Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| nem csinál semmit. Itt van ni! Most ez az öröme is odavan
2 I, 1873| is jajdult rá. Ihol van, ni, az átkos kormány halomra
3 I, 1874| jussához nem szabad kifeledni a számításból; s ha aztán
4 I, 1877| eszemmel kicifrázni. Ehun ni, maga az újság, tessék megolvasni...~
5 I, 1878| János, ez a kendtek háza ni! gangosan feleli: az ördög
6 I, 1878| naponkint, azt fogják mondani: ni, mint szórja a pénzét a
7 I, 1878| akkor így fognak szólni: ni, a tékozlónak már csak egyetlen
8 I, 1879| tudott többé sötét lenni.~Ohó ni! Kölcseyvel kell fölkiáltanom: »
9 I, 1880| szörnyethaltam volna!...~Ni, hogy forog az ott a tengelye
10 I, 1880| Aminthogy csakugyan az. Ahon ni, Teleki Mihály õkegyelme
11 II, 1920| megösmerek egyet-kettõt. Ni, ez még a régi! A rozzant
12 II, 1881| Itt kísértetek járnak...~»Ni, a kefe, a törlõ nem ott
13 II, 1881| Brezelmayer cégtábláját.~- Ni, itt ez a pék parlamenti
14 II, 1881| két gyönyörû darab vad, ni!... Csakhogy már a lõtávolon
15 II, 1881| aki olyan szépen tud írni, ni milyen szépen tud beszélni
16 II, 1882| tulajdonképpen a súgó?~- Ott ül, ni... az a sovány, magas a
17 II, 1882| ennyi sem kell hozzá.~- Ni, hogy tud ez a csepp haragudni -
18 II, 1882| Az én lányom.~- Amott ni, tovább az a barna menyecske
19 II, 1882| titkokat rejtegetsz te itt. Ni, egy darab a kedvesed fátyolából.~-
20 II, 1882| hanem hol az a penna... így ni, jobbra egy vonás, keresztbe
21 II, 1882| a kriksz-kraksz... ahun ni - a saját arcképem.~S oda
22 II, 1882| legyen kérem nyugodtan. Így ni, kissé felborzolom a haját
23 II, 1882| Éliás zsidó; amott állnak ni, a félszer mellett, egymással
24 II, 1882| várd is, mert ihol szalad ni! - szólt nevetve a szegényember,
25 II, 1882| is megemlegetik, hogy: »ni, a nagyapánk bicskája, mégpedig
26 II, 1882| Móricz. Hol, merre van? Ahon ni, a harmadik padban, a centrumban
27 II, 1882| csak szépen lekonyult.~- Ni, Náci elaludt! Az istégbáró,
28 II, 1882| Mocsáry beszéde alatt.~- No, ni, nem hiszem - mondá ott
29 II, 1882| Nem tapasztaltatott mechanikai úton eszközölt lyuk
30 II, 1882| venni, hogy Helfy föláll. Ni, bizony még belekotyog!
31 II, 1882| szabályozni a Tiszákat.~Ni, bizony el is felejtjük
32 II, 1883| De istenuccse! Itt van ni! Nézd meg, ha nem hiszed.
33 II, 1883| meg van már... Ahon van ni, nyomtatásban.~- Mit rontod
34 II, 1883| izgett-mozgott a széken: »Ni, mintha a piócát sóznák«,
35 II, 1883| még most is nevet... ni... nézze, nézze...~- Hát
36 II, 1883| Kálmán. Azok elölrõl kezdik! Ni, Kiss Albert már hegyzi
37 II, 1883| meglátom sorba. Itt jön ni, Göndöcs apó; de most egy
38 II, 1883| fölött is monologizálni:~- Ni, az a Lukács Béla, hogy
39 II, 1883| bizony nem nehéz. Hiszen ni, éppen ott ül a negyedik
40 II, 1883| mondja valaki a vacsoránál:~- Ni, mennyivel jobb kedvû ma
41 II, 1883| ráfogott vérmesérõl. Ihol ni, mi lett belõle. Mennyi
42 II, 1883| történt a hullaúsztatás.~Az ám ni: ott a hulla is, azazhogy
43 II, 1883| leányok nézik sóhajtozva:~»Ni, a megye megint valami sürgõs
44 II, 1883| kalappal a fején mutogatta: »ni, milyen pompásan veszi ki
45 II, 1883| megelégedettséggel suttogja:~- Ni, ott ül »a mi« Tiszánk!
46 II, 1883| hangon sziszegte Bánhidy:~- Ni, hogy hízeleg a nemzetiségeknek.~
47 II, 1883| homlokára üt.~- Hát persze, ni... Ejnye, hát nem beszéltem
48 II, 1883| fedi e csodálatos perszonifikációt, de mi látjuk e
49 II, 1883| Mit csinál Tisza? Ugye ni, milyen sápadt! De az csak
50 II, 1883| hol van Paris úr?~- Ott ül ni, Szapáry mellett.~- Hisz
51 II, 1883| áthelyeztetem magamat ide, s ahol ni, megint itt vannak, s énnekem
52 II, 1883| magát kaján irigységgel:~- Ni, hogy örül a miniszter!~
53 II, 1883| indignálódva kiáltanak fel: »Lám ni, ez a Jókai minden jó eszmémet
54 II, 1883| lelkében Csanády. - Itt van ni! Most meg a témámat veszi
55 II, 1884| gazdája a rezedákat...~- Ni, te kölyök, hogy hívnak?...~-
56 II, 1884| Menjünk be, nézzük meg. Ni, itt ez a kis almárium,
57 II, 1884| némelyiknek dupla is van).~- Ni, milyen pirosak, egészségesek -
58 II, 1884| miniszter kimutatni. S itt van, ni... Tönkretett az az ember!~
59 II, 1884| akik kiálltak megmérkõzni. - Ezek az alakok a képekben
60 II, 1884| Klárné darabja) a meiningeniek hangversenye a redoute
61 II, 1884| azoktól kérdezõsködni! Ahol ni, az egyik, a Szûcs Mihály
62 II, 1884| kellene egy kicsit vakarni, mint az oroszt, s mindjárt
63 II, 1884| szája az álmélkodástól:~- Ni, mi sül itt ki mindjárt -
64 II, 1885| bekötött férfifej (gyaníthatni miért), majd meg egy leesett
65 II, 1885| romokban heverõ kolossz. Ni, ez meg ott Jókai Mór, kedves
66 II, 1885| hatalmak, hogy: »Itt van ni, kiadjuk az egész osztály
67 II, 1885| akadémikus.~Igen, igen. Ni, ott függ a falon Trefort
68 II, 1885| ismeretlen embereket alulról. Ni, éppen a gonosz praktikájú
69 II, 1885| nekem szól!~Mégpedig ah, ni... Grünwald Béla írta. Az
70 II, 1885| Sennyeyt választotta.~Hanem ni, amott a balközépen a délceg
71 II, 1885| Péchy belecsengetett... Ni, az az úr már fizetni akar!~
72 II, 1885| legöregebb honvéd. Ehol vagyon, ni, a legöregebb. Már a forradalomban
73 II, 1885| az is bõven. Amott ülnek ni a második asztalnál különfélék.
74 II, 1885| vagy a jámbor Rónay János. Ni, itt gurul Göndöcs apó is.
75 II, 1885| mit) Veszter Imre. Ahol ni, a mediumon áll Rohonczy
76 III, 1886| szépszerével megkörnyékezi.~- Ehol ni, komám, ez a veres pénz,
77 III, 1886| õket, Jézus Mária, ehol ni egy szamóca! Nosza felkutatják
78 III, 1886| be Iszakovics Milánnal.~- Ni, a két nemzetiségi képviselõ,
79 III, 1886| ágyúszekerek dübörögnek s ni... Buda várfokán, éppen
80 III, 1886| sírkeresztekké látszanak átidomulni a jámbor, ártatlan írásjegyek.~
81 III, 1886| szellõzött ismerõs zugokat. Ni, mennyi napbarnított arc!
82 III, 1886| Szilárdot keresné.~Az ám ni, hova lett Olay Szilárd?
83 III, 1886| vágytól égõ szemeit Gajárira.~Ni, éppen most kezd szólani
84 III, 1887| akarjuk ezúttal felpanaszolni, hogy a szépirodalmi írókat,
85 III, 1887| Kemény Gábor.~- Itt van ni egy! - Kiáltja egy gonosz
86 III, 1887| ellenzékiek aggódni kezdenek.~- Ni, most szerzõdteti a leendõ »
87 III, 1887| asztaltársak aposztrofálása.~Ni, itt ül Szalay Imre! Játssza
88 III, 1887| öregedtünk semmit.~Ehol ni, ez a Tisza Kálmán gyerek...
89 III, 1887| valaki: Jó napot Almanach! Ni, öregapó, hol veszed itt
90 III, 1887| és fölsírt.~- Ahun van, ni! - kiáltott fel András. -
91 III, 1887| ott pocskolni a vízben... Ni, éppen most öntenek bele
92 III, 1887| ismertebb képviselõ belép:~- Ni, Csernátony Lajos!~Ezer
93 III, 1887| fõispán hidegen.~- Ezért ni! - szólt s meglobogtatta
94 III, 1887| ember kimenekül a folyosóra. Ni, éppen ott ül az egyik széken
95 III, 1888| kellemetes csecsebecséket:~- Ni, itt megy Grünwald Béla.
96 III, 1888| tekintetek el nem tévesztették.~- Ni, ott van, ott van! Átment
97 III, 1888| kiteríti a kártyáját. Itt van ni! Tessék hát játszani!~Valaki
98 III, 1888| Béla bácsi...~-- Itt van ni - kiáltott fel élénken. -
99 III, 1888| olyan ismerõs valahonnan...~Ni persze. Az Andrássy Gyula
100 III, 1888| kukoricafosztó lenne, (ahol ni, a piros csõ is, a Szathmáry
101 III, 1888| meg, mint az ébredezõ.~- Ni, hiszen Jókai beszél a véderõ-javaslatról.
102 III, 1889| Almásy Gézának hívják. (Ni, milyen vörös a dühtõl.)
103 III, 1889| monsieur.) »Az ördögbe, ni még ebbõl is kimászott.
104 III, 1890| üresen maradt lyukaiba. Ni, milyen kényelmes házacskája
105 III, 1890| ez a Tisza Kálmán...«~De, ni, hol vagyunk már megint?
106 III, 1890| magyar parlament!~Az ám, ni! Hogy elbámészkodik az ember!
107 III, 1891| régi, éppen úgy, mint volt.~Ni, amott ül Tisza Kálmán is,
108 III, 1891| képviselõ ajkaira? Pedig, ni, ott csillog a Házban.~Egypár
109 III, 1891| csak tovább a beszédet. Így ni. Látjátok ugy-e itt e sort: »
110 III, 1891| Kautz Gyula szólal föl. De ni, mi ez? A tudós fõrend ajkain
111 III, 1892| Hallgatom, nézegetem.~- Ni ni, de ösmerõs nekem ez
112 III, 1892| Hallgatom, nézegetem.~- Ni ni, de ösmerõs nekem ez a darab!~
113 III, 1892| jegyezve az ülõhelyekre.~- Igaz ni! Melyik a Tisza Lajos gróf?~
114 III, 1892| a szituáció. Ehol döcög ni nyomatékos léptekkel Péchy
115 III, 1892| vonják vissza kérelmüket.~Ni, és ez az okos beszéd tetszik.
116 III, 1892| megjegyzéseket és a hahotát:~- Ni, ott megy az elgyengült
117 III, 1893| Elnéztük érdeklõdve. Ni, hát ezek a becsületes hangyák
118 III, 1893| a részletekre térsz át. Ni, milyen jól néznek ki a
119 III, 1895| gazdánkat mindenki szereti. De ni, itt is van!~Valóban künn
120 III, 1895| már, mint münk, mert ehol ni, hamarabb kezdesz kidõlni.~
121 III, 1895| se mondják, hogy ehol jön ni a nógrádi vagy a zólyomi
122 III, 1895| fogja a pénzét, ehol van ni. Éppen egymillió forint
123 III, 1895| egymásnak mutogatták:~- Ni, itt megy Tóth Pál, aki
124 III, 1895| csínyjeiben.~Ahol lép ki ni a kapujából nagytekintetû
125 III, 1895| nevetésemrõl, megfordult.~- Ej ni, hát itt vagy?~- Itt.~Felhõbe
126 III, 1895| sertései.~BERZEVICZY~Itt van ni!... elpazarolták az összes
127 III, 1896| kiütött a hiúság; itt van ni, most már nekem kell irulnom-pirulnom
128 III, 1815| a látogatásokat. Itt van ni, üssük föl valamelyik lapon.
129 III, 1815| kezét az úrfinak:~- Nini ni, maga az a híres vasgyúró?~
130 III, 1815| candidat de deputat...«~Itt van ni! Már megint kiesett egy
131 III, 1896| ide, Krokács bácsi. Így ni. És most beszéljen nekem
132 III, 1896| ahol akarok. Ahol szalad ni, a középkorban VIII. Henriknél.
133 III, 1896| kedves látványossággal.~- Ni az a fránya Hentaller! Hát
|