Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| közlekedésügyi miniszter Péchy Tamás (baloldali) s végül horvát-miniszterré
2 I, 1877| Petõfi-társaság Lapja« Szana Tamás gondos szerkesztése alatt
3 I, 1877| országlása alatt~ PÉCHY TAMÁS~közlekedési és közmunka
4 I, 1877| országlása alatt.~ Péchy Tamás sat.~Tisza megtekinté a
5 I, 1877| hangzanak. Hol eddig Szana Tamás unatkozott Szigethy Imre
6 I, 1878| vezetéknevét. Szegény Szana Tamás most már megint abba a szomorú
7 I, 1878| ülésrõl~Még az öreg Plachy Tamás is kiszorított ma egy zöngelmes
8 I, 1878| ide jutott. Mert Plachy Tamás csak a Szontagh mamelukja
9 I, 1878| már más, a múzsa.~SZANA TAMÁS~Az összekulcsolt karok s
10 I, 1878| betûkkel a címlapon írta Szana Tamás. És nem tudod mégsem elhinni;
11 I, 1878| Guszti, annyira francia Szana Tamás! Feuillet, Daudet, Theuriet
12 I, 1878| azért sem képviselõ Szana Tamás, mert egyáltalában semmi
13 I, 1878| írói körben: Nem tudod, Tamás, mikor fogad Széll Kálmán?~
14 I, 1878| a lapokban. Akkor Szana Tamás arról is elfeledkezik örömében,
15 I, 1878| elfeledkezik örömében, hogy õ Szana Tamás.~Sõt még talán arról is,
16 I, 1878| Köszön, de csak Plachy Tamás viszonozza az excellenciák
17 I, 1878| Aranyos nõi ágról rokona Péchy Tamás miniszternek. Mint a sajtóosztály
18 I, 1878| képviselõjelöltnek a Péchy Tamás ajánlatával.~A kerületben
19 I, 1878| egyének, akiknek õ Péchy Tamás következõ tartalmú névjegyét
20 I, 1878| darabokra tépte a Péchy Tamás vizitkártyáját.~*~II-ik
21 I, 1878| huszonöt botot kap”.~ Fenyéry Tamás fõszolgabíró.~Legkülönösebbnek
22 I, 1879| egyforma véleményen van Szana Tamás, ki így kiált föl, midõn »
23 I, 1879| Szende, Trefort és Péchy Tamás. Most tehát igazán egyöntetû
24 I, 1880| valami. Fõképp, ha Péchy Tamás utódjának megválasztásában
25 I, 1880| Ma választották meg Péchy Tamás közlekedésügyi miniszter
26 I, 1880| gyenge ember volt a jó Péchy Tamás a közlekedésügyi székben,
27 I, 1880| értékeket és amellett Péchy Tamás képviselõházi elnökké lett
28 I, 1880| Hiszen láttuk, hogy Péchy Tamás csupán a közlekedési tárcával
29 I, 1880| függnek attól, hogy Péchy Tamás új bársonyszékébe hivatása
30 I, 1880| tiszteletreméltó szerkesztõje, Nagy Tamás úr, tanár és tanító, s még
31 I, 1880| amennyiben oda utasította Nagy Tamás urat, hogy folyamodjék szerkesztõi
32 I, 1880| pressziót gyakorolni Nagy Tamás úrra.~Ez jellemzi önöket.
33 I, 1880| Tisza beverbuvált Péchy Tamás helyébe, még akkor se jelentene
34 II, 1881| is abból, amit még Szana Tamás meghagy nekik.~II. BUDAPESTTŐL
35 II, 1881| Karcolat~Elnökök:~ Péchy Tamás.~ Mailáth György.~ Ribáry
36 II, 1881| Nagy-Magyarországba.~És Péchy Tamás még mindig lapozott az akták
37 II, 1881| hadsereggel szemben.~Péchy Tamás elnök nem is állhatta meg,
38 II, 1881| angolosan, hogy jó Péchy Tamás a rakoncátlankodó hazafiakat
39 II, 1881| uralkodott a házban, a jó Péchy Tamás mûvészileg utánozva a lutheránus
40 II, 1882| írói körben, mikor Szana Tamás eleibe tolta a vendégkönyvet,
41 II, 1882| oda engem - szólt Szana Tamás. Ebbõl világosan látszik,
42 II, 1882| bóbiskoltak a székeiken. Péchy Tamás ábrándozott.~Csak Pauler
43 II, 1882| egyszercsak fölkerekedik jó Péchy Tamás, ott hagyja az elnöki magasságot,
44 II, 1882| csizma van a lábán; Péchy Tamás elég nagyfejû lenne hozzá,
45 II, 1882| Micsoda? - vág bele Szana Tamás, ki azonnal látta, hogy
46 II, 1882| egyszer se nézett a Szana Tamás ravasz arcára.~
47 II, 1882| halkabban a szokottnál.~Péchy Tamás úr ma nagyon élénk hangulatban
48 II, 1882| egyik táborban van Péchy Tamás, Ivánka Imre és báró Podmaniczky
49 II, 1882| vonták be ma. A jó Péchy Tamás jobbján ott piroslott Mailáth
50 II, 1882| Pauler), Károly (Kerkápoly), Tamás (Péchy), Imre (Mikó), Ágoston (
51 II, 1882| világ teremtése óta (Péchy Tamás 1867-tõl számítja a genezist).
52 II, 1882| a bizodalom.~Ekkor Péchy Tamás kijelenté, hogy most hát
53 II, 1883| koszorút (szerkeszti Szana Tamás) a Gambetta koporsójára.
54 II, 1883| helytelent, pedig Péchy Tamás ugyancsak hegyezte a fülét.
55 II, 1883| befejezzétek, mert Szent Péchy Tamás uccse, rátok csukatom a
56 II, 1883| vetélytársa akadt: Péchy Tamás.~A képviselõház elnökének
57 II, 1883| nyilatkozott.~A jó Péchy Tamás föltette a kérdést. Hogy
58 II, 1883| tette fel a kérdést Péchy Tamás, az az õ dolga, a világosság
59 II, 1883| idegesen kapkodó Péchy Tamás.~A nagy zajból az éber kakasok
60 II, 1883| kókai lencsét.~Jó Péchy Tamás ismét összecsukorította
61 II, 1883| elnököt, mintha mondaná:~- Tamás, Tamás, te vénülsz. Te csinálsz
62 II, 1883| mintha mondaná:~- Tamás, Tamás, te vénülsz. Te csinálsz
63 II, 1883| kalamárisát markolta meg.~- Te, Tamás, mi van abban a bõrtokban
64 II, 1883| hogy felfohászkodott Péchy Tamás az égiekhez (ott, úgy látszik,
65 II, 1883| Az, istenuccse« - mondja Tamás s figyelmezteti rá a Házat
66 II, 1883| Mire vérszemet kap Péchy Tamás, s látván, hogy egyedül
67 II, 1883| alatt, mely az öreg Plachy Tamás fejére esett.~A jó öreg
68 II, 1883| beszédébõl.~A jámbor Péchy Tamás csak hallgatta... hallgatta
69 II, 1883| mondókáját« is (hogy a Péchy Tamás stílusában beszéljek), mert
70 II, 1883| is le a nyakamat.~Péchy Tamás erre kijelentette, hogy
71 II, 1883| HÁZBÓL [ápr. 28.]~I. Plachy Tamás a mennyországban~[ápr. 28. ]~
72 II, 1883| modifikátort, báró Plachy Tamás, ki édesdeden szunnyadozott
73 II, 1883| jó öreg apó?~- Én Plachy Tamás vagyok.~- Micsoda cifraság
74 II, 1883| ráncba szedte a homlokát.~- Tamás, Tamás! Hát nem tudtatok
75 II, 1883| szedte a homlokát.~- Tamás, Tamás! Hát nem tudtatok okosabbat
76 II, 1883| polgári házasság ellen.~Plachy Tamás ijedten riadt fel álmaiból,
77 II, 1883| benn a csöngettyût Péchy Tamás.~Egy édes pillantást vetett
78 II, 1883| sebesen beszélt, mint Szana Tamás, s olyan keveset, mint Tacitus.~
79 II, 1883| belemenni júniusba!~Péchy Tamás pedig elkérte a kontraktust,
80 II, 1883| ember kapott valamit. Péchy Tamás a vaskorona-rendet kapta.
81 II, 1883| említem meg, hogy a Péchy Tamás díszatillájának látására
82 II, 1883| urak, most már kezdek én is Tamás lenni ebben a Matejben.~
83 II, 1883| hallhasson.~A jó szelíd Péchy Tamás megfogja a poharat és lógázni
84 II, 1883| lógázni kezdi.~- Mit csinálsz, Tamás? - kérdi Tisza.~- A kellnernek
85 II, 1883| Csernátony, Horváth Gyula, Péchy Tamás, gr. Gyürky Ábrahám, Jekelfalussy
86 II, 1883| pénzébe az államnak.~Péchy Tamás megharagudott érte, s mára
87 II, 1883| Tudom irigyli tõle Péchy Tamás.)~Utána kisvártatva belép
88 II, 1883| a túlsó oldalon a Plachy Tamás nehéz szuszogását.~Tisza
89 II, 1883| Péchy Tamást.~Mert Péchy Tamás akkor mondta életében az
90 II, 1883| agyon nem csengeti Péchy Tamás!~Tisza megjött Bécsbõl,
91 II, 1883| legnagyobb csoda a Péchy Tamás ébersége, akinek jámbor
92 II, 1883| Göndöccsel is vitézkedõ Péchy Tamás virtusa, melynek kiszínezésére
93 II, 1883| kardját.~S amint jó Péchy Tamás hallja a kardjának víg csörömpölését,
94 II, 1884| halcsík, úgyhogy jámbor Péchy Tamás is kíváncsi lett a kilétére,
95 II, 1884| támadja meg, amitõl Péchy Tamás úgy megijed, hogy a Dunáról
96 II, 1884| Armstrongjaik, s így Péchy Tamás nem is ijed meg annyira,
97 II, 1884| unatkozva üldögél Péchy Tamás. Harmadik napja már, s még
98 II, 1884| beszéd ebben a vitában.~Péchy Tamás lecsapta a csengettyût,
99 II, 1884| tótul tudtál!~Maga Péchy Tamás is restelli már a folytonos
100 II, 1885| szabadságot kért e célra Péchy Tamás elnöktõl.)~Mi már rég el
101 II, 1885| lecsapta a ceruzáját. Plachy Tamás kivette ideiglenesen füleibõl
102 II, 1885| sietett megjegyezni Péchy Tamás.~Erre is visszafelelt Petrich
103 II, 1885| leeresztette a kortinát Péchy Tamás.~Szünet.~Szünet után a második
104 II, 1885| már, ülni szeretnék.~Péchy Tamás elmosolyodott.~- Lássa,
105 II, 1885| hiszen ez a jó öreg Plachy Tamás. A kés pengéje rémesen villan,
106 II, 1885| kiütõdni fent és alant. Péchy Tamás végigjártatja eszét a házszabályokon,
107 II, 1885| a karzatról Miklóskának. Tamás bácsi pedig átellenben meglógatta
108 II, 1885| pompásabb dolgokat is, de Péchy Tamás nem engedte beszélni, midõn
109 II, 1885| de közbecsengetett Péchy Tamás, s a vízió eloszlott, nem
110 II, 1885| harang szól, hanem Péchy Tamás csenget.~Valóban Péchy csengetett.~-
111 II, 1885| Egy unalmas ülés)~I. Péchy Tamás mint nemzetgazdász~[máj.
112 II, 1885| neki, tessék lefogni.~Péchy Tamás elkezdett gondolkozni ezen
113 II, 1885| ajánlat, csak annak tetszik.~»Tamás - mondá azután önmagához -,
114 II, 1885| kicsit a tárgytól.~Péchy Tamás közbeszólt:~- A tárgynál
115 II, 1885| Egyéb tárgy nem lévén, Péchy Tamás még egyszer meglóbázta a
116 II, 1885| akkor elfogadja.~Péchy Tamás ezzel kimondja, hogy a törvényjavaslatot
117 II, 1885| számban, mert mikor Péchy Tamás beharangozott, csak gyéren
118 II, 1885| gondolta magában Péchy Tamás.)~Felugrott most Trefort.~-
119 II, 1885| actionem Fisci descendi.«~Péchy Tamás maga is mosolyogva hallgatta
120 II, 1885| egészre, megijedt Péchy Tamás, mert félháromra rendelte
121 II, 1885| mind kicsõdülnek. Péchy Tamás aggódva nézi, hogy: »No,
122 II, 1885| elkezdett csicseregni. Péchy Tamás kétségbe volt esve, miképp
123 II, 1885| pártoknál a jámbor Péchy Tamás, az elnök, aki Mekka felé -
124 II, 1885| köröskörül.~Az öreg Plachy Tamás az, aki reszketõ kezeivel
125 II, 1885| felszalad a magasba.~Péchy Tamás az elnöki székben jegyzõstõl,
126 III, 1886| Mikor ott masírozott Péchy Tamás is mint közlegény az osztrák
127 III, 1886| nap óta, hogy még Péchy Tamás az ország legnagyobb tarokkistája
128 III, 1886| beszélni akart volna.~De Péchy Tamás jószívû ember. A Ház órája
129 III, 1886| tarokk-játékos.~- Péchy Tamás mindenkit felülmúl ebben
130 III, 1886| amilyen jól játszik Péchy Tamás - mondja egy másik -, éppen
131 III, 1886| dübörögtek a lábak.~Péchy Tamás, aki maga is lutheránus,
132 III, 1886| Madarász huhogó hangja.~Péchy Tamás kiküldte az egyik jegyzõt:~-
133 III, 1886| egy halott.~A beteg Péchy Tamás, aki hetednapon megpihenni
134 III, 1886| Méregbe jön erre az öreg Péchy Tamás.~Micsoda? Szétkergetik a
135 III, 1886| hatalmas szavával Péchy Tamás, a villongó megriadt emberek
136 III, 1886| De az infallíbilis Péchy Tamás nem hagyja magát megkonfundálni
137 III, 1886| szerencse, hogy észreveszi Péchy Tamás (aki azóta mélyebben lát,
138 III, 1886| inzultált képviselõket Péchy Tamás, hogy hát: micsoda, nem
139 III, 1886| énjét látja.~Az, amit Péchy Tamás a Ház elnöke mondott nekik,
140 III, 1886| kémlelte a kakasülõt Péchy Tamás, azon tûnõdvén, vajon ildomos-e
141 III, 1886| lévén az utolsó szó, Péchy Tamás búcsúzott el az õ szokott
142 III, 1886| más fegyvert, csak a Péchy Tamás kezében fehérlik egy kinyitott
143 III, 1886| úgy, hogy az ideges Péchy Tamás közbeszólt:~- Méltóztassék
144 III, 1886| haragosan megrándult a Péchy Tamás szemöldöke s megrezgette
145 III, 1886| folyosóit.~Az öreg Péchy Tamás úgy tûnt fel emelvényén,
146 III, 1887| szeszélye elõtt...~Péchy Tamás kezében tiltakozólag kondult
147 III, 1887| szép vívmány az! Plachy Tamás még mindig vidáman faragcsálja
148 III, 1887| rekeszté be az ülést Péchy Tamás, ki a fáradtságtól rogyásig
149 III, 1887| állunk.~És ezzel a Péchy Tamás gyûjteménye a megvédelmezett
150 III, 1887| biz ott csak az öreg Péchy Tamás guggolt a csengettyûjével.~
151 III, 1887| órakor megnyitá az öreg Péchy Tamás... vagy hová beszélek -
152 III, 1887| még azt várva, hogy Péchy Tamás elzengje a »boldog ünnepeket
153 III, 1887| harangoztak, mikor Péchy Tamás díszmagyarba öltözve csörömpölõ
154 III, 1887| majd a csöngettyût Péchy Tamás, s megindul minden úgy,
155 III, 1887| volnék Orczy, hát a Péchy Tamás egyik történetkéjét mondanám
156 III, 1887| el az ellenzéknek.~Péchy Tamás ugyanis azt meséli, hogy
157 III, 1887| a három javaslat. Péchy Tamás hátradõlt székében, jámbor
158 III, 1887| se tudja megkapni Péchy Tamás, s még õneki áll feljebb,
159 III, 1887| nem jött meg, mert Péchy Tamás szereti fenntartani a békét
160 III, 1887| ami annyit jelent a Péchy Tamás virágnyelve szerint: »Ma
161 III, 1888| miniszteri fogatokkal) Péchy Tamás Múzeum körúti lakásán hódolni
162 III, 1888| barátokat nem hagyja Péchy Tamás.~Ez a csengetés és megrovás
163 III, 1888| MAI ÜLÉS [jan. 31.]~Péchy Tamás beteg, a két gróf alelnök
164 III, 1888| ünnepélyes arccal Péchy Tamás. Nyomában, mint a raj, tódulnak
165 III, 1888| felett vita kerekedett.~Péchy Tamás vérszemet kapván, hogy az
166 III, 1888| jóakarattal bólingat fejével Péchy Tamás, arra gondolván, hogy rákja
167 III, 1888| egy napon az akkori Péchy Tamás kitûz egy érdekes ülést.~
168 III, 1888| behívja a rezervistákat.~Péchy Tamás elszomorodik a dolog miatt,
169 III, 1888| Schmarn!«~S az akkori Péchy Tamás búsan fogja csóválni fejét: »
170 III, 1888| ráfordította a kulcsot Péchy Tamás. Eötvös holnap sem mondhatja
171 III, 1888| a csendes tó, még Péchy Tamás is ösztönszerûleg nyújtotta
172 III, 1888| a partnereit. Jön Péchy Tamás és várja a partnereit. Becsörtet
173 III, 1888| gyermekkel (aki valahol Péchy Tamás helyén ült). Ha megelevenedve
174 III, 1888| és világosan, hogy Péchy Tamás is megirigyelte volna -
175 III, 1888| Vadnay egyre szõkébb, Péchy Tamás halaványabb, Fenyvessy Ferenc
176 III, 1888| tétetett valahova Péchy Tamás?~De sehol sem jöttem nyomára
177 III, 1888| kitelt a két óra, Péchy Tamás föltette a kérdést:~- Akik
178 III, 1888| HÁZBÓL [nov. 29.]~Péchy Tamás pont tízkor megnyitotta
179 III, 1888| vette a történelem.~De Péchy Tamás (aki végre is megunja magát
180 III, 1888| kérdezõsködtem.«~A HANGULAT~Péchy Tamás, kinek már szinte hozzáidomult
181 III, 1888| addig ameddig (amíg Péchy Tamás föl nem teszi a kérdést).~
182 III, 1888| miniszterelnöksége alatt. A kis Horváth Tamás (a Gyula fia) gyönyörû szpícseket
183 III, 1888| sztenográfok hallgatták és Péchy Tamás, aki éppen megfordítva él
184 III, 1888| után a szájába adtam.~Péchy Tamás szintén nem szereti a kísérteteket.
185 III, 1888| társalogjanak - makacskodott Péchy Tamás.~Hevessy elbeszélvén álmát,
186 III, 1888| törvényjavaslat ellen. Péchy Tamás, hír szerint, már tanulja
187 III, 1889| fantázián alapszik.~Leírom Péchy Tamás mai ebédjét, melyet a képviselõk
188 III, 1889| hódol a divatnak.)~Péchy Tamás azonban visszatért a parlamenti
189 III, 1889| emlékezetes sétáját tette Péchy Tamás. A szélbal dühös üvöltései
190 III, 1889| szétnéz.~Ott ül az öreg Péchy Tamás, mint egyébkor, ott a csengettyû,
191 III, 1889| vonásai kisimultak, Péchy Tamás ájtatosan függeszté szemeit
192 III, 1889| papáját védi!~Az öreg Péchy Tamás, akit megnádoltak a Házbeli
193 III, 1889| magunkat nélküle.)~Péchy Tamás válaszol, hogy most még
194 III, 1890| vala össze a Házat Péchy Tamás, sem lehetne jobban megtizedelve,
195 III, 1890| fenyegetõbben eminnen.~Péchy Tamás beszélni kezd szaggatott
196 III, 1890| Ábrányi megbízásából, és Péchy Tamás ki is magyarázta a dolgot.
197 III, 1890| mondaná valaki, hogy Péchy Tamás kitért katolikusnak.)~-
198 III, 1890| látványt, mint egyébkor; Péchy Tamás sem húzta hát fel atilláját,
199 III, 1890| Dárdai Sándor, mire Péchy Tamás nagy hirtelen bezárta a
200 III, 1890| koporsóba.~A szegény Péchy Tamás érzékeny jó szíve nem állhatta
201 III, 1890| sem változott meg: Péchy Tamás a régi jó színben ül helyén,
202 III, 1890| pirosló országcímer a Péchy Tamás fáradt feje fölött szinte
203 III, 1890| Szapáry beszéde után Péchy Tamás bezárta a költségvetés általános
204 III, 1890| féltizenkettõre bevonult Péchy Tamás apródjaival (mert most csupa
205 III, 1890| ennek az esze?~Még Péchy Tamás is megmozdul a székében,
206 III, 1890| levest tálalnak eléje?~- De Tamás bácsi, hiszen voltaképpen
207 III, 1890| fölemésztésérõl volt szó, Péchy Tamás szelíden szemet húnyt. Hadd
208 III, 1890| kezdte piszkolni, Péchy Tamás összerándította a szemöldjeit,
209 III, 1890| riadoztak, de a jó Péchy Tamás bárány szíve megesett már
210 III, 1891| nehogy rendreutasítson Péchy Tamás), a »ligue des patriotes«
211 III, 1891| erre a generális Péchy Tamás »Habt acht«-ot kiáltott,
212 III, 1891| képében a vén sün.~Péchy Tamás rendreutasítja Csatárt.
213 III, 1891| t. Ház színe elé. Péchy Tamás meghúzza felette a halál-harangot,
214 III, 1891| hogy nem az öreg Péchy Tamás jelentette ki, de végre
215 III, 1891| disputálni, mert az nem Péchy Tamás. A clamantesek viszont versengve
216 III, 1892| fog ide visszatérni.~Péchy Tamás még egyszer fölül az arany
217 III, 1892| Majd elõbicegett Péchy Tamás és leült a Baross háta mögé.
218 III, 1892| volt elnök, az öreg Péchy Tamás régi, kissé kopottas magyarjában
219 III, 1892| Sertéseket szokott lopni!~Péchy Tamás izgatottan riadt fel s egy
220 III, 1892| szabadelvû párt éljenzett.~Péchy Tamás »igen«-jénél falrengetõ
221 III, 1892| nyomatékos léptekkel Péchy Tamás.~- Ez is a mienk! - dünnyögi
222 III, 1892| magamét!~Mikor az öreg Péchy Tamás interjúját közölték a lapok
223 III, 1892| hozzáteszik, hogy Péchy Tamás ennélfogva sietve Pestre
224 III, 1892| igazat kisütniök: hogy Péchy Tamás Budapestre érkezett. A kormány
225 III, 1892| nem történtté tenni. Péchy Tamás csakugyan meg van érkezve
226 III, 1892| mivel nem volt ott Péchy Tamás az elnöki széken, aki õrködött
227 III, 1892| a nap eseménye: a Péchy Tamás beszéde.~Mint felhõ lógott
228 III, 1892| bólingatott a fejével.~- Tamás a szivivel beszél... Én
229 III, 1892| és szomorúan morogta:~- Tamás megöregedett... nagyon megöregedett.~
230 III, 1893| gúnyosan vigyorog rá a Péchy Tamás képe.~A szolgák új ruháikban
231 III, 1893| legföljebb a gyönge szemû öreg Tamás, s az õ legújabb prófétája,
232 III, 1893| legföljebb a gyönge szemû öreg Tamás, s az õ legújabb prófétája,
233 III, 1893| János úrnak kellene valami a Tamás úr akarásából. Tamás úrra
234 III, 1893| valami a Tamás úr akarásából. Tamás úrra pedig ráférne valami
235 III, 1893| Ki beszél?~- Ifjabb Péchy Tamás.~- Mit beszél?~- Panaszkodik
236 III, 1894| csípõsebben.~Huhogtak a Péchy Tamás »nem« szavazatánál. (Vén
237 III, 1894| fölemelkedett, az öreg Péchy Tamás.~Mai beszédjébõl nem értesültünk
238 III, 1894| elsiratni, ahhoz csak Péchy Tamás értett. (Beh jól jártak
239 III, 1894| bársony-széket, amin még Péchy Tamás üldögélt valaha mint miniszter,
240 III, 1895| Pantocsek Rezsõ és Péchy Tamás közt oszlott meg, az aritmetika
241 III, 1815| Ámbár ránk hagyta Péchy Tamás, hogy mindjárt elõször nem
242 III, 1896| mint egy megdühödt Péchy Tamás.~- Tessék szem elõtt tartani
|