bold = Main text
Rész, Esztendo/Fejezet grey = Comment text
1 I, 1870 | hazudtolja meg a nyugodt, szelíd hangot a haragosan villogó
2 I, 1873 | meglepett mindnyájunkat. A szelíd, mûvelt humor gúnyoros hangján
3 I, 1873 | az anschlogtól csendes, szelíd ember lett mindenki. Már
4 I, 1873 | megjelenni.«~És ebben a szelíd, melankólikus korban, mikor
5 I, 1874 | az, uram? - kérdé tõle a szelíd pörvesztõ. - Hja édes fiskális
6 I, 1875 | magyar dohányát, mit a maga szelíd húsz kvadrát ölén termesztett.
7 I, 1877 | de akkor nem volt ilyen szelíd arca.« Ilyen kerülõ utakon
8 I, 1877 | neveznünk Albrecht fõherceget, e szelíd arcú öregurat, akivel azon
9 I, 1877 | két angyal helyett, két szelíd drabant alakja készült volna
10 I, 1877 | Hogyan?~- Úgy, hogy két szelíd közé egy vadat zárnak: hogy
11 I, 1877 | vad elefánttól - az a két szelíd is biztosan megvadulna.~
12 I, 1877 | megszólítás, azután valami szelíd »minekutána«.~Egyszerre
13 I, 1877 | aztán annyira megijedt a szelíd Helfy, hogy fölébredt, s
14 I, 1877 | Apróságainkat« még azon szelíd kérdõ észrevétellel zártuk
15 I, 1877 | legeslegelsõ olajága nem valami szelíd galamb csõrébõl mosolyog, -
16 I, 1877 | mind olyan csókolnivaló, szelíd, mindenre rávehetõ derék
17 I, 1878 | megharagszik, nem ismerünk rá öreg, szelíd arcára. Mintha kicserélnék
18 I, 1878 | fejedelmi folyam; enyelgõ, szelíd, engedelmes; zúgása nincs,
19 I, 1878 | emlegette, mint éltek együtt szelíd örömben, boldogságban, regényes,
20 I, 1878 | orgánumának, a Kelet Népé-nek szelíd engedelmessége és naivitása.~
21 I, 1878 | bûnösök ellen: hiszen ennek a szelíd vallásnak a papja õ, s nem
22 I, 1878 | bíráknak is szól, az égi ige szelíd hirdetõje úgy vélekedett (
23 I, 1878 | kellett azt megosztania. A szelíd öregúr önkéntelen nagysága
24 I, 1878 | mert csak magyarul tudott, szelíd mosolygással hallgatta végig,
25 I, 1878 | hozzájáruló. Az egyetértés szelíd szelleme leng egy pillanatig
26 I, 1878 | KÖNYVEMET AJÁNLOM AZ ~ÉN SZELÍD, CSENDES FALUMNAK~A SZERZÕ~
27 I, 1878 | szíveket, elhal az ajkakon szelíd humorban csöppen el a fájdalomból
28 I, 1878 | méltó-e inkább, vagy pedig szelíd elnézésre.~De bezzeg nem
29 I, 1878 | Gyönyörû vonás ez tõle! A szelíd állatvilág iránt gyöngédséget
30 I, 1878 | minden panaszt, a melytõl szelíd mosolyba olvadna a nemzet
31 I, 1878 | uralkodik.~Endrõdi egyebekben is szelíd költõi lelkület, aki a szoba
32 I, 1878 | örömeit megédesíté. Ausztria szelíd, türelmes, jámbor állam
33 I, 1878 | a mamelukok? Ezek a jó, szelíd, engedelmes patkányok? Majd
34 I, 1878 | Márpedig ez a nemes vadállat szelíd, mert fejedelmi, türelmes,
35 I, 1878 | Niniche-affér.~Pedig milyen szelíd arca volt a hétfõi háznak!
36 I, 1879 | lesz ő, természet, légy szelíd,~Jó puha fű, tompítsd el
37 I, 1879 | Az öreg úr különben igen szelíd, békés hangulatú ember volt,
38 I, 1879 | hitrege valamely ezüst színû szelíd vizéhez, s annak a tükrében
39 I, 1879 | sötét fátyollal födi el szelíd arcát, mintha súgná: »ne
40 I, 1879 | ugyan megesett, hogy egy szelíd fehér galamb súgdosta neki
41 I, 1879 | majd megcsillan egy-egy szelíd mécsfény valamely halott
42 I, 1879 | hallgatva, pusztába veszõ szelíd panasznak - az lesz az igazi
43 I, 1879 | képviselõ ide hozta ellene a szelíd, mérsékelt Törs Kálmánt,
44 I, 1879 | mondani. A város tigriseibõl szelíd kezes bárányok lettek, kik
45 I, 1879 | kívánják is azt olyan jó, szelíd, jámbor szegedi polgárok,
46 I, 1879 | mint egy kacér, de azért szelíd mint a bárány, egy oly folyóval
47 I, 1879 | szeszélyes mint a kacér, de azért szelíd mint a bárány«, a befejezés
48 I, 1880 | lenne, lombos fa árnyékában szelíd estén lenne a találkozó,
49 I, 1880 | Mert az ujjaiban volt az õ szelíd ábrándokba ringatott, viharokat
50 I, 1880 | Szegeden.~És íme, azon a szelíd arcon ül ott a gúnyos mosoly.
51 I, 1880 | Szegedi Hiradó”-ban nem merek szelíd lenni Komjáthy Béla iránt,
52 I, 1880 | mélyebb sebet vág.~Nem lehetek szelíd, hogy gyõztes lehessek.~
53 I, 1880 | igazságosnak kell lennem, hogy szelíd ne lehessek.~Pedig Komjáthy
54 I, 1880 | szüzeket, jobban hasonlítana a szelíd bárányhoz, - mely harmatos
55 I, 1880 | mosolygó zöld táj, melyen szelíd bárányok legelésznek.~Ma
56 I, 1880 | ritka vendég lehet e komoly, szelíd atyai arcon.~Minthogy éppen
57 I, 1880 | vannak tövisei, s hogy ha szelíd galamb is valaki, mihelyt
58 I, 1880 | fölszólalásai iránt, melyek bármily szelíd alakban is, oly érdekeket
59 I, 1880 | nyájas olvasó kérdeni, a szelíd galamb és a vérszopó tigris!
60 I, 1880 | apprehendálnak Jankovichra. Arra a szelíd, jámbor emberre, aki mindjárt
61 I, 1880 | szelídebben?~A civis elmosolyodik, szelíd lesz, mint a bárány, s egyszerre
62 I, 1880 | mulatságos volt.~Nyájas, szelíd arca úgy odaillett a kert[
63 I, 1880 | pezsgett az élet. Jószívû, szelíd lelkületû, az ingét is odaadta
64 I, 1880 | Kedves jó Szegedem! Láttalak szelíd, zsíros parasztvárosnak,
65 I, 1880 | fájlalva látná, hogy õ milyen szelíd volt: ma már be sem válnék »
66 I, 1880 | megzavarva a Kende Kanut szelíd lelkülete, ki abban a boldog
67 I, 1880 | tapintatával fölismervén a szelíd uralkodóban a nemes, jó
68 I, 1880 | melyet ha érintenek, a szelíd bárányból vérszopó tigris
69 I, 1880 | sötét fátyollal födi el szelíd arcát, mintha súgná: »Ne
70 I, 1880 | szûzeket, jobban hasonlítana a szelíd bárányhoz, - mely harmatos
71 I, 1880 | tanácsba, nem lehetek iránta szelíd.~S igazságosnak kell lennem,
72 I, 1880 | igazságosnak kell lennem, hogy szelíd ne lehessek.~Pedig Komjáthy,
73 I, 1880 | Kállay Ödön idehozta ellene a szelíd, mérsékelt Törs Kálmánt,
74 I, 1880 | hullatott, még a cerberusok is szelíd kezes bárányokká változnak...~
75 I, 1880 | Jankovichot a végrehajtásokhoz.~A szelíd Szluhát a könyöradományokhoz.~
76 I, 1880 | tanácsba.~Az országgyûlésen a szelíd oppozícióhoz tartozott.
77 II, 1903 | homlokról a gyöngyözõ forróságot szelíd szemû asszonyok puha keze
78 II, 1907 | mondják. A feledés fátyolát szelíd nyugoti szellõ lengeti.
79 II, 1918 | teendõi vannak itthon; a szelíd Eötvös elsápadt; Wenckheim
80 II, 1919 | sugárzik szép fejérõl, kinek szelíd, nemes arcát oda képzeljük
81 II, 1881 | konteszeket és baroneszeket, szelíd szemeik ne szórjanak haragot,
82 II, 1881 | elmegyünk arra, mikor a szelíd burgerek alszanak és álmodoznak,
83 II, 1881 | elüt Csernátonytól: nagyon szelíd ember.~Munkálkodásának székhelye
84 II, 1881 | Szerajevóban és abban fekszik.~Szelíd szemû asszonyok ápolják-e,
85 II, 1881 | gerjesztõ kép!~Mert nem a szelíd, kezes bárányok õk többé,
86 II, 1881 | Ott aztán körülfogták a szelíd, okos nézésû, tisztességtudó
87 II, 1881 | asszonyok szemében.~Szép szelíd szemei, melyek olyanok,
88 II, 1881 | Urváry volt az elsõ szónok. Szelíd, mosolygó ártatlanság, kit
89 II, 1881 | mellyel a vitát bevezette, szelíd volt, sõt szentimentális.
90 II, 1881 | Herman Ottóról, arról a szelíd tudósról, ki a szegény fürjecskét
91 II, 1882 | vitatkozások embere s különben is szelíd lelkület, sehogy sem érezte
92 II, 1882 | ha lehetett volna: s a szelíd költõ, mert az õ, együtt
93 II, 1882 | ezek igazi ibolyák - mondja szelíd, szomorú hangon.~- Igaziak?
94 II, 1882 | ezeket az urakat, ezeket a szelíd, csendes embereket kirántani
95 II, 1882 | szép legények s délceg, szelíd szemû leányok, kiknek az
96 II, 1882 | vezet láncon, mintha egy szelíd, engedelmes kutya volna.~
97 II, 1882 | sült ki belõle? Egy olyan szelíd, lojális igen, melynek fuvolaszerû
98 II, 1882 | kihívólag.~Deák behunyta szelíd, okos szemeit, és nem látszott
99 II, 1882 | aggastyán maga mondhatná meg!~A szelíd Vetter ezen közbeszólása
100 II, 1882 | napról napra... s olyan szelíd, édes lett az arca eközben,
101 II, 1882 | Szende Béla.~Emberszeretõ, szelíd természete nem hagyta el
102 II, 1882 | kevéssé az õ gyengesége és szelíd lelkülete is járult ahhoz,
103 II, 1882 | sárguló levelek hullásukban szelíd, melancholikus kedélyhangulatba
104 II, 1882 | robajjal a lépesõkön. Nagyon szelíd, ártatlan gyerek volt s
105 II, 1882 | életkép végzõdött be, teli szelíd mosolyra fakasztó ötletekkel,
106 II, 1882 | tisztelt »zsarnok« úr igen szelíd volt s igen jó vicceket
107 II, 1882 | nevelik a protestánsokat, a szelíd Irányi nem tûri meg a nem
108 II, 1883 | munkáját odabenn, s míg ily szelíd polgári párbeszéd fûszerezé
109 II, 1883 | elsápadva harapdálja ajkait, s szelíd szemei bánatosan és szemrehányólag
110 II, 1883 | Göndöcs bácsi lesz lassan szelíd bárányból tigrissé.~Kivált
111 II, 1883 | vele) visszafelesel: »Csak szelíd enyelgés az egész!«~Baross
112 II, 1883 | el fog simulni minden, szelíd napfény hasad ki a szétoszló
113 II, 1883 | vannak csinálva.~Hanem Tisza szelíd volt... Kimondta, hogy a
114 II, 1883 | a Ház udvarol egymásnak.~Szelíd diskurálások folynak a padokban.
115 II, 1883 | madarakat nevel, s azoktól õ szelíd lett... Láng Lajos fiatal
116 II, 1883 | Egy édes pillantást vetett szelíd szemeivel a karneol kutyára,
117 II, 1883 | ciklus elsõ felében azért nem szelíd az ember, mert még nincs
118 II, 1883 | felében pedig már azért nem szelíd, mert már közel van az új
119 II, 1883 | bánata visszatükrözõdik a szelíd kék szemeibõl.~- No, Miska,
120 II, 1883 | lecsüggesztve.~*~Amilyen szelíd a vádló, olyan kemény szemtelen
121 II, 1883 | embertõl hall nyájas szót, szelíd beszédet: az elnöktõl, ki
122 II, 1883 | pandúrját és egy megyei írnokot (szelíd öregúr) hallgattak ki arra
123 II, 1883 | megéljenezni való. Csendes, szelíd s igazi demokrata. Nem is
124 II, 1883 | impozánsabb, itt meglepõbb.~A szelíd arcú öreg írnok másnap is
125 II, 1883 | következett. Juhászné asszonyom szelíd természetû, áldott teremtés,
126 II, 1883 | arcát is ez színezi.~A szelíd, hallgatag, szõke Russu
127 II, 1883 | Horánszkyt pótolja. Higgadt, szelíd, mérlegelõ és fõleg mérsékelt.~
128 II, 1883 | nyílt, egyenes jellemû, szelíd, hallgatag.~Az egész tárgyalás
129 II, 1883 | Vince körte arca, Solymosi szelíd fájdalmas mosolya tündöklik.~
130 II, 1883 | magánéletbe vonuló~Scarron.~SZELÍD NYÁJASKODÁSOK A T. AKADÉMIÁVAL~
131 II, 1883 | elénk tükrözteti írójuk szelíd, borongó kedélyét és jó
132 II, 1883 | messzirõl hallhasson.~A jó szelíd Péchy Tamás megfogja a poharat
133 II, 1883 | szeretetreméltóság van benne.~*~Ez a jó szelíd arc a mi Jánosunk.~Igenis »
134 II, 1883 | Szegednek nagy hibája az, hogy szelíd, jámbor lakói vannak: nemhiába
135 II, 1883 | ki?~- Szép szõke leány, szelíd és elbájoló.~Hm! Mát most
136 II, 1883 | ittmaradt csángóknak.~Egy szelíd kormánypárti öregúr magyarázza
137 II, 1883 | régi kellemes szívbe lopózó szelíd hangja.~Mély figyelemben
138 II, 1883 | felosztotta egymás közt s szelíd békében uralkodnak egymás
139 II, 1883 | Legboldogabb volt Bedekovich.~Szelíd diadalérzet ragyogott kedves
140 II, 1884 | Forduljon szerzõ a zsidókhoz.~A szelíd Hunfalvy Pál is beleszól
141 II, 1884 | elhatározta, hogy végtelenül szelíd lesz.~Õ hát azzal a szándékkal
142 II, 1884 | szándékkal, hogy õ veszítsen.~Õ szelíd volt, én meg goromba.~Másnap
143 II, 1884 | hanem azt, hogy én milyen szelíd voltam valamikor...~Ez volt
144 II, 1884 | Nem mintha a ló lenne szelíd, hanem mert õ maga is jó
145 II, 1883 | szép szõke szakállával, szelíd gyermekded arcával.~Odalent
146 II, 1883 | szokatlan elevenséget s a szelíd rezignációt, amint leül.~
147 II, 1883 | Gyula is. Olajbarna arca s szelíd kék szeme örökké a hölgykarzat
148 II, 1883 | mesterségét, mire Jókai szelíd tréfával engesztelékeny
149 II, 1883 | után õ is szólni akart, szelíd kék szemeibõl kicsordultak
150 II, 1883 | ellenzék, mamelukság, csupa szelíd bárányok ezek!~Ezek veszekedtek
151 II, 1884 | város méltósága. Még az a szelíd bárány is, mely a Szeged
152 II, 1884 | lelkesedéssel a csatáiról, szelíd kímélettel leoldott kardjáról,
153 II, 1884 | nagy virtusokkal, anyáinkat szelíd dicsfényben költögeti fel
154 II, 1884 | egy odavetett árnyával, szelíd mosoly az ajkak körül...
155 II, 1884 | tele lenne a házi tûzhely szelíd fényével.~Még egy harmadik
156 II, 1884 | ruhaszekrénye van a nevével.~Kedves, szelíd zsibongás tölti meg az atmoszférát.
157 II, 1884 | Beteges, vékony ember volt, szelíd, hosszú arcán bágyadt mosoly
158 II, 1884 | beledördült:~- Nem is költõ!~Mire szelíd derültség támadt az ellenzéki
159 II, 1884 | ez a hang, hiszen olyan szelíd, lágy, mint a zene, hanem
160 II, 1884 | csavarított fürteit simogatta szelíd morgással.~A vita eközben
161 II, 1884 | rekedt és borízû, dühös és szelíd »igen« és »nem« hangzott
162 II, 1884 | sétálgatott két alak.~Tisztes, szelíd arcú, fehér aggastyán az
163 II, 1884 | kerek kalapjában, nemes szelíd arcával, szellemes szemeivel,
164 II, 1884 | õ szép hangja és a nemes szelíd pátosz, mely egész elõadásán
165 II, 1885 | lesz gazda.~Alapjában jó, szelíd fiú volt, de könnyûvérû.
166 II, 1885 | sokakat.~Õ jó, nemes és szelíd volt, de az idõkhöz nem
167 II, 1885 | egész famíliája, pedig Timea szelíd, nemes jellemû leány volt,
168 II, 1885 | Lehetetlen az, uram, hogy ez a szelíd úriember gyilkolja ott a
169 II, 1885 | hegyszakadékok, a hatalmas fenyõk, a szelíd nyárfák...~- Igen, igen,
170 II, 1885 | szemeinek õszinte, majdnem szelíd fényével nem bírna tábora
171 II, 1885 | Hanem minket írókat (akik szelíd dolgokról irkálunk, a holdról,
172 II, 1885 | Milyen bohó vagyok, istenem~S szelíd kék szemeibõl újra kibuggyantak
173 II, 1885 | viselkedének ezenközben, mint a szelíd, türelmes gyermekek otthon.~-
174 II, 1885 | éjjelenkint köröskörül könyvekkel, szelíd lámpafénynél otthon virraszt,
175 II, 1885 | nagyságos úr az õ szép, szelíd hangján azon kezdte, hogy
176 II, 1885 | harmonikusan szûrõdik le szelíd zsongássá.~De nemcsak az
177 II, 1885 | Bánffyak közül hozzálép, s szelíd gúnnyal mondja:~- Bocsásd
178 II, 1885 | Jókai beszélni kezdett halk, szelíd hangon... Sokkal halkabban,
179 II, 1885 | tetszészaj szakítá meg.~Annyira szelíd volt ma, hogy a polemizálásra
180 II, 1885 | aki közel ült mellette, szelíd búbánattal pislogott feléje,
181 II, 1885 | patriarkális remanenciák.~Mikor a szelíd lelkületû Csatárt kibalottírozták
182 II, 1885 | kiáltott fel Jókai, s szelíd, kék szemeiben fiatalos
183 II, 1885 | mûvészi kerekdedségével s szelíd gunyorával. Önkéntelenül
184 II, 1885 | nehézkes Tibád Antalt, a szelíd Szathmáry Györgyöt és a
185 II, 1885 | tehetetlenül, s kedves, szelíd arcán lerajzolódott a roppant
186 II, 1885 | embereink?~Péchy rám nézett a szelíd kék szemeivel, aztán egy
187 II, 1885 | szemeinek õszinte, majdnem szelíd fényével nem bírna tábora
188 II, 1885 | harmonikusan szûrõdik le szelíd zsongássá, melyben oly jólesik
189 II, 1885 | haragos ellentmondásokat szelíd méhecskék zsongásának álmodja.~
190 II, 1885 | forrongó szenvedélyt. Halavány, szelíd arca sohase pirul ki, de
191 II, 1885 | egy sajnálkozó, de mégis szelíd mosollyal lekuporodik a
192 III, 1886 | tiszta házikójában, hol szelíd eperfa borul lombjával a
193 III, 1886 | asszonyaikban van bizonyos szelíd kellem, amit a magyar faj
194 III, 1886 | Reggel be is nyitott szokott szelíd mosolyával.~- No, hát mit
195 III, 1886 | elhinni mégis nehéz. Az a szelíd de mégis hatalmas öregúr,
196 III, 1886 | szigorú volt, de mégis szelíd, parancsolni tudott, pedig
197 III, 1886 | a könyvet!~Rám bámult a szelíd szürke szemeivel, mint az
198 III, 1886 | mondott. Melyik az?~Az a szelíd arcú fiatalember ott a szélsõbaloldali
199 III, 1886 | a jegyzésekhez.~Az elnök szelíd arcára a szemráncok alá
200 III, 1886 | azért mégsem akart harapni. Szelíd sima indokolással kérte
201 III, 1886 | folyosó.~Alighogy bevégzé a szelíd arcú Dárdai Sándor az elõadói
202 III, 1886 | tudsz magyarul írni!~Jókai szelíd melankóliával adta meg magát.~-
203 III, 1886 | maga mellé titánokat.~A jó, szelíd Bedekovics elbúsulva hajolt (
204 III, 1886 | Péchy. S mindjárt megindítja szelíd két kék szemét vizsgálatra.~
205 III, 1886 | félmesszely bort rendelve szelíd hangon a pincértõl, aki
206 III, 1886 | most kezd szólani Gajári, szelíd, higgadt hangon. Mély csönd
207 III, 1886 | privilégumnak tartani.~Ma azonban szelíd volt Horváth Gyula és kibékítõ.~
208 III, 1886 | ülés. Újra láthattuk a mi szelíd kedves otthonunkat, a t.
209 III, 1886 | mondani otthon Hontban a jó szelíd Ivánka Zsigmond.~SZÉCHENYI
210 III, 1886 | a keresztényi szeretet szelíd ünnepének küszöbén.~Nem
211 III, 1887 | falatot. Mellette jobbról egy szelíd külsejû, bamba képû öregúr
212 III, 1887 | humora nem játszi, inkább szelíd, fájó. Irályán bizonyos
213 III, 1887 | inklináció nincs. Még tán a jó szelíd Abrudbányán is mérkõzés
214 III, 1887 | kórágyán, nyájasan felelt a szelíd kérdésre:~- Hát csak megvagyok,
215 III, 1887 | hallgatni öt évig méhecskéinek szelíd dünnyögését, Prileszky Tádé
216 III, 1887 | árnyékukat - búsongott a szelíd lelkû Kiss Albert.~Valóban,
217 III, 1887 | ami neki szemet szúrt. Szelíd gunyorral emelte ki Tisza
218 III, 1887 | meghallgatni.~És amilyen szelíd volt ez a hang, egyszerre
219 III, 1887 | a hang, egyszerre olyan szelíd lett az egész Ház. Olyan
220 III, 1887 | lett az egész Ház. Olyan szelíd lett, mint a bárány. A haragos
221 III, 1887 | csendesebb.~Ilyen oltó víz egy szelíd szó. És ilyen érett, nemes
222 III, 1887 | lehangoló jeleit mutatja minden: szelíd síri szellõ fújdogál a betört
223 III, 1887 | és magány van. Zajtalan, szelíd országgyûlés volt, sem nem
224 III, 1887 | könnyek szivárogtak ki szelíd kék szemeibõl elérzékenyülésében.~
225 III, 1887 | legérdekesebb ember.~Más ember addig szelíd, barátságos, egyszerû, amíg
226 III, 1887 | sohasem hallottam, hogy mi szelíd emberek valaha megettünk
227 III, 1887 | báránynak. A bárány úgyis szelíd állat. Nem lesz semmi kifogása
228 III, 1887 | a zivatart, s áttérek a szelíd polgárias dohányvitára,
229 III, 1888 | is fölsír itt-ott emlékük szelíd hattyúdalként, még most
230 III, 1888 | alakja közt.~Az õszelõi szelíd ég, melyre csoportjával
231 III, 1888 | húzódnak meg a szélbalok: a szelíd Törs Kálmán és a csillagkeresõ
232 III, 1888 | melegség tüze gyullad meg szelíd kék szemeiben, nyájasan
233 III, 1888 | Mailáth György után jött. Szelíd, jó ember volt. Éppen alkalmas
234 III, 1888 | Vizsolyi, kinek gondos szeme szelíd szeretettel csügg a mameluki
235 III, 1888 | annyi esdeklés volt, hogy a szelíd elnök kiolvasta azokból
236 III, 1888 | kisvártatva elõtûnt gyermekded szelíd arcával egy tisztáson, s
237 III, 1888 | legsimábban megy. A sajtó szelíd, a mûvészek és mûvésznõk
238 III, 1888 | arca, elven, okos szemei, szelíd, elõkelõ modora rokonszen
239 III, 1888 | mulatóhely, hanem egy csöndes, szelíd fészek, ahol sok mindenféle
240 III, 1888 | fejezte be a napot, egy szelíd, biztató beszéddel, melyre
241 III, 1888 | legkedvesebb alakja a szélsõbalnak; szelíd, engedékeny künn a folyosón,
242 III, 1888 | van, de alapjában olyan szelíd, mint egy bárány. Szíve
243 III, 1888 | külön épületben tanácskozik, szelíd, békülékeny elemekbõl áll,
244 III, 1888 | ellenben fáj a lába, akkor szelíd, enyelgõ és melankólikus.
245 III, 1888 | bizonyos fokig mindig szelíd s gyöngéd stílusban karmolja
246 III, 1888 | tisztelt képviselõ úr - felelte szelíd hangon. (Persze, hogy szelíd
247 III, 1888 | szelíd hangon. (Persze, hogy szelíd az ember, ha nem tudja a
248 III, 1888 | Nagy élvezettel hallgattam. Szelíd arcához, tiszta hamuszín
249 III, 1889 | kikezdeni.~Pedig milyen szelíd, kíméletes és objektív megjegyzések!
250 III, 1889 | már ezekhez viszonyítva a szelíd Törs Kálmán is szúrós, harapós.
251 III, 1889 | szólal. Hangja most csendül, szelíd és finom. Kifejezési formája
252 III, 1889 | fakószínû kopasz ember, szelíd kék szemekkel, egyszerû
253 III, 1889 | lassankint átalakította õket, szelíd erkölcsökhöz szoktatta;
254 III, 1889 | harckiáltásokba egy lant szelíd pengése vegyült.~Ez volt
255 III, 1889 | rokonszenves, kedves modorú, szelíd lelkû képviselõ igazán olyan,
256 III, 1889 | komolysága, míg az ülés vége szelíd, lelohadt vérû emberek délelõtti
257 III, 1889 | perc múlva egy másik, jó szelíd Ház jön össze, mely a 25. §-
258 III, 1889 | világos kék szemekkel, szelíd arc, de egy kissé savanyú.
259 III, 1889 | emlõkrõl.~Bent meglehetõs szelíd a hangulat. Csak az újságíró
260 III, 1889 | zászló-ügy oly csöndes, szelíd véget ért, mint akár egy
261 III, 1889 | jószívû Markovics és így szólt szelíd hangon:~- Uraim, hagyjanak
262 III, 1889 | aminõt ritkán élvezett a Ház. Szelíd kék szemei vígan csillogtak,
263 III, 1890 | örökös háborút visel.~A szelíd folyású Tisza, mely bõkezûen
264 III, 1890 | között. Azontúl egészen szelíd volt az ülés lefolyása.~
265 III, 1890 | nyugalom, megelégedés ül szelíd, hosszúkás arcán, mintha
266 III, 1890 | Almanach szerkesztõje üldögélt, szelíd arcával és hegyes ceruzájával.~
267 III, 1890 | bennem a mameluk nagyon szelíd, hallgatag ember, és mikor
268 III, 1890 | két érzelem; Gulner olyan szelíd mellette, mint egy falat
269 III, 1890 | de csakhamar megnyugtatta szelíd lelkét:~- Ha már a püspököket
270 III, 1890 | Roszival tûkön ült, még a szelíd Ivankovics is heves gesztussal
271 III, 1890 | átcsapott Apponyira, akit szelíd iróniával mártogat meg egy
272 III, 1890 | kiragadtatik; Hoitsy Pál egy szelíd bárányka benyomását teszi,
273 III, 1891 | kulisszahírrel felültesse. Hát a szelíd lelkû Teleszky ugyan ki
274 III, 1891 | finomság az energiával, a szelíd csipkelõdés az erõs vágással
275 III, 1891 | Fabiny közömbösen ült ott s szelíd hazafias tekintete szeretettel
276 III, 1891 | szülõ iránt, még a Szapáry szelíd kék szemébõl is kiolvashatná
277 III, 1891 | mozgósíttatott, aki meglehetõs szelíd volt. Nagy figyelemmel hallgatta
278 III, 1891 | a maga barátaival!~Jókai szelíd, mézes humorát csöppentgette
279 III, 1891 | szálló szavait.~Szürke alak, szelíd, méla arccal s meglehetõsen
280 III, 1892 | széles kalapú, jó lelkû, szelíd Janókat és Gyurókat, azokat
281 III, 1892 | apró szemei félig lehunyva szelíd gunyorral kémlelõdnek a
282 III, 1892 | Ferencnek hítták.~Tompa, szelíd hangján a humor csöppentett
283 III, 1892 | tigrisek iziben átváltoznak szelíd, kezes bárányokká, selyemgyapjút
284 III, 1892 | Szalay Imre beszél. A jó, a szelíd, a tapintatos Szalay Imre.
285 III, 1892 | nemes humorának édes és szelíd mézével megkenve a töviseket.~
286 III, 1892 | Ugyan, ugyan! - fedte meg szelíd hangon. - Csak nem akarsz
287 III, 1892 | mért haragszik a puhaszívû szelíd Josipovich?~- Hát azért
288 III, 1892 | mi saját külön püspökünk. Szelíd mosoly játszik ajkai körül.
289 III, 1892 | Sándorhoz.«~A lant nem képes oly szelíd, behízelgõ módon megpendülni,
290 III, 1892 | kötekedõk.~Mire lázba gurul a szelíd, jámbor Bolgár Ferenc.~-
291 III, 1892 | tapsokra, az éljenekre, szelíd, jó arca kigyullad, szemei
292 III, 1893 | mamelukképzõ intézet is.) Mindössze szelíd zsongás vehetõ észre. Ez
293 III, 1893 | akadémiai tag.) Itt ül a szelíd lelkû Sebõk, nógatja vizavi
294 III, 1893 | szerényen meghúzódhatom a szelíd lelkû Nagy Miklós oldalánál (
295 III, 1893 | A következõ alkalommal szelíd mosollyal az ajkán jelent
296 III, 1893 | rideg arcára valami alázatos szelíd vonás lopózik és sietve
297 III, 1893 | ez egy nyájas ember, egy szelíd lélek, olyan, mint a jó
298 III, 1893 | egy húron pendültek. S ez szelíd húr volt. Tiszta választásokat
299 III, 1893 | mindenesetre az akar lenni. Szelíd szemei vérbe borultak, s
300 III, 1893 | írt s a farkast, medvét a szelíd állatok közé sorozta, mivel
301 III, 1893 | fel az ellenzék.~Majd a szelíd Bolgár pattant fel s maró
302 III, 1893 | jegyzõkönyv-hitelesítés!~De Andrássy kedves, szelíd IV-ik Henrik korabeli arca
303 III, 1893 | történteken. Hiszen a nyáj szelíd, csak a kolomposok ne volnának...~
304 III, 1893 | keletkezett, mintha széláram szelíd patakot fölborzol. Az elnöki
305 III, 1893 | kedvence«.~Az anyapárt is szelíd, gyûretlen, mint a pihenõ
306 III, 1894 | õt magát, alakját, arcát, szelíd kék szemeit, lágy, mélabús
307 III, 1894 | szamár hálásan nézett rá a szelíd szemeivel.~- Áll az alku -
308 III, 1894 | úgy, ahogy fölemelkedett, szelíd, kékes-szürke szemei egy
309 III, 1894 | keskenyebbé is lett volna.~Ma egy »szelíd« Szilágyit láttunk, aki
310 III, 1894 | Tóni...~A püspök hangja szelíd és a fájdalom, a megbotránkozás
311 III, 1894 | megfogja kabátgallérját és szelíd hangon reá riad:~- Mondd
312 III, 1894 | Tóni...~A püspök hangja szelíd és a fájdalom, a megbotránkozás
313 III, 1894 | kellemetes szent ifjú.~Arca szelíd volt és ájtatos, szemei
314 III, 1894 | ragyogó lett, a Gellérten szelíd báránykák legelésztek, a
315 III, 1894 | államtitkárát az elõadói széken. Szelíd unalom honolt a teremben.
316 III, 1894 | megelégedetten nézett végig a szelíd, nyugodt Házon, mintha csak
317 III, 1894 | jelenet.~Hiába ismételte szelíd hangján: »Csendet kérek.«
318 III, 1894 | metodus megváltoztatása« szelíd címén, ki tudja, milyen
319 III, 1894(78)| félnének Katánghytól? Attól a szelíd embertől! Hiszen Katánghy
320 III, 1895 | székek tátongnak.~A fiatal, szelíd arcú elnök még egyre a fölszaporodott
321 III, 1895 | bocsánatot kérne barnás, szelíd szemeivel a Háztól: »Ne
322 III, 1895 | félig csukva, ajkai közül szelíd mosoly leng. Fejével nyájasan
323 III, 1895 | de rideg, szinte kietlen. Szelíd, lesütött szemeibõl vissza
324 III, 1895 | Én istenem, hisz ha egy szelíd idei bárányt ültettek volna
325 III, 1895 | beszédjét hallgatja -, kegyes, szelíd mosoly játszadozik. Melléje
326 III, 1895 | kellemetlenek.) Náci bácsi sima, szelíd, türelmes, sokat mosolyog,
327 III, 1895 | bosszankodás villámai jelentek meg szelíd kék szemeiben; két karját
328 III, 1895 | fõrendiháznak. Egyébként igen szelíd lefolyású ülés volt, mely
329 III, 1895 | elálló oldalát, és olyan szelíd volt a hangja, és olyan
330 III, 1895 | kellemetlenek.) Náci bácsi sima, szelíd, türelmes, sokat mosolyog,
331 III, 1895 | volt az elõkelõ hang, a szelíd borongó hangulat, benne
332 III, 1896 | Béni!«, s aztán kedves, szelíd humorával mintegy indokolásul
333 III, 1815 | van a régi kellem e finom, szelíd vonásokon, de ott van az
334 III, 1815 | lényökben az a hajlékonyság (szelíd szót használok), mely a
335 III, 1896 | nyilakat. Az elröppent név szelíd és kibékítõ. Minden arc
336 III, 1896 | parlamenti. Egy csendes, szelíd napon jelenünk meg a szabadelvûség
337 III, 1896 | Szemei fényben lobognak, szelíd Krisztus-szerû arcának némi
338 III, 1896 | országgyûlési képviselõ, a különben szelíd Schmidt Károly és Hinez
339 III, 1896 | foglalkoztak, sõt már Aba Sámuel, a szelíd, is alkudozott rá a pogányokkal,
340 III, 1896 | finoman, mint a paraszt.~A szelíd Ágoston József nem is bántotta
341 III, 1896 | morogtak néha valamit, de a szelíd Darányi tûzbe jött a saját
342 III, 1896 | Hegedüs semmit sem árult el. Szelíd volt és óvatos, mint soha,
|