutítás
17 I, 1877| hazaszeretetet.~Ha van gondviselés, ilyenkor kellene mozdulnia. De nincs...
18 I, 1878| Milyen kár, hogy nem értjük ilyenkor, midõn enyeleg velünk.~De
19 I, 1878| egyszerûen napirendre tért.~Ilyenkor aztán persze eszébe jut
20 I, 1878| pottyantani.~A bácsi mosolygott ilyenkor és este ahova egy halbszajtlira
21 I, 1878| elvesztett paradicsomból, s ilyenkor mindig mélyen elérzékenyült.~
22 I, 1878| vigyázatlanságból.~A bácsi sírt ilyenkor. Könnyei lefolytak hosszú
23 I, 1878| mindenféle esett meg rajta ilyenkor. Egy idõben egész Róma kacagott
24 I, 1878| Valódi írónak fáj a szíve ilyenkor. Nem csoda, hogy az öreg
25 I, 1878| magisztrátus megállapította, hogy ilyenkor legveszedelmesebbek a pincelakások. (
26 I, 1878| Kerkápolyt miért nem remekeltetik ilyenkor?~Miért? Hát csak azért mondaná
27 I, 1878| közvélemény elaltatására. Ilyenkor Somssich Pál lett elõrántva
28 I, 1878| lehetett!~S a miniszter ilyenkor mindig találva érzi magát.~*~
29 I, 1878| elbolondítására.~S amint ilyenkor ártatlanul beszéli, milyen
30 I, 1878| tükrözõdik.~Szana élvez ilyenkor...~Hátha még a költött újdonság
31 I, 1878| hanem a Katinkára gondol ilyenkor.~BALÁZS SÁNDOR~Nem államférfi,
32 I, 1878| ékes dolgokat, amint ez már ilyenkor szokásos.~A közönség pedig
33 I, 1878| elvetemedett embert, aki ilyenkor meglássa a Népkertet és
34 I, 1878| politizálásról akarok írni. S ilyenkor mindig eszembe jut Jókainak
35 I, 1878| Kubik-Gümõs Máté lócsiszár, s ilyenkor virágzik az üzlet, amikor
36 I, 1878| keresi föl tekintete. Ha ilyenkor megszólítja valaki, fölrezzen.~
37 I, 1878| nevenapja ezentúl minden évben ilyenkor.~VÁLASZTÁSI MANŐVER~Egyszer
38 I, 1878| el fog fogadtatni, mert ilyenkor a fõispáni intézmény megteszi
39 I, 1878| elsõrangú kezekben legyenek ilyenkor (miért csak ilyenkor?),
40 I, 1878| legyenek ilyenkor (miért csak ilyenkor?), csak úgy állana meg,
41 I, 1879| szereplõ hõsök balsorsát.~János ilyenkor kedvtelve néz végig rajtuk,
42 I, 1879| barátjaink át-átrándultak s ilyenkor aztán vidám vég koronázta
43 I, 1879| és komor ráncokat vet.~S ilyenkor nem nézi barátait, halálos
44 I, 1879| gyarapodást látja.~Budapesten ilyenkor a Városligetben és a Sugárúton
45 I, 1879| álló polgárok elhallgatnak ilyenkor, s egymást lökik meg némán: »
46 I, 1879| feladat hazafias volta az ilyenkor elmaradhatatlan panaszt
47 I, 1879| napszámosok maradnak. Ha ilyenkor a mostani idõszak szerint,
48 I, 1879| hatóság tekintélyét rontani ilyenkor bajt szülhet.~A helyi lapok
49 I, 1879| ki« stb. A jámbor olvasók ilyenkor elsápadva hajtják le fejöket,
50 I, 1879| szinte elfogja a szíveket.~»Ilyenkor itt minden ember ábrándozik,
51 I, 1879| általános korrupciót. S arca ilyenkor átmelegszik, szemeibõl a
52 I, 1879| szakértõ sem. Vajon hol késik ilyenkor városunk mérnöki kara? Ki
53 I, 1879| Az agg apó kivicsorítja ilyenkor fogait, vagyis inkább szájának
54 I, 1880| kánikula áprilisban. Tavaly ilyenkor vízen csónakáztunk a város
55 I, 1880| egész fõvárosias színt nyer ilyenkor az úri néptõl tarkálló liget.
56 I, 1880| Mikor utazol Amerikába?«~Õ ilyenkor csendesen mosolygott és
57 I, 1880| királyi biztos mind alszanak ilyenkor, s az egész államhatalom
58 I, 1880| gondviselés is behunyja szemeit ilyenkor, s a mély csend, mely átveszi
59 I, 1880| macskát, mely bogarászni indul ilyenkor, mígnem az árnyék-óriás
60 I, 1880| fejedelemnõ, - kifüstölteti ilyenkor a szobákat.~*~Jankovich
61 I, 1880| valamikor el is olvasták.~S ilyenkor kedélyesen pödri bajuszát
62 I, 1880| fotografíroztatja magát, s ilyenkor villogó szemekkel tekint
63 I, 1880| gonosz omen« - mondják ilyenkor a matrózok s a kapitány
64 I, 1880| megállapíttatik. Igaz. De nincs ilyenkor megállapítva a rágalom ténye.
65 I, 1880| bele is halhat, - a fõdolog ilyenkor az esõ.~Az általános korrupcióban
66 I, 1880| fickó megforgatja fejét ilyenkor a peckes pléhgallér közt...,
67 I, 1880| Komjáthynak melege van ilyenkor, s ami fundus a nap alatt
68 I, 1880| pincében«.~Végh pedig fázik ilyenkor. Mert amint elmereng rajta,
69 I, 1880| a munka hólyagja.~Igazán ilyenkor lehet csak látni, mekkora
70 I, 1880| való idõ. A magyar turista ilyenkor kerekedik neki a nagyobb
71 I, 1880| volt a leggyümölcsözõbb. Ilyenkor szorítja a kormány, mint
72 I, 1880| fejedelemtõl: bezzeg van ilyenkor lárma, kiabálás, kõdobálás,
73 I, 1880| fejedelemnõ - kifüstölteti ilyenkor a szobákat.~*~Jankovich
74 I, 1880| valamikor el is olvasták.~S ilyenkor kedélyesen pödri bajuszát
75 I, 1880| fotografíroztatja magát, s ilyenkor villogó szemekkel tekint
76 II, 1881| az »estélyek korszaka«. Ilyenkor nyílnak meg csak igazán
77 II, 1881| csukott paloták kapui, s ilyenkor irigylendő az a nagy aranybotú
78 II, 1888| államférfiak szinte belekeverednek ilyenkor a kotillon rendezésbe és
79 II, 1889| szívesen látott vendég ilyenkor a király szõlõiben boldog,
80 II, 1893| elmés levél kíséretében.~Ilyenkor látszik, amint rózsaszínû
81 II, 1895| szeretettel csüggnek egymáson.~S ilyenkor télen, mikor a világhírû
82 II, 1906| birtokosságot.~Önök a mellüket verik ilyenkor:~- Mi fogunk jönni! - mondják -
83 II, 1912| ideje lenne lefeküdni: nálam ilyenkor van a záróra.~No iszen,
84 II, 1913| mindig dühbe jöttem, de ilyenkor mindig eszembe jutott az
85 II, 1919| ifjú, vajon mit csinálhat ilyenkor a magyar királyné? Még távoli
86 II, 1919| ugyan mirõl gondolkozhatik ilyenkor.~Magyar királyné? Igen õ
87 II, 1919| jó szívét egy-egy eset s ilyenkor aztán egészen belemelegszik,
88 II, 1881| göcsejiek is ott laknak.~Aztán ilyenkor minden vidék szép, mikor
89 II, 1881| ki vannak világítva. Ott ilyenkor foly az élet javában.~De
90 II, 1881| derék kapus úgy megkacag ilyenkor, hogy a könnyei is folynak
91 II, 1881| politikai piacon. S kivált ilyenkor, midõn nagy a kereslet,
92 II, 1881| bizony többség?«~»Mit mond ilyenkor a törvény?«~»Ilyen dolog
93 II, 1881| feledés. S az is jó vendég ilyenkor.~A karcsú alak elhomályosodott
94 II, 1881| keresve a jó helyet, s ilyenkor gyakrabban találkozhatni
95 II, 1881| táncmûvésszel, mint más évszakban. Ilyenkor szokták aztán róla mondani,
96 II, 1881| egész télen? - meg a bõre is ilyenkor a legjobb. Ez idõszakban
97 II, 1881| szerencse, hogy a medve ilyenkor már sokkal lustább és kábultabb,
98 II, 1881| asszony hússzor is fölébred ilyenkor és úgy fél magában a sötétben.
99 II, 1881| Jámbor lélek dehogy merne ilyenkor közelébe menni a »gazdátlan
100 II, 1881| tengeri-csutka s több efféle. Ilyenkor aztán kijár a szegényember
101 II, 1881| Hiába, fiúk, öregszünk s ilyenkor megszólal az emberben már
102 II, 1881| kimarad a lapból.~Másnap ilyenkor aprehenzióval támad rá Jókai
103 II, 1881| szép burkolatot, s bizony ilyenkor többnyire a talált tárgyakból
104 II, 1881| meg...~A literatúra pihen ilyenkor, (szegény literatúra, ha
105 II, 1881| szegény literatúra, ha csak ilyenkor pihenne!)~*~Tegnapelõtt
106 II, 1881| lovaikat és minden szolgáikat ilyenkor. Mert a vendégkonyha és
107 II, 1881| Németh Berci csinálta már ilyenkor a vicceket.~No, de túlnan
108 II, 1881| jegyzõ. Hányszor jut eszébe ilyenkor a csizmadiainas felsóhajtása: »
109 II, 1881| egzercírozni még nem tudó katona.~Ilyenkor nyílik a legjobb alkalom
110 II, 1881| érdek nélkül való. Hisz ilyenkor történik meg, hogy a jegyzõ
111 II, 1881| megéljenezték a mamelukok. De kár ilyenkor az olyan hatalmas bariton-hangért,
112 II, 1882| valakit.~Mert úgy van az ilyenkor, hogy sokan ígérkeznek,
113 II, 1882| született egy nagyherccgnõ. Ilyenkor ó-orosz szokás szerint egy
114 II, 1882| világon. A szokás szent. Ilyenkor mindenki kirándul valahova,
115 II, 1882| ellágyítják a Nelli szívét, s ilyenkor szinte szereti azt a bolondos
116 II, 1882| kezdõdik ez a nibelungi harc, ilyenkor talán nem is érdekes: ki
117 II, 1882| PÜNKÖSDKOR~A tüzes nyelvek ilyenkor szállanak le...~És valóban
118 II, 1882| Csütörtök lehetne belõle.~Ilyenkor aztán úgy kell tenni, mint
119 II, 1882| tetszett mondani tavaly ilyenkor, pénzügyminiszter úr?~Mezei
120 II, 1882| dönthet egy szavazat is. Ilyenkor még Ercsey Kálmán is berukkol
121 II, 1882| melyeknek száma légió.~És ennek ilyenkor mind õellene van fordítva
122 II, 1882| mintha oda volna rendelve.~S ilyenkor aztán az egész képviselõház
123 II, 1882| népképviseleti rendszer - hanem ilyenkor látszik, hogy mennyire tökéletlen.~*~
124 II, 1882| lehetetlenség.~Maga a báró mosolyog ilyenkor s váltig azt állítja, vállát
125 II, 1882| nemes, jó ízlése van, s az ilyenkor látszik legjobban. Úri nemzetnek
126 II, 1882| azt nem tudhatták ki, hogy ilyenkor sokkal elégedetlenebb az
127 II, 1882| hónap) a legmelegebb, mert ilyenkor indulnak meg az adószedõk (
128 II, 1882| keveredett. Restellte is, hogy ilyenkor láttam viszont a nótárius
129 II, 1882| diskurálnak ezek egymás között ilyenkor?~A kényelmes fiáker letesz
130 II, 1882| uram ugyanis mind elviszi ilyenkor a legényeit kukoricát kapálni,
131 II, 1882| is a köznéppel, melynek ilyenkor mindenáron népszínmû kell.~
132 II, 1882| ami annyit jelent, hogy ilyenkor a többség fejét veszti.
133 II, 1882| szó, akinek a neve csak ilyenkor jut nyomtatásba. Kegyetlenség
134 II, 1882| Tisza kevélyen nézett végig ilyenkor a gárdáján. Ott vannak egytül-egyig,
135 II, 1882| Legalább mutassam már magamat ilyenkor. Igaz az! Õértük jöttem,
136 II, 1882| ülés, s be sem jönnek már ilyenkor a Házba.~Vagy hogy még a
137 II, 1882| a gaz németek!~Az öregúr ilyenkor verklit hallott útközben.
138 II, 1883| képviselõ urak még alusznak ilyenkor otthon a tündéri éj után
139 II, 1883| freiwilligereknek, kik visszaemlékeznek ilyenkor mind arra a sok tudományra,
140 II, 1883| hazamenetelig.~Hogy segít magán ilyenkor a Ház?~Úgy mint a szerzõ
141 II, 1883| szörnyülködének -, de minek jön az ide ilyenkor, ha a lába fáj?~- Hagyjuk
142 II, 1883| ez latinul, de nem csoda ilyenkor, midõn Hegedüs Sándor az
143 II, 1883| Madarász, Gaál Jenõ, aki ilyenkor van in floribus, s a kereskedõ
144 II, 1883| selypítette pironkodva a »nem«-et.~Ilyenkor természetes mindég történnek
145 II, 1883| nincs, valóban nincs itt ilyenkor egyéb árnyék csak az, amit
146 II, 1883| szokás, és belenyugodtam. Ilyenkor jönnek a koldusok, és eléneklik
147 II, 1883| fel.~Szegény mamelukok! Ilyenkor nehéz nekik az élet!~Aki
148 II, 1883| tapsol hozzá a publikum. Ilyenkor költöget a barom!~Nem is
149 II, 1883| nekünk ez a Lonkay bácsi ilyenkor, ha új szó kell.) Azonban
150 II, 1883| hozzászólni higgadtan), ilyenkor betegszik meg, de azért
151 II, 1883| szenzációsabb név, mint Spanga Pál.~Ilyenkor hiába kel fel Mocsáry Lajos.
152 II, 1883| aminõket százával láthat ilyenkor az ember.~- Hát szóba álltam
153 II, 1883| hiszen megvédik azt õk is ilyenkor, midõn senki sem támadja
154 II, 1883| borús hangulat jelképe.~Ilyenkor nem jó beszélni. Az üvegfedél,
155 II, 1883| hátba. Hova, merre? Hol van ilyenkor Jókai? Õ leleményes elme.
156 II, 1883| hogy »Istenem, istenem, ilyenkor megy el otthonról... éppen
157 II, 1883| megy el otthonról... éppen ilyenkor húzza ki a lábát Bécsbe...
158 II, 1883| munkást! Legboldogabbak ilyenkor a függetlenségiek, az õ
159 II, 1883| Mert ha a miniszter hallgat ilyenkor, jó, vessék szemére: nem
160 II, 1883| maximumul«. (Milyen kár ilyenkor Ürményi Maxiért, hogy beleszólhatott
161 II, 1883| vetette már két nap óta, s ilyenkor elborultak nagy szürke szemei,
162 II, 1883| szabad ennyire elcsigázni. Ilyenkor vallottak a Spangáék is.~
163 II, 1883| vagy Eötvös felszólalnak. Ilyenkor felébred a bírói széken
164 II, 1883| tárgy van, hát költse fel ilyenkor. De mintsem felköltse Heumann,
165 II, 1883| mert legjobb mosolyogni ilyenkor. Ki tudja, mit gondolt?
166 II, 1883| Gyurka mindig elszomorodott ilyenkor, s idegesen forgatta kezében
167 II, 1883| hallotta már e gyanúsítást, s ilyenkor jóízût nevet rajta. De ma
168 II, 1883| Eötvös ironikusan mosolyog ilyenkor. Ezt a mosolyát látjuk igen
169 II, 1883| gyereknek. Más fiú is kiállja ilyenkor az exament, hanem ilyen
170 II, 1883| pajtása. Nagy lélegzetet vesz ilyenkor, s bögöly szemeivel ránéz
171 II, 1883| cigányt is elhívatta néha ilyenkor, mert a cigánynóta volt
172 II, 1883| mert ábrázata visszatükrözi ilyenkor a mennyei megelégedést.
173 II, 1883| a régi élményeit beszéli ilyenkor.~A menyecske hallgatja,
174 II, 1883| volna.~Az Eszter is morog ilyenkor, de nem szól. Csak titokban
175 II, 1883| Látogatás Zichy Jenõnél)~Ilyenkor nem puszta a puszta, ez
176 II, 1883| van. De nem nyáron! Hiszen ilyenkor minden ember kravált csinál,
177 II, 1883| hogy nem mindig haragszanak ilyenkor, mert nekik nem fáj.~Csakhogy
178 II, 1883| Elfogadom biz én - szólt ilyenkor a betanított Regdon Maris,
179 II, 1883| királyra. De nehéz hivatal az ilyenkor! Ezer menyecskének és hajadonnak
180 II, 1883| akiknek az örök nap süt.~Ilyenkor az eleven város kizarándokol
181 II, 1883| le s fel. A fátum felüti ilyenkor a tûzikonyhát, s akik oda
182 II, 1883| mértéket alkalmaz szónokaira ilyenkor.~Ki kellene függeszteni
183 II, 1883| és sûrûn vesz lélegzetet.~Ilyenkor künn van az élet a folyosón,
184 II, 1883| asztalnál tartson cercle-t: ilyenkor jó politika erõsíteni a
185 II, 1883| tizenegyre. Mi történhetnék ilyenkor? Ez még nem idõ!~Hát bizony
186 II, 1883| javaslat visszautasítását. (Ilyenkor látszik meg, hogy ki a legény
187 II, 1883| nem is vagyok rá kíváncsi. Ilyenkor én csak a kabátomat szoktam
188 II, 1883| nagy ritkán jön be a Házba. Ilyenkor a szüret után a borokat
189 II, 1883| amit szõni-fonni lehetne ilyenkor a disznótorokon vagy majd
190 II, 1883| csecsemõket«.~Mert ti. ilyenkor születnek az új lapok. A
191 II, 1883| új lapok. A terhes elmék ilyenkor öntik valamely alakba, amivel
192 II, 1884| mondá a fõbíró fejvakarva -, ilyenkor a restoráció elõtt mégis
193 II, 1884| szóljon, kit kapacitáljon. Ilyenkor volna jó, ha három szája
194 II, 1884| HÉTKÖZNAPON~Szélcsend van ilyenkor. A politika pihen. Gladstone-t
195 II, 1884| tudós bizonyosan alszik ilyenkor. Hát árván, tudatlanul jártam
196 II, 1884| esztendeig szegény ember, hanem ilyenkor nagyhatalom. Ki is húzza
197 II, 1884| uralkodnak a veteránok fölött, s ilyenkor ugyancsak sietnek megkínozni
198 II, 1884| választások poézisát.~Más idõkben ilyenkor már ezer meg ezer kortes
199 II, 1884| hogy nem is él már. Hanem ilyenkor elõjön valami lyukból, mint
200 II, 1884| Mert ha mosolyog a nap ilyenkor és nevet, akkor szabad az
201 II, 1884| friss egész esztendõben. Ilyenkor aztán sikoltozik, duzzog,
202 II, 1884| mögött, s amely férfiember ilyenkor az utcán mer mutatkozni,
203 II, 1884| Hja, hiába, meg kell már ilyenkor tanulni az alkotmányos fegyverek
204 II, 1884| szorulnak, s nem igen érzik ilyenkor sem a szegény ember baját.
205 II, 1884| fölenged, gyakran énekel ilyenkor magyar népdalokat is, mert
206 II, 1883| mert ez a »változás«, a Ház ilyenkor önti ki fölöslegét... vagy
207 II, 1883| Szilágyinak szokott. Tisza arca ilyenkor vészjóslóvá válik, fejét
208 II, 1883| távozni a terembõl, s valóban ilyenkor látszik meg mekkora nagy
209 II, 1883| vagy ne menjen? Ej, ej no. Ilyenkor nincs itt az a Tisza! Tanácstalan
210 II, 1883| eleje és vége között.~Ha ilyenkor, midõn végiggondolkozik
211 II, 1883| sokkal többet szokott adni ilyenkor.~A jobboldalról zajos ellentmondásokkal
212 II, 1883| halálos unalomban.~Irigylik ilyenkor az olyan embert, teszem
213 II, 1883| s neki dukálna szólni is ilyenkor mint szakembernek, de hisz
214 II, 1883| mit gondolhat?~Azt-e, hogy ilyenkor a mérséklet már nem erõ?~
215 II, 1883| Nem tud egyébrõl beszélni ilyenkor, mikor én akarom fölfedezni
216 II, 1884| látták. Gyönyörûség elnézni ilyenkor, miképp változik át egy
217 II, 1884| szerte.~Hogy restelkednek ilyenkor a hadnagyok, akik lenézték
218 II, 1884| közül a bátrabbak odaállnak ilyenkor a mérték alá.~...Hanem bizony
219 II, 1884| nap a halottaké belõle.~Ilyenkor az eleven város kizarándokol
220 II, 1884| Ferenc? (A fõrendek aztán ilyenkor szintén kiadják a tromfot,
221 II, 1884| Máskor már fenyegetõdztek ilyenkor. Most mély csend van. Ez
222 II, 1884| udvarias, sima rögtönzést. (Ilyenkor látszik, mennyit ér a valódi
223 II, 1884| szónokoknál sajátos titka van, ami ilyenkor szembeszökik. Minden felszólalása
224 II, 1884| igazat mondanak a képviselõk ilyenkor - de ki bízta meg õket azzal,
225 II, 1884| barátom!~- Mihez? - kérdi ilyenkor az illetõ.~- Ne is tagadd,
226 II, 1885| No de az ilyesmi megesik ilyenkor!~A mi alakjaink (azazhogy
227 II, 1885| hatással beszél a gyomor. Ilyenkor már éhes kezd lenni az apró
228 II, 1885| értett, azt szokott õ kérni ilyenkor.~No de azt nem tõlem kérné,
229 II, 1885| Félig dal, csak félig beszéd ilyenkor a hangja. Szép kék szemei
230 II, 1885| Úgy dél tájban azonban (ilyenkor legrövidebb az ember árnyéka)
231 II, 1885| generális nem volt ott, s ilyenkor kinek beszéljen az ember?~
232 II, 1885| még valamit kifelejtett s ilyenkor mérgelõdik magában: »Ez
233 II, 1885| egy rángás az ajk körül s ilyenkor egy gúnyos nyíl röppent
234 II, 1885| fordult.~Hát mi szokott ilyenkor következni? Természetesen
235 II, 1885| az egész székely földön ilyenkor almaszag árasztja el. Rengeteg
236 II, 1885| szolgálja az országot?)~Ilyenkor behúzódik a »Fekete kutyá«-
237 II, 1885| iját-fiát nem ösmerjük. Csak ilyenkor hallja az ember hogy ez
238 II, 1885| drágák. A kortesek zsebelnek ilyenkor. Õk preparálják már jóval
239 II, 1885| pénzök van.)~Erdély viszi ilyenkor a legérdekesebb szerepet,
240 II, 1885| exképviselõk összenéznek ilyenkor: »Ejh, ez sem húzza már
241 II, 1885| árulom el, hányan vannak ilyenkor a folyosón.)~Hát mondom,
242 II, 1885| báró Kemény Istváné volt«.~Ilyenkor látott meg egy csízt a házmester
243 II, 1885| Szilágyi trikóban van« szokták ilyenkor mondani.~Ugronék és Apponyi
244 II, 1885| orátorok. Ugron hátrafordul ilyenkor beszéd közben társaihoz:~-
245 II, 1885| a divatból« - sóhajt fel ilyenkor.~Egyszer Kállay János (a
246 III, 1886| szokásban van. Az ember ilyenkor zavarban van, kapkodják
247 III, 1886| Mindössze kétszer távoztam ilyenkor tizenöt év óta falura. Mind
248 III, 1886| volnék hátra a kompániából.~Ilyenkor aztán elgondolkozik az ember
249 III, 1886| Hát a magyarok hol vannak ilyenkor?~Ferbliznek odahaza.~Hanem
250 III, 1886| világ van ott déltájban s ilyenkor a szegedi ember szívesebben
251 III, 1886| Tíz krajcárt kell kitenni ilyenkor, vagy más tíz tárgyat, diót,
252 III, 1886| iránt.~GYERMEKEK A MEZŐN~Ilyenkor nyáron sajnálom én a nagyvárosok
253 III, 1886| szólt senkihez. Pedig õ ilyenkor szokott derült lenni, mikor
254 III, 1886| Gyula sokat utazgat nyáron s ilyenkor magába szed egy csomó gondolatot,
255 III, 1886| Az adomák se mennek jól ilyenkor, a poének nem csattannak
256 III, 1886| szerencsétlenség, hogy ez a Tisza ilyenkor megy el hazulról. Istenem,
257 III, 1886| az õ eredeti modorában.~Ilyenkor látja az ember, hogy a »
258 III, 1886| Az ellenzéki képviselõk ilyenkor az egyes paragrafusoknak
259 III, 1886| véletlenül útjába kerültek. (Õ is ilyenkor jön ide ellenzékeskedni, -
260 III, 1886| türelmetlenség és tolongás. Ilyenkor látszik ki, mennyi nálunk
261 III, 1886| gorombáskodás, mellyel õt illeti ilyenkor a rendõr, egy csöppet sem
262 III, 1886| teendõk közé tartozott, ilyenkor tele volt az alispáni szoba
263 III, 1886| ideges várakozással vesz ilyenkor lélegzetet, mint a tigris,
264 III, 1886| egyet az egészségére nemcsak ilyenkor, de még évközben is. Annyira
265 III, 1886| Hát legyen valami hely ilyenkor, ahova behúzódhassunk az
266 III, 1886| kedves nagynéném - vágtam ilyenkor közbe. - A tradíciók, az
267 III, 1886| legyek? A városházára menjek?~Ilyenkor éjjel? Úgysem találnék ott
268 III, 1886| tábor is szepeg. Pedig hát ilyenkor nem volna szabad szegény
269 III, 1886| ki.~De hát nem kellene-e ilyenkor állítani fel a népkonyhákat
270 III, 1886| lett volna indokolt, hogy ilyenkor a maga barátait hívja meg
271 III, 1886| élünk. Járvány ez már. S ilyenkor minden szerhez hozzányúl
272 III, 1886| unalmas volt. Egy jóbarátra ilyenkor szükség van, akivel fecsegni
273 III, 1886| erdélyi út nem tréfadolog ilyenkor!~Szerencsére valamelyik
274 III, 1886| már ilyet valaki?~És éppen ilyenkor, mikor a delegacionális
275 III, 1886| beszéde kigondolva. Csakhogy ilyenkor fölmérgesített emberek közé,
276 III, 1886| Valóságos tréma uralkodik ilyenkor a Házban, mert sohasem lehet
277 III, 1886| a feloszlás processzusa. Ilyenkor a nyájas tegezésrõl elmélkedve
278 III, 1886| Csak az kellene még, hogy ilyenkor elégedjék meg, mikor a tábor
279 III, 1886| tragikum felett tombolni, pláne ilyenkor, a keresztényi szeretet
280 III, 1887| legfiatalabb.~TARKA KÉPEK [II.]~Ilyenkor a választási harc után rendesen
281 III, 1887| Pál csak Vámosnak beszél, ilyenkor szemei megüvegesedve, gúnyosan,
282 III, 1887| Igazán kedves folyosói név. Ilyenkor emelkednek az államjövedelmek,
283 III, 1887| Gyula! Mért nem mégy te ki ilyenkor a folyosóra? - inti ifjabb
284 III, 1887| ajtaja elõtt egy teremõr áll ilyenkor, s az ajtó üvegtábláján
285 III, 1887| ti mit csináltok idekünn ilyenkor? - kérdezgetik õket az arra
286 III, 1887| Hiób-hírek sorvasztják. S hír ilyenkor minden, még a nem hír is.
287 III, 1887| hogy a habaréki mit mond ilyenkor, azzal már adós maradok,
288 III, 1887| Orbán is elmaradhatatlan ilyenkor; kivágott egypár kemény
289 III, 1887| a hölgyek részérõl, hogy ilyenkor hagyják oda a fõvárost,
290 III, 1887| Valóságos esemény, ha valaki ilyenkor »berukkol«. Ismét egy új
291 III, 1887| és egy államtitkár teng ilyenkor mellette.~Ez az asztal még
292 III, 1887| lelketlenség.~- Hüm, hm - ümget ilyenkor a tönkrement bocskoros kedvetlenül.~-
293 III, 1887| szakállán.~A kis Lacika is mulat ilyenkor: két nádszéket fog be az
294 III, 1887| érzelmét fel fogja fokozni.~S ilyenkor egyedül utánad sóhajtok,~
295 III, 1887| kalapodat.~- Pardon! - hörgi ilyenkor bosszúsan, s úgy tesz, mintha
296 III, 1887| helyett.~S az is megtörténik ilyenkor, hogy az ezredes így szól:~-
297 III, 1887| is.~Az utcák néptelenek ilyenkor, éppen mint Halmas-Szentbogárdon.
298 III, 1887| hallani akarja valaki...~Ilyenkor az okos ember kimenekül
299 III, 1887| telebeszélik az Ugron fejét. Ilyenkor megnyílik a magyar szív,
300 III, 1888| fogok kártyák a kezembe ilyenkor, hanem ha tetszik: Szalárd
301 III, 1888| megtette a diffikultást, s ilyenkor boldogan, megelégedetten
302 III, 1888| itatják õket sokszor, és ilyenkor durva tréfák tárgyaivá teszik
303 III, 1888| az az egy arc csillog. (Ilyenkor lehet csak megérteni, mért
304 III, 1888| szép leány képében; hanem ilyenkor valóságos fúria.~Láttak
305 III, 1888| salamoni ítéletet hozott ilyenkor; sokszor azonban drákóit
306 III, 1888| maradnak.~Hanem baj az, hogy ilyenkor aztán nincs egyetlen epitheton
307 III, 1888| csillapítására.~Legjobb ilyenkor egy mamelukot feláldozni.~
308 III, 1888| akinekszeme tûzszikrákat hány ilyenkor.~Az idõ már ekkor meglehetõsen
309 III, 1888| néha egy-egy javaslat, s ilyenkor a sok kiéhezett szónok megrohanja
310 III, 1888| felmerült az a skrupulus, hogy ilyenkor összeférhetõ-e a lelkiismerettel
311 III, 1888| érdekes, s a hölgykarzatra ilyenkor volna a legérdemesebb eljönni,
312 III, 1888| megjelenését - a kalendáriumban. Ilyenkor aztán faluszerte minden
313 III, 1888| valamit?~És Dániel Márton ilyenkor Ostende felé fordítván ájtatos
314 III, 1888| Tehát a közvélemény! Igazán ilyenkor õ a gazda.~Tehát javasolhat,
315 III, 1888| lesz«.~Õ a korlátlan úr ilyenkor.~S használja is ezt az uraságát.
316 III, 1888| fáj az. Halántéka lüktet ilyenkor, szemei elhomályosulnak,
317 III, 1888| kimagasló alakja, a skíz dominál ilyenkor, de a tükörteremben valóságos
318 III, 1888| amit csak a meseíró érezhet ilyenkor: »De kár, hogy mindez megtörtént,
319 III, 1888| Horánszky és Helfy beszélnek ilyenkor. Csak az a kérdés, hogy
320 III, 1889| disszidens támadt néha. Ilyenkor némi derû ült ki a mameluk
321 III, 1889| gondolatokba mélyedve jár-kel ilyenkor. Helyét nem találja. Úgy
322 III, 1889| nak nevez Krajtsik Ferenc. Ilyenkor már ki-kiütögeti magát az
323 III, 1889| szokott ott állni székében ilyenkor, mintha arra volna elhatározva,
324 III, 1889| elnöktõl, hogy: hol van ilyenkor Tisza? (Sapristi, mert már
325 III, 1890| a mai napot, mert Tisza ilyenkor szokott a helyzetrõl nyilatkozni.
326 III, 1890| telünk van az idén. Tavaly ilyenkor majd elfagyott a lábam a
327 III, 1890| borozgatásnak ered, fordulván ilyenkor elméjével a torony alá,
328 III, 1890| folyóson is van óra, mely ilyenkor sokkal kellemesebb perceket
329 III, 1890| bolondozzatok, gyerekek... éppen ilyenkor... mikor olyan szépet álmodtam!«~
330 III, 1890| kirándulásokhoz. Van azon ilyenkor mindenféle. Fején angolos
331 III, 1890| bátya. Az úr a diványon ül ilyenkor, nem a fa tetejében. A garabonciás
332 III, 1890| hogy mit gondol, mit érez ilyenkor a t. Ház.~A habarékiak ott
333 III, 1890| egyszerûen, hogy mit beszél ilyenkor Hagara Viktor? Ha csak azt
334 III, 1890| vagy apádat?~Ötöl, hatol ilyenkor a fiúcska, zavartan néz
335 III, 1890| Tiszának mennyi anyagja volt ilyenkor! Neki nincsen!~De ami kevés
336 III, 1890| zsebekbõl; még az is neszt okoz ilyenkor, ha Lesskó az olvasóját
337 III, 1890| szólani, mint a kakukk.~Tavaly ilyenkor hallottuk az igazságügyi
338 III, 1890| ülésekrõl. Szerencse, hogy nincs ilyenkor névszerinti szavazás, hadd
339 III, 1890| akaratának kinyomata?~A többség ilyenkor fagyos.~Egyebet nem vesz
340 III, 1891| harangszókor (Zách Felicián is ilyenkor követte el csínyjét) köd
341 III, 1891| kegyelmes uram? - kérdik ilyenkor a képviselõk.~- Ne gyanúsítsatok!
342 III, 1891| Hát mit csinálsz? Írsz ilyenkor, vagy olvasol?~- A harmadikat
343 III, 1891| népszerûségemet.)~Hanem ilyenkor (ha ti. Sebõk ír a Ház üléseirõl)
344 III, 1891| vet föl taréjos hullámot.~Ilyenkor kissé hevesebbek a gesztusai.
345 III, 1891| melyek 1887-ben virítottak ilyenkor õsszel? Hány kemény csata
346 III, 1891| Pulszky Károly. (Hol õgyeleg ilyenkor az a Fenyvessy Ferenc?)~
347 III, 1891| ellenzéken.~- Miért beszél ilyenkor az elõadó?~Miért? A nemzeti
348 III, 1891| hát igaz is, mit tegyen ilyenkor a képviselõ?) Kénytelen
349 III, 1892| amik pedig bõven teremnek ilyenkor. Egy ilyen, hogy Komjáthy
350 III, 1892| mit felelt?~Tisza: Amit ilyenkor szokás.~Sturm: Rövid beszédet
351 III, 1892| úgynevezett nimbusz, az semmi ilyenkor. Az én korteseim például
352 III, 1892| csak az alkalom miatt. S ilyenkor is éles, kifejezõ gondolat
353 III, 1892| hogy a szultán palotája elé ilyenkor egy fejet is karóba húzatott
354 III, 1892| megtette a diffikultást s ilyenkor boldogan, megelégedetten
355 III, 1892| szemöldjei összeráncolódnak ilyenkor, válla meggörnyed, nehéz,
356 III, 1892| régi történet fölelevenedik ilyenkor, a gránátpiros bor tüzébõl
357 III, 1892| betût, amire felhangzott az ilyenkor elmaradhatatlan elmélkedés
358 III, 1892| De bár éppen dél van, s ilyenkor szoktak jönni legsûrûbben
359 III, 1892| hogy minek képzeli magát ilyenkor Polónyi?~*~Ezért mondom
360 III, 1892| a pénzügyi szakértõk is ilyenkor.)~A miniszter beszédét mindenki
361 III, 1892| másodikat tegnap óta. De hol van ilyenkor jó Kõrösi Sándor, hadd öltené
362 III, 1892| téves értesülés is. De már ilyenkor makacsok, megrögzöttek az
363 III, 1892| végtisztességet, unja magát; ilyenkor nincs mirõl írnia a »Nemzet«-
364 III, 1892| elérte a római II-est, s ilyenkor a harcoló felek mindig fegyverszünetet
365 III, 1892| elrejtett tõrszúrások vannak ilyenkor. Rónay János megveregeti
366 III, 1893| lángolt, szeme ragyogott ilyenkor.~Most kedvetlenül biggyesztette
367 III, 1893| ráijeszteni Szily Kálmánra ilyenkor, midõn éppen harcban áll
368 III, 1893| lehet veletek beszélni.« (S ilyenkor mindig összerezzen bennem
369 III, 1893| észre. De kár, hogy el van ilyenkor némulva, különben megszólítanók: »
370 III, 1893| végük elõtt szökhet el és ilyenkor ravasz körültekintéssel
371 III, 1893| amint éppen tarokkozik (ilyenkor senkinek se volt szabad
372 III, 1893| egyszer-egyszer rám nézett, s ilyenkor összerezzentem, szívem sebesen
373 III, 1893| jár be: az ördög fürdõzzék ilyenkor.~Az államtitkárok is csak
374 III, 1893| arisztokrácia még alszik ilyenkor. Atzél Béla is csak délfelé
375 III, 1893| divatban van (de hol késik ilyenkor Nopcsa Elek?), mondom, bár
376 III, 1893| ember, nem tud már aludni ilyenkor.~- Azaz ketten vannak odakint?~-
377 III, 1893| Ah, milyen élvezet volna ilyenkor látni Kónyi Manót! A kicsi,
378 III, 1893| De hogy is tud az elmenni ilyenkor! Bizony, akik most azt kívánják,
379 III, 1893| Az olvasó el se olvassa ilyenkor a tudósítást. Látja már
380 III, 1893| ellenzék berzenkedik, s ilyenkor az igazi mameluk helyén
381 III, 1893| miniszterek is, akikhez ilyenkor hozzá lehet férni. Máskor
382 III, 1893| ha ilyen szónok dolgozik. Ilyenkor lehet fennhangon beszélgetni
383 III, 1893| napja. Szavazás készül, ilyenkor sokan jönnek fel és a büfében
384 III, 1893| csak a dicsekedés búbeszédû ilyenkor). Egyszerû válasz volt.
385 III, 1893| Utique, a sok munka! S aztán ilyenkor igen érdekes a fõváros.~
386 III, 1894| végük elõtt szökhet el, s ilyenkor ravasz körültekintéssel
387 III, 1894| lehet-e õket elérni? Nem. Ilyenkor tehetetlenül hányódik lelke
388 III, 1894| vette észre a közleményt. Ilyenkor esõért imádkoznak a papok.
389 III, 1894| csengettyû-szó azt sírja ilyenkor:~- Akadály van! Akadály
390 III, 1894| csoportnak, hogy mi történnék ilyenkor Angliában, László Miska
391 III, 1894| vidám arccal, lázas hévvel (ilyenkor tíz évvel fiatalabb), minden
392 III, 1894| bravúrral. S most is, mint ilyenkor mindig, váltig beszélgetés
393 III, 1895| bosszúsan felel valamit, mert ilyenkor a püspök bácsijára gondol,
394 III, 1895| Macska legyek, ha engedem.~S ilyenkor hetykén a mellére ütött.
395 III, 1895| egyébiránt miben fõ a feje ilyenkor? Micsoda reformok forrnak
396 III, 1895| az öregúr nekik szegez ilyenkor egy történetet arról az
397 III, 1895| hogy általában mit érez ilyenkor egy miniszter, arról éppenséggel
398 III, 1895| meggyõzõdésre a nézetét. Ilyenkor sebesebben szívja cigarettáját,
399 III, 1895| mindenféle diskurzus van ilyenkor.~Az egyik csoportban Bánffyt
400 III, 1895| állanak, s az elnök döntött.~Ilyenkor mindenki kezében nyomatott
401 III, 1895| ülést, és reggelizni megy. Ilyenkor megtelik a büfé és a folyosó.
402 III, 1895| bosszantaná: »Ejnye, hol van ilyenkor a Guszti?«~Aztán csak mégis
403 III, 1895| gesta a Sachernál.~Minek is ilyenkor a Házba menni? Hiszen minden
404 III, 1815| mondta, a sikló már nem jár ilyenkor. A miniszterelnök vendégei
405 III, 1815| élénk éljenzés.) A sablon ilyenkor az, hogy a megválasztott
406 III, 1815| otthon, s ha feljönnek is ilyenkor a liberális klubba, csak
407 III, 1815| Végre kitûzték a zárórát is. Ilyenkor hág az érdeklõdés a legmagasabb
408 III, 1815| nem én vagyok. Mert itt ilyenkor, a választás alatt, a sürgönyök,
409 III, 1896| savanyúan mereng majd el ilyenkor maga elé Horánszky Nándor.~
410 III, 1896| megcsillant elõadásában, s ilyenkor élénk derültség tört ki
411 III, 1896| pajzán. Valóságos diák.~És ilyenkor eszébe jut az embernek,
412 III, 1896| eljár cigányzenét hallgatni, ilyenkor valóságosan átszellemül,
413 III, 1896| Bastille-t rombolták le ilyenkor, a németek harciasságának
414 III, 1896| dolgában a szászokra. A szászok ilyenkor elkezdtek dörmögni, nyüzsgölõdni,
415 III, 1896| kastély nagytermében, s ilyenkor a környék protestáns famíliái
416 III, 1896| kisebbség pártján vannak, azok ilyenkor mindig a többség abszolutiz
417 III, 1896| ütött a tizenkettedik óra s ilyenkor a pártoknak illik tisztában
418 III, 1896| Bizony, a folyosó nem jelent ilyenkor semmit, csak egy füstben
419 III, 1896| súlyos érdekek lógnak rajta s ilyenkor a legvékonyabb szálat se
420 III, 1896| bársonyszékben. (Jó volna ilyenkor, ha rózsákkal volna kibélelve!)
|