Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| ne vallanánk meg, hanem egyre mégis nagyon kérném az urakat.~-
2 I, 1874| mostani viszonyok között egyre megy, akár Szlávy, akár
3 I, 1874| életerõnket rohamosan süllyeszti egyre alább; rámutatni, hogy mi
4 I, 1874| aggodalomban élünk, hogy ez egyre növekedni fog az idõkkel,
5 I, 1875| üresedésbe jõ.« Azóta ez a mondás egyre komolyabb szint ölt s most
6 I, 1875| mert a keleti ügyekre, mik egyre békésebb színt kezdenek
7 I, 1877| forog a világ, történni is egyre történik valami, néha sok
8 I, 1877| ahhoz a gondolathoz, hogy egyre ritkulnak; s mégis megdöbbentő
9 I, 1877| megtörtént volna ez a botlás, egyre figyelmeztetem: addig nyújtózkodjék
10 I, 1877| lapnak, melynek az újdondásza egyre fészkelõdik)~Lukács evangélistát
11 I, 1877| dicsõséget?~Különben egészen egyre megy. Egyikbõl sem jutott
12 I, 1877| Gyûrûzni kezd. S a gyûrûk egyre szélesebb körvonalakat öltenek,
13 I, 1877| hanem minden kevés, a takaró egyre szûkebb...~Tisza közbenevetett.~-
14 I, 1877| szeszélyes szörnyetegen, mely egyre hangoztatja, hogy milyen
15 I, 1877| mik ott fognak rohadni az egyre szaporodó sírokon céltalanul...
16 I, 1877| mise, se nagy mise, csak egyre betegebb.~A Szent Péter
17 I, 1877| szemet huny elõtte.~Írni és egyre írni, milyen lesújtó végzet,
18 I, 1877| szívét körülveszi, enged, egyre enged. Minden meleg szó
19 I, 1877| török testvéreink baja egyre jobban fáj.~Mert nem tudunk
20 I, 1877| lelke száll, száll odább egyre... viszi a felhõknek villámterhes
21 I, 1878| tisztességes hosszúságú szár egyre fogyott a sok fejeltetés
22 I, 1878| És azóta Tisza egyre szomorúbb, bánatosabb, reménytelenebb
23 I, 1878| hanem Magyarország bukik egyre alább-alább.~Új egyezség,
24 I, 1878| párt-konferenciából~Szontagh Pál is egyre alább-alább süllyed a mamelukságban.
25 I, 1878| általános statisztikai adatok egyre a halálozások változását
26 I, 1878| professzor is. Tökéletesen egyre fog menni.~Sõt még talán
27 I, 1878| dobozból szedegeti ki az egyre nagyobbodókat; hogy mi lesz
28 I, 1878| tenyésztõ, hogy télen-nyáron egyre fiadzik. Ahol elszaporodik,
29 I, 1878| megvan a nagysághoz, s mégis egyre törpébb. Maholnap már olyan
30 I, 1878| pillái leereszkedtek az egyre kisebbedõ törvényhozói szemekre,
31 I, 1878| kezdeményezése, ez õelõttük egyre megy, járja folytonosan
32 I, 1878| kormány még ekkor is adja ki egyre az engedélyeket, noha már
33 I, 1878| kellett sok biztatás.~A tanár egyre fecsegett összevissza, mintha
34 I, 1878| óvatos, kimért lassúsággal egyre följebb vándorolt, kibukkanni
35 I, 1878| maradt. A bódító, kínos mûtét egyre tartott és fokozódott szemkápráztató
36 I, 1878| felé és vissza...~Eközben egyre hûsebb lesz a lég, a szél
37 I, 1878| kényelmes hely lesz, amint egyre közelebb hozza felénk az
38 I, 1878| család«-dá dolgozott át) egyre emelték tekintélyét »en
39 I, 1878| vetett ágy?...~Végre is egyre megy. Nem fogtok ugyan feltámadni
40 I, 1878| nagyszabású leveleinek hatása egyre gyengébb, elmosódóbb...
41 I, 1879| házasság, ami körülbelül egyre megy.~De mit beszélünk mi
42 I, 1879| mindenike, habár idõk folytával egyre kisebb a nimbusz és a glória,
43 I, 1879| tanács, hogy in praxi csupán egyre lesz használható.~A királyi
44 I, 1879| a sötétben fehérlõ házak egyre kisebbek, alacsonyabbak
45 I, 1879| karján lejtett. Halavány arca egyre pirosabbá lett.~Hej! csak
46 I, 1879| megesett az, hogy míg õ egyre nõtt hasban, addig a kiflik
47 I, 1879| s mintha refrén lenne, egyre visszakerül a legkedveltett
48 I, 1879| sújtja a nemzetet, a kormány egyre könnyelmûbb, gondtalanabb,
49 I, 1879| megállítani mindig nehéz. Útja egyre lejtõsebb lesz... s elérheti
50 I, 1880| szólott, azalatt a saját szava egyre tompább, halkabb lett. A
51 I, 1880| veszi pártfogásába, majd egyre világosabb lesz az elkövetett
52 I, 1880| mindezek elsorolásával. Arra az egyre nagyon megtanított bennünket
53 I, 1880| árnyékával betakarta ez országot, egyre hullanak a levelei, Csengery
54 I, 1880| helyettök senki.~A föld pedig egyre hûl, mondják, igen, egyre
55 I, 1880| egyre hûl, mondják, igen, egyre hûl - pedig egyre melegednie
56 I, 1880| igen, egyre hûl - pedig egyre melegednie kellene a benn
57 I, 1880| pusztításra.~Az éj a naptól egyre nagyobb-nagyobb darabot
58 I, 1880| anyját.~Amint a föld hûl egyre jobban, az emberi szívek
59 I, 1880| PROLETÁROK II.~A »Mukányi« írója egyre nő, izmosodik a közönség
60 I, 1880| saját nyakát fogja szegni, s egyre mélyebben rántják a hínárba.~
61 II, 1903| halovány arcát mutogatták, egyre integettek feléje: »szép
62 II, 1903| nem eresztették.~Ezalatt egyre közelgett az idõ, amikor
63 II, 1921| deklamálják, õk maguk is egyre szegényednek, mert nem takarékoskodnak.~
64 II, 1881| állatot. Előbb félénken, majd egyre bátrabban lépett ki a szabadabb
65 II, 1881| van. Nincs otthon türelme. Egyre pajtásaihoz kívánkozik,
66 II, 1881| király a világon. Hanem egyre vigyázz, mert különben nagy
67 II, 1881| emberek, ti százan rohantok egyre. Minden hitvány, gyáva nép
68 II, 1881| és Asbóth János: a dolog egyre megy. A világot nem fogják
69 II, 1882| menve megint felmutatok egyre.~- Ez se kutya. Hát ez ugyan
70 II, 1882| Hunyák kocsijának kerekei egyre hurutyoltak a vérrel szerzett
71 II, 1882| Tháliának áldozta fel.~Helyzete egyre nyomasztóbbá lett, midõn
72 II, 1882| ott van?~A dolog különben egyre megy. Magyarország felülkerekedett,
73 II, 1882| erõdítmények és hadihajók mellett egyre épülnek gyárak, iskolák,
74 II, 1882| ma beszélni. Hiszen fél egyre már! Jaj, de sokat is kell
75 II, 1882| De azért Jakab mégis csak egyre írta a hazaellenes cikkeket
76 II, 1882| idõközben kihajtanak, azután is egyre hullatja majd leveleit a
77 II, 1882| Karcolat -~[nov. 25.]~Fél egyre mentem a »Ház«-ba. Síri
78 II, 1882| közöm nekem hozzá?~Fejem egyre ködösebb, ködösebb lett.
79 II, 1882| tisztát venni.~Móricz Palya egyre viccölt örömében, hogy már
80 II, 1883| csapásra!~A szónokok bent egyre daráltak, ki vékonyan, ki
81 II, 1883| Tisza pedig jegyezett... egyre jegyezett.~- Vallásháború! -
82 II, 1883| köpülõ ember valóban köpül, egyre köpül, s mindig vajjá tudja
83 II, 1883| ezt száz ember megosztja, egyre alig jut valami, s odakünn
84 II, 1883| tisztelt gáncsolóim, hogyha egyre csúnyul a falu, talán azt
85 II, 1883| hurokká lesz.~Móric felel, egyre felel, gyorsan, mintha nem
86 II, 1883| Scharf háta mögött lopva egyre elõveszi megszagolni, mintha
87 II, 1883| Kíváncsi vagyok arra az egyre.~- Hát elõször is az, hogy
88 II, 1883| szóvita fejlõdött ki, mely egyre fokozódott. Kitöréstõl lehetett
89 II, 1883| mértékkel sem, a centimétert egyre eltéveszti a milliméterrel.
90 II, 1883| napon át szított gyanúja egyre olvadott, kisebbre, kisebbre,
91 II, 1883| mégiscsak tanácskoznak, egyre tanácskoznak. Tanácskoztak
92 II, 1883| Spanga. A dolog erkölcsileg egyre megy. Két esetben nem szoktunk
93 II, 1883| kedélyével.~A galopinok egyre jönnek-mennek, híreket hozva
94 II, 1883| tarkább, tarkább, szemei egyre szürkébbek, szakálla deresebb,
95 II, 1884| hallani Gyulai miatt, ki egyre beszélt, s még talán most
96 II, 1884| Emellett nem pihen; hanem egyre bámultatja magát az újságokban.~»
97 II, 1884| számunk idejében. A világ egyre forog. És mert forog, a
98 II, 1884| És mert forog, a számokat egyre szaporítja. S a számok egyre
99 II, 1884| egyre szaporítja. S a számok egyre forgatják a világot.~Ami
100 II, 1883| böröndeikkel. A kapus csöngettyûje egyre süvít. A kapuk alatt már
101 II, 1883| méltóságos ház órája délután egyre járt. Zichy Ferraris Lajos
102 II, 1883| öreg Plachy pedig farag, egyre farag... Csak Prileszky
103 II, 1883| székelyeket agyonütni.~S egyre több székely lépett ki a
104 II, 1883| teleírott lapból magolt, egyre magolt...~Néha fölnézett
105 II, 1883| senki!~Eközben az óramutató egyre járt, lassan, méltóságosan
106 II, 1884| aljegyzõk!~És a házakon egyre lengeti a szél a tömérdek
107 II, 1884| nem törõdni vele és hûl, egyre hûl a közönség érdeklõdése
108 II, 1884| MEGHALT~Halnak, halnak, egyre halnak a múlt idõk nagy
109 II, 1884| méltósága, nimbusza száll egyre alább-alább...~Lejjebb már
110 II, 1884| morgással.~A vita eközben egyre élénkülni kezdett. Személyes
111 II, 1884| nem is gondoltam!~Ezalatt egyre többen, többen gyülekeztek
112 II, 1884| higgadtan.~A csodálkozás egyre fokozódott, az öregekben
113 II, 1884| megválasztva három évre.~Fejem egyre ködösebb, ködösebb lett.~
114 II, 1885| reszketett már, fantáziája, betûi egyre kisebbedtek, de õ folyton
115 II, 1885| ott, nemhogy tompább, de egyre élesebb lett: jele, hogy
116 II, 1885| csak gyülekeznek.~S valóban egyre jönnek az egyleti tagok,
117 II, 1885| öt.~A jegyzõk lajstromain egyre növekszik a névsor. Mintha
118 II, 1885| lépked felénk.~A pöngés egyre közelebb, közelebb jön,
119 II, 1885| muzsikálni«.~Amint jöttek, egyre szûkült az értekezleti terem.
120 II, 1885| vihar a vetéseket. A beszéd egyre nõtt-nõtt, az argumentumok
121 II, 1885| nõtt-nõtt, az argumentumok egyre ágaztak, mint a káposzta
122 II, 1885| lassanként lefelé jönni, a spárga egyre fogyott, míg végre zsupp... (
123 II, 1885| munkatársuk«.~A tanácskozások egyre folynak; hol itt, hol Bécsben
124 II, 1885| az, éppen az a baj, hogy egyre mozog, de nem kifelé.~A
125 II, 1885| láttam.~Az irodalmi cikkek egyre jönnek, olvasunk esszéket,
126 II, 1885| óta kezdik õket emlegetni egyre sûrûbben.~Még tõlem is megkérdezte
127 II, 1885| portéka, amelyiknek az értéke egyre nõ. Ma megveszi az ellenzék
128 II, 1885| ötéves mandátumról szóló vita egyre élénkebb. Elsõ nap az apróbb
129 II, 1885| az, aki reszketõ kezeivel egyre faragcsál valamit.~A kés
130 II, 1885| nem romlik«. De az mégis egyre búsul, panaszkodik egész
131 II, 1885| portéka, amelyiknek az értéke egyre nõ. Ma megveszi a nemzetiségi
132 III, 1886| szûr különbözõ tulipánjait egyre varrják ki, hogy abból az
133 III, 1886| nincs becsomózva, még most egyre folyamatban van Szeged erõsítése.~
134 III, 1886| képviselte.~Más városról, egyre megy, akármit mondanak,
135 III, 1886| lusta vér már melegszik... egyre forróbb...~Különösen a Jansky
136 III, 1886| padokra.~A hó finom pelyhekben egyre hullongott. Gonosz egy állapot.
137 III, 1886| homlokán, miként borul el egyre jobban, jobban...~A tépelõdés
138 III, 1886| a lábát?~- Egy ollóval.~Egyre csodálatosabb, rejtélyesebb
139 III, 1886| Ábrányi Kornél.~Máskor fél egyre gyûlt össze a fõrendiház.
140 III, 1886| búvárkodom már a könyvekben s egyre szomjasabb vagyok.~Grünwald
141 III, 1886| karzaton és amint az idõ egyre fogyott, de mégsem történt
142 III, 1886| lutheránus papválasztásról s még egyre zsibongott feje az ottani
143 III, 1886| napirenden.~A döntõ pillanat egyre közelebb jön. Az óramutató
144 III, 1886| ezt a kalamárist.~A csengõ egyre türelmetlenebbül nyihog
145 III, 1886| szupleálja.)~Az óra már egyre jár és még a Zay szája is
146 III, 1886| jár és még a Zay szája is egyre jár, mindig lassabban, vontatottabban,
147 III, 1886| ereszkedik alá a padra, a szemei egyre kisebbek-kisebbek, még fölpislant
148 III, 1886| képét adták.~S a harc még egyre harapódzott odább.~Chorinnak
149 III, 1886| megfordítva, mint Ernuszt, aki egyre pirosabb-pirosabb a hallgatástól.~
150 III, 1886| forrongás tovább folyik és egyre dagad a folyosókon.~Maguk
151 III, 1886| ellenzék. A saját pártján pedig egyre jobban engedni kezd a fagy.
152 III, 1886| látott arc eléje bukkan, egyre mosolygóbb színt ölt, kurucos
153 III, 1886| színt ölt, kurucos bajusza egyre kevélyebben kunkorodik fölfelé.~
154 III, 1886| az egész téma, mikor még egyre jöttek új és új képviselõk,
155 III, 1886| létezik. Aki tudja, az is csak egyre használja: a káromkodásra.~
156 III, 1886| Az izgatott vita hullámai egyre magasabban csapkodtak. Nyilatkozott
157 III, 1886| gyorsírók által.~Késõbb azonban egyre jobban ellapult az oráció.
158 III, 1886| hogy ezek a traktérosok egyre nyúzzanak. Hát legyen valami
159 III, 1886| dézsmáját, a nagyasszony egyre sûrûbben küldözgetett a
160 III, 1886| megannyi partecédula. A kolera egyre kövérebb számokkal dolgozik.
161 III, 1886| kezdett a bûbájos vonója, egyre szórakozottabb lett õ is,
162 III, 1886| Azalatt a nemzetiségi eszme egyre jobban terjed és erõsödik
163 III, 1886| ágyba döntötte.~Betegségérõl egyre aggasztóbb hírek jöttek,
164 III, 1886| leveleket s szemet vetettem egyre, mely a címe után elõkelõ
165 III, 1886| volt a lapokban leírva.~Egyre gyártotta tanyai bérlett
166 III, 1886| félrerakta, nõtt, nõtt, egyre nõtt, a saját természete
167 III, 1886| jelent az az »állandó«?~Tisza egyre önérzetesebben folytatta;
168 III, 1887| mindig több-több, nimbusza egyre kevesebb.~Maholnap nem is
169 III, 1887| professzor kicsiny szobája egyre bõvült, minél több ember
170 III, 1887| amennyire a választási tudomány egyre szélesbedik, gyarapszik,
171 III, 1887| fészkelõdtek, vakarództak s egyre sziszegtek elõre-hátra: »
172 III, 1887| átverni sugaraival. A levegõ egyre nyomottabb, nehezebb lesz,
173 III, 1887| el egyszerre, noha csak egyre volt feliratkozva (csodálatos,
174 III, 1887| a beszédében?~Fenyvessy egyre citált: citálta Jókait,
175 III, 1887| harsogták jobbról.~A kiáltások egyre rekedtebbek lesznek, az
176 III, 1887| rekedtebbek lesznek, az arcok egyre sápadtabbak. Egy káosz képét
177 III, 1887| döcögnek.~A Ház elõcsarnoka egyre nyílik és csukódik. Sorba
178 III, 1887| sûrûbben jönnek. A népesség egyre több, a brázda is egyre
179 III, 1887| egyre több, a brázda is egyre több, de a föld nem több,
180 III, 1887| kikötni vele, szappermoá.~Egyre látcsövez, s csöndesen szívja
181 III, 1887| játszadozék a mosolygás, de Eötvös egyre élesebb, durvább lett, mire
182 III, 1888| benne. A lábait azonban egyre feszélyezte egy doboz, melyben
183 III, 1888| újság.~Ezek a halottak egyre szaporodnak. Egy fiatal
184 III, 1888| terem. Az udvari atmoszféra egyre melegebb, végre izzó lesz.~
185 III, 1888| csakhamar letárgyaltatik, egyre élénkebb hangulatban; eltûnik
186 III, 1888| miközben a kurlandi hõs egyre a fejét bicegtette nagy
187 III, 1888| melódiaszerû zsongás lágyan, egyre elhalóbban rezgett, mint
188 III, 1888| kíváncsi fürkészõk gyûrûzete egyre szûkült az idegen körül,
189 III, 1888| szûkült az idegen körül, õ is egyre izgatottabb lett.~Egy adott
190 III, 1888| eleinte szöszke hajjal, késõbb egyre fehérebben), Gajári beült
191 III, 1888| elvinni.~A folyosó népe egyre gyûlik, s amint a terembeli
192 III, 1888| Krausz hangja.)~A vita medre egyre szélesbedni kedzett, zajos
193 III, 1888| hasábjain, mint a ringelspielen, egyre csak ezek a nevek keringnek:
194 III, 1888| lesz?~A sajnálatos esemény egyre komplikáltabb, Rémiék meg
195 III, 1888| megy, hogy az alkotmány egyre összébb zsugorodik, hogy
196 III, 1888| hogy a hivatalnoki kar egyre rosszabb, hogy nincs semmi
197 III, 1888| s hatalmas homloka még egyre sötétebb.~- Azt kívánják,
198 III, 1888| de az oroszlán (a nemzet) egyre közelebb jött hozzá.~Majd
199 III, 1888| Ákos torzonborzabb, Vadnay egyre szõkébb, Péchy Tamás halaványabb,
200 III, 1888| zálog.~Orbán is azt hajtotta egyre, hogy a javaslat homályos
201 III, 1888| Erre Tisza is átmelegedett, egyre mérgesebb, szúrósabb lett,
202 III, 1888| kicsúszik a tömegbõl. Azután egyre népesebb lesz az országház
203 III, 1888| robognak. A közel fekvõ utcák egyre sûrûbben öntik az érkezõ
204 III, 1888| hangon kezd beszélni, de egyre nagyobb biztossággal. Minden
205 III, 1888| is.)~Ezalatt Tisza István egyre beszélt s egyre nõtt...
206 III, 1888| Tisza István egyre beszélt s egyre nõtt... rohamosan nõtt a
207 III, 1888| kettõ szép volt - s még egyre tart felettük a kritika,
208 III, 1888| csendesen kontemplál.)~A Ház egyre eleven, pezsgõ, s nem azt
209 III, 1888| de harang; késõbb azután egyre jobban belemelegedett, s
210 III, 1888| Miféle processzió lehet az?«~Egyre közelebb jöttek a hangok,
211 III, 1888| tompa morajként hangzott be egyre a szózat. Az ablaküvegeken
212 III, 1889| nemhogy elfogyott volna, de egyre nõtt, kölykezett, s egészen
213 III, 1889| vagy könyv? Ami különben egyre megy.~- Ne olyan hetykén,
214 III, 1889| Ugron folytatta az õ útját, egyre izzóbban, merészebben, mint
215 III, 1889| méltatlankodó zaj támadt, s egyre több-több ember kezdett
216 III, 1889| anyagával.~Magával hordja, s az egyre gyûl. Itt is, ott is hall
217 III, 1889| ne lássák.~És Csatár még egyre ott futkosott a betapasztott
218 III, 1889| duplázott rá Polónyi.~Hoitsy egyre dühösebb lett, a vér arcába
219 III, 1889| Eötvös arcán, úgy lett az egyre halványabb, fehérebb, végre
220 III, 1889| ezalatt bent a tanácsteremben egyre gúnyolódott, hol Tisza,
221 III, 1889| mondásért.~A miniszter ezalatt egyre tovább ment a fejtegetésekben
222 III, 1890| fõesperesi székhely; azontúl egyre sûrûbben emlegetik királyi
223 III, 1890| folytonos a süllyedés, s egyre szûkebb a látkör, úgyhogy
224 III, 1890| szellemben és szokásaiban, s ez egyre szembetûnõbb nemcsak nagy
225 III, 1890| származó búskomorság taszítja egyre mélyebben a bajba.~- Ott
226 III, 1890| körvonalai kibontakoznak egyre teljesebben, és vele az
227 III, 1890| fordulóján, mikor mi még egyre sopánkodunk, közénk szórja
228 III, 1890| Rendre! Rendre! - hangzik egyre fenyegetõbben eminnen.~Péchy
229 III, 1890| E kis csoport ott, mely egyre hullámzik, váltakozik, képezi
230 III, 1890| konstatáljuk, hogy Tisza ellen egyre foly a hajsza, az ellen
231 III, 1890| átmelegedtek a kedélyek, s egyre több tetszészaj csúszott
232 III, 1890| azt sikerülten, a párt egyre zajosabb tetszése közt gyúrta
233 III, 1891| megyünk, a darázs odabenn egyre azt döngi: látod ezt a sok
234 III, 1891| nimbuszból, míg körülötte egyre kisebbek lettek a fõispánok:
235 III, 1891| szemekkel lesve, hogy abban az egyre ömlõ és folyó patakban akad-e
236 III, 1891| összerázta. Beszélt, beszélt és egyre beszélt. Egy ellenállhatatlan
237 III, 1891| bámulnak a szónokra. Az pedig egyre a régi mozdulatlanságban
238 III, 1891| anekdotákra!~Apponyi ezalatt egyre beszél, maga az ellenzék
239 III, 1891| Rendre! Rendre!~A kedélyek egyre ingerültebbek, a gesztusok
240 III, 1891| ellenzék padjain pedig még egyre futkározik az »éljen«.~Végre
241 III, 1891| sugallat! A »helyre« kiáltás egyre izmosodott s a katedra elõtti
242 III, 1891| jégcsap: az Apponyi arca egyre fehérebb, az Ábrányi nyaka
243 III, 1891| az Ábrányi nyaka pedig egyre veresebb.~Szilágyi finom,
244 III, 1891| is, csak azt rikácsolta egyre: »Ne félj, Mátyás! Ne félj,
245 III, 1891| szárnyain emelkedik magasra, egyre magasabbra...~A szélsõbal
246 III, 1891| mégpedig jól halad, de a harc egyre folyik és folyni fog ezentúl
247 III, 1891| csengettyûjéhez kapkodni.~Egyre sírt-rítt a kis fekete nyelû
248 III, 1891| ott, mint egy felfújt pók, egyre kíméletlenkedett a nagy
249 III, 1891| miniszter fotográfiája, egyre sötétebb, feketébb lett,
250 III, 1891| mázolva, maga Horánszky egyre sápadtabb, amint több-több
251 III, 1891| pedig a szégyenkezéstõl egyre pirosabb.~- Éppen az a színe
252 III, 1891| nekipirultak, a szemek szikrázók, egyre nyüzsög, hullámzik, mint
253 III, 1891| veri a padot s azt üvölti egyre:~- Ezt a nagy konsziderátor
254 III, 1892| szavakban. Mintha az ellenzék egyre verné, keményen verné a
255 III, 1892| majorátust, de az idõ telt, egyre telt, jöttek aztán közbe
256 III, 1892| legnépszerûbb embere, s azóta egyre nõtt, egyre emelkedett az
257 III, 1892| embere, s azóta egyre nõtt, egyre emelkedett az emberek becsülésében
258 III, 1892| honszeretet posztóján (és az egyre fesledezett a túlsó oldalon
259 III, 1892| elnököt.~Hanem a beszédei egyre rövidültek, egyre színtelenedtek,
260 III, 1892| beszédei egyre rövidültek, egyre színtelenedtek, s legutóbb
261 III, 1892| diárium betûerdeje csak egyre csábított, integetett, hogy
262 III, 1892| hogy tovább is menjek, egyre tovább, tovább. Nevettek,
263 III, 1892| fészkelõdött a helyén, egyre hátrább-hátrább tolva a
264 III, 1892| mint egy poroszló kíséri egyre az elnökutód szavait, fölébredt
265 III, 1892| jegén választatott.~Eötvös egyre terjengett, szélesedett,
266 III, 1892| pajzánkodik Tisza Kálmán.~A terem egyre üresebb lesz kivált a jobboldalon,
267 III, 1892| lázas sürgés-forgás volt, egyre nyílott az ajtó: »Még egy
268 III, 1892| utasítsák rendre.«~Ezután egyre ritkábban csilingelt a csengettyû,
269 III, 1892| nemzeti párt s az ingerültség egyre nagyobb hullámokat kezdett
270 III, 1892| a deficitet, aki aztán egyre nõ a plusszal és aki aztán...
271 III, 1892| Szõgyén hajszálai kezdenek egyre jobban fölborzolódni, kivált
272 III, 1892| ivadékával! Jó szíve kezdett egyre puhább, puhább lenni elannyira,
273 III, 1892| Tápé követjét, õ csak verte egyre, verte Zsilinszkyt és akit
274 III, 1892| futottak össze.~A hallgatók egyre fogytak, Sima egyre beszélt
275 III, 1892| hallgatók egyre fogytak, Sima egyre beszélt és egyre itta a
276 III, 1892| fogytak, Sima egyre beszélt és egyre itta a vizet, a víz is fogyott,
277 III, 1892| fõváros vize?~A jobb mezõ egyre üresebb lett, úgy nézett
278 III, 1892| ez nem zavarta. Beszélt, egyre beszélt. Egyenesen Horváth
279 III, 1892| nálunk is járt«.~A szónok egyre erõsebben dolgozik, sõt
280 III, 1892| uram, hogy mindig rázza, egyre rázza azt a nagy fejét.«
281 III, 1892| ismét Drakulits felelt, de egyre gyengébben, halványabban.
282 III, 1892| Szalavszky beszéde alatt egyre nõtt és görbült az Issekutz
283 III, 1892| beszéd van befojtva. Issekutz egyre jegyez. Drakulits feszülten
284 III, 1892| pihen, õk is szövik ellene, egyre szövik az újabb tõröket.
285 III, 1892| WHIPP~A szónokok beszéltek, egyre beszéltek (hiszen mindennap
286 III, 1892| vitát.~Így azonban foly, egyre foly. Bent kevesen hallgatják
287 III, 1892| zsöllyékre tapadt, kivált arra az egyre a középen, arra az üresre.~
288 III, 1892| törtél össze!~Az idõ menne, egyre menne s megy is, bár lassan,
289 III, 1892| elkeresztelési vita még egyre foly de Irányi javaslatának
290 III, 1892| villogtak s vörös fejét egyre bólingatta, hajtogatta,
291 III, 1892| Pulszky csak a fejét rázta, egyre rázta.~Nehéz helyzete volt
292 III, 1892| megtagadja. A csöngettyû egyre perlekedik és rimánkodik
293 III, 1892| elméjében s mint kacsa hízott, egyre hízott az Apponyiék udvarán.
294 III, 1892| arcokra. Még Horváth Gyula is egyre ingatta helyeslõen makacs,
295 III, 1892| nem ostoba.~Ám nálunk is egyre tart még az izgalom, a sok
296 III, 1892| azokból menekülni.~S ezalatt egyre szövik, egyre fonják az
297 III, 1892| S ezalatt egyre szövik, egyre fonják az új köteleket.~
298 III, 1892| Kár lett volna!~Azután egyre beszélt, lankadtan, de csak
299 III, 1893| ellen soha egyik se vétett, egyre történik tehát az a csoda,
300 III, 1893| országgyûlés õsszel, már egyre vártam, hogy lássam a bihari
301 III, 1893| pedig a vita hovatovább egyre felhõsebbre tornyosodott.
302 III, 1893| beszélhetnek?~A három fej egyre közelebb, közelebb ért egymáshoz;
303 III, 1893| Apponyi Albert is. A vita egyre ingerültebb lett. A jobboldalról
304 III, 1893| atmoszférája mind izzóbb lett. Egyre több, több szónok vonatott
305 III, 1893| melletted, a szárnyas ajtók egyre nyílnak ki és be, de ez
306 III, 1893| üldögél künn nagy búsan, egyre azon tûnõdve »Hová csatlakozzam?«
307 III, 1893| javaslatot.~A Ház pedig egyre unatkozott. A púroszok bágyadtan
308 III, 1893| de Eötvös csak nem jött, egyre nem jött; Meszlényi kocsin
309 III, 1893| csak alszik. Ami körülbelül egyre is megy Krajtsiknál. A különbség
310 III, 1893| mindent... Akar és akar egyre, akar ébren és alva, lehetõt
311 III, 1893| vagy csupán véletlenbõl, egyre megy. Ám ha szûk terünk
312 III, 1893| az elnöki széktõl körbe, egyre körbe, le egész a habaréki
313 III, 1893| Latkóczy tovább beszél. A párt egyre jobban melegszik.~Vagy hova
314 III, 1893| egy kicsit.~Késõbb azonban egyre keményebb bulletineket hoztak
315 III, 1893| illembõl!~A miniszterelnök csak egyre mosolygott: » Ej, ej szegény
316 III, 1893| fütyülõbõl jönne, de azért egyre beszélt. Oh, János, János,
317 III, 1893| És Berzeviczy mégis nõ, egyre nõ - legkiválóbb államférfiaink
318 III, 1893| kezét s csak rázta, rázta, egyre rázta.~- Nini, az öreg Madarász
319 III, 1893| napirendjét. Már fél kettõre egyre nézegette a Ház óráját.~
320 III, 1893| a költségvetési vita még egyre tart, mintha valami megboszorkányozott
321 III, 1893| a mandátumot hozza. Fél egyre megkapom itt a folyosón
322 III, 1893| De nem önhöz!~A miniszter egyre haragosabb, izgatottabb
323 III, 1893| Pesti Hírlapban - hanem egyre senki sem gondolt. Magyarország
324 III, 1893| nagyon sokáig; háromnegyed egyre megkezdõdött a szavazás,
325 III, 1893| parlament pedig csak rosszabb, egyre rosszabb... És méltóztassanak
326 III, 1893| a hatalmas szónok csak egyre rakta le a leolvasott, nyom
327 III, 1893| kéziratjuk van. Mondom, egyre rakta le Apponyi a kutyanyelveket,
328 III, 1893| Menyhért~Ui. A szállással még egyre ingadozom. Ámbátor Légrádyék
329 III, 1893| legbolondabb hírek kelnek egyre szárnyra.~Milyen lesz? Igaz
330 III, 1893| szabadság szónoka csak beszélt, egyre beszélt, a válaszok veszélyes
331 III, 1893| kezét...~Ezen kacagnak, egyre kacagnak, ki a hasát fogva,
332 III, 1893| õ maga nõtt. Nõtt, nõtt, egyre nõtt, míg egyszer csak egy
333 III, 1893| egész ellenzék. A gesztusok egyre hevesebbek lettek. Az arcok
334 III, 1893| forrt a szívekben.~S Wekerle egyre kavarta azt, míg végre egy
335 III, 1893| De Prileszky Taddus csak egyre rázta a bozontos, vén fejét.~-
336 III, 1893| felköltögetni, de az elnök szemei is egyre apróbbak lettek. Egy kis
337 III, 1893| kezdett dobogni, a látomány egyre közelebb jött felém, s ez
338 III, 1893| büdzsé.~De a kormánypártiak egyre széledeztek, fogytak.~-
339 III, 1893| élete fölött.~S valóban, bár egyre fogyott a párt a déli órák
340 III, 1893| nem voltak jelen.~Szilágyi egyre beszélt, és talán el is
341 III, 1893| miniszter a helyén volt s egyre nõtt, nõtt, a hangulat nagyítóüvegén
342 III, 1893| kilencvenegy éves Fortány egyre bólingatott hófehér fejével.~-
343 III, 1893| napok szürküllenek elõtte, egyre csak pislogott szemöldök
344 III, 1894| tudnék én olyat írni!~S azóta egyre próbálgattam. Harminc év
345 III, 1894| onnan.~- Kár, kár! hajtotta egyre a varjú.~S valóban kár is,
346 III, 1894| dolgaimat õ írja, önöknek tehát egyre megy.«~A Singer-Wolfnerek
347 III, 1894| forgattam már. De most csak egyre sugdosta valami démon az
348 III, 1894| mint a gyermek, és csak egyre azt hajtotta:~- Minek volt
349 III, 1894| becsesek. Még Bobulát is egyre intették a miniszterek,
350 III, 1894| veszekedõ kompánistáknál, egyre hangoztatta:~- Ügyeljenek
351 III, 1894| rossz modora van. A klubban egyre jár-kel, mint az eleven
352 III, 1894| diadalmas hömpölygéssel vonul egyre közelebb-közelebb az urna
353 III, 1894| nyílást.~A nagyobbik gömb egyre izzadott és vörösödött,
354 III, 1894| hallatszottak.~Hogyne! Vajay egyre beszélt, szidta, pocskolta
355 III, 1894| elõbb.~Polónyi beszélt, egyre beszélt, senki se hallgatta,
356 III, 1894| kormányokat, halála óta egyre erõsíti a Wekerle-kabinetet.
357 III, 1894| elõtt, és jegyez, számol, egyre számol. Közbe, ha valamelyik
358 III, 1894| Kísértetiesen hangzott egyre »nem«, »nem«. Csak egyetlen
359 III, 1894| a nagy szónok gyomlált, egyre gyomlált.~Mindössze Meszlényi
360 III, 1894| kabinet küszöbön levõ bukása egyre csillámlik az ellenzéki
361 III, 1894| erkölcsi kényszer, menni és egyre menni a keskeny, göröngyös
362 III, 1894| vagy kevesebb a világon, egyre megy.~Hát itt is megteltek
363 III, 1894| titkot.~A becsületes Pápay egyre több-több tért veszít. A
364 III, 1894| hajlandó fizetni. E közben egyre hoznak rémhíreket.~- Az
365 III, 1895| báró Huszár Károly csak egyre azon fohászkodott a kihallgatás
366 III, 1895| durva posztóját, miközben egyre beszélt, egyre zsörtölõdött,
367 III, 1895| miközben egyre beszélt, egyre zsörtölõdött, hogy ilyen
368 III, 1895| is lett. Minthogy nekem egyre ment a dolog, mert sehol
369 III, 1895| azon este, hogy a mellét egyre veregette az öreg - de ugyancsak
370 III, 1895| csimpeszkedett, s bolondul nyertem, egyre nyertem. Igyekeztem visszaveszíteni
371 III, 1895| Borcsa levele hányódik még egyre az íróasztalomon, sokszor
372 III, 1895| merész ötlete támadt, amint egyre zúgtak a levegõt rázó éljenek:~»
373 III, 1895| orációk folynak, õ csak egyre rázza õsz hajjal vastagon
374 III, 1895| örömtelen az élet. Dolgoznak, egyre dolgoznak, és ha a strapától
375 III, 1895| Ötvenezer forint se jut egyre, mert elfogy a nevelésükre
376 III, 1895| Rózer-gyerekek elkezdtek egyre fogyni. A difteritisz, a
377 III, 1895| mindenik kitûnõ elbeszélõ), egyre tágabb körökben keltenek
378 III, 1895| miniszterek kellenek.~Így aztán egyre utaznak hol ide, hol oda;
379 III, 1895| semmilyen medikámen. Utaznak, egyre utaznak, éjjel-nappal, télen-nyáron,
380 III, 1895| róla, hogy azóta is fogy, egyre fogy, csatáink sincsenek
381 III, 1895| ígérkezõ ülést.~A folyosókról egyre ömlenek be a képviselõk.
382 III, 1895| fiatal, szelíd arcú elnök még egyre a fölszaporodott jelentéseket
383 III, 1895| átadja helyét. Az éljenek még egyre zúgnak. Az új elnök ott
384 III, 1895| éljenei is, tehát csak áll, egyre ott áll, míg az egész Ház
385 III, 1895| a fejetekre!~Herman csak egyre beszélt és jól beszélt,
386 III, 1895| volna fölötte. Szilágyi egyre növekszik. Miért? Hát azt
387 III, 1895| dolgokat. Csak növekszik, egyre növekszik Az embereket elfogja
388 III, 1895| a pénzügyi szakmát, csak egyre tanulta, és egyéb semmit
389 III, 1895| hagyták, hiába hajtogatta egyre:~- Mit akartok velem? Nem
390 III, 1895| fõtisztelendõ püspök urak még egyre búsan dúdolhatják:~»Csak
391 III, 1895| volt, de Berzeviczy csak egyre készíté a beszédet a miniszterelnöknek
392 III, 1895| Polónyinak... aki rázta, rázta és egyre rázta...~Igazán érzékeny
393 III, 1895| apránkint zsugorodni és egyre zsugorodni (anélkül, hogy
394 III, 1895| után.~- Újat, csak újat, és egyre újat méltóztassanak mondani,
395 III, 1895| népszerûbb, az idõ patinája egyre szépít rajta. Széll Kálmán
396 III, 1896| nagy öregember felõl még egyre érkeznek levelezõlapokon,
397 III, 1815| a szemnek s dacára, hogy egyre telt, hatalmasan telt a
398 III, 1815| róla.~Ezt mondja és csak egyre ragyog az arca és fénylenek
399 III, 1815| lõtték azt a sok farkast? (Egyre nyugtalanabb lett.) Ezer
400 III, 1815| bizonytalan. A választási napon is egyre hullámzottak a sanszok,
401 III, 1815| somlyóvásárhelyi kedélyeket. Szavaztak, egyre szavaztak, s a differencia
402 III, 1815| akarsz tõlem?~- Csak arra az egyre taníts ki, milyen lépéseket
403 III, 1896| szórohamok, és valami új, egyre új, egyre erõsebb stimuláló
404 III, 1896| és valami új, egyre új, egyre erõsebb stimuláló szer kell
405 III, 1896| tátongó tanácsterem. Egynegyed egyre nehézkesen, mint egy dunai
406 III, 1896| udvariasságot.~E percben pont egyre ért a Ház órájának mutatója.
407 III, 1896| virtuskodásán. Hoitsy Pál egyre mondogatta:~- Most ereszt
408 III, 1896| mérgezett élû csevegéseikkel, és egyre ott fogja látni maga elõtt
409 III, 1896| penderített bajsza és a lejjebb egyre szûkülõ lajdinántos nadrágja
410 III, 1896| jól járt?~A pap pedig csak egyre beszél, a választási visszaélésekbe
411 III, 1896| igaza van!~Vezérük ezalatt egyre beszél. Most Cavournál van,
412 III, 1896| szomszédom.)~Bánffy pedig egyre beszélt azalatt, hangja
413 III, 1896| se elõre, csak nézi õket, egyre nézi kihívó tekintetével.
414 III, 1896| tanár úr dühös volt, amint egyre érkeztek a szolgálók, inasok
415 III, 1896| dacolt vele: mindig kisebb, egyre kisebb térre szoríttatott,
416 III, 1896| Életképekben jelentek meg, egyre nagyobb figyelmet kezdtek
417 III, 1896| az elõadói székben sem. Egyre csak azon volt, hogy senkinek
|