1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6020
Rész, Esztendo/Fejezet
3001 II, 1883| úgy kezdtük jellemezni: õ a védelem Beöthy Aldzsija.~
3002 II, 1883| Pompásan adja szerepét. Õ az egyedüli, aki néha elvetõdik
3003 II, 1883| iránt.~Az ügy minden szálát õ tudja legjobban, minden
3004 II, 1883| fog vallani. A védelemnek õ a leghasznosabb tagja. A
3005 II, 1883| tette Móric gyámjává, s õ mint ilyen bízta a fiút
3006 II, 1883| leírat ma is érvényben van, s õ még nem látja elérkezettnek
3007 II, 1883| mi van akkor?~Mit felel õ annak, ha megszólítja, pedig
3008 II, 1883| hol minden szem õt nézte.~Õ tudta azt, látszott, hogy
3009 II, 1883| kellett. Hogyne! Hiszen õ most a nap hõse. Láthatta
3010 II, 1883| uram, becsületemre mondom, õ is antiszemita. Hiába rázza
3011 II, 1883| körül. Kitetszik, hogy az õ fantáziája felvette az alkatelemei
3012 II, 1883| bankóval fizettem, mire õ felkiáltott:~- Uram, kétforintos
3013 II, 1883| hogy nem létezett - tüzelt õ.~Ezen aztán annyira összevesztünk,
3014 II, 1883| elkeseredett vita lett belõle. Õ lépten-nyomon fel bírt rá
3015 II, 1883| bizonyítja még, hogy nem õ volt, hanem a felösmerés
3016 II, 1883| kétségtelenül annyi, hogy õ volt.~Hát aztán mi történt
3017 II, 1883| úgy vették át a hullát - õ maga úgy adja elõ -, hogy
3018 II, 1883| azért az anya se bûnös, mert õ azt hiszi, hogy istennek
3019 II, 1883| ismerték Esztert, hogy »ez õ, ez Eszter«.~Nos, ki itt
3020 II, 1883| annyi hivatalban mindig õ maga lett volna a maga bõrében.~
3021 II, 1883| fele. Fogta magát, akkor õ pártolt el a Deák-párttól,
3022 II, 1883| magisztratuális fiskus korában õ maga protezsált be.~Ezek
3023 II, 1883| egészen beleszomorodott, hogy õ független ember.~- Mi történt? -
3024 II, 1883| félbe, mikor otthon voltam. Õ maga kérte. Ma azt írja,
3025 II, 1883| adhat áldást, amiért én õ szent felségét olyan annyira
3026 II, 1883| Nyíregyházán, mégiscsak õ volt a legérdekesebb.~Ha
3027 II, 1883| csigázva mindenki, hogy õ mit fog mondani.~Már nyolc
3028 II, 1883| csinált abból.~Kimondta, hogy õ nem a közvélemény végett
3029 II, 1883| processzust csinált volna.~Õ azért egyezett bele a tárgyalásba,
3030 II, 1883| Élesen, jóízûen és az õ egyszerûsége imponáló hatalmával
3031 II, 1883| védelmére, állítván, hogy õ Smilovicscsal már csak a
3032 II, 1883| de senki sem tudja, hogy õ csinálta. A küszöbön minden
3033 II, 1883| Ipolyi Arnold püspököt.~- Õ jön le? Csak nem a sakter-tárgyalásokra?~-
3034 II, 1883| de ha neki tetszett, hogy õ magára szignáltatta ezt
3035 II, 1883| Némelykor ott se úr, ahol õ van otthon, packázik vele
3036 II, 1883| egyszer csak kapja magát, s õ packázik minden emberrel.~
3037 II, 1883| rá, hogy már oly gyönge õ, ki viharokkal dacolt, ki
3038 II, 1883| helyette másik? Mit tehet õ arról, hogy még megvan,
3039 II, 1883| Móric az eszlári eseményt, õ a nyíregyházai dolgokat
3040 II, 1883| hát mikor soha sincsen - õ szerinte - igazuk!~Csak
3041 II, 1883| antiszemitizmus szálait õ tartja kezében.~Nem tart
3042 II, 1883| õscímekhez.) Azt õrizte õ becsülettel, hol furfanggal,
3043 II, 1883| királyt is vasra veretném, ha õ rendelné, s ha én megbírnám.~
3044 II, 1883| emlegetik, de megvan az õ állásának is a maga gyönyörûsége.~
3045 II, 1882| königgrätzi csatát elvesztette!« Õ sose vesztett csatát, pedig
3046 II, 1882| Okos ember, mégis mindig õ beszél. Mindenkinek kellemetlenségeket
3047 II, 1882| Kisfaludy Társaságban. Amit õ egyszer megmond, azon sohasem
3048 II, 1882| kapna, azon hitben, hogy õ prüsszentett.~Annyira megszoktatta
3049 II, 1882| megszoktatta a tagokat, hogy amit õ akar, az az õ akaratuk is.~
3050 II, 1882| hogy amit õ akar, az az õ akaratuk is.~Mély szendergéssel
3051 II, 1882| magyar ember is, s most õ is írt visszaemlékezéseket,
3052 II, 1882| ajkairól.~S ezek mindnyájan az õ jóakaróik, gyámolítóik,
3053 II, 1882| csak egy szemöldök-intés, s õ belõlök itt valamennyiökbõl
3054 II, 1882| darabokat bíráló bizottságnak õ volt egyik tagja, s a mûvészek
3055 II, 1882| szerepeit ez vagy az adja, mert õ beteg.~Végre megvált a színháztól »
3056 II, 1882| lámpák világa iránt, mint õ, az nem válhat meg végleg
3057 II, 1882| színpadtól csak úgy, amint õ tette, hogy meghal.~A közelmúltban
3058 II, 1882| fejnek kellett legurulnia az õ hivalkodása miatt azokban
3059 II, 1882| ért valamit.~Uralkodott õ akkoriban is, de nem a megyék,
3060 II, 1882| hogy az eszközölné ki az õ belsõ tanácsosuknak, Teleki
3061 II, 1882| Kálmánnak: hátha egyszer õ is kap még olyan ládát,
3062 II, 1882| kanál sincs, ennélfogva õ a hozzáfûzött történetet
3063 II, 1882| annak, hogy béküljünk ki.~Õ kijelentette, hogy a Teleki-ezüstnemûbõl
3064 II, 1882| vagy túl vallásosakká. Õ humorista lett, s ötleteivel
3065 II, 1882| életírója mondja -, amit õ kötögetett a nagyoknak,
3066 II, 1883| vérszemet kapott a bolond, s õ már a királynéhoz írt levelet...~-
3067 II, 1883| lenni. Azon csodálkoznék õ csak nagyot - ha még lehetne
3068 II, 1883| miképp lehet az, hogy õ meghalt.~Pedig meghalt ma
3069 II, 1883| ha nem is kívánt többet, õ többet tett, mert aránylag
3070 II, 1883| várták az öreg bácsit.~Mire õ kedélyes ravaszkodással
3071 II, 1883| egyszerû jó bolondot, de õ nem csüggedt, s megpróbálta
3072 II, 1883| díszesebb helyet foglalt el õ közéletünkben, mintsem egykönnyen
3073 II, 1883| Sokáig szabadkozott, hogy õ nem érzi magát képesnek
3074 II, 1883| járt el, s úgy, hogy tán õ volt az egyedüli, ki soha
3075 II, 1883| Festeticsrõl mondta egyszer: »Az õ erszénye és szíve mindig
3076 II, 1883| szíve mindig nyitva van, de õ magát gyakran szeretné tõlünk
3077 II, 1883| kell fölfedezni milyen volt õ.~Ritkák az ilyen jellemek
3078 II, 1883| Csak hadd járjon-keljen õ folytonosan az önalkotta
3079 II, 1883| önalkotta világokban, az õ fényes városaiban, idilli
3080 II, 1883| nem tudna felvenni.~Legyen õ hát csak olyan, amilyen.
3081 II, 1883| szülõvárosa, Szeged, az õ szûkebb hazája volt szeretetének
3082 II, 1883| része volt.~De amiképpen õ szerette Szegedet, nem kevésbé
3083 II, 1883| kapacitás«. Sokkal több volt õ. A szegedi lokálpatriotizmus
3084 II, 1883| õk képzelik, hogy az az õ »extra érzelmük«, mint ahogy
3085 II, 1883| hiszi el a delet, ha az õ külön toronyórájuk mutatja
3086 II, 1883| közigazgatás jóformán az õ kezeibe volt letéve a rémület
3087 II, 1883| sincs) élére kíván állni, de õ ezt nem akarta, s odaadó
3088 II, 1883| nem, a leányairól.~Mert õ maga nem igen hozakodott
3089 II, 1883| októberi diploma után, midõn õ, Tisza Kálmán, Lónyay Menyhért
3090 II, 1883| tiszteletben tartani az õ akaratát, soha ellent nem
3091 II, 1883| Bérlõi kifogyhatatlanok az õ dicséretében.~Volt úgy,
3092 II, 1883| nyírbaktai kastélyban, hogy õ ezentúl több haszonbért
3093 II, 1883| már azóta nem veszett el õ maga is!~Egyébiránt bocsánat,
3094 II, 1883| lehet a halál, hogy míg õ abban fárad a kaszájával,
3095 II, 1883| Ede, s most már csak az õ külön benyomásai vesztek
3096 II, 1883| annyi bizonyos, hogy az õ nyakába készült szakadni.~
3097 II, 1883| famíliája is úgy nagyzolt, mikép õ a famíliájával. Selyemben
3098 II, 1883| felében.~Úgyhogy mindig õ kénytelen engedni, még az
3099 II, 1883| feladatait is azok mellé. Az õ vállán megfért a múlt és
3100 II, 1883| megfért a múlt és a jelen. Az õ kezében megsajnálta a mai
3101 II, 1883| jellemezve az a nimbusz, amellyel õ bírt ez országban, melynek
3102 II, 1883| hû fia is. Abban van az õ nimbusza, hogy még halálát
3103 II, 1883| is többször mondá róla: »Õ seperte el a havat elõlünk«.~
3104 II, 1883| azt, hogy mennyit tartott õ állására, jellemzi az az
3105 II, 1883| közcél, ha jó és üdvös, amit õ ne támogatott volna. Különösen
3106 II, 1883| Ribáry. Úgy ül ott, mintha õ kormányozná Európát. Pedig
3107 II, 1883| azért nevezetes ember, mert õ van a legtöbb emberrel pertu
3108 II, 1883| A csillagokat ismeri, de õ maga nem csillag. És folytassam-e
3109 II, 1883| vicispánságból csapott volna le.~De õ ezt nem tette, aminthogy
3110 II, 1883| poéta iránt szoktam.~Az õ kötete, az elsõ verskötet,
3111 II, 1883| itt született volna, még õ is lírai verseket írna ma,
3112 II, 1883| Pósa. Azazhogy itt volt õ már ezelõtt is, de önök
3113 II, 1883| másik végletbe ment bele.~Õ az elsõ fiatal poéta mindazok
3114 II, 1883| érte meg. S ennyivel tán õ a boldogabb.~De Péchyt is
3115 II, 1883| hasznavehetetlen dolgait dicséri, õ is azt a forrást választotta
3116 II, 1883| polgármestert megéljenzi a tömeg. Õ hajlongani fog jobbról balra,
3117 II, 1883| titokban gondolja, hogy õ is nagyon kíváncsi, de nem
3118 II, 1883| meg a bánat emiatt: hiszen õ az egyedüli ember, aki kevesli,
3119 II, 1883| nagy, annak különben nem õ az oka: a Zichy Domokos
3120 II, 1883| örökölte Zichy Jenõ, s az õ kezében lett aztán mintauradalommá
3121 II, 1883| törekszik, hanem lefelé. Õ a nehány ezer lépésre fekvõ
3122 II, 1883| akinek semmi se drága. Õ már eltanulta a Házban,
3123 II, 1883| formulázták: kit rejteget?~S õ maga sohase szólt róla két
3124 II, 1883| képviselõ hallgatott most is: õ semmit se ösmer el drágának,
3125 II, 1883| tudósok közönnyel nézik az õ szervezkedésüket, mely annyi
3126 II, 1883| Míg az le nem esik, addig õ be van zárva.~A nézõtér
3127 II, 1883| keveredik a kávéházban.~Az õ szalmaözvegysége teszi-e
3128 II, 1883| államférfiai. Kéz kezet most. Õ ezeket csinálja, õk meg
3129 II, 1883| tudósnak is kinevezték? Õ pedig még a lángészt is
3130 II, 1883| Akadémiától arra, hogy amit õ mond, az megállja helyét
3131 II, 1883| gazdálkodnék? Hiszen az õ agyonütött emberei mind
3132 II, 1883| dilemmából származhatik.~Õ Budapesttõl és Bécstõl nem
3133 II, 1883| Meglehetõs dolgok - mondá õ -, többnyire elolvasom. -
3134 II, 1883| csillapítólag hatott az õ erélyes egyénisége, no meg
3135 II, 1883| alul hatalmasan élesztgette õ is a szikrákat.~A kormánybiztos
3136 II, 1883| lépkedne, gondolkozván, hogy õ most mekkora nagyhatalom,
3137 II, 1883| nagy magyar város készül az õ diadal ünnepére.~Tisza Lajos
3138 II, 1883| fogja említeni, melyeket az õ hatalmas keze származásánál
3139 II, 1883| a király, akkor a mienk õ); kongassák meg kegyelmetek
3140 II, 1883| Vipikém!~A vipera már érti az õ gazdáját, s ha õt utánozva
3141 II, 1883| de hát azt szeretné még õ tudni, mi a tisztelt képviselõ
3142 II, 1883| mindjárt gondoltam. Mert ez az õ stílusa. Nekem, tisztelt
3143 II, 1883| igazi, nemes nedv, mikor õ maga olyan eleven, tüzes
3144 II, 1883| azt gondolta magában, hogy õ sokkal derekabb ember, mint
3145 II, 1883| valamit még Berecz Jánosról.~Õ csak tagadni tud. Nála nincsenek
3146 II, 1883| is érezze egyszer, hogy õ is csak ember.~Hanem azért
3147 II, 1883| élt. Ahol valami történt, õ tüstént ott volt tanúnak:
3148 II, 1883| úgy intézte a dolgot, hogy õ is szerepeljen a felvett
3149 II, 1883| Cserey azt vallja, hogy õ reggel nem találta Mailáth
3150 II, 1883| mosolygott. Berecz tagadta, hogy õ tette el a botot helyérõl.~-
3151 II, 1883| helyérõl.~- Hát ki?~Azt õ nem tudja.~Érdekes alak
3152 II, 1883| mentik-e õt a tanúk vagy nem. Õ minden kérdésben a kormánnyal...
3153 II, 1883| S annak tudatában, hogy õ a hatalommal van egy »elven«,
3154 II, 1883| nappal már befejezték az õ kihallgatásukat, s a mosolyt
3155 II, 1883| arra való, hogy csak örökké õ adjon a népnek, és a nép
3156 II, 1883| visszaszáll hozzá, mert õ választotta ki azokat nagy
3157 II, 1883| azokat nagy tapintattal, s õ osztotta ki közöttük a munkát
3158 II, 1883| osztálytanácsost kell elöl említenem. Õ a mûszaki osztály vezetõje.
3159 II, 1883| idegeneknek, aminõ az ma.~Õ ma már bizonyosan olyannak
3160 II, 1883| múlva látjuk meg majd az õ mai érdemeit teljességükben,
3161 II, 1883| nehézkes csizmákban jár. Õ ti. a jogügyi tanácsosa
3162 II, 1883| büszkébbek lehetnek rá, mert õ bizonyította be, hogy a
3163 II, 1883| kúnszentmiklósi fiú egyik kortese õ volt Petõfinek, s õ írta
3164 II, 1883| kortese õ volt Petõfinek, s õ írta meg bukását a »Március«-
3165 II, 1883| biztosság közötti érintkezés az õ tiszte volt: neki kellett,
3166 II, 1883| annál könnyebben fizették, s õ maga annál népszerûbb lett
3167 II, 1883| Õfelsége állva maradt s míg õ állt, mindenki állt. A magas
3168 II, 1883| Tegnapelõtt látta felséged. Õ volt Szeged a Prológban.~-
3169 II, 1883| önmegadással megfordult, mert biz õ rossz lábon van szegény,
3170 II, 1883| egyszer már a korona is õ náluk volt.) Szép daliás
3171 II, 1883| morvaországi urat is látok«) õ lenne asszonyi szemeknek
3172 II, 1883| épített a régiek helyett, õ az emberekben is fölváltotta
3173 II, 1883| lent, magával húzza le az õ elmenetele után a többit,
3174 II, 1883| fölépítésében oroszlánrésze volt az õ lankadatlan buzgalmának,
3175 II, 1883| szerep jutna a városnál, ha õ maga szerényen vissza nem
3176 II, 1883| királyi ünnepélyeknél is õ volt tán az egyedüli, aki
3177 II, 1883| emberünk, csak nemrég is õ alapította meg a »Dugonics-kör«
3178 II, 1883| bársony ülõhelyeken.~De az õ ambíciója és buzgalma két
3179 II, 1883| legnépszerûtlenebb tárcát viseli, õ lévén a fináncminiszter.
3180 II, 1883| Szegeden. Az adónemek az õ reszortja, s õ egész hévvel
3181 II, 1883| adónemek az õ reszortja, s õ egész hévvel szerelmes az
3182 II, 1883| megmosolyogták emiatt, de õ még folyton követelõbb lett
3183 II, 1883| híd föl nem épül.~S amit õ akkor megkívánt, az mind,
3184 II, 1883| folytatja, ahogy kezdte, lehet õ még olyan elöl is, hogy
3185 II, 1883| hivatalnok napi teendõi mellett: õ a harmadik egyetem kérdését
3186 II, 1883| építkezési módját megtartotta. Az õ magyaros motívumaikat nem
3187 II, 1883| mintaházba öntötte bele, amit õ maga rajzolt. E kis magyaros
3188 II, 1883| vagyunk mi ketten, hogy õ is öregecske, én is olyanforma
3189 II, 1883| korácsú volnék, istennek az õ jóvoltából, már csak odatolakodom,
3190 II, 1883| õnála) ez a törvény. Ha az õ birodalmába lépnek, úgy
3191 II, 1883| nekem sokkal szebben.~Ott az õ mûködési köre önök között,
3192 II, 1883| áll, azaz dehogy áll, mert õ örökké mozog, tesz, buzdít,
3193 II, 1883| csak használ, mert az idõt õ is használja.~Pedig amilyen
3194 II, 1883| szóval, sokszor elõkapta biz õ a tollat is, de nem azt
3195 II, 1883| urambátyáimék kezébe került, mert az õ saját dolgukat mindig Európa
3196 II, 1883| mióta elõtte áll Andrássy az õ borbélyával, mióta a nagy
3197 II, 1883| lépett föl egy ismerõsöm. Õ maga itt Pesten várta a
3198 II, 1883| No, ne nevess hát, nem õ házasodott meg), Szapáry
3199 II, 1883| parlament. Évek elteltek, s õ folyton várta a dicsõséget,
3200 II, 1883| szerencsés ember volt (mert az õ életrajza akar ez lenni),
3201 II, 1883| melyik ágában szakember õ?~E papírokkal a hónuk alatt -
3202 II, 1883| felállt, s kijelentette, nem õ az oka, hanem a házszabályok,
3203 II, 1883| neki az inzultálás, mert õ meg hozzá van szokva.~A
3204 II, 1883| gesztusaival Floquetnek beszélt: az õ ideája volt a szombat.~Erre
3205 II, 1883| is felkelt Mocsáry Lajos: õ is a szombat mellett van.~
3206 II, 1883| trinum perfectum, akkor õ lesz a harmadik halott.~
3207 II, 1883| a magyar felirattal (s õ ma is azt állítja, hogy
3208 II, 1883| az életbõl meríti érveit. Õ ennél nagyobb büntetést
3209 II, 1883| végrehajtás, ez cseng-bong az õ fejében. Letiltás, végrehajtás!
3210 II, 1883| felállt, s mint mindent, amit õ csinál, bizonyos eleven
3211 II, 1883| hogy nem azt beszéli, amit õ gondol, hanem azt igyekszik
3212 II, 1883| ben szokott beszélni az õ társasága elõtt, mindenki
3213 II, 1883| fog föl minden dolgot.~Az õ tehetsége hasonlít azokhoz
3214 II, 1883| választom magamnak«.~Ha õ felvesz egy tárgyat, meghömpölygeti
3215 II, 1883| amazt az oldalát látjuk. Õ nem állítja meg sehol judíciuma
3216 II, 1883| tapló: lelkesülni már csak õ tud.~De õ aztán lelkesül
3217 II, 1883| lelkesülni már csak õ tud.~De õ aztán lelkesül nemcsak az
3218 II, 1883| antik táblában.~- Mégiscsak õ a vezér azon a párton!~-
3219 II, 1883| saját nagyapám volnék, míg õ beszélt. S ott ülnék valahol
3220 II, 1883| renoméja, ha közbül nem õ beszél.~Mély csendben, nagy
3221 II, 1883| egyszer bemutassa magát õ is az országnak. Hiszen
3222 II, 1883| legszélsõbaloldali padokba, hogy õ meg majd nekünk hallgat.~-
3223 II, 1883| Istóczy... Vagy ki tudja? Az õ képzelõdésük gazdag szálakat
3224 II, 1883| Tisza mentsége arra, hogy õ akarja.~Ahogy van, úgy van,
3225 II, 1883| ama kedvezõ kegye, hogy õ lehetett az elsõ.~Éles Henrik
3226 II, 1883| amelyben hús és velõ is van.~Õ is, mint Irányi, kevésnek
3227 II, 1883| kellett hallgatnunk Lesskót az õ zamatos tót dialektusával.~
3228 II, 1883| elején, azalatt tehát míg õ beszél, kimehetünk a folyosóra,
3229 II, 1883| mint valami zsákba, az õ eszméit.~Igazi tudós természet.
3230 II, 1883| Igazi tudós természet. Õ az egyetlen ember, aki legmelegebben
3231 II, 1883| házasság szentség, de azért õ maga nem él ezzel a szentséggel.
3232 II, 1883| Rakovszkynak.~Rakovszky aláírja, õ a hetedik. Még három ember
3233 II, 1883| hogy mennyit »mert« már õ, s megérintette, hogy mennyit
3234 II, 1883| fehér arca elvörösödött. Õ úgy értette, hogy az új
3235 II, 1883| György akar beszélni, hát õ menjen ki.~Fenyvessy: (elragadtatva)
3236 II, 1883| zordon méltóságot. Most õ is csak ember, s maga köré
3237 II, 1883| eltávozásakor az albumába, s õ a következõ szemrehányó
3238 II, 1883| törvényben, kizárólag az õ érdeme, még a miniszterek
3239 II, 1883| voltaképpen nem engednék meg, hogy õ még egyszer szóljon, de
3240 II, 1883| eszébe a házszabályok, ha õ beszél?~Amint feláll, piros
3241 II, 1883| napi gondokat.~Elég, hogy õ felálljon, s egyszerre minden
3242 II, 1883| katalógusból hallja, hogy õ megvan.~Cogito ergo sum.~
3243 II, 1883| dicsekszik vele, hogy az õ adója így kevesebb lesz
3244 II, 1883| kérem megengedni...« S ezt õ olyan nyájasan ejti ki,
3245 II, 1883| árul tudományt a gyékényen: õ még benne van félig a tegnapi
3246 II, 1883| iszonyú kínok között. Sem õ nem értette, mit beszél,
3247 II, 1883| Igenis diadalérzet, mert õ úgy járt, mint a lakó, akit
3248 II, 1883| csipkedett régi balközép õ volt, személyes kérdésben
3249 II, 1883| Hallgassuk meg Kálmánt! Hiszen õ a legkedvesebb képviselõ!)~-
3250 II, 1883| tanulnia tarokkozni! Az õ nyelve olyan, mint a spanyol
3251 II, 1883| a mi Jánosunk - s mint õ szokott vele dicsekedni -
3252 II, 1883| az adójavaslattal«.~Mert õ meg van elégedve a világon
3253 II, 1883| gazdaságát mûveli otthon, meg õ különben sem kap prezencmarkokat.~
3254 II, 1883| prezencmarkokat.~De képviselõi díjakat õ is csak kap!~Herman meg
3255 II, 1883| hogy már nem képviselõ, õ azért csak pontosan megjelenik
3256 II, 1883| akarta kiadatni Ónodyt, mert õ csak becsülni tudja azokat,
3257 II, 1883| kiáltott neki, amekkora õ maga.~Most már zajosabb
3258 II, 1883| értelmében alsóház, mert õ van alul, de ki nem heverik
3259 II, 1883| hallott, de attól, amit õ mondott. Hoitsy is közel
3260 II, 1883| ahol házasságot kötnek.~Õ várta ott nagy türelemmel
3261 II, 1883| a szónokok nagy része az õ könyvébõl puskázott.~Valamelyik
3262 II, 1883| legtöbben azon idõkben, õ is aljegyzõ lett Baranya
3263 II, 1883| Mailáth. Arra nézve, hogy az õ gondolkozásmódja szabadelvûbb
3264 II, 1883| az a nyilatkozata, hogy õ szívesen megengedné a hírlaptudosítók
3265 II, 1883| létrejövetelében is nagy része volt, az õ politikai eszméi nyertek
3266 II, 1883| A königgrätzi csata után õ tanácsolta az uralkodónak,
3267 II, 1883| tehetségének erejével is.~De õ nemcsak politikus volt.
3268 II, 1883| életrevaló ideája« támad, már ti. õ hiszi azt, hogy életrevaló,
3269 II, 1883| õrlik le a napokat, addig az õ sorsuk olyan, mint egy tengeren
3270 II, 1884| szembejövõ emberrel kezet fogott, õ köszönt elõbb, úgy gerálván
3271 II, 1884| tudta elképzelni, hogy nõtt õ meg huszonnégy óra alatt
3272 II, 1884| társadalommal jutottak, az õ bensejükben úgy olvad fel,
3273 II, 1884| a társadalom a hibás, s õ rajtuk esett méltatlanság.
3274 II, 1884| szépen megkötötte magát, hogy õ feladja a szolgálatot, õ
3275 II, 1884| õ feladja a szolgálatot, õ többé szentnek se lesz csereeszköz.~
3276 II, 1884| hogy ha éljent hall, az õ szája is rámegy, lett hát
3277 II, 1884| elõbbre való, különb az õ hite!~Egy szép napon megint
3278 II, 1884| azt kellene hinnie, hogy õ kormányozza Magyarországot.~
3279 II, 1884| fogják is el, azért mégiscsak õ a honneur a következõ osztásban.~
3280 II, 1884| cár, ha megtudja, hogy az õ personálisát kétszer meri
3281 II, 1884| a cár elé panaszra, hogy õ túl nem éli ezt a csúfságot,
3282 II, 1884| nagyokat fúj utána, hogy õ milyen vitézséget cselekedett.~
3283 II, 1884| ösmerheti nálánál jobban. Az õ erõteljes tolla ragyogó
3284 II, 1884| szóbõsége, mint neki. Csakis õ teheti azt, ami e rajzokban
3285 II, 1884| csak leírja a természetet, õ feltámasztja. Locsogni halljuk
3286 II, 1884| képzelhetõ szépnek, amilyen az õ arca. Hiábavaló dolog lenne
3287 II, 1884| kritikus hírében.~És mert õ még nem találkozott az ötvös-kiállításon
3288 II, 1884| A szájukat árulják.~S az õ szájuk a kerület lelkiismerete.
3289 II, 1884| valóságos rabszolgái az õ uroknak, egész éven át,
3290 II, 1884| leány napközben, hogy az õ virágát tûzte-e fel a legény
3291 II, 1884| a »Szegedi Híradó«-t az õ fekete arcbetûivel, elszórt
3292 II, 1884| hozzányúlni, mert az az õ személyének kiegészítõ része
3293 II, 1884| lett a neve.~Én felnõttem, õ megnõtt, de sose találkoztunk
3294 II, 1884| házak, amiket aztán késõbb õ nyelt el, és az emberek,
3295 II, 1884| alol pillanatnyira, hol õ, de azért soha el nem esett
3296 II, 1884| nem lesz köszönet, mire õ megesküdött a kálvinista
3297 II, 1884| végtelenül szelíd lesz.~Õ hát azzal a szándékkal írta
3298 II, 1884| azzal a szándékkal, hogy õ veszítsen.~Õ szelíd volt,
3299 II, 1884| szándékkal, hogy õ veszítsen.~Õ szelíd volt, én meg goromba.~
3300 II, 1884| De Pauler kivételével. Az õ szemöldöke meg sem rándul:
3301 II, 1884| lenne szelíd, hanem mert õ maga is jó lovas, és hatalmasan
3302 II, 1884| meg a nyerget.~Igaz, hogy õ jobban szeretne egyebet
3303 II, 1884| kerületben van fölléptetve. Az õ talentumának az mindegy.
3304 II, 1884| talentumának az mindegy. Föllép õ rác, örmény, vend, tót és
3305 II, 1884| elhíresztelték ellene, mintha õ is zsidó származású lenne,
3306 II, 1884| hirdeti önmagáról, hogy õ nagy tudós.~Szakmájául természetesen
3307 II, 1884| Más a kõbányai választó az õ imádott sörös pohara mellett,
3308 II, 1884| mindebbõl nem érez semmit, õ már tudja, hányadán állnak
3309 II, 1884| becsülni, mennyit veszít õ, ha megbukik. Három év múlva
3310 II, 1884| gondolkozhatott volna ezen.~Nem, õ nem gondolkozott, hanem
3311 II, 1884| picike kezére jutottak: õ játszik ezentúl velök.~Kedves
3312 II, 1884| közügynek szentelje, mert ha õ mindent elért, amit elérhetett,
3313 II, 1884| államférfiak visszavonulnak az õ titulusaikkal és rendjeleikkel
3314 II, 1884| fiát küldte maga helyett, õ azonban ekképpen gondolkozhatott:~-
3315 II, 1884| nyújtani a dohányzacskójukat. Õ erre kiválasztotta a legjobbat.~-
3316 II, 1884| közeledett az udvarhoz, s õ fogalmazta a szeptember
3317 II, 1884| Tisza sokkal szelídebb.~Az õ ellenzéke is tünedezik ugyan,
3318 II, 1884| ez a mi igazi városunk az õ nagy búbos tornyaival, a
3319 II, 1884| ellen fegyverkezünk mi (az õ jó napjaik is elmúltak már,
3320 II, 1884| fenn egyéb, csak az, hogy õ az égen puhatolózzék.~Utódai
3321 II, 1884| A télen világgá hirdette õ is a spiritiszták leálcázásával,
3322 II, 1884| tovább megy, és leírja az õ országainak vidékeit, népeit.
3323 II, 1884| kárhoztatja magát. Mert õ nagyon heves vérû volt.
3324 II, 1884| királya kérte meg kezét. De õ határozottan kijelenté,
3325 II, 1884| Walisban még maiglan is õ a bajuszra áhítozó ifjak
3326 II, 1884| azt legalább sikkel teszi.~Õ beveszi a zsidókat, de a
3327 II, 1884| idegizgató csámcsogást, amikor õ eszik.~Mert eszik. Éspedig
3328 II, 1884| kereszténységének most hasznát veheti, õ csak hatszáz forintot ígért
3329 II, 1883| szavakban jelenté ki, hogy õ és püspök társai ma is ragaszkodnak
3330 II, 1883| manõvert csináljon, míg õ odajár.~S valóban éppen
3331 II, 1883| megjelennie a mediumra, hogy õ ott van, de akkor se akart
3332 II, 1883| nagy panaszkodásokkal: hogy õ lévén a fõrendi szavazásnál
3333 II, 1883| csak tegnap jött otthonról, õ hát nem mondhatta el elõbb
3334 II, 1883| magyarázza nekik, hogyan lett õ filoszemita. Prileszky a
3335 II, 1883| van avatva mindenbe, és õ beszél is, csakhogy úgy
3336 II, 1883| Hanem egészen tökéletesnek õ se találja a rendõrséget,
3337 II, 1883| költségvetését tárgyalják és õ maga, no meg szegény sztenográfusok.~
3338 II, 1883| sajnálni fogom, hogy nem az õ idejében éltem. Milyen felséges »
3339 II, 1883| Fejérváry oldalán is, mert õ beszél most a honvédelmi
3340 II, 1883| kissé habozva. Elõször jön õ vereséggel a Ház elé. Nehezek
3341 II, 1883| volt a következõ szónok. Az õ nagy figyelemmel hallgatott
3342 II, 1883| nála gyûlt össze a nép. Õ kilépett éppen olyan ruhában,
3343 II, 1883| csavargó« kifejezés nem az õ lapjában volt, hanem a kecskeméti
3344 II, 1883| az akárki Tisza Kálmán?~Õ kel fel. S a karzat, földszint
3345 II, 1883| õket, hogy csak jöjjön be õ is, hiszen nem kell ott
3346 II, 1883| és meghallgatni, amit az õ vezetõjük ékesen eldeklamál.~...
3347 II, 1883| isten neki, becsoszogott õ is a vörös szobába »oláh
3348 II, 1883| kelt fel, s kijelenté, hogy õ dacára Herman tegnapi felszólalásának,
3349 II, 1883| tartottuk. S ez is volt õ akkor! Tán õ emelkedett
3350 II, 1883| ez is volt õ akkor! Tán õ emelkedett azóta? Nem! A
3351 II, 1883| beszéd után. (Jobb szereti õ Szilágyi Dezsõt.) (Szilágyi
3352 II, 1883| ellenzéki beszédek sikere is az õ szemöldök-rángásától függ.~
3353 II, 1883| Különben pedig mint okosabb õ szívesen enged, legyen hát
3354 II, 1883| Lehel is ott tartotta az õ kürtjét.~Mire felháborodva
3355 II, 1883| kerület!...~Turgonyi az õ hamisítatlan hangjával nem
3356 II, 1883| hallani zümmögni.~Röstellte õ maga is, s nem bírt átmelegedni
3357 II, 1883| elsodorta a nap divatja s még õ is, akit pedig méltán megillet
3358 II, 1883| szemérmesen Polónyi Géza, s õ is átváltozott egy szép
3359 II, 1883| kevés szavazatot kapott! Õ már megért a kinevezésekre!
3360 II, 1883| el, szintén a folyosón. Õ is telegrafírozni megy.
3361 II, 1883| vállalta Széchenyi Pál. Õ a legfiatalabb miniszter.
3362 II, 1883| legfiatalabb miniszter. Õ szenvedjen. Õ legyen a szomorú
3363 II, 1883| miniszter. Õ szenvedjen. Õ legyen a szomorú hír vivõje.~
3364 II, 1883| miért nem jut ilyesmi az õ eszébe?~A T. HÁZBÓL [febr.
3365 II, 1883| az íróknak és védeni az õ szellemi kincseiket?~Mit
3366 II, 1883| felé, s elhatározta, hogy õ ma oda fog ülni.~Lassan,
3367 II, 1883| és nem elõre gondolja át. Õ csak az egyes pontokat jegyzi
3368 II, 1883| kétszer is elmondott az õ sajátos, terjengõs lapításai
3369 II, 1883| képviselõ, s igen megörült az õ kedves választóinak.~Azok
3370 II, 1883| elhatározták tegnap lefesteni az õ portréját is.)~Igazi elkeseredést
3371 II, 1883| tesznek egy pohár vizet, s õ szónokolni kezd.~Mély csend
3372 II, 1883| fiam!~Valóban Széll beszél. Õ most a legszívesebben hallgatott
3373 II, 1883| hogy Széll volt a farkas; õ mondta, hogy »ti zavartátok
3374 II, 1883| leleplezték a farkast, hogy õ zavarta a vizet.~Hja, valaha
3375 II, 1883| naggyá is tette, s ezért õ specialitás, mert más embereknek
3376 II, 1883| mert eszébe jutott, hogy õ sokkal többet szokott adni
3377 II, 1883| felszólalása, és megzavarta, mert õ több és alaposabb vádakat
3378 II, 1883| Hiszen ezek csak morzsák az õ despotizmusából!~Az elnökminiszter
3379 II, 1883| jók, hanem a hallgatót az õ részére terelik.~Az ellenzék
3380 II, 1883| elõbbi modortalanságot, most õ bosszantotta és zavarta
3381 II, 1883| elõttem egyik barátja, hogy õ valóságos vekker, de megvan
3382 II, 1883| arra nem emlékezik, hogy õ valaha rosszkedvû lett volna!~-
3383 II, 1883| veszi a világot, s ez az õ legnagyobb bölcsessége.~———————————————————~
3384 II, 1883| gyõr-sopron-ebenfurti volt.~Lukács Béla az õ jóízû gömbölyû arcával és
3385 II, 1883| az? És csakugyan mondta õ ezeket a szavakat?~Vagy
3386 II, 1883| Lajosnál sajátszerû az, hogy õ sohase volt »zöld«, se »
3387 II, 1883| volt »zöld«, se »vörös«.~Õ az egyedüli ember, akinek
3388 II, 1883| hogy az színig tejföl, amit õ most visz nekik haza innen.~
3389 II, 1883| szónokoljon a szabókért, ha nem õ?~A folyosóról is bejött
3390 II, 1883| hallották, mondják, hogy az õ elsõ föllépése se volt különb,
3391 II, 1883| volt kevésbé eszélyes az õ katolikus kerületében, ezzel
3392 II, 1883| gonoszság.~Nem is bírta volna õ azt most kifejteni, ha nem
3393 II, 1883| ereszti le lomposan, mert õ a száraz napokon szokta
3394 II, 1883| derültséggel«, csakhogy ma nem az õ rovására nevettek, de a
3395 II, 1883| választási mozgalmakban.~Õ is tud ilyen eseteket az
3396 II, 1883| miniszterelnöknek, hadd õ küldje el a megyének.~Tisza
3397 II, 1883| ami Tisza felé röpül, az õ szívében akad meg elõbb.
3398 II, 1883| elég tehetségünk: hiszen õ is a szakállából toldja
3399 II, 1883| tiltakozik az ellen, hogy õ tájékozatlan. Sõt nagyon
3400 II, 1883| osztatlan kedvencének (mert õ senkinek se ellenjelöltje)
3401 II, 1883| mert a közbeszólást õ nem hallotta.~Kónyi azzal
3402 II, 1883| hogy ne gyanúsítsa Jókai az õ szõlõbirtokosi mesterségét,
3403 II, 1883| elején kijelenté, hogy »õ okleveles építész«. Jó is
3404 II, 1883| alatt.~Szegény Dobránszky, õ valóságos üldözöttje a Háznak;
3405 II, 1883| kennek. Még Ugron Gábort is õ kövezi meg Erdélyben, amikor
3406 II, 1883| miniszterelnök kel fel, õ akar szólani: de a tapsvihar
3407 II, 1883| hirtelen összeüti tapsra õ is a tenyereit.~Nosza erre
3408 II, 1883| tizenöt milliót költötték, õ is elköltött a büfében egy »
3409 II, 1883| hogy milyenek a választók.~Õ egyet tanulmányozott közülök,
3410 II, 1883| izzadságcsöppeket.~Azt mondja: õ jó, becsületes magyar hazafi,
3411 II, 1883| ereszti el a csengettyût, s õ is hallgat.~Így hallgatagon
3412 II, 1883| gondolta volna meg, hogy ma még õ meg fogja ríkatni az ország
3413 II, 1883| szabad, hát tegyen róla, õ azt se bánja.~Csanády pedig
3414 II, 1883| olyan hatásra, aminõt tett, õ maga sem számított.~Tizenegykor
3415 II, 1883| tréfálkoznak, hogy most már õ is muszkabarát lett.~A legtöbben
3416 II, 1883| aki azt mondja, hogy az õ neje ösmeri Dobránszky Olgát,
3417 II, 1883| gondolatait, siet tehát õ elõlegesen megmagyarázni,
3418 II, 1883| rövid védõ felszólalása után õ is szólni akart, szelíd
3419 II, 1883| tört el a mécsese, s hogy õ is nem kezdett zokogni.~
3420 II, 1883| igazán szellemes fordulat. Ma õ lett volna bizonnyal a nap
3421 II, 1883| meglátszott a tekintetes íz. Õ volt az utolsó ember, aki
3422 II, 1883| Magyarországon.~Ma aztán õ is megszûnt tekintetes lenni.
3423 II, 1883| zseni!« - szidják a barátai.~Õ pedig mindezzel nem sokat
3424 II, 1883| egyszer megmelegítse. (Már ti. õ a helyet és õt a hely.)~
3425 II, 1883| közömbösen a székin; hisz õ csak nyaralni megy és bizonyosan
3426 II, 1883| dugja kezeit a pad alá.~Nem õ miatta lágyul az elnök szava,
3427 II, 1883| egyszerre eszébe jut, hogy õ férfi. Erõssé izmosodnak
3428 II, 1884| szeretete után ereszti az õ fiatal eszüket. Nemrég pedig
3429 II, 1884| olvasójegyet.~Ezalatt újra az õ jegyét húzták ki: egy fogpiszkálót
3430 II, 1884| testhordozással, mintha õ lenne a szarajevói polgármester.~
3431 II, 1884| idehaza ebben a mi körünkben õ csak »Miska«. És meglehet,
3432 II, 1884| rendezett szegedi ünnepélyekben.~Õ volt a magyarázójuk útközben.
3433 II, 1884| furcsának találták azokat az õ nagy, de nehézkes tisztelettudásukkal,
3434 II, 1884| valamikor - mondá Munkácsy, s õ is édesen merengett rajtok.~
3435 II, 1884| megnevettette ez a diskurzus, de õ sem állta, hogy el ne dicsekedjék
3436 II, 1884| akarnának belõle faragni.~Hõs õ, mondják, azért, mert megmentette
3437 II, 1884| semmije sincs), s hogy az az õ »régi« volta. Az, amit pénzzel
3438 II, 1884| a vanyarci kastélynak az õ nagy titulusa.~Nemcsak a
3439 II, 1884| de ezekben a szobákban õ még élni látszik; itt egy-egy
3440 II, 1884| úgy rémlik nekünk, hogy õ sohasem lehetett fiatal...~
3441 II, 1884| egy írónak is kevés, de õ tíz író helyett írt annak,
3442 II, 1884| Ezekben a könyvekben van az õ lelke lerajzolva, amint
3443 II, 1884| lelke a mi lelkünk, s az õ lelke mindazzal felruházza
3444 II, 1884| is? Nagyobb potentát az õ tanácsadója: a géniusz.~
3445 II, 1884| állandó hatást nemzetére, mint õ, író életében még nem gyakorolt.
3446 II, 1884| népszerû! Ami fényt, zománcot õ rak rá hõseire regényeiben,
3447 II, 1884| azt kívánná, hogy az az õ pártján legyen.~Innen a
3448 II, 1884| találnak elég magasnak az õ számára.)~- Nagyobb lenne -
3449 II, 1884| magyarom azt kívánná, hogy az õ kedvence ezen a téren is
3450 II, 1884| alatta. Olyan politikus csak õ is megvan talán, mint Prileszky
3451 II, 1884| magasból is egy kis sugár, amit õ ott annak szerez. (Annál
3452 II, 1884| akkor is, Kossuthot kivéve, õ a legnépszerûbb magyar ember,
3453 II, 1884| annyi kétségkívül áll, hogy õ parlamentünknek Deák óta
3454 II, 1884| de mûveit átérezte: »Ez õ, úgy csak õ nézhet ki«.
3455 II, 1884| átérezte: »Ez õ, úgy csak õ nézhet ki«. Melankólia a
3456 II, 1884| gyûlölni kell. Különbséget õ is tesz kétségkívül, de
3457 II, 1884| jellemzõbb, amint egyszer õ maga beszéli el egy Vág
3458 II, 1884| epizód elmondásánál, ki õ, tudja, hogy nevét nem ösmeri
3459 II, 1884| Magyarországon anekdota-anyag. S õ maga meri azzá gyúrni. De
3460 II, 1884| kapja karon valaki, majd õ valakit, hogy a tanácsteremben
3461 II, 1884| szekrény, teliden-tele az õ könyveivel, azoknak magyar,
3462 II, 1884| feljegyezni Jókai apró betûkkel az õ regénytárgyait, amiket kikombinál,
3463 II, 1884| szokta mondani.~Nos akkor hát õ igazán nem panaszkodhat,
3464 II, 1884| róla írnom és nem munka. Az õ könyveibõl mint gyermekifjú
3465 II, 1884| együtt szeretni, s lehetne õ külön táborban, külön párton
3466 II, 1884| pillanatra meglátszik, amit õ maga tapasztalt, s amit
3467 II, 1884| Mindaz jó, becses, amit õ észlelt, de amit mások észleltek
3468 II, 1884| ugyancsak sok befért abba az õ piciny fehér kezébe), abban
3469 II, 1884| magyar politika most, amit õ csinál. S ha arról a politikáról
3470 II, 1884| mondta barátai elõtt, hogy õ valóságos Bismarcknak képzeli
3471 II, 1884| cselekedte meg ezt a dolgot.~Õ ugyanis azt hitte, hogy
3472 II, 1884| Hiszen eleget szidta már õ azt.)~Pulszky Ferenc mindég
3473 II, 1884| hogy mindent szidjon. Az õ jóakarata sértõ és felületes,
3474 II, 1884| pedig az történt, hogy noha õ ette meg a tejfölt, nyugodtan
3475 II, 1884| Trefortnak: Zirzen Janka, s az õ tevékenysége és szakértelme.~
3476 II, 1884| kisasszony tartja itt fenn, õ végezvén az irodai teendõket.
3477 II, 1884| elhiggye a kisasszonynak, hogy õ az irodaigazgató, mert a
3478 II, 1884| kisasszony mutogatta az õ kincseit, tanítványainak
3479 II, 1884| õfelségén is rövidség esik. Õ csak egy beszédet mondott
3480 II, 1884| mindnyájával beszélgetett, s az õ meglepõ jólértesültsége
3481 II, 1884| már csak erõs keze van, de õ sem bírt vele.~Tavaly egy
3482 II, 1884| okosabb volt az okosoknál. Õ meg nem értette - és maradt.~
3483 II, 1884| Õnála ez a törvény.~Ha az õ birodalmába lépnek, úgy
3484 II, 1884| Boldizsár vannak életben.~Õ volt a harmadik.~A politikától
3485 II, 1884| elõször lettem bejáratos az õ folyosóira, mindjárt a legelsõ
3486 II, 1884| Gyulának. Nem igaz ám az, hogy õ olvas, csak úgy a látszat
3487 II, 1884| el - felelte bánatosan. - Õ már nem ér nekem semmit.
3488 II, 1884| élet úgy fog végzõdni, hogy õ maga vet véget annak.~Azokból
3489 II, 1884| könyvekbõl tanulta volna õ meg ezt a halált?~Nem valószínû.~
3490 II, 1884| képeket ne imádj«. Inkább õ izgat legjobban az ellenkezõre.~
3491 II, 1884| lehetne tenni, hadd maradna õ meg az utókor elõtt komoly
3492 II, 1884| alakok a képekben csak az õ fegyverhordozóik, s ezek
3493 II, 1884| azonban nem puhította meg, õ azóta is elõszedi az irtó
3494 II, 1884| kabátja a korridoron, s õ maga sem jár többé közénk.
3495 II, 1884| hogy mi voltunk az erõsek, õ a gyenge vagy az, ha marad,
3496 II, 1884| vagy az, ha marad, hogy õ volt az erõs, mi a gyengék?~
3497 II, 1884| hivatalba lép.~Híre ment, hogy õ lesz a rendõrfõkapitány.
3498 II, 1884| is kidûljön valaha. Talán õ maga sem hitte, s ebben
3499 II, 1884| ebben a rossz világban. Az õ mûvészete vele együtt szállott
3500 II, 1884| érte. Ráfogta magára, hogy õ tulajdonképpen báró, s ehhez
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6020 |