Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| is szólhat ellenök, mert szerencse, hogy még ilyen napszámosokat
2 I, 1873| kezdett égni - hanem, jó szerencse... éppen akkor vitték arra
3 I, 1874| kormánytól tettekben várunk. Nagy szerencse, hogy a kormány felfogja,
4 I, 1875| halomra lehet gyűjteni, ha a »szerencse« istenasszonya rád mosolyog.~
5 I, 1877| hogy ez nekik dicsõség és szerencse, ha az orosz fut s a török
6 I, 1877| kezeibe nem kerül.~Igazán nagy szerencse, mert Tisza úr persze hogy
7 I, 1877| kõben«. Gurko tehát él! Mily szerencse! Õ a legjózanabb tábornokom.~*~
8 I, 1878| Látod, édes fiam, nagy szerencse rád nézve, hogy te voltál
9 I, 1878| téli és nyári számai.~De a szerencse egyenlõn haragos rá télen
10 I, 1878| hálás talajba lehet elvetni.~Szerencse, hogy az érzelmi politikával
11 I, 1878| nyafogó kis kecskegidát ért a szerencse, hogy ezentúl tárgya legyen
12 I, 1878| nagy gyönyörûségtõl.~Milyen szerencse, hogy a kis gida nem tud
13 I, 1878| versekben, sem igazi verve. Szerencse, hogy Endrõdi lírai költõ,
14 I, 1879| lement róla a bõr. Ezer szerencse, hogy mindössze hat óráig
15 I, 1879| számára.~Bámulatosan kedvez a szerencse Andrássynak egyben, s ez
16 I, 1879| törvényjavaslatok megalkotásában.~A szerencse kedvez Tisza Kálmánnak.~
17 I, 1879| Lássák az urak, nagy szerencse Szegedre nézve, hogy ez
18 I, 1879| kérdés ez, mely könnyen a szerencse vagy a szerencsétlenség
19 I, 1879| szerencsétlenségét, az a szerencse bõségszarujává változhatnék
20 I, 1879| fogadja. Andrássy gróf a szerencse elkényeztetett kegyence,
21 I, 1879| meg a keresményével.~Jó szerencse azonban, hogy e kórtünetek,
22 I, 1879| iparos osztályhoz (ezer szerencse ez osztályra nézve).~A tegnapi
23 I, 1880| Valóban elesni, szépen elesni, szerencse...~Boldogok ti, akik utoljára
24 I, 1880| Az esetlegesség és a jó szerencse vette föl aranyos szárnyaira. (
25 I, 1880| meg lábukat.~Talliánt a szerencse vette szárnyaira... õ még
26 I, 1880| csapások nem járnak egyedül, a szerencse se jár.~Mikor már - hogy
27 I, 1880| váratlan, soha meg nem álmodott szerencse éri Szegedet.~Mintha csak
28 I, 1880| Alföld regényes folyóját.~Jó szerencse! ez idén a nagy erdélyi
29 I, 1880| leszámoltunk. Nem közönséges szerencse ez, megérdemli, hogy örvendezõ
30 I, 1880| szegedi javaslatok ellen.~Jó szerencse, hogy - hiába.~
31 I, 1880| tisztesség. S a Szerencsének nagy szerencse, hogy olyan szép szolgálója
32 I, 1880| mamáikért remegtek. De jó szerencse - a kókler bácsi ijesztgetése
33 I, 1880| Az esetlegesség és a jó szerencse vette föl aranyos szárnyaira. (
34 I, 1880| meg lábukat.~Talliánt a szerencse vette szárnyaira... õ még
35 I, 1880| kártyái járnak.~Ha majd a szerencse fordul - õ ugyan akkor is
36 II, 1881| vizitekre vannak szorítva. Még szerencse, hogy a királyfi közelgő
37 II, 1882| kölcsönöz neki. Mert bizony nagy szerencse, hogy csak a neve változik
38 II, 1884| jutott nehány jegy, s a szerencse olyan udvarias volt véletlenségbõl,
39 II, 1908| munkával kerestünk, ne bízzuk a szerencse pillanatnyi szeszélyére,
40 II, 1921| két garasa, ha pedig a jó szerencse kegyeli, még a lyukas hídon
41 II, 1881| szerencsét, s minthogy a szerencse a sas képiben az Andrássyak
42 II, 1881| ijedten nézte e konfúziót.~- Szerencse - mondá a mélységbe pillantva -,
43 II, 1881| az bizony nem valami nagy szerencse.~A LOURDES-I ZARÁNDOKOK~
44 II, 1881| kongnak nagy talpai alatt.~Jó szerencse, hogy a csendet megszakítja
45 II, 1881| reszketõ lóra. Bizony ezer a szerencse, hogy a medve ilyenkor már
46 II, 1881| milyen hamar kerülgeti a szerencse!~Még csak az imént volt
47 II, 1881| szövetség esetleg létrejönne.~A szerencse szárnyaira veszi mindenütt.~
48 II, 1881| székekbe.~AHOL UNATKOZNAK~Nagy szerencse egy kezdõ íróra nézve, ha
49 II, 1881| veterán íróra nézve az is a szerencse forrása lehet, ha rossz
50 II, 1881| Wodianer Albert báró neve.~Szerencse, hogy valami szemes ember -
51 II, 1881| kevesebb a kerékbetörésnél.~Szerencse, hogy a tisztelt házban
52 II, 1882| Aurélt.~Ami különben nagy szerencse Sárközy Aurélra nézve.~*~
53 II, 1882| mind elvitte Munkácsyné. Szerencse, hogy a tavasz kezdete van -
54 II, 1882| piciny Apolkának, kinek nagy szerencse áll a tenyerében. Kastélyban
55 II, 1882| Kisfaludy Társaságnak jutott a szerencse hogy az õsz írót leginkább
56 II, 1882| éjjelén bölcs képpel:~- Nagy szerencse önökre, hogy a városnak
57 II, 1882| ellenkezõleg, az lett volna a szerencse, ha ellenkezõ irányban fújt
58 II, 1882| alapot »az önök rendszere«.~Szerencse, hogy az aradi tizenhárom
59 II, 1882| szerencsétlenségben megvolna az a szerencse, hogy Steinacker is ide
60 II, 1882| egyiken, mint a másikon. Szerencse, hogy az arcokat otthonról
61 II, 1882| kártyájával.~Hanem persze az a szerencse, hogy »hozom«-ra megy az
62 II, 1882| játszanak, - hanem megfordítva, szerencse gyereke az, akinek hely
63 II, 1882| lennie az udvarnak is. Jó szerencse mindenképpen. Ahol Futtaki
64 II, 1882| haragjából sejtjük az egészet.~Szerencse, hogy a societas közül is
65 II, 1882| türelmetlenül hallgattak.~Jó szerencse, hogy elhalasztották a jövõ
66 II, 1882| lassan-lassan morozussá lesz. Jó szerencse, hogy ott van Láng Lajos,
67 II, 1883| produkálni.~Milyen nagy szerencse hát, hogy Szilágyi Dezsõt
68 II, 1883| lett.~S íme ma beüt neki a szerencse. Hívatják a Házból.~Ki lehet,
69 II, 1883| Van-e sebláza? stb.~- Nagy szerencse! - mondja Prileszky -, hogy
70 II, 1883| ember, még ha beüt is neki a szerencse, maga kergeti el magától!...~
71 II, 1883| Már ez más! Akkor hát szerencse föl! Kihúzatott az »M« betû.
72 II, 1883| beszédekhez legalább az az egy szerencse volt mégis, hogy igen mulatságos
73 II, 1883| mi volt az a »váltakozó szerencse«.~Hát az volt, hogy Karátsonyi
74 II, 1883| sertésnyelv - véli Pál úr.~Szerencse, hogy a Ház nem maradt meg
75 II, 1883| megelõzõleg szólni pedig nagy szerencse minden népeknél, a helléneknél
76 II, 1883| lenne rá nézve a legnagyobb szerencse!~Oh, nem a beszédek ártottak
77 II, 1883| Odescalchy Gyula herceget. Jó szerencse, mert Palya már annyira
78 II, 1883| a gyanúsított képviselõ.~Szerencse, hogy úgyis vége volt az
79 II, 1883| Mért van ez így? Pöreiben a szerencse kíséri és a magasztalás,
80 II, 1883| Csakhogy az ügyvédi pályán az szerencse, ami itt határozott malõr.~
81 II, 1883| pandúrt agyonütöttek.~- Milyen szerencse - dünnyögé -, hogy már nem
82 II, 1883| gyereket még nem láttam. Szerencse, hogy nem kérdeztem, mi
83 II, 1883| elégedetlenség jele.~Az még szerencse, ha közbe nem szól. Mert
84 II, 1883| Zurányinak ugyancsak kedvezett a szerencse. A nagy nevû tudósok elõtt
85 II, 1883| egy oroszlán az ürgére. Jó szerencse, hogy az elnök közbeszólt: »
86 II, 1883| komisszárosra se várt ott szerencse. Dicsõségesen csak Recsky
87 II, 1883| fogják etetni, jól tudom.~Jó szerencse, belépett a törvényszék.
88 II, 1883| van, Repka pajtás?~- Baj? Szerencse barátom, nagy szerencse.
89 II, 1883| Szerencse barátom, nagy szerencse. Egy olyan eszmét mondok
90 II, 1883| megnõtt ilyen nagyra.~Jó szerencse is, hogy legalább megvan
91 II, 1883| belõlük, nem kísérte volna szerencse a fáradságos hosszú munkát.~
92 II, 1883| A vármegye még mindig a szerencse talaja; közbejöhetõ esélyek
93 II, 1883| a malõr... vagyis inkább szerencse, hogy a fölgyógyult ifjabb
94 II, 1883| meggyûlölték ezt a témát (szerencse, hogy már vége lesz holnap).
95 II, 1884| kártyázik, igazi küzdelem és szerencse kell hozzá, hogy valaki
96 II, 1883| ácsorog ott, hogy valami szerencse érje. Némelyik hiába vár
97 II, 1883| Ne búsuljatok! Még nekünk szerencse az, majd meglássátok mert
98 II, 1883| Pulszky pártonkívüli leszen.)~Szerencse is, hogy nincs több.~Tudniillik,
99 II, 1884| hogy a tombolázók közt a szerencse rámosolygott egy a szigeten
100 II, 1884| kegy és a két (jó és bal) szerencse labdái õk, a Ház karakterét
101 II, 1884| akkor, nem hittek neki. Szerencse, hogy Tenczer Pál még idejekorán
102 II, 1884| Algernon nincs ott. (Talán szerencse is, mert õ is kivágna egy »
103 II, 1885| mindenkit, s az a ritka szerencse jutott osztályrészeü1, hogy
104 II, 1885| imitt-amott, hogy úgy, amúgy szerencse, protekció, születés, barátkozás
105 II, 1885| vele kezet szorítani, az a szerencse jutott, hogy az egységes
106 II, 1885| régi praxis szerint.~Milyen szerencse, hogy nem valami szûzszónok
107 II, 1885| bevették a keserû kínaport. Szerencse, hogy csak egy evõkanálnyi
108 II, 1885| közbejött az a váratlan szerencse is, hogy Andrássy Manó õsei
109 II, 1885| így a Dreher állatjait. Szerencse, hogy az ökrök nem ésszel
110 II, 1885| arról gondolkoztam, hogy a szerencse bolondjába rám pislanthatna.
111 II, 1885| a gróf maga... Ah, mily szerencse!«~Valóban Zichy János gróf
112 II, 1885| meghallgatom a szónokokat. Milyen szerencse, hogy éppen az elsõ napra
113 II, 1885| népkegy és a két (jó és bal) szerencse labdái õk, de a Ház karakterét
114 III, 1886| egy »nem tudtuk deficit«. Szerencse, hogy a Tolnayé is akkor
115 III, 1886| hidegláz az irigységtõl.~Szerencse hát, hogy õ maga mondta
116 III, 1886| Ez már blamázs! Milyen szerencse, hogy legalább Tisza nincs
117 III, 1886| valakit, az is baj... Milyen szerencse, hogy nem vagyok képviselõ,
118 III, 1886| volt Ernuszt ellen. Aztán a szerencse is segíti. Mikor már lankadna,
119 III, 1886| katalógust kérek olvastatni«; jó szerencse, hogy észreveszi Péchy Tamás (
120 III, 1886| szõrét.~Hanem a rendezõk, jó szerencse, el nem vesztik a lélekjelenlétöket
121 III, 1887| most nem leszek meg.~(Jó szerencse, hogy ilyen logikus fõ kevés
122 III, 1887| dicséret vagy az ócsárlás szerencse és esélyek dolga, de a kilencvenhat
123 III, 1888| bekerült a parlamentbe. Szerencse is, mert különben ki világosította
124 III, 1888| valamit.~Hanem siker és szerencse csak a kormánypárti módosítókat
125 III, 1888| már valamit. De mit?~A jó szerencse vele volt, s csakhamar rést
126 III, 1888| a Dániel Mártoné. Ezer szerencse, ha négyre szaporodnak alkonyatig
127 III, 1888| Egészen a falaknak beszélt.~Jó szerencse, ott volt Hanzély Márton,
128 III, 1889| jövendölte, de okosabb formában: »Szerencse vár reád, oh király, minden
129 III, 1889| az örök homályba.~De ezer szerencse, még egy-két karmazsin körmondat
130 III, 1889| aztán, hogy a kormánypárti szerencse háromféle.~*~Nagy sikerek
131 III, 1889| elragadtatás csillogott a szerencse ilyetén kegye miatt. Íme,
132 III, 1889| magával ragad s elbájol.~Jó szerencse, hogy mindjárt utána hatalmas
133 III, 1890| kicsit nehezek vagyunk. Szerencse, hogy az egész dolog nem
134 III, 1890| kifejezéssel éljünk, jó szerencse, éppen a király volt. Ferenc
135 III, 1890| beszédet mondott. Az a különös szerencse érte, hogy kétféle melegben
136 III, 1890| Unger és Törs.~Végre jó szerencse, a Ház órája könyörül meg,
137 III, 1890| gyakran hiányzik az ülésekrõl. Szerencse, hogy nincs ilyenkor névszerinti
138 III, 1891| valóban nem közönséges szerencse.~- Mélyen le vagyok kötelezve -
139 III, 1891| ellenzék közbebeszélt. (Még szerencse, hogy Károlyi Gábor gróf
140 III, 1892| se törli le a port, igazi szerencse ilyen államférfi, mint gróf
141 III, 1892| épület nem volt megrázva és szerencse, mert valószínûleg ki nem
142 III, 1892| hadizsákmányból, amit a jó szerencse nyújtott a mai napra, õ
143 III, 1892| hogy a pápaszeme fekete?~Jó szerencse, hogy a hajdani jó Olay
144 III, 1892| csinál«.~Meglehet, hogy nagy szerencse vagy nagy szerencsétlenség
145 III, 1893| kiváló tulajdonok képezik.~Szerencse kísérte életében; egyszerû
146 III, 1893| Annyi bizonyos, hogy a szerencse útján ez volt az elsõ kõ,
147 III, 1893| Ezután háttal fordult hozzá a szerencse. Mindenféle kellemetlenségek
148 III, 1893| A Ház ingerült lett. Szerencse, hogy az öreg Pulszky nincs
149 III, 1893| az Ugron beszédjét érte a szerencse, hogy egy kis epizód fûzõdik
150 III, 1893| Pedig kár a sok beszédért! Szerencse csak igen ritkán kíséri
151 III, 1893| napirendre térjünk, igazi szerencse e békülékeny idõben, mikor
152 III, 1893| aratott tetszést, s szinte szerencse, hogy gyenge hangja miatt
153 III, 1893| itt van! Micsoda bolond szerencse. Ez tán még valahogy húsvét
154 III, 1893| nyertünk volna - s mintha a szerencse ezzel állandóan hozzánk
155 III, 1893| ellentmondás fúriáit, Wekerle a szerencse hóka lován ül, akinek a
156 III, 1894| Eredj fel, Menyus. A szerencse is csak asszony, habár istenasszony;
157 III, 1894| mintha sohase érte volna az a szerencse, hogy valaki keresse. Karját
158 III, 1894| egyes tagjai felett. Jó szerencse, hogy nem havazik, mert
159 III, 1894| csak a szavazásnál.~- A szerencse csak pillanatokra segít
160 III, 1894| volnának itt is, hanem jó szerencse, a párt vezérei közt egyetlen
161 III, 1894| emberek számára a legnagyobb szerencse.) Valóban látszott csillogó
162 III, 1895| Közel van már.~- No, az szerencse - folytatá vidám szószaporasággal.
163 III, 1895| pedig megzsibbadt. De a szerencse szeszélyes istenség, nem
164 III, 1815| bánja, hogy föléje nõ.~S jó szerencse, egy hosszadalmas betegség
165 III, 1815| betegség támadja meg. Jó szerencse, mert ez volt talán a fordulópont
166 III, 1815| kedves ismerõsnek.~De jó szerencse, a honatyák szeme a ruhákról,
167 III, 1815| mindenki ragadtatva. Ezer szerencse, hogy ezúttal messze állott
168 III, 1815| kicsinyek vegyesen, milyen szerencse, hogy kis szám jött ki.~
169 III, 1896| Kálmán nem akar semmit. Az a szerencse. Széll Kálmánt mulattatják
170 III, 1896| vizsgálat folyékony test. És szerencse, hogy folyik. Ez a folydogálás
171 III, 1896| is hozzájárult? Talán a szerencse is részes benne... De nem
172 III, 1896| val. b. t. tanácsos is. Jó szerencse, hogy az, mert így félig-meddig
173 III, 1896| bolhának a teste. És ez szerencse, mert ha csak annyit nyomna
174 III, 1896| helyzet, bármilyen nagy a szerencse és bármennyire kedélyes
175 III, 1896| obstrukció igaz bajnokait. Jó szerencse, hogy Kossuth és Justh nem
|