Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| bárót és Gorove Istvánt hallgatta ki a király. Az értekezletek
2 I, 1877| diadalkiáltásokba.~Szomorúan nézte és hallgatta ezt egy tíz-tizenkét éves
3 I, 1878| tudott, szelíd mosolygással hallgatta végig, így szólt oda Ivorhoz:~-
4 I, 1879| közönség mintegy áhítatteljesen hallgatta a nagy mûvésznõt e szép
5 I, 1880| karzaton a nép is könnyezve hallgatta Shakespearet, nem úgy, mint
6 I, 1880| tartozik köszönettel, amiért hallgatta vagy mulattatta a bankett
7 I, 1880| ki már egy fél óra óta hallgatta türelmesen a derék asszonynéni
8 I, 1880| kitörõ tapsok és kacaj között hallgatta a kiváló irodalmi újdonságot,
9 I, 1880| Szerényen megült a »ház«-ban, és hallgatta az öregebbeket. Tanult elõbb,
10 II, 1881| sokaság mély figyelemmel hallgatta.~Mélyen tisztelt írók és
11 II, 1881| zagyvalékot.~Horváth Gyula csak hallgatta egy darabig, hanem azután
12 II, 1881| kikészítési forgalomról.~Senki sem hallgatta.~Elfogadtatott minden -
13 II, 1881| dörmögve hallgatott el s hallgatta a miniszterelnököt tovább,
14 II, 1882| Mikor az orvosi tanfolyamot hallgatta, valamelyik pajkos orvosnövendék
15 II, 1882| jelenségre, s senki sem hallgatta Sárközy Aurélt.~Ami különben
16 II, 1882| tartományokat, mindenki hidegen hallgatta, hanem mikor aztán elmondá,
17 II, 1882| a természettudományokat hallgatta nagy mohósággal a felsõ
18 II, 1882| hozzá s nagyobb számban hallgatta, mint saját pártja, szörnyû
19 II, 1882| Munkácsy nagy érdeklõdéssel hallgatta a híres magyar államférfiú
20 II, 1882| olvasta az alkotmánytant, hallgatta Szilágyit és Wenzelt - s
21 II, 1882| bizottságának véleményét meg nem hallgatta, melyet Szapáry ezúttal
22 II, 1882| sõt feszült figyelemmel hallgatta a Ház. Prónay e beszédével
23 II, 1882| kezdetben meglehetõs apatiával hallgatta. Õ pedig annál drasztikusabb
24 II, 1882| figyelemmel és méltánylással hallgatta az egész Ház pártkülönbség
25 II, 1883| Összeolvastam. Negyvennégy ember hallgatta, hogy milyen nehéz lesz
26 II, 1883| az arcokon, és senki sem hallgatta meg sollemnitassal Ugron
27 II, 1883| reumája van.~Tisza Kálmán hallgatta, figyelemmel hallgatta egy
28 II, 1883| Kálmán hallgatta, figyelemmel hallgatta egy darabig, hogy mit darálnak
29 II, 1883| karzaton nagy figyelemmel hallgatta e beszédet egy feltûnõen
30 II, 1883| izgatott, olyan nyugodtan hallgatta a legerõsebb kifejezéseket,
31 II, 1883| foglalkozzanak.~Csak Madarász bácsi hallgatta figyelmesen, mintegy tüntetni
32 II, 1883| jámbor Péchy Tamás csak hallgatta... hallgatta türelmesen
33 II, 1883| Tamás csak hallgatta... hallgatta türelmesen egy darabig,
34 II, 1883| végkimerülés jutott.~Senki sem hallgatta. Pedig úgy beszélt, mint
35 II, 1883| alatt lenne.~Nem is igen hallgatta senki, pedig több figyelmet
36 II, 1883| asszony, Kürthy Emilné, hallgatta figyelmesen Prileszky Tádét,
37 II, 1883| jó Lázár Ádám megelégedve hallgatta, míg Tibád felolvassa a
38 II, 1883| zsidó. Nagy figyelemmel hallgatta a tárgyalást. Közvetlen
39 II, 1883| Péter; az is figyelmesen hallgatta.~A mai (csütörtöki) tárgyalás,
40 II, 1883| Eötvös olyan lelkesedéssel hallgatta, mint a fösvény a pénz csengést.~
41 II, 1883| közönség elfojtott lélegzettel hallgatta: hol ér ez véget? Csak néha-néha
42 II, 1883| végzést némán, közönnyel hallgatta.~A védõk a váratlan fordulatot
43 II, 1883| mély csendben, figyelmesen hallgatta, nem zavarván azt semmi
44 II, 1883| bizonyos elégedetlenséggel hallgatta; hanem mikor aztán Eötvös
45 II, 1883| hogy Móric szándékosan hallgatta el vallomásában atyjának
46 II, 1883| Apor (ki tegnapelõtt édesen hallgatta ükapjának, Laczkfi-Apornak
47 II, 1883| grammatikusok között.~Mély csendben hallgatta a Ház Szilágyit, s kivált
48 II, 1883| figyelmetlenségben, s gyönyörködve hallgatta Apponyit, ki mai beszédjével
49 II, 1883| hangja.~Mély figyelemben hallgatta a Ház a szép beszédet, mely
50 II, 1883| napi vita, hogy senki sem hallgatta a beszédeket. S e tekintetben
51 II, 1883| gyanúsít«.~Kínos feszültségben hallgatta ezután a Ház a beszéd további
52 II, 1883| merülve, de mégis figyelmesen hallgatta Törsöt, ki az egykori diétai
53 II, 1884| emlékbeszéd volt. Szomorú arccal hallgatta az öreg Pauler az elnöki
54 II, 1884| derék úriember mosolyogva hallgatta tanácsomat, s mikor elváltunk,
55 II, 1883| Hegedüs és Szapáry Gyula hallgatta õket illedelembõl.~Grubert
56 II, 1883| kinek? Hiszen mosolyogva hallgatta mindenki.~S az a felületes
57 II, 1883| derû látszott elömleni, míg hallgatta. (Talán az teszi olyan jókedvûvé
58 II, 1883| zúgással, hol derültséggel hallgatta, de arról ugyan egyetlen
59 II, 1883| várta mindenki.~Senki sem hallgatta a Tisza és mellékfolyóinak
60 II, 1883| A vízi vitát senki sem hallgatta.~Alig várták az ülés végét,
61 II, 1884| Csizik István uram közönyösen hallgatta mindezeket, s csak annyit
62 II, 1884| zeneszerzõnknél magyarabb) szinte ott hallgatta a meiningenieket, s édesdeden
63 II, 1884| öreg Bánffy Dániel is ébren hallgatta, s oly néma csöndben beszélt
64 II, 1884| voltak rosszabbak, csak a Ház hallgatta a másik fülével.~Hanem ma
65 II, 1884| a legnagyobb figyelemmel hallgatta, kiment a beszéd után, mintegy
66 II, 1884| ellen.~Csupán egyetlen ember hallgatta.~De azt is csak abból lehet
67 II, 1884| nagy szemeket meresztve hallgatta, de Benedek urat az ki nem
68 II, 1885| tiszteletteljes figyelemmel hallgatta az egész Ház is, mert meg
69 II, 1885| kelepelését.~Elandalodva hallgatta a derék Göndöcs, aki legutóbb
70 II, 1885| megkapitulálni!~Nagy élvezettel hallgatta ezeket hátul a nõi karzat
71 II, 1885| is bizonyos kedvteléssel hallgatta a jóízû, okos szónokot,
72 II, 1885| Kíméletes, jóakaró figyelemmel hallgatta a Ház, sõt meg is éljenezte
73 II, 1885| még Csanády is elandalodva hallgatta.~Mintha csak meséket mondana
74 II, 1885| kigömbölyödött ábrázattal hallgatta Andreánszkyt. Csupán a félliberálisok
75 II, 1885| Láng Lajos gyönyörködve hallgatta ketrecébõl, s amint üde
76 II, 1885| nézte és egy fül, mely õt hallgatta.~S nemcsak õ beszélt, de
77 II, 1885| magasabb harcászatból.~Az öreg hallgatta, figyelte egy darabig türelmesen,
78 II, 1885| leventék. Az ember nézte és hallgatta, de nem volt vele tisztában;
79 II, 1885| ácsorgott visontai Kovács; hallgatta a közeledõ vagy távolódó
80 II, 1885| Tamás maga is mosolyogva hallgatta a ferbli-interpellációt,
81 II, 1885| eleinte mord, közömbös arccal hallgatta Szilágyit, látván, hogy
82 III, 1886| jobboldalon. Az ellenzék nyugodtan hallgatta a pénzügyminiszter gondosan
83 III, 1886| rokonszenves figyelemmel hallgatta az egész Ház Berzeviczyt (
84 III, 1886| rokonszenves figyelemmel hallgatta és helyeselte beszédjét,
85 III, 1886| beszédet.~Tisza csendesen hallgatta õket. Talán arról gondolkozott
86 III, 1886| méltóságteljesen.~A Ház szörnyülködve hallgatta. A jobboldali padokon síri
87 III, 1886| Vilmosnak, de azt már senki sem hallgatta, mert hiába, felelni csak
88 III, 1886| szomszédjainak.~Merengve hallgatta, szíve megolvadozott apródonkint.~-
89 III, 1886| Komoly, ünnepélyes arccal hallgatta a Kálnoky kinyilatkoztatásait,
90 III, 1886| Tisza ezt is csendesen hallgatta és bánatosan nézett szét
91 III, 1886| bolgár ügyben és senki sem hallgatta a pécskai Gaál érvelését,
92 III, 1886| végig csendesen és nyugodtan hallgatta, de a kézirat említésénél
93 III, 1886| Apponyi.~Nagy figyelemmel hallgatta az egész Ház, hát még a
94 III, 1887| beszédjéhez: mély figyelemmel hallgatta Neiszidler és Szalay Ödön.
95 III, 1887| Ház feltûnõ rokonszenvvel hallgatta, s a többség néhányszor
96 III, 1887| svádájánál, és csak Fackh Károly hallgatta figyelmesen.~Beszélt még »
97 III, 1887| is. De õt már senki sem hallgatta.~Az ülés végén egy kicsit
98 III, 1887| ellenzék is, rokonszenvesen hallgatta a jeles fiatal képviselõt.~
99 III, 1887| Házat, mely pedig korántsem hallgatta úgy a gróf beszédét, mint
100 III, 1887| galambszelíd tekintettel hallgatta az egyes szónokokat, elhatározván
101 III, 1887| miniszterelnök, mosolyogva hallgatta. Az újságírói karzaton a
102 III, 1887| az is közte lehetett. Nem hallgatta azt, lelkem, senki.~- De
103 III, 1887| visszafeküdt, és egy darabig még hallgatta félálomban a csecsszopó
104 III, 1887| egy-egy diskuráló csoportnál. Hallgatta adomáikat, s maga is mondott.
105 III, 1887| tetszészaj.~Csak az ellenzék hallgatta még mogorván. De amint a
106 III, 1887| Házat, mely elég figyelmesen hallgatta e tereferét.~Csak a miniszterelnök
107 III, 1888| bársonyszékbe, s kedvetlenül hallgatta, amint aztán a nagy golyóbisokat
108 III, 1888| voltak ritkák, s azokat hallgatta a Ház nagy élvezettel.~Most
109 III, 1888| s velünk elbeszélgetve hallgatta Horváth Gyulát.~- Ez egy
110 III, 1888| is feltûnõ rokonszenvvel hallgatta a fiatal szónokot; találgatván,
111 III, 1888| rémülést színlelõ tekintettel hallgatta Ugront, fogai vacogni látszottak,
112 III, 1888| tüzesedõ vitát szelíden hallgatta, mint egy áldozatra szánt
113 III, 1888| s estenkint elandalogva hallgatta a vékony falon keresztül
114 III, 1888| szokatlan érdeklõdéssel hallgatta.~A mamelukok elámulva mondogatták:~-
115 III, 1888| A szegény anya könnyezve hallgatta az ügyvédet, szomorú panaszos
116 III, 1888| mögé; mert akkor az apa hallgatta szárnypróbálgató fiát (s
117 III, 1888| párt. Az ellenzék elnémulva hallgatta. A szélsõbal öreg fejei
118 III, 1888| elõtt.~A pártja sem igen hallgatta. Még a hû tigris Uray is
119 III, 1888| egyetlen öreg anyóka maradt és hallgatta.~A gyorsírók felpislantottak
120 III, 1888| tiszteletreméltó higgadtsággal hallgatta Eötvös gúnyolódásait mindvégig,
121 III, 1888| óráig, s lélegzet elfojtva hallgatta. Csak néhány habaréki járkált
122 III, 1888| karzatról nagy érdeklõdéssel hallgatta Rossi: a színész, a színészt.
123 III, 1888| tartotta. Élénk figyelemmel hallgatta a Ház, bizonyos rokonszenvvel
124 III, 1888| illendõ nagyrabecsüléssel hallgatta az oppozíció legnagyobb
125 III, 1889| csöndben, nagy figyelemmel hallgatta, pártja pedig nem egyszer
126 III, 1889| rokonszenves figyelemmel hallgatta, pártja pedig sûrûn fakadt
127 III, 1889| nyugodtan és rokonszenvvel hallgatta az ellenzék, de midõn aztán
128 III, 1889| A kormánypárt mogorván hallgatta. Némelyek elégikus hangulatban
129 III, 1889| kormánypárti képviselõ állva hallgatta Péchyt.~- Helyre! Helyre! -
130 III, 1889| képességének. Jókai Mór irigyen hallgatta: »Istenem, mekkora fantázia!«
131 III, 1889| Teleki Géza gróf búsan hallgatta ezeket s elkeseredve mormogá:~-
132 III, 1889| megsértve.~Orbán megsemmisülve hallgatta az elementáris erõvel kitörõ
133 III, 1889| jégfagyosan, majdnem zordonan hallgatta. Látszott, hogy elejtik
134 III, 1889| szótlanul majdnem összezúzva hallgatta. Még Károlyi Gábor is önnön
135 III, 1889| védõje védence képviseletében hallgatta Tiszát. Pázmándy Dini így
136 III, 1890| beszédet láthatólag meghatva hallgatta a miniszterelnök, ki sötét,
137 III, 1890| barázdákat a papíron, s hallgatta félfüllel a mi sopánkodásainkat,
138 III, 1890| A Ház nagy figyelemmel hallgatta a tárgyilagos beszédet,
139 III, 1890| talpraesetten.~Tisza fejbólongatva hallgatta helyérõl, de midõn így kezdé
140 III, 1890| a karzaton megdicsõülve hallgatta a város »fogadott fiát«,
141 III, 1890| A jobboldal is kedvtelve hallgatta »Kossuth palatinusának«
142 III, 1890| nem ugrott a vitába. Némán hallgatta a szélbali szónokokat. Tibád
143 III, 1890| kormánypárt is szívesen hallgatta. Ott is sok a virágkedvelõ.~
144 III, 1890| szavakat megilletõ tisztelettel hallgatta majdnem egészen végig. Azért »
145 III, 1890| eshetett jól.~Lefegyverkezve hallgatta az ellenzék. Nem volt már
146 III, 1890| megjegyzést is elveszítsen. Végighallgatta a jegyzõkönyvet, az elnöki
147 III, 1890| beváltását. Látható rokonszenvvel hallgatta az ellenzék is.~Tisza felszólalásának
148 III, 1890| regényét.)~Mert Jókai ott hallgatta a mediumon nagy élvezettel,
149 III, 1890| beszédet nagy kegyelettel hallgatta a Ház, csak Komlóssy kotyogott
150 III, 1890| szempontoknak.~Csendesen hallgatta a vita ezen momentumát gróf
151 III, 1891| arculatán, mély figyelemmel hallgatta Apponyit s a baloldalon
152 III, 1891| Náday az írói karzatról hallgatta végig.~Mikor letelepedett,
153 III, 1891| szabadelvû párt megigézve hallgatta.~»Nincs szebb muzsika az
154 III, 1891| komájának, aki a karzatról hallgatta:~- Ma nem voltam nagyon
155 III, 1891| szelíd volt. Nagy figyelemmel hallgatta a Ház, s beszédjének bizonyára
156 III, 1891| Szilágyira, ki mosolygó arccal hallgatta végig a nagy attakot, melynek
157 III, 1891| kert...~Szilágyi nyugodtan hallgatta. Csak néha mozdult meg idegesen,
158 III, 1891| Ház fojtott lélegzettel hallgatta a nagy szónokot s az ellenzék
159 III, 1891| mameluk tábor közömbösen hallgatta egy ideig: Hadd harapdálja
160 III, 1892| aki bukás számûzetésében hallgatta a parlamenti viták, viharok
161 III, 1892| miniszterelnök megelégedetten hallgatta. Egy nagy kõ esett le a
162 III, 1892| az ellenzék is élvezettel hallgatta Darányit, aki azzal is megfenyegette
163 III, 1892| nyugtalanul fészkelõdve hallgatta a szónokot, aki sok mindenfélérõl
164 III, 1892| palástomat.~Az elnök csodálkozva hallgatta székén a fergeteg süvítését.
165 III, 1892| nélkülözött t. házi levegõ és hallgatta buzgón a szónokokat. Lassan,
166 III, 1892| figyelem.~Csak két ember hallgatta már délután Sima Ferencet:~
167 III, 1892| Az egész Ház borzadozva hallgatta a nemzeti párti mesemondót,
168 III, 1892| mûködött, Apponyi gyönyörködve hallgatta; szótlanul visszahúzódva,
169 III, 1892| az ellenzék is csendesen hallgatta a szokatlanul mély látású
170 III, 1893| mint ahogyan édesdeden hallgatta az egész Ház; nem voltak
171 III, 1893| egyes-egyedül - élvezettel hallgatta, és boldogan mosolygott
172 III, 1893| ellenzék lanyha kedéllyel hallgatta Gyõrffyt, ki mindjobban
173 III, 1894| uramfia, mi történt? Csak hallgatta, csak hallgatta a nagy miniszterelnök,
174 III, 1894| történt? Csak hallgatta, csak hallgatta a nagy miniszterelnök, a
175 III, 1894| belõle. Nyugodtan, csendben hallgatta a Ház. A folyosókon jobban
176 III, 1894| párt komoly figyelemmel hallgatta, ahogy illik egy óriás többséghez.
177 III, 1894| eljött is, szfinkszerû arccal hallgatta, hogy paskol bennünket az
178 III, 1894| között foglalna helyet.~A Ház hallgatta is némely helyeknél figyelemmel,
179 III, 1894| jobboldal nagy élvezettel hallgatta, amint férfiasan szétütött
180 III, 1894| amiért is a Ház figyelmesen hallgatta, s bár sok kellemetlent
181 III, 1894| levelet írt a választóinak és hallgatta a tenger mormogását.~Farbakyhoz
182 III, 1894| egyre beszélt, senki se hallgatta, de mégis beszélt, Szilágyi
183 III, 1894| elnök aggodalmas homlokkal hallgatta Wekerlének a nemes nemzeti
184 III, 1894| némán, ingerültség nélkül hallgatta.~Olyan volt az egész jelenet,
185 III, 1894| makacssága. Félkönyökre dûlve hallgatta Justh Gyulát, a Wekerle
186 III, 1895| stb.«~Az öreg költõ csak hallgatta, hallgatta a sok szép beszédet,
187 III, 1895| öreg költõ csak hallgatta, hallgatta a sok szép beszédet, míg
188 III, 1895| ceruzáját és figyelemmel hallgatta a szónokot, aztán így szólt: »
189 III, 1895| remeknek ösmert el.~Ucsu is hallgatta a beszédet és egy merész
190 III, 1895| fejét könyökére támasztva, hallgatta a szónokokat.~Sajátságos
191 III, 1895| helyet, s nagy figyelemmel hallgatta a szónokokat. Olykor hátrafordult
192 III, 1895| Ez õ!~Templomi csöndben hallgatta barát és ellenség most elsõ
193 III, 1895| Bánffy Dezsõ ragyogó arccal hallgatta Wlassicsot, s mikor fölhangzottak
194 III, 1895| Az ellenzék tetszéssel hallgatta az interpellációt, Meszlényi
195 III, 1895| meglehetõsen telt Ház mély csöndben hallgatta az ósdi »magyar-magyart« -
196 III, 1895| elöljárva a türelemben, hallgatta a szónokot.~Az éppen most
197 III, 1895| Mondom, ravaszkás mosollyal hallgatta ezt Bánffy - mintha nagyon
198 III, 1895| túlságos tapintat miatt hûvösen hallgatta az igen derék párttagot.~
199 III, 1895| nyakán.~S a Ház elandalodva hallgatta, úgy, ahogy Szilágyit szokta.
200 III, 1896| Kálmán, ki sugárzó arccal hallgatta az ajtónál kis fekete sapkáját
201 III, 1896| hideg ércén pihent, úgy hallgatta, és okos acélkék szemeiben
202 III, 1896| csöndesen összehúzódva hallgatta a visszatetszõ témát, egyetlen
203 III, 1896| tárgyalnák. (Azt még sohasem hallgatta meg emberfia.)~Pedig odabenn
204 III, 1896| és mind csak Kristóffyt hallgatta. Gróf Károlyi Sándor a Falk
205 III, 1896| Nagyon rokonszenvesen is hallgatta, mert tudnivaló, hogy a
206 III, 1896| a tisztelt Ház most sem hallgatta a beszédet, hanem kihúzódva
|