Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| foghat!~Vén csataló vagy? Ej! Cirkuszba menj,~ Ne dörgő
2 I, 1877| Kicsoda? Kerkápolyi?~- Ej dehogy! A Zsedényi mosónéja.~
3 I, 1877| Szûk? A Nemzeti Színház?~- Ej dehogy. A színházi udvar.~*~
4 I, 1877| koronájához tartozik?~- Ej, dehogy! Azért, mert azóta
5 I, 1877| Kicsoda? A miniszterelnök?~- Ej, dehogy! A titkárom.~október
6 I, 1878| elnevezése járt eszemben.~- Ej, ej frondeur! Pedig mi járhatott
7 I, 1878| elnevezése járt eszemben.~- Ej, ej frondeur! Pedig mi járhatott
8 I, 1878| Eldicsekedték...~Cs.: Légrádiék.~P.: Ej, dehogy! Csávolszkyék.~ ~
9 I, 1878| Nun? Wer soll leben?~- Ej vasz? Mir ist alles einz -
10 I, 1878| Tán bizony nem forgott?~- Ej dehogy. Éppen az a hiba,
11 I, 1879| Micsoda, Kóbikám? A mozsika?~- Ej, dehogy, Móric, dehogy!
12 I, 1879| szerelmes belém.~- Ki?~- Ej, hát Y. kisasszony!~- Vagy
13 I, 1879| Szegeden a fakereskedõ.~- Ej dehogy! Mert sok a fatuskó.~
14 I, 1879| megjelent Anthológiában is (ej - ej, tanár úr, ön nagyon
15 I, 1879| megjelent Anthológiában is (ej - ej, tanár úr, ön nagyon járatlan
16 I, 1879| megkérdezed valamelyiktõl~- Ej hó; micsoda kend, százesztendõ
17 I, 1880| lepett meg a »Citromok«-ról.~»Ej ej, uram! - Ön nagyon el
18 I, 1880| meg a »Citromok«-ról.~»Ej ej, uram! - Ön nagyon el volt
19 I, 1880| bolond az ember, amíg eleven! Ej, ej, ezek a Macskási kisasszonyok
20 I, 1880| ember, amíg eleven! Ej, ej, ezek a Macskási kisasszonyok
21 I, 1880| lesz.~- Kinek? Nekem?~- Ej, dehogy! Kossuthnak...~-
22 I, 1880| hazán.~(Cigény, okt. 21)~Ej, ej, kis Iska! Lássa milyen
23 I, 1880| hazán.~(Cigény, okt. 21)~Ej, ej, kis Iska! Lássa milyen
24 I, 1880| Aladin-féle csodalámpa?~- Ej dehogy! Az adomáim. Azokkal
25 I, 1880| véleményét kérem - mondá.~- Ej uram, hisz én nem tréfálok.
26 II, 1883| megveszek itt mindent.~- Ej, ej, nem kíméletlen ön kissé?~-
27 II, 1883| megveszek itt mindent.~- Ej, ej, nem kíméletlen ön kissé?~-
28 II, 1881| szempillanatban a rozzant kunyhókat.~Ej, ej, kedves levelezõ úr,
29 II, 1881| a rozzant kunyhókat.~Ej, ej, kedves levelezõ úr, micsoda
30 II, 1881| én azt hogy tudhassam?~- Ej, hát mégis mit gondol?...
31 II, 1881| panasza Maris asszonynak.~»Ej, ej, az urára?« - faggatózik
32 II, 1881| panasza Maris asszonynak.~»Ej, ej, az urára?« - faggatózik
33 II, 1881| le és hol öltöznek fel?~- Ej, édes istenem... hát a gyepen,
34 II, 1881| Erneszt.~Füzértánc: Erneszt.~Ej ej, kisasszony! Kegyed az
35 II, 1881| Füzértánc: Erneszt.~Ej ej, kisasszony! Kegyed az egész
36 II, 1881| Hogy nem kap szobrot?~- Ej, dehogy! Hanem nem fog meghalni.~*~
37 II, 1882| mondod?~- Becsületemre.~- Ej, ej... de mindegy. Hiszek
38 II, 1882| mondod?~- Becsületemre.~- Ej, ej... de mindegy. Hiszek neked.
39 II, 1882| magad a dicsõségben, Misi?~- Ej, hagyjátok el, édesebb annál
40 II, 1882| emlékének porait jelöli?~Ej, hiszen nem halt meg az
41 II, 1882| én mije vagyok magának?~- Ej, menjen maga. Maga engem
42 II, 1882| Azt számûzték a cárok...~- Ej! Én Skobeleff vagyok.~-
43 II, 1882| velem? - kérdé Skobeleff.~- Ej, hát mi lenne? Ma született
44 II, 1882| másik ugyan ki mellette? »Ej, hát ki lehetne más, mint
45 II, 1882| a többi mind keserû.~- Ej, ej, Hunyák! Hiszen nem
46 II, 1882| többi mind keserû.~- Ej, ej, Hunyák! Hiszen nem így
47 II, 1882| mezítláb járjanak a katonáim!~- Ej, kell is az ólomlábakra
48 II, 1882| korcsmából. Egyszerre fölkiált: »Ej, nem halok meg, élni akarok.
49 II, 1882| koptatja is el a lábát?~Ej, dehogy nem! Csak meg kell
50 II, 1882| rosszul bánik vele az anyós.~- Ej, ej! - szólt a király. -
51 II, 1882| bánik vele az anyós.~- Ej, ej! - szólt a király. - Hát
52 II, 1882| pénzügyminiszter? Hát mégis Orczy?~- Ej, dehogy! Szécsen.~- Honnan
53 II, 1882| pompásan van! kitûnõen van.~- Ej, dehogy, dehogy! - rázta
54 II, 1882| cikkeket a bécsi lapba. Ej, frázis, egy nagy frázis
55 II, 1882| Bátran jöhet az úr hozzánk!~- Ej, hát mért néz kend engem
56 II, 1882| Csupán az ökörrõl?~- Ej, dehogy! Ki beszél itt az
57 II, 1882| találmányokkal pótoljuk.~Ej! hát a derék angol - pedig
58 II, 1882| ne ismerné a kis Toldyt? Ej, hát azt, aki a »Szeretet«
59 II, 1882| Hogy amit itt beszélnek? Ej, az már téli-zöld lesz),
60 II, 1882| A vezér a borhoz nyúlt. (Ej, hisz ebbõl már kitalálhatják:
61 II, 1882| tudom én, mi lesz ez...~- Ej, ugyan mi lesz?~- Az lesz,
62 II, 1882| Barkó úr. - Mit? A halat?~- Ej dehogy! A halastavat.~-
63 II, 1882| visszafordult e szavakra.~- Ej, lássuk hát. Mit javasolsz
64 II, 1882| volna a nemzetnek szíve?~Ej, lehetetlen, hogy ilyen
65 II, 1882| érzéked a poézis iránt.~- Ej, mondd meg nekem, mit tud
66 II, 1882| kérdik. - Az interpelláció?~- Ej dehogy! A »Hon«.~*~Simonyi
67 II, 1882| hogy meg ne foghassa.~- Ej, ej - szólalt meg végre. -
68 II, 1882| hogy meg ne foghassa.~- Ej, ej - szólalt meg végre. - Hát
69 II, 1882| kiadatni a stílusa végett.~- Ej, Dinkó, Dinkó - szomorítja
70 II, 1882| veszély. (Közbeszólás: »Ej, dehogy nem! Ugyan hányat
71 II, 1882| nagyobb bók a királynak? Ej, ej Csanády bácsi!~Még egy
72 II, 1882| nagyobb bók a királynak? Ej, ej Csanády bácsi!~Még egy érdekes
73 II, 1882| Károly?~- Hogy mit keres itt? Ej, iszen látod, hogy a kultuszminiszter
74 II, 1882| meg, kérlek, hogy ki?~- Ej, mintha nem tudnád: Ónody.~-
75 II, 1882| elszedték elõlem az asszonyok. Ej, Benedek, Benedek... nagy
76 II, 1882| De mit mond a prímás?~- Ej, mi közöd a prímáshoz? Hiszen
77 II, 1883| a Madarász háta mögött.~Ej, sok titkos dolgok vannak
78 II, 1883| függetlenségi párt...~- Ej, te a függetlenségi párt
79 II, 1883| tárcámat.~- Ugyan miért?~- Ej, no... már csak megmondom
80 II, 1883| delegációba visz benneteket?~- Ej - vigasztalja magát Irányi. -
81 II, 1883| ugyan akadna valahol vevõje.~Ej, jobb nekem itt a magam
82 II, 1883| javaslatról beszélsz te?~- Ej, hát a tanodairól.~- Seregeknek
83 II, 1883| volna, ha visszavonul?~- Ej, hát beraktuk volna az összes
84 II, 1883| mik ezek tulajdonképpen?~- Ej, hát báránykereskedõk. Fölháborodik
85 II, 1883| visszafizetni az országnak? Ez ez!~- Ej, bagatell! Küldjünk egy
86 II, 1883| már az ország jegyzõje!~- Ej, ér is az valamit - mondá
87 II, 1883| mégiscsak lehangoló.~- Ej, Akadémia ide, Akadémia
88 II, 1883| Hogy Tischler van itt.~- Ej, most nem lehet - szólt
89 II, 1883| egyszerûen konstatálni.~- Ej, ha kellünk a királynak,
90 II, 1883| elmosolyodik Tibád Antal:~- Ej, Feri bácsi, ne búsuljon...
91 II, 1883| határozottan iparkodó ember. ~(Ej, én csak egy i p a r k o
92 II, 1883| legjobban a vén Scharfot.~Ej, hazugság! - kiáltott fel
93 II, 1883| morogja Funták Sándor.~- Ej, békasó, szétmállik - vigasztalja
94 II, 1883| szemrehányólag.~- Hogy hol? Ej, ej, nem látják be az urak,
95 II, 1883| szemrehányólag.~- Hogy hol? Ej, ej, nem látják be az urak,
96 II, 1883| ügyvéd úr, mit gondol?~- Ej, uram, mit gondolnék? Meg
97 II, 1883| ennél a szomorú témánál!~Ej, a téma kezdi veszíteni
98 II, 1883| Ránéztem ördögi szatír arcára.~Ej, hátha ez az antiszemitizmus
99 II, 1883| mappa« a mi szerencsénk.~Ej, uram... Mondjam-e még a
100 II, 1883| hiszem, hogy igazam van.~- Ej, az lehetetlen, hiszen olyan
101 II, 1882| nagy szemeket meresztve.~- Ej, hát az aranykalodából.~-
102 II, 1883| Bényei István lett meg.~»Ej, mit alapszabály? - Gondolja
103 II, 1883| hajtotta valamelyikünk.~- Ej, ej, miképp is tehettük,
104 II, 1883| hajtotta valamelyikünk.~- Ej, ej, miképp is tehettük, hogy
105 II, 1883| találjuk még keserülni.~- Ej - veti ellen Tisza -, én
106 II, 1884| csukva, méltóságos uram.~- Ej, ej, hát nem tudod, te,
107 II, 1884| méltóságos uram.~- Ej, ej, hát nem tudod, te, Gyuri
108 II, 1883| eszembe.~- Nagy Fridrik?~- Ej dehogy... más.~- Nagy Kristóf?~-
109 II, 1883| Belemenjen, vagy ne menjen? Ej, ej no. Ilyenkor nincs itt
110 II, 1883| Belemenjen, vagy ne menjen? Ej, ej no. Ilyenkor nincs itt az
111 II, 1883| milyen hivatal légyen az?~- Ej, be nehézfejûek kendtek,
112 II, 1884| utálták el az olvasást. Ej, ej, mi történt ezekkel?~
113 II, 1884| utálták el az olvasást. Ej, ej, mi történt ezekkel?~Szíve
114 II, 1884| fiatal író sugárzó arccal.~- Ej, hát ne pironkodjék. Ön
115 II, 1884| Tisza nevetve válaszolt.~- Ej, miért ne? Hát a fúziót
116 II, 1884| három szûzbeszéd telnék ki?~Ej ej, Scarron úr! Ön is a
117 II, 1884| szûzbeszéd telnék ki?~Ej ej, Scarron úr! Ön is a klikkhez
118 II, 1885| valaki meg visszajegyezte:~- Ej, dehogy! Hanem alkalmasint
119 II, 1885| kihagyom is, benne marad? Ej, mégis kihagyom.~És kihagyta.~
120 II, 1885| kis cica sétálni sietet.«~(Ej, ej, kis lányocskám nem
121 II, 1885| cica sétálni sietet.«~(Ej, ej, kis lányocskám nem sietett
122 II, 1885| vesztette az ottani zûrzavarban.~Ej, leírási hiba lesz! Bizonyosan
123 II, 1885| õrült. Ott fel se tûnik.~- Ej, ej, ez már túlságos malícia
124 II, 1885| Ott fel se tûnik.~- Ej, ej, ez már túlságos malícia
125 II, 1885| szemeit, mintha mondaná: »Ej, Pali, Pali, de megbokrosodtál.
126 II, 1885| a szentendrei dologra?~- Ej no, hát nem látjátok, hogy
127 II, 1885| csupa melegség az öreg: »Ej, de megöregedett a Tisza.
128 II, 1885| megrántaná a vállánál fogva...~...Ej, minek? Hiszen így siketen,
129 II, 1885| lesz az hát?~- Hogy lesz? Ej, hát nem bírod kitalálni?
130 II, 1885| a neki szóló levelet.~- Ej, ej, János - tréfálódzék
131 II, 1885| neki szóló levelet.~- Ej, ej, János - tréfálódzék az
132 II, 1885| hallgató az asztalunknál.~»Ej, no - kiáltott közbe nevetve
133 II, 1885| mostoha, gonosz gyermekeire.~Ej, mi közöm nekem az oláh
134 II, 1885| egymillió sorsjegy közül. Ej no, egy forinttal a fele
135 II, 1885| találni, hogy ki a vevõ.~Ej, no!... Vagy Wahrmann, vagy
136 II, 1885| szívembõl, kormányzó úr.~- Ej, ej, hisz akkor ön engem
137 II, 1885| szívembõl, kormányzó úr.~- Ej, ej, hisz akkor ön engem gonoszul
138 II, 1885| utálták meg az olvasást? Ej, ej, mi történt ezekkel?«~
139 II, 1885| utálták meg az olvasást? Ej, ej, mi történt ezekkel?«~Annak
140 II, 1885| bosszúsan int a kezével:~- Ej no, hisz az a Károly szakmája.~
141 III, 1886| jöttek a szemrehányással:~- Ej, ej. A saját fõpapodat gúnyolod
142 III, 1886| a szemrehányással:~- Ej, ej. A saját fõpapodat gúnyolod
143 III, 1886| állhattam meg szó nélkül:~- Ej, ej, Sándor, hát nem mehetett
144 III, 1886| állhattam meg szó nélkül:~- Ej, ej, Sándor, hát nem mehetett
145 III, 1886| szíved van, mint a vaj. Ej, ej, gyerek, abból a pénzbõl
146 III, 1886| szíved van, mint a vaj. Ej, ej, gyerek, abból a pénzbõl
147 III, 1886| nagyasszony, a fejét fölemelve:~- Ej, ej, fiam. Hát azért fizessem
148 III, 1886| a fejét fölemelve:~- Ej, ej, fiam. Hát azért fizessem
149 III, 1886| sok hiábavaló kiabálást.~- Ej, ej, uram! Ön talán mégis
150 III, 1886| hiábavaló kiabálást.~- Ej, ej, uram! Ön talán mégis túlságosan
151 III, 1886| egy bankócsináló présnek.~(Ej, ej, hát nem tudta maga
152 III, 1886| bankócsináló présnek.~(Ej, ej, hát nem tudta maga Szeged
153 III, 1887| akarnak fölléptetni.~- Ej, ej, hát az önök országában
154 III, 1887| akarnak fölléptetni.~- Ej, ej, hát az önök országában
155 III, 1887| olajágat vesznek a hajába. Ej, ej Béke kisasszony! Gyanús,
156 III, 1887| olajágat vesznek a hajába. Ej, ej Béke kisasszony! Gyanús,
157 III, 1887| méltatlankodott, töprengett.~Ej - gondolta magában -, átmegyek
158 III, 1887| habarékokat, mintha mondaná: »Ej, nini, ezek még esztendõre
159 III, 1887| Naplót és Kemény Zsigát. Ej, az a Zsiga! Élhetne az
160 III, 1887| lélekszakadva futott a lepedõvel.~Ej, ej, mormogta magában az
161 III, 1887| futott a lepedõvel.~Ej, ej, mormogta magában az öregúr.
162 III, 1887| költségemen utaztam.~- Nem-e? Ej, ej Gubacs Pál, Gubacs Pál!
163 III, 1887| költségemen utaztam.~- Nem-e? Ej, ej Gubacs Pál, Gubacs Pál!
164 III, 1887| azt meg tudnám mondani! Ej, ha te azt meg tudnád érteni...
165 III, 1887| ellenkezõrõl meggyõzõdnie.~A cár: Ej, ej, öregúr, ön túlságosan
166 III, 1887| meggyõzõdnie.~A cár: Ej, ej, öregúr, ön túlságosan bízik
167 III, 1887| kisompolyodott volna a terembõl.~- Ej, ej, hogy mégis nem tudták
168 III, 1887| volna a terembõl.~- Ej, ej, hogy mégis nem tudták lehurrogatni
169 III, 1887| lányka, magasan van a teknõ. Ej, ej pedig milyen szép játék
170 III, 1887| magasan van a teknõ. Ej, ej pedig milyen szép játék
171 III, 1887| olyan nagy bûn nem adózni? Ej, ej, ne legyenek olyan rossz
172 III, 1887| nagy bûn nem adózni? Ej, ej, ne legyenek olyan rossz
173 III, 1887| hiszek a kísértetekben.~Ej, ej, Preyer úr, ön elfeledte,
174 III, 1887| hiszek a kísértetekben.~Ej, ej, Preyer úr, ön elfeledte,
175 III, 1887| diktatúrát, amit gyakorol.~- Ej, kérlek, azt kellene tudnia,
176 III, 1887| kapva; Ugron fejet csóvál: »Ej, ej, hogy felültettek azok
177 III, 1887| Ugron fejet csóvál: »Ej, ej, hogy felültettek azok a
178 III, 1887| bélyeget tegyen a kérvényére. (Ej, ej, Gerzson! Mennyi sok
179 III, 1887| tegyen a kérvényére. (Ej, ej, Gerzson! Mennyi sok szép
180 III, 1888| lakótársam. - Menjünk, menjünk!~- Ej, hát te is olyan sült paraszt
181 III, 1888| franciákért lelkesülni.~Ej, ej, pedig francia rendjele
182 III, 1888| franciákért lelkesülni.~Ej, ej, pedig francia rendjele
183 III, 1888| kíséri a magyarok ajkán.~Ej, ej, hát nem jut eszetekbe,
184 III, 1888| kíséri a magyarok ajkán.~Ej, ej, hát nem jut eszetekbe,
185 III, 1888| rendületlen híve volt.~- Ej, ej, mit cselekedtél? -
186 III, 1888| rendületlen híve volt.~- Ej, ej, mit cselekedtél? - pirongatták.~-
187 III, 1888| Gondolta magában a generális:~- Ej, hol volt az eszem, hogy
188 III, 1888| üdítõleg hatnak majd idegeimre.~Ej, ej csak legalább ez a Szilágyi
189 III, 1888| hatnak majd idegeimre.~Ej, ej csak legalább ez a Szilágyi
190 III, 1888| ponton volt Széchenyi: »Ej, legyen hát igazuk, lemondok
191 III, 1888| búsan fogja csóválni fejét: »Ej, ej gyengéllem egy kicsinkét
192 III, 1888| fogja csóválni fejét: »Ej, ej gyengéllem egy kicsinkét
193 III, 1888| de õ maga még nyugtalan. Ej, miért ne lennék egyszer
194 III, 1888| s duzzogva jött felém:~- Ej, hát nincs nekem becsületes
195 III, 1888| ekképp vélekedhetett:~- Ej no, Lonkay bácsi sokkal
196 III, 1888| függeszti fájdalmasan:~- Ej, ej, kedves Reményi. Ön
197 III, 1888| függeszti fájdalmasan:~- Ej, ej, kedves Reményi. Ön már
198 III, 1888| csalta meg az államot.~- Ej, hisz az egész adórendszerünk
199 III, 1888| dolgok fognak történni.~- Ej, ha eddig megélt nélküled
200 III, 1888| karzaton? Odarendelted? Ej, ej, Pál, te valami turpisságban
201 III, 1888| karzaton? Odarendelted? Ej, ej, Pál, te valami turpisságban
202 III, 1890| néhányát összehozni...~(Ej, nem jó kép, mert az igazmondás
203 III, 1890| egyszer-kétszer az ülés végén: »Ej, ej, hogy megnõtt azóta
204 III, 1890| egyszer-kétszer az ülés végén: »Ej, ej, hogy megnõtt azóta ez a
205 III, 1890| mondatnók a magyar atyafiaknak: »Ej, ugyan képzeljék el, önök,
206 III, 1891| munkarendet a kormánynak? - Ej, ej Náci, hát elment már
207 III, 1891| munkarendet a kormánynak? - Ej, ej Náci, hát elment már neked
208 III, 1891| szinte elérzékenyedik:~- Ej, ej - szól bûnbánóan -,
209 III, 1891| szinte elérzékenyedik:~- Ej, ej - szól bûnbánóan -, talán
210 III, 1891| Imre a javaslatok mellett. (Ej, ej, alighanem ez is a mágnás-importhoz
211 III, 1891| javaslatok mellett. (Ej, ej, alighanem ez is a mágnás-importhoz
212 III, 1892| útközben megállították.~- Ej, ej Móric, mért nem zárod
213 III, 1892| útközben megállították.~- Ej, ej Móric, mért nem zárod el
214 III, 1892| ma este konferencia?... Ej ha!... Hiszen ezt meg kellene
215 III, 1893| Remete beszédéhez soknak. Ej, ej, elnök úr, tessék az
216 III, 1893| Remete beszédéhez soknak. Ej, ej, elnök úr, tessék az elméjét
217 III, 1893| csak egyre mosolygott: » Ej, ej szegény Jankó!« A tanácsteremben
218 III, 1893| egyre mosolygott: » Ej, ej szegény Jankó!« A tanácsteremben
219 III, 1893| veregesse Horváth Ádám vállát:~- Ej, no! Mit szólnak majd ehhez
220 III, 1893| tûnõdöm, hogy mit csináljak?~- Ej, uram istenem, hát szavazz
221 III, 1893| vérfagyasztó dolgokat csinál.~- Ej, ej - szólt Katánghy -,
222 III, 1893| vérfagyasztó dolgokat csinál.~- Ej, ej - szólt Katánghy -, bosszant,
223 III, 1894| mondtam, hogy búcsúzik. Ej, ej, kutyaadta! De nem tesz
224 III, 1894| mondtam, hogy búcsúzik. Ej, ej, kutyaadta! De nem tesz
225 III, 1894| ember ráösmerne a magáéra: »Ej nini, hiszen ez már járt
226 III, 1894| használhatom õket.~Hipnotizõr: Ej, ej, ne legyen türelmetlen!
227 III, 1894| használhatom õket.~Hipnotizõr: Ej, ej, ne legyen türelmetlen!
228 III, 1894| találja hallani és ráförmed:~- Ej,már megint arról a gyalázatos
229 III, 1894| adja be a lemondását? (...Ej, Lulu, Lulu, maga nagyon
230 III, 1894| kihúzódtak a kálvinisták; »Ej, iszen csak nem hallgatjuk
231 III, 1894| Visontai és Károlyi Gábor:~- Ej, ugyan ne védelmezzétek!~
232 III, 1894| A király mégiscsak más. Ej, ej, Klári, mit gondolsz
233 III, 1894| király mégiscsak más. Ej, ej, Klári, mit gondolsz te
234 III, 1894| nyolc hétig beteg volt. Ej no, a szegény öregúr. Bizony,
235 III, 1894| lehetett nyitni az ülést.~- Ej no, én pedig csak knapp
236 III, 1894| a képviselõi karzaton:~- Ej, a rossz Baltik, megint
237 III, 1894| az egész életem lõve.~- Ej mit vigasztalja Horváth
238 III, 1895| akkor minden elromlik.~- Ej, no - szólt, a fejét féloldalt
239 III, 1895| ahhoz szakács kellene.~- Ej no, úgy beszélsz, mintha
240 III, 1895| felejti az üzletet sem.~- Ej no, de csintalan szája van
241 III, 1895| csengésû hang kérdi ezt. (Ej, hogyne innám!)~Az ezeregyéjszaka
242 III, 1895| el.~S íme mondja Wastl:~- Ej, ugyan te próbáld meg, Hanka!~
243 III, 1895| nevetésemrõl, megfordult.~- Ej ni, hát itt vagy?~- Itt.~
244 III, 1895| Erdélyben.~És ezzel vége volt. Ej no, hát így néz ki egy aranybánya
245 III, 1895| De vajon igazán olyan-e? Ej, ki figyelné. Hiszen csak
246 III, 1895| vele elégedve. Hihetõleg. Ej, mondjuk, hogy bizonyosan.
247 III, 1895| elhatározással ment haza:~- Ej, de derék, ma éjjel kialhatom
248 III, 1895| ravasz volt a halála is.« Ej, pedig, látod fátum, te
249 III, 1895| se a Darányi kinevezését.~Ej no, gondolták magokban a
250 III, 1815| kigondolni, hogy mikor. Ej hát bizonyosan, mikor a
251 III, 1815| tehát be kell azt ösmernem.~Ej, ej, uraim, higgyék meg,
252 III, 1815| be kell azt ösmernem.~Ej, ej, uraim, higgyék meg, nem
253 III, 1815| jelent meg õket fölkérni:~- Ej, hát mindig csak ez a Wlassics
254 III, 1815| Miféle Nagy Miklós?~- Ej, hát a Vasárnapi Újság Nagy
255 III, 1896| valamennyien megvoltak.~- Ej, ej, aga - fenyegette meg
256 III, 1896| valamennyien megvoltak.~- Ej, ej, aga - fenyegette meg a
257 III, 1896| nagyobbak a visszaélések. (Ej, ej, fõtisztelendõ úr! Hát
258 III, 1896| nagyobbak a visszaélések. (Ej, ej, fõtisztelendõ úr! Hát nem
259 III, 1896| bátyánk is hallgatózott:~- Ej, ej - dünnyögött az öreg -,
260 III, 1896| bátyánk is hallgatózott:~- Ej, ej - dünnyögött az öreg -,
261 III, 1896| nevetés, kötekedõ hang:~- Ej, de rosszak itt az emberek -
|