Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| hibáiról beszélünk, hogy hova is lettek hát azok a jó,
2 I, 1870| Észrevételek« címet viselne, hova az ok íratnék be, melynek
3 I, 1873| anstndig« viseli magát s hova szinte átviszi az ékes megyei
4 I, 1874| közviszonyokra kártékony helyzet hova fog kilyukadni, ez az, ami
5 I, 1874| lesz szavazva a budget, de hova lesz az alkotmány? Mások
6 I, 1874| megvan - s a jó isten tudja, hova fog vezetni? - mert az általános,
7 I, 1874| hatalom a jog. Csakhogy hova fog ez vezetni?~42. sz.,
8 I, 1874| Hahó!~- Szervusz, Guszti! Hova sietsz?~- Oda, ahova te...~-
9 I, 1875| kísértük azután a küszöbig, hova koldusboton vánszorogtak
10 I, 1875| dolog állásáról, amit ajánl. Hova süllyed akkor a »hatodik
11 I, 1877| politika. Én már tudom, hova visz. Hallotta ön valaha
12 I, 1877| irodalomtörténet, ekképpen szólva: hova sikkasztottad el a »vén
13 I, 1877| új arc, mióta elment!... hova lett a régi arisztokrácia?
14 I, 1877| még mai napig sem tudjuk, hova megyünk, kit ütünk tulajdonképpen.~
15 I, 1877| társalkodó«-ban előírt tanoknak. Hova lesz a világ, ha már magában
16 I, 1877| csupán kilencezer ezüstpénz. Hova legyek e potom összeggel?~
17 I, 1877| ebbõl nagy háború lesz. Hova rejtsem az ideiglenes viszonyaimat?
18 I, 1878| magában~Azt sem tudja szegény, hova lesz bújában~Nem adják a
19 I, 1878| Nem aggódik, mijét, hogy hova rejtse el,~Senki sem lophatja
20 I, 1878| tudjuk kicsoda, mit akar, hova indult, és hova ér.~És õ
21 I, 1878| mit akar, hova indult, és hova ér.~És õ maga sem tudja.~
22 I, 1878| Mikor beszéltél Szanával?~Hova jár most Szana?~Mit mond
23 I, 1878| pótolják.~Mit csinálna, hova lenne õ azok nélkül?~Nagyon
24 I, 1878| halaványpiros szirma elfért oda is, hova már semmi sem fért, ott
25 I, 1878| parlamentarizmust, hogy hova üljön a képviselõházban.~
26 I, 1878| képviselõházban.~Emlékezem, hogy a hova ülés kérdése volt a független
27 I, 1878| Addig tanakodtak rajta, hogy hova üljenek, míg egyszer aztán
28 I, 1878| is bolondítják a világot; hova üljenek.~Elfoglalták azokat
29 I, 1878| épít, hogy télben legyen hova tenni a melegítő kemencét,
30 I, 1878| én visszatér Temesvárról, hova az éjjel utazik, a másik
31 I, 1878| mirõl gondolkozott volt, hova ragadta költõi képzelete?
32 I, 1878| Nagy bolond vagy, öcsém; hova, merre mennél, te? Egy tizenkét
33 I, 1878| tárgyak, mint puszta szemmel. Hova lennék én csak egy nap is
34 I, 1878| pedig nem lehet segíteni. Hova lenne az olyan író, akinek
35 I, 1878| rongyokban hever megcsúfolva...~Hova lett az a fényes bandérium,
36 I, 1878| Vajon hová fordul?~Vajon hova fordulna - ha szabadon hagynák;
37 I, 1879| gondolkozik a saját fejével.~De hova fog ez vezetni, elõre látható.
38 I, 1879| Komédiát ûz a legszentebbõl is?~Hova legyünk, ha még olyan férfiú
39 I, 1879| idegrázó kongatást.~De hova is fut?~Talál-e egyebütt
40 I, 1879| leginkább, hol fáj legjobban, s hova kell a mustárt felkötni.~
41 I, 1879| víz a várost, s nem lesz hova kiragasztani.~Ekkor aztán
42 I, 1879| akkor sehogy sem tudta, hova kellett a karó, hova a zsák,
43 I, 1879| tudta, hova kellett a karó, hova a zsák, vagy egyáltalán
44 I, 1879| persze aztán kitudódott, hova kellett a karó, hová a zsák,
45 I, 1879| mert hát minek is menne, hova is menne.~- Hát Szegedre.~-
46 I, 1879| helyzetben, hogy tudhassák, hova állíthatják föl legalább
47 I, 1879| Ennél az is fontosabb, hogy hova hozzák a kávét. Talán a
48 I, 1879| láthatja »meddig« mehet és »hova« ér. A nép nem vétkes. A
49 I, 1880| elpusztítani.~Görberdorfban is, hova az üdülés reményében ment,
50 I, 1880| megtelegrafírozza, hogy »hova« menjen.~A fürge segéd el
51 I, 1880| szól:~- Ön velem jön.~- Hova?~- A városházára, a rendõrségre.
52 I, 1880| amit már nem fog tudni hova fordítani - úgy hírlik -,
53 I, 1880| legégetõbb a szükség, s hova kell fordítani minden garast.~
54 I, 1880| adtak össze, hogy nem bírták hova tenni a szegediek, hanem
55 I, 1880| tapsokra a közönséget.~De hova lett a falusi politikus,
56 I, 1880| egészséggel távozik körünkbõl, hova vajha mielõbb ismét visszatérne:
57 I, 1880| legkelendõbb cikk e vásáron, hova minden vevõ ugyanazzal a
58 I, 1880| irtani kezdik már a fákat, hova az állandó híd följárója
59 I, 1880| elõtt megjelent börtönébõl, hova azért csukatott le, mert
60 I, 1880| s ha elmegyek, mikor és hova megyek és minek megyek,
61 I, 1880| mikor megyek, miért megyek, hova megyek, minek megyek: minden
62 I, 1880| föl...~De hát a közönség hova lett? Elvonult õ, aki eddig
63 I, 1880| kérdezhetné Dáni Ferenc, hogy: »Hova, hova jó emberek?«~Akárhova
64 I, 1880| Dáni Ferenc, hogy: »Hova, hova jó emberek?«~Akárhova indulnak,
65 I, 1880| kigyomlálására. Rémülve látjuk, hova jutottunk. Leszálltunk Deák
66 I, 1880| és még a jó isten tudja, hova jutunk.~A harmadik ülésszak
67 I, 1880| nézetet vallunk. Mi tudjuk, hova jutnánk a dicsõ német civilizáció
68 I, 1880| egyszer. A szem sem tudja, hova nézzen, a szív sem tudja,
69 I, 1880| mellesleg legyen mondva, mert hova az ördögbe férnénk, ha még
70 I, 1880| szépen jövedelmez.~De nini, hova jutottam -, a színházból
71 I, 1880| amit már nem fog tudni hova fordítani - úgy hírlik -
72 I, 1880| minõ álláspontot foglaljon, hova csatlakozzék, kinek kedvezzen,
73 I, 1880| megtelegrafíroztatik, hogy »hova« menjen.~A fürge segéd el
74 II, 1881| megannyi megfejthetlen talány. Hova siet, merre megy, mire igyekszik,
75 II, 1892| megdicsérni soha a berket, hova a csalogány jár - mégis
76 II, 1895| folytatnak egymással, hogy hova tartozik tulajdonképpen.~
77 II, 1906| amit kerestem!... Íme, hova vitt a nagyravágyás!...~
78 II, 1906| azon az úton, s ki tudja, hova fog érni.~Az az egy azonban
79 II, 1906| józan állapotok vannak ott.~Hova lett a belvárosból a Pulszky
80 II, 1909| Pedig tudhattam volna, hogy hova kellenek a pontosvesszõk
81 II, 1910| Liga a banda ellen! Oh, oh! Hova gondolnak, hiszen ezeknek
82 II, 1913| ijedve. Mi lett belõlem? Hova lettem? No, de csakhogy
83 II, 1921| Nincs rá semmi gondja, mit hova dugott el.«~Akárcsak allúzió
84 II, 1881| akarván õt fölléptetni, hogy hova nem való Szontagh Pali,
85 II, 1881| magyar kincstár fürdõje, hova a »takarékos miniszterek« (
86 II, 1881| hogy menjünk fürödni.~- De hova? - kérdém mosolyogva.~-
87 II, 1881| kérdém mosolyogva.~- Hova? Hát a Gyopárosba.~- Micsoda
88 II, 1881| kérdezte tõlük egy paraszt:~- Hova mennek az urak?~- Szentmártonba.~-
89 II, 1881| Horváth.~- De hát akkor hova megyünk?~- Majd meglátja.~
90 II, 1881| nagyúri dölyffel.~... De hova jutottam már én is az okoskodások
91 II, 1882| káposzta és túrós csusza?~- Hova gondolsz? Francia menü lesz.~-
92 II, 1882| a mezõn vagy a vadonban, hova emberi kéz nem ültet, hová
93 II, 1882| csodálkoznék, hogy az idén hova lettek a virágok?~...Hát
94 II, 1882| lesz a másik zsiráns? Vagy hova is beszélek? Bocsánat, -
95 II, 1882| meg a várost, legyen õket hova elszállásolni, s ne járjanak
96 II, 1882| rajta fejét a történelem, hova szavazott volna, ha ott
97 II, 1882| mûveket. A tendencia, hogy hova viszi az embereket a munkakerülés
98 II, 1882| szalaszt neki a Lajta - vagy hova is beszélek... a hídon túlra
99 II, 1882| pénzünk, hogy nem tudjuk hova tenni. Építettünk már mindent,
100 II, 1882| szótárakkal való érvelésnek s hova jutunk, ha a miniszterelnök
101 II, 1882| megkérdezték tõle: »És ön, uram, hova való?...« És ekkor Jakab
102 II, 1882| az is azt kérdé tõle: »hova való«?~Jakab hallgatott
103 II, 1882| falusi kapuk.~Azaz hogy hova beszélünk? Az irodalom nem
104 II, 1882| rövidre van nyírva a haja.~Hova törpült a nagy Sztupa György!
105 II, 1882| dolog van. Ordódy megy.~- Hova megy?~- Hát elmegy - hogy
106 II, 1882| füvein... Királyi kertben, hova vértócsákat képzelünk a
107 II, 1882| sehol sem.~Kérdezni fogják: hova lett az a város? Azoknak
108 II, 1882| való éjjel: lehullanak vagy hova lesznek?... S viszont megnõnek
109 II, 1882| el: õ már akkor is látta, hova jön az utolsó kõ, mikor
110 II, 1882| méhez, hogy Ónody Gézát hova tette? Mert íme, jelen van
111 II, 1882| Géza nincs jelen. Tehát hova lett, - neki tudni kell.~
112 II, 1882| Hátulról súgják:~- Hogy hova lett Solymosi Eszter?~Zavarodottan
113 II, 1882| Zavarodottan utána mondja:~- Hogy hova lett... azaz, hogy szándékozik-e,
114 II, 1882| jegyzõk érettségit tesznek, hova legyek én akkor a fõispánjaimmal?~
115 II, 1882| eszik, hol vagyon lakása, és hova szokott járni?~Éles egyszerre
116 II, 1882| hová jár, csak azt, hogy hova nem jár. S ez a hely éppen
117 II, 1883| Vajon nem tudja, uramöcsém, hova jár kosztra.~- Hova járna?
118 II, 1883| uramöcsém, hova jár kosztra.~- Hova járna? A Kis Pipába... kiérzik
119 II, 1883| percben Mezei a terembõl.~- Hova rohansz, hova?~- Megyek
120 II, 1883| terembõl.~- Hova rohansz, hova?~- Megyek el... Istóczy
121 II, 1883| isten szent szerelméért! Hát hova menjenek kérni, ha nem ide?
122 II, 1883| döcögött el a télikabátjához.~- Hova mégy, Sándor?~- Borotválkozni.~-
123 II, 1883| vállveregetve.~- Nem bántalak én. Hova gondolsz? Sõt inkább szeretem
124 II, 1883| ez is az orra után indul, hova érhet ez? Hiszen talán tudod,
125 II, 1883| ruhatárba a télikabátja felé.~- Hova olyan sietve, Móric? - kérdezé
126 II, 1883| Mindenkit ez a kérdés üt hátba. Hova, merre? Hol van ilyenkor
127 II, 1883| A T. HÁZBÓL [ápr. 18.]~Hova lett mosolygó arcod? Micsoda
128 II, 1883| hogy Berzeviczyt viszik?~- Hova viszik?~- Jegyzõnek.~- Hála
129 II, 1883| elsõ aljegyzõ!~- Hiszen hova beszél, kérem, mikor most
130 II, 1883| miniszteri titkár barátommal.~- Hova, hova?~- Megyek az »Angol
131 II, 1883| titkár barátommal.~- Hova, hova?~- Megyek az »Angol királynõ«-
132 II, 1883| akkor elmegyek valahova - de hova?~A képviselõk kevés számmal
133 II, 1883| Most már mondanom sem kell, hova ment. Ahova mehetett: a
134 II, 1883| mégsem, hogy kivallaná, hova tûnt el az eszlári nap óta,
135 II, 1883| is már elõre kitalálta, hova vág, s mindjárt úgy felelt,
136 II, 1883| Groszberg megérkezett onnét, hova Eszter ruháit vitte, Cseresné
137 II, 1883| innen Valjean, ha még tudsz hova.~A társadalom elítélt téged
138 II, 1883| semleges. Benczytõl függ, hogy hova domborodik ki az ügy. Ha
139 II, 1883| között az »extrá«ban.~- Hova lett, Karikás bácsi, az
140 II, 1883| harmadik asztaltól?~- Az? Hova lett volna? Elcsaptam.~-
141 II, 1883| hanem azt is hadd lássuk, hova jönnek, és »mire« jönnek
142 II, 1883| hát a többi tárgyakkal hova legyünk, melyeket itt az
143 II, 1883| ellenére rögtön felkelt.~- Hova sietsz, kegyelmes uram?~-
144 II, 1883| kételkedõbbek azon tûnõdtek: »Hova akart lõni?«~Hogy a mai
145 II, 1884| csak eltûnt, tudja isten, hova, vagy ha nem tûnt el, hát
146 II, 1884| szemben a híres Fürednek, hova a leányok már piciny korukban
147 II, 1884| komfortáblin. Boldog fiáker idõk, hova lettetek?~Más az, hogy a
148 II, 1884| törvény. De uram istenem, hova fajultak el e szép alaptörvényeink,
149 II, 1883| mindig azon tünõdnek, hogy hova csatlakozzanak. S végül
150 II, 1883| találkoznak Beöthy Algernonnal.~- Hova mentek? - kérdezi Beöthy.~-
151 II, 1884| nekie nagyon megtetszettek. »Hova lesznek - úgymond - a nemesi
152 II, 1884| teherbõl. Ezek már értik, hogy hova és miért mennek!~Messze
153 II, 1884| miatt.~Mert a piros szoba, hova a miniszterek a cilindereiket
154 II, 1884| hallgatnának; pedig ki tudja, hova gondolnak?~Azt volna egyszer
155 II, 1884| Mert ha ez így megy tovább, hova férünk annyi okos emberrel?~
156 II, 1884| a ruhatár felé.~- Hát te hova indulsz?~- Én szerencsétlenül
157 II, 1885| melynek meghasított kérgébõl, hova kedvese nevét bevéste, könnyek
158 II, 1885| az egész dolognak, mert hova forduljon most már a megkínzott
159 II, 1885| grófok jószágán élt át, hova sógorával, Lipót bajor herceggel,
160 II, 1885| Készüljön, viszem.~- Hova?~- Majd megtudja.~A Sugár
161 II, 1885| a miniszterek sem tudják hova kell tenni két »ll« betût,
162 II, 1885| tenni két »ll« betût, és hova egyet. (Csoda, hogy minden »
163 II, 1885| Apponyi!«~- Hát a fáklyászene hova maradt? - kiálta át Kõrösi
164 II, 1885| királyfi:~- Ugyan, kérem, hova beszélnek az urak! Hiszen
165 II, 1885| uram, hát abba vagyok, hogy hova állítsuk õket?~- Mik azok
166 II, 1885| szarvasjószág.~A gróf elrendelte hova állítsák a nevezetes állatokat,
167 II, 1885| Elmegyek, itt ne találjanak. De hova menjek?~A megdöbbenés látszik
168 II, 1885| azon törik a fejüket, hogy hova lehetett az a többi, hiszen
169 II, 1885| szónoklatban fejtegette, hogy hova lett a hatmilliónyi kölcsönbõl,
170 II, 1885| odaragasztottam a vizitkártyámat. Hova lett már az azóta!~Mindegy
171 II, 1885| járt-kelt, azon tûnõdve: hova szavazzon? A Gusztival-e
172 II, 1885| ugrott fel Kõrösi Sándor.~- Hova mégysz, Sándor bácsi?~-
173 III, 1886| szemrehányás utolsó része, hogy »hova lesz itt a királyi tekintély?«
174 III, 1886| beszélt.~Régen nekem is volt hova vágynom. Minden évben meglátogattam
175 III, 1886| én nem tehetek. Apropos, hova oszt be most? Van még valami
176 III, 1886| fényes illusztrációja annak, hova jut az ország, ha nem takarékos.~
177 III, 1886| hogy »szegény ember, lám hova jutott«, de Keglevich grófot
178 III, 1886| szemben a zászlósurak, s hova hátrább a Tisza-mágnások.
179 III, 1886| kiáltott fel Németh Lipót. - Hova lettek a beszédjeim?~II.
180 III, 1886| Az Apponyi berlini útja hova maradt? Bizonyosan azért
181 III, 1886| párbeszédet váltotta:~Mars: Hova, hova, isten barátom?~Merkur:
182 III, 1886| párbeszédet váltotta:~Mars: Hova, hova, isten barátom?~Merkur:
183 III, 1886| illetõ ezredesnek legyen hova néznie méltó helyre, ha
184 III, 1886| képviselõ, mert most nem tudnék hova lenni a lelkiismeretemmel:
185 III, 1886| a különös magyarsága.~- Hova való az úr?~- Idevaló vagyok.~-
186 III, 1886| kötelességemet ne teljesíthessem.”~„Hova való ön?”~„Elszászba”.~„
187 III, 1886| nyájas szót intéztem hozzá:~- Hova való ön?~- Ide a vidékre.~-
188 III, 1886| mintha üldöznék. Nem tudja, hova legyen? A kolera elõl nem
189 III, 1886| töredezett németséggel:~- Hova utazik, uram?~- Haza, Magyarországba -
190 III, 1886| ráírták a boríték hátára, hogy hova kell mennem:~Nagyméltóságú~
191 III, 1886| üthetni a nyomát.~- De hát hova lett?~- El van adva.~- Ki
192 III, 1886| eseményeket az emberekbõl.~Hova való kend? Hova utazik?
193 III, 1886| emberekbõl.~Hova való kend? Hova utazik? Mi járatban van?
194 III, 1886| keresztelõ? Hát a névnapok hova lettek? Megállt-e a kalendárium?~
195 III, 1886| lenézõleg az ökrök gazdája.~- Hova való a tekintetes úr, ha
196 III, 1886| Szilárdot keresné.~Az ám ni, hova lett Olay Szilárd? Hát nem
197 III, 1887| hogy a fennmaradt fölösleg hova fordítása iránt tegyen javaslatot.~-
198 III, 1887| ahhoz a miniszternek, hogy õ hova, kinek adja takarékosságának
199 III, 1887| mondá az egyik.~- Hát hova mentek?~- Sietünk ki a vasúthoz -
200 III, 1887| szembe jött Széll Kálmán.~- Hova mentek?~- Hát te hova mégy?~-
201 III, 1887| Hova mentek?~- Hát te hova mégy?~- A Házba.~- Elkéstél.
202 III, 1887| fecsegni, prédikálni, de hova vigyem egyebüvé?~MOSOLYGÓ
203 III, 1887| képviselõtársaival sétálni.~- Hova mégy te erre - kérdem tõle,
204 III, 1887| miniszter.~- Elcsapni bírót? Hova gondolsz? Hisz az még nehezebb!~-
205 III, 1887| Rohantam ki a terembõl.~- Hova szaladsz? - kérdezték az
206 III, 1887| megbarátkoztunk, megkérdeztem, hova való fi, õ is visszakér
207 III, 1887| mikor Zách Felicián... vagy hova beszélek, Polónyi Géza belépett
208 III, 1888| meghalni. Nem tudni most már, hova fogják jegyezni az égi protokollumban.~
209 III, 1888| a gangon, nem tudom én, hova.~Mikor megrémülve a látványoktól
210 III, 1888| kötve, arcán keserûség.~- Hova, hova? - kérdezed.~- Költözködöm.~-
211 III, 1888| arcán keserûség.~- Hova, hova? - kérdezed.~- Költözködöm.~-
212 III, 1888| szélsõbali honatya jött le.~- Hova mentek? - kérdé.~- Tiszához -
213 III, 1888| izgatottság.~- Mi történt? Hova lett a mi manifesztumunk?
214 III, 1888| röhejjel:~- Hollá, János bácsi! Hova lett az az egy huszár?~A »
215 III, 1888| olympi berkek sûrûjébe.~- Hova fut, asszonyom? - kérdé
216 III, 1888| kívüli állásban tépelõdnek, hova álljanak, gyakran gondolkoznak
217 III, 1888| a »Vasárnapi Újság«-ban, hova megtisztelés okáért válogatott
218 III, 1889| hónapban adott egy dús ebédet, hova osztályok szerint, tehát
219 III, 1889| tudakolják: »honnan jön és hova megy?« Úgy néz ki, mint
220 III, 1889| hogy van iránya, tudja, hova megy és mit akar. Ügyes,
221 III, 1890| szerepel, hogy az illetõ hova való; a lényegre mindegy.
222 III, 1890| csodálatosan eltûnt pipája hova lett... Hát biz azt éppen
223 III, 1890| apa.~Egyedül volt. Vajon hova kalandozhattak gondolatai
224 III, 1890| megszólítja Tisza Kálmán:~- Hova tartasz, öregem, hova?~-
225 III, 1890| Hova tartasz, öregem, hova?~- Haza megyek.~- Ilyen
226 III, 1891| miféle intrika lehet ez! Hova mennek és mit forralnak?
227 III, 1891| embert, mit kell mondani, hova kell ülni stb.?~Antalik
228 III, 1891| szobrot gyúrt Beksicsnek (De hova állítjuk már?), rámutatva,
229 III, 1892| hunyta be örökre szemeit, hova a legutóbbi napokban utazott
230 III, 1892| kialudt a túlsó vége.~- Hát hova mégy, barátja az erénynek?~(
231 III, 1892| Károlyiék zsibongnak. Ámbátor hova beszélek. Hiszen báró Károlyi
232 III, 1892| történt volna, nem tudom hova lennék szégyenletemben.~
233 III, 1892| titkaival lép fel a Házban. Hova leszünk, ha még diskurálni
234 III, 1892| ruganyosan.~- Istenem, hova számítsam?~Széll Ákos kedves
235 III, 1893| alkalmatlan. Tehát én se tehetem. Hova gondolsz, édes barátom?
236 III, 1893| egyre jobban melegszik.~Vagy hova is beszélek én most pártról?
237 III, 1893| itt volt-e tegnap és hogy hova szavazott?~Ez igen mulatságos
238 III, 1894| képviselõ: Lévay Antal.~- Hova, hova Tóni? folytatja a
239 III, 1894| képviselõ: Lévay Antal.~- Hova, hova Tóni? folytatja a püspök.~-
240 III, 1894| képviselõ: Lévay Antal.~- Hova, hova, Tóni? folytatja a
241 III, 1894| képviselõ: Lévay Antal.~- Hova, hova, Tóni? folytatja a püspök.~-
242 III, 1894| gondunk akkor is az volt, hogy hova dugjuk el a koronát, ahelyett,
243 III, 1894| ugyanis azon kérdés, hogy hova fognak szavazni a király
244 III, 1894| hogy az ilyen kabinetnek hova elõbb el kell pusztulnia.~
245 III, 1894| válúton, elhatározza Wekerle, hova nyúljon, mert a módokból
246 III, 1894| emiatt a közvéleményben, hova mostani erejének gyökerei
247 III, 1895| feladat! Gyökeret verni! De hova? A semmibe, a levegõbe.
248 III, 1895| mondatnál. Hol van itt az »ich«? Hova lett a »bin«? És mi abból
249 III, 1895| tévedésbõl se találja el, hova üssön. Hiszen azért tanügyi
250 III, 1895| legfontosabb dolgai volnának, hogy hova kellene tenni a Bánffy arcképét?
251 III, 1895| íróasztala, amely azt kérdezi:~- Hova röpüljek veled édes gazdám?~
252 III, 1895| és keserûséggel beszél: »Hova legyek, istenem, ezzel a
253 III, 1895| robogással emelkednek föl.~Hogy hova lett a macska, meg Apponyi
254 III, 1895| még neki szorítani. Ámbár hova tegyük akkor Pulszky Gusztit,
255 III, 1815| szövetek és gazdag ékszerek, s hova lejjebb eltûnt a ruhák pompája,
256 III, 1815| fekete ruhákat viseltek, s hova lejjebb nõtt a ruhák pompája,
257 III, 1815| jelentékeny. A jó isten tudja, hova fog eldõlni.~Végre kitûzték
258 III, 1896| kegyelmes úr a kocsiján.~Hanem hova inkább közelgett a beszéd
259 III, 1896| nem úgy, mint azelõtt.~- Hova megy Krokács bácsi? - kérdé
260 III, 1896| szégyenkezik. Megijed önnönmagától: Hova jutottam? Érzi, hogy csak
261 III, 1896| megborzadt attól a gondolattól: »Hova lenne az én seregem, az
262 III, 1896| túlságos óvatossággal, hogy hova és kikkel.~...Azért hát
263 III, 1896| töprenkedtem én ezen, s hova tovább mindjobban belezavarodom.~
264 III, 1896| három napra.~- De akkor hova lett volna? - tûnõdtem.~-
265 III, 1896| nagyokat káromkodott.~- Hova lesz a világ, ha ilyen kákabélûek
|