Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| leszorult a tettek mezejérõl, s Irányi és Simonyi pártját még mindig
2 I, 1875| Tisza, sem Sennyey, sem Irányi!~A nagy kamatok végképp
3 I, 1875| Csupán Miletics szólt ellene. Irányi a függetlenségi párt részérõl
4 I, 1875| vették e megjegyzést, s Irányi azzal felelt, hogy még hálásabb
5 I, 1877| voltak. A Simonyiak, Helfy, Irányi és Apponyi. Illik ez nekik
6 I, 1877| Ivor Lónyait védelmezte az Irányi vádjai ellenében, és azután
7 I, 1877| Dani - mondja Szontagh Pál Irányi Dánielhez, midõn a büntetõ
8 I, 1877| asztalosok is halandók - viszonzá Irányi.~- Igen, de rólatok vettük
9 I, 1879| mondaná rá Bõrzeviczi).~Hiszen Irányi, Királyi Pál is kaptak egy-egy
10 I, 1880| törvény sohasem születik meg. Irányi Dániel, vagy más valaki
11 II, 1881| öreg Pulszky, vagy a szûz Irányi, akikrõl alább szólunk.~
12 II, 1881| Pulszkyval szemben.~[III.] IRÁNYI DÁNIEL~Az egyedüli puritán.
13 II, 1881| publikum szemében, mely Irányi Dánielt úgy tekinti, mint
14 II, 1881| nem tudom, melyik volt.~Irányi kétségbeesett, majd esdõ
15 II, 1881| mindennap délben felkelt Irányi s toasztot mondott Csanádyra,
16 II, 1881| a dolgot nevetségesnek.~Irányi sok dologban nem ért egyet
17 II, 1881| érdemesnek elmondani.~Ha még Irányi Dániel neve nem állna ott
18 II, 1881| szombati ülésen már csak az egy Irányi volt följegyezve, s azt
19 II, 1881| rerum anima - az ordo.~Tehát Irányi beszélt.~Az õ fölszólalása
20 II, 1881| meg kétszeresen az.~Amit Irányi a választási visszaélésekrõl
21 II, 1881| Kapocsányi Mór szólalt meg Irányi után, a jobboldal legutolsó
22 II, 1881| írják alá mind a ketten.~Irányi elvetõ mozdulattal mondá:~-
23 II, 1881| hogy prédikálhat Tiszának Irányi erkölcsrõl, igazságról,
24 II, 1881| zsarnokokat magukról lerázhassák«.~Irányi emelkedett fel legelõbb.
25 II, 1881| Herman az egyik oldala, Irányi a másik oldala.~Az érem
26 II, 1882| Kívüle Mukics, Helfy, Irányi szóltak e tárgyhoz. Helfy
27 II, 1882| napirendre.~Elõbb azonban Irányi határozati javaslata olvastatott
28 II, 1882| azzal, hogy - amivel az Irányi javaslatát gyanúsítani akarják
29 II, 1882| szabadságát akarná megszorítani.~Irányi ezzel beváltá azt az ígéretet,
30 II, 1882| azokat a beszédeket, melyeket Irányi szokott gyakran elmondani,
31 II, 1882| lett volna ez. Helfy és Irányi fölszólalása után még habozni
32 II, 1882| János uram, Grünwald Béla és Irányi Dániel beleszóltak ugyan,
33 II, 1882| átjött a szélsõbalra s leült Irányi Dániel mellé csevegni.~Arról
34 II, 1882| ki ül mellette, hanem az Irányi szörnyû ásításairól könnyen
35 II, 1882| sokan, köztük Szederkényi, Irányi, Szilágyi Dezsõ.~A tejbekása
36 II, 1882| Színház tételénél fejlett ki. Irányi Dániel, mint a múlt költségvetésnél,
37 II, 1882| részes ama bûnben, mely miatt Irányi némely színpad ellen hatósági
38 II, 1882| a méltatlan támadást. Ha Irányi törvényt sürget az erkölcstelen
39 II, 1882| Ottó is felköté a fringiát Irányi ellen, s azt mondá, hogy
40 II, 1882| megsérteni a szabadságot.~Irányi komolyan felelt. A közerkölcs
41 II, 1882| egész függetlenségi párt, Irányi s még néhánynak kivételével,
42 II, 1882| szolid volt és komoly, mintha Irányi Dánielnek lett volna teremtve
43 II, 1882| protestánsokat, a szelíd Irányi nem tûri meg a nem háborúskodó
44 II, 1882| meghökkenve.~- Hát úgy, hogy Irányi Dániel föl fog szólalni
45 II, 1882| De hát mit akar már ez az Irányi? Szõrcsuhát öltsünk, hamut
46 II, 1882| közöd a prímáshoz? Hiszen Irányi tán még a pápánál is erényesebb:
47 II, 1882| motyogja:~- Most már azért is Irányi javaslatára szavazok.~Ilyenformán
48 II, 1882| hû maradt föltevéséhez, s Irányi javaslatára szavazott.~Móricz
49 II, 1883| Elek nézete is, sõt az öreg Irányi is nekik adott igazat.~Hanem
50 II, 1883| Három malleus, mint Ugron, Irányi, Mocsáry, attól bizony könnyen
51 II, 1883| iszik diószegivel.~Hanem az Irányi adataira is lesz ám szörnyülködés,
52 II, 1883| mulattatói, mint Mocsáry, Irányi, Verhovay, Jókai, Ónody,
53 II, 1883| Mindjárt gondoltam, mert Irányi szolgáját láttam ott ácsorogni
54 II, 1883| az istentelen! Még a jó Irányi Dani bácsiról is miképp
55 II, 1883| megmaradt Literaty.~Szilágyi, Irányi, Apponyi, Pauler is síkra
56 II, 1883| találkozott a Holzwarth elõtt Irányi Dániellel, azt kérdé tõle
57 II, 1883| láttad valahol e napokban Irányi Danit?~- Irányit? Nem én.
58 II, 1883| valahol Mocsáryval.~*~Szegény Irányi Dánielt azonfelül a kormánypártiak
59 II, 1883| Ej - vigasztalja magát Irányi. - Hát mire való a hajótörés?~*~
60 II, 1883| Lázár Lajos?), Orbán Balázs, Irányi Dániel. S Irányinak volt
61 II, 1883| átült a szélsõbaloldalra Irányi mellé, és mindenki udvarolt
62 II, 1883| én!~- Oh, uram... uram... Irányi elnevette magát... még most
63 II, 1883| Pedig igaza volt. E nevetés Irányi ajkain felkölté az istenek
64 II, 1883| harangnak eldobott nyelve megüti Irányi füleit.~- Jaj! - szisszen
65 II, 1883| füleit.~- Jaj! - szisszen fel Irányi, és arca lángba borul.~Mi
66 II, 1883| rohant is haza felháborodva Irányi, s rögtön fölkereste az
67 II, 1883| tegnapi ülést elhagytuk, Irányi Dániellel.~Annyira érezte
68 II, 1883| Lajos, Ugron pedig I. Gábor. Irányi penzionált monarcha. Cím,
69 II, 1883| Kossuthfalvára költözködik, Irányi Dániel beletemetkezik Holzwarthba,
70 II, 1883| mentelmi ügyeket megelõzõleg Irányi indítványát olvasták fel
71 II, 1883| összeért.~Tisza is engedett, Irányi is engedett. Végre megegyeztek
72 II, 1883| Ference, Friedmann Bernát az Irányi Dániele.~Ahogy ez minden
73 II, 1883| is igaza van.~Ma pedig az Irányi beszédje után a zsebkendõjével
74 II, 1883| nagyszerû beszédet mondott Irányi. De kár, hogy nem hallottam.
75 II, 1883| mi történt? Mit beszélt Irányi?~- Hát nem volt itt? - mondják. -
76 II, 1883| gondolkozású mameluk, mintha Irányi akármilyen mennydörgõ dikciót
77 II, 1883| Annyi bizonyos, hogy az Irányi szónoklata mindenfelé nagy
78 II, 1883| Ön nagyon is udvarias.~Irányi után aztán igazán elmocsárosodott
79 II, 1883| hallgatták. Meglátszott rajta az Irányi beszédének hatása, sokkal
80 II, 1883| hogy ebben a kérdésben Irányi elhagyta pártját, s hogy
81 II, 1883| maradhattam egyedül! - sóhajtá Irányi elszomorodva.~A pártja »
82 II, 1883| Halljunk élesebb embert!~Irányi Dániel jött. A veszedelmes
83 II, 1883| erényeket is próbára teszi. Irányi beletévedt a kanapén levõk
84 II, 1883| egymást meghallgatják. Ha Irányi beszél, az illedelem azt
85 II, 1883| bevégezte odabenn beszédét Irányi Dániel, s újra hangzik a
86 II, 1883| velõ is van.~Õ is, mint Irányi, kevésnek és rossznak tartja
87 II, 1883| szégyenlõsen vonogatja a vállait. Irányi kezeibe temeti arcát.~-
88 II, 1883| legjobbat.~Felkelt azonban Irányi Dániel, bal kezét mellényzsebébe
89 II, 1883| bizonyítgatta, hogy amit Irányi akar, már nem vallásegyenlõség,
90 II, 1883| felszólalására, hogy amit Irányi akar, az a zsidóknak nyújtana
91 II, 1883| gyerekekkel az történik, amit Irányi akart: hogy ti. szüleik
92 II, 1883| kötelezettség nem érvényes.~Irányi módosítványára, amely hogy
93 II, 1883| kedves Pauler« és »kedves Irányi« kéziratokat, annak úgy
94 II, 1883| annak úgy tetszik, hogy Irányi az igazságügyminiszter.~-
95 II, 1883| aludj... aludj, bátyám.~Irányi Dániel elhagyja a termet.
96 II, 1883| veszedelmesen közeledett Irányi felé.~Ki tudja, mi lett
97 II, 1883| mondani, Herman izgatottan, Irányi méltóságos pózban. Íme a
98 II, 1883| de nekem nem hitték el.~Irányi volt a következõ szónok.
99 II, 1883| van szó. Mert azt már csak Irányi hiszi, hogy a fõrendek életben
100 II, 1883| embereket olvassák meg az Irányi szakaszban...~A habarékon
101 II, 1883| Ugronok, Kõrösi Sándor, Irányi Dániel, Szilágyi Dezsõ,
102 II, 1883| Legnevezetesebb volt az Irányi Dániel módosítása, amely
103 II, 1884| Ugronok, Kõrösi Sándor, Irányi Dániel, Szilágyi Dezsõ,
104 II, 1884| és figyelemmel hallgatták Irányi Dániel szép, de halk elfátyolozott
105 II, 1884| írta, a legkívánatosabbat Irányi, a legérdekesebbet Andreánszky.~
106 II, 1884| zúgni kezdett az egész raj.~Irányi szép beszéde, mely fõképp
107 II, 1884| való ember. Nagyon kemény. Irányi Dánielt? Nem kell, mert
108 II, 1884| Lesskó Istvánnal? Berzeviczy, Irányi rangjukhoz illõn beszéltek,
109 II, 1884| Apponyi meg azon is túl.~Irányi idézvén Tisza szavait, melyekkel
110 II, 1885| ellenzék meg sem mozdult.~Irányi Dániel a Tisza Kálmán sorsa
111 II, 1885| gondolva magában:~- Ha Irányi már elhasználta a liberális
112 II, 1885| valamivel nagyobbacskák. Irányi, Grünwald velünk röpülnek,
113 II, 1885| mosolyt szenteltek itt-ott az Irányi által kezdeményezett »erény-egylet«-
114 II, 1885| mint a tegnapi: legelsõnek Irányi adta a vizit. Irányi beszéde
115 II, 1885| legelsõnek Irányi adta a vizit. Irányi beszéde mindig sima, gyûretlen,
116 II, 1885| bizonyosan benne van õ is az Irányi egyletében. (Íme, milyen
117 II, 1885| argumentumokon, aztán átadta a szót Irányi Dánielnek, ki ismételve
118 II, 1885| arcú Mocsáry. A jó öreg Irányi Dániel kezét mellényzsebébe
119 II, 1885| Mocsáry, a legklasszikusabb Irányi, de a legszélésebb látóköre
120 II, 1885| beszéd-átnézõk Kõrösi Sándor, Irányi Dániel, Szilágyi Dezsõ,
121 III, 1886| morálnak akadtak végre védõi, Irányi Dániel szava elhatott a
122 III, 1886| csönd támadt s felállhatott Irányi Dániel.~A szélsõbal vezére
123 III, 1886| miniszterelnökhöz.~Látván Irányi Dániel, hogy ez a négy kérdés
124 III, 1886| királyi méltósággal meredezik Irányi Dániel. Hû fegyverhordozójához,
125 III, 1886| magát a Jansky-ügyben. Ma Irányi szólt nagyon objektíve a
126 III, 1887| ülés érdekességének, mikor Irányi Dániel kért szót a szokottnál
127 III, 1887| ereszt a nyárra.~Ezt meg Irányi érezte meg s lelkes nemes
128 III, 1887| Szalayak haragosan morogtak.~Irányi mind jobban belemelegedett,
129 III, 1887| pedig »ellenjelölttel«?~Irányi beszédje után, melynek elején
130 III, 1887| közösügyi kiadások, mire Irányi Dániel állott fel és egy
131 III, 1887| következtek rá. Helfy és Irányi mellett vezér lett. Évek
132 III, 1887| Majd a szélsõbal vezére, Irányi Dániel göngyölgette be a
133 III, 1887| duett következett. Felállott Irányi Dániel, elmondta a mondókáját
134 III, 1887| egyet.)~De bizony ott terem Irányi Dániel is méltóságteljesen,
135 III, 1887| beszédet mondott, cáfolva fõleg Irányi túlzott vádjait.~A T. HÁZBÓL [
136 III, 1887| lapot az elsõ padsorba, Irányi Dánielnek, rámutatván annak
137 III, 1887| hogy olvassa el az is.~Irányi Dániel elolvasta a kérdéses
138 III, 1887| és éppen nem várta, hogy Irányi a »Pikáns Lapok«-at hozza
139 III, 1887| panaszkodnak már õk magok is.~Irányi a felhõk között jár - Ugron
140 III, 1887| szélsõbal elsõ padjában Irányi Dániel merengett; hátul
141 III, 1888| ceruzájával dobol a padon, Irányi Dániel méltóságteljesen
142 III, 1888| szavú szónokok, aranyszájú Irányi Dániel, Kossuth barátja,
143 III, 1888| II. A vita~Napirenden az Irányi árvizes indítványa volt
144 III, 1888| igazolását jelentette be), Irányi festõi beszéde, melyben
145 III, 1888| Õ is, a jó lélek, mint Irányi, more patrio, egy kis tanácskozást
146 III, 1888| kinyitották. Voltaképpen csak Irányi beszélhetett és Baross.
147 III, 1888| Mikor a nagy mû készen volt, Irányi Dániel odahaza becsöngette
148 III, 1888| fogadtattak el.~Kedvet kapott erre Irányi, s elkezdett a 6. §-nál
149 III, 1888| egy ilyen - bizonykodott Irányi.~- Meghalt már az azóta -
150 III, 1888| pápaszemen át nézi éldelegve. Irányi a szemhunyorgatásaival integet
151 III, 1888| Újak jöttek. Erõsebbek. Irányi, Apponyi lépett sorompóba (
152 III, 1888| tik-tak!«~A »tikre« mindig Irányi bólintott és Fejérváry rázta
153 III, 1888| Fejérváry bólintott és Irányi rázta a fejét.~- Mi lelte
154 III, 1888| harsan. Ugron jött vagy Irányi. Majd inzultáló hujantások
155 III, 1889| Tisza hozzá nem járul az Irányi módosításához, azt mondta
156 III, 1889| befagyott.~Tisza Lajost Irányi Dániel váltotta fel. Törvényben
157 III, 1889| alatt. Övék a vezénylet. Irányi, Helfy a sutba került, tartozván
158 III, 1889| egy indulatos hang.~Majd Irányi állott fel, aki azt kívánja
159 III, 1889| Ház egyhangúlag elfogadta Irányi indítványát - már amivé
160 III, 1889| indítványát - már amivé az Irányi indítványa lett egy óra
161 III, 1889| ellentmondása közt ült le.~Utána Irányi helyezte magát méltóságteljes
162 III, 1889| egyet a nemzetébõl is).~Irányi azonban beletévedt szokott
163 III, 1889| Utat, töltést nem csinálunk Irányi a vicispánunk.~Még általánosságban
164 III, 1889| A T. HÁZBÓL [nov. 7. ]~Irányi ma nagyon sok hasznot hajtott -
165 III, 1889| felállván serege élérõl Irányi, mélységes nyomasztó csöndben.
166 III, 1889| cihelõdik fel a tábor után.~Irányi beszédjérõl kevés mondanivalónk
167 III, 1889| tanúsítson az õ jegyzõsége alatt.~Irányi beszéde teremrázó éljent
168 III, 1889| szokás beszélni!~- Éljen Irányi!~A roppant zajban elvesztek
169 III, 1889| incidenssel aztán véget ért Irányi vitézi rohamának a szóbeli
170 III, 1889| megél egy darabig - amíg Irányi valami eredményteljesebb
171 III, 1889| esemény)~- Gábor öcsém - szólt Irányi tegnap a klubban Ugronnak
172 III, 1889| Dani barátom (intett Irányi elégülten a tükörben szembenálló
173 III, 1889| ülés kezdetén a házban Irányi Ugronhoz -, tartsd szemmel
174 III, 1889| is beadta már a derekát!) Irányi szeme rávillan lopva Ugron
175 III, 1889| Dani barátom (intett Irányi otthon a tükörben a szemben
176 III, 1889| Átragyognak a szóködön Irányi szivárványszínû frázisai,
177 III, 1890| GOUVERNANTE ÉS CSIRKÉI ~VAGY ~IRÁNYI DÁNIEL ÉS A MAGYAR DANTON~(
178 III, 1890| csillanással, a régi éllel.~Az öreg Irányi állott fel, nem hozzá méltó
179 III, 1890| felháborodás jobbról, s Irányi percekig nem jöhetett szóhoz.
180 III, 1890| tizenöt évvel is azzal fogadta Irányi, hogy nem bízik benne, most
181 III, 1890| aki nyilván röstelli, hogy Irányi a múlt pénteki beszédével
182 III, 1890| beleüssék szegeiket a nyelébe.~Irányi Dániel felállt, s ha jelvényekkel
183 III, 1890| alakjait, azt mondhatnók, hogy Irányi elõvonta rozsdás Alvinczijét
184 III, 1890| ügyesen a zátonyokat. Maga Irányi Dániel is »tapintatosabb«
185 III, 1890| villanyos fényfolyam is van.~Irányi szavaira legott fölkelt
186 III, 1890| Cogordan?~[máj. 22.]~Tegnap még Irányi diplomatizált (már ahogy
187 III, 1890| Cogardan úgy lett híressé, hogy Irányi hivatkozott az õ véleményére
188 III, 1890| Irányitól is megtudakolta, Irányi vállat vont, de anélkül,
189 III, 1890| mint azokat megvédeni.~Irányi javaslata mellett többen
190 III, 1890| magyar honosnak tartjuk« Irányi Dánielék rázúdítanak pecsétnek
191 III, 1890| Majd maga a vezér lép elõ: Irányi Dániel.~A Ház fele része
192 III, 1890| elfelejtették volna már az Irányi kedvéért.~Boldog ember,
193 III, 1890| és száz szája volna. A jó Irányi Dániel se vesztett kevély
194 III, 1890| fölött, melyet alighanem Irányi sugalmazott a háznagynak.~
195 III, 1890| lepergeti a beszédjét, s jön Irányi Dániel »jelenése«.~Az öregúrról
196 III, 1890| morzsolgatja a pad alatt.~Irányi általános vallásszabadsági
197 III, 1890| a harcba Deák lobogóját.~Irányi Dániel fölcihelõdék helyébõl,
198 III, 1890| az ágy mellé. Pártolom az Irányi javaslatát.~*~Helfy az ágy
199 III, 1890| Elfogadja a Szivák és az Irányi határozati javaslatát.~Ugyanezt
200 III, 1890| lövegét elsüti, az öreg Irányi, aki bús és lehangolt (amióta
201 III, 1890| kormánypártiak nemmel szavaztak az Irányi javaslatára. De néhány egészen
202 III, 1890| Így fordul a világ.~Az Irányi javaslata természetesen
203 III, 1891| Házban a hullámzó hangú Irányi, a recsegve suttogó Helfy,
204 III, 1891| árvák ellátásáról volt szó.~Irányi Dániel, Nagy István, Bolgár
205 III, 1891| bíróság«.~Horánszky után Irányi Dániel és Veszter Imre szóltak,
206 III, 1891| csakugyan utoljára.)~Elsõnek Irányi emel szót. Az öreg próféta
207 III, 1891| ellen, s Polónyi ezt vágta Irányi szemébe:~- Ha Ugron nem
208 III, 1891| Ugron után való kívánkozás.)~Irányi tehát ma ki akarja vágni
209 III, 1891| konsziderátor! A konsziderátor!~Irányi a nemzetre apellálva fejezi
210 III, 1892| más a vezér; szerdán még Irányi, csütörtökön Eötvös, pénteken
211 III, 1892| csak tekintetes urak.~De Irányi még »nagyságos«. Még egyszer
212 III, 1892| beszéde. A Ház éljenez, Irányi fölemelkedik, megdicséri
213 III, 1892| jutalmazni.~De már erre az Irányi féle felszólalásra a többi
214 III, 1892| hullámokat kezdett verni az Irányi táborában is, hol pedig
215 III, 1892| Helfy megsavanyodott tej, Irányi pedig megette maga magát,
216 III, 1892| méltóságteljesen, mereven Irányi Dániel.~- Tisztelt háznagyi
217 III, 1892| elkeresztelési vita még egyre foly de Irányi javaslatának elfogadása
218 III, 1892| grófot ott puhítja Apponyi, Irányi, Ábrányi, Bartók, Bánó a
219 III, 1892| észreveszik a többi mezõkön is. Irányi megfordul irígykedve. Apponyi
220 III, 1892| erõtõl duzzad, csak az öreg Irányi, szegény, van rossz színben.~
221 III, 1892| viszonyokkal.~Eötvös ezúttal az Irányi hangját vette föl. Ünnepélyes
222 III, 1892| Öregszik az is. (Kivált mióta Irányi behunyta a szemeit.)~Komjáthy
223 III, 1893| késõbb azután belekerült az Irányi Dániel múzeumába - mert
224 III, 1893| múzeumába - mert múzeuma csak Irányi Dánielnek volt a szélsõbalon
225 III, 1893| tajtékpipa-kollekciója. Irányi minden esztendõben szellõztette
226 III, 1894| derekasabban, mint egykor Irányi, s ki hozzájárul csinos
227 III, 1815| tetejébe. (A pártkörökben Irányi halála óta már szóba sem
228 III, 1896| az ellenzék fõembereinek. Irányi, Ugron, Apponyi, úgyszólván
|