1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6020
Rész, Esztendo/Fejezet
1001 I, 1879| a kincsek Tisza ölébe. S õ azokat jól föl tudta használni.
1002 I, 1879| is be volt avatva, hogy õ pártfogása alá vette Várady
1003 I, 1879| De milyen utat választ õ arra, hogy a hinárból meneküljön?~
1004 I, 1879| nélkülözhetõnek a Ballplatzon, mikor õ mélyen meg van gyõzõdve
1005 I, 1879| iniciatívájából keletkezett, õ akarta látni még egyszer
1006 I, 1879| régebben is kijelentené, hogy õ Andrássyval megint viszonyban
1007 I, 1879| gondolkozni tud valaha, õ fog határozni önmaga fölött,
1008 I, 1879| csak lassan fejlõdhetett, õ hátra maradt amikor a szabadelvûség
1009 I, 1879| A zászló fönnlobogott, õ alant maradt. S ha õ fogta
1010 I, 1879| fönnlobogott, õ alant maradt. S ha õ fogta a zászló nyelét (mert
1011 I, 1879| hogy az a szabadság, hogy õ mindent tehessen. Hogy az
1012 I, 1879| megosztja vele az erejét, õ aztán azzal az ajándékba
1013 I, 1879| Pragmatica Sanktio.~De hát õ még úgy se kellett senkinek.~
1014 I, 1879| országgyûlést, egyszer - minthogy õ az irodalommal is foglalkozik -
1015 I, 1879| visszavonult volna. Bakay nem. Az õ fortepianóján volt még egy
1016 I, 1879| törvényhozásba Pulszky ellen, s hogy õ oda bejusson, szégyenszemmel
1017 I, 1879| közelrõl. Nem csoda, ha õ is saját kebelébõl óhajtja
1018 I, 1879| már egyszer megindult. Az õ elméjén a társadalmat és
1019 I, 1879| úgyszólván öntudatlanul. Õ nem láthatja »meddig« mehet
1020 I, 1879| nem ilyen alakban. Mert õ egy osztály vezérének proklamáltatik
1021 I, 1879| a vizet. Az elsõ pont az õ kedviért lett kimondva;
1022 I, 1879| viselte magát, - mintha õ maga is Alsóvároson nyerte
1023 I, 1879| telivér szegedi ember, hogy az õ képviselõje azt ne tudja,
1024 I, 1879| képviselõje azt ne tudja, hogy õ Szögedébe való, s ne így
1025 I, 1879| tette egy-egy nagy bûn, s õ mégis boldog, lelkiismerete
1026 I, 1879| keveredik a levegõbe.~S õ mégis ott áll a legfényesebb
1027 I, 1879| dolog miatt nem szerettük: õ a miniszterelnök testvére.~
1028 I, 1879| megindult, egyszerre minden õ körülötte kezdett forogni,
1029 I, 1879| van az egyik lábában.~S õ megfutotta azt az utat a
1030 I, 1879| azt meg neki.~Úgy tûnik õ fel elõttem, mint az orvos,
1031 I, 1879| össze, s megvilágítják az õ egyéniségét, s összes törekvéseire
1032 I, 1879| azt õnekik szántuk. Az õ sírhantjaikon üdítette föl
1033 I, 1879| látszik odavarrva lenni az õ gallérjához, hogy nem egykönnyen
1034 I, 1879| közélet porondjára lép, õ azonnal elhalványul mellette?~
1035 I, 1879| Legalább a szerzõdéseket õ kötötte a vállalkozókkal,
1036 I, 1879| vállalkozókkal, a fizetésre õ kötelezte magát, s õ rendezi
1037 I, 1879| fizetésre õ kötelezte magát, s õ rendezi az egészet. Igaz,
1038 I, 1879| könnyen megtörténhetik, lévén õ is velünk együtt egyszerû »
1039 I, 1879| Tiszta Kálmánt a kimúlástól. Õ ezzel is be fogja érni,
1040 I, 1879| teszi meg Tisza Kálmán. Õ, úgy tetszik, remekelni
1041 I, 1879| akarja mutatni, hogy amire õ szavát köti Bécsben, azt
1042 I, 1879| Kálmánnak, miszerint nem elég az õ szava nemzetellenes tények
1043 I, 1879| mint a többi állam elõtte, õ is véres forradalomban vívja
1044 I, 1879| tett már hitvallásává az õ hûséges többségének.~Bizonnyal
1045 I, 1879| senki nem törõdött vele, õ sem törõdött senkivel: elégedett
1046 I, 1879| egyszerre szárnyára vette nevét, õ maga elment fényes udvarokat
1047 I, 1879| Az az intézmény, melyet õ léptetett életbe, az a nemzetgyûlés,
1048 I, 1879| az a nemzetgyûlés, melyet õ hívott egybe, fordult legelsõbben
1049 I, 1879| erõszakolja ki a többséget az õ javaslatainak. Vagy lehet-e
1050 I, 1879| festõhöz, hogy pingálja le az õ öregapját, aki a múlt napokban
1051 I, 1879| azt a gyapjút; amit nem õ nyír a vele bajoskodó birkákon,
1052 I, 1879| alaptalanul elhitette vele, hogy õ abban erõsebb, mint egyebütt.~
1053 I, 1879| alaptalanul elhitette vele, hogy õ abban erõsebb, mint egyebütt.~
1054 I, 1879| zöldeket tudok írni, s hogy õ annyira összezúz eszmékkel,
1055 I, 1879| bírok moccanni.~Vajh ki õ, ki ilyen magasan ragyog
1056 I, 1879| az õsz Csengery? Óh nem! Õ, ha nem csalódom, Lévay
1057 I, 1879| névtelenségre csipkelõdik, azalatt õ napok óta névtelen elmeficamokat
1058 I, 1879| papírra, szép volt aztán az õ tervében minden, de nem
1059 I, 1879| város tervezetében is. S õ kitûnõen felelt meg e szempontnak.~
1060 I, 1879| Lechner dicsõsége, hogy amit õ itt kivitt; az nekünk olyan
1061 I, 1879| eszményképem, uram, ... több..., õ mindenem, büszkeségem, reményem...,
1062 I, 1879| beigazolni is, hogy a szavazatot õ adta be.~Ismét meglepetve
1063 I, 1879| föltételekhez azt is hogy õ, maga Bakay nem pályázhat.~-
1064 I, 1879| háttérbe szorított Bakay (az az õ bajuk). Irígylik állását
1065 I, 1879| valahányszor egy-egy ajtó nyílik.~Õ érzi az ajtónyíláson átszivárgó
1066 I, 1879| maguknak egy jó napot. S az õ jó napjuk az, ha a nagy
1067 I, 1879| toasztját meg nem hallgatták, az õ okos, szép toasztját, az
1068 I, 1879| melyet addig csupán az õ szájából hallhattak nehányan
1069 I, 1879| akként beszéli el, mintha õ engem, hogy saját államférfiúi
1070 I, 1879| ismerõsöm, aki azt mondja, hogy õ már látott eleven szegedi
1071 I, 1879| átöltözött a rendõr ruháiba s õ vitte be tolvaj gyanánt
1072 I, 1879| Lajossal) nem numerálunk. Õ igennel szavaz én nemmel.
1073 I, 1879| még Bakay úr, mit keressen õ most Budapesten, az õ ereje
1074 I, 1879| keressen õ most Budapesten, az õ ereje idelenn van.~E magas
1075 I, 1879| tízforintokat itt.~De azért õ tevékeny ember. S mint a
1076 I, 1879| bocsátja.~Már, hogy tudniillik õ maga támogatni fogja s híveivel
1077 I, 1879| ellen, majd megszünteti õ azokat ott, mert az õ ereje
1078 I, 1879| megszünteti õ azokat ott, mert az õ ereje odafönn van.~Midõn
1079 I, 1879| akarata volt az, hogy az õ közremûködése mellett nyittassék
1080 I, 1879| hivatalnokai elõállanak az õ uruk hatalmával, s annak
1081 I, 1879| sincs a színlapon, pedig õ, ha nem is igen jó, de igen
1082 I, 1879| illett semmi; lehet, hogy õ hasznavehetõ színésznõ a
1083 I, 1879| ha hideg ésszel bíráljuk, õ sem sokat vesztett, mert
1084 I, 1879| hogy rossz volt: még így is õ volt a darab lelke.~Peterdi
1085 I, 1879| hogy megérdemelte volna õ azt a magyar nemzetnek a
1086 I, 1879| politikájának vívmánya, õ mûködött oda teljes erejébõl
1087 I, 1880| tolja el a másikat, hogy õ ülhessen helyébe, s uralkodásának
1088 I, 1880| megkínálod az öreget is eggyel. Õ örömkönnyek közt dugja zsebre
1089 I, 1880| esténkint páholyában, az õ arcáról szerették volna
1090 I, 1880| karakterisztikummal, hogy õ A, vagy E.~Hát bizony nagy
1091 I, 1880| kanyaríttatik nyakukba.~Az õ népszerû írójuk azonban
1092 I, 1880| mégis mindig legelõbb az õ szíveiket gyújtja meg.~Egyetlen
1093 I, 1880| egy olyan gavallér, mint õ most egy akkora lompos faluban,
1094 I, 1880| beszél a névtelenségrõl. Õ abból a korból példálózik
1095 I, 1880| keletkezett.~Hadd írjon õ szegény nyugodtan a színielõadásokról
1096 I, 1880| tulajdonképpeni fénypontja.~Õ e gyorsan emelkedõ intézetnek
1097 I, 1880| Botcsinálta doktor«, mind az õ tollából erednek, részint
1098 I, 1880| mellett, mert azt mondja, õ határozza el, ki a szép.
1099 I, 1880| a másik. Fogta magát és õ is elesett.~S a jég már
1100 I, 1880| lesznek, hogy megértik az õ némaságát is, s beszélni
1101 I, 1880| diurnumról csak azért, hogy õ elégedetlen lehessen. Szeged
1102 I, 1880| írok, én, aki mindig az õ pártjukat fogom, mert azt
1103 I, 1880| indokolt állítások járnak az õ megviselt ruháiban.~Ha a
1104 I, 1880| családja-beli emberrõl, amelybõl õ sokat tanulhat.~Hát a Nógrád
1105 I, 1880| emlegettetni, oly föltétellel, hogy õ és maradékai örökké zsákruhában
1106 I, 1880| kezdte kikombinálni, hogy az õ maga -, meghökkent s tûnõdve
1107 I, 1880| Mert az ujjaiban volt az õ szelíd ábrándokba ringatott,
1108 I, 1880| lesz, ami ezután jön, ahogy õ fejezné ki cigányosan a
1109 I, 1880| szegedi birodalmat«, ahol õ uralkodott, ahol az õ arany
1110 I, 1880| ahol õ uralkodott, ahol az õ arany ujja, selyemhúrja
1111 I, 1880| és a körmeivel kaparta.~Õ azonban folyton szenvedélyének
1112 I, 1880| életre a szívekben, addig az õ arcára a halálos verejték
1113 I, 1880| jobban értik azt, ami nem az õ foglalkozásuk, t. i. az
1114 I, 1880| Mikor utazol Amerikába?«~Õ ilyenkor csendesen mosolygott
1115 I, 1880| kegyelmes uram, oh nem, õ legföljebb valamelyik gyár
1116 I, 1880| melynek megszerzésével õ azalatt eldicsekedett otthon
1117 I, 1880| polgármesternek, aztán bánja is õ az audienciát.~- Jól van
1118 I, 1880| helyzet elõkészítésében õ végre is nem hibás, miért
1119 I, 1880| a magasban, a boltok az õ szokott ábrázatukkal hiányoznak,
1120 I, 1880| megtartottam azt a hangot, amelyet õ használt.~- Hát biz én azért
1121 I, 1880| az is volt mindig.~Mert õ nem úgy tett, mint a többi
1122 I, 1880| Azok »fehér lapot« kaptak. Õ ellenben fehér lapot adott
1123 I, 1880| senki se tudhassa, mi az õ meggyõzõdése.~A biztosi
1124 I, 1880| meggyõzõdése.~A biztosi tanácsban õ a legtevékenyebbek egyike,
1125 I, 1880| diplomáciai közvetítéseket õ eszközli a biztosság és
1126 I, 1880| egyszer csak arra ébredt, hogy õ népszerû ember Szegeden.~
1127 I, 1880| évülõ érdeme az, hogy nem õ építette a sövényházi töltést.~*~
1128 I, 1880| tajtékpipa gyûjteménye, õ bírt a legtöbb auktoritással
1129 I, 1880| díszruháját, híre kerekedett, hogy õ lesz az új szegedi fõispán:
1130 I, 1880| egyszerûen nem igaz.~Ezt õ, t. i. Horváth Gyula már
1131 I, 1880| gondolkozik helyette, s õ hûségesen alkalmazkodik
1132 I, 1880| szalonpisztollyal.~S ez az õ egyetlen sikerült vállalata.~*~
1133 I, 1880| elhatározta magát, hogy õ szakember lesz.~S azóta
1134 I, 1880| szakember lesz.~S azóta õ szakember.~Valahányszor
1135 I, 1880| kell fölkelnie, hogy azt az õ számára elveszítse.~S éppen
1136 I, 1880| elveszítse.~S éppen ez az õ diplomáciája.~Megválasztása
1137 I, 1880| percsórai kormánybiztos, míg az õ félben hagyott dolgát idehaza
1138 I, 1880| esik meg az a csoda, hogy õ gondolkozzék.~III. DOBÓ
1139 I, 1880| öregúrnak.«~S ez volt az õ egyetlen vétke.~De éppen
1140 I, 1880| értem a biztosi tanácsot), õ is csak úgy forgott tehetetlenül,
1141 I, 1880| keverte magát gyanúba, mert õ még eddig senki mellett
1142 I, 1880| beszélnek.~S ez arra mutat, hogy õ egyelõre csak mint alak
1143 I, 1880| alak létezik, vagy hogy õ alakítja e két férfiú valamelyikét.~
1144 I, 1880| folytonosan maga-magát.~Jele, hogy õ valóságban egzisztál.~*~
1145 I, 1880| Béla nevezetes ember.~Pedig õ az, nevezetes ember, kapacitás
1146 I, 1880| fog hiányzani seholsem: õ, kinek alakja annyi ûrt
1147 I, 1880| legkomolyabb tanulmánya az õ adomái.~Horváth Gyula meg
1148 I, 1880| külsõségek fogják megölni. Ez az õ fátuma.~Mint a planéta,
1149 I, 1880| égitestektõl nyeri fényét, õ is a Verhovay által ráöntött
1150 I, 1880| ráöntött fényben úszik. Ez az õ szerencsétlensége.~Saját
1151 I, 1880| elkoptató használat. S ez az õ gyengesége.~*~Itt a szép
1152 I, 1880| használja. Vannak eszméi, de õ azokból teóriákat farag,
1153 I, 1880| a kassai toaszt ügyben õ védelmezte.~Komjáthy tehát
1154 I, 1880| zavarja meg a világon.~Boldog õ pipái, kostökei között.
1155 I, 1880| biztossághoz a szélsõbal részérõl õ és Bakay neveztetett ki
1156 I, 1880| rajta, hogy szélsõbali.~Õ úgy fogja föl a dolgot,
1157 I, 1880| Tiszának eszméket adjon, s az õ eszméi is mintegy keresztülszûrõdjenek
1158 I, 1880| gondolkozott azért, mert õ egy Komjáthy, s mert Tisza
1159 I, 1880| egyetlen tárcában lefestenem. Õ megérdemli, hogy bõvebben
1160 I, 1880| untattam vele.~Amilyen hiú, õ mindenekfölött szeretetreméltónak
1161 I, 1880| semmi közünk, de ha volt az õ esetlen interpellációival,
1162 I, 1880| van a többség jóakaratára, õ akkor ügyetlenül egy támadó
1163 I, 1880| Szegedet Bakaynál. S az õ ügyetlenségeért, utat talál,
1164 I, 1880| Komjáthyt kellene szidnom, mert õ van most szõnyegen. (Perzsaszõnyeget
1165 I, 1880| lakik a sifonérban). Igen, õ ott állott és öltözködött.~
1166 I, 1880| hogy szoáréra készülök õ excellenciájához, fölveszem
1167 I, 1880| modorában, rapszodice, mikor még õ inspirálta az »Ellenõrt«
1168 I, 1880| akkor, s mekkora hatalom õ maga!~Egyszer elvitt egy
1169 I, 1880| is a szalonkabátját, hogy õ excellenciájánál a lemondását
1170 I, 1880| füvet legel.~De nem: hisz õ nem a saját eszméivel táplálkozik!~*~
1171 I, 1880| hogy nem jut messzire.~De õ nem is akar messzire jutni.~
1172 I, 1880| a tanácsban, vagy ahogy õ nevezi magát: »habaroncs«.~
1173 I, 1880| Saját életét, mûködését csak õ maga mondhatná el azokkal
1174 I, 1880| megtudni, ha pártjával együtt õ is kivetkõzik a mostani
1175 I, 1880| nem hord monoklit. Olyan õ a pártban, mint a savoyardok
1176 I, 1880| avec ça, avec la marmotte.~Õ a refrén, õ a »sat«.~Vannak
1177 I, 1880| la marmotte.~Õ a refrén, õ a »sat«.~Vannak dolgok,
1178 I, 1880| gondolkozni szokott, akkor õ végtelenül hálás lehet Tallián
1179 I, 1880| és Bakay Nándor iránt.~Az õ példájukból pedig elnézõ
1180 I, 1880| gondolatokkal nem viselõs, az nem az õ hibája, azért õ tisztességgel
1181 I, 1880| az nem az õ hibája, azért õ tisztességgel viseli a maga
1182 I, 1880| bajusza.~Torontál megyének õ a legreményteljesebb szülötte,
1183 I, 1880| szerencse vette szárnyaira... õ még eddig mindig csak röpült.
1184 I, 1880| a forsponton.~Ha egyszer õ is lemarad arról - majd
1185 I, 1880| Meglehet. De valószínûbb, hogy õ nagyszabású dolgokat vélt
1186 I, 1880| gondolat, nem hihetõ. Az õ fejébõl semmi sem származik.
1187 I, 1880| semmi sem származik. Az õ feje arra való, hogy mások
1188 I, 1880| hol a népszerûség után... Õ egy örökös összeesküvõ.
1189 I, 1880| e jogcímen tiltani be?~Õ, aki alatt halomra föl van
1190 I, 1880| egy általános elv mellett. Õ tudniillik hallott valamit
1191 I, 1880| arculütötte F. grófot. S õ ennek dacára sem kért az
1192 I, 1880| kimúlását, vagy pedig olyan õ is, mint a sorvadásos beteg,
1193 I, 1880| kapitányához: Tisza Kálmánhoz, és õ hálás volt ezért irántuk;
1194 I, 1880| leleplezések dacára sem engedi az õ csökönyössége, hogy lelépjen
1195 I, 1880| az a kormányhajó, melynek õ az elvakult vezérlõje, hogy
1196 I, 1880| elvakult vezérlõje, hogy azt õ ki nem tatarozza, meg nem
1197 I, 1880| szónoklás bizonyos magaslatára. Õ, ki évek óta még nagy beszédekben
1198 I, 1880| Ausztriával kötött egyezségek az õ mértékük szerint kiszámított
1199 I, 1880| százszor nehezebb föladatának. Õ is méltó részese Tisza Kálmánnak
1200 I, 1880| valamennyi csizmadia, hogy õ a kivétel.~A kormánylapok
1201 I, 1880| egészen méltó Tisza Kálmánhoz. Õ nem hagyja magát egykönnyen.
1202 I, 1880| Tisza Kálmánt. Majd talál õ módot és eszközt, hogy szándokait,
1203 I, 1880| Õk nem a maga érdekében, õ - saját szavai szerint -
1204 I, 1880| Kálmán meg lehet elégedve az õ teremtményeinek hûséges
1205 I, 1880| vitatkozásai közt megszavaztatja az õ egységes pártja által mindazt,
1206 I, 1880| Mit bánja a kormány! - Õ most újabb terminust kér
1207 I, 1880| szemére Tisza Kálmánnak, az õ kormányának és az õ többségének,
1208 I, 1880| az õ kormányának és az õ többségének, az az egy érdeme
1209 I, 1880| kijelentette, hogy a cikkért õ maga vállalja el a felelõsséget. -
1210 I, 1880| visel, s mit bántuk mi az õ mellékes céljait, ha azok
1211 I, 1880| magyarok útja.~Igen, az õ útjuk.~Mert ezt a napot
1212 I, 1880| semmi esetre sem áll meg, õ kompromittálta magát, annyi
1213 I, 1880| tartja ezt, és azt hiszi, õ készítette elõ e bukást
1214 I, 1880| Bakayban, be nem ismerni az õ ügyes tapintatát és ösztönét,
1215 I, 1880| mintsem ennyire naiv lehetne. Õ tudva tette azt, amit tett,
1216 I, 1880| érezte, hogy a bukás lesz az õ népszerûsége sírján az egyedüli
1217 I, 1880| életre a népszerûsége.~Az õ pályája egy örökös vergõdés,
1218 I, 1880| ott ahelyett, hogy mint õ képzelte, hatalmas legyen,
1219 I, 1880| aratása.~A bárgyúság ekkor õ hozzá fog menekülni, s így
1220 I, 1880| vidéki lap azt hiszi, hogy õ csak Tiszát szidhatja vagy
1221 I, 1880| Tisza Kálmán fölött, hogy õ közpályai mûködéséhez nem
1222 I, 1880| általános szempontból éppen az õ érdekeinek megóvása.~Félreérti
1223 I, 1880| gondolkodó elõtt tárulnak föl. Õ látja csak, miként nõ ki
1224 I, 1880| teljesíteni.~Hátha egyszer õ is azt tenné, hogy elmerengve
1225 I, 1880| célra.~Falk úr habozik: õ, mint értesültünk, ki akarja
1226 I, 1880| kellett a rekonstrukció, ha õ arra számított, hogy magas
1227 I, 1880| háztömbök hirdessék, hogy õ itt járt, ha õ arról álmodott,
1228 I, 1880| hirdessék, hogy õ itt járt, ha õ arról álmodott, hogy ezernyi
1229 I, 1880| sincs rá szüksége, mégis õ áll látszólag legszilárdabban
1230 I, 1880| rá lehet benne ösmerni az õ nagy szívére.~98. sz., április
1231 I, 1880| Csizmazia Károly, vagy mint õ szokta magát aláírni Somogyi
1232 I, 1880| mûködni óhajt a közjóra, õ maga akarja, saját embere
1233 I, 1880| tulajdona, s üres idejében õ is le fog rándulni, hogy
1234 I, 1880| szabadelvû irodalmi mûködéseért õ is, mint annyi ezren, üldözött
1235 I, 1880| A pápai infallibilitást õ sem fogadta el. A könyvek
1236 I, 1880| sem akar arról tudni, hogy õ most már e tette után nevezetes
1237 I, 1880| kellemetlenné ne váljak elõtte.~De õ mégis megtudta valahogy.
1238 I, 1880| égett a nyelvemen: hogy õ is megérdemelne egy szobrot
1239 I, 1880| elválaszthatatlan e hitvallástól, õ össze van nõve azzal, s
1240 I, 1880| szíveinkbe. Ez világította be az õ útját; s ez óvjon meg minket
1241 I, 1880| kétségbeesésbe való hanyatlástól. Az õ példájából, aki bízott,
1242 I, 1880| nem tesz egy lépést sem. Õ csak egy diplomata, éspedig
1243 I, 1880| megelégszik a látszattal. S így õ csak nagy embernek látszik,
1244 I, 1880| inkább igazi árnyékot vet az õ szellemi látkörére. A fölhozott
1245 I, 1880| lelkét is, a szívét is: õ nincsen ide állítva, õ ide
1246 I, 1880| õ nincsen ide állítva, õ ide van nõve Szegedhez.~
1247 I, 1880| kívánjuk fölsorolni, mit tett õ, nem akarjuk fölemlíteni
1248 I, 1880| eljárt a mi ügyeinkben, õ szenvedéllyel, meleg szeretettel
1249 I, 1880| természetes, mert amiért õ oly gyöngéden szereti Szegedet,
1250 I, 1880| fölött elmélkedve, miután õ maga is gyanúsítva volt,
1251 I, 1880| e vizsgálat kapcsában az õ jóhiszemûsége is bebizonyuljon.~
1252 I, 1880| Horváth Gyula példa rá. Õ egy kerület már több ízben
1253 I, 1880| becsülettel megfutott pálya fele: õ, kit a bizalom emelt bent
1254 I, 1880| egyszer-másszor a delegációba, õ, kinek állása magában annyi
1255 I, 1880| minden irányban erõs legyen, õ, Horváth Gyula, megrezzen
1256 I, 1880| leheletétõl, s lemond. Ez az õ védekezése.~De hát egy lap,
1257 I, 1880| bocsánatot kérni nem azért, mert õ sértve érzi magát, az csak
1258 I, 1880| magát sértve, - itt pedig õ nekünk olyan vendégünk,
1259 I, 1880| legkevésbé sem ingott meg, sõt õ az - mert a nép jó emberismerõ -
1260 I, 1880| neki állt följebb, s még õ igyekezett erkölcsileg megsemmisíteni
1261 I, 1880| sors szeszélye volt és az õ balcsillagzata.~Egy röpiratot
1262 I, 1880| fölhozva, mely enyhíti az õ hibáit, alig tett valami
1263 I, 1880| Zichy-üggyel, akkor, midõn õ volt vádolva, szinte valóságos
1264 I, 1880| alig szólt ez ügyhöz, midõn õ védte magát. Elhangzott
1265 I, 1880| néven veszik Zichynek, hogy õ, ki elutasította a tisztességes
1266 I, 1880| helyett - mely persze az õ moráljuk szerint sokkal
1267 I, 1880| nem lehet hibáztatni, mert õ bele lett forszírozva a
1268 I, 1880| szerint ebben a dologban nem õ az illetékes, hanem a királyi
1269 I, 1880| szerint ebben a dologban nem õ az illetékes, hanem a közigazgatási
1270 I, 1880| használtam azon hitben, hogy õ jogtalanságot követ el.~
1271 I, 1880| ember azt találta, hogy õ jogosan tiltotta el a táncot,
1272 I, 1880| sem gondoltam soha, hogy õ egyszersmind mûítész is
1273 I, 1880| jeles hazai szobrász.~Pedig õ az. A szürke karbonári kalap
1274 I, 1880| agyvelejében, s azokból õ ki-kieregetné ha egyet kettõt
1275 I, 1880| éve és ténye. (Hogy érti õ ezt a tényfölvésetést?)
1276 I, 1880| idejét, t. i. alvásra. (Mert õ akkor leghasznosabb, ha
1277 I, 1880| Szegednek számtalanok az õ ellenségei, s még többen
1278 I, 1880| Makót szereti a közönség: õ »a karzat embere« s bár
1279 I, 1880| ízlésû közönségnek írnak.~Õ már olyan erõsen lépett
1280 I, 1880| i. az operetteken kívül õ népszínmû énekes is, de
1281 I, 1880| szikra! Igazi ellentéte õ a kis Tóth Ilkának, kiben
1282 I, 1880| azért mégis olyan virág õ, hogy csak akkor tesz hatást,
1283 I, 1880| szárnya Rákosi uramig viszi az õ tehetséges voltukat, addiglan
1284 I, 1880| közönséget. - Valódi Nagy Pista õ, a Nagy Pista hangja nélkül.~*~
1285 I, 1880| és hogy Palinak ezért az õ házát kerülni kell.~A vihar
1286 I, 1880| ártatlan gyermekét is, kirõl õ most - szolgálatba kényteleníttetvén
1287 I, 1880| Megnyugtatott, hogy majd csinál õ abból jó szerepet.~És csinált.~
1288 I, 1880| kisvárosiasságunkra, akkor õ csalódott.~S ez legyen az
1289 I, 1880| egész szereprõl szólva, õ egy kis tévedésbe esett.
1290 I, 1880| kellett volna reprodukálnia, s õ ehelyett összes hibáit mutatta
1291 I, 1880| dobbantott lábacskáival, õ vezette azt és nem a karmester.~*~
1292 I, 1880| alatt születhetett.~Igen, az õ jegye, címere és példányképe
1293 I, 1880| kritikusának az mindegy, õ azért csak elmondja a maga
1294 I, 1880| függne az emberiség sorsa.~Õ miatta fordulhat a világ
1295 I, 1880| csöndes.«~...................~Õ is olyan sztereotíp s nolens-volens,
1296 I, 1880| tudnunk, mekkora kapacitás õ a klavírozás és ének terén.~
1297 I, 1880| kijelentette, miszerint nem õ írta a polemikus sorokat:
1298 I, 1880| elõnyei nagyon feledtetik az õ sok hátrányait.~Kétségkívül
1299 I, 1880| hátrányait.~Kétségkívül õ a legnagyobb kedvence a
1300 I, 1880| bizonyos.~S éppen azért kell õ neki jobb darabot választani
1301 I, 1880| legyen tekintettel, mert õ maga is elég érdekes arra
1302 I, 1880| milyen nehéz volt, midõn õ lépett arra! Az elõadások
1303 I, 1880| is kapott ajánlatokat, de õ visszavágyott hazájába.
1304 I, 1880| a »jövõben« keresse már õ a súlyt, hanem a »múltban«,
1305 I, 1880| a »Hiradó«-ban, hogy az õ predikátuma az, hogy iparos
1306 I, 1880| megy a színházba nézni, az õ festéke színeit nem látta
1307 I, 1880| elhitette a »Hiradóval«, hogy õ nagyon erõs a polémiában.
1308 I, 1880| alaptalanul elhitette vele, hogy õ a polémiákban erõsebb, mint
1309 I, 1880| most is - mint mondtuk: õ nem színész, s egy középszerû
1310 I, 1880| mentsége és kifogása. Mit bánja õ a közönséget? Hiszen nem
1311 I, 1880| elég csak egy tekintet az õ játékrendjére, hogy az ember
1312 I, 1880| kegyeletteljesen tiszteljük, az õ nagy alakja profanizáltassék:
1313 I, 1880| akkor, mikor ezt a várost õ segítette a terveiben.~Ebben
1314 I, 1880| hogy mit csinál vele, az az õ dolga.~Mert színi engedélyeket
1315 I, 1880| Tisza Kálmán az oka, ki az õ embereivel annyi tömérdek
1316 I, 1880| normális viszonyok között az õ fogalmai szerint mindenesetre
1317 I, 1880| kezdett mondatok, ismét az õ elõadási modorára emlékeztetnek. -
1318 I, 1880| milyen forrásból meríti az õ - maga által mindig csalhatatlannak
1319 I, 1880| hogy Tamásokat neveljünk az õ hitének, vagy tán helyesebben:
1320 I, 1880| vagy tán helyesebben: az õ szavának. Semmi gondunk
1321 I, 1880| sem tudja még, vajon az õ telke csakugyan övé-e, elég
1322 I, 1880| igazabban: jelölne ki magának õ. Sõt ellenkezõleg, a vajúdó
1323 I, 1880| nagyobb méltánylását is õ követelte a SzN-ban: Szeged, -
1324 I, 1880| kiássák az aranyat, addig õ beássa az aranyat - a töltésbe.~
1325 I, 1880| lakodalomban lenne, amelyben az az õ egyedüli érdeme, hogy a
1326 I, 1880| hogy ez a nap is egyike az õ diadalnapjainak, hogy ez
1327 I, 1880| az egész bekebelezés az õ érdeme, s ezt az érdemet
1328 I, 1880| éppen ezért zárom be az õ emlékével e különös leírást,
1329 I, 1880| Kalendárium« csak odahaza, az õ vármegyéjükben érvényes.~
1330 I, 1880| a szándékkal megy, hogy õ húzza a rövidebbet az »árulókkal
1331 I, 1880| vesztett az árvíz által, s az õ veszteségében sokat vesztettek
1332 I, 1880| övék; növesszék õk, az az õ érdemük, diadaluk legyen.~
1333 I, 1880| összekötött jó cél. Míg az õ tevékenysége és ügyesen
1334 I, 1880| fejedelmek udvariassága, s bár õ nem is fejedelem, de mindenesetre
1335 I, 1880| álomnak nézi az egészet, õ, aki uraknál szolgált azelõtt
1336 I, 1880| követeket -, hogyan szokjon bele õ abba, hogy az õ fia most
1337 I, 1880| szokjon bele õ abba, hogy az õ fia most még a fölséges
1338 I, 1880| szépirodalom egy temetõ. S õ ebben a temetõben egyedül
1339 I, 1880| követek el: pedig amit õ megígér, az nem üres szó,
1340 I, 1880| vette kezébe a levelet, hogy õ is átolvassa, s õ szitkozódásokban
1341 I, 1880| hogy õ is átolvassa, s õ szitkozódásokban tört ki.~-
1342 I, 1880| gyûjtött magának: de inkább õ fog fázni a télen, mintsem
1343 I, 1880| olvashatja magáról, hogy õ utazott-e vagy megérkezett,
1344 I, 1880| rendkívüli csoda és raritás, mert õ az elsõ ember, aki két év
1345 I, 1880| meg abból: de bár gyanús õ mint kapitány, nem találom
1346 I, 1880| gyanúsnak mint ember [!]. Õ egy szegény jó ördög lehet,
1347 I, 1880| hogy meggazdagodhassanak. Õ eljött onnan, hogy megélhessen.
1348 I, 1880| fölteszi, hogy azt hisszük, õ a Kossuth embere, elõáll
1349 I, 1880| mûködésébõl háramlik.~Az õ jelmondatuk, hogy »ép testben
1350 I, 1880| az egylet elért, jobbadán õ szorította ki, úgy az ügyes
1351 I, 1880| József, Kemény Zsigmond és õ, négyen voltak, kik a magyar
1352 I, 1880| balzsam és vigasztalás.~Õ maga halhatatlan lett és
1353 I, 1880| gyümölcsöket teremjen.~Ez volt az õ törekvéseinek célja. Hitvallása,
1354 I, 1880| hol még sokszor kell az õ alakjának ragyogó fényözönben
1355 I, 1880| jeges bora hûsítik,.... õ maga is, ki oly erõsen érez
1356 I, 1880| merülve a sok dologtól: õ most már az eljárások végét
1357 I, 1880| éppen úgy akarja.~De nem: az õ haragja olyan, mint a méhfullánk:
1358 I, 1880| hozzá, ha hazajön, hogy az õ röpülõ bizottsága már azóta »
1359 I, 1880| lett.~Bezzeg mikor még õ vezette a tárgyalásokat,
1360 I, 1880| vas kérdõjel, odadûl az õ igazságos szóözöne elé,
1361 I, 1880| könnyebbülést okozott az õ kijelentése.~- De ha nem
1362 I, 1880| törvényszéki elnököt nem.~Õ látnoki szemekkel delegálta
1363 I, 1880| maga kedveért gorombáskodik õ, kinek minden fölindulás
1364 I, 1880| S ebben benne van - az õ mentsége.~Egyszer panaszkodva
1365 I, 1880| magam a ruházkodás szóra, õ is elmosolyodott s hozzá
1366 I, 1880| szeretet marad.~*~Csupa szív õ és csupa epe.~Vajon az az
1367 I, 1880| szárnyát, amelyiknek az õ érdekében kell repülnie:
1368 I, 1880| röpülni.~Ami por pedig az õ szárnyaiból esik le ránk,
1369 I, 1880| rázzuk le türelemmel, az az õ poruk és nem minket illet.~
1370 I, 1880| legszeretetreméltóbb alakja volt õ a kir. biztosságnak, olyan,
1371 I, 1880| szerényen kifejti, hogy õ csak eszköz volt annak kezében,
1372 I, 1880| diadalaiban benne lesz az õ diadala is, az a kis rész,
1373 I, 1880| õbelõle pattantak ki. Az õ összes mûködése is csak
1374 I, 1880| Bethlen Gábor, minthogy õ a vármegye fõispánja, s
1375 I, 1880| és bizonyára mégis madár õ, hímes arany szárnyú, csicsergõ,
1376 I, 1880| tisztább lesz a vize, ha az õ kis csõrét benne mossa,
1377 I, 1880| hanem csengõ-bongó dal õ, egy, a rónákon termett
1378 I, 1880| valóságos történeti személy. Õ az, aki megszépíti a várost,
1379 I, 1880| Egy lépés visszafelé, s õ még gyermek; egy lépés elõre,
1380 I, 1880| gyermek; egy lépés elõre, s õ már - menyecske.~Hogy milyen
1381 I, 1880| viszont a palóc apa kedvencei, õ öltözteti fel õket vasárnap
1382 I, 1880| õket vasárnap a templomba, õ veszi meg a gyarmati gyertyaszentelõi
1383 I, 1880| had feje határoz, s azt õ úgy eszeli már ki mindenféle
1384 I, 1880| vetegetett rám, mert az õ fõzte volt valamennyi, s
1385 I, 1880| akkor, hogy már hiábavaló az õ protekciója, - s hogy sohasem
1386 I, 1880| magam elõbb látom meg az õ fekete koporsóját, mint
1387 I, 1880| következetes süllyedés az õ útja. Valamikor a Pyrker
1388 I, 1880| kettõs gyönyört. Lehetett az õ fejében elég gond, ami csiklandozza,
1389 I, 1880| egy csöppet sem, bánta is õ, sikerült-e a rekonstrukció,
1390 I, 1880| hatalmas zsarnok. Zsarnok õ, de uralkodik, rideg õ,
1391 I, 1880| Zsarnok õ, de uralkodik, rideg õ, de korona van a fején.~
1392 I, 1880| várják az újságfalók, az õ napjaik, az egész Európát
1393 I, 1880| kalapokkal, a szögediek az õ franciás »bonzsúr«-jaikban,
1394 I, 1880| helyett most itt találkoznak »Õ« vele.~Íme egy álom - ami
1395 I, 1880| királyi biztos kezeiben van. Õ igazán elmondhatja XIV.
1396 I, 1880| nyugalom csöndes helyére. Él õ azért! És ott fog járni-kelni
1397 I, 1880| de meg kell adni, amit õ maga is szerényen beismer,
1398 I, 1880| legnagyobb talentuma.~Az õ sorsa a pusztítás. S e fátumnak
1399 I, 1880| vagy a »kis mameluk szív«~Õ maga Iska írja magáról,
1400 I, 1880| Iska írja magáról, hogy õ »kis mameluk szív«. És meglehet,
1401 I, 1880| lehet mameluk szív, mert õ egy kis költõnõ, s versekben,
1402 I, 1880| legszebb tárgy a világon s õ erre azt felelné lelkesedéssel,
1403 I, 1880| hordott ott a ravatalon, hogy õ azt el akarja adni, vagy
1404 I, 1880| öltözve: hódító színek, ha õ viseli.~A négyeseket két
1405 I, 1880| kardot húz, karddal lészen az õ kimúlása.~Én is, ki verssel
1406 I, 1880| galambnak nincs epéje, akkor õ nem galamb, hanem valami
1407 I, 1880| vitatkozott hajdan, hogy õ odavaló. Énfölöttem ugyan
1408 I, 1880| fogja föl a világot, mintha õ lenne a tengelye, amely
1409 I, 1880| minden. Az egyes küllõket õ hozzá való viszonya szerint
1410 I, 1880| azokat a szimpátiákat nem õ szerezte, s ha elveszítjük,
1411 I, 1880| elveszítjük, arra, hogy õ szerezze vissza, még kevésbé
1412 I, 1880| istennek -, beszéljen hát õ az országgyûlésen amit akar,
1413 I, 1880| felhõbõl esõ lesz, valószínûleg õ fog legjobban megázni.~Nem
1414 I, 1880| megelégedést eredményezett.~Õ tudomásul vette a miniszter
1415 I, 1880| meg tudomásul vesszük az õ kudarcát - de szívesen.~
1416 I, 1880| hatalmasabbá fényesebbé az õ királyi széke valamennyinél.~
1417 I, 1880| Köszönhette pedig ezt az õ pártatlanságának, erõs alkotmányos
1418 I, 1880| koronaherceg növekedni kezdett, õ sokat elvont e szeretetbõl:
1419 I, 1880| alakban nyertek kifejezést: õ a csehekbe szeretett bele.~
1420 I, 1880| nem lehet prágai, - mert õ lesz a magyar király!~131.
1421 I, 1880| párbajhoz folyamodik. Ha õ gyõz, a becsülete helyre
1422 I, 1880| maga Tisza gyarapítja. Az õ javaslatai annak jellegét
1423 I, 1880| is nem járta magát. Fog-e õ a haza baján segíthetni?
1424 I, 1880| választásokban« lehet keresni. Adna-e õ Magyarország népeinek szabad
1425 I, 1880| szabad választásokat, merné-e õ, mint magyar, a nem magyar
1426 I, 1880| fórumra, melynek évek óta õ a fõkomédiása, hogy betanult
1427 I, 1880| megcáfolhatlan példa van az õ múltjából, egy egész inventárium
1428 I, 1880| közönség hova lett? Elvonult õ, aki eddig üstökös csillagok
1429 I, 1880| visszasírt a múlt után... Õ, aki látta, hogy a nagy
1430 I, 1880| horvát szónokok jobbadán az õ beszédére feleltek, mint
1431 I, 1880| akkorra majd kiadja az õ bölcs uruk megint az olcsó
1432 I, 1880| írniok.~Azaz mondhatott volna õ beszámoló beszédet a mezõkövesdi
1433 I, 1880| megrozsdásodott mameluk, az õ »Ellenõr«-jében (vagyis
1434 I, 1880| gyógyíthatta be a sebet is, amit õ ütött.~S azt sem egyszerre!~
1435 I, 1880| elégedve nagyon, aminthogy õ is meg volt elégedve a horvátokkal
1436 I, 1880| haragszik és igaza van. Az õ haragja többnyire jogosult,
1437 I, 1880| legyen a felekkel ott, ahol õ is csak fél, s csupán egyezkedési
1438 I, 1880| magának önálló mûködési tért.~Õ volt a tanács legrokonszenvesebb
1439 I, 1880| legrokonszenvesebb tagja, õ tehetett volna legtöbbet,
1440 I, 1880| sohasem nyúlt az erõ után; õ a tanács erõsítését vagy
1441 I, 1880| marad Horváth Gyula.~Éppen õ nem marad itt, aki legjobban
1442 I, 1880| birodalom mennyivel boldogabb, õ egyenesen Ferenc Józsefet
1443 I, 1880| nagy lesz és gazdag lesz, õ alapította, õ teremtette
1444 I, 1880| gazdag lesz, õ alapította, õ teremtette újólag. Elsõsorban
1445 I, 1880| lehet köszönni mindent. Az õ nyomában indult meg a részvét,
1446 I, 1880| indult meg a részvét, az õ könnye volt a jótékonyság
1447 I, 1880| hanem még ennél is több: õ a legnagyobb jóltevõnk.~
1448 I, 1880| László, fájlalva látná, hogy õ milyen szelíd volt: ma már
1449 I, 1880| tanácsra nem volt szüksége: õ tanács nélkül hozta meg
1450 I, 1880| ami pedig rossz, nem az õ bûne.~Mi is volt tehát ez
1451 I, 1880| tántoríthatlan elvhûséget, melynek õ mintaképe. Ilyen alkalommal
1452 I, 1880| impavidum feriunt ruinae, õ a maga lassú tempójában
1453 I, 1880| nem egészen illik ez rá. Õ akar is, tud is dolgozni.
1454 I, 1880| reményében késõbb visszavettek: õ megtagadja az utólagos jóváhagyást,
1455 I, 1880| coronat«, mint Ugocsa.~Az õ panaszai nagyok és sokfélék.
1456 I, 1880| Szegednek azon érvelése, hogy õ, már mint Szeged, ennek
1457 I, 1880| s naivul kijelenti, hogy õ bizony abban a hitben volt,
1458 I, 1880| ezt a kormány nem tette, õ hát most nem árul vele egy
1459 I, 1880| elég akarni, tudni is kell.~Õ pedig nem tud és akar. Abban
1460 I, 1880| Kálmán csak képzelõdik az õ erejérõl. Micsoda is õ?
1461 I, 1880| az õ erejérõl. Micsoda is õ? Kifelé alázatosan hajlong,
1462 I, 1880| nagy esemény, miszerint õ itt jár, hiszen ez olyan
1463 I, 1880| édes-örömest mutatjuk, ha õ közöttünk van, hogy boldogok
1464 I, 1880| jog, vagyoni túlsúly az õ kezeikben volt. A nevekhez
1465 I, 1880| vagyona nagy részétõl.~De õ csak a vagyont akarta föláldozni,
1466 I, 1880| fönnmaradt eszköz kimutatni, hogy õ az úr még most is. S ki
1467 I, 1880| egészen elfogyott. Pedig õ is, mi is a szabadságot
1468 I, 1880| felõl ideszálló szellõ az õ sóhajtásuk. Magyarország
1469 I, 1880| az egyik ujját nyújtja, õ az egész kezét nyújtja vissza.~
1470 I, 1880| hogy hiába rendelkezik õ többséggel a parlamentben,
1471 I, 1880| ellen is örökké csak az õ ránk erõltetni szándékolt
1472 I, 1880| állanak elõ, melyet nekünk az õ hitük szerint szívesen kell
1473 I, 1880| in allen Ehren«, hogy az õ nyelvükön szóljunk. Tisztességes
1474 I, 1880| jogos. Dehát úgy tetszik, õ is be akar állani a rendes
1475 I, 1880| értesülni fog e dologról, õ nem hagyja ennyibe [!],
1476 I, 1880| Tisza keze mûködött itt.~Az õ eszméje ez: hiszen már adott
1477 I, 1880| mindenben visszatérünk az õ ezerszer megátkozott rendszereikre,
1478 I, 1880| kerületnek, s az van mondva, hogy õ képviseli azt, ma már azt
1479 I, 1880| poétának titulálják, aki az õ másodrangú költõiknek se
1480 I, 1880| ezek azt mondják, hogy õ is csak olyan, mint a többi,
1481 I, 1880| igen gyakran értesített az õ élményeirõl. Az õ élményei
1482 I, 1880| értesített az õ élményeirõl. Az õ élményei pedig leginkább
1483 I, 1880| felsõbb klasszisba kerül, s õ hatalmaskodhatik majd a
1484 I, 1880| vetnek egy tekintetet - az õ közelmúltjukra, melyet már
1485 I, 1880| hízott sertésnek volt az õ ábrázatja, összehasonlítani
1486 I, 1880| gyanú miatt, mintha már õ is mameluk lenne, kissé
1487 I, 1880| azelõtt, bár a herceget õ a Boccaccióban nem énekelheti
1488 I, 1880| is okozott. Jó lesz, ha õ is úgy tesz, mint Demosztenész,
1489 I, 1880| is majdnem végignézte, s õ is megelégedését fejezte
1490 I, 1880| távozott, hogy látott már õ (éspedig sok évig látott)
1491 I, 1880| szerepek bizonyára, amelyeket õ korrekt fog tudni eljátszani.~
1492 I, 1880| valamit. Tagadhatatlanul õ a színház legszebb alakja -
1493 I, 1880| mint egy igazi mûvésznõ. Õ az is, csak jobban tudna
1494 I, 1880| is több volt, mint jó.~Az õ játéka néha bájos, sõt némely
1495 I, 1880| használja föl jó irányban. Az õ tere nem az operettek világa,
1496 I, 1880| hogy rögtönözzön. Elégedjék õ meg azzal a sok okos dologgal,
1497 I, 1880| Ferenc írt, s úgy, ahogy õ írta, meghamisítlanul, s
1498 I, 1880| kell, hogy jól játszott, õ tartotta a darabban a lelket.
1499 I, 1880| suttogja imádottjának - hogy õ már éhes.~Ezt az egy mindent
1500 I, 1880| maszkírozva. Úgy nézett ki õ maga is, mint egy cserebogár.~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6020 |