Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| berzenkedés nélkül fogadja Tiszát, szemére hányja, hogy már
2 I, 1875| utóbbi élesen megtámadta Tiszát, amiért az ország érdekeit
3 I, 1875| futotta át. Ott ismerik Tiszát, ott tudják, hogy a föntidézett
4 I, 1875| kormányt, Sennyeyt, Lónyayt, Tiszát és mindent, ami csak van
5 I, 1877| nem cseréli el olcsóbban Tiszát, csak két muszka regementért.
6 I, 1877| Tisza, hanem õ viccelte meg Tiszát.~Van ugyanis a tárgyalás
7 I, 1877| példányával. Arra még jó.~Tiszát nemcsak a »ház«-ban fogadták
8 I, 1877| bodzáról a kóróra...~Hétköznap Tiszát szidjuk, vasárnap aztán
9 I, 1877| a sor. Igaz, hogy amikor Tiszát szidjuk, éppúgy értetődik
10 I, 1878| párbeszéd után kivezeté Tiszát szalonjába s ott kedélyes
11 I, 1878| szívesen fogadná ezt a szegény Tiszát a magyar parlament ezután
12 I, 1878| régi veterán megelégelte Tiszát, s ma férfiasan, önérzetesen
13 I, 1878| rögök alul, meg akarják Tiszát buktatni ez bizonyos de
14 I, 1878| Minden szépen folyt. Tiszát a népszerûség környezte,
15 I, 1878| megnyújtásával nem bírom Tiszát védelmezni, de még ha bírnám,
16 I, 1878| tán tetszik neki, hogy Tiszát fölfelé alázatos, lefelé
17 I, 1878| összes kórusa nem dobja ki Tiszát a nemzet szívébõl, mint
18 I, 1878| Kákay Aranyos, úgy fogja fel Tiszát, mint aki természeténél,
19 I, 1878| rosszat.~Én úgy fogom fel Tiszát, mint akinek minden lépése
20 I, 1878| Pesti Napló-nál, amikor Tiszát nem bántotta olyan epés
21 I, 1878| némely tagjai ilyenek után Tiszát vádolni szédelgéssel, taktikával
22 I, 1878| szerepelhettek volna.~*~Bántják Tiszát a kiegyezésért.~Tehetik,
23 I, 1878| most arra számítanak, hogy Tiszát úgy fogják elbuktatni, mint
24 I, 1878| tudatlansága jellemzik.~Vádolják Tiszát, hogy hatalmát féltve, mint
25 I, 1878| De vajon azok, akik ma Tiszát az elvföladás bûnével vádolják,
26 I, 1878| audiendum és ma lehordják Tiszát az elvtagadót, hogy csak
27 I, 1878| az ellenzék oda segíti Tiszát, hogy ez abszurd intézményt
28 I, 1878| magát.~Nevetséges!~Még mikor Tiszát népszerûtlenné akarják tenni,
29 I, 1878| tovább és tovább. Megtámadják Tiszát még azért is, hogy a magyar
30 I, 1878| lett tagjai elég önhitten Tiszát vádolják a hét évig uralkodott
31 I, 1878| kebelébõl elõször váltak ki, Tiszát vádolják új pártjukba vetett
32 I, 1878| mert Ausztriában, ahol Tiszát egyáltalán nem szeretik,
33 I, 1878| elvégre is mit bánják ők Tiszát; gazda majd csak kerül valahonnan,
34 I, 1878| Füst, mely ködbe burkolja Tiszát, füst, melyet a nemzet szemébe
35 I, 1878| szembeszállni annyit tesz, mint Tiszát megbuktatni. A kamarilla,
36 I, 1878| az lesz, hogy Andrássyt, Tiszát és a keleti politikát kompromittálják
37 I, 1878| fog véget érni azzal, ha Tiszát itt, De Pretist ott, vagy
38 I, 1878| kabinetbe, hogy a lejárt Tiszát tüskön-bokron keresztül
39 I, 1878| történik egyéb, mint hogy vagy Tiszát szidja valaki, vagy Tisza
40 I, 1879| majd hadd regulázza õ a Tiszát.~És Kende bizonyosan meg
41 I, 1879| nyúzatja két vargával.~Két Tiszát nem mér ránk egyiptomi csapásul:
42 I, 1879| Andrássynak egyben, s ez az, hogy Tiszát sikerült magához kötnie
43 I, 1879| természet szorította-e a Tiszát szûk töltések közé, a természet
44 I, 1879| megy végbe fölépülése is.~Tiszát elítélte a nemzet többsége,
45 I, 1879| gondolat, hogy a szép kanyargó Tiszát, mely zúgva, búgva töri
46 I, 1879| rendületlenül. - Ösmerem én a Tiszát, mellette nõttem föl, ha
47 I, 1879| hullatott az öreg, s megkérte Tiszát, hogy küldje le õt is.~(
48 I, 1879| Nagy dolog volt, hogy õ Tiszát megkérje.) Lejött, s itt
49 I, 1879| muzulmánok.~Félünk, hogy Tiszát is az a tõr ejtette meg,
50 I, 1879| tüskön-bokron keresztül Tiszát, mert Andrássyban bíztak.
51 I, 1879| elgondolva, mennyire képes volt Tiszát pártja tüskön-bokron keresztül
52 I, 1880| pártállás szerint szidva vagy Tiszát, vagy a habarékot.~De hát
53 I, 1880| dobálódzik, provokálja, ingerli Tiszát, mikor tudhatná, hogy amit
54 I, 1880| lap azt hiszi, hogy õ csak Tiszát szidhatja vagy dicsérheti, -
55 I, 1880| agyon fogja egykor tiporni Tiszát.~Igen, a Tisza-rendszer
56 I, 1880| tettek elõtt gyûlölték ott Tiszát, s most a tettek után -
57 I, 1880| Az éj megnyílik s elnyeli Tiszát, e kísértetet, e lidércnyomást,
58 I, 1880| országban a korteskedések, a Tiszát dicsõítõ zsolozsmák; vajha
59 I, 1880| fog adni nekem, ott hozom Tiszát a legszokatlanabb helyzetbe.~
60 II, 1881| alattomosan.~Érzékenyen érintette Tiszát annak felemlítése, hogy
61 II, 1881| ugyanaz a jobboldal tapsolja Tiszát, amiért azt bántja, akit
62 II, 1881| lelkesebben éljenezte meg, mint Tiszát beléptekor. Mert hiába,
63 II, 1882| ott láttam ülni mosolyogva Tiszát. Arcára mintha griflivel
64 II, 1882| meg kell adni.~Biztosítá Tiszát és Szapáryt, hogy személyüket
65 II, 1882| Dunát odahaza, a kanyargó Tiszát bájaival, a hullámzó Balatont,
66 II, 1882| elgondolkozom Csikyrõl, ha Tiszát látom, miután Tiszát mindennap
67 II, 1882| ha Tiszát látom, miután Tiszát mindennap látom, mindennap
68 II, 1883| Csernátony Lajos kivételével csak Tiszát lehetne tenni, ki szinte
69 II, 1883| én még sohasem hallottam Tiszát szidni olyanoktól, akik
70 II, 1883| megelégszik azzal, hogy Tiszát »kálvinista jezsuitának«
71 II, 1883| Virágcsokor«-ban!~Ezalatt Tiszát magasztalták a hívek és
72 II, 1883| mintha összebeszélt volna, Tiszát keresték. Minden tekintet
73 II, 1883| alakított maga körül kaszinót.~Tiszát dicsérte az öregúr szokott
74 II, 1883| hatáskörben jött Szegedre. De Tiszát nem zavarta a hivatalnoki
75 II, 1883| csak magát az öregebbik Tiszát, ki elmélyedve a fölség
76 II, 1883| s kijöttek a folyosóra.~Tiszát valami deputáció nyomorgatta
77 II, 1883| is, ha meggondoljuk, hogy Tiszát szavazták le, ha jól megfontoljuk...
78 II, 1884| fogják kérdezni: beleértem-e Tiszát is?)~Ennél a szörnyû gépnél
79 II, 1883| elõcsarnokban, majd újra távozik.~Tiszát a konzervatívek látván hogy
80 II, 1883| témája. Egypár habaréki ember Tiszát is megéljenezte, mire egy
81 II, 1883| elég államférfias modorban. Tiszát utánozva a külsõ mozdulatokban (
82 II, 1883| fõrendi üzenet! Mindenki Tiszát nézte, amint ott állt egy
83 II, 1883| beszélt hosszan, epésen Tiszát szorongatva, s palacsintává
84 II, 1883| csakhogy akkor ide nem kerül...~Tiszát meglepte a Horánszky felszólalása,
85 II, 1883| megírhatja a »Nemzet«, hogy Tiszát tenyerén hordja a nép, és
86 II, 1884| mamelukok jobban szeretik Tiszát, mint ahogy kellene.~A függetlenségiek
87 II, 1884| emberei vannak.~- Micsoda? Ön Tiszát szidja! De hát mi történt
88 II, 1884| fõznek.~Szalay megszurkálván Tiszát, a zsidókat, azzal a meglepetéssel
89 II, 1884| állt fel szólni készen.~Tiszát talán senki sem tartja nagy
90 II, 1884| hogyha lehet, megbuktassa Tiszát, ha nem lehet, akkor Szapáryt,
91 II, 1884| már mégsem lehet elítélni Tiszát, ámbátor, hogy talán, talán...~
92 II, 1884| alumneum.~Ugron megszúrja Tiszát, Tisza visszaszúrja Ugront,
93 II, 1884| tetszik nekem Ugron Gábor: Tiszát úgy kell támadni, ahogy
94 II, 1885| ebbõl az egyszeri látásból. Tiszát sokáig kell ismerni, hogy
95 II, 1885| belõlük.~Szegény jó fõispánok!~Tiszát meggratulálni gyülekeznek;
96 II, 1885| azért mégsem gyanúsítom Tiszát, nem gyanúsítom pedig azért,
97 II, 1885| Teleki Mihályhoz hasonlítja Tiszát.~Teleki Mihály otthagyta
98 II, 1885| mély csendben hallgatták Tiszát, midõn egy ilyen ízetlen
99 II, 1885| szögrõl-végrõl, miképp történt.~Tiszát bosszantotta a dolog, elsápadt.~-
100 II, 1885| szöveg belekényszerítette Tiszát, hogy a kimaradottak iránt
101 II, 1885| minisztert, mégpedig éppen magát Tiszát:~- Igaz-e, miszerint a miniszterelnök
102 II, 1885| csak az, hogy szabad legyen Tiszát szeretni.~Az antiszemita
103 II, 1885| egyszeri látásból, mert Tiszát sokáig kell ösmerni, hogy
104 II, 1885| ajtaján. De mi is buktassa meg Tiszát most? A habarékok? Szegények!
105 III, 1886| harminc éve ösmerem már Tiszát. Azt hiszem tökéletes mûvet
106 III, 1886| lehet.~Elkezdte hát dicsérni Tiszát, hogy milyen hatalmas ember.~
107 III, 1886| mindent szabályoznak, a Tiszát, Dunát, Rábát, Rápcát.~Kemény
108 III, 1886| csak tehette, meghallgatván Tiszát, ki egy tapintatos, államférfiúi
109 III, 1886| annak van most ideje, hogy Tiszát sajnáljuk, mikor senki sem
110 III, 1886| Tiszának a pártja?~*~De Tiszát az egy cseppet sem zsenírozta.~
111 III, 1886| néhányszor csipõsen vágta meg Tiszát is, különösen az a mondása
112 III, 1886| már éhes volt) nem akarta Tiszát meghallgatni. Alig juthatott
113 III, 1886| ne szeretném olyan nagyon Tiszát! - mondják némelyek sóhajtozva.~
114 III, 1886| komolyan meg találjuk buktatni Tiszát s akkor aztán elviszi az
115 III, 1886| hogy úgysem buktatják meg Tiszát.~Az ellenzék nagy tetszéssel
116 III, 1886| telegrammot vártunk, Gesztrõl Tiszát, a vidékrõl értesítéseket
117 III, 1886| szinte fölösleges beszélni. Tiszát már jól ismeri a közönség,
118 III, 1887| védte Horánszkyt, támadta Tiszát, ráolvasott a régi beszédeibõl,
119 III, 1887| becsomagolja a tegzét és Tiszát védi.~A »beszédmérce« Becker
120 III, 1887| szerzõdteti a leendõ »szerb knyáz« Tiszát Bulgáriába miniszterelnöknek.
121 III, 1887| Sokkal rosszabb lenne, ha Tiszát izgatnák Fabiny ellen.~Különben
122 III, 1887| Hangl-asztalnál ülne. Elnevezte Tiszát varázslónak, aki a mesebeli
123 III, 1887| Eötvös meg akarja buktatni Tiszát.~Fenyvessy meg akarja buktatni
124 III, 1887| kataszterrel. Hát ez éppen jó lesz, Tiszát dühbe hozom vele, s pártomat
125 III, 1888| volna még egypár esztendeig Tiszát. Nem volt az annak alkalmatlan.~
126 III, 1888| meghízik, mire Szegedhez ér.)~A Tiszát ott találták éppen munkában.~-
127 III, 1888| nagy tudós.~- Mellõzzük Tiszát.~- Bajos, mert kálvinista.~-
128 III, 1888| találtak fel.~- Nem ösmeritek Tiszát. Ha meglesz tiszteleti tag,
129 III, 1888| bátyám, nem helyesled, hogy Tiszát ajánlottam.~- Ki mondta
130 III, 1888| s õrült dühbe hozzák a Tiszát, akit magyaros ingvállban
131 III, 1888| Most már senki se fogja Tiszát megtámadni a Múzeumban.~
132 III, 1888| Sándort, a melankolikus Tiszát, mely simán siklott el a
133 III, 1888| hallottuk Papp Eleket (a bömbölõ Tiszát), közbevágott az igazi Tisza
134 III, 1888| deszkabódéban, míg künn az atyafiak Tiszát képviselõnek kiáltották
135 III, 1888| lennék egyszer nagylelkû. Tiszát, szegényt majd én nyugtatom
136 III, 1888| szemekkel.~Rajongva szereti Tiszát. Vele él, vele érez, vele
137 III, 1888| kicsit. Igazán nem hagyták el Tiszát az emberei?~- Sõt, megszaporodtak
138 III, 1888| akkor bizonyosan egyhangúlag Tiszát választaná a párt; ha pedig
139 III, 1888| képviselõket.~- Buktassátok meg Tiszát és a 14-ik paragrafust,
140 III, 1888| aztán állítsátok újra vissza Tiszát, és nevessetek ki bennünket.
141 III, 1888| Bourbonokat is, csak éppen Tiszát nem, minek nyúljak most
142 III, 1889| fiatal honatya felszólította Tiszát, hogy rekonstruálja a kabinetjét.
143 III, 1889| közt turkált, mikor pihent, Tiszát tanulmányozta elsõ fiatalsága
144 III, 1889| csakugyan sikerülne megbuktatni Tiszát, hadd jusson be õ is a történelembe.
145 III, 1889| Már most úgy volt, hogy Tiszát nem fogjuk többé hallani
146 III, 1889| el a karzatra, ma fogom Tiszát megenni.~A szélsõbali konventikulumnak (
147 III, 1889| rögtön Budára figyelmeztetni Tiszát:~- Jó volna, kegyelmes uram,
148 III, 1889| tisztes õsz hajakat?~Mindenki Tiszát nézte.~Az most is nyugodtan
149 III, 1889| Karaffának, Bastának nevezi Tiszát, de nem a rendõrség, inkább
150 III, 1889| elhalványodnak a megütközéstõl, »Tiszát fenyegeti!« kiáltják. A
151 III, 1889| Szavazzunk!~- Ne hallgassuk Tiszát.~- Mondjon le Tisza!~- Kedden -
152 III, 1889| hangon; külön választva Tiszát, a »magán személyt«, a politikai
153 III, 1889| társaságban roppantul szidták Tiszát, mire nagyon elkeseredett
154 III, 1889| Meddig támadjátok még Tiszát? - kérdik itt is, ott is
155 III, 1889| kerület képviselõje, de Tiszát hagyjátok. . .~- Mert azt
156 III, 1889| antitézisek szépek is, melyekkel Tiszát megszurkálja, hanem amint
157 III, 1889| Ez a Perlaky, aki most Tiszát védi, azonos-e azzal a Perlakyval,
158 III, 1889| képviseletében hallgatta Tiszát. Pázmándy Dini így szólott:~-
159 III, 1890| Hajókon, tutajokon bejárták a Tiszát, Marost és késõbben a Dunát
160 III, 1890| Regiae... egediensis« szók, a Tiszát és a Marost ábrázoló két
161 III, 1890| hajói serényen szelik a Tiszát, pedig erejének több mint
162 III, 1890| alatt, azon szavaknál, »hogy Tiszát semmi sem védi már, csak
163 III, 1890| utcán az »éljeneket!«... Tiszát üdvözli a tömeg. Gyengélled
164 III, 1890| maradnak mozdulatlan, mert Tiszát visszavárják. Ez bent a
165 III, 1890| kérdés (melynek sikerült Tiszát áldozatul ejtenie), még
166 III, 1890| koszorúzta meg beszéde elején Tiszát, hogy ott szemlátomást nõtt
167 III, 1891| szállítani Csernátonyt s magát Tiszát odaültetni egy geszti fa
168 III, 1891| szájmosogatás. Néha az sem. Egyszer Tiszát esszük, máskor Apponyit,
169 III, 1891| meglett Fejérváry.~Igen, még Tiszát is kibuktatta Kaas álmai
170 III, 1892| Éppen a tarokknál csípte meg Tiszát.~Sturm: Itt volt excellenciádnál
171 III, 1892| volna még egypár esztendeig Tiszát. Nem volt az annak alkalmat
172 III, 1892| is már mindenki bámulta Tiszát, hogy elég vakmerõ ilyen
173 III, 1892| csipkedve Szilágyit, Csákyt, Tiszát, mindent és mindenkit, aki
174 III, 1892| a háta mögött az öreg!~(Tiszát értette alatta.)~Wekerle
175 III, 1893| voltam járatos a klubba, Tiszát is csak az ellenzéki lapok
176 III, 1893| Janskyt elõléptették, Tiszát dezavuálták!~- Lehetetlen! -
177 III, 1894| és a muslincák ugyanazok. Tiszát is ezek röpködték körül
178 III, 1895| hogy a király maga hívatta Tiszát a kérdés kiegyenlítésére,
179 III, 1896| mérsékli magát és nem bánja, Tiszát még csak feláldozza. A szomszédait
|