Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1869| mondja egy szellemdús francia - kulcs a nõi szívekhez.«
2 I, 1870| istentelen, feslett életű francia költő, ki a királyok haragját
3 I, 1870| Mennyire különbözik ettõl a francia, ki a vérmes temperamentumot
4 I, 1870| kerékvágásba sikerül hoznia.~A francia lármázik, buzog s ritkán
5 I, 1873| cívisek bálja volt az. A francia négyest persze csak hírébõl
6 I, 1873| felperes, sem burkus, sem francia, baloldal, jobboldal, minden
7 I, 1873| magyar voltodot kiolvassa, a francia osztályban magyarul szólít
8 I, 1874| Elszász és Lotharingia) francia érzelmû képviselõi, kik
9 I, 1874| kontinensen Rochefort (híres francia hírlapíró) menekülése szám
10 I, 1874| erõsen bizonygatja, miszerint francia volt s az angol zászlót
11 I, 1874| zászlót jogtalanul viselte. A francia kormány pedig nem akarja
12 I, 1874| ha szabad lábon van, a francia köztársaság mai alacsonylelkû
13 I, 1874| talán sohasem ért volna francia forradalmat, a modern civilizáció
14 I, 1874| helyeselhetjük tehát az angol és francia törvényhozás eljárását eléggé,
15 I, 1874| a szerzői tulajdont. - A francia uralom alatt a code Napóleon
16 I, 1874| külállamokkal 1838-ban. Salvandy, francia közoktatásügyi miniszter
17 I, 1875| jártak, mint az egyszeri francia király, kinek reggeli öltözködéskor
18 I, 1875| a nagy nemzetek (angol, francia, német) között, melyek egymás
19 I, 1875| 600 tallért, egy hírneves francia író mûveért négyezer frankot
20 I, 1875| példánnyal se több az angol vagy francia eredetibõl. De igenis lényegesen
21 I, 1877| Ha az egyszeri udvarias francia hajótörés alkalmával, midőn
22 I, 1877| Thiersrõl. Midõn mint a francia állam feje nehány év elõtt
23 I, 1877| milyen? Mindent megfejt, hogy francia vígjáték és Barrière írta;
24 I, 1877| szinte kezdi eltalálni: a francia marquis-k és grófok miért
25 I, 1877| természetben I. Ferencnek a francia háború költségeire, s midõn
26 I, 1877| viharos zaja« elbújhat a francia kamara különben érdekfeszítõ
27 I, 1877| képviselõházi ülés alatt, a francia kamara legutósó viharos
28 I, 1877| vesz részt e látványban. A francia hadsereg maga a nemzet fegyver
29 I, 1877| maradnak is el tán a jobb francia lapok e nemû közleményeitõl
30 I, 1877| pedig, melyet a »legnagyobb francia polgár« temetésénél tanúsít,
31 I, 1877| volna fel.~A részvétirat francia fogalmazását olyan emberre
32 I, 1877| szép nyelven írtad meg a francia forradalom történetét, mivel
33 I, 1877| szeptember 12.~252. sz.,~A francia nemzet sohasem mutatta magát
34 I, 1877| cserjévé, fává nõ meg... s a francia nemzet guillotine-t farag
35 I, 1877| címû darabban az eredeti francia szövegben az egyik személy
36 I, 1877| került a színlapra.~Egy francia ismerõsöm, kivel egymás
37 I, 1877| nyelvükbe csempészte.~- Az egész francia nyelvben, higgye meg, uram,
38 I, 1877| vége minden reménynek. A francia nemzetben van egy csodálatos
39 I, 1877| Azt mondja, uraim, a jeles francia nemzetgazdász Móric...~-
40 I, 1877| is kezd kényes lenni... a francia közvélemény hullámzó tenger
41 I, 1877| hozott össze, hogy mint egy francia lap megjegyzi, már maga
42 I, 1877| feledni, hogy ez a hadsereg a »francia nemzet hadserege«.~S a francia
43 I, 1877| francia nemzet hadserege«.~S a francia nemzet - a köztársaság híve.~
44 I, 1877| audiencián volt nála egy elõkelõ francia, kihez a következõ szavakat
45 I, 1878| megszeret mindenki.~*~Egy jeles francia író szerint minden ember
46 I, 1878| pedig (de már ez aligha francia volt, mert azok ritkán tudnak
47 I, 1878| szépirodalmi termékeket, mint a francia?~*~Francia és örökké csak
48 I, 1878| termékeket, mint a francia?~*~Francia és örökké csak a francia!
49 I, 1878| Francia és örökké csak a francia! Amennyire spanyol Lauka
50 I, 1878| spanyol Lauka Guszti, annyira francia Szana Tamás! Feuillet, Daudet,
51 I, 1878| gömbölyû arc a szerelme, a francia konyha remekei a szarvasgombapástétom,
52 I, 1878| hibája, hogy valódi oltott francia. Mert ha francia nem lenne,
53 I, 1878| oltott francia. Mert ha francia nem lenne, angol is lehetne.
54 I, 1878| bõvelkedésük pótolja!~De mert egy francia író szerint, apróságokról
55 I, 1878| mibennünk. A különbség a francia és a magyar között csak
56 I, 1878| konzervativizmussal találkozunk: addig a francia határozottan könnyelmû:
57 I, 1878| kalandosabb mesék keringettek a francia császár ígéreteirõl, amelyek
58 I, 1878| ígéreteivel. Garibaldit a francia császár szövetségesének
59 I, 1878| Hiteles azonban és jellemzi a francia könnyed szellemet egy nagy
60 I, 1878| mutató-táblák a mezõkön, mint Franciaországban, amelyeken ki
61 I, 1878| ostora vagyok.~A német és francia erõsebb lehet élc dolgában,
62 I, 1878| nehézkes és elburkolt, a francia finom, könnyed, a magyaré
63 I, 1878| mondjam, paprikás és zsíros. A francia adomán mosolyogni lehet,
64 I, 1878| melyeknek égetõ tekintetétõl a francia író szinte elkapta a fejét,
65 I, 1878| megédesítse...~A vacsoránál a francia pezsgõt igen olcsónak találta,
66 I, 1878| idegen arcú úr.~- Ez egy francia úr, aki azért jött Magyarországra,
67 I, 1878| Acsády Ignác Taine-nek a francia forradalomról írt mûvérõl
68 I, 1878| Saissy Amade, a szellemdús francia tanár a Hugo Viktor »L’art
69 I, 1878| mert tény az, hogy a francia köztársasági párt, úgy amint
70 I, 1878| Tegnap az »Egy millió« c. francia szellemes vígjáték ment.
71 I, 1879| Ritterek, a spanyol grandok és francia hercegek között. Attól féltem,
72 I, 1879| ki, s ami magán hordta a francia esprit bélyegét; a táncosné
73 I, 1879| CIKKEK~7. sz., január 10.~A FRANCIA VÁLASZTÁSOK~Az államok közt
74 I, 1879| igazán az ő győzelme is.~A francia köztársaság sohasem prosperált
75 I, 1879| mert a közönség ízlése a francia modern, frappáns jelenetekben
76 I, 1879| helyesírását az angol s francia nyelvre nézve) szerep csinos
77 I, 1879| melyeket csak valaha írt francia toll.~23. 50. sz., február
78 I, 1879| a korcsmából kidobják, a francia esküdteket pedig rongyos
79 I, 1879| Innen datálódik a surlódás a francia, angol és egyiptomi kormnányok
80 I, 1879| valóságos magyarba oltott francia. Ruhája, modora, mosolya
81 I, 1879| SZEGEDEN~Pestről Szegedig~Francia vendégeink elfogadván a
82 I, 1879| Grandemont lovag budapesti francia konzul, Munkácsy Mihályon
83 I, 1879| Mihályon és Puas Charles francia hírlapírón kivül Pázmándy
84 I, 1879| Miklós fõispán a következõ francia nyelven elmondott beszéddel
85 I, 1879| hogy üdvözölheti a nagy francia nemzet fiait, kik képviseletében
86 I, 1879| elõttünk) rövid, de talpraesett francia beszédben üdvözölte õket.~
87 I, 1879| üdvözölte õket.~Laurençon francia parlamenti tag a fõispán
88 I, 1879| hölgyek közül szinte [!] francia kokárdákkal. Az Alsóvárosi
89 I, 1879| a magyar trikolórral és francia zászlókkal. Megdöbbentõ
90 I, 1879| nevezetesen Laurençon, a pesti francia konzul és Munkácsy, a királyi
91 I, 1879| a Hungária szállodába.~A francia vendégeket a látott nyomor
92 I, 1879| köszöntve föl szabatos stílû francia toasztban, melyrõl Rops
93 I, 1879| nyilatkozott, hogy »egy francia író sem fejezheti ki magát
94 I, 1879| éljenzést elõidézve üdvözlé a francia magyar barátság egyik legbuzgóbb
95 I, 1879| a társalgás és mulatság. Francia vendégeink éjfél táján távoztak,
96 I, 1879| Mégegy Dáni-adoma.)~Egy francia képviselõ, aki az öreg gazdasszonyának,
97 I, 1879| indítványa, amelyben õ azon jeles francia polgárokat, kik a párizsi
98 I, 1879| hónapokon át foglalkoztatták a francia nemzetet Szeged és Szegedben
99 I, 1879| nemzet veszteségével. A francia adomány nemzet által nemzetnek,
100 I, 1879| fogadtatott, annak német és francia nyelvre való átdolgozása
101 I, 1879| SZEGED KÖZÖNSÉGÉHEZ!~A francia sas keresztül száll a délibábos
102 I, 1879| vaskancellár, meglátogatja a francia nemzet bécsi képviselõjét,
103 I, 1879| találni!~A távíró szétviszi a francia miniszter e szavait a világ
104 I, 1879| fölvettem tegnap a polémiát a francia dologban, de már mikor ma (
105 I, 1879| Határozottan a legszellemesebb francia vígjáték az újabb kor termékei
106 I, 1879| szólani róla egyébkor. E francia hóbortos darab (mert egyébnek
107 I, 1879| völgybe visznek magukkal; a francia vízszabályozók harca ellenben
108 I, 1879| törõdik senki.~Hogy Anglia, a francia köztársaság, Németország
109 I, 1879| tehessen jó szolgálatot a francia köztársaság revánspolitikájának
110 I, 1880| nézett ki, mint egy hiú francia márki.~Kevélyen és feszesen
111 I, 1880| odahaza.~*~Ha igaz az a francia mondás, hogy »a stíl az
112 I, 1880| biztos voks, ennélfogva az a francia közmondás egyszerûen nem
113 I, 1880| aranyoz be.~Ha igaz az a francia közmondás, pedig igaz, hogy »
114 I, 1880| nyomdafesték a betûkön, melyek a francia nemzet újból nyilatkozó
115 I, 1880| kezdi meg a »Csapodár« című francia vígjátékkal. A nézők száma
116 I, 1880| megmagyarázom.~Egy mélyen gondolkozó francia azt állítja, hogy az a legjobb
117 I, 1880| most fényesen tûnt ki a francia író szavainak helyessége,
118 I, 1880| meg a delnõt - mondja egy francia -, de ez a jeles mondat
119 I, 1880| ingyen szerzett német és francia, sokszor selejtes szépirodalmi
120 I, 1880| jogosult. Jogosultabb a francia köztársaság minapi ünnepénél
121 I, 1880| annyival inkább, mert a francia minisztertanács szigorúan
122 I, 1880| a világ fölött egykor a francia, ilyen a magyar is. Nem
123 I, 1880| átcsapott a rokonszenv egészen a francia zászlókhoz.~De tán soha
124 I, 1880| van rá ezer és egy. Ha a francia forradalomban fölakasztottak
125 I, 1880| látszik elõttünk, miszerint a francia udvarnál, XI. Lajos alatt
126 I, 1880| jutalomjátékára »Lecouvreur Adrienne« francia »fényes« dráma adatik.~Hogy
127 I, 1880| van földolgozva a jeles francia vígjátékban, melyet tegnap
128 I, 1880| eszmecsere, hogy a becsületes francia szerzõ - alig-alig hogy
129 I, 1880| az egyes darabok eredeti francia címét is aláírja a magyar
130 I, 1880| Tegnap az »Új háziúr« címû francia bohózat jutott a deszkákra.
131 I, 1880| Pista darabja határozottan a francia iskola befolyása alatt született
132 I, 1880| Mirabeau ifjúsága« címû francia drámát választá. A darab
133 I, 1880| vidor s komikumban gazdag francia vígjátékot jól játsszák,
134 I, 1880| HOTEL~A legszellemesebb francia vígjátékok egyike, melyben
135 I, 1880| Siposné játszott, aki valódi francia nõcske volt, nem úgy Aurélia.~
136 I, 1880| kezd világfi lenni s csupa francia pikáns darabokat hord színre.~
137 I, 1880| szellemes, egyfölvonásos francia vígjáték került színre,
138 I, 1880| képzelni lehet. Csakis egy francia agy gondolhatott ki ilyen
139 I, 1880| odahaza.~*~Ha igaz az a francia mondás, hogy a »stíl az
140 I, 1880| biztos voks, ennélfogva az a francia közmondás egyszerûen nem
141 I, 1880| nézett ki, mint egy hiú francia márki.~Kevélyen és feszesen
142 I, 1880| eszébe jut, ha ösmeri e francia közmondást: »Ils se rendent
143 II, 1881| Elemen.«~A kedves, víg francia, ki tegnap egy bálban is
144 II, 1883| nem lesz e földön, hol a francia, eleven, cikornyás, mindenféle
145 II, 1891| szívemet, vagy a legújabb francia iskola élén Balzac vett-e
146 II, 1908| még inkább. Mint ahogy a francia író mondja, hogy »minden
147 II, 1881| ezredessel (aki egy gazdag francia grófnõt vett nõül) õ volt
148 II, 1881| regényköltés jelenlegi iskolája a francia politikusoktól kölcsönzött
149 II, 1881| mely versenyzett X. Károly francia király pompájával, kinek
150 II, 1881| szobát õrizni.~A grófnak egy francia könyv került a kezébe, ásítva
151 II, 1881| tanulnak öltözködni.~Egy francia író, midõn õt játszani látta,
152 II, 1881| nemrég, és üdvözölték a francia respublika elnökét oly hangon -
153 II, 1881| hogy az idegen, leginkább francia mûveknek minél jobb magyarázója. -
154 II, 1881| voltunk, mint számûzöttek, a francia követ meghítt bennünket
155 II, 1881| nyakkendõvel mentünk az estélyre. A francia követ tüntetõleg akart fogadni
156 II, 1881| nyakkendõje.~Az udvarias francia azt kötött fel hirtelen.
157 II, 1881| kör tagjai közül, akik a francia nyelvet úgy bírják, hogy
158 II, 1881| legújabb nyomozási rendszere)~A francia rendõr úgy szaglászta ki
159 II, 1882| Nap és Hold« s általában a francia operettek premierjein nem
160 II, 1882| vakon. Az olyan, mintha egy francia garde-dame írta volna, gondosan
161 II, 1882| ma kezdené. Hja hiába, a francia vér!~Párizs egy báléj!~Hogy
162 II, 1882| csusza?~- Hova gondolsz? Francia menü lesz.~- Micsoda? Francia
163 II, 1882| Francia menü lesz.~- Micsoda? Francia menü? Hát azért jöttem én
164 II, 1882| szemeivel és varkocsával, a francia diplomatát, akinél azonban
165 II, 1882| teszik a delnõt, mondja a francia, s apró figyelem az államférfit.~
166 II, 1882| Sashegyi vörös~Somlyai fehér~Francia pezsgő (Monopol).~Az elsõ
167 II, 1882| maliciát, hogy szenvedélye francia iparcikkeket importálni
168 II, 1882| után áttérek az importált francia embereire.~Jó firmák voltak
169 II, 1882| Felolvassa diákul egy régi francia poéta versét, annak bebizonyítására
170 II, 1882| pápára, amott egy másik a francia császárnéra, hogyha ez a
171 II, 1882| nemzetközi forgalomba.~A francia akadémia nagy szótárát,
172 II, 1882| értelmezést elfogadni: ott a francia akadémia, majd megtanítja
173 II, 1882| miniszterelnök által tegnap idézett francia akadémia nagy szótárával
174 II, 1882| amit a miniszterelnök a francia akadémia nagy szótárából
175 II, 1882| orosz, angol, német, svéd, francia sõt olasz, összesen 83 tanítványai
176 II, 1882| FELSZÍNEN~Mióta egyszer a francia király elmondta azt a jó
177 II, 1882| akasztófáravaló!)~Hát leányaim? A francia divatújság (szeretnék huszonötöt
178 II, 1882| roppantul el van kényeztetve a francia modern darabok legjavával
179 II, 1882| intézetünk valóságos fiókja a francia jelesebb drámaíróknak. Csak
180 II, 1882| kerekdedséget, melyet a francia drámákban megszoktunk -
181 II, 1882| magyar; mint ahogy pl. a francia bizony nem bízza a maga
182 II, 1883| kitalálni, hogy Lessko valami francia generális, aki könyvet írt
183 II, 1883| minõ barbarus egy nép a francia. Ott az ország elsõ papjának,
184 II, 1883| Ez az élet, vagy ahogy a francia még jobban mondja: c’est
185 II, 1883| Az egyedüli ember, akiben francia verve van, akinek egyénisége
186 II, 1883| nagyfontosságú miniszterválság a francia kamarában. A derék Bertók
187 II, 1883| Mindjárt elmondom. Floquet francia képviselõnek megígértem,
188 II, 1883| helyeikre. Rögtön egy egész kis francia kolónia képzõdött körülöttük.~
189 II, 1883| már sok ide, az csak a »francia kamará«-ba való.~Egy csinos
190 II, 1884| a levelét. Írja, hogy a francia és a bécsi akadémia már
191 II, 1884| Bámulatos! - kiált fel a francia gróf lelkesülve. - Nem volna
192 II, 1884| egész télen és tavaszon. Francia újságok kürtölik, hogy monsieur
193 II, 1884| tisztelettudásukkal, a sima, izgékony francia urak.~Hát amint mennek,
194 II, 1884| örülne a lelke, amint a francia úr odarohant és bámulta
195 II, 1884| bánom én, sógor, ha maga a francia király is, hanem már egy
196 II, 1884| Látjátok - szólt aztán a francia uraknak megmagyarázva a
197 II, 1884| azoknak magyar, német, angol, francia kiadásával. Egy egész bibliotéka.~
198 II, 1884| a Margitszigethez utazó francia nyelvmesterrel.~Valóban
199 II, 1884| merészsége kellett! Mégpedig egy francia asszonyé.~Kötete végén maga
200 II, 1884| tárult elõ. Egy helyütt francia óra folyt, a másik teremben
201 II, 1884| kedélyes és értelmes emberek. A francia katonatiszti ruhához hajszálig
202 II, 1885| berkekben. A »Honderût a francia mágnásos modort affektálta,
203 II, 1885| között eddig Olay Szilárd.~A francia rémuralom egyik alakja a
204 II, 1885| emlékül egy könyvet, mely a francia parlament karzatáról közöl
205 III, 1886| ízlésû amazon-szemekhez a francia pikáns orrocska járul s
206 III, 1886| Kortörténelmi tanulmányok« és »A francia forradalom hírlapírói és
207 III, 1886| vonatkozó állítását, mintha õ a francia préfet-ket akarná Magyarországra.~
208 III, 1886| azok közé tartozik, akik a francia polgári kötelékbe vétették
209 III, 1886| porosszal ellene, hát a francia is haragszik ezért és a
210 III, 1886| találja kiválóan ügyesnek a francia sajtó, aminthogy az is volt.~
211 III, 1886| viszont valamely divatos francia kritikus csevegési technikáját
212 III, 1886| mint magyar nyelven írt francia fûzfapoézis.~Ám azért nagy
213 III, 1886| Legjobban megy a dolguk a francia parlamenti tagoknak. Ezeknek
214 III, 1887| AKADÉMIA~(Nyájas enyelgés)~Egy francia író sírkövére ezt írták:~»
215 III, 1887| hogy a hírhedt Boulanger, a francia hadügyminiszter is takarékoskodni
216 III, 1887| oldalvágást mért magára a francia nemzetre is, belecsap egy
217 III, 1887| aki foglalkozására nézve francia nyelvmester, de az üres
218 III, 1887| közönsége volt az operettnek s a francia társadalmi drámának, s mégis
219 III, 1887| fantáziájával ecsetelve a francia munkások állapotát, amely
220 III, 1888| jól, ahogy van.~Felhozta a francia kiállítást, s most a szituáció
221 III, 1888| lelkesülni.~Ej, ej, pedig francia rendjele is van Pulszky
222 III, 1888| Caffareltõl vett volna.~A francia kiállítástól való elmaradásunk
223 III, 1888| Földváry idejére esik a francia háború is. Egy osztrák csapat
224 III, 1888| már nekem erre a hétre a francia háborút megcsinálni. A belháborút
225 III, 1888| múltak, napok jöttek, de a francia lapok egyetlenegy szóval
226 III, 1888| frankot, amit a lovagias francia nemzet gyûjtött Szegednek,
227 III, 1888| kiszimatolására.~A detektív úr, francia elõdjeinek mintájára, az
228 III, 1888| szomszédja, nézegetve mellén egy francia érdemrendet:~- Hol vette
229 III, 1888| olyan finom lett, mint egy francia diplomata.~A MULATSÁGOS
230 III, 1888| elszórja köztük azokat a francia bonmot-kat, amiket Pázmándy
231 III, 1888| fel, à la Uray, csakhogy francia szószban, volt egy villogó
232 III, 1889| nélkül, és tegyük hozzá, a francia monarchia nélkül«. Hampdenhez
233 III, 1889| Bécsben nagyon dicsérték a francia követ szakácsát:~»Úgy fõz
234 III, 1889| azt is elismerem, hogy a francia konyhában van könnyedség,
235 III, 1889| kövérje, egy sor töltelék.« A francia konyha experimentál, a magyar
236 III, 1889| kedveznek a mostoha idõk. Most a francia iskola uralkodik Károlyi
237 III, 1889| Horvát Boldizsár szereti a francia konyhát, a bock szivarokat,
238 III, 1889| éppen egy Taine, azaz egy francia, a mi történelmünket? Miért
239 III, 1889| semmi szégyellni való. Taine francia létére írta a legjobb angol
240 III, 1890| fesztelenség (aminõvel egy francia vicomte bír a Paul de Kock
241 III, 1890| nap elõtt Daudet Alfonz francia írónak (aki ugyan nem gróf,
242 III, 1890| szerint Simonyi obester a francia trónusra verte ki pipájából
243 III, 1890| se nem amerikai, hanem francia.~S így lõn a Háznak a tegnapi
244 III, 1890| eredményes, amennyiben egy francia honosságától megfosztott
245 III, 1891| állít kiváló embereinek, a francia s a magyar egy bérkocsiba
246 III, 1891| állt elõ. A magyaros ízû, francia szarvasgombával spékelt,
247 III, 1892| mint Ausztriában, ma a francia kamara pezsgõ szellemét
248 III, 1892| Úgy jött be, mint egy francia préfet, aki egy esernyõt
249 III, 1895| családoknál, mint ahogy a francia hóhérság a Sanson családnál
250 III, 1815| csodálkozva kiálthatna fel egy francia:~- Hol vannak innen az asszonyok?~
251 III, 1815| felolvasták másoknak. A francia forradalom eszméi ideértek,
252 III, 1815| télen azután egészen egy francia elõkelõ hölgy modorában
253 III, 1815| Egyszer megtörtént, hogy egy francia író részt vett egy fõvárosi
254 III, 1815| víz folyt már el a nagy francia forradalom óta a Dunán,
255 III, 1896| király sokáig használta a francia király címet anélkül, hogy
256 III, 1896| címet anélkül, hogy ezt a francia király megneheztelte volna,
257 III, 1896| szikár, magas alak, éles francia abbészerû arccal és eleven
258 III, 1896| uralkodó irányok közt, az új francia irodalom tanulmányozására
259 III, 1896| Micsoda tanulékony nemzet az a francia! Most már azt is tudni akarja,
260 III, 1896| duplán nagyhatalom, mert francia is, újság is. Elküldte hát
261 III, 1896| jutott eszükbe a kíváncsi francia. Akkor aztán bemutatták
262 III, 1896| Nálad nem kérdezõsködött a francia?~- Nem. És nálad sem?~Visontait
263 III, 1896| velük szóba se állt az a francia. Nagyon elkeseredtek miatta,
|