Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| veszteségben. De a baj nem jár egyedül. Az öreg közmondásoknak
2 I, 1873| olvassa mindenki, mikor egyedül van, és nem fog megbotránkozni
3 I, 1874| nem tudni, mert a felség egyedül, tanúk nélkül beszélt a
4 I, 1874| ezután is nélkülözni fogja az egyedül biztos alapot.~30. sz.,
5 I, 1874| fogadtatnak, s teszik azt egyedül beszélési viszketegbõl,
6 I, 1874| a kérdés mármost, vajon egyedül a függetlenségi párt akarja-e
7 I, 1874| rendszerváltoztatás helyett - mi egyedül ránthatna ki a bajból -
8 I, 1874| az, mely az összműködés egyedül lehető jó eredményei helyett
9 I, 1874| nem veheti igénybe, hanem egyedül kénytelen végezni az egész
10 I, 1874| jogutódai életben vannak, egyedül ők bírják ezen jogot. Ha
11 I, 1874| azonkívül orzási merénylet az egyedül a szerzőt illető szellemi
12 I, 1875| az egyesítõ kapocs, mely egyedül az elvek harmóniájában lelhetõ
13 I, 1875| hozzájok, mint annakelõtte, az egyedül abban leli magyarázatát,
14 I, 1875| minisztériumok költségvetései közül egyedül még a honvédelmi minisz
15 I, 1875| azon magaslatról, melyen egyedül a közérdeknek kell tollát
16 I, 1877| is. Ha hibás valaki, az egyedül én lehetek - amiért kiadtam
17 I, 1877| a szerbek is, vagy csak egyedül a szerbek, megveretnének,
18 I, 1877| zavarosban halászók.~Míg szemközt egyedül az - Igazság.~Cassagnac
19 I, 1877| siránkozó hangon -, hiszen az ő, egyedül az ő kedvéért tettem.~-
20 I, 1877| Besze János bátyánk, kinek egyedül adatott meg a természettõl
21 I, 1877| kereskedelmi miniszter, ennek egyedül Chlumetzky az oka, amiért
22 I, 1877| szerint a mennybeliek gondja egyedül mi vagyunk. »Magyarok istene«
23 I, 1877| köztársaság híve.~A marsall tehát egyedül áll az egész nemzettel szemben!~
24 I, 1877| Üstökös« egy munkatársa jár el egyedül korrektül, a sajtó méltóságát
25 I, 1877| egész világtól elhagyatva, egyedül harcolnak utolsó csöpp vérig.
26 I, 1878| ami diadalra segíti, az egyedül orgánumának, a Kelet Népé-nek
27 I, 1878| kapucinerét naponkint némán egyedül.~*~De amennyire Szana nem
28 I, 1878| uralkodó hit t. i. az, hogy egyedül a pénz üdvözíti az embert.~*~
29 I, 1878| csak írók; õ décorateur is.~Egyedül Monaszterli és Kuzmik-kal
30 I, 1878| Kétségbeesve rohant el a Házba egyedül.~Ott már szavaztak: tompán,
31 I, 1878| kormányzását ez idõ szerint egyedül véli lehetõnek, s mint amelynek
32 I, 1878| legmagyarabb és ez idõ szerint egyedül akotmányos és parlamentáris
33 I, 1878| Senyeitõl leginkább, sõt talán egyedül közjogi álláspontja miatt
34 I, 1878| sokat néz errefelé.~Ilonka egyedül ült hát ott, nézte a kék
35 I, 1878| körülmények úgy hozták, hogy egyedül maradt egypár pillanatra
36 I, 1878| kérette anyjával, de csak egyedül vezeté be elfogadó termébe,
37 I, 1878| tolvaj van benne bezárva egyedül. Megkérdeztük, ha lát-e?
38 I, 1878| folyik. Az a magyarázat bír egyedül jogosultsággal, hogy Ausztria -
39 I, 1878| még mindig szomjas, ekkor egyedül Franciaország hirdette a
40 I, 1878| parlamentek nélkül, megbukott egyedül a közundorodás leheletétõl
41 I, 1879| amikorra ígérte; de nem egyedül. Akkorára már vele van a
42 I, 1879| vehetné az erõnek, mely egyedül képes fönntartani az egyensúlyt
43 I, 1879| keze, hol meg az isten után egyedül hatalmas nagy urak szeszélye.~
44 I, 1879| Tisza Kálmánban a sajtó, ez egyedül »le nem kenyerezhetõ ellenfél«
45 I, 1879| árnyalatok vezérei összetartanak. Egyedül õtõlük függ, hogy elérjék
46 I, 1879| többség száma is, mely ma egyedül tartja még a lelket Tisza
47 I, 1879| Hát mindenesetre az volna egyedül észszerû, ha a zsarnok,
48 I, 1879| uralkodó családokkal képesíték egyedül. S az igénytelen hadnagyból
49 I, 1879| dominiumom, sem államhivatalom, egyedül irodalmi foglalkozásom után
50 I, 1879| kik elõre tudják, hogy az egyedül rendelkezõ hatalom árnyékában
51 I, 1879| meglazulására vezetett.~Ez, egyedül ez az oka a két szomszédos
52 I, 1880| De a királyné mit érne egyedül? Egész sereg van ott a szépekbõl.
53 I, 1880| vissza is jön, de már nem egyedül, hanem egy konstáblerrel,
54 I, 1880| távozott ezután, Miklóst egyedül hagyva, ki eleinte meg volt
55 I, 1880| is bírná el valamelyikük egyedül.)~A legutóbbi szomorú esetnél
56 I, 1880| jogaiban korlátoltassék, hanem egyedül azon indokból, mert e bálak
57 I, 1880| e jour-fixeket. És ez az egyedül helyes szempont.~Végül még
58 I, 1880| neveinket is meg tudja késõbb ön egyedül.~Íme a papírkosár levele.
59 I, 1880| Ha a csapások nem járnak egyedül, a szerencse se jár.~Mikor
60 I, 1880| aki mint Atlasz a világot, egyedül tartotta azt vállain, s
61 I, 1880| ott fog ülni párt nélkül, egyedül...~Hogy mi vitte rá Sennyeyt
62 I, 1880| mindenki, hogy a magatartás egyedül Tisza Kálmánnak szól.~De
63 I, 1880| azokat szenteknek, jóknak, egyedül üdvözítõknek. Egyetlen egyszer
64 I, 1880| temetõ. S õ ebben a temetõben egyedül lakik. Nem kellemes az neki
65 I, 1880| kosztom fizetetlen, s én egyedül, rokon, ösmerõs nélkül állok
66 I, 1880| idegen elemek lakoznak. Itt, egyedül itt van városias élet, az
67 I, 1880| hogy miben a leggyöngébb.~Egyedül vagyunk. Olyan a város,
68 I, 1880| helyeztessenek, vagy hogy egyedül is bármely olyan pályára
69 I, 1880| mint Ciszlajtániában, annak egyedül az az oka, hogy a magyarok
70 I, 1880| érvényesíthette. Nem állt egyedül e tekintetben, mindnyájan
71 I, 1880| ezen, a nemzeti önérzettel egyedül összeférõ változásra, az
72 I, 1880| Nem is bírná valamelyikük egyedül.)~A legutóbbi szomorú esetnél
73 I, 1880| vissza is jön, de már nem egyedül, hanem konstáblerrel, aki
74 II, 1920| marad. Megyek ki a szabadba egyedül. Egy pontot találnom kell,
75 II, 1921| takarékosságot nem úgy értjük, hogy egyedül csak Szapáry miniszter legyen
76 II, 1881| dobnak?~Ha valami, az menti egyedül õket, hogy az a vendég éppen
77 II, 1881| víg társaságban, hanem egyedül bujdosik, erdõk mélyén,
78 II, 1881| meg, terük szegényeknek egyedül az alsóbb néposztályokra
79 II, 1881| legnépszerûbb, úgyszólván egyedül népszerû írójának, Jókainak »
80 II, 1882| március 4-iki országgyûlésen egyedül Göndöcs volt ébren, míg
81 II, 1882| rögeszmém van, hogy én, egyedül csak én lelhetem meg az
82 II, 1882| értéküket megnevelheti, az egyedül a város-változtatás. Más
83 II, 1882| László bácsi nemes szívét egyedül magának szerezze meg.~A
84 II, 1882| szegre akasztotta. S nem egyedül volt, aki ezt tette. Tették
85 II, 1882| lelketlen állat is, csak õ áll egyedül. Mindenki gyönyörködhetik
86 II, 1882| elmaradt. A nagy zarándok egyedül járta be a szép Itáliát.~
87 II, 1882| Mért ne írnék? Én vagyok egyedül a Tisza-család azon tagja,
88 II, 1882| emelte.~Természetes, hogy itt egyedül a Ház méltóságának szempontjából
89 II, 1882| amikor nem vagyok velök egyedül.~Odescalchy Gyula két óra
90 II, 1883| hadd merengjen ott némán, egyedül, miképp kell megszüntetni
91 II, 1883| önhittségbe, hogy õket, egyedül õket akarják informálni
92 II, 1883| Most senki sincs ott: most egyedül lehet vele.~Horváth Gyula
93 II, 1883| Péchy Tamás, s látván, hogy egyedül az Albrecht fõherceg tizenkét
94 II, 1883| a pártot összetartja, az egyedül a tarokk.~A nagyságos klubban
95 II, 1883| asszony a kisfiát is elhozta. Egyedül az néz még körül érdeklõdve:
96 II, 1883| álomlátásai vannak, fél egyedül lenni.~Beláttam, hogy itt
97 II, 1883| Endrét. Õ képviseli még egyedül a parlamentben Lengyelország
98 II, 1883| valami, s odakünn hallgatni egyedül, éhgyomorra és Szécsen Antalt!!
99 II, 1883| hogy megsürgette Funták.~- Egyedül vagyunk: hol az a fiú? Most
100 II, 1883| elsorvadna.~Hát a védõk? A védõk, egyedül a védõk táplálnak jó reménységet.
101 II, 1883| nem antiszemita körökben egyedül vétetik lehetségesnek, ha
102 II, 1883| Mondtam föntebb, hogy egyedül Funták nem vesztette el
103 II, 1883| az éjek. Mikor ez a fiú egyedül van. Mikor megszûnnek csörömpölni
104 II, 1883| a Smilovics, hogy mikor egyedül marad, egyszerre többet
105 II, 1883| s mikor elment hazulról egyedül vagy a feleségével, rendesen
106 II, 1883| Egész természetes, hogy egyedül akar lenni a lelke háborodásaival!
107 II, 1883| tegnapi dicsõségén elmerengve egyedül ülõ Apponyi közbeszólt:~-
108 II, 1883| fogadta el.~- Nem maradhattam egyedül! - sóhajtá Irányi elszomorodva.~
109 II, 1884| látta az arcokon, hogy nincs egyedül.~- Most mindjárt határozzunk
110 II, 1883| érezte, hogy még nincs egyedül.~Itt jön Széll Kálmán is
111 II, 1883| szólna, egy félóráig jár egyedül kezeit hátrakulcsolva. Beszédje
112 II, 1883| diligencia sokáig!~A büfében egyedül Gromon ül, s amint jóízûen
113 II, 1883| megy a nagy tömegben egyedül...~A T. HÁZBÓL [máj. 13.]~
114 II, 1884| szónokolna, egy fél óráig jár egyedül, kezeit hátrakulcsolva.
115 II, 1884| kegyelmes úr reggelizni ment.~Egyedül ült le a nagy asztalhoz.~
116 II, 1884| miniszternek jólesett, hogy egyedül lehet egypár percig. Mert
117 II, 1884| beszédje, hogy ne lássák, s egyedül hagyják.~A sonkák, szalámik,
118 II, 1885| agglegényes ridegségben egyedül?~Csodálkozva rázta dús gesztenyefürtös
119 II, 1885| gesztenyefürtös fejét. Hogy élne õ egyedül? Mikor neki van a legjobb
120 II, 1885| Rettenetes látvány volt.~Egyedül a jó Hegedüs Sándor menekedett
121 II, 1885| tisztelt kollegáit, mert egyedül lévén az országban, nem
122 II, 1885| karzat alatt egy padban egyedül Bubics kanonok.~Hosszú szempillái
123 II, 1885| látszott. A piros székeken egyedül Trefort és a nagy emlékezõ
124 II, 1885| csupán egy alak járt-kelt egyedül a folyosókon.~A diskuráló
125 II, 1885| floreskálnak.~Van idõ, mikor egyedül áll Tisza. Csüggedten suttogják
126 II, 1885| folyosóra.~Jókai járkált ott egyedül.~- Még mindig Szilágyi beszél? -
127 II, 1885| folyosón azonban még mindig egyedül jár Jókai hátratett kezekkel,
128 II, 1885| javaslat ellen.~Nincs pártja, egyedül áll ott õsz hajával, rokonszenves
129 II, 1885| ott ül a mamelukok között egyedül, egészen egyedül.~A fényes
130 II, 1885| között egyedül, egészen egyedül.~A fényes fáklyák nem lobognak
131 II, 1885| betoppan, s látja, hogy egyedül van.~Ez Geduly superintendens.
132 II, 1885| Andrássy Gyulán mereng, ki egyedül ül egy pad szélén elõkelõen
133 II, 1885| hogy ne tegye. Gyalog és egyedül ballagott le Budáról egészen
134 II, 1885| Visinek is csak ez hiányzott, egyedül ez.~De bezzeg nem hiányzott
135 II, 1885| szónokolna, egy félóráig jár egyedül, kezeit hátrakulcsolva.
136 III, 1886| hátán hegedül,~Gyerek járja egyedül.~Nesze! első, második!~Nesze!
137 III, 1886| legyen bent, sem az anyja, egyedül találja, csendes vasárnapon
138 III, 1886| hatalmas alak Szilágyi, ha egyedül áll is. Mintha egy nagy
139 III, 1886| lekuporodott a helyére.~Ez volt egyedül, ez volt az oka, hogy ma
140 III, 1886| székeken nem volt senki. Tisza egyedül virrasztott a beszédek fölött.
141 III, 1886| kémlelõdik a Ház tájékain.~A vita egyedül Olay Szilárdnak kedvezett.
142 III, 1886| én szét - mondám -, mikor egyedül vagyok?« Egy lélek se volt
143 III, 1886| regens-herceg esténkint egyedül sétál az utcákon, mint bármely
144 III, 1886| király nemsokára belépett egyedül s katonás türelemmel hagyta
145 III, 1886| fogja hinni ezentúl, hogy egyedül áll a világban?~Hiszen egyebütt
146 III, 1887| szépirodalmi írókat, akik egyedül tesznek valamit, szándékosan
147 III, 1887| Pulszkyakat.~Mikor még csak egyedül volt az öreg, így szokott
148 III, 1887| vigasztalhatja magát, hogy egyedül áll, ha pedig van ellenjelöltje,
149 III, 1887| éppen a kapus marad meg, az egyedül halhatatlan. A padokról
150 III, 1887| szavunkat. - Csak te, csak te egyedül nem hallottál meg minket.~
151 III, 1887| Legalább nem leszek többé egyedül.~- Miféle tekercs az a gróf
152 III, 1887| gyomrom korog~Szívemben egyedül a Te képed forog,~Eszembe
153 III, 1887| fogja fokozni.~S ilyenkor egyedül utánad sóhajtok,~Szentes
154 III, 1887| Sternberg-ügyben. A szegény menyasszony egyedül virrasztott hófehér ágynemûi
155 III, 1888| édesebb, mint a »Molnár« név egyedül, de mégsem az igazi, az
156 III, 1888| távoznia kellett. Móric ismét egyedül maradt. Móric ismét a kétség
157 III, 1888| tekintetben nem is állt egyedül a többi uralkodók közt);
158 III, 1888| igazságát, hogy: »Csak aki egyedül van, az erõs.«~Itt látta
159 III, 1888| Oh szent vigasztalás! Ti egyedül emelitek fel a szívet.«~
160 III, 1888| S mi több, a hölgyecske egyedül ül. Csak a háta mögött áll
161 III, 1888| mameluk-vidék egészen néptelen volt. Egyedül voltam, s mereven, megüvegesedett
162 III, 1888| Zalay István tipeg-topog egyedül.~- Megyünk a muszka ellen,
163 III, 1888| van lakója, ott ül magában egyedül, mogorván, összehúzódzkodva,
164 III, 1888| kijelölték, de nem sokáig állott egyedül. A grófi koronák mögül elõbontakozott
165 III, 1888| a padból. A szónok árván egyedül marad egy padban.~Szép csendesen
166 III, 1888| mára már nem akadt senki. Egyedül maradtak az ostromlók. Szelíden
167 III, 1889| látni így gesztikulálva, egyedül. Dehogy egyedül - az összes
168 III, 1889| gesztikulálva, egyedül. Dehogy egyedül - az összes anyagával.~Magával
169 III, 1889| válnék a kis gonosztevõ«. Egyedül Ugron várt beszéde bíztatta
170 III, 1890| Tartarin oroszlánkörmeire). Egyedül õ képes ilyen éles dialektikával
171 III, 1890| nagyváradi képviselõ; az apa.~Egyedül volt. Vajon hova kalandozhattak
172 III, 1890| vagy Ugron ellen? Az öregúr egyedül hallgatja a népes Ház morgását,
173 III, 1890| pedig a vitát Komlóssy, az egyedül bevallott ultramontán. (
174 III, 1891| ajánlottál), hanem visszahozott egyedül azon mérsékelt szabadelvû
175 III, 1891| így áll:~»...visszahozott egyedül azon mérsékelt szabadelvû
176 III, 1891| így szól:~»...visszahozott egyedül azon mérsékelt, szabadelvû
177 III, 1891| jegyzi meg az ülés után:~- Egyedül Szapáry opponált egy kicsit!~
178 III, 1891| mûvészetén.~A fõpapságot egyedül Schuster, a váci püspök
179 III, 1892| bolyongott; nem látott senkit, egyedül járt ott a szivarozgatók
180 III, 1892| hátra téve, azazhogy nem egyedül volt, a múzsák ott táncoltak
181 III, 1892| és figyelmeztette, hogy egyedül õ illetékes a tanácskozás
182 III, 1892| egyházpolitikai kérdések képezik egyedül azt a témát, amelyben a
183 III, 1892| Szilágyi Dezsõ, kit eddig egyedül hagytak, mint valami kolerás
184 III, 1892| Vadnai Károly is lóg. Õ egyedül tartja még a zászlót.~A
185 III, 1893| Zichy Jenõ nincs már itt. Egyedül állok, egyedül, s határtalan
186 III, 1893| már itt. Egyedül állok, egyedül, s határtalan felfuvalkodottságomban
187 III, 1893| itt név imponálhat, akkor egyedül a László Mihályé imponál -
188 III, 1893| drámai hatásra mindegy. Egyedül ül Madarász apó, mint Karthágó
189 III, 1893| Sándor, aki évtizedekig egyedül hallgattad a jegyzõkönyveket,
190 III, 1893| csak én rázom enyim fejemet egyedül. A többi fej mind bólingatja
191 III, 1894| meggazdálkodott milliókban, én egyedül ültem a folyosón Szilágyit
192 III, 1894| közjegyzõségbe. Künn ültem, mondom, egyedül, meglehetõsen kedvetlenül,
193 III, 1894| nem volt, csak Farbaky. Egyedül ült ott, mint a Márvány-tenger
194 III, 1894| gróf:~- Imre, nem félsz te egyedül?~Josipovich meggondolkozott,
195 III, 1894| javaslatot adott be. S ez az egyedül fölemlítésre méltó. Mert
196 III, 1894| Hogy a tegnap említett s egyedül lehetséges módok közül melyikhez
197 III, 1895| volt családom, de meghalt, egyedül maradtam. Most újabban megint
198 III, 1895| léleknyugalommal hagyhassák egyedül unatkozva otthon a feleségeiket.~
199 III, 1895| Szilágyi távozott el, és egyedül hagyta Erdély Sándort. De
200 III, 1895| szegény Zelenyák megint csak egyedül lesz, elhagyatottan, magányosan,
201 III, 1895| mögül annak egész pártját.~Egyedül ült ott a miniszterelnök,
202 III, 1896| gondolkoztam, hogy miért alkalmasak egyedül a Medvey irkái és ceruzái,
203 III, 1896| dolgokért csak maga volt egyedül. Elítélni nem lehetett,
|