Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| elveszett számodra.~Itt is látod ugyan az ibolyát, de csak
2 I, 1875| Minden nappal csak fogyni látod életed kiszabott hosszúságú
3 I, 1875| perc, és már a túloldalon látod nagy vitába eredve Simonyi
4 I, 1875| videbis annos Petri (Nem látod meg a Péter éveit). És íme,
5 I, 1877| parányi tündérszárny...~- Látod, nagy Kalifa. A pohár már
6 I, 1877| az orosz szövetségesnek: »látod, nem engedik«.~De ám, Ausztria
7 I, 1878| pironkodék az anya -, nem látod, hogy megsérted a tekintetes
8 I, 1878| s így szólt szelíden:~- Látod, édes fiam, nagy szerencse
9 I, 1878| Figyelõ vaskos kötetei, ott látod tisztán olvasható betûkkel
10 I, 1878| kérlelhetlen igazságával látod bebizonytva. És elgondolod
11 I, 1878| képeket maga a mamuska.~No, látod, ez itt a cocó, huszár bácsi
12 I, 1878| benne; már holnap »A«-nak látod. Tönkre teszi minden róla
13 I, 1879| udvarokban is.~(Fölséges nép!... látod milyen divatba jöttél!)~
14 I, 1879| szemei fölcsillogtak.~- Látod... ugye látod! szólt az
15 I, 1879| fölcsillogtak.~- Látod... ugye látod! szólt az öregasszony szemrehányólag
16 I, 1879| ujjongva kiáltott föl:~- Látod, felséges úr, hogy a város
17 I, 1879| Íme, látod, tisztelt olvasó, egy egész
18 I, 1879| mindenbe belevegyíti.~- Látod öcsém - szól hozzám egy
19 I, 1879| Pósz Alajos kereskedését.~- Látod Guszti bátyám, itt csinálják
20 I, 1880| amik még fölépülnek.~S látod az éj fátyola alatt az elõtted
21 I, 1880| melynek hossza-vége nincsen, látod karcsú palotáit, fényes
22 I, 1880| keserû humorral. - Amint látod, még mindig tenyerükön hordanak
23 I, 1880| keserû humorral. - Amint látod, még mindig tenyerükön hordanak
24 II, 1881| poharamat!... Tus! More! Nem látod, hogy vége van?~Pozsony
25 II, 1881| elõtt Feleki Miklós.~- Látod, Miklós, miért nem lettél
26 II, 1881| pillanatban megjöhet.~*~- Látod, már ezek a kapusok is megromlanak -
27 II, 1882| ennek a hitvány városnak! Látod, a falukon, ahol még a házõrzõ
28 II, 1882| künn a szögön lógni nem látod!~És Damakas, ámbár nem angyal
29 II, 1882| Három egész hasáb...~- De, látod, mégis szép tõle, hogy ilyen
30 II, 1882| Bubics feltalálta magát.~- Látod, édes fiam, te esel, de
31 II, 1882| nekiérzékenyült s elkezdett zokogni:~- Látod, látod, minek jöttél ide,
32 II, 1882| elkezdett zokogni:~- Látod, látod, minek jöttél ide, idegen
33 II, 1882| barátját« s azt mondta neki: Látod én már itt állok egészségesen;
34 II, 1882| páholyajtót becsapva:~- Látod, látod, Kákay Aranyos. Én
35 II, 1882| páholyajtót becsapva:~- Látod, látod, Kákay Aranyos. Én is gentleman
36 II, 1882| mit keres itt? Ej, iszen látod, hogy a kultuszminiszter
37 II, 1883| Nem bánom én -, de mégis látod nagy megnyugtatás az, ha
38 II, 1883| szól Teleszky. - Pedig látod nincs okod rá. Hát nem az
39 II, 1883| nézték a nagy államférfiút.~- Látod, Kálmán... Látod, mért nem
40 II, 1883| államférfiút.~- Látod, Kálmán... Látod, mért nem fogadsz szót Göndöcsnek?...
41 II, 1883| után többen tréfálóztak.~- Látod, hogy elsül neked minden!~-
42 II, 1883| úton érünk, ahova érünk. De látod ez a szegény Kovács Albert,
43 II, 1883| gyönyörteljesem mondá:~- Látod, látod!~S ebben benne volt
44 II, 1883| gyönyörteljesem mondá:~- Látod, látod!~S ebben benne volt az öröm,
45 II, 1883| Nos, mi a baj?~- Hát nem látod? - szólt fölháborodva, s
46 II, 1883| beszélnél, Péter? Mikor látod, úgyse hallgatnak rád.~-
47 II, 1883| beszédedbe: egy viccet. Látod, Deákot is az adomái tették
48 II, 1883| akkor hát tudod, mi történt. Látod, pajtás, meguntam már azt
49 II, 1883| valóságos, igazi Teleszky.~- Látod - mondja Trefort elérzékenyülve -,
50 II, 1883| kihûléstõl. Majd aláírom... De látod, nyakamon vannak a generálisok.~
51 II, 1883| nagyságos urak elé. Nem látod be, te kölyök, hogy az nagy
52 II, 1883| Mert vannak ilyenek is.)~- Látod, Károly, milyen a világ!
53 II, 1883| mind nagyon szeretik.~- Látod, Gyurka, most már mi lesz
54 II, 1883| csordult erre a szégyenre:~- Látod, András, látod - szólt sóhajtva -,
55 II, 1883| szégyenre:~- Látod, András, látod - szólt sóhajtva -, hogy
56 II, 1883| persze, hogy olvastam.~- No, látod. Hát én elhiszem, hogy mindazok
57 II, 1882| volna, te bolond? Hiszen látod, hogy a falusi bírónak is
58 II, 1883| tõled semmi reformokat. Látod, ha elmégy, az ördög se
59 II, 1883| barátom.~- Nem lehet tudni. Látod most is, hogy leszavazott
60 II, 1883| öregúrnak a Házban, hogy »látod, látod! ezeket mind a te
61 II, 1883| öregúrnak a Házban, hogy »látod, látod! ezeket mind a te elnökségedtõl
62 II, 1884| kapacitálgatták egymást.~- Látod milyen szép volna, ha mi
63 II, 1883| helyreigazítja Vizsolyi -, hát nem látod, hogy maga Venus?~- Hüm!
64 II, 1883| Ugyan minek az, minek? Látod, ha én olyan érzékeny volnék,
65 II, 1884| kis testvérkém, ne sírj... látod vissza akarják... Ne félj
66 II, 1884| Minden szép, minden jó, de látod, az emberek mégis furcsák
67 II, 1884| szobakép jobb mesterség. Mert látod a te képed mégiscsak kép
68 II, 1884| mellett kovácsolt érvet:~- Látod, kegyelmes uram, hogy a
69 II, 1884| Meg is teszem szívesen. De látod, ezt a »nevetõ ember«-t
70 II, 1884| hogy bele nem halsz.~- Látod Göndöcs Benedeket - bátorítják
71 II, 1884| megkérdeztem Baranyi Ödöntõl.~- Nem látod, kérlek, hol ül Csatár?~-
72 II, 1884| multos numerabis amicos«. Látod, kedves öcsém, rám nagyon
73 II, 1885| odajegyezte: Gyulai Pált.~- Látod, látod - szólt aztán Tisza
74 II, 1885| odajegyezte: Gyulai Pált.~- Látod, látod - szólt aztán Tisza enyelgõ
75 II, 1885| Azaz kész lemondani róla.~- Látod - mondja Csiky a hírre az
76 II, 1885| fenntartott helyek.~- De amint látod, harminc tagot okvetlenül
77 II, 1885| vagy, kegyelmes uram.~- S látod ez humánus intézkedés. Törökországban
78 II, 1885| vitték haza a feleségeiknek: »Látod, lelkem, látod, a ferbli
79 II, 1885| feleségeiknek: »Látod, lelkem, látod, a ferbli nem hazárdjáték«,
80 II, 1885| végzel, sohase fogj másikba. Látod máris gyanakodni kezdenek
81 III, 1886| LEVÉL MIKSZÁTH KÁLMÁNHOZ64~Látod Kálmán, látod. Régen megmondtam
82 III, 1886| KÁLMÁNHOZ64~Látod Kálmán, látod. Régen megmondtam én azt
83 III, 1886| Hát magad vagy, Borcsa?~- Látod - feleli a leány, s hosszú
84 III, 1886| Ne mondd azt, ne mondd. Látod egészen elszomorítasz.~-
85 III, 1886| Az Isten úgy segéljen. Látod, ez nem jutott volna eszembe.
86 III, 1886| akkor is megszavazom.~- No látod. Hát nem jobb neked úgy
87 III, 1886| Doda Traján.~- No, ugye. Látod, ez az ember ma van elõször
88 III, 1886| feleltem szomorúan.~- Látod, látod. Hiszékeny, bohó
89 III, 1886| feleltem szomorúan.~- Látod, látod. Hiszékeny, bohó lélek.
90 III, 1886| vállat vont és mosolygott:~- Látod, hogy itt vagyok elevenen.~
91 III, 1886| kiáltám -, szalutálj, nem látod, kihez megyek?~- Bánom is
92 III, 1887| másik.~- No, az már igaz.~- Látod. Ugyanaz az eredmény tizenkétezer
93 III, 1887| Kecskemét másik követére: »Látod, Béla, én már megint beszélek.«~
94 III, 1887| beszélsz, Balázs, hiszen látod, hogy kimentek, nem hallgatnak.«~-
95 III, 1887| Apponyi felé, mintha mondaná: »Látod, hogy jó kedvem van. Nem
96 III, 1887| Apponyi felé: »Nem haragszom - látod mégsem haragszom.«~Az óra
97 III, 1887| magyarok kivándorolnak; látod, édes fiam, az még a nagyobbik
98 III, 1887| tudnád érteni... A szabadság, látod, valami nagyon szép, nagyon
99 III, 1887| Tessék - és ezzel nem látod többé színlapodat, mert
100 III, 1888| barna kávésbögrével kezében látod a lépcsõházban.~Amint fölsurran
101 III, 1888| meglepetve. - Tréfálsz?~- Nem; de látod, nekem nagyobb szükségem
102 III, 1888| hanggal! - folytatja õ. - Látod, nekem is ilyen gyalázatos
103 III, 1888| Lajos!~- Jól van, jól, de látod, ti mégis, hogy úgy mondjam,
104 III, 1888| keserûen Podmaniczky.~- Pedig látod, eddig minden jól megy,
105 III, 1888| bizalmasan, barátságosan.~- Látod, te szellemes ember vagy,
106 III, 1889| én is divatban voltam. De látod, az emberek, akik itt jellemezve
107 III, 1889| valami rossz rólam. Pedig látod, soha életemben nem vétettem
108 III, 1889| rálicitáltam a Polónyiékra. Látod Náci, ilyen az ügyes vezér.
109 III, 1890| egész világ, pedig örök.~És látod, még e kopások közt is van
110 III, 1890| forradalom.~- Az igaz.~- No látod, hogy elismered. Hát mégis
111 III, 1890| Csingi szája be van csukva.~Látod, hiába fogtad rá a tarokk-figurákra
112 III, 1891| odabenn egyre azt döngi: látod ezt a sok sétáló felebarátodat,
113 III, 1891| jöjj írni szatírákat. Itt látod meg legtökéletesebben hasra
114 III, 1892| Pesti Hírlapban, ha jónak látod vasárnapi tárcám kiegészítéséül.~
115 III, 1893| Gyula is eléje toppant:~- Látod, amíg nem volt igazad, a
116 III, 1893| elég az Akadémia? Pedig látod olyan derék intézmény az.
117 III, 1893| összecsapta a tenyerét.~- Látod fiam, hát akkor miért beszélsz?~
118 III, 1893| Hiszen persze jó, de látod, a gondjaim is megszaporodtak
119 III, 1893| keresné, végre így szólt:~- Látod, uram, én voltam nálad.
120 III, 1894| tudom felelte Eötvös.~- No, látod.~- Hát eddig hol keresztelték
121 III, 1894| Eötvös.~- Nem tudom!~- No, látod. Hát ez a passzus ezentúl
122 III, 1894| szemrehányó leveleket: »Látod, milyen derék férj a Katánghy,
123 III, 1894| szurkálta az elõzõ szónokot: »Látod Sághy, minek beszéltél!«~
124 III, 1895| bele, és gyere ferblizni. Látod, még csak hat óra, s a vacsora
125 III, 1895| Nem mondod meg?~- Nem.~- Látod, egész éjjel be nem hunytam
126 III, 1895| neve szokott lenni. - Nem látod, hogy a Shakespeare alkotása.~-
127 III, 1895| a halála is.« Ej, pedig, látod fátum, te még annál is ravaszabb
128 III, 1895| a legközelebb hozzá).~- Látod a macskát?~- Ösmerem már.
129 III, 1895| Apponyit Horánszky lökte meg:~- Látod a macskát?~- Ösmerem már.
130 III, 1896| nemegyszer évelõdött Gyulaival:~- Látod Pálom, minden attól függ,
131 III, 1815| eresszen el!~Csak eljössz!~Látod, szegény Pistának múlt vasárnap „
132 III, 1815| planétán, de csak az eget látod az õ csillagaival. Ne mozdulj
133 III, 1896| pedig a részletekben.~- No látod - mondá szirupédes mosolyával,
134 III, 1896| felelt a legény.~- Hát nem látod, mennyi gödör és ripacs
135 III, 1896| meg Klobusitzky János:~- Látod, ezért nem beszélek én soha
|