Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| Sajnálom, hogy nem volt velem az én vitéz cimborám, a
2 I, 1873| éppen egy vagonban utazik velem és nagy tüzesen magyarázza,
3 I, 1873| Pygmaleon sorsát.~Ha tréfát űz velem, ám tegye. Ha ez büntetése
4 I, 1873| unalmas hivatalt és jöjjön el velem a vármegyénkbe szécsényi
5 I, 1874| mászok! Egy német tette meg velem a forradalomban, hogy úgy
6 I, 1874| amennyiben ezen a napon történt velem, nem datálhatom elõbbrõl.
7 I, 1877| semmit. Nagyon meg voltak velem elégedve; atyám rájött,
8 I, 1877| hallgattam. Nagyon meg voltak velem elégedve. Atyám vérszemet
9 I, 1877| Több ízben anélkül, hogy velem közölte volna, önkényesen
10 I, 1877| szomorúan mondá neki.~- Jöjjön velem a távirdába. Meg fogom önnek
11 I, 1878| felbiztatta:~Jer kicsikém~Velem falun~Egy fordulóra~Tiszának
12 I, 1878| nyájas barátnak.~- Rendelkezz velem mondja Guszti -, hanem apropos,
13 I, 1878| olvassák, bizonyára elismerik velem együtt, hogy ha Tisza Kálmán
14 I, 1878| még.~És el fogják ismerni velem együtt, hogy Tisza Kálmán
15 I, 1878| ember és egy faluban lakik velem.~A fölsõbb fórum ezen ítélet
16 I, 1878| napra, egy kis percre sem.~Velem bolyongsz a sivatagban,~
17 I, 1878| bolyongsz a sivatagban,~Velem a tengeren.~A sivatagban
18 I, 1878| Egy másik tréfa is, melyet velem tett, élénk világot vet
19 I, 1879| mindent megszépít a színpad.~Velem esett meg, hogy egyszer
20 I, 1879| kedvenc elbeszélési tárgya, ha velem találkozott (mert mindig
21 I, 1879| politika, melyet az én Marcsám velem szemben követ, egészen kifejezi
22 I, 1879| reggeli mellett, nagyot fordul velem a világ bámultomban. Nini,
23 I, 1880| háládatlan munkára, amelynek velem együtt rabja, s ki velem
24 I, 1880| velem együtt rabja, s ki velem együtt (legalább koromhoz
25 I, 1880| gallérját és így szól:~- Ön velem jön.~- Hova?~- A városházára,
26 I, 1880| a nevemet, számoljon le velem, ha akar.) Ennélfogva én
27 I, 1880| de akkor egy hadsereg is velem lesz. Igen, igen, mert a
28 I, 1880| miért nem beszél akkor velem szelídebben?~A civis elmosolyodik,
29 I, 1880| micsoda furcsa ember jön itt velem szemben; ha nem ösmernék
30 I, 1880| fölkiáltani az erkélyre: »jöjjön velem táncolni fölség«, gróf Grünnevel
31 I, 1880| gallérját s így szól:~- Ön velem jön!~- Hová?~- A városházára,
32 II, 1888| meglehetõsen, alig tudott velem beszélni, de az asszony
33 II, 1888| alattam, s meg sem állna elõbb velem, - mint odahaza a felsõvárosi
34 II, 1913| viszontagság-teljes napon át mulattatni s velem mulatni, azok, akik még
35 II, 1913| elszánták magokat, hogy velem jönnek Mehádiára.~Ez utóbb
36 II, 1913| ember is ott hortyogott velem átellenben, de hát ez az
37 II, 1920| vagyok. A kétség pajzánkodik velem, s apró fátyolokat ereget
38 II, 1921| bepillantást teszünk ide velem, meggyõzõdünk róla, hogy
39 II, 1881| mert õ humorizálni jött ide velem együtt, s most egyszerre
40 II, 1881| erkélyre a királynak:~- Jöjjön velem táncolni, felség!~- Már
41 II, 1881| nincs kedve, hogy megossza velem az én kényelmemet.~- Ezer
42 II, 1881| kegyelmeddel újra légy te is velem!~ *~Nézi, nézi a vidéket,~
43 II, 1881| vágva mondja.~- Jöjjenek velem!~S viszi õket a pénztárhoz.~
44 II, 1882| szólnak az okosabbak.~HÁT VELEM MI LESZ?~(A Szabadelvû Kör
45 II, 1882| hamleti pátosszal kérdé:~- Hát velem mi lesz?~Andrássy hallotta-e
46 II, 1882| szomorúan dünnyögte:~- Hát velem mi lesz?~...S azóta sok,
47 II, 1882| írva a tûnõdés, hogy:~»Hát velem mi lesz?«~De a legfurcsább
48 II, 1882| hát mármost aztán mi lesz velem? - kérdé Skobeleff.~- Ej,
49 II, 1882| szemeimet. Azt hittem, el fog velem süllyedni a földkerekség
50 II, 1882| Kitûnõ dolog történt meg velem, mielõtt ide lejöttem -
51 II, 1882| össze a kocsisommal, meg az velem. Ha elküldték is, miként
52 II, 1882| nézzünk körül. Tessék odajönni velem például a piac közepére.~
53 II, 1882| figyelmesen rámnézett. Mit akar velem ez az ember? Egészen idegessé
54 II, 1883| micsoda violencia történt velem!~- Ugyan mi?~- Valamelyik
55 II, 1883| elárulni, ha szóba ered velem.~- Ösmeri ön Bartók Lajost? -
56 II, 1883| nagy kérdõjel, hogy »Hát velem mi lesz?« Zavartan játszik
57 II, 1883| éppen õtõle? - gúnyolódnak velem sokan.~- Hát bizony azért,
58 II, 1883| zsurnalisták, mert tán jönnek velem azok is!~Szilágyi Dezsõ
59 II, 1883| életemben elõször történt velem, hogy meggyorsítottam lépteimet.~-
60 II, 1883| Ebergényi István ügyben:~- Hát velem mi lesz, kegyelmes uram?~
61 II, 1883| nyolcvan pirulát etettek meg velem a hideglelés ellen, ma már
62 II, 1883| nézem, hogy ti mit csináltok velem.~Németh Berci nem jött zavarba.~-
63 II, 1883| miért nincs megelégedve velem, mint védõvel, az öreg Scharf.~-
64 II, 1883| azt mondja, tisztában van velem.~- Azért akarom önt hallani,
65 II, 1883| Nagy siker! Senki sincs velem megelégedve... Most már
66 II, 1883| ráragadnak.~Mert megtörtént már velem egyszer, hogy egy igen kedves
67 II, 1883| elõször és meg nem kóstoltatja velem ez utálatos sárga folyadékot.
68 II, 1883| s megutáltatják azokat velem, mert mire már a királyhágóntúli
69 II, 1883| meg«.~De mikor az történik velem, ami ma, hogy a Sz. Napló
70 II, 1884| tudnék én, s nem tudnának velem még sok mások erre is kádenciát.~
71 II, 1883| el Pauler elõtt.~- Nekem velem született úri modorom van! -
72 II, 1883| aztán olcsóbbak lesznek velem szemben. Így, ahogy most
73 II, 1884| átkozott fátum, ne incselkedj velem!«~Semmi ismerõse sem volt
74 II, 1884| valakinek, a valaki meg akart velem ösmerkedni ennek következtében,
75 II, 1884| gyermekeskedtem, de ilyesmi velem nem történt.~Vagy a gyerekek
76 II, 1884| keseredve.~- Mi történt önnel?~- Velem semmi, de az országgal...~-
77 II, 1884| bolond história, ami én velem történt! (Ugyan kikapom-e
78 II, 1885| urat vártuk, elbeszélgetett velem irodalmi dolgokról.~- Lássa,
79 II, 1885| megsajnálnak.~- Ugyan mit teszel velem olyat? - kérdi Jókai kedélyesen.~-
80 II, 1885| tudóssá lesz. Úgy történt velem is. Egy idõ óta elkezdte
81 II, 1885| Múltkor is ilyesmi történt velem.~- Ejh, hát segíts magadon!
82 II, 1885| megfigyelése, szívesen közli velem.~Ha pedig nem vagyok ott,
83 II, 1885| méreg:~- Legyenek szívesek velem végezni, én utas ember vagyok.~-
84 II, 1885| emberem vagy, cseréld ki velem a fövegedet. Ez már roppant
85 II, 1885| pietással hallgatom õket.~- Velem ne humorizálj, mert megvonom
86 III, 1886| én saját fejem miatt.~A velem enyelgõ passzus így szól:~»
87 III, 1886| várt s négyszemközt közlé velem, hogy anyám már roppant
88 III, 1886| most? Van még valami terve velem?~- Van - felelte Tolnay,
89 III, 1886| Attila~*~Kiszedve közölte velem a redakció ezt a cikket
90 III, 1886| Pulszky.~- Mi történt veled?~- Velem semmi, hanem a szegény Krajtsikkal.~-
91 III, 1886| mosásban vannak.~Herman velem kezdte a beszédét, én vele
92 III, 1886| ösmerem talán.~- Fogadsz velem két pezsgõbe? - ingerkedik
93 III, 1886| a sok ember. Mit akarnak velem? Nem vagyok én olyan hiú.
94 III, 1886| viharosabban.~- Nem állok el. Velem nem komédiáznak önök.~Nem
95 III, 1886| mi az ördög történhetett velem? Miért növekedtem meg így
96 III, 1886| még a kutya sem törõdött velem.~De nini, önök azt sem tudják,
97 III, 1886| igen, de mi szükség azért velem ilyen ízetlen tréfát csinálni?~-
98 III, 1886| kultúregylet gyûlésein, az történt velem, hogy a banketten nem bírtam
99 III, 1886| De hisz önök ott voltak velem együtt s hallották, látták
100 III, 1886| árváját!~Bizony rámondja velem együtt, hogy rettentõ kegyetlenség
101 III, 1886| De hát mi ez? Mit akarnak velem a Krisztinavárosban? Este,
102 III, 1887| Képzeljétek mi történt velem, milyen levelet kaptam.«~
103 III, 1887| Itt vagyok. Parancsoljon velem, kapitány uram.~- Egy kis
104 III, 1887| szülõvármegyémben például a velem egyivású fiúk, akkoriban
105 III, 1887| az ördögöt csináltok ti velem az újságunk mai számában?
106 III, 1887| kibõl élnek meg az élclapok velem együtt?~Utoljára is kisül,
107 III, 1887| kétfelé lakik a família, a velem született méltányosságnál
108 III, 1887| éppen tegnapelõtt történt velem, hogy egypár kiló húst küldettem
109 III, 1887| mondod-e még - kötekedett velem Grünwald Béla -, hogy van
110 III, 1887| Kossuth Lajos felõl õ közlött velem s különösen tagadja, mintha
111 III, 1888| egyszer túlélnek (mert hiába, velem is bír a halál), az lesz
112 III, 1888| velök.~Méltóztassanak hát velem is átugrani három napot.
113 III, 1888| baj ne essék. Történnek ám velem még furcsábbak is.~S ezzel
114 III, 1888| akkor az ellenségeim is velem szavaznak.~Ma az õ beszédére
115 III, 1889| verni.~- Miért bánnak éppen velem így?~- Ki vele! - mennydörgi
116 III, 1890| tetõpontra érni. Mindenki velem íratta az elõszót. Örültem
117 III, 1890| pásztorokra:~- Mit akarnak velem?~- Gyere le, majd megmondjuk!~
118 III, 1890| osztályfõnök voltam, sohase beszélt velem magyar ügyekrõl, mióta miniszter
119 III, 1890| lettem, sohasem beszélt velem külügyekrõl. Hajszálnyira
120 III, 1891| ellenem, egyszerre elborult velem a világ, s különféle visszatorlási
121 III, 1891| világnézetemet, mely elhitette velem, hogy az emberek a tizenkilencedik
122 III, 1891| Elõre mondhatom, megjárod velem csúfosan. Gyönyörû dolog
123 III, 1891| Káprázatos álom, ne ingerkedj velem tovább, ébredjek föl már
124 III, 1891| rendes elõfizetõ vagyok. Velem ne mókázzanak, hanem mondják
125 III, 1892| vagyok.~- Hát ellakhatsz velem.~- No, azt meg éppen nem;
126 III, 1892| vigyorogtak, incselkedtek velem azok a szarkalábak...~Végigolvastam
127 III, 1892| vigyorgó ördögei incselkedtek velem szüntelenül. Hátha mégis
128 III, 1892| mélyét õ elõtte úgy tesz velem az a kis papírterület is (
129 III, 1892| megakadásra:~- No, ha ez velem történt volna, nem tudom
130 III, 1892| hogy megy a dolog. Ki jön velem versenyt kapálni?~Gara uraimék
131 III, 1892| fel mennydörgõ hangjával. »Velem vitatkozzatok, ti tacskók!«~
132 III, 1892| hogy itt ül és nem szemben velem.~A hátulsó padokban ezalatt
133 III, 1892| Becsületemre megtörtént velem.~S ezzel fölkerekedett Feri
134 III, 1893| Jenõ gróf versenyezhetne velem, ha itt volna, mert »Zichy
135 III, 1893| erdõben találkoztam, közölte velem a szomorú hírt:~- Janskyt
136 III, 1893| került is, nem kereste úgy a velem való találkozást, mint azelõtt.~
137 III, 1893| láttam, de Bánffy, legalább velem, célját elérte, mert itt
138 III, 1893| csak, kérlek, mi történt velem, mikor éppen lejövök a lépcsõkön (
139 III, 1893| szerelmük virágkorát (megvallom, velem együtt). »Ez a Katánghy
140 III, 1893| kezében vagyok, történjék velem akármi), s így szólottam:~-
141 III, 1893| miniszterek nyájasan fogtak velem kezet. Szilágyi gyakran
142 III, 1893| egyik még kacérkodott is velem. Csinos, barna teremtés,
143 III, 1893| kérdeztem meg tõle:~- Hát velem mi lesz?~- Hogyhogy? - kérdé
144 III, 1894| percben a XXII-ik századba velem együtt, Jókait ellenben
145 III, 1894| cselekedték.~Hogy mit tett ezután velem a kútfúró, azt nem tudom,
146 III, 1894| altasson el és kutattassa fel velem.~- Semmi sem könnyebb ennél
147 III, 1894| titokzatos szellemek is velem akarnak packázni? Hát még
148 III, 1894| mordízom adta, te asszony! Hát velem mersz te így diskurálni?
149 III, 1894| hallhattam.~Az már megtörtént velem, hogy amit bizalmasan közöltek
150 III, 1894| amit bizalmasan közöltek velem és azt kívánták, hogy megírjam,
151 III, 1894| bizonyára vannak jobbak is, akik velem együtt érzik, nem a folyosóról
152 III, 1894| hogy egy nézeten vagy velem.~- Az nagyon természetes -
153 III, 1895| gyöngyözött homlokomon. Mi lesz velem, ha elvesztem a pénzemet
154 III, 1895| székely atyafiak elkezdtek velem kötõdni:~- Hát a palócok
155 III, 1895| szfinx-szerû üzenettõl, velem jött és bosszantott: elkísért
156 III, 1895| idejében volt. Egészen úgy tett velem Wlassics, mint a sakk feltalálója
157 III, 1895| ilyen saját történetem, ami velem esett, amit szeretek elbeszélni
158 III, 1895| hajtogatta egyre:~- Mit akartok velem? Nem tudok beszélni, ha
159 III, 1815| vagy bohém gõg mondatja velem ezeket (ilyen bogarak nincsenek
160 III, 1815| Mélyen tisztelt uraim! A velem szemben ülõ Hieronymi Károly
161 III, 1896| nyurga hivatalnokot küldött velem fel, aki a bank papírjainak
162 III, 1896| mozduljon. Az ajtóból fogjátok velem együtt lesni, micsoda komédiát
|