Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| vármegyeért csak más megye állható jót. Hont megyét vón’ muszaj
2 I, 1873| ez hol lehetett, mikor a jót osztogatták? Jól tudják
3 I, 1873| valaha laktam is nála:~- Mi jót akar mondani, bácsi?~- Hát
4 I, 1873| tették, - (denique valami jót mégis hozott a kolera: hiába
5 I, 1874| olyan tulajdonok, melyek sok jót ígérnek; de ha nem sikerül
6 I, 1874| nem fog eltitkolni sem jót, sem rosszat, mint azt elõdei
7 I, 1874| legalább két hónapig, s jót állok érte: két hónap alatt
8 I, 1874| hogy »a halottakról vagy jót vagy semmit«, s ezt én is
9 I, 1874| Sokat gondolkozik ő és sok jót gondol ki. Logikája néha
10 I, 1874| tisztelt olvasónak minden jót az újesztendõben!~Adja isten,
11 I, 1875| szavakat: fejemmel állok jót, hogy ez adókkal rendbe
12 I, 1875| FŐRENDEKRŐL~A fúzió nem jót tett őméltóságaiknak. -
13 I, 1875| Sennyey-párttól? Ha programot adna is, jót és hangzatosat, nem kellene-e
14 I, 1875| alig eredményez valami jót egyik is. Ne ringassuk magunkat
15 I, 1875| esztendõ, melyben minden jót kíván olvasóinak a »Magyar
16 I, 1877| Különben, mondom, nem állok jót ez idillért; mert Ausztria
17 I, 1877| Bizony nem várhat semmi jót (t.i. a török)~Orosz-barát
18 I, 1877| atyáknak csúfolnak, vajon mi jót hoz a Mikulás bácsi?~Csemeginek
19 I, 1878| magyarok palatinusa.~- Mi jót tettél a magyarokkal?~József
20 I, 1878| kérdéssel fogadta:~- Mi jót tettél a magyarokkal?~-
21 I, 1878| konzervativek kormányoznának.~*~Sok jót elmond a röpirat írója,
22 I, 1878| lehetett volna, mert ha semmi jót nem hagynék is rajta, még
23 I, 1878| eddig~Az ezutánról nem lehet jót állni.~Mert igen valószínû,
24 I, 1878| akadályozta õket abban, hogy jót tegyenek, s ezen magatartás
25 I, 1879| kínos gondolattól, hogy neki jót kell cselekedni, mégpedig
26 I, 1879| szakértelmet s határozva jót, rosszat, addig a percsórai
27 I, 1879| elõadásról különben kevés jót mondhatnánk. Nem volt méltó
28 I, 1879| frázissal ütöd ki a szemét, s jót nevetsz magadban, milyen
29 I, 1879| készítõit. Tudni kívánjuk, hogy jót, rosszat várjunk-e attól
30 I, 1879| föl. Hanem azért házat, jót állok érte, egyetlenegy
31 I, 1879| apostolát, ki otthon talán jót nevet a markába, melyben
32 I, 1879| nagylelkûsége számunkra jót, üdvösséget kigondolt, mik
33 I, 1879| ne lehetne tanulni valami jót, s nincs az a rossz színész,
34 I, 1879| Tótfalusiról nem mondhatok több jót, minthogy nem mondok róla
35 I, 1880| elérzékenyülve kívánnak minden jót.~Te közönyösen fúvod regaliád
36 I, 1880| legjobban megbecsülni a jót. S bár a foglalkozás némileg
37 I, 1880| midõn a gyermek tanárjában a jót, a tökélyt, igazat és erényt
38 I, 1880| megtörésére, mely semmi jót nem alkotott öt hosszú esztendõ
39 I, 1880| nem is fog odanézni, arról jót állok. Micsoda, te azt mondod,
40 I, 1880| nádora.~- Tettél-e valami jót a magyarokkal? - kérdi nyájasan
41 I, 1880| nádora.~-Tettél-e valami jót a magyarokkal?~- Igenis
42 I, 1880| Komjáthy mondott valami jót. De ím, hogy szûkebb lett
43 I, 1880| olyan jó elõadásban, aminõ jót csak képzelni lehet vidéken.
44 I, 1880| enélkül társadalmi darabot, jót írni nem lehet.~Mert minden
45 I, 1880| miniszterrõl nem beszéltek semmi jót, jele, hogy azelõtt nem
46 II, 1891| ezzel prolongálja a legfõbb jót, fiatalságunkat.~Vékony
47 II, 1916| legjobban megbecsülni a jót.~- Sok szépet hallottam
48 II, 1881| semmi rosszat, az igaz, hogy jót még úgy sem tud.~Mindig
49 II, 1881| akarok róla mondani semmi jót, mert nem ellensúlyozhatom
50 II, 1881| vidító környezetnek. »Mi jót hozott, Maris asszony?« -
51 II, 1881| Igen? Hát tett-e valami jót a magyarokkal?~Soká gondolkozott
52 II, 1881| nádora.~- Tett-e valami jót fenséged a magyarokkal?~-
53 II, 1881| vendégkonyha és a vendégjászol jót tesz úgy a cselédeknek,
54 II, 1882| a lisztába, mikor »annyi jót tett Andrássyval« annak
55 II, 1882| magát nyugodtan, nem állok jót a képért. És a közönség...~-
56 II, 1882| cigányasszony el is mond azért sok jót, sok szépet a piciny Apolkának,
57 II, 1882| fogadja Németh. - Mi jót hozott otthonról?~Az öreg
58 II, 1882| De a mi szivarjainkról jót még én se tudok.~Történetünk
59 II, 1882| el egy puszta szigetre s jót állok érte, egy esztendõ
60 II, 1883| között. Õ elhiszi, hogy Ugron jót akar, de õ még jobbat akar.
61 II, 1883| szentatyák kívánnak. És kívánnak jót is, például a szegényedés
62 II, 1883| az életben azáltal, hogy jót mondhassak, hanem Literatyról
63 II, 1883| Fenyvessy Feri mond valami jót a király elõtt.~- No, annál
64 II, 1883| az »sz«-t.~Õ pedig olyan jót nevetett aztán ezen az õ
65 II, 1883| amennyire elhomályosítja a jót a jobb, éppúgy bearanyozza
66 II, 1883| Vincét. De jól nézze meg. Ez jót fog önnek tenni. No, ugye
67 II, 1883| mert zsandárok. Én csak jót hallottam eddig róluk, mert
68 II, 1883| hogyan ösmerje fel aztán a jót?~*~A folyosón pangás. A
69 II, 1883| rokonszenv elfojtott moraja, ha jót odavágtak a tudósnak a »
70 II, 1883| meráni éghajlat nem sok jót tett vele. Ott voltak együtt
71 II, 1883| a vizek érezni tudnának, jót állok érte, hogy a nagy
72 II, 1883| országgyûléstõl mindig valami jót várnak, ami õrájuk is ki
73 II, 1883| is fölényét, s legalább jót mulatott, valóságos párbe
74 II, 1883| én, hogy önök mindnyájan jót akarnak, de tessék elhinni,
75 II, 1884| legszerényebb várakozásnak sem. Sok jót tett már eddig is a Balaton
76 II, 1884| tánácskoznak, ha verekednek, ha jót, ha rosszat tesznek, az
77 II, 1883| sorompóba, s kijelenti, jót áll arról, hogy a levelek
78 II, 1883| se üljön többé.~- Minden jót kívánok, az ülést bezárom.~
79 II, 1884| nem keseríti, mert tudja, jót is fog mondani.~Az erõnek
80 II, 1884| ülés! Senki sem mondott se jót, sem rosszat. Az emberek
81 II, 1885| frázis, hogy a holtakról csak jót kell mondani. Eszerint az
82 II, 1885| csinál, magának csinálja, ha jót csinál, nekünk csinálja.
83 II, 1885| az arisztokrácia sokszor jót is. Igaz, hogy tudtán kívül.
84 II, 1885| Mert tudva derogál neki jót tenni, s én azt fel is fogom,
85 II, 1885| egészen megfeledkeztek.~Sok jót csináltak a kormányok (az
86 II, 1885| Tudniillik az õ feladatuk valami jót, okosat mondani, nekem meg
87 II, 1885| malõr?~...Egyszer mondott jót Kemény Gábor - s azt is
88 II, 1885| rosszat soha nem tett, de jót nagyon gyakran. Feltûnõ
89 II, 1885| NB. a menyecske itt nem jót jelent) kijött erre, s nyájasan,
90 II, 1885| sok rossz napot éltek, de jót sohasem. Magyarország és
91 II, 1885| lehetne, én istenem? Ha jót mond, honnan vegye? A »generális«
92 II, 1885| feküsztök le mindig; ha jót indítványoztok, azért, mert
93 II, 1885| indítványoztok, azért, mert jót találtatok ki, ha rosszat,
94 II, 1885| csinál, magának csinálja., ha jót csinál, nekünk csinálja.
95 II, 1885| képviselõrõl nem mondhatnánk ennyi jót.)~- Sicc! Sicc! - kiáltozák
96 III, 1886| kik folyton csereberélik a jót a jobbal; ha Podmaniczky
97 III, 1886| mindenikünk, hogy neki csak jót lehet írni - mert a másik
98 III, 1886| sok rossz napot értek, de jót sohasem. Magyarország és
99 III, 1886| de ha van is, az ott nem jót jelent.~Ami a férfinépet
100 III, 1886| hatalomnak tulajdonít s minden jót a rokonszenvesnek.~Isten
101 III, 1886| odahaza«.~Tudom, hogy nem sok jót mondhatott az íze felõl.~
102 III, 1886| Ohó! A nõi személyzetért jót nem állok.)~Az intendáns
103 III, 1886| már sohasem lát az ember jót!~Eredeti látvány tárult
104 III, 1886| hangosan: »no, most majd egy jót mondok« s azzal áttér egy
105 III, 1886| mindent rakásra (a kormánypárt jót mosolyog ehhez a »házi mulatság«-
106 III, 1886| lenni az iránt, aki valami jót tesz vele. Örökös szégyen
107 III, 1886| rosszat és eltagadni minden jót.~Nos, én a hazai szokásnak
108 III, 1886| verte a garast fogához, sok jót tett, bõkezû volt, de persze
109 III, 1887| és tartanának ötig. Sok jót lehet felhozni e célba vett
110 III, 1887| akkor aztán ki áll arról jót, hogy milyenek lesznek a
111 III, 1887| ki a lapok betûibõl, ha jót beszélnek, s sötét varjúcsapatként
112 III, 1887| én látni.~- De hát arról jót áll-e nekem kegyelmed, hogyha
113 III, 1887| nem lehet mondani semmi jót, a régiekrõl pedig már nem
114 III, 1888| találták éppen munkában.~- Mi jót hoztatok alföldi emberek? -
115 III, 1888| Szilviusz. Egy görög pap. Ez nem jót jelent.~Elkezdtem Rezey
116 III, 1888| van. Elpusztulunk. Ez nem jót jelent.~- Miért?~- Aki már
117 III, 1888| elfogadom, de már az esztendõért jót nem állok. Én mindössze
118 III, 1888| sodorva a közönséget.~Sok jót, sok igazat mond el Schvarcz
119 III, 1888| fordulatot jelzett, de nem jót. Véletlenül megint arra
120 III, 1888| holtakról vagy semmit, vagy jót.«~Ha élõt énekel meg, azzal
121 III, 1889| osztozkodással két rossz íróból két jót tudnának csinálni.~De legyen
122 III, 1889| Hogy egy ilyen kabinet sok jót csinálhat, ha a munkához
123 III, 1889| példaképpen legyen mondva, mert jót merek érte állani, hogy
124 III, 1889| járok a Házba és a klubba; jót tesz az egészségemnek.~Alig
125 III, 1890| szélsõbalról is elismeri, ha valami jót csinál.~A vén gouvernante
126 III, 1890| tömegeket... Ez az ember nem jót fõz. Egy egy kezdõdõ Danton!
127 III, 1890| róla mondani, mert poéta, jót nem lehet, mert nem politikus.~
128 III, 1890| szép beszéddel Wekerle, sok jót elmondván az udvarról. Irigyelte
129 III, 1890| hogy a halottakról vagy jót vagy semmit, a miniszterekrõl
130 III, 1891| nagyváradi levelezõnk. Sok jót tett életében, s mindezt
131 III, 1891| Péchy csodálkozik:~»Miféle jót mondhattam?« Míg végre rájön
132 III, 1891| megengedni, mert Bolgár igazán jót akart ez egyszer. Egy igen
133 III, 1892| azzal a jövedelemmel sok jót tenni«.~Harminc év volt
134 III, 1892| nem nyúl; de ki áll nekem jót Murai Károlyért, akire különben
135 III, 1892| bocsátani. Mert végre is csak jót tesz és sokszor mond okosat.
136 III, 1893| okból. Õ is szeret minden jót, még a liberalizmust is -
137 III, 1893| színben vannak. Tisza Lajosnak jót tesz a bécsi levegõ a Burgban. (
138 III, 1893| de arról már nem állok jót, hogy nem úgy járnak-e,
139 III, 1895| vasutak teremnek, ki állhat jót azért, hogy nem lenne-e
140 III, 1895| ezzel, azt hiszem, minden jót és rosszat elmondtam e két
141 III, 1895| onnan rögtön távolítani. Jót állasz-e érte, hogy holt
142 III, 1895| Én semmiért sem állok jót.~Szilágyi azon törte a fejét,
143 III, 1815| is mondá:~»Az asszonyok jót akarnak. Az elszegényedett
144 III, 1896| mert a jövõért ki állhatna jót?) politikus ésszel és szabadelvû
145 III, 1896| amint hírdeti:~- Nem állok jót a közbiztonságért a városban.~
146 III, 1896| passzív vagyok.~Mindenki jót nevetett a Polónyi gondoskodásán
147 III, 1896| festették a parasztok helyzetét. Jót akartak, csak egy kicsit
148 III, 1896| akar semmi zavart, õ csak jót akar, békét akar és önálló
|