Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| megrendelt »drapákot«, s még a vén Napóleon halálára is csak
2 I, 1873| hatalmas szellememmel a vén Szlatkovicsot sírjából,
3 I, 1873| padlásra végigbámulni a vén nyeregszerszámot, melyen
4 I, 1873| most a trónok urainak a vén barát kölcsönöz - nem a
5 I, 1873| szétmálló köveivel fejetekre.«~A vén barát szolgai készséggel
6 I, 1873| Maximillian Kaiser von Mexico.«~A vén barát nagy lélegzetet vett,
7 I, 1873| Az aztán a pompás élet!~A vén barát sóhajtott:~- Hm. Az
8 I, 1873| egyik szögletében valami vén német karjába szegõdik,
9 I, 1874| magyar Sand George. Egy vén boszorka, aki a klasszikusokat
10 I, 1874| olvasási vágya által idéztetvén elő. A költő a puszta kinyomatás
11 I, 1875| Poroszország ellen, mi miatt vén napjaira trónját is elveszté
12 I, 1877| BIZONYOS NAGY ORRÓL~(A Szikszay vén fája alul)~Nehogy Huszár
13 I, 1877| szeretjük.~Olyan ő, mint a vén kályha: meguntuk, de meg
14 I, 1877| verset rögtönzött.~A Szikszay vén fája alatt született vers
15 I, 1877| nehéz átidomítani, magának a vén csatalónak juttatnám kezeihez,
16 I, 1877| hova sikkasztottad el a »vén csatalovat«?~Nem volna semmi
17 I, 1877| verset, amint következik:~Vén csataló vagy...; de olyan,
18 I, 1877| De ott hagytad Svechátot.~Vén csataló vagy...! futni tudsz
19 I, 1877| kínál~ Az ellenséges tábor.~Vén csataló...! de csak nyerítni
20 I, 1877| gebe,~ Akárki hámba foghat!~Vén csataló vagy? Ej! Cirkuszba
21 I, 1877| Mint bátran ontott vérre.10~Vén csataló? Csak az a kár,
22 I, 1877| veled - bennünket kerget!~Vén csataló? Hej! Féltelek nagyon!~
23 I, 1877| Tán - Londonig ragadna.~»Vén csataló« vagy! Jó, - fogadjuk
24 I, 1877| Bandit szereti, de jóllehet a vén Csicsa, amint illik, meghal
25 I, 1877| legszegényebb városrész, a vén Gellérthegy oldalában fekvõ
26 I, 1877| észre.~*~Lehetséges, hogy a vén John Bullal tart, amire
27 I, 1877| kérdeznõk: Mit csinál a vén John Bull? azt felelhetné:~-
28 I, 1877| a gyûlés elnöke is, egy vén róka, aki sántítva ballagott
29 I, 1877| lovardában a pecsovics »vén csataló« elnöklete alatt.~
30 I, 1877| gyõzelmek legelsõ áldozata a vén Gorcsakoff, aki a berúgott »
31 I, 1877| akarata nem teljesült - mert a vén prófétát halva találták
32 I, 1877| meg Gorcsakow hercegtõl. A vén fickó ravasz, felség, nagyon
33 I, 1878| látta az öreg embert, a vén kozákot sírva, maga is megsajnálta
34 I, 1878| Megsürgönyözte, hogy Canrobert-t, a vén bonapartistá kívánja ott
35 I, 1878| hozzá. Csak sajnáljuk, hogy vén napjaira õ is ilyen csúnya
36 I, 1878| sztereotip alakok, a házasulandó vén és fiatal legények.~Ott
37 I, 1878| Milyen talentum ez a vén Hugó Viktor. - No hát, gondoljon
38 I, 1878| Franciaországnak is van Tiszája. A vén Broglié. És az sem pihen
39 I, 1878| mint egy bájait elhullatott vén, kokett hölgy, elég hiú
40 I, 1878| történhetik a világon.~A vén Ghiczy sem számít ma viharra.~
41 I, 1879| férjét:~- És hisz neki a vén szamár! Ez is olyan nagy
42 I, 1879| ember is meghal közülük. A vén Zsedényi nincs többé.~A »
43 I, 1879| Mimike« mulattatására ezt a vén petõi kastélyt mind a négy
44 I, 1879| elhagyott epigramm.~Ifjú, vén egykép hálót vet felém;~
45 I, 1879| is van rá, miszerint: »A vén asszonyt nem kár volna...«
46 I, 1879| volna...« stb.~Hanem ha a vén asszonyok nem is nyerik
47 I, 1879| Különben nem folytatom a vén asszonyok nyarának leírását,
48 I, 1879| siralom megtestesülése.~A »Vén bakancsos és fia a huszár«-
49 I, 1880| mégiscsak jobban hasonlít vén asszonynak[!], ki irigyen
50 I, 1880| hibákat kijavította s az a vén zakatoló gép, mely kinyomta
51 I, 1880| Heckenasté volt a nyomda.~A vén Rudolf ezelõtt húsz évvel,
52 I, 1880| többször szóba álltam a vén Rudolffal, apródonként elbeszélte
53 I, 1880| egyik szélsõ sarkán.)~A vén hajóhíd ott éli utolsó napjait (
54 I, 1880| korhadtabbak, annál drágábbak. Vén bordái ki-kiszakadoznak,
55 I, 1880| szégségtapaszok valami rezes orrú vén banya arcán.~De hát a kezdet
56 I, 1880| Mr. Brown ilyen eredeti vén fickó, s amennyire én kombinálom,
57 I, 1880| akar vezetni!~Tegnap a »Vén bakancsos és fia a huszárt«
58 I, 1880| volna fogva a nyáron. A vén fûzfák jól tudhatják már,
59 I, 1880| õket.~Olyanok már, mint a vén megviselt katonaköpenyeg,
60 I, 1880| komikumot visszaadni, egy vén gazembert láttunk Gonoszban,
61 I, 1880| pedig talán csont, - valami vén csont.~Az alsó páholyoknak
62 II, 1885| hát bizony már idestova vén ember vagy, ideje megkomolyodnod,
63 II, 1891| meg már »satrapa«, vagy »vén Áspis«.~S minél idõsebbekké
64 II, 1905| eszik, nem dolgozik eleget, vén is egy kicsit. Ha nehéz
65 II, 1908| méltányosság. Mint a kiaszott vén banya, szétszórt hajjal,
66 II, 1919| Pest megyei hajdú õriz (vén ügyetlen ember, ad captam:
67 II, 1920| Isten áldja meg azt a szürke vén szûrt, melyen nem fogott
68 II, 1881| helyre van ütve; csak a vén Csatár hagy nagy ûrt maga
69 II, 1881| Komikus látvány az egész. A vén gyerekek katonásdit játszanak.
70 II, 1881| csak ott terem mellette Vén Bence (az istenben megboldogult
71 II, 1881| ekkor a látatlanul ott lévõ vén Bence -, ezzel most már
72 II, 1881| csodálkozó szemeket vetett a vén Bencére és így szólt:~-
73 II, 1881| fenséges királyfi. Azt üzeni a vén remete...~- Hallgatom figyelmesen.~-
74 II, 1881| szeretjük, megköszönjük szépen a vén Barnumnak az ilyen stikliket.~*~
75 II, 1881| Mihályt, a legpraktikusabb vén rendõrt.~- Ösmeri ön a várost?~-
76 II, 1881| Hadat a paragrafusoknak! A vén õsi menték alatt megdobban
77 II, 1881| faragnak belõle, hogy a vén Kristófot teszik oda a markába
78 II, 1881| Dorottya utcán járni, mert a vén nagy Kristóf olyan gúnyosan
79 II, 1881| akik jelenleg állnak egy vén dámából és annak a nagynénjébõl.
80 II, 1881| most is olyan jó mameluk, vén korára?~Furcsa, hát k. k.
81 II, 1882| a jeget.~Tél apó ravasz vén hízelgõ, s ha már nem szégyenli
82 II, 1882| külsejûek. Rendesen valami vén banya szolgálatában állnak,
83 II, 1882| sárga háznál, nagyszakállú vén Miklós huszártól. Az káromkodik
84 II, 1882| újra megnyílt az ajtó s a vén Zsedényi lépett be s megrántotta
85 II, 1882| térnek a testvérek. Lina vén szeretõjével megy, Terka
86 II, 1882| önérzettel veté szemére a vén Somssichnak, hogy õ még
87 II, 1882| ahol nem redukálnak.~Egy vén táncos~KÁLLAY BÉNI MÁSODIK
88 II, 1882| öreg? - kérdém a jóképû vén embert.~- Nem alszom én,
89 II, 1882| már csak kevesen tudják.~A vén baj társak, akiknek már
90 II, 1882| már valakinek a Géniusz? Vén dáma az már! Ki csalogatná,
91 II, 1882| völgyet és a rónákat. A vén Naszály-hegy egészen nekizöldült
92 II, 1882| mint egy karabélycsõ, a vén Szanda.~De jó volt ezekben
93 II, 1882| ott vagyon az országúton a vén nyárfa alatt...~- Mit mondott
94 II, 1882| mindig így volt - csak a vén Pakas álmodott valami bolondot
95 II, 1882| lett a falu a nagy hírrel. Vén asszonyok oda zarándokolának
96 II, 1882| dolgot másképpen s a szegény vén Pakast gyanúsította a tejföldologgal.~
97 II, 1882| is a hóna alá.~Megnézte a vén koldus s mosolygott.~- Ez
98 II, 1882| hullatja majd leveleit a nemzet vén fája...~Hullathatja már.
99 II, 1882| nyúlt; a nép megszokta már a vén, horpadozó épületet s nagyon
100 II, 1882| neveltetésére, kék hátú vén trotty generálisok illendõ
101 II, 1882| melegedhetett.~A gyakorlott vén képviselõk olyanok, mint
102 II, 1883| valamire mégiscsak jók a vén mágnások. Alászolgája!~Ilyen
103 II, 1883| elõtted? - macerálja ott egy vén honatya.~- Mi van? Hát gukker
104 II, 1883| gyõzni - hajtja mosolyogva a vén Madarász.~- Egyszerû dolog
105 II, 1883| sehova. Ott ül a balján a vén Bercsényi, s nyers kemény
106 II, 1883| uralkodott az épületben, csak a vén teremõr, Fodor lépései hangzottak
107 II, 1883| pedig a Gury erkölcstana.~Vén kéjenc, öreg Gury, hitted
108 II, 1883| szeretem, fiúk - mondja egy vén praktikus mameluk -, ha
109 II, 1883| elmondom nektek - beszéli a vén zsurnalista -, hogy jártam
110 II, 1883| bután nézegette a plafont, a vén Scharf pedig az ujjaival
111 II, 1883| most a piacon a búza ára.~A vén Scharf csinálta az elsõ
112 II, 1883| kifelejtette valahogy a vén Scharfot, mire az sértõdve
113 II, 1883| Az Eötvösé sokkal jobb.~A vén Scharf hallgatagon ült a
114 II, 1883| mintha betanulta volna.~A vén Scharf dühösen tombolt a
115 II, 1883| Hazudsz! - ordítja a vén darázs késõbb egy pontnál,
116 II, 1883| most itt az élõ példája.~A vén Scharfnak durvaságában is
117 II, 1883| nonchalance bántotta legjobban a vén Scharfot.~Ej, hazugság! -
118 II, 1883| hiszen majd - fenyegetõzik a vén Scharf.~Oda se néz. Mintha
119 II, 1883| egy rondább alak van, a vén proletár Hersko, ki most
120 II, 1883| antiszemita közönségben; de a vén Scharf felugrott, belekiáltott
121 II, 1883| jól mondod... itt ez a vén nyakam, hogy huszonnégy
122 II, 1883| érzõ emberekkel sakkozni?~A vén írnok bûnös, kétségkívül...
123 II, 1883| bor, se fiú! - sóhajtott a vén Scharf elkedvetlenedve. -
124 II, 1883| naivul viselte magát.~A vén szipirtyó elõadta novellai
125 II, 1883| gúnyosan: »Ugyan kinek kellene, vén csámpás«.~A közönség pedig
126 II, 1883| Azonképpen Eötvös is, mit a vén Scheuthauer igen mulatságosnak
127 II, 1883| ruháit mutatják fel elõtte.~A vén Scharf már elõre fél attól
128 II, 1883| elzsibbadva ül - csak az apa, a vén Scharf ugrik fel a vádlottak
129 II, 1883| asztalon, de megcsúfolva.~Derék vén tintatartó, melybõl annyiszor
130 II, 1883| képviselõkkel. Érdekes csoportok.~A vén fõispánok, palatinusok a
131 II, 1883| hogy legalább megvan a vén városháza, mert különben
132 II, 1883| és aztán?~- Maholnap már vén közlekedésügyi miniszter
133 II, 1884| feltámasztja. Locsogni halljuk a vén Balatont, látjuk röpködni
134 II, 1884| ismerõsöm, jóbarátom.~A vén Híradó pedig, mikor esténkint
135 II, 1883| mintha mondanák:~Állj elő vén Márkus.~Vedd le a fejedet.~
136 II, 1883| Vedd le a fejedet.~De a vén Márkus nem állott elõ, zordon
137 II, 1884| megharagszom.~S megint lehajtotta vén fejét a padra nagy morgással,
138 II, 1884| felösmerték, megtapodták.~A vén katonák (mert van még néhány
139 II, 1884| öreg Horvát Boldizsár, a vén katonák õsz vezére gyûrte
140 II, 1884| liberalizmus levegõje!)~A vén bajtársak szemei megcsillámlottak,
141 II, 1884| Rakovszky!«, már akkor a vén tigris a helyén ült, s halántékán »
142 II, 1885| De azt nem mondja meg a vén róka, melyik a legméltányosabb.)~
143 II, 1885| az kikalkulálva), hogy a vén atilla még eltart ebben
144 II, 1885| majszol. Magát összehúzva ül a vén Pauler. Bajuszát pödri a
145 III, 1886| az új tükrös ablakokon, a vén csöngettyû zöld penésze
146 III, 1886| uniformis. Azonfelül egypár vén anyóka ült fent, akiknek
147 III, 1886| szerencsét?~- Hüm - dohogott a vén sas -, már azt csakugyan
148 III, 1886| keresel itt? Ejnye, beh vén banya lettél azóta.~Drakulye
149 III, 1886| A sors úgy akarta, hogy vén napjainkra hatalomra kerüljünk« -
150 III, 1886| röpülve ezüstös erdõkön át, vén banyák eléjük dobott fésûibõl
151 III, 1886| Úgyis már arra való volt a vén Hangyásné, nem kár érte.«
152 III, 1887| ott ültek a Monoklesek, vén rouék, színházi habituék,
153 III, 1887| Almássy Sándor, a kurta nyakú vén kuruc is Noé apánk szõlõtõkéjébõl
154 III, 1887| morogva döcögött haza a vén szittya, aki abban volt
155 III, 1887| Csupa asszonyok. Az egyik a vén »Iustitia«, Fabinynak a
156 III, 1887| világ. A vak csillag, ez a vén föld nyugodtan tovább forog
157 III, 1887| kötet megjelenik.~- Ejnye, vén kópé! Hiszen te a mi legékesebb
158 III, 1887| már rajtad van a sor. A vén atillát kiküszöbölték, neked
159 III, 1887| ismerõsöm, züllött alak, garázda vén korhely, utcai botrányokat
160 III, 1887| sorompóba, hogy a lándzsáját a vén bajvívóval összemérje.~Igazán
161 III, 1888| beleegyezésével ejtõdött el a »vén sas«, s élete alkonyán szegénységben
162 III, 1888| nevetés lett ebbõl is, mert a »vén Bocskainak« esze ágában
163 III, 1888| görnyedt betûk, a recés, vén mártott papír, sápadt nedves
164 III, 1888| kivetni.~Oh, te furfangos vén o1rgonista, ki csak egy
165 III, 1888| poézist, és õk maguk kezdenek vén korukra szerelmes verseket
166 III, 1888| második emeleten lakik egy vén uzsorás, ennél szokta tiszteletét
167 III, 1888| Beütnek egy késpengét (vén, kiszolgált kést, melynek
168 III, 1888| meghúzódott az utolsó padban. A vén sün szétnéz apró szemeivel,
169 III, 1888| szónok olyan volt, mint egy vén holló, aki kerülõ utakon,
170 III, 1888| már nem kiáltotta vissza a vén sün, hanem utána, mégpedig
171 III, 1888| nem elég szép ez tõle?~Egy vén képviselõ~Deák Ferenc »pertu«
172 III, 1888| szánt.~Ha kidõl, elszárad a vén körtefa, azt mondják róla: »
173 III, 1888| rá nem talál.~Otthon ül vén Deák, mogorva homlokkal,
174 III, 1888| választott, amivel régi vén szónokok sem mernének megbirkózni.~
175 III, 1888| tetõtõl talpig szeretetreméltó vén fiú volt«.~De mi az? Aldzsi
176 III, 1888| harsogta: »Mienk már!« Még a vén sün Csatár is úgy tartotta
177 III, 1888| Másikat írok.~Újra leült vén zsöllyéjébe, maga elé képzelte
178 III, 1888| el - feleli cinizmussal a vén sün, majd cigányos furfanggal
179 III, 1889| ül Apponyi, közel hozzá a vén Madarász dohog, még itt
180 III, 1889| nem úgy Boros Bálint, a vén mameluk, aki a szózáport
181 III, 1889| befolyásomat, s kieresztették a vén fickót.~Mikor kilépett a
182 III, 1889| szót sem tud magyarul.~A vén morva habozott egy percig,
183 III, 1889| Nagy bõrkötésû könyvek, vén bachantokkal jár a hóna
184 III, 1889| Zsigmond képviselõ urat...~A vén sün, aki most is ott ült
185 III, 1889| gazdálkodni kell velük.~Sõt még a vén sün Csatár is a színre lépett
186 III, 1889| fõ a kormány feje is.~A vén sün meg volt elégedve, ingatta
187 III, 1889| korholja az elnök.~A vén sün farizeus alázatossággal
188 III, 1889| megvonja a szót Almássytól. S a vén torzonborz tigris leül szelíden,
189 III, 1889| és szakállával, mint egy vén kanári. Fent ül a kormánypárti
190 III, 1889| szavazatokat a jegyzõ urak.~Mire a vén Csatár megrázván nagy fejét,
191 III, 1889| bírt az most.~Azok, akik a vén sün nívóján állanak, ki »
192 III, 1890| ugyan szó se volt, hanem (a vén asszony gyorsan kopik már)
193 III, 1890| zsebébõl kihúzzon százat.~A VÉN GOUVERNANTE ÉS CSIRKÉI ~
194 III, 1890| DANTON~(Kedélyes szatíra)~A »vén gouvernante« elnevezés nem
195 III, 1890| ha valami jót csinál.~A vén gouvernante az új káoszban
196 III, 1890| viszi.~Miket gondol ki az a vén kópé! Képzeld el, barátom,
197 III, 1890| Nem is hiszem, hogy nem a vén Galandáné boszorkányozott
198 III, 1890| egyetértés), de még erre a vén, korhadt pártra is vigyázni
199 III, 1890| ember konkurálhatott még, a vén kuruc, Csanády. Ma volt
200 III, 1890| ne haragudjam, mikor elég vén fickó vagyok már anélkül
201 III, 1890| barlangjában, mint az a vén anyóka, aki a folyosót szokta
202 III, 1891| ember volt, de a kaszinó vén gibicei közt akárhány Szent
203 III, 1891| látunk és amit látni fogunk. Vén Juvenalis, ide jöjj írni
204 III, 1891| belõle, hogy tulajdonképpen vén róka. A karzatnak azt kell
205 III, 1891| A MAI ÜLÉS febr. 24.~A vén sas Csanády, aki halottaiból
206 III, 1891| Aesopus farkasának képében a vén sün.~Péchy Tamás rendreutasítja
207 III, 1891| alperesi népjellemnek a vén szittyánál.~A T. HÁZBÓL
208 III, 1891| felszolgáltak ide a tisztes vén orgonákhoz, kik néhány óra
209 III, 1891| rázza a fejét, mintha a Poe vén hollója volna: »Soha, soha,
210 III, 1891| tetszése között. Majd a vén szittya Csanády Sándor szórta
211 III, 1892| mintát«.)~S ha egy-egy vén táblabírótól kérdeztem volna,
212 III, 1892| Szinte legendaszerû, hogy egy vén katona egy ellenséget sem
213 III, 1892| kért a kisasszonytól. A vén kókler, midõn ott állt a
214 III, 1892| leskelõdött a halál.~Az elsõ a vén miniszterelnök volt, akirõl
215 III, 1892| már csakugyan meghalt a vén sas. Négy év elõtt egy ízben
216 III, 1892| cáfolta meg halála hírét. A vén kuruc föltámadt. Sõt nemsokára
217 III, 1892| beleegyezésével ejtõdött el a »vén sas«, s élete alkonyán szegénységben,
218 III, 1892| sok keserûség mardosta a vén szittya szívét, aki bukás
219 III, 1892| Nem vállalom a dolgot.~A vén kuruc leült, miután ismét
220 III, 1892| tekintetben megnyugtatni a vén szittyát s így az ország
221 III, 1892| hajtogatta, mint valami vén zászlót.~Csak Horváth Gyuláék
222 III, 1892| honvédgyûlésen lemosta. A vén bajtársak megéljenezték.
223 III, 1892| õ már a pártban, mint a vén óra, örökké ketyegnie kell,
224 III, 1892| padjai, ott a komolykodó vén Múzeumban, még üresek. Jó
225 III, 1892| mind Károlyi Gábor, mind a vén Madarász egyszerre elhallgattak.
226 III, 1893| Oh, együgyû közvélemény! Vén szamár, akinek a bölcsességfoga
227 III, 1893| az emberek - de amint a vén óra elüti az ötöt, egyszerre
228 III, 1893| szolgálatra ilyen ügyetlen vén szamarakat?~- Ez egy kiszolgált
229 III, 1893| akibõl rossz öreg lett vén napjaira.~Ritka ellentétei
230 III, 1893| el szó nélkül, megcsípvén egy szögletben a délceg
231 III, 1893| egyre rázta a bozontos, vén fejét.~- Semmit sem ér.
232 III, 1893| öten) gyûltek össze. A vén medve, Eötvös, se restellt
233 III, 1894| Szombathelyen, bemutatta Radó a vén huszárt, elmondván pár szóval
234 III, 1894| processzusa. Mint mikor a vén fának minden percben lehull
235 III, 1894| nem maradt egyéb, csak a vén grófnék imádsága. Az intrikák,
236 III, 1894| Tamás »nem« szavazatánál. (Vén lutheránus! rikácsolt egy
237 III, 1894| Kibékült a király végre vén Toldyval« zengette Tinódy.~
238 III, 1894| szárazföldön kedvetlen, mint a vén tengerész, csak a himbáló
239 III, 1895| a ciklusok elején csak »vén Császár«.) Ezen mellõztetés
240 III, 1895| van...~- Ah, üres beszéd. Vén, lomha csont vagyok már.
241 III, 1895| És végre is, mint mondom, vén, lomha csont vagyok, és
242 III, 1895| hallás után, visszaverni vén parlamenti alakok rohamát.~
243 III, 1895| helyeselt.~- Hm - mondta egy vén mameluk -, nem vetek neki
244 III, 1895| kisasszony leányát megkérni a vén csontnak, a »serenissimusnak«;
245 III, 1895| kettéfûrészeltek egy vastag, vén fát, és egy burkus katonát
246 III, 1895| házszabályok lemonádéja s a vén csengettyû, mely egy kos
247 III, 1815| kifogyott, valami ellenszenves vén német frajla vette át a
248 III, 1815| választások elõtt, fölkeresett a vén tigris.~- Tudod-e, miért
249 III, 1815| behúzta a válla közé. Szegény vén tigris olyan félénknek,
250 III, 1815| többet, jó poéta! Eredj haza, vén mamlasz, aki egy tisztább
251 III, 1896| egy ilyen elaggott Ház. A vén asszony is kellemetlen,
252 III, 1896| asszony is kellemetlen, de egy vén parlament még borzasztóbb.
253 III, 1896| is öreg, erõtlen, mint a vén korhely, akinek a kevés
254 III, 1896| ózonos levegõ?~S maga a vén Ház mit se törõdik a saját
255 III, 1896| az nem lehet dicstelen. A vén parlament megtette a maga
256 III, 1896| teremtiszt elõre kivitt a vén Krokácsnak.~Mire az ünnepelt
257 III, 1896| Krokácsot. Szívébe nyilallott e vén emlék láttára az egész fájó
258 III, 1896| vonult be olyan diadalmasan e vén terembe, mint most. Azelõtt
259 III, 1896| hegy«-re, ahonnan egykor a vén sün dörgedezett, s ahol
260 III, 1896| fényeset összehord. Mintha egy vén skatulyát döntene föl, és
261 III, 1896| tanítottatok. Morogtok, vén sablonosok? Ugye morogtok?
262 III, 1896| ahogy láttam megbecsültetve vén katonáknál a golyót, mely
263 III, 1896| fedett házikóban.~Lám, a vén kujonnak, a sárkánynak,
264 III, 1896| ifjúcsehek (sok kopasz, vén fickó van köztük), hogy
|