Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| professzoroskodni, de amennyiben igazat ír, mégis méltánylatot érdemel,
2 I, 1874| mezeje megint üres. Ha az igazat meg kell vallani, egy hét
3 I, 1874| akkor kötelesség azokról is igazat mondani.~A sajtó áldozata
4 I, 1874| legnagyobb zálog arra, hogy igazat fogunk mondani s nem vezetjük
5 I, 1874| vak eszköze, megmondta az igazat mindig, megdicsérte a baloldalban
6 I, 1874| énfelõlem. Álmodjatok szépet és igazat!« Oh, a halottak nevenapja
7 I, 1875| léphet. És ebben a király is igazat adott neki.~Eddig némelyek
8 I, 1875| valljuk meg négyszemközt az igazat) azt a szolgálatot teszi,
9 I, 1875| zsibbaszt, s megmondani az igazat ott, ahol ez fáj: de gyógyít.
10 I, 1875| túlságosan szemébe vágja az igazat mindenkinek.~*~Jókai már
11 I, 1877| õ férfiasan megmondta az igazat.~És mi, a magyar király
12 I, 1877| miniszterelnöke nem mond igazat, - de nem tehetünk róla, -
13 I, 1878| sohasem tudna költõileg igazat mondani. Ezt mutatja a négy
14 I, 1878| hogy három napig mindig igazat fog mondani a vevõknek.~
15 I, 1878| Tisza még tréfából sem mond igazat - ha nem kénytelen.~Kényszeríteni
16 I, 1878| hivatalosak« útján megtudja az igazat, emésztheti magát izgatottságban
17 I, 1879| még tréfából sem beszél igazat soha;~2-szor, ha netalántán
18 I, 1879| Hogy tudjam hát most meg az igazat? Kit büntessek?... Ti Tisza
19 I, 1879| Mi azonban kimondjuk az igazat, ha hálátlanoknak is deklarálnak
20 I, 1879| Mindig szívesen adtunk igazat a Makó és környékbeli intelligenciának,
21 I, 1879| hát megmagyarázom én az igazat.~Ön, tisztelt laptárs, természetesen
22 I, 1879| világát éljük. Nem mond igazat. Mert íme a legtalálóbb
23 I, 1880| megint nem értem.~Szólj igazat, - betörik a fejed. Akkor
24 I, 1880| önök megadhassák nekem az igazat. Bátran ki merem mondani,
25 I, 1880| de barátainak sem adok igazat.~Nekem az a meggyõzõdésem,
26 I, 1880| azonban most sem mondott igazat: Dobó Miklós sokkal nagyobb
27 I, 1880| hírlapírót, - amiért az igazat mondott.~Hát nem vérlázító
28 I, 1880| lõtt, amiért az megírta az igazat. Hoitsy Pál úgyszólván a
29 I, 1880| csalódást, hogy önkénytelenül is igazat kell adnunk Deák Ferencnek,
30 I, 1880| tanárjában a jót, a tökélyt, igazat és erényt hiszi lenni, s
31 I, 1880| processzust.~Midõn a tanács is igazat adott a fõkapitánynak, ekkor
32 I, 1880| politika, valljuk meg az igazat, onnan van, mert a kis Iska
33 I, 1880| félhivatalosak mondanak igazat, melyek szerint nincs utazásának
34 I, 1880| önnön maguktól látták be az igazat, saját szemeikkel, melyeket
35 I, 1880| azt, mert úgymond, csak az igazat írta meg, s hogy közleménye
36 I, 1880| írta meg, s hogy közleménye igazat tartalmaz, több egyetemi
37 I, 1880| erre nézve közzé. Ha pedig igazat írt egy hivatalos egyénrõl,
38 I, 1880| Szomorú dolog, de igaz - s az igazat, ha nem hízelgõ is, miért
39 I, 1880| valót találtam.~De, ahol igazat fog adni nekem, ott hozom
40 II, 1881| az egyetlen hibája. Sok igazat mond el, s következtetésül
41 II, 1881| még tréfából sem mond soha igazat.~Ez az elsõ eset, hogy Magyarországon
42 II, 1882| volt és van reá elég, s igazat adott volna neki sok talán
43 II, 1882| támogatott, a maga részérõl igazat adott Veszternek, beismerte,
44 II, 1882| Kossuth Lajosnak adjon igazat.~De még érdekesebb volt
45 II, 1882| lehetne úgy írni meg az igazat, hogy a szemiták maguk mellett,
46 II, 1882| mutatott.)~Az események igazat adtak Istóczynak. A jó kezek
47 II, 1882| fejünk fölött.~S annyiban igazat adunk neki, hogy az auktoritás
48 II, 1882| pénzügyminiszteri expozé igazat beszél. Kevesen tudják,
49 II, 1883| öreg Irányi is nekik adott igazat.~Hanem hát Pauler is ott
50 II, 1883| nem hazudik, de mégse mond igazat, mert kissé »z«-nek ejti
51 II, 1883| szinte Thalynak bólintgatott igazat.~A T. HÁZBÓL [márc. 8.]~
52 II, 1883| mert mindjárt megmondom az igazat. Olyanok vagytok, mint Bernát
53 II, 1883| nem szakértõ.)~S íme, ma igazat ad neki a »mumul«. Ami nem
54 II, 1883| büfébõl -, mert most a nem igazat is meg szabad írni.~Ez a
55 II, 1883| Átkozott, ha nem beszél igazat, és átkozott, ha igazat
56 II, 1883| igazat, és átkozott, ha igazat beszél. Az õ szerepe a legszomorúbb.
57 II, 1883| aki ebben a kérdésben az igazat akarja megolvasni a lapjában.~
58 II, 1883| cselfogást, hogy »Valld meg az igazat«, a következõ szavakban
59 II, 1883| tanúkat, hogy vallják be az igazat.~Alighogy felocsudott leveretésébõl
60 II, 1883| ellen«, s hogy bevallja az igazat. Esztert õ csak tizenegy
61 II, 1883| és kénytelen volt neki igazat adni.~Utolsó tanú Róth Borbála
62 II, 1883| hogy nem lehet kisütni az igazat. Tanú, vádlott, védõ, vádló
63 II, 1883| létezett! Ön nem beszél igazat.~- De igenis létezett. Én
64 II, 1883| tanúbizonysággal.~A lány igazat mondott, de azért az anya
65 II, 1883| vagyok benne, hogy mindig az igazat írtam.~*~És most isten önökkel,
66 II, 1883| szabad egyebet mondania, csak igazat.~Jól van - a kereskedõsegéd,
67 II, 1883| hazament árulni, s mindig igazat beszélt három napig.~Hát
68 II, 1883| megjelent és mindenkinek igazat adott, senkit meg nem ócsárolt.~
69 II, 1883| olvasni!~*~Ameddig Pitély igazat mond, addig magyarul is
70 II, 1883| mondja a vádlottak szemébe az igazat. Igénytelen markõri arc.
71 II, 1883| maradunk hátul...~Bizony nagy igazat mondott.~A harmadik szobában
72 II, 1883| Hm! Mát most ki mondott igazat? Az-e, aki pajkosnak és
73 II, 1883| melegével elmondva. Megmondta az igazat tovább menve Tiszánál, ki
74 II, 1883| nehéz! Hisz mindenkinek igazat adtak, aki beleszólt, csak
75 II, 1884| visszatér. - Ugye nem mondott igazat a kuvik?~- De bizony igazat
76 II, 1884| igazat a kuvik?~- De bizony igazat mondott félig-meddig.~-
77 II, 1884| úgyis meg szokta mondani az igazat, s nem titkolja el, ha Szeged
78 II, 1884| kötelesség föltenni, hogy igazat mondanak a képviselõk ilyenkor -
79 II, 1885| kell mondani. Eszerint az igazat sohasem lehet megtudni.«~
80 II, 1885| Nem, õ maga is mindig igazat írt magáról vallomásaiban
81 II, 1885| róla, s meg is mondani az igazat a könyvérõl, mely azt a
82 II, 1885| paragrafusból kellene állania: »Nem igazat írni nem szabad«. Tehát
83 II, 1885| vezetik félre, hogy aztán az igazat se bolond elhinni.~Amibõl
84 II, 1885| papi elokvenciával, sok igazat mondott a választási kampány
85 II, 1885| mert kénytelen sok nem igazat mondani kivált ha mameluk,
86 III, 1886| alaptalan, és mondjuk ki az igazat, naiv egy kicsit a vásárhelyi
87 III, 1886| uborkaszezon!~Ámbár megvallva az igazat, egyrészt nem is bánom,
88 III, 1886| íróknak ma. Ki kell mondani az igazat. A politika annyira abszorbeálta
89 III, 1886| Szegedrõl s igyekeztem mindig az igazat írni ama nekem kedves emlékû
90 III, 1886| természet, míg õneki errõl igazat fognak vallani a marmancsvirágok...~
91 III, 1886| mondták a másik percben.~- Sok igazat mondott - jegyezték meg
92 III, 1886| helyszínén a rendõrnek adott igazat, elvonván onnan az illetõ
93 III, 1886| gondolatom támadt... Ha az igazat nem hiszi el, hát bizonyosan
94 III, 1886| bizonyosan elhiszi a nem igazat. Beszéljünk az õ észjárása
95 III, 1886| mikor lehet aztán valami igazat mondani?~És mégis, olvasva
96 III, 1886| majd eldönti ez most már az igazat vagy ide, vagy oda.~Apponyi
97 III, 1887| föltálalva.~Különben sok igazat és szépet is mondott Herman,
98 III, 1887| több.~Ebben aztán mindenki igazat adott Beöthynek, s tovább
99 III, 1887| saját Éva-természete.~Az igazat megvallva, nem hiszek feltétlenül
100 III, 1887| magunknak azt a luxust, az igazat megírni egymásról.~És ha
101 III, 1887| mint gentleman, hiába, csak igazat mondhatott.~Ki is világlott
102 III, 1887| teljesen igaz, hogy ezt a nem igazat én mind így írtam meg, csakhogy (
103 III, 1888| õfelségének is megmondogatta az igazat ama nevezetes tizenkét évi
104 III, 1888| plauzibilist hozott fel, de az igazat talán mégsem mondta meg.~
105 III, 1888| talán mégsem mondta meg.~Az igazat eddigelé Széchenyi Pál mondta,
106 III, 1888| igénybe vette.~Hiszen az igazat megvallva, talán volt némi
107 III, 1888| közönséget.~Sok jót, sok igazat mond el Schvarcz Gyula,
108 III, 1888| De azért tagadom, hogy az igazat ki ne olvassa a közönség,
109 III, 1888| iránt.«~Nos igen - de hát az igazat kirõl szabad aztán megírni,
110 III, 1888| élõrõl, sem a holtról nem?~Az igazat? Hm. Az igazat nem sok ember
111 III, 1888| holtról nem?~Az igazat? Hm. Az igazat nem sok ember állja ki,
112 III, 1888| képeslapoknak egy-egy nagy ember) az igazat írná meg valaki, húszból
113 III, 1888| ember kerül, aki kiállja az igazat.~Ez Horváth Gyula.~Nem írok
114 III, 1889| habaréki hang.~- Akkor még igazat beszélt! - duplázott rá
115 III, 1889| mérgesen fölfortyan:~- Mondjon igazat az elnök!~Megbizsereg erre
116 III, 1890| ezentúl megfogadom, csak az igazat írom meg az elõszavakban.~
117 III, 1890| meg az elõszavakban.~Az igazat? De vajon lehetséges-e?
118 III, 1890| kapott és megkondítá.~- Igazat mondott - kiálták balról.~-
119 III, 1890| Mert meg kell mondanom az igazat szemedbe, hogy én sokkal
120 III, 1892| õfelségének is megmondogatta az igazat ama nevezetes tizenkét évi
121 III, 1892| discrimina rerum sikerült valami igazat kisütniök: hogy Péchy Tamás
122 III, 1892| és jóízû logikával. Sok igazat mondott.~Utána Bánó József
123 III, 1892| nézdegélt a jobb partra.~- Igazat mond!~Tisza Kálmán kiment
124 III, 1893| ravaszságával sokszor megmondta az igazat, a Honnál pedig végképp
125 III, 1894| Márton. Sõt valljuk meg az igazat, Prottman bácsi is segített
126 III, 1894| ravaszságával sokszor megmondta az igazat, a »Hon«-nal pedig végképp
127 III, 1894| közt s finom humorral sok igazat mondott Ugronnak, Polónyinak.
128 III, 1894| nyomdájában.~Nem, a Times igazat mondott, de azért mégse
129 III, 1895| ebédekrõl, ahol senki se mer igazat beszélni, s a halálozásokról,
130 III, 1895| is olyan kicsi, hogy az igazat el kelljen róla hallgatni.
131 III, 1895| akar. Ha nem adnak neki igazat, annál inkább kalapácsolják
132 III, 1815| kényelmes lett volna megírni az igazat, hogy a miniszteri palota
133 III, 1896| Bánffy mindent elmond, minden igazat, és nem válogatja ki a vitatkozási
134 III, 1896| újságírók ellen, hogy nem írnak igazat. Az volt a lapokban, hogy
135 III, 1896| föltételnek, hogy csak az igazat fogjuk megírni stb.~A derék
136 III, 1896| meggyõzõdésre vitt, hogy igazat talán nem is lehet írni.
137 III, 1896| nem is engedném mondani); igazat beszéltek, Harpagon volt
|