bold = Main text
Rész, Esztendo/Fejezet grey = Comment text
1 I, 1873 | jóízûn a budget-vitánál Tóth Vilmost... Õk pedig idehaza
2 I, 1873 | ebben a Dunában! Mintha csak Tóth Kálmán poézise hömpölyögne
3 I, 1873 | szatírát ír valamelyik unokám. Tóth Kálmán és Szász Károly költeményeit
4 I, 1877 | húrokat kezdünk pengetni, ő is Tóth Kálmánból keresget idézetet:~
5 I, 1878 | aranyszakállú és az ezüst szavú Tóth Vilmos, kit különben már
6 I, 1878 | ártalmatlanabb névrokona Pauliny Tóth Vilmos örök idõkre kibékült
7 I, 1878 | Hát mondom, a rosszabbik Tóth Vilmos: külpolitikai szempontból
8 I, 1878 | szárnyas kígyó röpül ki.~Tóth Vilmost a késsel, mely arra
9 I, 1878 | minõ a Pákh Alberté, vagy a Tóth Józsefé, ki az álmot játssza
10 I, 1878 | jelenik meg.~MÉG VALAMI TÓTH EDÉRŐL~Nagy emberek minden
11 I, 1878 | van az a »víz« már azóta?~Tóth Edének még nincs életrajza,
12 I, 1878 | hivatkozik mint forrásra, s Tóth Ede jellemzésénél fõleg
13 I, 1878 | anyag állott rendelkezésére Tóth Ede életrajzának vázlatszerû
14 I, 1878 | Balassagyarmaton láttam Tóth Edét elõször. Egy szürke,
15 I, 1878 | szalonköpeny formájának. Tóth Ede a Hubay társulatával
16 I, 1878 | terem, mély hajlongások közt Tóth Ede.~- Én Tóth Ede színész
17 I, 1878 | hajlongások közt Tóth Ede.~- Én Tóth Ede színész vagyok. Tisztelteti
18 I, 1878 | rohant el, s maga a szegény Tóth Ede is mélyen elpirult.
19 I, 1878 | a pincébe - ott leszünk.~Tóth Ede visszajött, elfogadta
20 I, 1878 | estek, elégszer láthattam Tóth Edét, de mint igénytelen
21 I, 1878 | milyen jó lenne nyerni.~Tóth Ede is odakuporodott egyszer,
22 I, 1878 | kompániát.~- Ne búsulj, Tóth komám - mondja vigasztalásul
23 I, 1878 | megebédeltem holnapra - viszonzá Tóth Ede mosolyogva.~- No, sebaj, -
24 I, 1878 | emlékemben is.~Azontúl elveszett Tóth Ede szemeim elõl, egész
25 I, 1878 | mikor még nem volt semmi. Ha Tóth Ede nem lett volna nagy
26 I, 1878 | s az is csak adomaszerû.~Tóth Ede vakbuzgó ember volt
27 I, 1878 | politikában Kossuthot istenítette Tóth Ede, nagyon valószínû tehát,
28 I, 1878 | lajbliját viselte az öregúr.)~Tóth Edében ez azon ötletet szülte,
29 I, 1878 | posztót meg is vették, s Tóth Ede fogalmazta hozzá a következõ
30 I, 1878 | méltónak, s ez az, hogy Tóth Ede, bár most fényesen befutott
31 I, 1878 | mindenütt - felhõk között.~Ha Tóth Ede másodrendû volt is mint
32 I, 1878 | volt az indító ok, hogy Tóth a »Falu rosszát« s utána
33 I, 1878 | megfagy itt reggelig - mondá Tóth Ede részvéttel -, ez persze
34 I, 1878 | nyúlt végig a trotoáron.~Tóth kivett a zsebébõl öt hatost
35 I, 1878 | markának lehet - nevetett föl Tóth Ede jóízûen.~Egy másik tréfa
36 I, 1878(21)| Drapák«-nak Tóth Ede a bor azon elvetemedett
37 I, 1878 | együtt ebédeltem a családdal. Tóth Ede kifogyhatatlan volt
38 I, 1878 | színésznek« nevezte.~Szegény Tóth azzal a gondolattal halt
39 I, 1878 | Már nótákat is gyûjtött Tóth Ede e darabhoz. Különösen
40 I, 1878 | sírvers, hogy:~»Itt nyugszik Tóth Pál~Hat élő gyermekével.«~*~
41 I, 1878 | elõadásban kellett látnunk a Tóth Ede »Tolonc«-át. Már a szerepek
42 I, 1878 | Madarász arcán nyugalom honol. Tóth Vilmos arany szakállát fölfelé
43 I, 1879 | Márton, Pillich Kálmán és Tóth Sándorból.~A város külsõleg
44 I, 1879 | Benkõ Erzsébet megfagyott, Tóth József 84 éves, Stefani,
45 I, 1879 | György iskola, Bátori Antal, Tóth József tanító, Bauer gyógyszertáros,
46 I, 1879 | orvos, özv. Felmayerné, Tóth János, Szücs Ferenc ügyvéd,
47 I, 1879 | ügyvéd, Szugó, Adler orvos, Tóth Károly, Kertész, Zombory
48 I, 1879 | Török pék, Takács 42. sz., Tóth Károly, Molnár Imre, Bánhidy
49 I, 1879 | Belvárosi templom, Gimnázium, Tóth Béla, özv. Bieberné, Berta
50 I, 1879 | Izsóné, Horváth Lajosné, Tóth Péterné, Novák Józsefné
51 I, 1879 | mégsem neki köszönheti.~Tóth Ilka mint Zsermén oly kedves
52 I, 1879 | mintha a szombati siker Tóth Ilka erejét megkétszerezte
53 I, 1879 | gályaraboskodott.~A kis Tóth Ilka szép volt, a legnagyobb
54 I, 1879 | Serpolettjének.~Csalódtam.~*~II. Tóth Ilka és a koptatási rendszer.~
55 I, 1879 | mint Aradi.~Itt van például Tóth Ilka. Egy fiatal tehetséges
56 I, 1879 | tehetséget megölni.~Mert ha Tóth Ilka a világ legnagyobb
57 I, 1879 | vidéki színésznõvé válnék.~Tóth Ilkának szüksége van, hogy
58 I, 1879 | katonai íróban«.~Somogyiné, Tóth Ilka dicséretesen mûködtek
59 I, 1879 | derültségben tartá a közönséget. Tóth Ilka csinos, ügyes Aveline
60 I, 1879 | élvezhetõ alakban kaptuk Tóth Ede jeles darabját. Peterdi
61 I, 1880 | színmûíró szállott korai sírba.~Tóth Ede, a tüneményes csillag,
62 I, 1880 | joggal lehetett remélni, hogy Tóth Edét pótolni fogja:~A »Sárga
63 I, 1880 | Igazi ellentéte õ a kis Tóth Ilkának, kiben éppen az
64 I, 1880 | Vécsei Anna képtelen. Tóth Ilka (valóban kár volt engedni
65 I, 1880 | térjünk ismét át az elõadásra. Tóth Ilka igen szeretetre-méltóan
66 I, 1880 | látszott nekem, dacára, hogy Tóth Ilkáról azt kezdik rebesgetni
67 I, 1880 | Galatheá«-ban. Szerdán pedig Tóth Ilka jutalomjátékául a »
68 I, 1880 | Hamupipõke« címû színmû adatik. Tóth Ilka k. a. színtársulatunk
69 I, 1880 | alantabb meg kell említenünk Tóth Ilkát, ki kellemes Ganyméd
70 I, 1880 | ezért tetszett sokaknak Tóth Ilka. Az éneke (bocsánat
71 I, 1880 | volt.~Ha szegény barátom, Tóth Ede, föltámadott volna,
72 I, 1880 | felét mára odakölcsönözte Tóth Ilkának. Hogy mire való
73 I, 1880 | csalódásnak takarója.~*~Tóth Ilka jutalomjátéka, mely
74 I, 1880 | különben a »Hamupipõkét« adták Tóth Ilka jutalomjátékául. A
75 I, 1880 | páholyok voltak üresen. Tóth Ilka koszorút is kapott,
76 I, 1880 | Károly játszotta igen jól: Tóth Ilka pompásan adta Borcsát,
77 II, 1885 | A SZERELEM KÖLTŐJE~(TÓTH KÁLMÁN)~Budapest, péntek
78 II, 1885 | borongós téli nap. Ma temetik Tóth Kálmánt. Nem is temetés
79 II, 1885 | lett érzéketlen, hideg.~Tóth Kálmán Arany és Jókai után
80 II, 1885 | gondolatot, mikor még élt, hogy Tóth Kálmán nincs többé, de bizony
81 II, 1885 | egész életén végighúzódott.~Tóth Kálmán szíve szeretetre
82 II, 1885 | nekem, barátom - mondja Tóth Kálmán búskomoran -, mert
83 II, 1885 | titulálta következetesen a Tóth Kálmán lapját.~Egyszer Tóth
84 II, 1885 | Tóth Kálmán lapját.~Egyszer Tóth Kálmán megállítja az antagonista
85 II, 1885 | No, jól van no - mondá Tóth Kálmán -, beismerem, hogy
86 II, 1914 | regényt írt Jósika Istvánról, Tóth Kálmán is a nagyok koszo
87 II, 1881 | is.~Fent volt már Pauliny Tóth Vilmos, de hát mit ér az, »
88 II, 1881 | alsórendû hivatalnokot, valami Tóth Pál nevezetût, akit az alsó
89 II, 1881 | is képzelik, hogy Domine Tóth Pál csak eszköz s elejteni
90 II, 1881 | küldjétek fel a magatok képire Tóth Pált.~És éljenezzétek meg
91 II, 1881 | Miklós, Szathmáry Károly, Tóth Béla, Aigner Lajos, Keszler
92 II, 1881 | napig.~*~A színészi pályára Tóth István színigazgató biztatta
93 II, 1881 | ha lesz: soká lesz.~Egy Tóth Ede kellett és egy Blaháné
94 II, 1881 | idehaza, de hódítson is.~Tóth Ede már ott fekszik a sírban -
95 II, 1881 | voltak.~Mert Blaháné és Tóth Ede adta szerinte e genrenek
96 II, 1881 | Nemzeti Színházban is, míg Tóth Ede nem jött és nem írta
97 II, 1881 | Alföldön egy fiatalembert.~- Tóth Pál! - mondák -, aki arról
98 II, 1881 | Hát iszen úgy is volt. Tóth János kezdte a diktálást.
99 II, 1881 | Akkor még egzisztált a Tóth Kálmán lapja, a hajdan híres »
100 II, 1882 | terjedõ kötetnek 3 frt.~TÓTH LŐRINC~Az írók és a közönség
101 II, 1882 | az a ki nem fáradt ember Tóth Lõrinc, aki egy magas államhivatal
102 II, 1882 | van, mindég a nap süt, de Tóth Lõrincnek nem udvaroltak
103 II, 1882 | tehát magához az alkalmat Tóth Lõrinc ötven éves mûködését
104 II, 1882 | akadémia is megkoszorúzta.~Tóth Lõrinc nagyon jó nevelést
105 II, 1882 | 1847-1848-i országgyûlésen Tóth Lõrinc már Breznóbánya követe,
106 II, 1882 | asszonyok szótárában?~A TÓTH LŐRINC-LAKOMA~Minden tekintetben
107 II, 1882 | emeleti éttermében, hogy Tóth Lõrinc ötven éves írói mûködését
108 II, 1882 | József, gróf Zichy Géza.~A Tóth Lõrinc arcképével s alul
109 II, 1882 | Társaság, azután kiemelve Tóth Lõrinc érdemeit.~Az elhangzott
110 II, 1882 | tettekben gazdag életét.~Majd Tóth Lõrinc emelkedett fel õszinte,
111 II, 1882 | nevében köszönteném fel Tóth Lõrincet, de a Kisfaludy
112 II, 1882 | érdemeit. Nekem már csak a Tóth Lõrinc bûnei maradtak meg.~-
113 II, 1882 | gyönyörûséget okoztak sat. Élteti Tóth Lõrincet úgy mint a fiatal
114 II, 1882 | Adja isten, hogy mikor Tóth Lõrinc gyémánt-jubileumát
115 II, 1882 | PÉNZÜGYMINISZTERT KERESNEK~Mikor a Tóth Lõrinc-féle bankett volt,
116 II, 1882 | Szigethy József, Szász Károly, Tóth Lõrinc, Tolnai Lajos, gróf
117 II, 1882 | kitalálhatják az olvasók, hogy Tóth Vilmosról van szó. De nem
118 II, 1882 | van szó. De nem arról a Tóth Vilmosról, aki botosban
119 II, 1882 | meghalt, hanem arról a másik Tóth Vilmosról, aki tejben s
120 II, 1882 | róla istenben boldogult Tóth Kálmánunk:~Vigyázzon Páter
121 II, 1883 | elmondja, hogyan lõtt meg Tóth Vilmos egyszer egy herceget,
122 II, 1883 | egy szûzbeszédet hallani. Tóth Antal tartotta.~Tóth Antal
123 II, 1883 | hallani. Tóth Antal tartotta.~Tóth Antal magas, robosztus alak -
124 II, 1883 | Mamusichról az úri ruha.~Tóth Tóni után Gábor miniszter
125 II, 1883 | Vagy tán Krisztinkovich és Tóth Tóni szóváltását fújjam
126 II, 1883 | kisült, hogy két hírlapíró: Tóth Béla és Weisz Julián voltak
127 II, 1883 | zsidó leányzó, aminõket Tóth Ede »Tolonc«-ából ismerünk;
128 II, 1883 | egy kedvencérõl, a szegény Tóth Edérõl akartam diskurálni
129 II, 1883 | Volt a mi jóemlékezetû Tóth Edénknek egy érdekes darabja,
130 II, 1883 | életébõl. Mert, mint tudjuk, Tóth Ede is kereskedõ volt, mégpedig
131 II, 1883 | uramnál, aki ha megél (ti. ha Tóth Ede él meg), ma már bizonyosan
132 II, 1883 | dolgait elbeszélte nekem Tóth Ede, s most már csak az
133 II, 1883 | volt rajta, mikor a szegény Tóth Ede elbeszélte.~Kovács uram
134 II, 1883 | világban, találta fel a kis Tóth Ede azokat a virágmagokat,
135 II, 1883 | nagytehetségû költõ, itt lakott. Tóth Ede is addig köhécselt,
136 II, 1883 | él közülök.~Itt Pesten a Tóth Kálmán Vadnay generációnak
137 II, 1883 | kell megnézni, ahol Könyves Tóth Kálmán a pap. No, még olyan
138 II, 1884 | Vörösmarty, amott Pákh Albert, Tóth Kálmán - és a többi, meg
139 II, 1884 | A szerzõ, úgy látszik, a Tóth Ede és Csepreghy óta stagnáló
140 II, 1885 | csizmás darabokra nem akad Tóth Ede és Csepreghy Ferenc
141 II, 1885 | Csepreghy már írt, mikor Tóth Ede megalkotta a magyar
142 II, 1885 | egy bajai molnárlegény, Tóth János késsel faragott ki. (
143 II, 1885 | verset csinálta a beszédjeire Tóth Kálmán:~Vigyázzon páter
144 II, 1885 | társaságot Szentesen a Horváth és Tóth ünnepélyen, s hogy Szvorényi
145 II, 1885 | kérdõleg dünnyög : »mi? hé?«~Tóth Ernõ, fiatal, szöszke szónok
146 III, 1886 | elevenek, mint a halcsík. Tóth Ernõ, Tischler, Thaly váltogatják
147 III, 1886 | Valamelyik polgár (vagy a Tóth Mihályokból, vagy a Nagy
148 III, 1887 | Az egykori aranyszakállú Tóth Vilmos meghozta déltájban
149 III, 1887 | egy ízben a megboldogult Tóth Kálmán:~- Ha a Sándornak
150 III, 1888 | Justh Gyula, Vadnay Andor. Tóth Ernõ katonaruhában, Szentkirályi
151 III, 1888 | az egykori aranyszakállú Tóth Vilmos mellett egy csomó
152 III, 1889 | dolognak (tudom, szép álma volt Tóth Lõrincnek az éjjel), pedig
153 III, 1889 | legyõzni, hát felosztottuk. - Tóth Bélában megvan színgazdag,
154 III, 1889 | közül is lemorzsolódott egy: Tóth Ernõ. Olyan kevesen vannak
155 III, 1890 | elõfordulnak érdekes lapok: Tóth Mihály híres kalandja, melyet
156 III, 1890 | legfeljebb bensõ barátja, Tóth Kálmán kedvéért kanyarít
157 III, 1890 | titkári állást vállalt a Tóth Vilmos vezetése alatti belügyminisztériumban.
158 III, 1891 | Bim-bam! Bim-bam! Én vagyok a Tóth Józsefné derékalja. Bim-bam!
159 III, 1891 | excellenciás úr. Az egyik Tóth Lõrinc. Eljött és megállott
160 III, 1891 | aláírta.~- Igen? - mondja Tóth Lõrinc vontatva.~- Ott áll
161 III, 1891 | benyomásokat ír le; itt van Tóth Béla kötete, de ebbõl csak
162 III, 1891 | szeretné meg a trónörökös és Tóth Bélát. Szegény Balázs Sándor
163 III, 1892 | itt hagyja addig... Ami Tóth Bélát illeti, õvele nem
164 III, 1893 | is van szerencsém?~- Én Tóth Imre, a Moson megyei alispán
165 III, 1893 | dolog, talán nem is létezik Tóth Imre nevû alispán, s ha
166 III, 1893 | becsomagolhatja a paksamétáit, Tóth Ernõ zsebre dughatja a beszédét,
167 III, 1895 | SZÓNOKOK~Bevezetés, illetõleg Tóth Pál esete~Nem azokról akarok
168 III, 1895 | Ösmertem az Alföldön egy Tóth Pál nevezetû fiatalurat,
169 III, 1895 | esemény hallatára, hogy Tóth Pál leesett a lóról. Hetekig
170 III, 1895 | mutogatták:~- Ni, itt megy Tóth Pál, aki leesett a lóról.~
171 III, 1896 | Hentallernél fütyülõt láttak. Tóth Jánosnak meg van egy gépje,
172 III, 1896 | Mégse bánt mindenkit a gond. Tóth János legalább mosolygó
173 III, 1896 | A másik üvegajtóban meg Tóth János vigyáz, hogy egyetlen
174 III, 1896 | vannak-e odabenn negyvenen. A Tóth János csapata egy csomóban
175 III, 1896 | tanácsterembe, mint amennyit Tóth János az innensõ szárnyon
176 III, 1896 | aztán pajkosan szökdöstek be Tóth Jánosék is. Nem sikerült
177 III, 1896 | libasorban húzódik be a Tóth János csapata, valaki átkiált
178 III, 1896 | A beszédet szünet után Tóth János mondotta el és a jószívû
179 III, 1896 | hangosabb volt ekkor a világ. Tóth János már elmondta a beszédet,
180 III, 1896 | mulatság. Azt olvasta például Tóth János, hogy Enyedy Lukács
181 III, 1896 | Enyedy felé suhogott.)~Aztán Tóth a Pulszky Ágost szavaiból
182 III, 1896 | minden hangulat elbágyadt. Tóth János még beszélt, az emberekkel
|