Rész,  Esztendo/Fejezet

1    I,  1879|        törtem fejemet, amikkel megszólítani fogom, de mire haza értünk
2   II,  1883|        Az embernek kedve volna megszólítani:~- Oni sa z Krupine? Nak
3   II,  1883| esetlen zavarba, ha õt találja megszólítani.~A király egy mágnás képviselõvel
4  III,  1886|      udvaron, a mezõn nem meri megszólítani, nem venné komoly­nak, de
5  III,  1886|      darabban.~Senki sem merte megszólítani sem az egyiket, sem a másikat,
6  III,  1889|        a Házba. Hogy így fogja megszólítani: »Geehrtes Haus.« De ettõl
7  III,  1893|  senkit sem tartván érdemesnek megszólítani. Mit beszéljek én magamnál
8  III,  1894|    Hogy mer bennünket a rendõr megszólítani?~- Hiszen nem ösmer.~- Legalább