Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| Üstökös« kiadta fotográfiában, Ábrányi Emil pedig mindjárt azon
2 I, 1877| gorombaságoknak, kivált ha Ábrányi Emil követi el, megvan azon
3 I, 1877| szalonképesek«. Aztán az is menti Ábrányi Emilt, hogy mondott már
4 I, 1877| komolyan?~A NÉPSZÍNHÁZBAN~(Ifj. Ábrányi Kornél: A kis gróf szerelme)~
5 I, 1877| szerelme)~A Népszínházban ma Ábrányi Kornél a »Kis gróf szerelme«
6 I, 1877| gondolkozik rajta - ifj. Ábrányi Kornél.~július 3.~182. sz.,~
7 I, 1878| leteheted-e anélkül, hogy az Ábrányi nevet ne lásd benne, különféle
8 I, 1878| függelékekkel, vagy így: ifj. Ábrányi Kornél, vagy így: id. Ábrányi
9 I, 1878| Ábrányi Kornél, vagy így: id. Ábrányi Kornél, vagy pedig ilyenképpen:
10 I, 1878| vagy pedig ilyenképpen: Ábrányi Emil.~Ott van, bizonyosan
11 I, 1878| Lehetetlen is lenne!~Két Ábrányi nagyon kevés hozzá, három
12 I, 1878| kegkevesebb kárt okoz.~*~A három Ábrányi együtt tesz egy egész embert.
13 I, 1878| szivárgott ki a nép közé, hogy az Ábrányi dinasztia tulajdonképpen
14 I, 1878| történészeire kideríteni, hány Ábrányi uralkodott a XIX-ik század
15 I, 1878| lehetetlennek, hogy mind a három Ábrányi megvan együtt és egyenkint,
16 I, 1878| amilyen jó fordító.~Egy Ábrányi azonban sohasem lehet professionatus
17 I, 1878| addig, míg egy olyan másik Ábrányi nem akad, aki németül, spanyolul,
18 I, 1878| szeretem akár Bartókot, akár Ábrányi Kornélt és Szabó Endrét,
19 II, 1893| De a legsikerültebb az Ábrányi Kornél élce volt.~- Fogadjunk -
20 II, 1881| Reviczky Gyula, Bartók Lajos és Ábrányi Kornél mellett. Ez egyszer
21 II, 1882| én is egy kritikához az Ábrányi Emilke verseirõl.~- Ne harapd
22 II, 1882| Lajos, Vadnay Károly, ifj. Ábrányi Kornél, Bartók Lajos, Kiss
23 II, 1882| László, Abonyi Lajos, ifj. Ábrányi Kornél, Beöthy Zsolt, Csiky
24 II, 1882| Gerõnek.~MARIANNE~(ifj. Ábrányi Kornél új drámája)~Érdekes
25 II, 1882| Nemzeti Színháznak; ifj. Ábrányi Kornél új, négyfelvonásos
26 II, 1882| tagadhat meg a Marianne-tól.~Ábrányi Kornél egyike azoknak az
27 II, 1882| hatásvadászat tarka festékét. Ábrányi Kornél nem tud középszerû
28 II, 1882| azzal a hírrel állna elõ:~»Ábrányi egy remek mûvet írt, aminõhez
29 II, 1882| gyönge dolgot csinált.«~Mert Ábrányi összes mûködése arról tanúskodik,
30 II, 1882| mindég jobban emelkedik. Ábrányi megnyerte az ütközetet.
31 II, 1882| ellenségeidtõl.~Úgy van! Az Ábrányi Kornél barátjai - s barátja
32 II, 1882| Bartók melyik? Itt van-e Ábrányi Kornél is? És az a nagy
33 II, 1882| az absensek napidíjait.~Ábrányi Kornél: - Íme! Végre egy
34 II, 1883| isten volt! - mondaná ifj. Ábrányi Kornél, a nagyítások nagymestere.
35 II, 1883| diskurálni Neményi Ambrussal s Ábrányi Kornéllel, hogy hát azok
36 II, 1883| egyik csoportban ifjabb Ábrányi Kornél tartja az életet.
37 II, 1883| antiszemiták le akarják rajzoltatni Ábrányi által, hogy hadd lássa Európa.,
38 II, 1883| szemita sajtó.~Addig is, míg Ábrányi eltalálja, megjegyezzük,
39 II, 1883| helyzetre. Rákosi Jenõ, ifj. Ábrányi Kornél úgyszólva versenyeznek
40 II, 1883| még egyetlen emlékét, ifj. Ábrányi Kornélt (a régi kollegát
41 II, 1884| Károly, Hegedüs Sándor, ifj. Ábrányi Kornél, Neményi Ambrus,
42 II, 1884| meg van mérve egyebütt, Ábrányi Kornélt. Mert hát én istenem,
43 II, 1884| hát én istenem, lehet-e Ábrányi Kornélt kihagyni? Ábrányi
44 II, 1884| Ábrányi Kornélt kihagyni? Ábrányi Kornél magától értetõdik.
45 II, 1884| szalonrokkban jövének Justh Gyula és Ábrányi Kornél is.~Justh Gyula beszélt,
46 II, 1884| határozott sikerrel, de Ábrányi Kornéllal az történt, ami
47 II, 1884| odagyûlt?~Ah nini, csak nem Ábrányi Kornél?~De bizony õ! Ott
48 II, 1884| erõre egyenlõ emezzel. Ez Ábrányi, ki védelmébe veszi a társadalmat.
49 II, 1884| száz kéz nyúlt egyszerre Ábrányi Kornél felé.~Ifjak és vének
50 II, 1884| Beksicsbõl nagy ember lett, Ábrányi Kornélnak a híre megnõtt,
51 II, 1884| Zucker«-bõl beszélt.~- Ábrányi csak szappanbuborékokat
52 II, 1885| csak a habarékpárt betegje, Ábrányi maradt oda.~Pedig ezért
53 II, 1885| le az ülés.~Az elsõ tárgy Ábrányi Emil székfoglalója volt.
54 II, 1885| oly szellemesen, akár egy Ábrányi Kornél. Vannak ötletei,
55 II, 1885| rajta jól az atilla), s Ábrányi Kornélt emelték a piedesztálra.
56 II, 1885| Megállj csak, hívassuk ki Ábrányi Kornélt helyettes háznagynak.~-
57 II, 1885| háznagynak.~- Én nem bánom, de ha Ábrányi vezet be, azt fogom hinni,
58 II, 1885| regényeket ír!«~Elõkerítették Ábrányi Kornélt. Ábrányi vállalja
59 II, 1885| Elõkerítették Ábrányi Kornélt. Ábrányi vállalja a helyettes háznagyságot,
60 II, 1885| teremajtó megnyílt, s belépett Ábrányi atillásan, s az volt a feltûnõ,
61 II, 1885| egyéb esemény, mint hogy Ábrányi Kornél üzenetet visz. Éppen
62 II, 1885| zománcot von, amit elbeszél, Ábrányi Kornél sziporkázó ötleteivel
63 II, 1885| parádés jegyzõ ez idõ szerint Ábrányi Kornél, õ hordja az üzeneteket
64 II, 1885| akkor nyugodott meg, midõn Ábrányi Kornél megvigasztalta:~-
65 II, 1885| hordozom én az üzeneteket.~Ábrányi Kornél lévén ez idõ szerint
66 II, 1885| milyen szerencsés ez az Ábrányi) éppen Törs Kálmán volt
67 II, 1885| kapkodjátok el az iratokat! Fiaim, Ábrányi! Jézus Mária, hamar a kérvényeket!
68 II, 1885| mintát, s búsan a piros nyakú Ábrányi Kornélt, az utódot a díszjegyzõségben.
69 II, 1885| zománcot von, amit elbeszél; Ábrányi Kornél sziporkázó ötleteivel
70 II, 1885| E pillanatban újságolja Ábrányi Kornél, hogy odabent Steinacker
71 III, 1886| eddig.~Egyszer felöltözött Ábrányi Kornél, felhúzta az atillát,
72 III, 1886| a képviselõház üzenetét.~Ábrányi nem talált ott egy lelket
73 III, 1886| Erre borzasztó méregbe jött Ábrányi Kornél.~Máskor fél egyre
74 III, 1886| érdekes hírek kolportáltattak.~Ábrányi Kornél a bizalmas embereinek
75 III, 1886| habaréki.~Megcsípi valahol Ábrányi Kornélt:~- No, mit ír most?~
76 III, 1886| Apponyi Albertet Lyka és Ábrányi környezik ragyogó arccal.~
77 III, 1886| gyûlnek az írók: Vadnai, Ábrányi és Horváth Gyula, mely utóbbi
78 III, 1886| folyosóra kritizálni.~- Ez az Ábrányi beszéde valóságos dráma.
79 III, 1886| más tárgya, csak még az Ábrányi Kornél interpellációja,
80 III, 1887| Ugron Gábor, Törs Kálmán, Ábrányi Kornél, Gromon Dezsõ és - (
81 III, 1887| jól esett - vágott közbe Ábrányi Kornél. - Mert ezek a többi
82 III, 1888| a szemeiket röstelkedve. Ábrányi Kornélt pedig konvulzív
83 III, 1888| báróktól körülvéve ül ifjabb Ábrányi Kornél.~Érdekes arcán mindig
84 III, 1888| árulják az attikai sót.~Ábrányi másodszor képviseli a dédesdi
85 III, 1888| magokat a szavazás elõl.~Ábrányi Kornél kedélyesen izgatja
86 III, 1889| Lássunk most egyszer - az Ábrányi Lajos képén olyat, ahol
87 III, 1889| beszélnek. Horváth Gyula Ábrányi Kornéllal csinálja a partikularizmust,
88 III, 1889| szeme csillámlott élénken és Ábrányi Emilé, kit trón hajolni
89 III, 1889| hazafira, akik ellentétben az Ábrányi Emil Abbé-Sieyèsjével: nem
90 III, 1889| beszéd volt a másik poétáé, Ábrányi Emilé. Nem nélkülözte az
91 III, 1889| Bejött Péch, Zsámbokréthy, Ábrányi, aki még a § derekán »jó
92 III, 1889| tejfogait.~Még a fülünkbe cseng Ábrányi szép beszédje, melyhez csak
93 III, 1890| következett aztán a vihar, Ábrányi Kornél beszédje alatt, azon
94 III, 1890| aludott már.)~- Vonja vissza Ábrányi! - mennydörgik impozánsan.~
95 III, 1890| az elnök!~- Vonja vissza Ábrányi!~Az elnök olyan vörös lesz,
96 III, 1890| villámmal terhesen, s noha még Ábrányi is áll szónoki pózban, hangjának
97 III, 1890| joga szólni! (Ugron leül.)~Ábrányi a beszédet akarja folytatni.~
98 III, 1890| zaj permanens a teremben; Ábrányi még egynéhányszor megpróbálja
99 III, 1890| már a roham édességét, s Ábrányi nem juthat szóhoz többé,
100 III, 1890| azért mégse fog beszélni.~Ábrányi ott áll diadalittasan a
101 III, 1890| odacammogván a kettes számhoz, mire Ábrányi rést kapva egy kevésbé zajos
102 III, 1890| magyarázatra kérték fel az elnököt Ábrányi megbízásából, és Péchy Tamás
103 III, 1890| vitából)~I. A Ház feloszlatása~Ábrányi beszéde szülte a legingerültebb
104 III, 1890| szerényen lesütötte a szemeit, Ábrányi Emil fölemelte a fejét.)
105 III, 1890| Nándor háta mögött, ifj. Ábrányi Kornél mellõl a Ház nagy
106 III, 1890| mormogásba:~- Köztük van-e az Ábrányi Emilé?~A napirend megállapítása
107 III, 1890| Ugyanezek a dolgok kísértettek. Ábrányi Kornél, kinek beszéde nem
108 III, 1890| lõporrá Szapáry Gyula: fõleg Ábrányi beszédébõl vette az anyagot
109 III, 1890| el a königgrätzi csatát.~Ábrányi Kornél azonban voltaképpen
110 III, 1891| arca egyre fehérebb, az Ábrányi nyaka pedig egyre veresebb.~
111 III, 1891| ötletei, Eötvösnek adomái, Ábrányi Kornélnak van szelleme -
112 III, 1891| látott.~Lelkesül a kis tábor. Ábrányi Kornél, aki igyekszik úgy
113 III, 1891| egyszövetûvé válván az Ábrányi Kornél nyakával, ki láthatólag
114 III, 1891| nyugdíjtörvényének részletes vitájában Ábrányi egy módosításához felszólalt
115 III, 1891| romlásra, de szerencsére jött Ábrányi Kornél s megmentette az
116 III, 1891| fölszólalások ma már az Ábrányi Kornél által megütött tenorban
117 III, 1891| láttak meg. Meg aztán az Ábrányi közjogi skrupulusai. Néhány
118 III, 1892| kerületet képviselte, meghalt; Ábrányi Emil, aki utána képviselõje
119 III, 1892| Apponyi arca halovány lett. Ábrányi Kornélé pedig téglavörös.
120 III, 1892| festetik a Ház számára. Ábrányi Lajos festi. Az, aki a Solymosi
121 III, 1892| olyanforma modell után-e, mint Ábrányi a szegény Esztert), a városi
122 III, 1892| esztendõ múlva kiáltotta vissza Ábrányi Kornél.~E kis feleselésbõl
123 III, 1892| puhítja Apponyi, Irányi, Ábrányi, Bartók, Bánó a szögletben
124 III, 1892| szendeséggel ül törzstisztjei, Ábrányi és Horváth Gyula mellett.~
125 III, 1892| vagyunk) az ellenzék: Apponyi, Ábrányi, Bolgár s a legszélsõbb
126 III, 1892| Károlyi Gábor serege!) Csak Ábrányi Kornél kiáltotta át.~- Ne
127 III, 1892| szavazott. Mikor ugyanis Ábrányi indítványa felett szavaztak,
128 III, 1892| kebelében teljes egyetértés van. Ábrányi Lajos, a Ház festõje erre
129 III, 1892| is. Zajos hahotát kelt az Ábrányi Kornél ötlete:~- Szilágyi
130 III, 1895| dagadni, ott áll a háttérben Ábrányi Lajos, a piktor is, aki
131 III, 1895| Förster Ottó az, és nem Ábrányi Lajos.~Bús, kedvetlen arccal
132 III, 1896| minden. Gulner, Melczer, Ábrányi Kornél mind élni vágynak.
133 III, 1896| ellenfelünk, a kedves Nándor, mint Ábrányi nevezi, a kedves Nándor,
134 III, 1896| olyan komoly lenni, mint Ábrányi Kornél, aki nyolc hónap
135 III, 1896| két ember komolyabb még Ábrányi Kornélnál is: az öreg Madarász
|