Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| hogy Deák Ferenc beteg. Ah! egy kis náthája van, annyi
2 I, 1874| költségén lemásolná onnan.~- Ah, diable! - sipít fel egy
3 I, 1874| A mi kis Kálmánkánkat.~- Ah, quel naivetät! - kiált
4 I, 1874| Hiszen öreganyád lehetne. Ah, vagy úgy, irodalmi viszonylatban!
5 I, 1875| tettem én meg az én utamat. Ah, az íróasztal istenáldott
6 I, 1875| rugója cselekvésünknek; ah, de a különbség olyan, mint
7 I, 1878| mint ahogy ma felelhetné.~- Ah, ön az? Hozta isten, öcsém.~
8 I, 1878| ízben egy udvari úriember.~- Ah! Mint Sámson? Talán mégis
9 I, 1878| érdekeit féltés kifejezése.~Ah! Törõdnek is õk hazafiúi
10 I, 1878| találkoztam vele a Makkos-erdõben. Ah, ön érdekesnek találja?~-
11 I, 1879| Tizenegy óra. Nem bírok aludni! Ah, mint forog körülöttem minden!
12 I, 1879| alatt, kedves pipikém...~- Ah! sóhajt a nõ szánakozólag
13 I, 1879| Fölismertem nagysádat...~- Ah igazán?... Ne bolondozz!~-
14 I, 1879| töltésen zsilip lesz!~- Ah, valóban?~- Ezt is nekem
15 I, 1879| kalapját hátra tolva a fején.~- Ah, ne mondja! Tehát ön?~-
16 I, 1879| Most pedig itt...~- Ah! itten nem zseníroz: mert
17 I, 1880| a fiatalember felé...~- Ah, tehát az én hazámba utazik
18 I, 1880| Hogy én szörnyen hízom.~- Ah! Ez igaz. Gratulálok hozzá.~-
19 I, 1880| következtében bátor voltam...~- Ah, ön két »l«-el és egy »t«-
20 I, 1880| mit mondjak Megyerirõl? Ah uram, mire jutott ez a Megyeri
21 I, 1880| láttam az alsó páholyokban.~- Ah, tehát látta õket?~- Láttam
22 I, 1880| Kossuth küldött engem.~- Ah, Kossuth Lajos? Tehát beszélt
23 I, 1880| írtam a cikket - mondám.~- Ah igen! Az egy igen sikkes
24 I, 1880| dehogy! Kossuthnak...~- Ah!~- Alkalmasint ki fog utasíttatni
25 I, 1880| az olasz hadseregrõl.~- Ah, tehát I. Napóleon? Igen
26 I, 1880| praktikusok közül. Nem ösmerik? Ah, nagyon sajnálom, mert gazdag
27 I, 1880| praktikussága, fogják önök kérdezni? Ah, az egy igen egyszerû dolog,
28 I, 1880| Hogy én szörnyen hízom.~- Ah! Ez igaz, gratulálok hozzá.~-
29 I, 1880| következtében bátor voltam...~- Ah, ön két »l«-lel és egy »
30 II, 1883| vissza, beszélgetésünket.~- Ah, Pesten? No, az nem valami
31 II, 1891| roi« elnevette magát.~- Ah, az csak egy tréfa volt -
32 II, 1898| a Sárkány kirakatának.~- Ah, a szegedi lányok! - kiált
33 II, 1898| dolgokról volna szó.~Oh! ah! Hiszen ezek is csak lányok! -
34 II, 1898| Gizella.~- Éljenek a népiesek! Ah, kedves barátim... mon dieu!
35 II, 1920| Megnézem a színlapot, Abonyiné.~Ah, hát ez az Abonyiné! A nevét
36 II, 1881| Egy picike képviselõvel? Ah, nem! A jelzõt rosszul választottam -
37 II, 1881| apró tipegõ lábak alatt... Ah, valahára! Ambrus bácsi
38 II, 1881| nõi lábbeli készítõé«. Ah! - így sóhajt magában a
39 II, 1881| szerencsénknek tartottuk...~- Ah, úgy! - kiáltá Musztafa. -
40 II, 1881| Eveline kezecskéjének tokja. Ah! tok, tok, tok! A kesztyût
41 II, 1881| Sárkánynál.~S még egyebütt is.~Ah, az elhagyott arcképek politika
42 II, 1882| toaletted, kedves Emma? Ah, kár, hogy elment a cher
43 II, 1882| a házat - Rohonczy Gida.~Ah, de hiszen éppen ez az,
44 II, 1882| kellemes meglepetéssel mondá:~- Ah, hisz ez új!~Kevés híja
45 II, 1882| Ott van az is, hogy »Und ah leider, es gibt keine deutsche
46 II, 1882| a hébereknek mondja föl.~Ah, tehát itt van végre a várva-várt
47 II, 1882| újságot. Szegény Európa!~- Ah, igen! Hogy Európát ráültetik
48 II, 1882| irodalommal foglalkozik.~- Ah! És ugyan mit szokott írni?~-
49 II, 1882| frappáns meglepetést eláruló »ah!« felkiáltás, mindezek azok
50 II, 1882| Mariska, a fõispán leánya.~- Ah! Köszönöm, Artúr, az isten
51 II, 1883| Igen, én magyar vagyok.~- Ah, magyar! Ön tehát eredetiben
52 II, 1883| csuknák el mind a kettõt...~- Ah!...~- Éspedig egy cellába.~*~
53 II, 1883| melletted. Tehát pénz és pénz! Ah! A kor rideg önzése minden
54 II, 1883| Konstantinápoly, egy félévre«.~Ah, Svarcz! Pláne Konstantinápolyból!
55 II, 1884| egészen új és bizarr...~- Ah!~- És be szeretném nyújtani
56 II, 1884| eljön.~- Elmegyek, uram!~- Ah, fölséges! Nagy élvezetet
57 II, 1883| aranyalmát kezében...~- Ah! Az van ráírva: »törvényszék«.~-
58 II, 1883| kiáltja közbe Szalay.~- Ah, nini - hökken meg Hegedüs -,
59 II, 1883| minél elõbb vége lehessen.~Ah, valahára!~Felállott Ugron
60 II, 1884| de mégis bátor hang.~- Ah, ön az, tisztelendõ képviselõ
61 II, 1884| hogy minden élet odagyûlt?~Ah nini, csak nem Ábrányi Kornél?~
62 II, 1885| megsoványodtam?~- Igen?... Ah! Nem látszik... Nem gondolnám! -
63 II, 1885| én nem néztem, ki írta. Ah! Ah! Azok a harmatos sóhajtások!
64 II, 1885| nem néztem, ki írta. Ah! Ah! Azok a harmatos sóhajtások!
65 II, 1885| de bizony Gebhardt. Ah, nem is hasonlít rá! (A
66 II, 1885| Üdvözlégy, kegyelmes urunk!«~De ah, borzasztó, észreveszik,
67 II, 1885| mert nem bántottam senkit.~Ah! Így vagyunk! Az emberekben
68 II, 1885| ráfogja az õrültséget.~- Ah! És mi az igaz ebben?~-
69 II, 1885| sürgönyt kaptunk a királytól.~- Ah, hallottam. De hisz azt
70 II, 1885| ez nekem szól!~Mégpedig ah, ni... Grünwald Béla írta.
71 II, 1885| én báró Kemény vagyok.~- Ah! - szólt a nagyúr, s rögtön
72 II, 1885| Zichy Jenõ gróf, de...~- Ah a Jenõ?~- De hát úgy áll
73 II, 1885| éppen itt jön a gróf maga... Ah, mily szerencse!«~Valóban
74 II, 1885| arca folyton borúsabb.~»Ah! A Jenõ igazán jó fiú. Íme
75 II, 1885| találgatták a legegyszerûbbeket :~Ah, nini, a Hirschler doktor
76 II, 1885| bizonyosan mulatságos és viszont.~Ah, jó folyosó! Még így kesernyésen
77 III, 1886| végtelenül olcsón.~- Ah.~- Tizennyolc forintba fog
78 III, 1886| fizetéseket veszik fel elsején.~- Ah!~- Ön nemde a hatodik akar
79 III, 1886| kétkedõn.~- Szavamra mondom.~- Ah, az akkor más - szólt Tolnay
80 III, 1886| lábát kellett amputálni.~- Ah. Elvágtad a lábát?~- El.
81 III, 1886| hanem inkább megtetézi.~- Ah, igazán nagyon szép asszony!
82 III, 1886| Gyõryére folyik a szavazás.~- Ah úgy? - mondám magamban s
83 III, 1886| bajsszal, nagy bottal kezében~Ah messze van még az, mire
84 III, 1886| Nálunk?~- Igen, 1849-ben.~- Ah, ön hát orosz?~- Az vagyok,
85 III, 1886| A T. HÁZBÓL [okt. 13.]~Ah, a kedves Kornél beszélt.~
86 III, 1886| kormánypárt »puskaportartója«.~Ah, végre! Annyi ellenzéki
87 III, 1887| új könyv és egy új név!~Ah, de minek is mondom, hogy
88 III, 1887| támad a férfisorokban!~- Ah nini, hogy megszépült ez
89 III, 1887| Ez gróf Zichy Jenõ.~- Ah.~- Ha tehát fenséged Pestre
90 III, 1887| Nyájasan bólogat maga elé:~- Ah, a kis Mici baronesse...
91 III, 1887| már megjött Párizsból... ah, ah a kis Kesztölczy komtesse...
92 III, 1887| megjött Párizsból... ah, ah a kis Kesztölczy komtesse...
93 III, 1888| választ is õ adta meg. »Ah, kérlek, ne is szólj, kitalálom
94 III, 1888| No, de meg is érdemli.~Ah, önök kedves Tisza, kedves
95 III, 1888| számadásunk lesz elõbb.~- Ah, ugyan mi? - kérdé a kapitány
96 III, 1888| Budapestrõl. Mi újság Párizsban?~- Ah, ott most mindenki Andrássy
97 III, 1888| póni-kifliket süt, Mucker!~- Ah, tudják meg, uraim - kezdé
98 III, 1888| nevét kiáltá a jegyzõ.~- Ah, a szép államtitkár beszélt
99 III, 1888| nál:~- Gróf Andrássy Manó!~Ah! A Ház legnagyobb humoristája!
100 III, 1888| félrevezette a folyosót.~Ah végre! A jegyzõ elkiáltja:~-
101 III, 1888| bolygó lélek« Pázmándy Dénes. Ah, a Dini! A nagy csacsogó.
102 III, 1890| Vagy még nem kezdtétek meg? Ah, te is itt vagy Aladár? (
103 III, 1890| dzsentri, a harmadik... ah, inkább ne is beszéljünk
104 III, 1890| egy norvég tudós lesz.~- Ah, egy középkori angol író.~-
105 III, 1890| felkiáltásokkal vegyesen.~- Ah! Ah! Ön úgy látszik most
106 III, 1890| felkiáltásokkal vegyesen.~- Ah! Ah! Ön úgy látszik most ébredett
107 III, 1890| puha keze megigazgatta! Ó, ah! (Helfy ugyanis ásít egyet.)
108 III, 1891| egyiken otthoni postabélyeg. Ah, ez a szülõföldrõl jõ. Üdvözlégy,
109 III, 1891| Jósika. Azaz csak volt! Ah! Milyen avas szag! Hagyjuk
110 III, 1891| megkérdé, kire gyanakszom.~Ah, milyen bárányka voltam
111 III, 1891| de össze is törhetem...~Ah, összetörni! Milyen gondolat!
112 III, 1891| gondolata volt!~S még akkor is, ah, még akkor is marad egy
113 III, 1891| konsternáció támadt erre. Egy »ah« lebbent át a Ház összes
114 III, 1891| belle vue... a jó kilátás. Ah, a jó kilátás! E kilátásokért
115 III, 1892| játékot szokott venni.~- Ah, a Cserrnovics! suttogják
116 III, 1892| akikkel rokonszenvez... Ah, hiszen ez egy egészen másik
117 III, 1892| idén leölni?~- A kolerát.~- Ah, a fekete asszonyt? Ön fél
118 III, 1892| Russie szaga árad szét. Ah, milyen pikáns egy illatocska!
119 III, 1892| polgári házasságot.~Oh, ah, oh! susogtak a hullongó
120 III, 1892| politikája ellen pattogott. Ah, valóban öregszünk...~Utána
121 III, 1892| bankettjeirõl hozott ide.~Ah, milyen üde illat és levegõ.
122 III, 1892| kigyullad, szemei fénylenek. Ah, milyen gyengeség. De nem
123 III, 1892| igazságtalanok voltunk iránta. Ah, végre rehabilitált bennünket...~
124 III, 1892| párával telített levegõben.~...Ah, mit beszélek! Ez a levegõ,
125 III, 1893| Huszonöt év sietett tova azóta! Ah, milyen boldog ez a két
126 III, 1893| mennyire finomított alakban! Ah, ez az illedelem! Szép,
127 III, 1893| fölséges orr! - mondják. Ah, az a csodálatos, megbecsülhetetlen
128 III, 1893| múzsa?~És mit is mondott? Ah, tudom már. Az Elõszóhoz
129 III, 1893| végzettek elõtt gerjeszt.~Ah, mit érezhet ez a kis emberke,
130 III, 1893| más dolog tartotta lázban.~Ah, milyen más egyébkor a színházi
131 III, 1893| púroszokat és félnek tõlük. Ah, a Brézelék szemkarikái
132 III, 1893| törõdött a tisztviselõkkel sem. Ah, az emberek igazán rosszak.
133 III, 1893| kibontakozzék egészben... Ah, ti az Ikarosz regéjét mormogjátok.
134 III, 1893| a püspökök összevesztek.~Ah, de csak füst volt mindez,
135 III, 1893| A Párkákat - felelé.~Ah, a Párkákat! Hogy leereszkedjenek
136 III, 1893| mindössze akar valamit. Ah istenem, hát mi van ebben?
137 III, 1893| ír majd a »Nemzet«-ben.~- Ah!~- Nos, igen. Ez csak afféle
138 III, 1893| Lánczy Leó is megjelenik.~- Ah, az új képviselõ! - mutogatják.~
139 III, 1893| Szapáry László kezd beszélni.~Ah, a kis Szapáry László. A
140 III, 1893| és igazi sikert ért el. Ah, milyen élvezet volna ilyenkor
141 III, 1893| törõdik a másik pillanattal?~Ah, a másik pillanat! Ki tudja,
142 III, 1893| várja a Miskolc javulását. Ah, milyen fölséges gondolat
143 III, 1893| beszélgetett néhány képviselõvel:~- Ah - szólt a ravasz kis Sturm -,
144 III, 1893| tárgyalnak?~- A tanítókat.~- Ah, szegény ördögök! - selypítették.~
145 III, 1893| semmi izgató, semmi érdekes? Ah, a szegény ördögök fizetését...
146 III, 1893| többé.~Szilágyi állt fel. Ah, Szilágyi! De hogy nézett
147 III, 1893| Kedves feleségem, Klári!~Ah, mennyire bolonddá tettek,
148 III, 1893| és azután térjen vissza.~Ah, Klára! Mennyi kísértésnek
149 III, 1893| csalfa mágnásasszonyhoz. Ah, Klári, csak egy asszony
150 III, 1893| vannak a szemeid alatt.~- Ah, Klári, te okos asszony
151 III, 1893| elvégezni egy ilyen ügyet! Ah, Klára, te nem érted az
152 III, 1894| valamikor a fejemben!«~*~Ah, igazán, én sem mondhatok
153 III, 1894| elõszóért?~- Az Almanachba.~- Ah, önt a Singer-Wolfner cég
154 III, 1894| vonagló mosoly jelent meg.~- Ah, uram - szólt mélabúsan -,
155 III, 1894| ismerõs, talán tanulótárs. Ah, de micsoda szemek azok!
156 III, 1894| hogy mi lakik bennem.~- Ah - szólt õ bámulatosan tündöklõ
157 III, 1894| fölébredhet.~III. Az Előszó témája~Ah, Klári, milyen boldogság
158 III, 1894| rengeteg kellõ közepén.~Ah, milyen elõkostoló volt
159 III, 1894| érintkezik, a másik a kabáttal.~Ah, szegény Lulu! Kossuth Lajos
160 III, 1894| akaratlanul felkiált:~- Ah, a, a gróf Schlick!~Czorda
161 III, 1894| liferál szavazatot, csak fát. Ah, kedves Luczenbacher úr,
162 III, 1894| hetek óta van pertraktálva. Ah nini, az ismerõs kép! A
163 III, 1894| rideg volt, szinte szürke. Ah jaj, halottakat melegen
164 III, 1894| tartanak ülést az egerekkel.~Ah, micsoda zsibongás tölti
165 III, 1895| aludni egy szalmazsákon. Ah, az ember roppant gyenge,
166 III, 1895| gyûlésre szándékod van...~- Ah, üres beszéd. Vén, lomha
167 III, 1895| szoknyasuhogást hallottam. Ah, ez a Borcsa, a szép nyúlánk
168 III, 1895| mondatok bontakoztak ki:~- Ah, vegyen tõlem valamit, kedves
169 III, 1895| csintalankodásért! De ezek a beszédek, ah ezek a huszonhárom évig
170 III, 1895| kidörzsöljük a szemeinket. »Ah, milyen gonoszat álmodtunk!«~
171 III, 1895| mint kilenc minisztert.~Ah, belül talán, belülrõl megvan
172 III, 1895| szemöldökei uralkodnak. Ah, a verebek nem egészen bolondok,
173 III, 1895| átható mély tekintetével.~- Ah, már beleunt - gondolták. -
174 III, 1895| most is a munkához siet. Ah, az egész különbség az a
175 III, 1895| jön a nemzetiségi kérdés.~Ah a nemzetiségi kérdés! Mily
176 III, 1895| esetleg tisztét betölteni.~Ah, hát ez is ok? Tizenöt éve
177 III, 1895| Gyula?~- Wlassics Gyula.~Ah, Wlassics Gyula! Kitört
178 III, 1895| átszûrt dedukciókat mond el. Ah, Wlassics ügyes, roppant
179 III, 1895| csak akkor nézett szét.~Ah, bárcsak ne nézett volna
180 III, 1895| birtoka víz alatt van...~- Ah - mondja Tasziló gróf, meg
181 III, 1895| szöglet ösmerõs, barátságos.~- Ah, milyen kellemes itt.~Pedig
182 III, 1895| Megszólal végre a csengettyû. Ah, kedves hangok! De régen
183 III, 1895| volt ez az akkori Háznak. Ah, milyen gyerek volt az akkori
184 III, 1815| kevesen voltak hivatalosak. Ah, lesz mit beszélni a városban
185 III, 1815| kilátásban levõ gúnynyilaktól! Ah! Ezek az átkozott mérges
186 III, 1815| szomorú... Egy mater dolorosa.~Ah, a régi arc ez még. Az,
187 III, 1815| írni ugyanazon témáról.~Ah istenem, olyan kábult a
188 III, 1815| létezõ bizottság elõtt.~... Ah Nyitra, drága Nyitra! Te
189 III, 1896| parlamentek botrányokat.~Ah, bizony öreg már a parlament,
190 III, 1896| források, s várnak rád. Ah, milyen szép itt minden.
191 III, 1896| mindennap kompromittálni fogják.~Ah, milyen élvezet lesz a gonosz
192 III, 1896| Horánszky Nándor.~A KLUB TITKAI~Ah, micsoda érdekes egy hely
193 III, 1896| kíváncsiság hajtott ide.~Ah, az asszonyok, ezek a hálátlan
194 III, 1896| hanem dr. Neumann Ármin.~Ah, bolondság! Próza, átkozott
195 III, 1896| bontakozott ki Nesztórnak.~Ah, milyen mosoly hasadt ki
196 III, 1896| Minden arc kimosolyodott. Ah, a Kiss Pali! A derék, a
197 III, 1896| elõkelõ a származásunk. Ah, azok a régi legendák! Mikor
198 III, 1896| elnyújtózkodott élõket is.~Ah ezek a mostani napok! Verõfényesek.
199 III, 1896| ragályos, veszedelmes tárgyat. Ah, rettentõ erõs a tanár úr,
200 III, 1896| mégis végig kell hallgatnia. Ah, milyen rossz idõben is
201 III, 1896| csöndben aludhassanak! És ah - a glória mégsem akart
202 III, 1896| pótolja. De Sághy is eltûnt és ah - csak harmincheten maradtak,
203 III, 1896| magasztalja legjobban az elõdöket. Ah, hogy tapsoltak Bethlennek,
204 III, 1896| inkriminált nyilatkozatát.~...Ah! A szélsõbalnak egy pillanatra
205 III, 1896| lehetetlen unalom elkergetésével. Ah, meddõ vállalkozás! A szélsõbal
206 III, 1896| a folyosó fölkeresésére. Ah, a folyosó. Ez a drága oázis,
207 III, 1896| kit érdekel ez a folyosón? Ah, az öreg Lakatos Hentallerrel
|