Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| köti, hogy ne füllentsünk. Boldog isten! ha még ezeket is
2 I, 1873| felvétele lesz odahaza - a boldog Magyarországon.~KÜLÖNFÉLÉK~
3 I, 1873| VISSZAEMLÉKEZÉSEK AZ OTTHONIAKRA~Boldog Nógrád vármegyeiek!~A rozsdát
4 I, 1874| választási törvényjavaslaton.~Oh, boldog báránykák, kik még azt sem
5 I, 1874| nagy keresztet nem csinál boldog reményeinken és számításunkon.~
6 I, 1874| emlékezetünk lapján, hol boldog éveink vannak feljegyezve.
7 I, 1874| visszavonás keserû pohara, s boldog lesz és az alkotmányos szabadságban
8 I, 1874| napjának közeledését.~Mi, boldog pestiek! kiknek már semmi
9 I, 1875| párjára. Õket éltesse a boldog hazával együtt Isten sokáig
10 I, 1875| csak munkája után látja. Boldog ország, hol a havidíjakat
11 I, 1875| iskolapadból egyenesen trónra lép. Boldog nemzetek, kik ily kormányzás
12 I, 1877| drót... Örül is az esetnek boldog, boldogtalan, de senki sem
13 I, 1877| fogok-e uralkodni? Továbbá boldog leszek-e? S végül sikerülnek-e
14 I, 1877| Helfy napja volt. És milyen boldog napja. Ma nem õt viccelte
15 I, 1878| valódi pénzt olvasna...~És õ boldog volt így.~Az Ellenõr-nek
16 I, 1878| egy végtelen gyûrû.~És õ boldog így.~Pedig nagyon jól tudja,
17 I, 1878| senki sem hisz neki.~De õ boldog így is.~Mai számában bebizonyítja,
18 I, 1878| Katinkája, Andrássyné?~Vadnai boldog volt, s elõfizetések idején
19 I, 1878| hivatalt.~Az a hivatal!~Boldog idõk voltak ugyé, mikor
20 I, 1878| juttattak zsíros falatokhoz. Boldog idõk voltak, mikor kibukott
21 I, 1878| átjöhetünk a csendes, együgyű, boldog falukból a lármás, fényes,
22 I, 1878| tölteni. Ami a rendezõség azon boldog hitét illeti, hogy célt
23 I, 1879| Hány lehet ezekbõl tavaszra boldog menyasszony s võlegény?~
24 I, 1879| kisasszony!~- Vagy úgy! Boldog ember vagy.~- Hanem barátom,
25 I, 1879| a parlamentet, s abba a boldog hazába költözött, ahol se
26 I, 1879| nem tud aludni. (Bezzeg boldog ember volt hát töltéstvédõ
27 I, 1879| olyanok, mint azok a németek. Boldog magyar nemzet, õrzi szabadságodat
28 I, 1879| küldöttséget.~„Kecskemét városa boldog és büszke, hogy üdvözölheti
29 I, 1879| befejezését, hanem szétszóródtak boldog Egyiptom különbözõ vidékein.~
30 I, 1879| szüleményeit potyogtatni, azon boldog tévedésben él, hogy a betû
31 I, 1879| egy-egy nagy bûn, s õ mégis boldog, lelkiismerete nem háborgatja,
32 I, 1879| engedelmeskednek neki.~Ott ál s boldog. Semmi sem zavarja õt. Olyan
33 I, 1879| törõdött senkivel: elégedett és boldog volt.~Eszébe sem jutott
34 I, 1879| szerencsés és magas állású, boldog ember voltam, mígnem a közvélemény
35 I, 1879| Szeged városának fénylõ, boldog városnak kell lenni, ennek
36 I, 1879| síkra szálljon.«~Óh, ti boldog hivatalosak és félhivatalosak,
37 I, 1879| bánatát, szebb napok világa, boldog jövõ derül föl ránk!~A templom
38 I, 1880| jelen kezdõdõ évet, hol boldog éveink följegyezve vannak.~
39 I, 1880| akinek ilyenek kívánnak boldog újévet, az érdemli meg a
40 I, 1880| újévet, az érdemli meg a boldog újévet legjobban.~*~Eseményekben
41 I, 1880| búcsúlakoma volt: mert a boldog ember Párizsba indult a
42 I, 1880| nevezetesebb stiklinek, hol boldog mindenki és megelégedett,
43 I, 1880| nélkül, csak az a város lehet boldog, ahol nagyobb jólét és kényelem
44 I, 1880| írja többek közt - én is boldog ember lettem. Megházasodtam,
45 I, 1880| egyetlen mosolyáért. Milyen boldog volt valamelyikük, ha megszólította!~
46 I, 1880| temessék el: »Itt voltam boldog - írja - itt lettem szerencsétlen,
47 I, 1880| sem zavarja meg a világon.~Boldog õ pipái, kostökei között.
48 I, 1880| biztosítékkal adja, akkor boldog boldogtalan vesz belõle,
49 I, 1880| értelmében elfogyott minden jegy: boldog ember volt még az is, aki
50 I, 1880| lascivitásait. (Azt csak a boldog pestiek szerethetik.) Nekünk
51 I, 1880| köttetett, honnan nem egy boldog és boldogtan házasság datálódik,
52 I, 1880| praktikum az életben, de boldog isten, mennyivel dicsõbb
53 I, 1880| kályha gyomrában!~És mégis boldog betûk! Tûz lesz belõlük,
54 I, 1880| napig hagynának abban a boldog hiedelemben, nyugalomban,
55 I, 1880| érzésekkel. Mi, akik Belgium boldog útjaival éppen ellenkezõ
56 I, 1880| se megmondhatója ennek.~Boldog Belgium! Annak nincs Tiszája.~
57 I, 1880| nemzetet, mely sohasem lehet boldog, mert saját vezetõi a legnagyobb
58 I, 1880| szelíd lelkülete, ki abban a boldog hitben pikettírozik odahaza
59 I, 1880| Lehet. De lehet-e az vajon boldog?~Az új házak lakrészeinek
60 I, 1880| mint az apja a magáét.~Boldog gyermek, akit talán a múzsa
61 I, 1880| sem zavarja meg a világon. Boldog õ pipái, kostökei között.
62 I, 1880| szerencsés és magas állású, boldog ember voltam, mígnem a közvélemény
63 I, 1880| e könyv írójának is egy boldog napja, mint a Tisza virágának,
64 II, 1885| közszeretetet nagy mértékben bírta. Boldog ember lehetett volna, ha
65 II, 1888| lényeknek hitték.«~Milyen boldog volnék én, ha nem ösmerném
66 II, 1889| ilyenkor a király szõlõiben boldog, boldogtalan, paraszt és
67 II, 1891| van: az elsõ és az utolsó.~Boldog, aki e kettõ valamelyikét
68 II, 1894| jeruzsálemi, mint szegedi.~Boldog Kecskemét és Nagykõrös érdemes
69 II, 1900| akkor szerencsés körülötte boldog boldogtalan. - Szórja a
70 II, 1909| két ember, aki véletlenül boldog lehetne, véletlenül boldogtalanná
71 II, 1881| képviselõháznak.~A kis Tivadar boldog gyermek... mert akinek olyan
72 II, 1881| eltûnõdött.~Istenem, istenem, de boldog is az a szürke apáca néni,
73 II, 1881| S elgondolkozik azokon a boldog gyermekeken, akik sohasem
74 II, 1881| nem!~És nem lehet teljesen boldog senki. A tavasznak várni
75 II, 1881| János.~Õ csak ott a néhai boldog emlékezetû »Fillinger kávéház«
76 II, 1881| tett szert, házasságában boldog volt. Szerencsés embernek
77 II, 1881| emberek közt kevés van olyan boldog, aki pincében halhat meg
78 II, 1881| elmúlása után oda, ahol a boldog éveit tartja fölírva.~Mert
79 II, 1881| süldõ képviselõ csak »ébren« boldog, a régi képviselõ csak alva,
80 II, 1881| beszélt az 1848 elõtti boldog világról szép Magyarországon,
81 II, 1882| magoknak az operetteknek! Boldog együgyûek! - ez egyszer
82 II, 1882| korona, a másikon a kereszt.~Boldog, hol a korona fordul felülre
83 II, 1882| kabát gomblyukában. Még boldog az, ki hófehér nõi keblen
84 II, 1882| meghasítják, méz csurog belõlük.~Boldog ország, nagy ország, emberek,
85 II, 1882| katolikus páter a szélbalon, boldog emlékezetû Robozy Károly
86 II, 1882| mondja, hogy addig nem lesz boldog az állam, míg annak minden
87 II, 1882| valának nyelvmunkások a »boldog emlékezetû« Bach-szisztéma
88 II, 1882| ígér s mennyit tart meg. Boldog falusiak!~De mert boldogok,
89 II, 1882| minden irányában azzal a boldog hittel, hogy ók pompásan
90 II, 1882| érzem simogatásukat hátamon.~Boldog vagyok. A néptömeg ujjong.
91 II, 1882| ezen alul van: az semmi.~Boldog nép, melynek annyi hõse
92 II, 1882| is emlékszik mindenikre!~Boldog nép! Szegény hõsök!~...................~
93 II, 1882| ezen megfiadzását talán a boldog éghajlat okozza? Oh, nem!
94 II, 1882| átkos kormány.~Szeged hát boldog ma már s ma még.~De a különminiszter
95 II, 1882| becsesebb tárgyat vinni ennél. Boldog, akinek ilyen jut. Még az
96 II, 1882| képviselõktõl, kívánva nekik boldog üdülést az elvégzett nehéz
97 II, 1882| elvégzett nehéz munka után és boldog viszontlátást a király által
98 II, 1882| a zsúfolásig teltek meg, boldog volt, aki helyet kaphatott
99 II, 1882| aztán következett be az a boldog pillanat, hogy a szorongattatásaiból
100 II, 1882| most hát már mindenkinek boldog ünnepeket kíván. »Hasonlóképpen«,
101 II, 1882| meg a kassza. Az volt a boldog, aki közelébe juthatott.~
102 II, 1883| aki meghalt, az úgyis boldog: minek annak a koszorú?~
103 II, 1883| legyen a »tisztelt Házban«. Boldog kabát, mely kerület nélkül
104 II, 1883| helyreáll a halál után, boldog lesz, aki szenvedett, s
105 II, 1883| minden áron, hogy én addig boldog nem leszek, míg az õ szózatát
106 II, 1883| kellett volna szólaniok, a boldog emlékezetû Beöthy Aldzsi,
107 II, 1883| az elnök búcsúszavait:~...Boldog ünnepeket kívánok.~Azután
108 II, 1883| vezetése mellett. Horváth Gyula boldog volt, hogy egy egész várost
109 II, 1883| magát, mint a hal a vízben. Boldog volt; arca mosolygóvá lett,
110 II, 1883| elnöktõl a jegyét, mert boldog az, akinek jegye van.~A
111 II, 1883| szemébe mondta, hogy õt boldog életre való kilátás célzataival
112 II, 1882| belõlök itt valamennyiökbõl boldog ember lesz. Asszonyaik selyemben
113 II, 1883| kóstolónak közöljük a következõt:~Boldog a gőzkocsi, egyhangúan zakatol~
114 II, 1883| ritkán szokott oly vidám, boldog lenni, mint most.~Szakavatott
115 II, 1884| volna tagja, amelyrõl a boldog emlékû Csaplovics a következõ
116 II, 1884| nagyanyjuk is ott volt boldog, onnan ment férjhez. Képzelhetetlen
117 II, 1884| s onnan ki komfortáblin. Boldog fiáker idõk, hova lettetek?~
118 II, 1884| Mindenik hívja estélyére. Boldog, aki megnyeri.~Becsületes
119 II, 1883| fakasztott... Vasút! Vasút! Boldog vidék! Boldog vidéknek boldog
120 II, 1883| Vasút! Vasút! Boldog vidék! Boldog vidéknek boldog követe.~
121 II, 1883| Boldog vidék! Boldog vidéknek boldog követe.~Jóltáplált Latinovics
122 II, 1883| fölött lakik a Kerepesi úton.~Boldog ország az, ahol ilyen egyformán
123 II, 1883| egy ülés, s aztán vége: a boldog hajlékot itt kell hagynia.~
124 II, 1884| kis országot végigutazni. Boldog annak minden egyes polgára,
125 II, 1884| Hiszen azért vagyunk mi boldog nemzet! Mindennek csak a
126 II, 1884| ez már, mint a Lónyayé.~Boldog Isten, visszaemlékszem arra
127 II, 1884| élt 93 évet, holtig tartó boldog ifjúságban, szûk nadrágban
128 II, 1884| kieszközölni, hogy a nemzet boldog legyen.~Akkor aztán elmondtam
129 II, 1884| szavazott rá Krausz Lajosra.~Oh, boldog hiszékenység!~Hiszen olyat
130 II, 1885| folyosókon a képviselõk. Mindenki boldog ünnepeket kívánt a másiknak.
131 II, 1885| s csak közbül nem volt boldog házasságában, s hogy szíve
132 II, 1885| jut, s mi mindig abban a boldog csalódásban élhetünk, hogy
133 II, 1885| osztályrészeü1, hogy õ maga is boldog maradhatott. Nyilvános és
134 II, 1885| fénylõ csillagokon.~Negyednap boldog volt, aki széket kaphatott.~
135 II, 1885| legelõbb. Egyszóval hadd lenne boldog egy hétig minden ember.~
136 II, 1885| mindenki kért.~Egy ideig boldog volt a miniszter, de hovatovább
137 II, 1885| megérdemli ez az ország, hogy boldog legyen?~Manapság bizonyos
138 II, 1885| vág ki a kormány ellen s boldog mosollyal hirdeti utána:~-
139 III, 1886| amibe az országnak kerül. Boldog az ország azokon a napokon,
140 III, 1886| boldogulhat és mégiscsak otthon boldog az õ kis falujában, tiszta
141 III, 1886| Noha csak otthon lehet boldog a székely, otthon sohasem
142 III, 1886| kicsoda az a Vajda János.~Boldog isten, hát igazán meg kellett
143 III, 1886| belemélyedni egy kicsit. A két boldog gyermekarcból ki lehet olvasni
144 III, 1886| akarok az erényeirõl hallani.~Boldog miniszter, akinek a hibái
145 III, 1886| együgyû városban, mely nagyon boldog lehet a nagy bajával.~V.
146 III, 1886| másképp. Aki egyszer oda jut, boldog lesz.~Rá néhány napra megkaptam
147 III, 1886| Mert Matlekovits akkor boldog, ha mindenütt a maga nevét
148 III, 1887| helye« (ipsissima verba).~Boldog isten, mekkora »hely« támadt
149 III, 1887| magyarázta ki a harmadik.~Boldog isten, milyen világ ez!
150 III, 1887| megvirrad a büfének. Az lesz a boldog ember, aki ott helyet kap.~
151 III, 1887| Péchy Tamás elzengje a »boldog ünnepeket kívánok«-ot -
152 III, 1887| szereznek, amellyel megszerzik a boldogtalanságot, és egész életükben
153 III, 1887| kenyerébõl akarnának enni.~- Boldog isten - sóhajtott fel az
154 III, 1887| szükséges a tudományos embernek.~Boldog isten! Ha külföldön ekkora
155 III, 1887| jegyet váltott, és most boldog võlegény.~Megint egyenlõk
156 III, 1887| szeretettel nevelte. Egyszóval boldog volt. Azt hitte, sohase
157 III, 1887| kívánnivalójuk, mint a titulus, még boldog emberek lakhatnak, akiket
158 III, 1887| tejképû fiatalemberek ezek!~Boldog isten, hiszen már Tisza
159 III, 1888| ritkák. Istenem, istenem! De boldog ember lehet az, akinek az
160 III, 1888| irigykedve mondá:~- De boldog ország, ahol már annyira
161 III, 1888| helyett azt súgta a fülébe boldog szemhunyorítással:~- Nincs
162 III, 1888| Irigykedve néztek rám.~- Boldog ember, te még nem ismered
163 III, 1888| vasutakat odaadja kézi zálognak.~Boldog ember - jegyzé meg Vadnai
164 III, 1889| de azért megszavazza.~- Boldog újévet kívánok - szól rá
165 III, 1889| ellen, a megelégedettség boldog mosolyával.~A nemes gróf
166 III, 1889| hívõk. S miért ne lehetne boldog Grecsák is? Kimennydörögte
167 III, 1890| kedélyes zsibongásba: »Boldog újévet, kedves bátyám«. »
168 III, 1890| megindult a triccs-traccs:~- Boldog új évet, kegyelmes uram.~-
169 III, 1890| éltessen, kedves Péterem.~- Boldog újévet. Ejnye, be jó színben
170 III, 1890| mozdulatlan nagy szfinksz. Boldog, boldogtalan töri rajta
171 III, 1890| már az Irányi kedvéért.~Boldog ember, a legboldogabb e
172 III, 1890| beszédje »szûzbeszéd« volt. (Boldog, ki szûzbeszédét miniszteri
173 III, 1891| A gróf jár a misékre és boldog, hogy a XIX-ik század bizonytalan
174 III, 1891| sétáló felebarátodat, mind boldog és megelégedett, csak te
175 III, 1891| vagy a folyosón. Vidám, boldog és érdekkel szemléli a lázas,
176 III, 1892| hallik itt is, ott is: Boldog újévet, Pista bácsi, boldog
177 III, 1892| Boldog újévet, Pista bácsi, boldog újévet, Laci öcsém! Csak
178 III, 1892| Eljöttem, hogy mégegyszer boldog legyek a látásodon. Elhoztam
179 III, 1892| és az asztalkára kitett »Boldog új évet« ívre kiszúrod a
180 III, 1892| manõvereket csinálnak. De efféle boldog ember tíz, tizenöt van a
181 III, 1892| ragyogva, csillogva Fenyvessy, boldog mosollyal ajkán, hogy sikerült
182 III, 1892| uram a bukásodhoz.~S igazán boldog miniszter, akinek megadatott,
183 III, 1893| sietett tova azóta! Ah, milyen boldog ez a két úrnõ, hogy nincs
184 III, 1893| kellemetlen szag van rajta. S boldog, aki ezt legelõször érzi
185 III, 1893| nem akar jázminillatot, boldog a fakéreg szagával. Ha azonban
186 III, 1893| Ezért nem szólnék - de boldog isten, micsoda helyzetben
187 III, 1893| odébb: »Apage satanas!«~Boldog, ha az ülésekrõl a végük
188 III, 1893| szállítottak a barakkba. Boldog, aki most falun lehet a
189 III, 1893| szavazás betûit mutató gép. Boldog lehet Perczel Dezsõ, az
190 III, 1893| kiváltságos helyzete van, mint a boldog állapotban levõ asszonynak.
191 III, 1893| könnybe lábadtak szemei; boldog volt, hogy öt napi vita
192 III, 1894| hogy halála elõtt senki sem boldog.~JÓKAI MINT KÉPVISELŐ~Még
193 III, 1894| odébb: »Apage satanas!«~Boldog, ha az ülésekrõl a végük
194 III, 1894| akadémikusainkról is.~Oh, Klára, milyen boldog voltam, hogy végre megtaláltam
195 III, 1894| érzem magamat. Istenem, de boldog vagyok. Szaladj, te Jean,
196 III, 1894| vallani azt is, hogy nem olyan boldog, mint az ellenzék.~Egyrészt
197 III, 1894| hogy a kormány nem olyan boldog, mint az ellenzék. A kormány
198 III, 1894| békülnek ki.~Ezért nem egészen boldog a kormány a kiküzdött nagy
199 III, 1894| tényekké.~És Bródy élvez, boldog, ruganyos, eleven, mintha
200 III, 1895| messze laktak a városban), a boldog frakk igen sokszor megfordult
201 III, 1895| hazám van, amelyik szabad, boldog.~Egyszer már volt családom,
202 III, 1895| félszázad múlva megint így van. Boldog vagyok, mert még egyszer
203 III, 1895| órát alhatnám, istenem, de boldog volnék! Tízéves álmom lett
204 III, 1895| Hát a Szilágyi széke? Oh, boldog szék, mely annyit recsegtél
205 III, 1895| kap-e szegény aranyeret?~Boldog isten, hát törõdött valaki
206 III, 1815| egészséges fogalmait megzavarván.~Boldog isten, mily rohamos süllyedés!
207 III, 1815| múlva fölvilágosíttatván a boldog jelölt, megsavanyodott arccal
208 III, 1815| meg magadat.~Az öreg poéta boldog volt (világfájdalmas versei
209 III, 1896| példákat, hasonlatokat. Ugroné Boldog Arábia, annak a regéivel
210 III, 1896| Hát akkor Zichy Nándor boldog lenne és senki se tartaná
211 III, 1896| többet a kultuszbüdzsére. (Boldog Wlassics, mennyi kincset
212 III, 1896| sem vett észre és abban a boldog illúzióban szõtte csöndes
213 III, 1896| gyõzedelmeskedik. Mert õ boldog ünnepeket kíván a törvényhozó
214 III, 1896| kíván a törvényhozó uraknak. Boldog ünnepeket... Mikor a törvényhozó
215 III, 1896| többé. És az elnök mégis boldog ünnepeket kívánt nekik?~
|