Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| feneke esik is ki. Egészen hû marad könnyelmûségéhez mindig.
2 I, 1873| a nemzetnek bemutatni e hû, szerény munkását, ki azért
3 I, 1874| aggódnak, hogy Koller úr lehet hû »császári ember«, de hogy
4 I, 1875| leróni ígérkezem. Nem is az, hû maradok kicsiny országunknak
5 I, 1877| nagyon találnak.~Egyébiránt õ hû a politikájához, hogy »nem
6 I, 1877| egy kérvény alá, melyben hû jobbágyai arra kérik a cárt,
7 I, 1877| úr el akarta pusztítani hû kutyáját. Folyóvízhez vitte,
8 I, 1877| egyensúlyt s a vízbe bukott...~A hû eb nézte kissé,... azután
9 I, 1877| mint hogy maradt még egy hû barátja, aki elsiratja -
10 I, 1877| lenne is, aki tudni kívánja, hû maradt-e képviselõje a programjához,
11 I, 1878| csináltatta az öreg ezt a hû jószágot egy hatalmasan
12 I, 1878| Azt álmodtam, hogy az én hû Thaisz Elekem díszmagyar
13 I, 1878| elõtt is Somssich Pál még hû embere volt õexcellenciájának.
14 I, 1878| talán egy pillanatig sem tud hû lenni egyéniségéhez, melynek
15 I, 1878| pontjait, szebb vidékeit hû képekben mutatjuk be olvasóinknak:
16 I, 1878| Endrõdi mindenütt, mindenben hû a saját egyéniségéhez és
17 I, 1878| néha háta mögött, egy-egy »hû« ember megfordul egy percre,
18 I, 1879| hazának és városnak kipróbált hû fiai.~A polgárság és a nép
19 I, 1879| Ehelyett azonban Tisza örökké hû maradván magához családi
20 I, 1879| elõnyei nem voltak.~*~Somogyi hû maradt magához, s a szerepet
21 I, 1879| tiszteletteljesen gondolnak a jó és hû Bakayra, ki, mert vér az
22 I, 1879| tetszeleg magának azzal, hogy hû a sírig. Az õ szerelme örök -
23 I, 1879| amit mi kívánunk? Teljesen hû képe, csalhatatlan tükre
24 I, 1879| esküt tett reá és esküjéhez hû volt minden tettével.~Még
25 I, 1879| Bismarck ezért kéreti kedves hû barátját búcsú-csókra, hogy
26 I, 1879| hát Bismarck olyan nagyon hû barát.~Csakhogy attól félünk,
27 I, 1879| hogy mikor aztán igazán hû barátokra lesz szüksége
28 I, 1879| már szokva a föltétlenül hû kormánypárt azon gondolatlan
29 I, 1879| próbára tenni a kormányhoz hû, de még eddig egészen el
30 I, 1879| év alatt. Ma még megvan a hû gárda, de nincs benne hit,
31 I, 1879| követni fogják a kormányt hû uszályhordozói, s ha kissé
32 I, 1879| maga személyében egyfelõl, hû mamelukjai által másfelõl
33 I, 1879| egészen jó... teljesen hû.~És majd hozzáteheti azt
34 I, 1879| szerkesztjük)~egy régi, hû Bakay-párti.~233. sz. október
35 I, 1880| adta át neki:~»Ezt az okos, hû embert pedig azért küldöm
36 I, 1880| mely megköveteli, hogy hû államtitkárja hibái fölött
37 I, 1880| tükört, nemes ábrázatának hû mutogatóját.~- Irtóztató! -
38 I, 1880| Tekintetes E. L. úr.~Több hû olvasója lapjának õszinte
39 I, 1880| fülesbagollyal ékeskedõ Minerva hû magzatai, kik Minervánál
40 I, 1880| dicséretet érdemelnek, az elsõ a hû alakításért, a másik a haladásért,
41 I, 1880| mutató tükör lesz, de mégis hû, mert amint sorba elénk
42 I, 1880| tiszteletteljesen gondolnak a jó és hû Bakayra, ki mert vér az
43 I, 1880| tetszeleg magának azzal, hogy hû a sírig. Az õ szerelme örök -
44 I, 1880| adta át neki:~»Ezt az okos, hû embert pedig azért küldöm
45 I, 1880| toalett-tükört, nemes ábrázatának hû mutogatóját.~- Irtóztató! -
46 I, 1880| mely megköveteli, hogy hû államtitkárja hibái fölött
47 II, 1901| bajlódjék-e, vagy a mágnás lovasok hû leírásával, mert kétségtelenül
48 II, 1911| melynek két esztendig voltam hû szövetségese esõben, sárban,
49 II, 1914| tüzes szerelemhez Jókai régi hû szeretõje: a múzsa?~*~De
50 II, 1881| Máriát, ki agg napjaiban hû támasza és gyöngéd ápolója
51 II, 1881| gazdája haza nem jön. Mert õ hû és megvesztegethetetlen.
52 II, 1881| a »Pesti Hirlap« olvasói hû képét fogják kapni az udvari
53 II, 1881| kötetlen fordítása, mely hû majd mindig, és a német
54 II, 1881| ennyit mondunk, azt hisszük, hû kivonatát adtuk beszédének,
55 II, 1881| akirõl hiszem, hogy fordítása hû.~»Ha azt nem akarja ön,
56 II, 1881| tajtékot!~Ide dzsidások, hû fegyvernökök! A rakoncátlanságnak
57 II, 1882| Munkácsynak. A mi Miskánk hû maradt magához s legnagyobb
58 II, 1882| attól függ, hogy a menyecske hû lesz-e az urához?~Mikor
59 II, 1882| Természetesen: »Megleled hû múzsafid porát!«~- Ez az! -
60 II, 1882| utakon. Ha nem is nagy, de hû vala.~A Kisfaludy Társaságnak
61 II, 1882| Mátyásnak, a nemzet nagy és hû fiainak, kik a hazának szentelték
62 II, 1882| közönség, ha nem lesz valami hû és kifejezõ, hiszen nincs,
63 II, 1882| eltemették, - utána ment a hû pajtás: sepsisentgyörgyi
64 II, 1882| hogy a kormánypárt egy hû mamelukja, Gödl Károly százezer
65 II, 1882| érdemes beszélni.~Göndöcs hû maradt föltevéséhez, s Irányi
66 II, 1883| megtaláljuk összes osztályaink hû jellemrajzát egy piciny,
67 II, 1883| sokkal tragikusabb a derék hû Kemény Kálmán esete, kinek
68 II, 1883| lamprás aspherotesz feretisz.~Hû fordításban ez így hangzik:~(
69 II, 1883| majd én is veled megyek, hû mamelukom.~Együtt menni
70 II, 1883| délre harangoztak.~Mint hû alattvaló, jobbágyi voltomnál
71 II, 1883| tárgyalási teremben. Olyan hû hallgató, mint akárcsak
72 II, 1883| levél héberül van írva, s hû fordításban arról szól,
73 II, 1883| örökké. Van énnekem egy hû emberem odahaza. Az most
74 II, 1883| teljes fölmentését.~A vádló hû maradt magához egész az
75 II, 1883| parancsoló feje volt, de hû fia is. Abban van az õ nimbusza,
76 II, 1883| eredménye elõttünk fekszik.~Hû volt magához most is az
77 II, 1883| az eklézsia jött.~- Mind hû és hazafi - mondta rájok
78 II, 1884| Gábor szokott remekelni, ha hû mamelukra talál, ki le hagyja
79 II, 1884| fogva egészen mai napig hû maradt elveihez, méltán
80 II, 1884| büszkesége a megyénknek), melynek hû másolatát veszik olvasóink.~
81 II, 1884| persze egyszerre hajszálig hû illusztráció lett az elhibázott
82 II, 1884| érdemli meg Tisza, hogy olyan hû emberei vannak.~- Micsoda?
83 II, 1884| június óta.)~A csalódásig hû másolata a régi képnek,
84 II, 1884| ma korrekt állampolgár és hû hazafi, akire rámondja még
85 II, 1884| tett interpellációjára.~Aki hû krónikása vagyok a »t. Ház«
86 II, 1885| csalták, de az égi asszonyhoz hû volt utolsó leheletéig.
87 II, 1885| birkózik, vagy bent a klubban hû mamelukjai között, kiknek
88 II, 1885| ügyi barát, tanár és egypár hû férj, aki a felesége nyilvános
89 II, 1885| az nem aludhat el. A »hû munkatárs« ösztökél, serkent,
90 II, 1885| Háromszék megye bajai)~A hû, vitéz székelyek sohasem
91 II, 1885| hogy semmit sem kapnak a hû székelyek, hanem még azt
92 II, 1885| odavetett gondolataihoz hû maradt, mutatja az õfelségéhez
93 II, 1885| lehetnek mások, mint az õ hû szárnysegédei, Hoffman kisasszony,
94 II, 1885| bivaju pani mudri«, ami hû fordításban annyit tesz: »
95 II, 1885| derült nyugalommal mozog hû emberei közt; némelykor
96 II, 1885| s végigjártatta szemeit hû mamelukjain.~A szárnyas
97 II, 1885| örökös mozgásban tartja az õ »hû munkatársuk«.~A tanácskozások
98 II, 1885| összekeresett, hanem egy egészen hû diskurzust. Az egyik székely
99 II, 1885| Szilágyi és Gaál, elkülönözve a hû nyájtól.~Megvan itt kicsiben
100 II, 1885| üzenettel. A nagy stiliszta hû maradt magához, meg nem
101 III, 1886| cikk az »Edelény, a holtig hû szeretõ« históriára.~Az
102 III, 1886| magyar itt az úr; ha egy hû, derék magyar város elpusztul,
103 III, 1886| felhõ, édesdeden nevetett hû mamelukjainak ötletein,
104 III, 1886| Fiatalos kedvvel jár-kel hû mamelukjai között.~Az öreg
105 III, 1886| kormánynak« (mert õ annyira hû és rendíthetlen, hogy ellenzékinek
106 III, 1886| Jansky-ügy (Denique minden hû marad a származásához, mert
107 III, 1886| az asztalához hívja, sok hû és hasznos szolgálat után.
108 III, 1886| utcájában. Az elköltözött hû párát kíváncsi gyermekraj
109 III, 1886| nem egyhamar akad olyan hû kópiája, mint a Kaulbars
110 III, 1886| meredezik Irányi Dániel. Hû fegyverhordozójához, Pulszky
111 III, 1886| Alighogy elvégzé Apponyi »hû fegyverhordozója« a beszédét,
112 III, 1886| puskaporszagot nem élvezett hû fiak, Szathmáry György,
113 III, 1887| Neuhoffer úr, aki végre is hû pártember, hagyta magát
114 III, 1887| buktak ki a párt kipróbált, hû emberei közül.~A végzet
115 III, 1887| megint itthon járt-kelt hû mamelukjai közt, teljesen
116 III, 1887| expediet. Csanády Sándor a hû szittya megunta már, hogy
117 III, 1887| csak Herman Ottó marad hû álláspontjához, s azt állítja,
118 III, 1887| fölséges nép. A természet hû és változatlan, minden évben
119 III, 1887| társadalmi drámának, s mégis hû feleség és gyöngéd anya
120 III, 1888| hajlandó beszélni, de a hû feleség úgy intézte a dolgot,
121 III, 1888| elszörnyülködve.~- Dehogy. Csak hû gyermeke a kornak.~- Én
122 III, 1888| ezen segíteni kell. Rohan a hû mameluk Fraknóihoz; hogy
123 III, 1888| pántlikás kutya, az elhunyt hû pajtása nyugtalanul szaladgál
124 III, 1888| azt az olvasó kiérthette e hû leírás elejébõl) megérkezett
125 III, 1888| hogy egy ismeretterjesztõ hû leírást adjak a klubról,
126 III, 1888| másvalaki a felelõsséget), hû tükre a magyar elbeszélõ
127 III, 1888| riadozott a folyosókon, hogy a hû Jónás Ödön télikabátostól
128 III, 1888| sem igen hallgatta. Még a hû tigris Uray is kifordult
129 III, 1889| A párt nagy, hatalmas, hû és tömör - egy igazi nagy
130 III, 1889| fejezi ki itt szerepét. »Hû és okos« volt. Tiszához
131 III, 1889| Az aktuális étlap mindig hû fotográfiája az elõzõ nap
132 III, 1889| Lent a jobb ajtó körül is hû népek tanyáznak, tûzbe,
133 III, 1889| szokott helyén a hegyen, hû fegyvernöke, a szarkaképû
134 III, 1889| feleli Fluger ártatlanul.~A hû szász mameluk úgy néz ki
135 III, 1889| vitéz katona volt, most hû mameluk.~Egyszer se beszélt
136 III, 1889| kérdik itt is, ott is Apponyi hû fegyverhordozóját.~- Az
137 III, 1890| kevélykedni akar, végignézve hû pártján, elmondhatta volna
138 III, 1890| eladják a vásáron, de a hû cimbora még egy alakban
139 III, 1890| raktok a mezõn, megsütitek a hû pajtástokat, - s borzasztó
140 III, 1890| Lehet, hogy így lesz jó, s hû pártja, semmi kétség, most
141 III, 1890| veszi.~Lesz-e neki is egy hû, önzetlen Csernátonyja?
142 III, 1890| tisztássá vált.~De jó Grecsákunk hû pertu patása ez egyszer
143 III, 1891| hogy nem voltatok bent hû elvtársak, mikor a redakcióban
144 III, 1891| kikopognia, az õ méltóságos hû szavának kell kicsengnie
145 III, 1891| akiknek õk itt a földön hû másolatai valának. Dazért
146 III, 1892| Nedeczky Pista bácsi és másik hû partnere, Sváb Károly fõrendi
147 III, 1892| mamelukjait hûségesen, de a hû és makrancos Szederkényi
148 III, 1892| ellenben Apponyi Albert egypár hû emberével felállott.~- Radeczkysták! -
149 III, 1892| összerágtak az egerek. Hegedüs hû Szapáryhoz s Hegedüshöz
150 III, 1892| Szapáryhoz s Hegedüshöz hû Jókai. Darányi nem született
151 III, 1892| államférfiak ez egyszer valóban hû tükröt tárhattak a király
152 III, 1893| nevelésügyi barát, tanár és egypár hû férj, aki a feleség nyilvános
153 III, 1893| kellemetlen szagú lett, a hû mameluk elóldalog fölséges
154 III, 1893| mondta, mikor ránézett:~- Hû tájkép, meg kell adni.~Csak
155 III, 1893| király mindent akar, amit hû magyarjai akarnak. Nem lesz
156 III, 1893| parlamenti szónok, nemes jellem, hû munkatársa a zajtalan munkában
157 III, 1894| hadseregtõl nem sajnálja a pénzt, hû embereinek, katonatisztjeinek
158 III, 1894| zsírtalan fazekakon) a jámbor, hû Brézelék.~Jutott mindenkinek
159 III, 1894| köhögve jött fel a klubba a hû Prileszky. Istenem, micsoda
160 III, 1894| Serbánnak; utolsó beszédében hû magyar érzésûnek mondta
161 III, 1894| Villámhirtelen megtelt a terem s a hû öreg Busbach, aki olyan
162 III, 1895| másképp igen tisztességes hû pártember és fedhetetlen
163 III, 1895| kevésbé vállalkozhatik a hû leírásra. Szinte kedvet
164 III, 1895| elkergetni a szabadelvû párttól, hû volt õ ahhoz - csakhogy
165 III, 1895| miniszterünk jó emberét, hû államtitkárát.~- Vedd föl
166 III, 1895| egyenget a király szívében, hû tolmácsa legyen a kormány
167 III, 1895| szerelmes is a politikába, ha hû is, jó is, azért még e ravasz
168 III, 1895| szerelmes is a politikába, ha hû is, jó is, azért még e ravasz
169 III, 1815| használhatók õfelsége egyéb hû alattvalóinál.~Mert ahol
170 III, 1815| Egyet ígérek, azt hogy hû tagtársuk leszek örökké. (
|