Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| hét a csapások hete.~Jó Csanády Sándor, ékes szájú Madarász,
2 I, 1874| semmit sem ad.~ ~KOSSUTH ÉS CSANÁDY~Kossuth hazánkfia múlt héten
3 I, 1874| mégis nekidurálta magát Csanády Sándor és egy belsõ telket
4 I, 1874| Csanádynak annyit is áldozni.~Csanády pedig markába nevetett.
5 I, 1878| íme, mi nem történik!~Jó Csanády Sándor elõlép s olyan korszakalkotó
6 I, 1878| mégis csak eltûri, amit Csanády mondott.~Madarász papának
7 I, 1878| nem vehetõ ki egyéb, mint Csanády megelégedett mosolygása,
8 I, 1879| TARTALÉKOS~Ez aztán a darab.~Jó Csanády Sándor és dicsõséges Tisza
9 I, 1880| oly impozánsan, hogy még Csanády Sándor is igent bólintgatott
10 II, 1881| konzervatív. Egy idõben Csanády Sándorral közös konyhán
11 II, 1881| Csanádyra, azután pedig Csanády emelkedett fel s õ mondott
12 II, 1881| Bevezetés a trónbeszédhez.~Csanády Sándor megbotránkozva szorít
13 II, 1881| álmodozásokba merültek az emberek. Csanády két könyökére dûlt és szundikált,
14 II, 1881| elõtti idõkbõl - harsogá Csanády.~Tisza Kálmán felelt végül,
15 II, 1881| hogy meg nem tarthatom.~Csanády bá’ közbeszólt:~- Mondott
16 II, 1881| így ki követelhetné kivált Csanády bácsitól, hogy belenyugodjék
17 II, 1881| leszavazták az öreget, és ezzel Csanády bátyánk javaslata és az
18 II, 1882| közösügybe és kormányba a Csanády Sándor beszéde.~APRÓSÁGOK
19 II, 1882| ülésben: az egyik volna Csanády Sándor, a másik Göndöcs
20 II, 1882| kérdésekben is - viszonzá Csanády -, hiszen még a híres »agyonbeszélést«
21 II, 1882| hogy csak úgy ropogott.~*~Csanády kezdte azzal, hogy szállítsuk
22 II, 1882| lecsücsültette szépen, akár Csanády Sándort.~Ma mély csöndben,
23 II, 1882| Pantheonba. Móricz Pál, Csanády Sándor, Németh Albert mind
24 II, 1882| teszik! - kiáltott közbe Csanády bácsi nagy komolyan.~Tisza
25 II, 1882| Palesztinába.~*~Ónody beszéde alatt Csanády Sándor künn sétált a folyosón.~
26 II, 1882| volt szörnyû csodálkozás. Csanády Sándor, a megtestesült lelkiismeret.
27 II, 1882| jegyzõkönyve felolvastatván, Csanády Sándor kifogásolta, hogy
28 II, 1882| Dinkó - szomorítja az öreg Csanády. Hát nem mindig mondom,
29 II, 1882| dolog történt, az mind a Csanády bácsi fejébõl kerekedett.
30 II, 1882| mentét nagy bosszúságára Csanády bátyánknak, ki azt mondta,
31 II, 1882| bók a királynak? Ej, ej Csanády bácsi!~Még egy érdekes dolgot
32 II, 1882| Mennyivel különb legény Csanády Sándor bátyánk, aki a formaváltozatossággal
33 II, 1883| nemhogy eleven embert.~Csanády bátyánk is belegázolt a
34 II, 1883| ugyanis államférfiúi mintaképe Csanády -, bánatosan rázta nagy
35 II, 1883| üdvösebb az országra nézve.~Csanády bátyánknak ellenben igen
36 II, 1883| lehetni megtartani az ülést.~Csanády Sándor bátyánk, ki mindig
37 II, 1883| engedélyt kapott, hát, mondom, Csanády bátyánk széttekintvén a
38 II, 1883| szerencsésebb volt Lázár Lajosnál Csanády Sándor bácsi, akinek a módosítását
39 II, 1883| kéz kezet mos, múltkor Csanády helyeselte a Tisza liberális
40 II, 1883| bácsi? Ennyire jutottunk«.~Csanády pirulva sütötte le szemeit
41 II, 1883| öt, hat, hét millió... Csanády bácsi magyarázza, hogy a
42 II, 1883| Bezzeg, egészen más, ha Csanády bácsi dördül belé. Ebbe
43 II, 1883| ibolyacsokrot ejtett le éppen a Csanády beszédje alatt, mely az
44 II, 1883| altattál el, téged illet«.~Csanády bácsi bizony már nevezetesség
45 II, 1883| padokon.~- Precarius - vélte Csanády s mások. - Kérjünk névszerinti
46 II, 1883| mulatságos közbeszólók akadtak; Csanády, Madarász József és kivált
47 II, 1883| Steinacker, vagy úgy, mint Csanády bácsi.~De kezdjük legelején.~
48 II, 1883| tárgy ugyanis Kozarek volt.~Csanády bácsi hozta elõ, mert a
49 II, 1883| más!« - gondolja magában Csanády, s megelégszik azzal, hogy
50 II, 1883| Tömeges kivégzések! - kiabálta Csanády bácsi, kinek tegnap óta
51 II, 1883| cukrot nyelt le. Csak még Csanády irányzott egy nyilat a Menelaosz
52 II, 1883| lúd, ha kövér! - hogy a Csanády stílusával éljek.~Ámbátor
53 II, 1883| óta, hogy mikor egyszer Csanády változatosság okáért elprüsszentette
54 II, 1883| szélsõbalon!...~Gyönyörködve nézi Csanády bácsi, mint a jó gazda a
55 II, 1883| Szilágyi Dezsõ.~Az, hogy Csanády bácsi beszélni fog, csak
56 II, 1883| humort az hazaszeretetben.~Csanády bácsi valóságos õslény már
57 II, 1883| névszerint a 8-ik. Feláll az öreg Csanády, és azt javasolja, hogy »
58 II, 1883| Halljuk hát mirõl van szó.~Csanády látható zavarba jön, izzadságcsöppek
59 II, 1883| hölgyek vannak a karzaton!~Csanády szégyenlõsen vonogatja a
60 II, 1883| száz ember nem volt jelen a Csanády féle kihagyási indítványnál.~
61 II, 1883| Péchy ijedten vette észre a Csanády felszólalásakor, hogy a
62 II, 1883| Mocsáry szólalt fel ellene Csanády modorában, majd Csanády
63 II, 1883| Csanády modorában, majd Csanády kelt fel, s tovább beszélt
64 II, 1883| egymás mellett, Gyõrffy Petõ, Csanády, Kállay János még mind csizmában
65 II, 1883| barátság! - mordult közbe Csanády.~Mire aztán felkelt személyes
66 II, 1883| székeikben, még »Kereki ura«, Csanády is beleunt, s közömbösen
67 II, 1883| Sárközy felugrik, szólni akar, Csanády szintén felugrik, szólni
68 II, 1883| pedig olyan lesz, hogy csak Csanády fogja helyeselni és az öreg
69 II, 1883| csoporthoz diskurálni, ahol Csanády perorált, ki most bizonnyal
70 II, 1883| Hanem nagyobb dolog ennél a Csanády Sándor esete.~Ugyan mi történt
71 II, 1883| miniszterelnök valami válaszát? Nem. Csanády Sándorral az történt, hogy
72 II, 1883| kihítta duellumra, amiért Csanády a nevezett képviselõ kerületében
73 II, 1883| Házban szoktam - felelte Csanády ártatlanul.~- Hiszen éppen
74 II, 1883| közbeszólók«, Szalay, Meszlényi, Csanády, a túlsó oldalról Móricz
75 II, 1883| HÁZBÓL [máj. 13.]~Mikor jó Csanády Sándor fölébredett reggel
76 II, 1883| anyaszentegyház tornyán, és olvassa Csanády Sándor a négy vékonyat és
77 II, 1883| öregasszony a korridort sepri.~Csanády Sándor az öregasszonytól
78 II, 1883| órakor kezdõdik az gyûlés.~Csanády még dühösebb lett: »Ez a
79 II, 1883| tegyen róla, õ azt se bánja.~Csanády pedig elkezdett fel s alá
80 II, 1883| hát akkor én nem vagyok Csanády Sándor!~De minthogy én Csanády
81 II, 1883| Csanády Sándor!~De minthogy én Csanády Sándor vagyok, tehát ez
82 II, 1883| ever!~Az elnök csenget, Csanády megvadult ábrázattal feszeleg
83 II, 1883| csengetés közben megpillantja a Csanády ráncos homlokát, s talán
84 II, 1883| Micsoda? - tombol lelkében Csanády. - Itt van ni! Most meg
85 II, 1883| visszaélés« szó, melyet Csanády magától is legott »mulasztás«-
86 II, 1883| az erdõ, s felállott maga Csanády is, a másik jó öregúr, akinek
87 II, 1883| közbekiált:~- Mind rossz!~Csanády Sándor nyugtalanul mordul
88 II, 1883| szaggatott, reszketeg lesz. Csanády elsápad, s ijedten dugja
89 II, 1884| jegyzõkönyveket, ha nem ülne bent Csanády Sándor, aki tenyerét tölcsérformára
90 II, 1884| még magyar ruha is akad. Csanády Sándor, a két Madarász,
91 II, 1884| ellenzéki padokon. S még Csanády is fölemelte deres fejét
92 II, 1884| Wahrmann), hanem áttérek a jó Csanády Sándorra.~Az óra már háromra
93 II, 1884| trancséroznának.~Ez dühbe hozta Csanády Sándort.~Mi, ti malacpecsenyét
94 II, 1884| Eddig ért elõadásában a jó Csanády bácsi, s mindjárt azon nyomban
95 II, 1884| mégiscsak rázta a fejét, s Csanády hiába mesélt tovább...~*~
96 II, 1884| pedig az a nevezetes, hogy Csanády ott, ahol a miniszterelnökre
97 II, 1884| A T. HÁZBÓL [okt. 25.]~Csanády Sándor nagyon rosszul aludt
98 II, 1884| tudakozódott, leültette Csanády Sándort egy székbe, s kegyesen
99 II, 1884| kérdezé:~- Szokott-e pipázni, Csanády bácsi? Magának az igaziból
100 II, 1884| rejtegetett.~- Hát mi a baj, Csanády bácsi?~A derék kuruc a fejét
101 II, 1884| ki. Proponáljon valakit.~Csanády zavarba jutott.~- Hm! Kit?
102 II, 1884| szépen, igen értelmesen:~Csanády úgy rontott be, mint hajdan
103 II, 1884| diadalmas hetykeségével Csanády Sándor könyökölt.~A T. HÁZBÓL [
104 II, 1884| üres padoknak szónokolt. Csanády Sándor nagy nehezen bírt
105 II, 1884| szélsõbalra az ötödik öreg jó Csanády Sándor mellé.~Jókain nem
106 II, 1884| ismeretes, de most kiragadta Csanády Sándor szájából a kenyeret,
107 II, 1884| egészséges politikát senki, csak Csanády Sándor, aki a habarékiaknál
108 II, 1884| azokat visszautasítja, Csanády közbekiáltott:~- Az nem
109 II, 1884| e tárgyban õfelségével?~Csanády Sándor összerezzent, mert
110 II, 1884| karjait egyiket a másik után. Csanády a kezével rácsapott a padra.
111 II, 1884| hogy ez természetes.~Még Csanády is bólintott fejével, hogy
112 II, 1884| hogy talán, talán...~De a Csanády gondolata, valamint minden
113 II, 1885| elsõ szónok Zimándy atya.~Csanády a könyökére hajtja fejét,
114 II, 1885| galambjai? - sziszeg bele Csanády Sándor.~A pap képviselõk
115 II, 1885| ijedten ütik fel fejeiket Csanády és az öreg Madarász:~- Nini,
116 II, 1885| Távol a balvidéken az öreg Csanády mormog harapásra készen.~
117 II, 1885| ötlettel hirtelen kirántotta a Csanády sisakforgóját, a »hitehagyott«
118 II, 1885| garderobe-ja.~Utoljára is a jószívû Csanády szánja meg a hitehagyottat,
119 II, 1885| annyi humorral, hogy még Csanády is elandalodva hallgatta.~
120 II, 1885| demokrataság magyarázatánál pedig Csanády mordult fel:~- Az a demokrata,
121 II, 1885| fõrendiházi vereség után Csanády Sándor jön sorra.~Annyiban
122 II, 1885| örömet szerzett ma a Háznak Csanády Sándor, aki mindjárt az
123 II, 1885| temették el.~Mire megrázkódék Csanády Sándor, s hirtelen felelt
124 II, 1885| Herman Ottó belevágott a Csanády Sándor mesterségébe (már
125 II, 1885| ülõ asszonyok köhögtek. Csanády elkezdett csuklani, s határozati
126 II, 1885| a következõ szónokot:~- Csanády Sándor.~- Nincs itt.~Csanády
127 II, 1885| Csanády Sándor.~- Nincs itt.~Csanády szinte a folyosón volt,
128 II, 1885| folyosókon volt, még az öreg Csanády is kiballagott s ott ült
129 II, 1885| keze! - kiáltá a babonás Csanády vacogó fogakkal, miközben
130 II, 1885| honnan.~Egyszóval, hogy a Csanády egyik mai szavát idézzem,
131 II, 1885| szeget egész készséggel Csanády Sándor, t. képviselõ úr
132 II, 1885| mondani, Tisza Kálmán.~Az öreg Csanády nagyot rántott a lajbiján,
133 II, 1885| éljeneik a torok-pitvarukban.~Csanády igen csodálkozott: Mi ez?
134 II, 1885| Végre kész a protokollum. Csanády végighallgatja rémletes
135 II, 1885| vitát, s az elnök pislantott Csanády Sándor felé és tanácsot
136 II, 1885| határnapját csütörtökre.~Csanády lépen ragadt.~Feláll, hogy
137 II, 1885| pendül.)~De nem bánja azt Csanády Sándor, akármi lesz az államkasszával (
138 II, 1885| Noha csak a jegyzõkönyv a Csanády specialitása, azután is
139 II, 1885| Szontagh Pál bóbiskolt, Csanády ásítozott, amit meglátva
140 II, 1885| versenyezni. Észrevette ezt Csanády csakhamar; és csuklásra
141 II, 1885| rám veti vasvillás szemeit Csanády Sándor.~*~Ma különben Csanády
142 II, 1885| Csanády Sándor.~*~Ma különben Csanády megint érdekes egyéniség
143 II, 1885| jegyzõkönyveket, ha nem ülne bent Csanády Sándor, aki odajárul az
144 II, 1885| még magyar ruha is akad: Csanády Sándor, Izsák Dezsõ, Rigó
145 II, 1885| hangja, a tormareszeléshez Csanády Sándoré, a köpüléshez a
146 II, 1885| miheztartás végett, a néhai Csanády Sándor összes felszólalásai
147 III, 1886| igen, hiába rázza a fejét Csanády úr) a jövendõ kor Erkelei
148 III, 1886| beszéde: a konfekt. Végre Csanády Sándor állott föl:~Ez volt
149 III, 1886| szólalt fel. Üsse a kõ õket.~Csanády Sándor pedig annyira elálmosodott,
150 III, 1886| ügetett, mellette pedig Csanády Sándor poroszkált udvaronci
151 III, 1886| Nincs joga szólani - kiáltá Csanády.~- Eláll! - hangzott viharosan
152 III, 1886| Kár hogy nem volt jelen Csanády, hadd látta volna, milyen
153 III, 1886| meg, úgy rémlik az öreg Csanády köhög. Õ csak itt van már!~
154 III, 1886| Visszajött a jegyzõ:~- Még Csanády sincs itt. Mindössze négyen-öten
155 III, 1886| Fölriasztják... Híresztelés, hogy Csanády beszél... Péchy berohan.
156 III, 1886| vették magukat észre, hogy Csanády Sándor áll fel.~Gróf Bánffy
157 III, 1886| közbe valaki a szélsõbalról.~Csanády tovább is danoló hangon
158 III, 1886| õfelsége személyét bekeverni.~Csanády vállat von.~- Hiszen ha
159 III, 1886| a csend helyreálljon.~De Csanády mint a jól bedresszírozott
160 III, 1886| de a szónok nem indít.~Csanády is zavarba jött, hogy a
161 III, 1886| hosszabb beszédet nem mondott Csanády.~Pedig ma õ is elkelt volna.
162 III, 1886| olyan, mikor szónokol, mint Csanády Sándor.~Pedig helyesen,
163 III, 1886| hallgatója,~Kunok bálványa, nagy Csanády Sándor.~Tíz perc múlva jön
164 III, 1886| vitáknál minden percben.~Ma Csanády csinált egy kis zavart az
165 III, 1886| javaslatot.~Felállott erre Csanády Sándor.~- Tisztelt Ház!~-
166 III, 1886| megjegyezte, hogy ha sokallja Csanády a 14 nap vakációt, minek
167 III, 1886| hetvennél.~Már ott is lebegett a Csanády szája vidékén a mennydörgésszerû
168 III, 1886| orvosság.~És most már miután Csanády Sándor átbocsátotta a Házat
169 III, 1886| maga az egész haza.~Még Csanády Sándor is úgy kelt fel reggel,
170 III, 1886| döntetõdik odabent.~Valóban, Csanády bátyánk szónokol. Úgy áll
171 III, 1886| Csiky-darabtól kezdve már két Csanády Sándor lesz látható - az
172 III, 1886| járt már itt az a téma.~Csanády, természetesen, nem vette
173 III, 1886| negyven kiló.)~Még Ugron és Csanády segédkeztek Helfynek, de
174 III, 1886| tisztelt Házban.~Vérbe borulnak Csanády Sándor szemei, bõszen zúg
175 III, 1886| óta a jegyzõkönyvet, csak Csanády Sándor, aki lesben áll ott
176 III, 1886| kiküldendõ országos bizottság...«~Csanády nagyot csuklik és hátratántorodik
177 III, 1886| passzió névsort olvastatni Csanády Sándor bátyánknak.)~Svájcban
178 III, 1886| viselnek. Madarász József, Csanády Sándor sõt még Izsák Dezsõ
179 III, 1886| komolysága vérfagyasztó volt.~Csanády Sándor szaglászva osont
180 III, 1887| akitõl félni lehetne, a jó Csanády Sándor, nem olvastathatja
181 III, 1887| átkozza az átkos közügyeket Csanády Sándor, hanem a saját fészkét.
182 III, 1887| hát mundus se expediet. Csanády Sándor a hû szittya megunta
183 III, 1887| egy macskazenét rendezni a Csanády ablakai alatt a mai parlamenti
184 III, 1887| emberek fõzték a tervet Csanády ellen, midõn egyszerre híre
185 III, 1887| volna.~De úgy van az, ha már Csanády Sándor sem teljesíti hazafiúi
186 III, 1887| derekát ruganyos csípõin jó Csanády Sándor, aki addig szidta
187 III, 1887| megnyitni az utolsó ülést.~Csanády Sándor még egyszer (meglehet
188 III, 1887| maradandó lészen: az a jó Csanády Sándor. Õvele nem egy ember,
189 III, 1887| Szendrey Gerzson. (Szegény Csanády Sándor, megfakult öreg oszlop,
190 III, 1888| az uradalmaikkal.~MEGHALT CSANÁDY BÁCSI~Vigyázz a kerületedre,
191 III, 1888| pecsételte meg halálnak halálával Csanády Sándor. Régi képviselõk,
192 III, 1888| Albert, és így pusztult el Csanády Sándor bátyánk is e hó 5-
193 III, 1888| megszokta a mandátumot.~Csanády kimaradt az ötéves parlamentbõl.
194 III, 1888| ezek. Még akkor nem volt Csanády Sándor »komikus« a saját
195 III, 1888| a nimbusz is. A jó öreg Csanády úgyszólván kolonc volt a
196 III, 1888| ivadékok a kormány ellen, azt a Csanády beleszólása mindig leszállította
197 III, 1888| nem mulatságosabb-e azóta Csanády Sándor? Az ördögbe is, egy
198 III, 1888| Nem is Perczel ez, hanem Csanády! - kiáltá az elõbbi hang
199 III, 1889| ülésekbõl való, mikor még Csanády bácsi volt a szélsõbal legrakoncátlanabb
200 III, 1890| már megjön méltó társa, Csanády bácsi, s akkor a halk közbeszólások
201 III, 1890| konkurálhatott még, a vén kuruc, Csanády. Ma volt elõször a Házban,
202 III, 1890| Miniszter akar lenni - dohogta Csanády, s folyton folyvást zajlott,
203 III, 1890| zsinóros Kazinczy. Van ugyan Csanády bácsinak is egy ilyen felsõ
204 III, 1890| érdemes aggastyána, Csatár és Csanády nem sietnek. Õk tökéletesen
205 III, 1890| derült idõben, viharban.~Csanády elmondta, hogy minden bajnak
206 III, 1891| mint pl. Prileszky vagy Csanády bácsi), bizony az én szívem
207 III, 1891| a mamelukok - a bosnyák Csanády szerint »elvfeladással« -
208 III, 1891| hegedûsnek kontrázott is Polónyi, Csanády, meg Lukáts Gyula, akik
209 III, 1891| Lustkandelnak« nevezte el, az öreg Csanády pedig »árulás«-t kiáltott
210 III, 1891| Nem tudod, mit mondott?«~Csanády boldogan böffög az ülés
211 III, 1891| kiáltja közbe az öreg Csanády, mire roppant zaj keletkezik
212 III, 1891| Polónyi bajusza lelóg, s Csanády bácsi szemhéja leragadni
213 III, 1891| megtette a hatást, hogy Csanády honfi lelke menten elborult,
214 III, 1891| az egész múlt, s csak a Csanády Sándor sarkantyúinak ritmikus
215 III, 1891| ÜLÉS febr. 24.~A vén sas Csanády, aki halottaiból is visszatért,
216 III, 1891| csönd van a Házban, csak a Csanády böfögése hallatszik. A tegnapi
217 III, 1891| van! - dörgé közbe az öreg Csanády haragosan.~...És talán mégis
218 III, 1891| Szilágyit megkeresni. Mert Csanády is sürgette a dolgot:~-
219 III, 1891| fúrják át a kis füzetet. Csanády elfordul, hogy ne is lássa
220 III, 1891| törvényhatóságoknak. Utána Csanády Sándor rohant ki az »átkos
221 III, 1891| szerint való beszédet, hogy Csanády elérzékenyedve kiáltott
222 III, 1891| között. Majd a vén szittya Csanády Sándor szórta nemzetiszínû
223 III, 1891| segédlettel (hol Csatár, hol Csanády szekundált neki a közbeszólásaival).~
224 III, 1891| is súlya lenne!), az öreg Csanády pedig mint egy hörcsög ugrott
225 III, 1891| Ugron-Fejérváry párbajhoz.~Csanády bátya már mogorván hajtogatta
226 III, 1892| gondoltam semmit.~MEGHALT CSANÁDY BÁCSI~Most már csakugyan
227 III, 1892| megerõsítették, s bizony Csanády Sándor jellemzõ alakját
228 III, 1892| pecsételte meg halálnak halálával Csanády Sándor. Régi képviselõk,
229 III, 1892| Albert, és így pusztult el Csanády Sándor bátyánk is e hó 5-
230 III, 1892| megszokta a mandátumot.~Csanády kimaradt az ötéves parlamentbõl.
231 III, 1892| ezek. Még akkor nem volt Csanády Sándor »komikus« a saját
232 III, 1892| a nimbusz is. A jó öreg Csanády úgyszólván kolonc volt a
233 III, 1892| ivadékok a kormány ellen, azt a Csanády beleszólása mindig leszállította
234 III, 1892| magát, akinek egy ízben maga Csanády bácsi gratulált ahhoz, hogy
235 III, 1892| az öreg.~Dictum, factum. Csanády még aznap felszólalt és
236 III, 1892| elnyújtani az öt perc szünetet. Csanády akkor kirontott a folyosón
237 III, 1892| rendezni tudja a dolgát, Csanády menthetetlen volt, és feltartóztathatlanul
238 III, 1892| Tudtom szerint - mondá -, Csanády Sándor és Madarász a legidõsebbek.~-
239 III, 1892| Megmozdult erre az öreg Csanády, megrángatván dókáját, majd
240 III, 1892| jegyzetekbõl. Fészkelõdött is ezért Csanády. Közbeszólt:~- Én nem papirosról
241 III, 1892| elnök, hol az elnök?~Az öreg Csanády az ökleit rázva, fenyegetõzik:~-
242 III, 1892| Pattoghatott Kun Miklós és Csanády bátyánk aluszékonyan ingottak
243 III, 1892| Széll Ákos összeolvasta Csanády beszéde alatt a jelenlevõket;
244 III, 1892| jelentéseket s a jó öreg Csanády (aki pedig már olvashatta
245 III, 1892| is aranyértékû volt.~Csak Csanády kötötte ahhoz az õ megjelenését,
246 III, 1892| gondolathoz, hogy június 8-án Csanády sarkantyúi nem pengenek
247 III, 1892| Kiss Albert arca ragyogott, Csanády bácsi felkiáltott egy párszor:~-
248 III, 1892| olvassa:~- Károlyi Gábor, Csanády Sándor...~A jegyzõ megakad,
249 III, 1893| galyibát csináljon, a jó Csanády Sándor, isten nyugosztalja
250 III, 1893| felállott Olay Lajos (Hja, a Csanády Sándorok nem vesznek ki
251 III, 1893| jött.~Oh, istenben üdvözült Csanády Sándor, aki évtizedekig
252 III, 1895| nemkülönben az akkori Cs Csanády és Csiky bátyámuraimékkal,
|