Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| serege. Midőn ezt valóságosan látjuk, akkor egyszersmind észrevesszük,
2 I, 1873| cikkeiben megragadó példáit látjuk a »naiv humornak«, minõket
3 I, 1874| hozatott is, nagy biztosítékát látjuk annak, hogy Andrássy Ausztriának
4 I, 1874| tekintetben, épp oly gyengének látjuk õt ma, midõn nem elég a
5 I, 1874| utánnyomás, szükségesnek látjuk előadni azon eseteket is,
6 I, 1875| konzervatívok, nem tudjuk, de látjuk mozogni õket, jele tehát,
7 I, 1875| akar maradni. S örömmel látjuk, hogy maga a miniszter hangsúlyozza
8 I, 1875| megkezdve, de befejezve is látjuk, ha változnék is formája
9 I, 1875| mint érdemét az elhunytnak látjuk elsorolva jótékonyságát,
10 I, 1875| hogy keresztülvigyék, s ha látjuk, hogy törekvéseik ez irányban
11 I, 1875| hol ezen elveket mellõzve látjuk.~Nekünk semmi közünk a személyekkel.
12 I, 1875| csak akkor leszünk, midõn látjuk, hogy e munkálkodás igazán
13 I, 1877| csakolyan közönséges vérnek látjuk, mint a többi emberét...~
14 I, 1877| láthatják őt.~Mi azonban látjuk Thaisz úr alakját a tökinda
15 I, 1877| elszomorító tanulságok.~Látjuk azt, hogy a magyar társadalom
16 I, 1878| erejét megfeszíti. Szinte látjuk, mint teszi magát erõsen
17 I, 1878| mutatja sírva, festi tûrve; látjuk dacolva, ráncba vont szemölddel.
18 I, 1878| szétszórt hajú hölgynek látjuk lefestve, sötét palástban,
19 I, 1878| azt a tarcsai temetõben látjuk:~Itt nyugszik Halina Márton~
20 I, 1878| Gergelyt mindamellett nem látjuk szivesen az elbeszélõ irodalommal
21 I, 1878| tudjuk, kik az ellenségeink, látjuk a hódító ránkvicsorított
22 I, 1878| ránkvicsorított fogait és nem látjuk azokat, akik szövetségeseink
23 I, 1878| magát Zoltánt is szívesen látjuk másodrendû szerepekben.
24 I, 1879| utcájával, minden kunyhójával; látjuk zsibogni benne az életet,
25 I, 1879| képes mívelni.~De ennek nem látjuk nyomait a töltésen.~Egy
26 I, 1879| dühe tör ki belõlünk, midõn látjuk, hogy dacára a roppant áldozatnak,
27 I, 1879| kinevezésében ismét új jelét látjuk a szakításnak ama szûkkeblû
28 I, 1879| elfogyott hogy seholsem látjuk.~...................~A csillagok
29 I, 1879| a Sz. Hiradó tárcájából látjuk.~Csodálom a Szegedi Hiradó
30 I, 1879| megöregszik, elszomorodunk, de ha látjuk, elfelejtjük azt, hogy õ
31 I, 1879| alsóvárosi mozgalmaknál nem látjuk meg a vezetõk alakjait,
32 I, 1879| meg a vezetõk alakjait, de látjuk a kezük most már letörölhetetlen
33 I, 1879| föl naponta, ismétlõdni látjuk azt, ami a boszniai kérdéskor
34 I, 1879| nélkül.~S épp azért, mert nem látjuk a kormány javulási szándékát,
35 I, 1880| ma már ne higgyünk neki. Látjuk, hogy nem érdemel hitelt.
36 I, 1880| szalmaszálhoz hozzákapaszkodnék. Látjuk a bolyongó oroszlánok vergõdését,
37 I, 1880| Elénkbe állítja a képet. Látjuk színrõl színre, ízrõl ízre,
38 I, 1880| kovácsoltatnak az események. Látjuk az 1859. háborút, látjuk
39 I, 1880| Látjuk az 1859. háborút, látjuk Kossuth törekvéseit, azt [!]
40 I, 1880| Pollák Simon úr pártja, de látjuk, hogy az vezérlete alatt
41 I, 1880| Hasznavehetõ tag, szívesen látjuk jövõre. Azonban nem ajánlhatjuk
42 I, 1880| az sem.~*~Holnap utoljára látjuk Erdélyi Marietta kisasszonyt
43 I, 1880| gyarlóságát, sajnálattal látjuk távozni Enyváry kisasszonyt
44 I, 1880| MK-tól is, szerzõségét nem látjuk bizonyítottnak.)~40. sz.,
45 I, 1880| átvevõ laptól. Mi tudjuk, látjuk, tisztában vagyunk vele,
46 I, 1880| magyar honvédelmi miniszter? Látjuk néha. Tegnapelõtt itt is
47 I, 1880| kaszárnyaépítést készíteni elõ. - Látjuk mindenféle alakban, hol
48 I, 1880| hol civilben, de sohasem látjuk - miniszternek. Minden méltóság
49 I, 1880| kigyomlálására. Rémülve látjuk, hova jutottunk. Leszálltunk
50 I, 1880| gondolatában rejlik, még ma látjuk a teher nagyságát, melyet
51 I, 1880| Mindig más-más ruhában látjuk, s minden ruha ráillik:
52 I, 1880| egyéniségében a múlt századot látjuk megifjodva. Azonban nem
53 II, 1895| annyira, hogy távozóban látjuk benne az írót.~De az csak
54 II, 1919| emlékeznék erre? Ma még úgy látjuk õt, kik gyermekkorunkban
55 II, 1919| a képekrõl, mi még úgy látjuk õt fiatalon, hódító szemeiben
56 II, 1881| telekkönyvbe bepillantunk, ott látjuk a történelem összes fényes
57 II, 1881| támad új nagy tehetség.~Látjuk ebbõl a rövid kivonatból
58 II, 1881| lóvilágba vezet be. Ott látjuk a tanyát, a csikóst egy
59 II, 1881| Ugyanazokat a jelenségeket látjuk Szerbiában, Romániában,
60 II, 1882| legjobbak között, s ott látjuk a 65-iki országgyûlésen
61 II, 1882| feleségének.~Ki tudja, mikor látjuk meg viszont valamelyiket,
62 II, 1882| helyiségek lajstromát, s látjuk, azaz hogy sehol sem látjuk
63 II, 1882| látjuk, azaz hogy sehol sem látjuk a parlamenti börtönt, ahova
64 II, 1882| Elolvasva beszéde e részét [látjuk], hogy Apponyi az aulikus
65 II, 1882| hõsei összetörnek egyenkint. Látjuk megfehéredni õket, hajuk
66 II, 1882| nagyon alulra. Hol már nem látjuk meg õket, csak akkor, ha
67 II, 1882| megint csak felhõsödik; látjuk, hogy úsznak a fekete gomolyok
68 II, 1882| pályáján. Helvey Laurát látjuk, amint hosszú idõközökben
69 II, 1882| el, igazi csillag õ: nem látjuk sem közeledni, sem távolodni
70 II, 1882| olyan közel áll hozzá, hogy látjuk belõle azt a másikat, ami
71 II, 1882| elmondja, elveszi élüket. Látjuk úszni az igazságot a tó
72 II, 1883| a keserûvíz, meglepetve látjuk, nem vezetett semmi eredményre.
73 II, 1883| más rétegébe is, mindenütt látjuk õket dolgozni.~Egy bíztató
74 II, 1883| olvasóimtól. Õszig nagy idõ. Vagy látjuk egymást valamikor, vagy
75 II, 1883| ilyenkor. Ezt a mosolyát látjuk igen gyakran a tárgyalási
76 II, 1882| valamennyiöknek, okosak, illemtudók, látjuk, hogy a java van kiválogatva,
77 II, 1882| derék Gáspár apót sohase látjuk többé. Ez lesz az utolsó
78 II, 1883| alkalmatosságán, mindig szívesen látjuk kegyelmedet, s elköltjük
79 II, 1883| szabadságharcban már ott látjuk, az elítéltek lajstromában
80 II, 1883| magatartása után mindössze egyszer látjuk még nevét politikai enunciáció
81 II, 1883| fogva.~Valahányszor azt látjuk, hogy érdemes fiatalember
82 II, 1883| elõadást!~A karzaton ott látjuk a kedves Dancz Ninát. Thalia
83 II, 1883| kongresszust. Hets Ödönt is ott látjuk, aki azért nevezetes ember,
84 II, 1883| Mi meg csak évek múlva látjuk meg majd az õ mai érdemeit
85 II, 1883| elõtt.~Hanem azért mi is látjuk azt. S ha önök nem lennének
86 II, 1883| ezt, majd amazt az oldalát látjuk. Õ nem állítja meg sehol
87 II, 1883| mûvel csodákat, mi elõre látjuk, mennyi fûtõszént tesznek
88 II, 1883| perszonifikációt, de mi látjuk e hideg méltóságos árnyakat
89 II, 1883| áll-e nekik vagy sem... Majd látjuk õket kánkánt táncolva, viaskodva
90 II, 1884| véletlenül visszacserélte. Hát látjuk, hogy egészen ránk illenek.~
91 II, 1884| halljuk a vén Balatont, látjuk röpködni a vízimadarakat...
92 II, 1884| Halljuk, hogy élnek, de nem látjuk. Tudjuk, hogy szubvencionálja
93 II, 1884| elszomorító a férfinemnél, ha látjuk, hogy az apák, ha felnõnek
94 II, 1884| eset, hogy nem szívesen látjuk. Tudnillik, ha nõi ajakpárnak
95 II, 1884| szépen fest is a bajusz, nem látjuk szívesen, ha nõi ajakpár
96 II, 1883| Hanem igenis, mindennap látjuk annak a példáját, hogy Magyarországon
97 II, 1884| Valahányszor kis zömök alakját látjuk, mindég megijedünk.~Ma újra
98 II, 1884| egész esztendõ produktumait látjuk együtt egyszerre, míg az
99 II, 1884| többnyire üres.~Nem ritkán látjuk kifüggesztve az országház
100 II, 1884| Zsigmond.~Ebben a rekesztékben látjuk a »múltat« (ott gukkerezik
101 II, 1885| élet lehe csap ki abból. Látjuk nyüzsögni ebben az arany
102 II, 1885| tõle.~És mégis nem szívesen látjuk õt ott. Féltékenyek vagyunk,
103 II, 1885| nincs? Õvele tovább él az. Látjuk néha Rózsit a Szigligeti »
104 II, 1885| öreg cigánnyal. És gyakran látjuk a másik Rózsit, a »Finum
105 II, 1885| végigjárjuk a csarnokokat, alig látjuk néhány helyen a kiragasztott
106 II, 1885| megelevenül a tolla alatt, látjuk a röpködõ, vijjogó sasokat
107 II, 1885| indítványt, hogy szívesen látjuk a fõtisztelendõ rabbi urat
108 II, 1885| alkotmányos éra óta gyakran látjuk õt résztvenni a politikai
109 II, 1885| érdektelen dolog. Hányszor látjuk õket, amint itt az országházban
110 III, 1886| elõttünk a kampós botjával. Látjuk öregbíró uramat, éppen most
111 III, 1886| Mindezek az adatok arra jók, látjuk belõlük legalább, hogy elég
112 III, 1887| keresztülvezet az utcán, látjuk a nõi és férfitoaletteket,
113 III, 1887| jövendõt, tudjuk a múltat, s látjuk, mennyire óvatosaknak kell
114 III, 1888| tekintélyes homár elõtt látjuk Helfy Ignácot, Orbán Balázs
115 III, 1888| megvilágítják az indokait. Látjuk, milyen hajszálon függött,
116 III, 1888| darabot.~E könyvet lapozgatva látjuk, mik voltunk és mik vagyunk,
117 III, 1888| Tehát elment az öreg is. Nem látjuk többé az alelnöki székben,
118 III, 1889| megelevenül a dieta. Ott látjuk a fiatal nyalka piperkõcöt,
119 III, 1889| szívfacsaró tudat, hogy sohase látjuk többé egymást, sohasem ülünk
120 III, 1890| ennek a szent vonzalomnak látjuk egyes szikráit kicsillámlani
121 III, 1890| szokták fõzni, s csak akkor látjuk meg azután, mitõl voltak
122 III, 1891| köd ingadoznék. Ezen át látjuk Apponyi merev arcát, amint
123 III, 1891| dõlt körülöttük?~Szinte látjuk õket, mikor ezeket a beszédeket,
124 III, 1891| fogva, mert nincs pénz«?~- Látjuk. De mi ebben a szójáték?~-
125 III, 1892| Sándor jellemzõ alakját nem látjuk többé a képviselõházban,
126 III, 1892| avatottsággal, ami nem kis dolog, ha látjuk, mennyire megfontolva kell
127 III, 1892| szarvacskáit. E szarvacskákból látjuk, mi lesz a legközelebbi
128 III, 1893| gyönyörû volt, de talán sohase látjuk többé. Így van ez a világ
129 III, 1893| változik most is (hol kopaszon látjuk, hol dús hajjal), szakálla
130 III, 1893| folytonosan a fejét? Most látjuk már, mi gomolygott eddig
131 III, 1893| már az elsõ fejezetnél látjuk, hogy célt fog érni, biztosan
132 III, 1894| változik most is (hol kopaszon látjuk, hol dús hajjal), szakálla
133 III, 1894| tollán a szemeket mindnyájan látjuk, de õ nem lát velük. A Jókai
134 III, 1895| legtisztességesebbet.~Sajnálattal látjuk, hogy Andrássy Tivadar azon
135 III, 1896| Londonhoz.~A »FEJEDELEM«~Õt se látjuk már többé, a kis kövér öreg
136 III, 1815| és szinte a szemünk elõtt látjuk bevonulni a történelembe,
137 III, 1896| jönnek. Elférünk. Szívesen látjuk õket, csak azt ne higgyék,
138 III, 1896| pedig nem igaz.~Örömmel látjuk itt Önöket; hogy megösmerjenek
139 III, 1896| Kifogytunk jobban az idõbõl.~Látjuk tovább vonaglani ragályossá
140 III, 1896| világgá, milyen örömmel látjuk az új idõ hajnalodását?
|