1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6020
Rész, Esztendo/Fejezet
2001 II, 1881| népszínházi dolgokért is õ szenved. Ha jó ott a népszínmû,
2002 II, 1881| hízik. Ühüm, hüm, úgy van, õ hízik.~És nem tudni: mit
2003 II, 1881| vagy azt, hogy mégsem az õ lelkén fekszik egészen,
2004 II, 1881| igaz, nem is uralkodik.~Õ csak beszél. Délelõtt így,
2005 II, 1881| így lesz.~S másnap azután õ retirált meg.~Az ingyenjegyek
2006 II, 1881| törõdnénk az elmúlásával, ha õ ránk, hírlapírókra nézve
2007 II, 1881| alkotmányellenes nadrágját: mert õ pusztán a magyar nadrágja
2008 II, 1881| Ha Verhovayt lövik le, az õ testének kell azt fedezni.~
2009 II, 1881| Váradynak van baja, azt is az õ teste óvja.~Hiszen az igaz,
2010 II, 1881| legjobb szakácsnõ se tud, mint õ tollal. Persze, hogy ebbõl
2011 II, 1881| tollal. Persze, hogy ebbõl az õ fõztjébõl egy szúnyog se
2012 II, 1881| se laknék jól.~Tollával õ mindenható.~S ezért bízták -
2013 II, 1881| Kapja magát, hazajön s õ maga részérõl elpáholja
2014 II, 1881| büszkén tekint körül, mintha õ most már nem lett volna
2015 II, 1881| mert hát tudnivaló, hogy õ a szerkesztõje -, míg egy
2016 II, 1881| ébredt föl, hogy nini, hisz õ ellenzéki. S annyira megtetszett
2017 II, 1881| az országgyûlésen, de még õ se mondott parlamenti egész
2018 II, 1881| hétfõi ülésben elmondja õ is amit elõadni még szükségesnek
2019 II, 1881| Móricz.~Mert tudni kell, hogy õ Móricz Pál gazdának az édes
2020 II, 1881| akarnak neki, hogy Czáj. Levén õ bakszász, akinek a magyar
2021 II, 1881| Tehát Irányi beszélt.~Az õ fölszólalása a házban mindig
2022 II, 1881| beszél.~Mai beszéde is az õ saját képére vala megteremtve.
2023 II, 1881| gonoszságnak.~Nem vette õ sorba a trónbeszéd és a
2024 II, 1881| észrevételeirõl nevezetes.~Õ is kikelt az etetés-itatás
2025 II, 1881| az etetés-itatás ellen, õ is kárhoztatja azt.~- Hát
2026 II, 1881| bá’ közbeszólt:~- Mondott õ már ilyet többször is.~Nagyvárad
2027 II, 1881| csekély voltát persze esetleg õ ítéli meg), úgy megtanulhattuk
2028 II, 1881| hogy azzal kezdi, hogy õ elfogadja a válaszfölirati
2029 II, 1881| egykor Bánk bán, azt mondja õ is: Az országnak nagyobb
2030 II, 1881| lagymatag javaslatába.~Nem õ, ha addig él is! Van neki
2031 II, 1881| Mert hiszen igaz, hogy õ kicsi, de az is igaz, hogy
2032 II, 1881| az is igaz, hogy megvolt õ ebben az õ kicsiségében
2033 II, 1881| hogy megvolt õ ebben az õ kicsiségében éppen olyan
2034 II, 1881| ellensége; aki opponálna. Õ szokta kérni ugyanis a tisztelt
2035 II, 1881| hát magyarul.~Kapott is õ aztán pokrócot, aminõt egész
2036 II, 1881| más is, de csak addig, míg õ az erõsebb. Nem tovább.~
2037 II, 1881| fõrendek beleegyezésétõl. Õ részérõl kijelenti, hogy
2038 II, 1881| kormány javára, mely az õ szavazatuk nélkül kisebbségben
2039 II, 1881| volna.~Ekkor még élt Deák az õ arisztideszi visszaemlékezéseivel.
2040 II, 1881| nekiszegzi a király mellének, még õ kiáltsa biztatólag:~-- Ne
2041 II, 1881| az bár király szemében, õ vón’ az elsõ, ki sietne
2042 II, 1881| a túlsón domborodik ki. Õ sem fogadja el a javaslatot,
2043 II, 1881| erõvel rá akarván sütni, hogy õ is a királyok ellen van.~
2044 II, 1881| háborgó tengeren, melyet õ hozott hullámzásba, és édesdeden,
2045 II, 1881| Szegény Berci bátyánk! Õ csak nagyon ritkán fog ebédelhetni
2046 II, 1881| helyett, hadd opponáljon õ!~Opponált is, elmondta összes
2047 II, 1881| Hiszen az igaz, hogy az õ hangja, de milyen?~Lánczy
2048 II, 1881| szerkesztõtõl, miszerint legalább az õ lapszámát nagyobb betûkkel
2049 II, 1881| Horváth Lajos még tovább megy, õ a kontroll kedveért a szentesítést
2050 II, 1882| vigyázott. Ebben képzelte õ a közigazgatási teendõket.
2051 II, 1882| kidomborodó sajátsága.~Az õ gyenge oldala a kutyák.
2052 II, 1882| a jó közigazgatásnak az õ elégtétele - hogy a Sztupa
2053 II, 1882| mennyit vesztettünk, s mi volt õ nekünk azelõtt.~Lapunk tegnapi
2054 II, 1882| Mint Pest fõpolgármestere, õ vetette meg e város nagymérvû
2055 II, 1882| olyanforma kifogásokkal, hogy õ már megfutotta pályáját.~
2056 II, 1882| közhasznú intézkedéssel. Az õ érdeme, hogy egyebeket ne
2057 II, 1882| Szentkirályi hazaáruló.« Õ ott hagyta s ezt írta alája: »
2058 II, 1882| legszebb magyar menyecske« õ lenne.~Egy egész generáció
2059 II, 1882| férfiszíveket s ugyanannyi ideig õ adta a mintát, hogy milyennek
2060 II, 1882| azt hitte magáról, hogy õ csakugyan Blaháné.~Egy derék
2061 II, 1882| is. Azzal a hanggal fogja õ magát kiküzdeni - gondolta -,
2062 II, 1882| dolgozott, de hogy aztán õ is megösmerte ennek a mesterségnek
2063 II, 1882| javulás nem tartott sokáig. Az õ szépsége nem olyan volt,
2064 II, 1882| rá fényt, dicsõséget; az õ szépségét rossz kedvükben
2065 II, 1882| Blaháné játszik; illõ hogy õ is végignézze egyszer az
2066 II, 1882| is végignézze egyszer az õ tornajátékukat.~Ott is ült
2067 II, 1882| Blaháné eljött hallgatni; õ, akit mindig mi hallgatunk.
2068 II, 1882| valakinek szólni ott, ahol õ hallgat? Igen, van - Jókainak.
2069 II, 1882| hogy miképp beszél.~Olyan õ (már t. i. Jókai), mint
2070 II, 1882| is szólhatna másról? Az õ magatartása sokszor árt
2071 II, 1882| hogy felvegye-e kabátját õ is, s midõn Andrássy kifelé
2072 II, 1882| elménckedett azon, hogy õ ilyen kétkulacsos lutheránus,
2073 II, 1882| emlékezetes törvénycikk folyt az õ tollából, a híres hosszú
2074 II, 1882| jegyzõi tisztét viselte s õ bízatott meg az úrbéri törvénycikkek
2075 II, 1882| emlékezetessé tette azzal, hogy õ indítványozta legelõször
2076 II, 1882| hajakkal találta Bernáthot - de õ azért nem kapkodott, mint
2077 II, 1882| pátens ellen küzdeni kellett, õ volt az elsõ, aki a sorompóba
2078 II, 1882| melyeknek elõidézésében õ is fáradozott.~Két év elõtt
2079 II, 1882| észre ne vehesse: mi az õ véleményük a darabra vonatkozólag.
2080 II, 1882| elõzött meg mint ember.~Õ a XVII. század nagy hõseibõl
2081 II, 1882| ugrott elõre.~Meseszerû alak õ! A költészet és a történelem
2082 II, 1882| ágyába a párnák közé. - Õ maga pedig lefeküdt a földre
2083 II, 1882| s leszállott ahhoz és az õ ízléséhez alkalmazkodott -
2084 II, 1882| igazán bámulok rajta, hogy õ olyan alul kereste azokat.~
2085 II, 1882| Igen, ez a szó fejezi ki az õ mûködését. Akik õt nagynak
2086 II, 1882| királyi biztos elérhet; õ sokkal többet érdemelne:
2087 II, 1882| Munkácsyért dobog, minden száj az õ nevét éljenezi, s kevély
2088 II, 1882| ráösmernek most: »Ez az, ez õ, egészen õ! «~Már azt hittük,
2089 II, 1882| most: »Ez az, ez õ, egészen õ! «~Már azt hittük, emberalakot
2090 II, 1882| hódolattal áraszt el. Magyar õ minden ízében most is, ott
2091 II, 1882| az az egy vágya volt, ha õ azt hallaná...~Hát Munkácsy
2092 II, 1882| magának a forradalmat. Tudta õ azt már apróra, de még mindig
2093 II, 1882| a szelíd költõ, mert az õ, együtt élte át az elbeszélõvel
2094 II, 1882| Szegények vagyunk.~S õ is ezer forintot tesz aztán
2095 II, 1882| ahogy a kérdésekbõl is. Õ sem kérdez semmit, csak
2096 II, 1882| papirosokat találnak meg az õ ákombákomjaival. Ezek is
2097 II, 1882| mûvésznek, de nem volt az övé, õ is csak kölcsönkérte egy
2098 II, 1882| úgymond, ne csináljon az õ akaratán kívül nagy urat
2099 II, 1882| bátyád a virágárus gyerek?~-- Õ az én testvérbátyám és azért
2100 II, 1882| félig-meddig volt a mienk.~S õ is érezte azt, hogy ragaszkodunk
2101 II, 1882| hallgatott és nem hirdette hogy õ magyar, míg a fáradságos
2102 II, 1882| semmit, ezt szomjúhozta õ. Egy poharat, amit itt ürítsenek
2103 II, 1882| poharat, amit itt ürítsenek az õ egészségére magyarul.~Hazajött.
2104 II, 1882| olyan nagy volt az öröm az õ eljövetelére, hogy olyan
2105 II, 1882| megijedni! Nem változott meg az õ természetük olyan nagyon.
2106 II, 1882| ezt a dolgot, mintha az õ tulajdon édes fia festette
2107 II, 1882| szeretet, ez a harsogó öröm. Õ adósságot visz magával,
2108 II, 1882| okoskodván, hogy inkább az õ akaratából adja azt ki a
2109 II, 1882| rossz darabnak, mint az õ akarata ellenére. Igazi
2110 II, 1882| miért nem változtatja meg õ is a családi nevét?~- Hüm! -
2111 II, 1882| fölség!~- Semmi de...~- Õ jelenleg a legnépszerûbb
2112 II, 1882| aranyplajbász, akkor sem tehet õ róla, hogy nem mindég csak
2113 II, 1882| Alpeseken.~A képhez maga írta õ is az életrajzot. De hát
2114 II, 1882| szögrül végrõl milyen volt õ, tetõtõl talpig.~Eddig,
2115 II, 1882| arról soha nem is álmodtunk.~Õ maga talán álmodhatott azokról,
2116 II, 1882| szendergett.~Ébren volt - mert õ beszélt.~Hogy a Ház mért
2117 II, 1882| szendergett? Azért, mert õ ébren volt.~*~Az elsõ ember,
2118 II, 1882| mikor meghallotta, hogy az õ egyetlen napja két napig
2119 II, 1882| Azonnal fölvette a mundért õ is - s felmondta a szolgálatot
2120 II, 1882| kapcsolatosan folyton növekedett az õ népszerûsége elannyira,
2121 II, 1882| már az utóbbi években az õ neve lett a zászló. A kétes
2122 II, 1882| A kétes kerületekbe az õ nevével mentek hódítani.
2123 II, 1882| mentek hódítani. Debrecenben õ buktatta meg Tisza Kálmánt.~
2124 II, 1882| árnyékot vet pillanatnyira az õ fekete koporsója, meglehetõsen
2125 II, 1882| magam, elbeszélte, hogy õ többre becsüli a szõke hajat
2126 II, 1882| a nagy felelõsséget. Hát õ bizony azt gondolná, hogy
2127 II, 1882| jókívánatot elmondani. Az õ szégyene, ha valami rosszul
2128 II, 1882| sikerül, míg ellenben az õ büszkesége, ha a házasokból
2129 II, 1882| megrakja, mintha nem is õ lenne itt a legtekintélyesebb
2130 II, 1882| sem haboztam, tudtam, hogy õ áll mellettem.~- Mi újság
2131 II, 1882| hatalmas ország, mely az õ hazájuk. Bizony elér az
2132 II, 1882| el a vezércikkíró elõl az õ pompás mondásait, hanem
2133 II, 1882| illetõleg a sejteket, mire õ így válaszolt:~- A tótoknak,
2134 II, 1882| éjjel az égi szellem az õ saját istenük, akit lehíttak,
2135 II, 1882| ti imádni fogjátok õt s õ mindennap megfog egyet fiú-
2136 II, 1882| beszélni? Azt tette volna, amit õ tett egyszer huszár korában,
2137 II, 1882| hogy a »savanyúképû«.~Már õ csak így nevezte. Elmondta,
2138 II, 1882| kétszer szóba hoztuk az õ híres udvarlóját. Legutóbb,
2139 II, 1882| csak én lelhetem meg az õ sírját. Mit gondol? - kérdé
2140 II, 1882| Petõfi nemcsak költõ, õ több, õ próféta volt! -
2141 II, 1882| Petõfi nemcsak költõ, õ több, õ próféta volt! - mondá félkönyökére
2142 II, 1882| halovány, síri arca kipirult. - Õ, aki megjósolta a forradalmat,
2143 II, 1882| a saját halálát leírta, õ megírta, neki meg kellett
2144 II, 1882| kocsik és alakok - csak õ nincs köztük. Õ, akit vár,
2145 II, 1882| alakok - csak õ nincs köztük. Õ, akit vár, akire már gondolatban
2146 II, 1882| Hanem iszen majd kilesi õ, ki az a gazember, aki ennek
2147 II, 1882| elõre látott mindent, az õ fejében meg kellett lennie
2148 II, 1882| gróf »igen«-nel szavazott. Õ megadja a két milliót, õ
2149 II, 1882| Õ megadja a két milliót, õ semmit sem bír megtagadni,
2150 II, 1882| diplomatának bizonyult Szécsennél.~Õ azon verebekhez tartozott,
2151 II, 1882| Ki ne volna kiváncsi az õ arcára, vonására? Van is
2152 II, 1882| ellenzéke mondaná: melyet nem az õ »darabmentõ« mûvészei adnak
2153 II, 1882| kevesebbet érnek. Ami az õ értéküket megnevelheti,
2154 II, 1882| mágnás családot rajzol az õ túlságosan sötét világnézletének
2155 II, 1882| mialatt a másik Dernyõi az õ grófnéjával éli világát.
2156 II, 1882| mert olyan sokoldalú az õ mûködése, és oly teljes
2157 II, 1882| rendes tagjává. Innen lépett õ ki aztán a közélet különbözõ
2158 II, 1882| ama zárt ülésen, mely az õ kitüntetését elhatározta,
2159 II, 1882| eleinte tervezték s aminek õ határozottan ellene mondott,
2160 II, 1882| igen kicsiny ez ünnep az õ érdemeihez képest), s sokan
2161 II, 1882| távolabb esett, mert távol õ senkihez sem állt.~Közlékeny
2162 II, 1882| színmûírás terén aratta. Õ írta »Vatá«-t, »Ronow Ágnes«-
2163 II, 1882| is út.~- Jól van - mondá õ -, de akkor elviszem a födelemet.~
2164 II, 1882| mosolyogva mondá:~- De iszen az õ pénzén volt építve, hát
2165 II, 1882| nagyon, s reszketett az õ keze is, amelyben a levelet
2166 II, 1882| volt a bûne, hogy engem is õ tett poétává. Földim, komáromi
2167 II, 1882| ösmerõs volt a szüleimmel s õ szedte ki a fiókomból az
2168 II, 1882| melyet történetesen éppen õ ajándékozott a nemzetnek.~
2169 II, 1882| nincs olyan jármû, amibe õ beleülhessen.~Én istenem,
2170 II, 1882| lélek mind a kettõ, mert az õ emlõiken növekedik naggyá
2171 II, 1882| õk tökéletes mûvészek. De õ amellett telefon is. Az
2172 II, 1882| tartott a kezeiben.~Hát õ is Szegeden lett naggyá,
2173 II, 1882| sok eszközzel rendelkezik õ, hogy a fiasko képzelhetetlen.~
2174 II, 1882| mindnyájának megígérte, hogy az õ jelöltjüknek is lehet kilátása.
2175 II, 1882| Elõször Tisza Lajost jelölték. Õ igazán nem érdemli azt meg,
2176 II, 1882| más Szécsen Antal gróf. Õ olyan, mint a párta alatt
2177 II, 1882| volt mit felejteni, s ha õ talál lenni a közös pénzügyér,
2178 II, 1882| A legjobb forrásból: õ maga mondta.~- Kiírhatom?~-
2179 II, 1882| efféle bolondságot, melyeken õ aztán túladott a habarékpárti
2180 II, 1882| hercegnõvel devernált, az õ állítása szerint szellemesen
2181 II, 1882| hogy legjobb barátja (azaz õ) Budapesten találkozik W.
2182 II, 1882| bele még egy vörösebb. - Az õ maradása, hogy Szana Tamással
2183 II, 1882| Kálmánnak beösmerték, miszerint õ összeférhetõ.~Hiszen olyan
2184 II, 1882| hõsét keresi. És csakugyan, õ jelen vagyon s epedve várja
2185 II, 1882| visszaéléseket, a korrupciót. Õ föl is hozná a konkrét vádakat -
2186 II, 1882| kiálták több felõl.~Õ aztán elkezdte és végezte
2187 II, 1882| miniszterek orrát, ahhoz csak õ ért, a nagy erkölcsbíró
2188 II, 1882| olyan kemény legény, mint õ meg Karátsonyi Guidó gróf.~
2189 II, 1882| elfogadta kiindulási alapul az õ elõterjesztéseit s megmutatta,
2190 II, 1882| remény, akit ismét csak az õ szavazatuk, de nem saját
2191 II, 1882| melynek élni kell s melynek õ a költségvetésben megadja,
2192 II, 1882| elfogyasztottuk a felét. De azért õ bízik azokban a kormányokban,
2193 II, 1882| azt az állapotot, amikor õ majd valóságos miniszterelnök
2194 II, 1882| beszédnek mondani, hogy õ miért fogadja el a költségvetést.~
2195 II, 1882| ki jön majd helyére, ha õ bukik?~Lesz, aki jöjjön.
2196 II, 1882| bukik?~Lesz, aki jöjjön. Õ legalább testestül-lelkestül
2197 II, 1882| valósítani vállalkozik az õ programja felét.~Nagy zúgás
2198 II, 1882| vámterület, õneki nem kell fúzió, õ szélsõbali emberrel politikáról
2199 II, 1882| sietett hozzátenni, hogy ha az õ programjának egyik fele,
2200 II, 1882| felét is, mindaddig, míg az õ támogatásával uralkodó kormány
2201 II, 1882| Elismerte, hogy van bizony az õ pártjában a perszonálunionistától
2202 II, 1882| a kommünárig minden, s õ maga sem irtózik a petroleum
2203 II, 1882| De az is bizonyos, hogy õ nem fog úgy tenni, mint
2204 II, 1882| hogy Róma éljen.~Talán az õ felszólalása hírének lehet
2205 II, 1882| excepta voce »ebadta« - õ is ratifikálja. De hát a
2206 II, 1882| kapcsolat kellene s e célból õ elviselné még a diktatúrát
2207 II, 1882| még azt meri mondani, hogy õ csakúgy szereti a hazáját,
2208 II, 1882| értette a haza alatt, úgy az õ szeretete alighanem olyan
2209 II, 1882| ide veszne, - nézzétek, az õ csolnaka billeg legjobban.~
2210 II, 1882| visszautasítá a vádat, mintha õ választói elõtt valaha a
2211 II, 1882| külön vámterületet, melyet õ az ország gazdasági viszonyainak
2212 II, 1882| ne Bécsben ütnék õt és õ ütne a parlamentben, hanem
2213 II, 1882| parlamentben ütnék õt és õ ütne Bécsben.~No, de így
2214 II, 1882| a vén Somssichnak, hogy õ még ama kornak a politikusai
2215 II, 1882| valami elszólalásra, amibe õ rendesen kapaszkodni szokott,
2216 II, 1882| ki azt az állítást, hogy õ a szélsõbal álláspontjához
2217 II, 1882| álláspontjához közeledett. Ezt õ nem is tisztelettel, de
2218 II, 1882| egészségben, s akkor megéri még õ azt a Pál fordulását, melyet
2219 II, 1882| ma dezavuált. De nemcsak õ, de Sennyey Pál is. Sõt
2220 II, 1882| a végrehajtására, amiért õ visszalépni jónak látta.
2221 II, 1882| aztán mégis akadt egy: - õ maga.~*~Szapáry hosszasan
2222 II, 1882| a tavalyinál, amit pedig õ oly kegyetlenül megkritizált:
2223 II, 1882| küld azonnal vizsgálatot, õ így meg amúgy vonja meg
2224 II, 1882| képviselõ mind a 446 között. Õ már ott ácsorog reggel a
2225 II, 1882| ember imbolygott a teremben. Õ ott volt köztük. S ha csak
2226 II, 1882| ellen a 75 elõtti idõkben. Õ nem velök együtt, de ellenök
2227 II, 1882| megemlékezve arról, hogy aki az õ alkotmányukért is a leghatalmasabban
2228 II, 1882| mondá Ivánka Imre -, hát õ még azt hiszi, azért építették
2229 II, 1882| totta a gyanúsítást, hogy õ valami érintkezésben volna
2230 II, 1882| érintkezésben volna Heinzével. Õ csak a »Hermannstädter Tagblatt«-
2231 II, 1882| elõállott Orbán Balázs az õ rettenetes históriai adataival!~
2232 II, 1882| akárhányszor. A muszkát is õ hítta Erdélybe, és mi lett
2233 II, 1882| a hivatalnokok fizetését õ vállalta el.~S ez most a
2234 II, 1882| Krupp ágyúval s csak az õ intését lesné, hogy reánk
2235 II, 1882| tanítványai, akiket mind õ nevelt nagyra, õ avatott
2236 II, 1882| akiket mind õ nevelt nagyra, õ avatott föl Themis papjaivá
2237 II, 1882| avatott föl Themis papjaivá s õ tanított meg, hogyan forgassák
2238 II, 1882| azt a fegyvert, amelyet õ adott kezeibe.~Hát ez tragikum.~
2239 II, 1882| szigorlatokon. Most, mikor õ lehet a professzorának
2240 II, 1882| mikor szapulják. Nem veszi õ azt azzal az elõkelõ, nagyúri
2241 II, 1882| Volt, volt! de mégsem õ az.~- Hát ki a manó hát?~-
2242 II, 1882| Tiltakozott a föltevés ellen, hogy õ renegát. Õ nem tagadta meg
2243 II, 1882| föltevés ellen, hogy õ renegát. Õ nem tagadta meg balközépi
2244 II, 1882| érzéket sértik s melyek ellen õ a törvények alkalmazását,
2245 II, 1882| akadémiának. Ez azonban nem az õ, hanem az akadémia baja.
2246 II, 1882| Külföldön még jobban ismerik az õ tudományos munkásságát,
2247 II, 1882| mûvelt nyelveire. Így már õ régen tekintély volt a külföldön,
2248 II, 1882| rokonszenv él az ember és az õ szent érzelmei iránt s meg
2249 II, 1882| bolond egy szerencséje van. Õ a fõ-egzekutor, mindenki
2250 II, 1882| kedélyesen mosolyog, hogy nem az õ, hanem az egymás hajában
2251 II, 1882| jajgatás és fogaknak az õ csikorgatása, - nem ér akkor
2252 II, 1882| a nap leendõ hõsét. »Ez õ! ez õ!« suttogá nem egy
2253 II, 1882| leendõ hõsét. »Ez õ! ez õ!« suttogá nem egy bíborajak
2254 II, 1882| kötelessége megörökíteni az õ szoborszerû stellungjait.~
2255 II, 1882| hogy Istóczy javaslatának õ csak a felét írta alá. Föláll
2256 II, 1882| Rohonczy Gida s kijelenti, hogy õ csak tévedésbõl írta alá.
2257 II, 1882| nekünk kényelmetlenek az õ izgatásaik, hadd legyenek
2258 II, 1882| sokszor mondja magáról, hogy õ a számok embere.~Nem lehetett
2259 II, 1882| mert nemcsak a borhoz ért õ a löllei konferencia óta.~
2260 II, 1882| a szegény Európából, ha õ fel nem kel és fel nem világosítja,
2261 II, 1882| explikálni kezdte, hogy õ penorámot is látott, azt
2262 II, 1882| az a meggyõzõdése, hogy õ semmihez sem ért - s hogy
2263 II, 1882| Kálmán leveszi róla a kezét, õ attól a perctõl még lélegzetet
2264 II, 1882| Horváthé, nem képzeltem.~Az õ a miniszter lábán, ami a
2265 II, 1882| meghódított szûzleánnyal, õ szalad el tõle.~Tiszának
2266 II, 1882| Lajos azt mondta, hogy õ az állam.~Szalay Imrus azt
2267 II, 1882| minden egyes polgára nem az õ fukszinos borából iszik
2268 II, 1882| marasztalta Hieronymit s õ védelmezte a legmelegebben -
2269 II, 1882| eresztették haza. Pedig õ lett volna a legérdekesebb
2270 II, 1882| szék háta mögött, hogy majd õ felszólal: egy udvarias
2271 II, 1882| rangú legyen a beszéde, mint õ maga.~- Hogy - hogy?~- Hát
2272 II, 1882| nyelvén szólva, stifli, - õ maga pedig csak Bocskor.~
2273 II, 1882| fölszólalásainak, mint csak az, hogy õ mondja, kit folyton gyanú
2274 II, 1882| Tisza Kálmán fölhozá, hogy õ Bécsben a királlyal szemben
2275 II, 1882| azonban ne várják tõle, hogy õ ott a mások véleményének
2276 II, 1882| gyezve a poéneket, mint õ, kevés ember tud beszélni.
2277 II, 1882| sok szót Boszniára. Hogy õ azok közé tartozik, akik
2278 II, 1882| Boszniát és Hercegovinát az õ sziklái teszik oly hozzáférhetetlenné,
2279 II, 1882| elfelejtett megjelenni.~Õ azonban elolvasta s abból
2280 II, 1882| mint szellemes ember, még õ maga sem állhatta meg, hogy
2281 II, 1882| sietett is kijelenteni, hogy õ ezt a filológiai értekezést
2282 II, 1882| be magával a zsinagógába. Õ a kulcslyukon leskelõdött.
2283 II, 1882| lényei közt az asszony.~Az õ finom tapintata találta
2284 II, 1882| fát tesz a tûzre, nehogy õ részesüljön szidalomban,
2285 II, 1882| részesüljön szidalomban, õ kezd arra, akitõl tart,
2286 II, 1882| székesfehérvári »Magyar király«-ban. Õ épp az este fejezte be vendégszereplését,
2287 II, 1882| gondolkodott, milyen sikere lesz az õ elsõ kísérletének.~Alig
2288 II, 1882| Nagy gondot fordított õ erre a szerepre, mindent
2289 II, 1882| az ottani mandátumot, de õ nem fogadta el.~A »HANGLI«~
2290 II, 1882| kiszolgáltatná a rejtélyt, mert õ elveszhetne, de az ötvenezer
2291 II, 1882| csak az lát hármat, aki az õ apjának nem valóságos fia.~
2292 II, 1882| szivart persze, hogy aztán õ akvirálja, ha ugyan elõbb
2293 II, 1882| dolga van a Micu gyereknek; õ már a második elemibe jár.
2294 II, 1882| kerül a dolog, hihetõleg õ veri meg Kálmánt, de higgadt
2295 II, 1882| Nem verekszem: mert ha õ üt földhöz, az nekem nem
2296 II, 1882| én ütöm földhöz, akkor is õ bizonyítja be okoskodásaival,
2297 II, 1882| Kálmánnal bajos kikötni, mert õ igazán olyan, mint azok
2298 II, 1882| oldalra döntik a körülmények, õ azért kering, forog ugyan
2299 II, 1882| sikerülhet egészen, mert az õ cselekedeteit millió szem
2300 II, 1882| viselte magát, hogy most õ a legnépszerûbb ember a
2301 II, 1882| mikor van az excellencnek az õ nevenap benne!~- Október
2302 II, 1882| ellenség?~- Hogy akkor? Õ akkor bemegy, komám, - a
2303 II, 1882| vette ezt a dolgot, már õ akkor sietett abból kivenni
2304 II, 1882| Csókához, vagy nem - az õ hamis fejében már megvolt
2305 II, 1882| dikcióit semmivé tette.~Õ nem lesz színésznõ többé -
2306 II, 1882| nyíltan kijelentette, hogy õ bizony nem irtózik a csóktól,
2307 II, 1882| most szivarozhatik, míg õ benn lévén a színkörben,
2308 II, 1882| és életben egyaránt. Az õ mûvészetérõl a fõvárosi
2309 II, 1882| szemtelenség tõle, mert õ zsidó.~De térjünk a dologra.
2310 II, 1882| karszékestõl, mindenestõl, az õ hangjával hallotta: »Mindenkinek
2311 II, 1882| valami nagyobb városba, mert õ elutálta már az ittlételt
2312 II, 1882| világváros zaja elnyelte az õ gyûlöletét lassankint.~Az
2313 II, 1882| törõdött vele. Olyan volt õ ott, mint egy homokszem,
2314 II, 1882| lelketlen állat is, csak õ áll egyedül. Mindenki gyönyörködhetik
2315 II, 1882| édes hazánkért, csakhogy õ sokkal edzettebb, sokkal
2316 II, 1882| Bajjal-jajjal - mondá õ -, a káposztapalánta tavaly
2317 II, 1882| ösztönszerûleg érzi, hogy az õ feladata kijózanítani a
2318 II, 1882| Asszonyunk«, oláh határon az »Õ Asszonyuk« neve lesz.~No,
2319 II, 1882| gróf jóslata, hogy egyszer õ is meg lesz törve.~- Nem
2320 II, 1882| fogadta el, azt mondta, hogy õ csak verekedni tudott, mikor
2321 II, 1882| hogy már meghalt. Ne rontsa õ se az illúziót.~Ma Vetter
2322 II, 1882| Vetterrõl akarunk megemlékezni, õ a múlté. A múltból akarok
2323 II, 1882| tudományos elmélet ellenére az õ szónoki talentuma. Hiszen
2324 II, 1882| hogyne hatott volna az õ szíveikre?~Vetter és a képzettebb
2325 II, 1882| galambõsz aggastyán s az õ óhajtását akarom most követni,
2326 II, 1882| leugrott a várfokról, s lova és õ maga összezúzódott, csak
2327 II, 1882| Egyiptomból, báró Atzél Béla, s õ most nem gondol egyébre,
2328 II, 1882| fogja takarni ezentúl az õ érdemeiket.~Atzél nemcsak
2329 II, 1882| Az amerikai szellemtõl õ is át van hatva egészen,
2330 II, 1882| megint tíz jegyet venni az õ számára, délután megint
2331 II, 1882| félkilenc elõtt értem oda az õ toronyórájuk szerint. Nem
2332 II, 1882| diskurálnak urambátyámék; az õ számukra csak olyan álomképforma
2333 II, 1882| kérdés, hogy ki issza meg az õ négy iccéjét?~Az elégedetlen
2334 II, 1882| viszony!~*~- Szegény Ordódy. Õ volt a Tisza-kabinet legfiatalabb
2335 II, 1882| Andrássynak, hogy õt hagyják ki, õ nem lesz Somssich alatt
2336 II, 1882| érzékeny, mert jól tudta, hogy õ ugyan nem lesz Somssich
2337 II, 1882| tradiciói vannak arra, hogy õ a Tisza ugarját szántsa,
2338 II, 1882| a gondolatra jött, hogy õ azt megeszi. Meg is ette
2339 II, 1882| szemmel Várady Gábor az õ szûz kezeivel.~Ez lenne
2340 II, 1882| de nem ám aljas módon: õ még az ilyest is bizonyos
2341 II, 1882| megkisebbíteni a hölgyek elõtt. Ámbár õ azon nagyságok közé tartozik,
2342 II, 1882| akkor az õneki jutna s õ szürcsölgetné édesdeden,
2343 II, 1882| az életrajzát, hogy nem õ találta fel a krinolint -
2344 II, 1882| hanem aztán minden egyebet õ talált fel, még Török Józsefet
2345 II, 1882| ünnepélyeket Atzél báró. Talál õ még tért olyat, hogy az
2346 II, 1882| ország megszokta már, hogy az õ fõurai nem az övéi, hogy
2347 II, 1882| hogy gyerekkorában meg õ õrizte az enyimeket.~Furcsának
2348 II, 1882| Az egyik Görgeyé, melyet õ Világosnál adott át az oroszoknak,
2349 II, 1882| hogy a sebesült Hentzi az õ katonai õrállása alatt lehelte
2350 II, 1882| egyetértést létesíteni. Az õ érdemei valóban nagyra becsülendõk
2351 II, 1882| bizonyára, de egy kevéssé az õ gyengesége és szelíd lelkülete
2352 II, 1882| vendéglõk érzik meg örömmel az õ ittlétüket. Az alsórendû
2353 II, 1882| méltányos felosztása képezte az õ feladatát, s ebben ütközött
2354 II, 1882| próbáltatni, hogy hátha talán õ is tudna muzsikálni.~Komoly
2355 II, 1882| panaszkodik Dolinay Gyula barátom, õ már nem állja ki tovább,
2356 II, 1882| ötlet Tisza Kálmántól, hogy õ egészen ki akarja üríteni
2357 II, 1882| került a Ludovika akadémia, õ lett elsõ igazgatójává.
2358 II, 1882| lett elsõ igazgatójává. Õ szervezte azt, de nem úgy,
2359 II, 1882| dalárda azt hitte, hogy õ énekel a legjobban, a többi
2360 II, 1882| nagy diadallal fogadták az õ városaik, zeneszóval, zászlókkal
2361 II, 1882| mindenike azt hiszi, hogy csak õ ostoba csak õ nem látja
2362 II, 1882| hogy csak õ ostoba csak õ nem látja a fényes öltözetet,
2363 II, 1882| vonulnak el a múltból bankók az õ uralkodó színeikben.~Az
2364 II, 1882| Hadd érdeklõdjék most már õ is a naggyá teendõ Szentlõrinc,
2365 II, 1882| Z. úr és hogy de bizony õ a herkopáternek sem engedi
2366 II, 1882| engedi a sertéstelepet az õ fundusa mellé.~S nem lehetett
2367 II, 1882| csak Mészárost nem - mert õ Jankovich Micut akarta követnek.~
2368 II, 1882| esküdni, hogy mindez az õ eredeti ötlete, õneki jutott
2369 II, 1882| keverni Tisza Lajost, hogy õ rekonstrukcionális teendõi
2370 II, 1882| van. Annyira már gavallér õ és tapintatos.~Miért hogy
2371 II, 1882| hítták. Pap azt mondta, õ már nem visel hadjáratot
2372 II, 1882| hadjáratot Atzél ellen.~Õ már békét kötött vele.~E
2373 II, 1882| hát ez a legkevesebb, mert õ már meg van szokva ahhoz:
2374 II, 1882| dohányzacskóink tömik meg az õ pénzeszacskóikat.~A dohány
2375 II, 1882| különben semmit se veszít. Õ csak a szabójának adandó
2376 II, 1882| úgymond, tekintélyt. (Nekem õ kölcsönöz? Oh, az akasztófáravaló!)~
2377 II, 1882| siketnémák! Ékesen szóló az õ szomorú sorsuk.~Föl tehát,
2378 II, 1882| pironkodva bevallá, hogy õ maga is az irodalommal foglalkozik.~-
2379 II, 1882| Átolvastam, azután neki nyújtom, õ is elolvasta. Vártam, mit
2380 II, 1882| meg az a kívánsága, hogy õ, ki már nekem annyi palócot
2381 II, 1882| ott legyen reggelre, hanem õ adott nekünk egy forintnyi
2382 II, 1882| lépésnyire megkötötte magát, hogy õ a herkópáternek sem megy
2383 II, 1882| miért ne hittem volna, ha õ mondta?~2. A palócföld flórája~
2384 II, 1882| hogy nagy szegénységben él õ is... én bizony nem ódzkódom...
2385 II, 1882| hang) - aztán nem énekel õ valami trillás operákat,
2386 II, 1882| operákat, nem sok kell az õ mesterségéhez, csak a miatyánkot
2387 II, 1882| Mert olyan segéd-kutyaféle õ éjjel a Ráczné asszonyom
2388 II, 1882| beteges, s tulajdonképpen õ volt helyette elõléptetve
2389 II, 1882| Pakas és elbeszélte, hogy õ maga is hallotta múlt éjszaka,
2390 II, 1882| Nagyon derék kis isten õ. Hurrá! Kis Ámor! Te voltál
2391 II, 1882| hogy néz ki ércbõl. Milyen õ itt, hol mozdulatlan és
2392 II, 1882| mozdulatlan és hideg. Ha az õ szívét tették volna be,
2393 II, 1882| viszonttalálkozás ez!~És ott fog állni õ is, a másik, az eleven,
2394 II, 1882| Hát most már itt van õ vasból, s nincs semmilyen
2395 II, 1882| csak a kunyhóknak énekelt õ.~Kár, hogy már õsz van,
2396 II, 1882| madarai, a gólyák, akiket õ szeretett, és csak az emberek
2397 II, 1882| habzó kehellyel éltetve az õ szellemét, ha egyszerre
2398 II, 1882| emberek -, igazaknak az õ jutalma.«~Betûzgették a
2399 II, 1882| érdekelték az ilyen apróságok. Õ a »Sándor gyerek« arcát
2400 II, 1882| csak mitõlünk való ember õ. Én voltam a kortese a követválasztáskor...
2401 II, 1882| hozom«-ra megy az egész. Az õ megjegyzéseik, argumentumaik
2402 II, 1882| a familiában, mint ahogy õ maga is mondja, s egyszersmind
2403 II, 1882| hogy leánya boldogságának õ áll útjában s elhagyja a
2404 II, 1882| Odabámulj most, Európa! Ott ül õ, a hatalmas. Õ fogja megmondani,
2405 II, 1882| Európa! Ott ül õ, a hatalmas. Õ fogja megmondani, életképes-e
2406 II, 1882| érezzük már, akkor uralkodik õ rajtunk igazán.~ARANY JÁNOS
2407 II, 1882| õköztük. S ez a tenger az õ mulasztásaik. Nem valami
2408 II, 1882| az asszonyokról, akiket õ maga kigondol, még azokról
2409 II, 1882| hordom a vizet.~Hiszen ha nem õ volna is az új színészgeneráció
2410 II, 1882| az »új csillag«, akkor is õ lenne a legkedvesebb menyecske
2411 II, 1882| volnék - mondá az egyik -, az õ arcképét veretném a pénzekre.~-
2412 II, 1882| Az, aki mondta, hogy ha õ király volna, egy kereskedõ
2413 II, 1882| pedig, aki megjegyezte, ha õ kereskedõ lenne, egy király
2414 II, 1882| Márkus Emilia uralkodásáig.~Õ pedig már 1877 óta uralkodik
2415 II, 1882| nem az következik, hogy õ nem emelkedett, hogy megállt
2416 II, 1882| nevezték el, igazi csillag õ: nem látjuk sem közeledni,
2417 II, 1882| lehetséges.~Vagy folyton megy õ is, mi csak nem vesszük
2418 II, 1882| pedig beduin arcával az õ vörös sipkájában a tornaegylet
2419 II, 1882| Tisza tervszerûleg járt el: õ már akkor is látta, hova
2420 II, 1882| alföldi város életereibe. Õ nagyon jól tudja azt, mennyi
2421 II, 1882| hûlt a lelkesedés arról õ nem tehet, õ tervét nem
2422 II, 1882| lelkesedés arról õ nem tehet, õ tervét nem csinálhatja át
2423 II, 1882| carta bianca« volt. Az õ dolga az, mit ír bele.~Van
2424 II, 1882| legkopottabb kalapja, s hogy nem õ találta fel a puskaport.~
2425 II, 1882| csinálóján.~Van is becsülete az õ készítményének; aki csak
2426 II, 1882| Szegeden, mind ellátogat az õ boltjába s úgy veszi onnan
2427 II, 1882| ez így lehetne, hanem hát õ bõven meg van elégedve azzal
2428 II, 1882| ha Szeged környékén az õ bicskáival szelik a szalonnát
2429 II, 1882| uram kevély arra, hogy az õ pengéje örökké való, s kivált
2430 II, 1882| üzleti hasznot húzzon az õ renoméjából.~Történt ugyan
2431 II, 1882| legnagyobb árnyékot, az õ levelein játszik a napfény.~-
2432 II, 1882| pedig... õt tapsolják, az õ nevét keresik a színi cédulán,
2433 II, 1882| játszik, kellemmel mozog. Vagy õ öregedett nagyon sokat egy
2434 II, 1882| derültségre fakadtak az õ rovására s tapsoltak Falknak.
2435 II, 1882| tündöklik a boldogságtól, õ az egyedüli drámaíró, aki
2436 II, 1882| bók-e, ha azt mondom, hogy õ a legokosabb ember az országban,
2437 II, 1882| Kiszámítottam - felelte õ -, kimércsikéltem én azt
2438 II, 1882| árvaügyekrõl volt szó. Ahhoz is õ értett legtöbbet.~- Micsoda
2439 II, 1882| ezek igazi parittyakövek az õ kezében.~Semmi sem olyan
2440 II, 1882| pedig muszáj engedni, mert õ a legjobb ízû elbeszélõ
2441 II, 1882| auktoritás csakugyan fogy - de az õ puskapora nem: habár egy
2442 II, 1882| Károlyunkat (mert kedves volna õ, ha nem lenne olyan nagyon
2443 II, 1882| visszaemlékezõ«-nek, mivel õ szokott eltemetni minden
2444 II, 1882| eltemetni minden embert, õ búcsúztatja el s ír róla
2445 II, 1882| dolog annyira megy, hogy ha õ vidéken utazik, nevezetes
2446 II, 1882| addig nem halnak - hogy õ visszaemlékezhessék.~Hanem
2447 II, 1882| mikor a Petõfi-Társasággal õ is kirándult Kiskõrösre,
2448 II, 1882| mindjárt kitudódnék, hogy õ a nagyobb.~A derék cívis
2449 II, 1882| s ha toasztíroznak, az õ arcáról nézik a megelégedést,
2450 II, 1882| egyezkedésre jutni, melyet õ kielégítõnek talált. Eszerint
2451 II, 1882| érdekeltektõl, ha az egyezséget az õ gusztusuk szerint létrehozza.
2452 II, 1882| Berzeviczy Albert. De mintha õ is mókázni akart volna,
2453 II, 1882| Beszédének magva ez volt: Õ, ha a társadalom hatalma
2454 II, 1882| Dobránszky Péter fölállt, hogy õ is beszél, hangzott mindenfelõl: »
2455 II, 1882| undokító kelevény ellen, ahogy õ a zsidókat nevezi. A Ház
2456 II, 1882| meglehetõs apatiával hallgatta. Õ pedig annál drasztikusabb
2457 II, 1882| külön népfaj a zsidó az õ külön nemzeti vallásával.
2458 II, 1882| Mór felé, mondván, hogy õ megtanult várni, de hiszi,
2459 II, 1882| formálhat jogot arra, hogy õ vele komolyan foglalkozzék.
2460 II, 1882| idetelepedését nem kívánja õ sem: az egyes vagyonos,
2461 II, 1882| erre úgy nyilatkozott, hogy õ a parlamentben mondott szavaiért
2462 II, 1882| Wahrmann erre azt felelte, hogy õ meg visszaruházza e címeket
2463 II, 1882| akit semmi sem érdekel. Õ rettenetesen közönyös. Kemény
2464 II, 1882| neki mondhassa el. Lévén õ olyan, mint a szerkesztõi
2465 II, 1882| különben, úgy látszik, nem az õ hibája, mert írásból olvassa
2466 II, 1882| beszédét, s ha ott jól volna, õ is jól mondaná... Egyébiránt
2467 II, 1882| szándékozik tenni.~Hiszen, ha õ azt tudná...~De bezzeg tud
2468 II, 1882| tud jól magyarul, lévén õ úgyis tót ember, »nás cslovek« -
2469 II, 1882| szívesen meghallgatva, mint õ ebben a dologban. Beszélt
2470 II, 1882| tetszeleg magának, hogy õ az utolsó fény, melyet a
2471 II, 1882| régi institúciókat s hogy õ is benn ül a kocsiban. Az
2472 II, 1882| öröme telik benne, hogy õ a ház legigénytelenebb tagja
2473 II, 1882| esik, ha hátrafordul: olyan õ tehát, mint a hegyorom,
2474 II, 1882| keveredett.~Hogyan adja õ ki - teszem azt - Wahrmann
2475 II, 1882| a folyosót, hogy hiszen õ nem volt se szekundáns,
2476 II, 1882| nincsen joga, abszurdum az, s õ azt el nem ismeri.~Pulszky
2477 II, 1882| Budapestre vért jársz ontani?~S õ még mosolygott hozzá, a
2478 II, 1882| hogy a késõ századok elõtt õ elvállalja a felelõsséget
2479 II, 1882| biztosítékát taposta meg. Mit tudja õ, hogy mi volt azokban a
2480 II, 1882| Istók« sokat adna érte, ha õ közölhetné elõször - illusztrálva.
2481 II, 1882| Berzeviczy Albert volt a gége. Õ állt az elõadói székben
2482 II, 1882| nem beszél Tisza?~Olyan õ, mint az alumneumok étlapjain
2483 II, 1882| különbeket.~Azt mondja, hogy õ ennek a hevesi kérvénynek
2484 II, 1882| a magyar nép józanságát õ is bámulja a népben, de
2485 II, 1882| használt, hogy szegrõl-végrõl õ is hírlapíró, akiknél az
2486 II, 1882| vizitjei vannak, azokat õ el nem mulaszthatja holmi
2487 II, 1882| jogból és eljárásból, lévén õ üres óráiban tanár, amit
2488 II, 1882| mert gyantázták. Mikor õ a balközépi koncertbõl kiesett,
2489 II, 1882| azt mondta, hogy azok az õ édes gyermekei, ne tagadja
2490 II, 1882| nem elégíté ki a beszéd. Õ ilyen igazságból a zsidók
2491 II, 1882| az eszlári tudósítások az õ lapjába.~Így ért véget az
2492 II, 1882| Hegedüs kerekedett felülre s õ dömöcköli ellenfeleit-pedig
2493 II, 1882| ijed meg a maga árnyékától. Õ is sorba klavírozik reciprocitásból
2494 II, 1882| Tisza Kálmán. Csak hadd õ csinálja tovább is!~Göndöcs
2495 II, 1882| sõt több, mint amennyit õ maga Helfy preliminált.
2496 II, 1882| Helfy preliminált. 1880-ra õ azt mondta, hogy 40 millió
2497 II, 1882| személyes támadásaira. Hát biz õ, úgymond, elismeri, hogy
2498 II, 1882| helyszûke volt azon az oldalon. Õ képviselte a legnagyobb
2499 II, 1882| ezredének egyenruhájában.~Õ a legújabb magyar mágnás,
2500 II, 1882| tudja mire viheti?~Ülhet még õ valamikor Mocsáry Lajos
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6020 |