Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| olyan világos, mint amilyen sötét a kép, mit az olvasónak
2 I, 1873| hallgatna.~S már kész volnék sötét gondolatokra merülni, ha
3 I, 1874| ezen bú sugallta neki a sötét elhatározást.~Ha a sajtó
4 I, 1875| vidámabb színt adjon a sötét láthatárnak. Tévednek azok,
5 I, 1875| szavak háta mögött jogunk van sötét és kárhozatos célokat keresni.
6 I, 1875| pénzes külföld, mely oly sötét színben kell hogy lásson
7 I, 1875| különbözõ színû tûz támad a sötét sírok között, fátyolozottan
8 I, 1875| lángtengerben úszó sírkertnek sötét, fekete, puszta, elhagyott
9 I, 1875| kezdenek a világító fények és a sötét, bolyongó árnyak. Éjfélkor
10 I, 1877| tömegre, mintha gazdájuk sötét lelkét akarnák jelképezni.
11 I, 1877| naprendszeren át a végtelenségbe, a sötét felhõk fölött - mígnem azon
12 I, 1877| komolyodni kezdenek. A beborult, sötét láthatáron az egyedüli világos
13 I, 1877| Van itt Magyarországon egy sötét emlékezetû férfiú, egy õsmagyar
14 I, 1877| barátságos kéz« nyúlt le a sötét éjszakából, mely a király
15 I, 1877| világnak?~És ott mostan igazán sötét van.~Az a seb, melyet az
16 I, 1877| fegyverféle villogott kezükben a sötét éjben.~- Huh! - kiáltá az
17 I, 1877| engedve szûk benyílást a sötét üregekbe.~Hideg rögök, mik
18 I, 1877| megdicsõülve...~S távol sötét zugokban, könyvkiadók padlásain,
19 I, 1878| rémletes hangon szavalni:~Sűrű sötét az ég~Dúl a keleti szél,~
20 I, 1878| jobban kezd világosodni sötét útja. Biztos, hogy politikai
21 I, 1878| tudomány zûrzavarában mint sötét, megvilágíthatlan folt feketedék;
22 I, 1878| körrajzai csak mint egy sötét sikátorban bolygó ember
23 I, 1878| ez?~*~Mikor a Deák-párt sötét múltját néha-néha fel szokták
24 I, 1878| hölgynek látjuk lefestve, sötét palástban, csontos kezekkel,
25 I, 1878| rútja valamennyi, - mint a sötét éjszaka.~Erre a vállamat
26 I, 1878| lassanként aláereszkedik sötét palástjával.~A tömeg mintha
27 I, 1878| magyarországi börtönben.~Egy egészen sötét karcer is van. Örökös éj
28 I, 1878| kétségbeesés angyala áll, sötét fenyegetõ arccal, két fojtogató
29 I, 1878| vagy éppen végképp kialudt.~Sötét, kietlen tûzhelyek, hol
30 I, 1878| bánata nem is lehetne olyan sötét felhõ, melyben villámok
31 I, 1878| furcsa tükröt tart eléje egy sötét fekete kéz, melyben sohase
32 I, 1878| Vagy hacsak füst volna az a sötét felhõ, amit mesterséggel
33 I, 1879| lármával, zajjal tódulva le a sötét lépcsõkön.~- Egészen megfiatalított
34 I, 1879| meglátta, nem tudott többé sötét lenni.~Ohó ni! Kölcseyvel
35 I, 1879| várj, ha jő az alkonyat~Sötét ruhát öltvén, mely alatt~
36 I, 1879| végzet írta; minden lapja sötét. Még nem jutottunk az utolsó
37 I, 1879| megrázó katasztrófáknak, miket sötét betûkkel fog följegyezni
38 I, 1879| ugyan szokott gondolkozni.~Sötét éjjel volt. A munkások fáklyák
39 I, 1879| A LEGBORZASZTÓBB ÉJ~Az a sötét szándék, mely a természetben
40 I, 1879| rettenetes drámáról vette le a sötét takarót.~Irtóztató volt
41 I, 1879| köd. Pedig közel suhannak sötét árnyak, itt táncolnak a
42 I, 1879| tévedhettem«.~S a méltányosság sötét fátyollal födi el szelíd
43 I, 1879| mellettük, hanem a múltból egy sötét darab a hátuk mögött. Szavaiknak
44 I, 1879| háta mögött, mint ahogy a sötét gond a Horác lovagjának
45 I, 1879| mely Szegedet takarta, sötét árnyat vetett Páris mosolyban
46 I, 1879| a haza fölé ezt a nehéz, sötét felhõt, mely villámokkal
47 I, 1879| ember volt.~Nagy írónk e sötét alakját csak azért vezeti
48 I, 1879| mindenütt utána cammog. Ez a sötét alak Tisza Kálmán.~Tisza
49 I, 1879| állnak be a szünidõk, mikor sötét napok vetik elõre árnyukat,
50 I, 1879| Shakespeare úgy rajzolta a sötét végzetet, hogy a birnami
51 I, 1879| varázsvesszõ...s elvész a sötét kép és keret, mintha csak
52 I, 1880| termében, nemigen hasonlítottak sötét összeesküvõkhöz, nem voltak
53 I, 1880| szíven lõni.~Nem voltak sötét palástokba burkolva, mosoly
54 I, 1880| Minden gyászos, minden sötét, a szedõ arcától kezdve
55 I, 1880| csodálatos, hogy mégis e sötét, fekete világból árad a
56 I, 1880| kísértetek volnának, akik sötét szalagokat tartanak kiterítve.~
57 I, 1880| szalagokat tartanak kiterítve.~A sötét szalagok (az utcák), hajladozni,
58 I, 1880| kezdjük novellaszerûen.~Sötét téli este volt. A hópelyhek
59 I, 1880| gyertya, amint az orvost a sötét szalonon keresztül öltözõ
60 I, 1880| valami hullát emelnék ki a sötét sírból, mert a sír éje a
61 I, 1880| visszaröpül lelke e küzdelmek sötét rengetegébe. Lelkére fog
62 I, 1880| kísértetek a levegõben. Sötét árnyékuk az éjnél feketébb
63 I, 1880| a sajtó.~Mikor március sötét éjjelén megkondult, majd
64 I, 1880| veszedelmesebb anyagi pusztulás sötét felhõi tornyosulnak-e fölénk?
65 I, 1880| Egy jeles külföldi író, ki sötét századának meggyújtá a fölvilágosodás
66 I, 1880| ennek a korrajznak olyan sötét a háttere, mint az éj.~Janka
67 I, 1880| megtapsolta.~II. A SZERELEM SÖTÉT VEREM~Új darab - Lukácsytól!
68 I, 1880| köd. Pedig közel suhannak sötét árnyak, itt táncolnak a
69 I, 1880| tévedhettem.«~S a méltányosság sötét fátyollal födi el szelíd
70 I, 1880| kezdjük novellaszerûen.~Sötét téli este volt. A hópelyhek
71 I, 1880| gyertya, amint az orvost a sötét szalonon keresztül öltözõ
72 I, 1880| háta mögött, mint ahogy a sötét gond Horác lovagjának nyergében.~*~
73 II, 1896| termete hogy meghajlik, sötét haja milyen fenségesen illik
74 II, 1921| függ fölöttünk az a nagy, sötét kérdés: ha vajon élünk-e
75 II, 1881| Horác lovagjának nyergében a sötét gond.~Egyben hasonlít Csernátonyhoz:
76 II, 1881| szürke apáca néni, aki látja sötét szemeit kinyitva, becsukva,
77 II, 1881| Milyen élvezet lesz egy sötét barlangban eltévedni.~S
78 II, 1881| egyik tudósító s a gyanú sötét hollója ült lelkére.~Miért
79 II, 1881| lovagjai meg-megmozdulnak a sötét ködtõl eltakarva, de hangjuk
80 II, 1881| kísértetiesen, mintha Poe Edgar sötét rajzainak alakjai suhannának
81 II, 1881| mélyen hat az emberre s sötét színeket vegyít hangulatába.~
82 II, 1881| éljünk: Sic Fata Volunt.~Egy sötét gyanú lopózott be a híres
83 II, 1881| sürögnek-forognak és alakulnak, kiki sötét ünnepies színekbe öltözve,
84 II, 1881| vannak valamennyien. Tisza sötét kabátban és szokatlan gonddal
85 II, 1881| nagy temetés készülõdnék.~Sötét színt kölcsönöznek a háznak,
86 II, 1881| lanyha.~- Hát te?~- Szörnyen sötét.~- Au contraire. Túlvilágos.~-
87 II, 1881| tanácsát.~Az az arc pedig most sötét és komor.~Nyakát vállai
88 II, 1882| haladni kell, s melyre most sötét árnyékot vet pillanatnyira
89 II, 1882| most már a nyomorteljes, sötét éjszaka következik, mikor
90 II, 1882| családot rajzol az õ túlságosan sötét világnézletének színeivel,
91 II, 1882| gondolkozott egy percig: sötét volt a homloka nagyon, s
92 II, 1882| tanárok zsebébe folyjanak.~Sötét képet rajzolt a mi egyetemi
93 II, 1882| ismerem már fel hátulról, sötét gérokk, egyforma szabás,
94 II, 1882| Csukva tartják a papok valami sötét klastromban. Ötvenezer forintot
95 II, 1882| reggel fölébredtek is, olyan sötét volt, mint éjjel.~- Aludjunk
96 II, 1882| másodszor fölébredtek is sötét volt.~Rettenetes hosszúnak
97 II, 1882| felébredtek, akkor már igazán sötét éjszaka volt: a koronázás
98 II, 1882| legfeszültebb. A bizonytalanság sötét köde lebeg az események
99 II, 1882| lehet; fekete posztóval sötét színekkel kell díszíteni
100 II, 1882| szólónak izgató beszédét. Múlt sötét századok könyveibõl, okmányaiból
101 II, 1882| füstoszlopok, melyeknek sötét méhében fel-felvillan a
102 II, 1883| gyászruhája veti arcára a sötét árnyékot, feje komoran hanyatlik
103 II, 1883| padjaikban, s talán ugyanegy sötét gondolat festékezett a homlokukon.~-
104 II, 1883| mit mutogat. Valami magas, sötét tömegeket láttam ugyan az
105 II, 1883| láthatnak többé engem.~Ilyen sötét árnyékot rajzolt bele Szontag
106 II, 1883| alattomosság látszik belõle, sötét olajbarna arca, nagy fehér
107 II, 1883| mosoly a képe, énnekem csak sötét felhõ...~- Nem kell ezt,
108 II, 1883| érintették leginkább a sötét találgatások. De a tárgyalás
109 II, 1883| lett abból a félelmetes sötét alakból, melyet Eötvös bûnösnek
110 II, 1883| melyik mi, mert nagyon sötét van. Kinek higgyen itt az
111 II, 1883| rémregényt olvasunk-e a sötét középkorból, vagy valóban
112 II, 1883| gyülekezethez pompásan illik a sötét háttér, a komoly könyvtárterem,
113 II, 1883| egyik írói karzatra, melynek sötét sikátorában tömérdek irodalmi
114 II, 1883| szájába, és ott rágcsálja sötét elborult arccal. Törs leveszi
115 II, 1884| zordon hangja adja tudtul a sötét napot.~Az ájtatos hívek
116 II, 1883| le könyökére.~Persze hogy sötét lesz elõtte a terem, de
117 II, 1883| Rendek is megéheznek.~A sötét színeket hatalmasan értik
118 II, 1884| sem csinálom a politikámat sötét kamrában), hogy ha Pált
119 II, 1885| hogy szemeit többnyire sötét színû szemüveg fedi, s ez
120 II, 1885| kar könyökölt.~- Micsoda sötét kar az? - kérdezte volna
121 II, 1885| dolgozószobája, s odamenekülhetünk a sötét valóság ellenében a hithez,
122 II, 1885| Mély aggodalom önti el sötét árnyékát a mameluk-homlokokra.~
123 II, 1885| Egy homályos sejtelem, egy sötét gyanú kezdett formálódni
124 II, 1885| visszamarad. Mert a csalódás sötét éjszakája mögött mindjárt
125 II, 1885| ezt különféleképpen, hol sötét, hol világos háttérrel)
126 II, 1885| éppen akkor nyit reá valami sötét ellenzéki alak, aki miatt
127 II, 1885| szokta, vagy lement a szûk, sötét udvarkába, elbeszélgetni
128 II, 1885| éppen akkor nyit reá egy sötét ellenzéki alak, aki miatt
129 III, 1886| piktor kigondolt.~Hatalmas sötét hajerdõ, elöl a homlokon
130 III, 1886| karzatán barnállott hosszú sötét hajával és szakállával a
131 III, 1886| gondoltam magamba, és e sötét gondolat nyomása alatt átballagtam
132 III, 1886| simára fésült, alól göndörödõ sötét hajjal. Igénytelen, de tartós
133 III, 1886| beszélt aztán késõbb azokról a sötét színekrõl). Ott könyökölt
134 III, 1886| azokat még nagyítva is. Az a sötét árnyék, mely a szerencsétlenek
135 III, 1886| sorokat írjuk. Pedig most már sötét este van.~Elõkelõ közönség
136 III, 1886| most, ki ezerszer bejárja a sötét homályos keresztutat a háznagyi
137 III, 1887| kloakákba, sem az élet kínos, sötét jelenetei közé, hanem a
138 III, 1887| rekedt volt és túlságos sötét színeket használt a helyzet
139 III, 1887| ellentmondás« vagy efféle. Sötét ott minden, csak gróf Andrássy
140 III, 1887| pagátot fogdosnák.~Az európai sötét felhõgomolyból a mi folyosóinkon
141 III, 1887| betûibõl, ha jót beszélnek, s sötét varjúcsapatként röpködnek
142 III, 1887| magára hagyják, nekifut a sötét éjszakának, hgoy felkeresse
143 III, 1887| nekünk ígér a sors, az mind sötét és keserû. Nem kényszerítelek,
144 III, 1887| ott a többség, mint egy sötét erdõ. Maga a kormánypárt
145 III, 1888| pótolhatatlan.~De mit tépelõdöm ily sötét dolgokon? Az a lesújtó esély
146 III, 1888| éjfélnek elõtte. Ott ül egy sötét szögletben, egy asztal bensõ
147 III, 1888| lépcsõházban.~Amint fölsurran a sötét lépcsõházban, olyan, mint
148 III, 1888| lefekszik. Az éj ráveti sötét fátyolát a fejedelmi õs
149 III, 1888| Halljuk!~Y. képviselõ sötét színekkel ecseteli állapotját.~-
150 III, 1888| rekedt volt, és túlságosan sötét színeket használt a helyzet
151 III, 1888| Közepütt elõkelõ asszonyok sötét színekbe öltözve, a diplomaták
152 III, 1888| Kelet szenvedélye ömlött el. Sötét haja, melyet gyöngysorkapocs
153 III, 1889| a folyosói jelenetet. A sötét színek közé odacsapott egy-egy
154 III, 1889| titokzatos, a Horánszkyé sötét... Itt csoszog Ucsu, elszánt
155 III, 1890| hallgatta a miniszterelnök, ki sötét, ünnepies ruhát viselt,
156 III, 1890| darabontokat elparancsolták, s a sötét csillagtalan éjszakában
157 III, 1890| fõtt bográcshús körül ülõ sötét alakok is fölemlegették
158 III, 1891| akkor bocsánatot kér a sötét színekért. Nem, még a leghitványabb
159 III, 1891| visszanyerve Csiky -, a sötét bonyodalmaknak az jobban
160 III, 1891| karzatot az ülés végén; a sötét keresztfolyosónál egy mameluk
161 III, 1891| is marad egy mélységes, sötét titok; de már arra nehezen
162 III, 1891| Festette a Szilágyi arcképét sötét kegyetlen színekkel.~A mameluk
163 III, 1892| veszedelemben Petelei, akik sötét, borongós tollával a temetõkön
164 III, 1892| kormánypadokon csak Szilágyi ül sötét arccal, leszegett fejjel.
165 III, 1892| mennek.~Sõt kirepült az a sötét gyanú is a napfényre, hogy
166 III, 1892| elkínzott elméket. László Mihály sötét gondolatokba mélyedve járt
167 III, 1893| egyformán öltözött. Egy sötét hátul is gombos Ferenc József
168 III, 1893| folyosókon, mint egy villámos sötét felleg, amiben jégesõ van.~
169 III, 1894| egyformán öltözött. Egy sötét, hátul is gombos Ferenc
170 III, 1894| József kabát van rajta, sötét barna nadrág, tarka nyakkendõ
171 III, 1894| csatát csatára veszt. Mintha sötét árnyak lépegetnének ki a
172 III, 1894| ruha mosolyogva vált ki a sötét kabátok közül. A két elsõ
173 III, 1895| barlangja válogatja. Nem sötét rengeteg közepén van ez,
174 III, 1895| beragyogták, mint az égbolt sötét alapját a nevetõ csillagok,
175 III, 1895| oldalt fekvõ macskának a sötét kísérteties sziluettje.~
176 III, 1815| ámbár ezek is elõrevetett sötét árnyékok), kézzelfoghatóbb
177 III, 1896| üvegajtókon. Egy kicsit sötét van a teremben. Az elsõ
178 III, 1896| talán nem is tudja, milyen sötét mûhelyben hirdeti igéit.
179 III, 1896| feje fölött elõre röpülne a sötét hír. Mintha ez a Ház össze
180 III, 1896| árnyékába iparkodnak, egy sötét kérdés tolul a lelkük elé:~-
181 III, 1896| beszédet, hanem kihúzódva a sötét folyosóra, azt leste, hogy
|