Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| tárcát?~- Már hogy írnám? Korán volna még.~A szerkesztőnek
2 I, 1873| dolog az? Soha semmi sincs korán. Vagy ne ígérj semmit, vagy
3 I, 1873| életrajzát megírni, mert még korán lenne. Õ hasonlít a hajdani
4 I, 1874| engedmény azért, mert a többség korán észrevette, hogy az agyonbeszélés
5 I, 1874| elõkészíteni soha sincs korán. Különben is nemcsak a követ
6 I, 1877| Plutarch volt itt, bár még korán...~Ma már nem mondhatná
7 I, 1877| Kerim; neki is megesett a »Korán« harminchetedik szurája,
8 I, 1877| késszúrás Ausztriának? (Ezt még korán volna nekik észrevenni.)~
9 I, 1877| homályosabbak.~Thaisz úr korán reggel elõszólít egy rendõrt
10 I, 1877| hangosan beszéltek, minélfogva korán hazament, megitta a teáját
11 I, 1878| semmi.~Néhány nap múlva még korán reggel, mielõtt felöltöztem
12 I, 1878| Tudhattuk-e, hogy olyan korán elveszítjük?~Mi az ő lépéseit
13 I, 1878| hogy a süllyedõ hajóról korán el szoktak menekülni.~S
14 I, 1878| Guszti beszél.~*~Guszti már korán hozzászokott ahhoz a gondolathoz,
15 I, 1878| adományok tartójául szolgál.~Korán kell szegénynek megtanulnia,
16 I, 1878| azonosokká lesznek; letépetve, korán hervadnak el.~S mint az
17 I, 1878| amennyi holnap lesz.~Ma már korán reggel »éljen«-zaj ébresztette
18 I, 1878| tekintélyes csapatban vonultak ki korán reggel zeneszóval, zászlókkal,
19 I, 1878| Irodalmi mûködését Horváth korán kezdé meg egy nagybecsû
20 I, 1879| mondott rá toasztot.~Ma korán reggel a királyi biztos
21 I, 1879| is érkezik; azonban egy korán besúgott jótanács folytán
22 I, 1879| fogadták.~A fogadtatás~Vasárnap korán reggel ünnepi színt öltött
23 I, 1879| Hagyj kérlek aludni, holnap korán kell fölkelnem... Korcsolya
24 I, 1879| berekesztették az ülésszakot ily korán, az ünnepek beállta elõtt.~
25 I, 1879| mentek haza a honatyák ily korán karácsonyi szünidõkre. Otthon
26 I, 1880| át a szem.~Már mindjárt korán reggel beállít Gutenberg
27 I, 1880| hajnalban kél, mert tudja, aki korán kél, aranyat lel.~De azt
28 I, 1880| e vélemény kimondása még korán van.~Egyelõre tegyük magunkat
29 I, 1880| Makó jutalomjátéka lesz, a korán elhunyt Toldy Pista egyik
30 I, 1880| összevonva ez: Trézsi asszony korán özvegységre jut, s vagyona
31 I, 1880| szerelmet talán túlélték - de korán fognak elenyészni valamelyik
32 I, 1880| minden íze. - Hát errõl most korán van még szólani.~A külföldön
33 I, 1880| hajnalban kel, mert tudja, aki korán kel, aranyat lel.~De azt
34 I, 1880| legcsiszoltabb példánya.~Korán lett népszerû, s korán adtak
35 I, 1880| Korán lett népszerû, s korán adtak neki nagy szerepet,
36 II, 1919| külsõ részének.~A királyné korán reggel már fönn van és könnyû
37 II, 1881| meg róla a lapok.~- Még korán van meghalni - jegyzé meg
38 II, 1881| halhatott volna meg oly korán, mint õ.~Dísze volt az arisztokráciának
39 II, 1881| összeszidtam: minek kezdi el olyan korán a frondeur-szerepet: minek
40 II, 1881| büszkélkedett velük, de elvesztette korán. Az õsz járt a legjobban:
41 II, 1881| Reggel hajnalban ébred, már korán reggel ott reggelizik a
42 II, 1881| De a fiatal képviselõ is korán érik. Olyanok, mint a tündérmesék
43 II, 1881| Albert báró maga - még idejekorán észrevette a szerencsétlenséget
44 II, 1882| az a cudar esõs idõ volt, korán mentem haza s begyújtottam
45 II, 1882| irodalom iránt már igen korán érzett gerjedelmet. Elsõ
46 II, 1882| Sohase szokta pedig ily korán ott hagyni a hivatalt.~-
47 II, 1882| izraelita kereskedõ, aki tegnap korán kelt, megpillantja, hogy
48 II, 1882| hogy a temetést nagyon korán, már holnapra rendezik,
49 II, 1882| Gedeon, de már nem elég korán arra, hogy az ütést föltartsa, -
50 II, 1882| A T. HÁZBÓL [dec. 16.]~Korán reggel jöttem haza a »Kék
51 II, 1883| sok tekintetben fölfújt, s korán elkapatott fiatal mágnás
52 II, 1883| erre az idõre a kedves kis korán ellett állatkákat. S a sakterek
53 II, 1883| elnéztem hozzá látogatóba korán délelõtt. Az elõszobában
54 II, 1883| szemek ereje megállítja?~Korán reggel hírek szivárogtak
55 II, 1883| Szeyffertet!« Egy másik hang: »Még korán lesz!«)~Elnök dacosan ellene
56 II, 1883| emberek arcába vágta, s a korán reggel érezhetõ hideg, elég
57 II, 1883| szegény vármegye!~Vagy ne még. Korán van.~A három búzakalászból,
58 II, 1883| engedte õket befogni.~- Aki korán húz, korán dõl ki.~Haláláról
59 II, 1883| befogni.~- Aki korán húz, korán dõl ki.~Haláláról sokan
60 II, 1883| gebei sírhalom is, mert egy korán megszakított derék pályát
61 II, 1883| Félek is, hogy még igen korán lett férjhez adva. Megárthat
62 II, 1883| gyorsan visszavonul. Még igen korán van, a törvényszék nem intézkedett
63 II, 1883| feladat.~Veres Pálné már korán belátta, hogy a nõnevelés
64 II, 1883| megfogantatását.~Reggel korán hívatta õexcellenciája a
65 II, 1883| okt. 4.]~Ma reggel igen korán ébredt fel a Múzeumban Pulszky
66 II, 1883| papának dolga volt, azért kelt korán, s mihelyt kikrákogta magát,
67 II, 1883| megparancsolta inasának, hogy korán költse fel, mert reggelre
68 II, 1884| voltak!~Maga a királyi biztos korán feküdt, korán kelt, mindig
69 II, 1884| királyi biztos korán feküdt, korán kelt, mindig dolgozott,
70 II, 1884| bokrétát küld ezen a napon korán reggel annak a legénynek,
71 II, 1884| mert az a virtus, ha olyan korán jön a kis Borcsi, mikor
72 II, 1884| Aurelius Symmachus konzul korán adta férjhez. Nem sokáig
73 II, 1883| állott. Hanem hát ezen még korán búsulni. Hiszen ezt a fõispánok
74 II, 1883| is arany.~Kár, hogy nem korán reggel kezdte ezt a nagy
75 II, 1884| a legnagyobb magyar író?~Korán reggel kel, mert korán este
76 II, 1884| Korán reggel kel, mert korán este fekszik le, nincs rá
77 II, 1885| politika. Vagy a macska jön korán, vagy a veréb jön késõn...~
78 II, 1885| hõ vágya.~Beült mindjárt korán reggel a karzatra egy ismerõse
79 II, 1885| sereglett a közönség, már korán reggel elfoglalta a karzatokat.
80 II, 1885| ember« elõadására!~Tisza is korán jött, mégpedig feketébe
81 II, 1885| a székelyek, szikárak és korán vénülõk az asszonyok: mihelyt
82 II, 1885| hogy Vadnaitól túlságos korán vettük ezt a kötetet, ha
83 II, 1885| megfordul, ki akar menni. Korán jöttem, gondolja magában.
84 II, 1885| nagyon késõn, vagy nagyon korán.) Az öreg Boér otthonosan,
85 III, 1886| fehérnépek és szikárak. Korán vénülnek, de nem csoda.
86 III, 1886| azzal, hogy: »hol dolgozik?«~Korán szerencsés volt a »Pester
87 III, 1886| naptól kezdve minden esküdt korán feküdt le és józanon. Olyan
88 III, 1886| általános vitához.~Ezek bejönnek korán az ülésekre s nagy cirkumspektussággal
89 III, 1886| flegmával dünnyögi:~- No, én korán lefeküdtem. Azt mondtam
90 III, 1886| legénységgel, ilyenformán:~- Holnap korán, nélkül borjú, lesz kimenni
91 III, 1886| szállásra, mindenekelõtt pedig korán reggel értesítem a polgármestert,
92 III, 1886| találta, hogy még nagyon korán érkezett: menjen el még
93 III, 1886| csütlött-botlott mindenfelé. Reggel korán kelt, este hamar feküdt
94 III, 1887| turistai szezon elõtt olyan korán, hogy magyar képviselõválasztásokat
95 III, 1887| dörzsölgetvén ki szemeibõl és nehány korán érkezõ öreg képviselõ, akik
96 III, 1887| már kezdeni a mozgalmat.~- Korán van, kedvesem. Emlékezzék
97 III, 1887| nincs meg.~A rendõrséget már korán reggel fölzaklatták a gyerek
98 III, 1887| A Sándor utca környéke korán megnépesedett. Kíváncsi
99 III, 1887| elmenjen.~A képviselõ mindennap korán keljen, hogy a »Budapesti
100 III, 1888| megcsillagozva közölték a korán elhunyt nagy tehetségû ifjú
101 III, 1888| akácfához?~- No, de még korán ült be. A víz csak reggel
102 III, 1888| második fia. Oszkár herceg korán lépett a tengerészeti pályára,
103 III, 1888| semmi nagy, semmi dicsõ.~Korán reggel~Adok egy jó tanácsot
104 III, 1888| felebarátom. Ne kelj fel korán reggel.~Ne, különösen akkor,
105 III, 1888| eléd egy fõvárosi nagy ház korán reggel.~Ami napközben csinos,
106 III, 1888| sima, tiszta, kellemes, az korán reggel lompos, borzas, kusza,
107 III, 1888| összeölelkeztél.~Ne kelj föl nagyon korán, jámbor felebarátom.~A futólagos
108 III, 1888| futólagos lakó késõn kel és korán fekszik (ti. a reggeli órákban).~
109 III, 1888| ír az egyik lapban.~Már korán reggel hallom a kávéházban
110 III, 1888| 1801-ben ugyanis olyan korán beállott a tél, hogy már
111 III, 1888| tudnám. Csak azt tudom, hogy korán reggel akar a királlyal
112 III, 1888| tudnám. Csak azt tudom, hogy korán reggel akar felségeddel
113 III, 1888| lehet az, aki királlyal korán reggel akar beszélni.~A
114 III, 1888| egyszer hamarabb. Jöjjön korán reggel.~Megviszi Szegedy
115 III, 1888| neki az ajtót:~- A király korán reggel fogadja.~Reggel egyfogatú
116 III, 1888| vagy késõn ébreszt, vagy korán.~Gróf volt, de pertu volt
117 III, 1888| késõ volna, hazamenni még korán volna.~Intett a kezével,
118 III, 1888| éljenzése közt.~A SZAVAZÁS~Korán reggel megcsókoltam otthon
119 III, 1889| el semmit. Sõt még kicsit korán jött.~Kivált ma nagyon áldatlan
120 III, 1889| Borbála.)~A folyosó már korán benépesedett, pedig most
121 III, 1889| Gábor öcsém - szólt ma korán, ülés kezdetén a házban
122 III, 1890| jókor. De egy kicsit mégis korán. A miniszterelnök most a
123 III, 1890| ebben csak a túlságosan korán érkezõk gyönyörködhetnek.
124 III, 1890| sõt még hallgatni se, korán otthagyták az ülést.~De
125 III, 1891| ment el; a jók legjava. Korán halt meg, de ha õ maga határozhatta
126 III, 1892| hivatalba késõn bejáró és abból korán kijáró hivatalnokok kegyetlen
127 III, 1892| képviselõház karzatait ma korán okkupálták a hölgyek. Jól
128 III, 1892| Gábor támasztotta, aki ma korán kelt, mert eszébe jutott,
129 III, 1893| lehet, kedves barátom, még korán volna. Hadd várjon még egy
130 III, 1893| fog történni.~Ugyancsak korán jött ma be Urbanovszky is,
131 III, 1893| gallérjába:~- Igaz bizony... Korán jöjjetek, kérlek, holnap!~
132 III, 1893| megláthasd abból, a férjed milyen korán kel, s milyen tevékeny részt
133 III, 1893| ember - csak egy kicsit korán születtünk hozzá. Jövõje
134 III, 1894| fizetésüket!)~A hölgyközönség korán kezdett gyülekezni. Meszlényi
135 III, 1895| esszét, igaz képet írni még korán lenne, õ még útban van,
136 III, 1895| vágyik rá.~S éppen ezért korán reggel kél, hat óra táján
137 III, 1895| Egyébiránt hiszen még korán volna Lángról esszét írni (
138 III, 1896| mégiscsak baj az, ha az ember korán húzza ki a kardját, maga
139 III, 1896| selyemruhát sem! Vagy talán korán jöttünk?~Valóban azt hihették,
140 III, 1896| Valóban azt hihették, hogy korán jöttek, mert alulról csak
141 III, 1896| Mintha egy jókedvû társaság korán ült volna össze s most mindenféle
|