bold = Main text
Rész, Esztendo/Fejezet grey = Comment text
1 I, 1870 | Sándor, szomorú, elborult arccal: »Atyám, te nekem semmi
2 I, 1873 | hazafiúi bánattól sötétebb arccal.~Hej, de csak csendesen
3 I, 1873 | A kis patikárius mûértõ arccal kérõdzi el még egyszer a
4 I, 1873 | távozó vendégnek, áhítatos arccal nézve utána, mintha az járna
5 I, 1873 | felugrik örömében s kiderült arccal fogja nyakon a tollat.~-
6 I, 1873 | hátra, mint flegmatikus arccal elvegyülni a nyájas olvasóközönség
7 I, 1874 | hirdették gúnyos és öntelt arccal. Ez azonban szerencsére
8 I, 1874 | habár némelyik sanyarú arccal - szentesíteni egy olyan
9 I, 1875 | akarhat tehát? Mindenki kérdõ arccal fordult a titokszerû orákulumhoz.~
10 I, 1875 | hadügyminiszterünk megteszi becsületes arccal a jelentést, hogy amennyire
11 I, 1875 | kísérte újtokban, sugárzó arccal láttuk diadalaikat;... könnybe
12 I, 1875 | én tízesztendõs gyermek arccal be mertem lépni abba a titokteljes
13 I, 1875 | Mi magyarok kárörvendõ arccal nézzük. Legalább most már
14 I, 1877 | és azt kérdhette szomorú arccal Abdul Hamid is.~És az õsz
15 I, 1877 | hosszú bajszát s kiderült arccal dünnyögé:~- Sapristi! Megint
16 I, 1877 | beszél, hogy olyan savanyú arccal hallgatja a ház?~- A cukorról.~*~(
17 I, 1877 | udvarlója térdel, ihletett arccal nézve, amint a hölgy bájait
18 I, 1877 | a Népszínházban, mûértõ arccal vizsgálni a lábikrákat,
19 I, 1878 | kitörõ örömmel, lángra gyúlt arccal a legszeretettebb anya.
20 I, 1878 | Tisza: Ez rettenetes (dúlt arccal visszatántorog szobájába.)~
21 I, 1878 | bánatosabb, reménytelenebb arccal várja a Bismarck látogatását.~ ~
22 I, 1878 | Berlinbõl, másnap komor arccal jelent meg a hivatalban,
23 I, 1878 | képviselõjelölt felderült arccal fordult sarkon, Ürményi
24 I, 1878 | uralkodék; Tisza sápadt arccal kelt, Zsedényi tiszta inget
25 I, 1878 | s mindezt olyan ártatlan arccal, mintha õk a személyes érdekek-
26 I, 1878 | Boldizsár úr sokat jelentõ arccal -, éppen ma harminc esztendeje,
27 I, 1878 | és nyájasságtól olvadozó arccal hallgatják, s mintegy magukban
28 I, 1878 | most is csak oly derült arccal ülnek helyükön mint elõbb,
29 I, 1878 | megragadja.~Az orvos diadalmas arccal ereszté el most a szoknyácskákat,
30 I, 1878 | érdeklõdést is alig mutató arccal járta be az országot és
31 I, 1878 | szerelmes volt, lángba borult arccal rohant el, s maga a szegény
32 I, 1878 | három rézkopek. Búbánatos arccal csúsztatta vissza a zsebébe;
33 I, 1878 | angyala áll, sötét fenyegetõ arccal, két fojtogató karját birokra
34 I, 1878 | Kevés idõ múlva csüggedt arccal jegyzé meg:~»Milyen szégyen
35 I, 1878 | legyen leleményes.~Aggodalmas arccal hagytam el a küzdelem színhelyét,
36 I, 1878 | nemzet, mely egy idõ óta arccal a földnek fordulva, tompa
37 I, 1878 | gondolja senki csüggedt arccal, elborult homlokkal, növekvõ
38 I, 1878 | többségének, hogy íme, elfordított arccal állanak a nemzethez. Azok
39 I, 1878 | másiktól kérdezik sápadt arccal, megdöbbenve: »Mit tegyünk?«~
40 I, 1878 | szakmakörhöz szép alakkal, kifejezõ arccal s olykor emelkedett játékkal
41 I, 1879 | oroszlánrészt vesz, elborult arccal mondá nekem:~- E nép vesztét
42 I, 1879 | A mérnökök gondterhes arccal járnak-kelnek a töltések
43 I, 1879 | tüköre, ha a közvélemény rút arccal áll oda eléje, ő nem tehet
44 I, 1879 | cikkeimre mondani, midõn fontos arccal jósolja, hogy azokat »nem
45 I, 1879 | tanácskozó termet, elborult arccal kérdezé önmagától:~»Hát
46 I, 1879 | minélfogva aprehenziós arccal fizeti meg a kialkudott
47 I, 1879 | megszépülve Szeged, s tündöklõ arccal írja föl a saját sírfájára: »
48 I, 1879 | rengett. Bakay mosolygó arccal fogadta a kisdedet, altatódalt
49 I, 1880 | feleli Baldácsi fontoskodó arccal.~- Nem drága, de az a baj,
50 I, 1880 | zömök gentleman, mosolygó arccal fordult a fiatalember felé...~-
51 I, 1880 | tanácstag lép be, szörnyû sápadt arccal.~- Jó hogy itt van, kedves
52 I, 1880 | gyöngeségünk.~Aggodalmas arccal, összeszorult szívvel élte
53 I, 1880 | Szegednek mégis könnyes arccal kell vala fordulnia Zágráb
54 I, 1880 | higgadtabb hazafiak elborult arccal nézték azt, s midõn tûnõdve
55 I, 1880 | nyüzsgõ fiúkból, kik vidám arccal, zsibongva, zajongva ûzik
56 I, 1880 | tanácstag lép be, szörnyû sápadt arccal.~- Jó, hogy itt van, kedves
57 II, 1883 | szép, hosszúkás, barna arccal s fénylõ fekete szemekkel.
58 II, 1901 | fiatal nejét, ki kipirult arccal, kecsesen hajtogatta magát
59 II, 1903 | megreszketett és szomorú arccal visszafordult.~Tegnap talán
60 II, 1906 | történt volna, belép sunyi arccal, de teljesen elfogulatlanul
61 II, 1907 | leány, magyaros hosszúkás arccal, bizonyos hõsies vonással
62 II, 1919 | õfelségeiknek.~Kiborotvált arccal, feszesen járnak, ki fekete
63 II, 1919 | amint kipirulva, lángoló arccal vágtat a ló hátán kecsesen,
64 II, 1881 | Tisza Lajosért, ki ártatlan arccal kerekíté ki elméjében a
65 II, 1881 | bölcs kifejezésûre szedett arccal, elterpeszkedni.~Ez az asszonyok
66 II, 1881 | ódon tanulószobát s derûs arccal lép ki a derûs napfénybe.
67 II, 1881 | föltett kalappal és fenyegetõ arccal.~- Hogy hínak téged? - kérdé
68 II, 1881 | mondá a kapitány örömragyogó arccal. Hízelgett neki egy kissé
69 II, 1881 | Jánosból!~Aztán szomorú arccal tette hozzá:~A halál vagy
70 II, 1881 | magyar atillában, egészséges arccal és olyan termettel, mint
71 II, 1882 | ragyogó szemekkel, kipirult arccal lázasan lejt, - elhangzik
72 II, 1882 | daliás Bókay, baljóslatú arccal jártak-keltek. A teremben
73 II, 1882 | mindig ott állott ködös arccal rémletes tekintetet vetve
74 II, 1882 | inkább bámész, mint szemtelen arccal állt meg a nõi asztaloknál
75 II, 1882 | az ölében s örömragyogó arccal bámulta azt s kis kezeivel
76 II, 1882 | mondott erre jóságos, nyájas arccal valamit németül, amibõl
77 II, 1882 | missziójának. Komoly, fennkölt arccal vágja magát pózba, mint
78 II, 1882 | próbájáról jött.~Komor arccal haladt végig a Kerepesi
79 II, 1882 | válaszoltam a legártatlanabb arccal, s a derék jó Vidor belement
80 II, 1882 | laikusok elõtt, kifestett arccal, ragasztott szakállal, bajusszal;
81 II, 1882 | szerzõségét és sugárzó arccal koccingattam a szépirodalom
82 II, 1882 | ajtaján, s lihegve, ijedt arccal lép be egy rendõr. Egész
83 II, 1882 | bele talált fújni.~Haragos arccal, villám és dörgések között,
84 II, 1882 | amint leszálltak, aggodalmas arccal kerestek fel egy Szeged
85 II, 1882 | gyerekek végett... Megelégedett arccal jönnek elõre; a kíváncsiság
86 II, 1882 | volt Istóczy, zord mogorva arccal úgy foglalva helyet, hogy
87 II, 1883 | költeni.~Hentaller mogorva arccal fölháborodva jár-kél, s
88 II, 1883 | mögött Tisza Kálmán fenyegetõ arccal.~- Aha, rajtakaptalak benneteket -
89 II, 1883 | ajtói, s kikelt halvány arccal rohan ki Maszák Hugó.~-
90 II, 1883 | prücsköt-bogarat hideg szenvtelen arccal.~A hûséges karzatlátogatót
91 II, 1883 | le onnan bús, csüggeteg arccal.~Végre is gyõzött a kíváncsiság.
92 II, 1883 | Szalay Imre ónszínûre vált arccal hirdeti a saját diadalát.
93 II, 1883 | a világon a legkomolyabb arccal sarkon fordult, s bement
94 II, 1883 | ezek ránéztek, s közömbös arccal mentek tovább.~Három zsidó
95 II, 1883 | le a rákent vádat olyan arccal, mintha a szalonkabátjára
96 II, 1883 | valami.~Szalay Imre sugárzó arccal járt-kelt mindenfelé. Tetszik
97 II, 1883 | Hegedüs László ünnepélyes arccal félkönyökére emelkedve.
98 II, 1883 | a ketten a termet olyan arccal, mintha most már az egész
99 II, 1883 | mondani Tisza felé fordított arccal elszavalja a következõ görög
100 II, 1883 | történni?~Az újságírók kíváncsi arccal cirkáltak a szoba elõtt.~»
101 II, 1883 | szintén onnan nézte elborult arccal a hazát miképp temetik,
102 II, 1883 | alispán. Vidám-mosolygó arccal pattogott ott:~- Ejnye,
103 II, 1883 | már az ajtónál Mefisztó arccal Szalay.~- János, János!
104 II, 1883 | gyermeteg, inkább nõies arccal, csinos legény lehet - otthon
105 II, 1883 | nyúlt; a sakterek eltorzult arccal lesték a tanúk minden szavát,
106 II, 1883 | vigyorogtak kárörvendõ arccal a védõk. Pedig éppen ez
107 II, 1883 | Deák Ferenc pedig mérges arccal kiabálni látszik valamit.
108 II, 1883 | kiált föl rémült arccal. Vagy pedig: »Lehetséges-e,
109 II, 1883 | apa: azok vidám mosolygó arccal kocsikáznak a mamához. Nem
110 II, 1883 | csíkos szoknyában, mosolygó arccal, szép kék szemekkel.~- Ki
111 II, 1883 | A szélsõbal levert bús arccal könyököl a padokon. Thaly
112 II, 1883 | rágcsálja sötét elborult arccal. Törs leveszi szemeirõl
113 II, 1883 | villogó szemekkel, lelkesült arccal és reménykedõ sóhajjal nézegetik
114 II, 1883 | fiatal képviselõk tûnõdõ arccal hallgatták a jámbor Literatyt,
115 II, 1883 | Prileszky Tádé elszontyorodott arccal ült ki a folyosóra, s ott
116 II, 1883 | de fiatalos rokonszenves arccal.~Kállay Bénit is ott láttuk,
117 II, 1883 | míderes úr megbotránkozott arccal. - Két esztendeig rendesen
118 II, 1883 | húzódik vissza, olyan fanyar arccal, akárcsak a saját borát
119 II, 1883 | megvert hatalmasok, redõs arccal, gondülte homlokkal, ez
120 II, 1883 | színtisztesség!~Örömtelt arccal dugja be tárcájába, a világért
121 II, 1884 | emlékbeszéd volt. Szomorú arccal hallgatta az öreg Pauler
122 II, 1884 | várják szorongva, aggodalmas arccal a honatyák... Talán ugyanazok,
123 II, 1884 | szép asszony csak azzal az arccal képzelhetõ szépnek, amilyen
124 II, 1884 | fõkortes büszke, fennhéjázó arccal tesz rendeléseket: mert
125 II, 1883 | mosolygott.~Az elnök kérõ arccal fordult az eminenciák felé,
126 II, 1883 | hosszú alakok, penészszínû arccal, mintha egy-egy ócska tallér
127 II, 1883 | széken ott ül kesernyés arccal Teleszky István, ki mindent
128 II, 1883 | ültek a padokban elszánt arccal a mamelukok biztató-sûrûn,
129 II, 1883 | S valahányszor elborult arccal olvasom, hogy így meg amúgy
130 II, 1884 | gyermekleánykák ültek. Mûértõ arccal nézett meg itt-ott egyet,
131 II, 1884 | honvédet hallottam kigyúlt arccal beszélni a vezérrõl, lelkesedéssel
132 II, 1884 | után az elsõ tárgy.~Szomorú arccal látom az egyesült ellenzék
133 II, 1884 | apa: azok vidám mosolygó arccal kocsikáznak a - mamához.
134 II, 1884 | mondá a fiatal író sugárzó arccal.~- Ej, hát ne pironkodjék.
135 II, 1884 | Az antiszemiták ragyogó arccal hajlottak arrafelé.~Halkan
136 II, 1884 | néhány közülük) elborult arccal nézték ezeket a jeleneteket:~-
137 II, 1884 | ruganyos alak, pirosra gyúlt arccal, bátran villogó szemekkel.~
138 II, 1884 | csoportok közt, örömsugárzó arccal, megelégedetten a ruhatár
139 II, 1884 | isten, félek.~S ezt olyan arccal mondá, mintha afölött sajnálkoznék,
140 II, 1884 | semmi nyoma. Elsavanyodott arccal könyökölnek egymásra bámulva
141 II, 1884 | mamelukok komolyra idomított arccal.~A fõ téma még mindig, ki
142 II, 1885 | HUSZÁR MŰTERME~Mosolygó arccal, kedves töredezett magyarsággal
143 II, 1885 | lépcsõkön komoly, ünnepélyes arccal. Jólesik nekik ez a játékosdi,
144 II, 1885 | vezérek, akik a sereget arccal visszafelé fordítják s akkor
145 II, 1885 | ült fürkészõ, de jóságos arccal egy éltesebb hölgy, s annak
146 II, 1885 | pap, s azontúl fenyegetõ arccal nézett a szónokkal farkasszemet,
147 II, 1885 | er gesagt?« Éppen olyan arccal, mintha a monakói kerekasztal
148 II, 1885 | öltözötten s az örömtõl mámoros arccal, kézdörzsölgetve fogadja
149 II, 1885 | pálinkás hordón ott ül vigyorgó arccal, a levegõbe lógatva lábát,
150 II, 1885 | eredményt, de olyan ártatlan arccal tud belekalandozni a Pulszky
151 II, 1885 | gyéren, elszontyorodott arccal; Beöthy Ákos csinos beszéde
152 II, 1885 | lehet eltûrni, kirohan dúlt arccal a folyosóra:~- Micsoda dolog
153 II, 1885 | fölébredt az öregúr kipirosodott arccal és szétnézett.~- Rossz álmaim
154 II, 1885 | volt napirenden. Mosolygó arccal dörzsölgették kezeiket a
155 II, 1885 | fölépítették újra.~Örömsugárzó arccal nézegették a megszépült
156 II, 1885 | csillogó szemekkel, egzaltált arccal figyelnek, még a jelentésekre
157 II, 1885 | kérdém.~- Ez! - mondták olyan arccal, mintha szerencsét kívánnának
158 II, 1885 | élénken figyel ezerfelé olyan arccal, mint egy nevelõbeli leányzó.
159 II, 1885 | dobogó szívvel, kipirult arccal (mint a bálba készülõ szûz
160 II, 1885 | ki eleinte mord, közömbös arccal hallgatta Szilágyit, látván,
161 II, 1885 | semmi nyoma. Elsavanyodott arccal járnak-kelnek ott egymásra
162 II, 1885 | Pulszky megnézi mûértõ arccal.~- Ez bambusz!~- Nem, ez
163 II, 1885 | volt, méltóságteljes nemes arccal. Pajkos képviselõk elnevezték »
164 II, 1885 | miniszterelnök felé fordított arccal trónol a mocsárzöld mennyezet
165 II, 1885 | mellényzsebébe dugva, kesernyés arccal hallgatja a szóáradat hömpölygését,
166 II, 1885 | mellényû Visi Imre jubiláló arccal. Idegenül nézeget szét a
167 II, 1885 | ember, aki kesernyés-gúnyos arccal hallgatja Steinackert. Ez
168 II, 1885(62)| mindenik örömtől mosolygó arccal siet a másik elé:~- Jer
169 III, 1886 | tagbaszakadt emberek, értelmes arccal, nyájas vonásokkal s inkább
170 III, 1886 | és Busbach Péter s komoly arccal nézték végig a csintalan
171 III, 1886 | is - jegyzé meg ártatlan arccal Meszlényi.~A férj csakhamar
172 III, 1886 | tömzsi emberke, pirospozsgás arccal, eleven, mint a halcsík,
173 III, 1886 | nemzetiségi képviselõk, szomorú arccal járultak eléje, s mély részvéttel
174 III, 1886 | Baj van«. De ezt olyan arccal mondják, mint mikor arról
175 III, 1886 | felelé Pulszky ábrándos arccal -, hanem Veszter van beavatva.~-
176 III, 1886 | folyosóra. Vadnai Károly ragyogó arccal kiáltá:~- Van ám ész Miskolcon!~(
177 III, 1886 | azután rimánkodó, szánalmas arccal fordult az ellenzék felé,
178 III, 1886 | Pulszky jár künn, gunyoros arccal morogva rájuk a kritikát.~»
179 III, 1886 | öregúr, piros bazsarózsa arccal. (Orra ugyanabból a gyárból
180 III, 1886 | két magyar alak~Tisztes arccal fejök büszkén hordván,~Jól
181 III, 1886 | felállt roppant ünnepélyes arccal s harsány hangon kezdé:~-
182 III, 1886 | nagyon - mondja savanyú arccal Pulszky -, mert hiszen volt
183 III, 1886 | padon Trefort, diadalmas arccal vett mohó lélekzeteket a
184 III, 1886 | rokonszenves kifejezésû arccal és kecskeszakállal, melyet
185 III, 1886 | emberkék pufók, penész színû arccal, többnyire hülyék és beszélni
186 III, 1886 | a torlasz mögött; kandi arccal kukucskálnak át, jönnek-e
187 III, 1886 | környezetének, ragyogó vidám arccal.~Aláhajolt kissé féloldalt,
188 III, 1886 | Kálnoky de Kõröspatak) olyan arccal és olyan kardcsörtetéssel
189 III, 1886 | A költségvetés mogorva arccal emlékezik meg róla.~Beállott
190 III, 1886 | felcihelõdött.~Komoly, ünnepélyes arccal hallgatta a Kálnoky kinyilatkoztatásait,
191 III, 1886 | védekezik Lõwy becsületes jámbor arccal.~- Mit beszél ön itt össze-vissza?
192 III, 1886 | Ábrányi környezik ragyogó arccal.~Fitymáló tekintettel mereng
193 III, 1886 | van. De még aggodalmasabb arccal jár-kél a folyosón gróf
194 III, 1886 | De Beöthy a legkomolyabb arccal siklik tova a protokollum
195 III, 1886 | hogy halott lesz.~Fenyegetõ arccal jelent meg Fenyvessy Ferenc,
196 III, 1886 | Fenyvessy Ferenc, és komoly arccal Sághy Gyula. A nevetõ ember
197 III, 1887 | Csakugyan õkelme volt és sugárzó arccal diskurálgatott az alább
198 III, 1887 | szokottnál is ünnepélyesebb arccal, s Vadnay Andor szombati
199 III, 1887 | olyan nyugodt, természetes arccal, mintha csak a gyermekeivel
200 III, 1887 | katalógust olvastatni. Kárörvendõ arccal, türelmetlenül várják, míg
201 III, 1887 | Komjáthy pajzán szatír arccal vezette be a Házat a kulisszák
202 III, 1887 | ellene a vita, mosolygó arccal, galambszelíd tekintettel
203 III, 1887 | ismét nyugodt, borútlan arccal fordulván Apponyi felé: »
204 III, 1887 | egyenkint. A kapus közömbös arccal nézte, míg az utolsó fogat
205 III, 1887 | egy rögtönzésén, ártatlan arccal fordul hozzád:~- Ugyan kérem,
206 III, 1887 | Az új képviselõk ragyogó arccal, pezsgõ életkedvvel járnak-kelnek,
207 III, 1887 | miniszter rendesen savanyú arccal.~Elmondom elõször a könnyebb
208 III, 1887 | jött haza Rómából, szomorú arccal panaszolja, hogy az ájtatos
209 III, 1888 | találta a helyén ülve; mord arccal, héjaszemekkel tekintett
210 III, 1888 | Sõt ellenkezõleg, elboruló arccal sajnálják a nemes szívû
211 III, 1888 | egyik-másik dühtõl torzult arccal nézett föl az emeleti ablakokra.~
212 III, 1888 | ember volt, vékony, értelmes arccal, nyájas, de mégis tiszteletet
213 III, 1888 | lépcsõkön mûvészien halvány arccal, álmatag szemekkel, kissé
214 III, 1888 | Tiszához - mondá örömragyogó arccal Kõrösi Sándor.~- Ti boldogok
215 III, 1888 | Végre megérkezik ünnepélyes arccal Péchy Tamás. Nyomában, mint
216 III, 1888 | míg az alföldiek sopánkodó arccal sétálgatnak fel s alá, Domahidy
217 III, 1888 | Catty!«~Polónyi vérszomjas arccal rohant a mediumra, Madarász
218 III, 1888 | cédulát, melyet méltóságteljes arccal vesz át Regele, a Ház irodájának
219 III, 1888 | öregasszony távozott, ragyogó arccal fordul hozzám az ügyvéd.~-
220 III, 1888 | magas ember, fanyar, beteges arccal). Aztán a ruházat leírása
221 III, 1888 | várják szorongva, aggodalmas arccal a honatyák...~...Talán ugyanazok,
222 III, 1888 | Beöthy Algernon alázatos arccal hajtja meg magát gróf Andrássy
223 III, 1888 | mit csinál?~Ott ül fanyar arccal egy folyosói székben és
224 III, 1888 | szónokképpen, megdicsõült arccal, elérzékenyedve, mint egy
225 III, 1889 | palota homlokzatán, közömbös arccal kérdik: nem azt, hogy »ki
226 III, 1889 | világ. A miniszterek nyájas arccal jönnek megint a klubba -
227 III, 1889 | szemekkel, egyszerû közömbös arccal.~- Miért nem állt fel? -
228 III, 1889 | viharokat, rideg, szenvtelen arccal merengnek a semmiségbe.
229 III, 1889 | elnöke, örömtõl sugárzó arccal -, egész politikai pályámon
230 III, 1890 | zömök, alacsony, értelmes arccal, élénk szemekkel, hatalmas
231 III, 1890 | ebédszámlám.~A korcsmáros ájtatos arccal gyûrte be.~- Itt van még
232 III, 1890 | Eötvös Károly titokzatos arccal tartja politikával a fiatalabb
233 III, 1890 | kapott, a miniszterünk sápadt arccal, ijedt szemekkel nyitott
234 III, 1890 | miniszter hideg zárkózott arccal, körülötte pedig a Ház gúnyos,
235 III, 1890 | oda, Bécs felé fordított arccal hajlongatta derekát Turin
236 III, 1890 | másik képen ragyogó vidám arccal, széles jó kedvében ugyanazon
237 III, 1890 | Imre olyan elkeseredett arccal jön ki s be, mintha a következõ
238 III, 1890 | Hm - mondám sokat jelentõ arccal.~A »hm« sokat érõ varázsszó.
239 III, 1890 | véleményüket kérik, éppen olyan arccal húzzák ki tüdejükbõl a »
240 III, 1890 | politikusokat, kik ragyogó arccal voltak tanúi, hogy töri
241 III, 1891 | történet elõadása; amit olyan arccal mond el, olyan megelégedetten,
242 III, 1891 | másoké is. Egy nap ragyogó arccal jött a kioszkba:~- Van már
243 III, 1891 | komolyan érdeklõdnek, õszinte arccal felel:~- Azokat nevetve
244 III, 1891 | magas alakja és kipirult arccal szót kért.~- Hallgass, bátyám -
245 III, 1891 | Szilágyira, ki mosolygó arccal hallgatta végig a nagy attakot,
246 III, 1891 | Szürke alak, szelíd, méla arccal s meglehetõsen monoton hanggal,
247 III, 1891 | A szolgák gondba borult arccal járnak-kelnek, miközben
248 III, 1892 | bankócsomagra lökte pénzsóvár arccal.~Ez az öt tallér méregbe
249 III, 1892 | találta a helyén ülve: mord arccal, héjaszemekkel tekintett
250 III, 1892 | Sõt ellenkezõleg, elboruló arccal sajnálták a nemes szívû
251 III, 1892 | szegénység! mondja sopánkodó arccal egy fõúr-képviselõ.~S rögtön
252 III, 1892 | székelyes körteformájú arccal. Bár nem bírt megmenekedni
253 III, 1892 | hosszúkás, kissé fanyar arccal, szemeibõl az intelligencia
254 III, 1892 | szónok rokonszenves vékony arccal, de izmos tehetséggel),
255 III, 1892 | kijött ragyogó, kigyúlt arccal a folyosóra.~Járása egyenes
256 III, 1892 | ember.~Bekocog fontoskodó arccal, összeráncolt szemöldökkel
257 III, 1892 | kabátokba öltözve. Borongós arccal, redõs homlokkal.~Mindenki
258 III, 1892 | mitológiai asszony. Istennõ arccal kezdõdött és halfarkkal
259 III, 1892 | felolvassa.~Szapáry közömbös arccal hallgatja, s aztán elõkelõ
260 III, 1892 | kormánypadokon csak Szilágyi ül sötét arccal, leszegett fejjel. Fehérváry
261 III, 1892 | kelt szólásra, nagy ravasz arccal fordulva a miniszterek felé.~
262 III, 1892 | fel, s ravasz, közömbös arccal kezdett turkálni a nemes
263 III, 1892 | az ellenzék. (S ragyogó arccal dörzsöli a kezeit, mintha
264 III, 1893 | lépcsõkön, komoly, ünnepélyes arccal, mintha országgyûlésbe mennének.~
265 III, 1893 | kalapokkal, ugyanolyan komoly arccal, mint most a t. választmányi
266 III, 1893 | sugár alak volt, tojásdad arccal, fényes fekete hajjal, élveteg
267 III, 1893 | Meszlényi által, aki diadalmas arccal eresztette elõre, mintha
268 III, 1893 | ragyogó szemekkel, örömsugárzó arccal szokta mondani: »Oh jaj,
269 III, 1893 | csend támadt. Apponyi hûvös arccal merengett maga elé. Wekerle
270 III, 1893 | õsz fejjel, paprikapiros arccal s lelkesedéssel megkapta
271 III, 1893 | szenvedélytõl eltorzult arccal ordítva:~- Terjessze elõ
272 III, 1893 | pillanatban lépett ki azon ragyogó arccal, üde mosollyal, mint egy
273 III, 1893 | fölött valami szitkokat dúlt arccal, magasra emelt kezekkel,
274 III, 1893 | ruhában, capuchonnal, szigorú arccal, élénk gesztusokkal. Fürkészõ
275 III, 1893 | Endrõdi Sándor ködbe borult arccal és kedéllyel panaszkodik:~-
276 III, 1894 | oda Jókai. Fogadják zordon arccal:~- Nagy baj van, borzasztó
277 III, 1894 | hatalmasan, erõsen, kipirult arccal, föllélegezve, nagy lidércnyomástól
278 III, 1894 | ha eljött is, szfinkszerû arccal hallgatta, hogy paskol bennünket
279 III, 1894 | régi idõkbõl való közönyös arccal jött kifelé, s olyan módon
280 III, 1894 | jobban van.«~A kormány derült arccal ül a székein. »Kossuth jobban
281 III, 1894 | szerkesztõség komornyikja) dúlt arccal keresett meg éjjel.~- Mi
282 III, 1894 | mind jelen vannak, közömbös arccal, üde színben, mintha nagyon
283 III, 1894 | termeibe, honnan örömsugárzó arccal távozik mindenki. E termekre
284 III, 1894 | csillogó szemekkel, vidám arccal, lázas hévvel (ilyenkor
285 III, 1895 | lépcsõjén hajadon fõvel, nyájas arccal, melyen valami méltóságteljes
286 III, 1895 | átbarázdált körte alakú arccal, melyet ritkán látni mosoly
287 III, 1895 | villámhirtelen sebesen, s diadalmas arccal vágja ki Wastl a veres alsót.~-
288 III, 1895 | kicsinyeket« olyan nyájas arccal, mintha fõispánok volnának.~-
289 III, 1895 | hajtogatják gondterhelt arccal. - Nem kap-e szegény aranyeret?~
290 III, 1895 | törékeny alak, hosszúkás, piros arccal. Domború homlokán, ajkai
291 III, 1895 | karzaton; a vita alatt kipirult arccal számolgatják híveiket és
292 III, 1895 | megkívánja.~Bánffy Dezsõ ragyogó arccal hallgatta Wlassicsot, s
293 III, 1895 | Ábrányi Lajos.~Bús, kedvetlen arccal kullog le a lépcsõkön Pongrácz
294 III, 1815 | föllépési furor, kárörvendõ arccal fordulnak feléje:~- Parancsolsz
295 III, 1815 | boldog jelölt, megsavanyodott arccal keresi föl hirtelen szerzett
296 III, 1896 | Tisza Kálmán, ki sugárzó arccal hallgatta az ajtónál kis
297 III, 1896 | éles francia abbészerû arccal és eleven sasszemekkel.
298 III, 1896 | barátom - szólt átszellemült arccal Bartha Miklós -, õ a legnemesebb,
299 III, 1896 | Bessenyey. Aztán felragyogó arccal állott Bartha Miklós elé: -
|