Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| vagy éppen nem-zamatos nóta hangzik ki a korcsmákból; magyarul
2 I, 1873| járod, míg távolról füledig hangzik »Ez az utca végig sáros«
3 I, 1874| A túlzás, bármily szépen hangzik is, mindig helytelen és
4 I, 1874| puskaropogása pedig csak akkor hangzik, mikor vadászat van.~De
5 I, 1875| nagyságos úr! - mily gyönyörûen hangzik ez nemde, magyarom! Mily
6 I, 1877| t.i. mindenünnen tót beszéd hangzik feléje. Megdöbbenve dörzsöli
7 I, 1877| eltakarja~A szörny valót: hangzik a haldoklók jajja.~Bajtárs
8 I, 1877| szóról szóra fordítva így hangzik:~»Kevély a szeretőm, pedig~
9 I, 1877| szerkesztõséghez van intézve s így hangzik:~Tisztelt szerkesztõ úr!~
10 I, 1877| ír e tárgyban, mely így hangzik:~»Itt ugyancsak a pecsovicsok
11 I, 1878| küldi, s szórul szóra így hangzik:~Verhovay fel van mentve.~
12 I, 1879| szájából.29~Ezen távirat így hangzik:~Alulírottak becsületszavunkra
13 I, 1879| amire számít.~És azért hangzik olyan rosszul Szegeden,
14 I, 1879| tányérok csendes csörömpölése hangzik lazán... elveszõleg.~Az
15 I, 1879| elmosódnak...~Csak itt-ott hangzik ki egy-egy ilyen töredék:~-
16 I, 1879| ban. - E kis költemény így hangzik:~Feljött már a holdvilág,~
17 I, 1879| mögöttünk. Magyar prédikáció hangzik a zsinagógában Vörösmartytól
18 I, 1879| kellett, ami sallangosan hangzik. Kellett neki az Aranybulla,
19 I, 1879| fõvárosa, »Bismarck éljen!« hangzik föl mindenfelé, s a rokonszenv
20 I, 1879| szerkesztõségének szól, s így hangzik:~Makó, jún. 30.~Tekintetes
21 I, 1879| is szerzett. A levél így hangzik:~Uraim! Önök különös kosztosai
22 I, 1879| ma közöljük.~E levél így hangzik:~Nagyrabecsült Uram!~Halálom
23 I, 1880| egyszerre gúnyos röhögés hangzik föl elõtted és leránt a
24 I, 1880| Zichy-Asbóth ügy epilógja hangzik el ezzel, a függöny legördült
25 I, 1880| Dante selyemlágy nyelve hangzik Szegeden, hol a levegõ »
26 I, 1880| számozott piloták beverése, s hangzik rekedt torokból a legújabb
27 I, 1880| élet.~Országszerte évek óta hangzik a panasz a törvényhozás,
28 I, 1880| éktelen lármában csak ritkán hangzik föl érthetõleg egy-két szó: »
29 I, 1880| elõadás közben harsogón hangzik föl a karzaton vagy a földszinten,
30 I, 1880| kellett, ami sallangosan hangzik, kellett neki az Aranybulla
31 II, 1917| vékony hangja.~- Halló! - hangzik a Blaháné szállásáról még
32 II, 1881| elleni vétség? Ez éppen úgy hangzik, mint: Blaháné és a gixer!~
33 II, 1882| képviselõ mai története úgy hangzik, mintha száz évvel ezelõtt
34 II, 1882| füttye, mely két oldalról is hangzik, összecsavarja szíveiket,
35 II, 1882| se szellemet. Kevélyen hangzik ugyan, hogy »tanulj tinó,
36 II, 1882| kornyikálás s éppen úgy hangzik, mint mikor a béresek a
37 II, 1882| valahonnan a vidékrõl hozott.~Hangzik pedig ez az adoma ekképpen.~
38 II, 1883| pohár, hadd koccintsunk - hangzik innen-onnan, s miután az
39 II, 1883| vizitkártyát ad át neki, mely így hangzik:~»Kedves barátom!~Becses
40 II, 1883| feretisz.~Hû fordításban ez így hangzik:~(El ne felejts füreszteni
41 II, 1883| Fütyülje hát el... hogy hangzik!~A mamelukok örvendezve
42 II, 1883| jelezni, hogy csupa »nem« hangzik, mert »nem« csak egy volt,
43 II, 1883| teremben, majd a folyosókon hangzik a lábak robogása, tódulnak
44 II, 1883| védõk serényen.~- Senki! - hangzik a síri csendben.~A levél
45 II, 1883| jellemek ma már, s habár nem hangzik fel életükben milliók tapsa
46 II, 1883| beszédét Irányi Dániel, s újra hangzik a jobboldalról az elõbbi
47 II, 1883| még a mennyekben, Sándor - hangzik Madarász József kenetes
48 II, 1884| pezsgés... Néha harsogó kacaj hangzik fel. (Valakinek a pagátját
49 II, 1884| mert hiszen itt gyakran hangzik fel:~- Segít a XX-as!~A
50 II, 1884| dörömbölés, vihogás, sikoltás hangzik mindenünnen. A legényeknek
51 II, 1884| reszkettetõ diadalordítás hangzik alulról.~A legyõzöttek rendetlen
52 II, 1884| sztenografikus jegyzetek szerint így hangzik:~»Kedves barátim! Fickók!~
53 II, 1883| SZOLNOKAI~[febr. 16.]~- Mehet! - hangzik fel képzeletben a mozdonyvezetõ
54 II, 1883| javaslatot?~- Nem, nem, nem! - hangzik a mennydörgõ kiáltás s egypár
55 II, 1883| Kisebbség, kisebbség - hangzik a baloldalról.~Polónyi izgatottan
56 II, 1883| megbotránkozás, mely széltiben hangzik a ceglédi eset miatt, hasonlít
57 II, 1883| levelet írt Széllnek, mely így hangzik:~»Ezennel konstatálom, hogy
58 II, 1883| parlamenti neve, egyszerre hangzik:~- Grünwald Béla.~Grünwald
59 II, 1883| Megtartottad már a beszámolódat? - hangzik egy fülkében a Baranyi hangja
60 II, 1883| dorgáló hangon, mely éppen úgy hangzik, mint mikor kukoricát morzsolnak.~-
61 II, 1883| megnövekedik. Ez a helyeslés úgy hangzik, mint forró nyári délben
62 II, 1884| nem hagy a politikával - hangzik ismét egy másik oldalról. -
63 II, 1884| Tisza-kormány, ha most bele nem hangzik e nagyfontosságú leleplezésekbe
64 II, 1884| hatott. Taps és derültség hangzik innen, onnan.~Melegség árad
65 II, 1885| simán megy, s lelkes »éljen« hangzik fel, mikor az elnök bevégzi
66 II, 1885| csak szárnyak csattogása hangzik fel a teremben. Minden szem
67 II, 1885| érkezett, mely szóról szóra így hangzik:~»Kérem a fejet! Horváth
68 II, 1885| s ez olyan kísértetiesen hangzik, hogy minduntalan hátranéznek
69 II, 1885| vízvezetéket!« e tréfás felkiáltás hangzik a folyosókon a kijövõktõl,
70 II, 1885| igen, menjünk a büfébe - hangzik a folyosón.~- De hátha valami
71 III, 1886| Deák-párti idõkbõl való, így hangzik: »Holnapután fontos kérdésrõl
72 III, 1886| a teremben.~- Halljuk - hangzik minden oldalról. Valóban
73 III, 1886| és elmélyedõ. Csak ritkán hangzik egy-egy »helyes«.~Közel
74 III, 1886| ellenzéknek egy-egy felkiáltása hangzik közbe: »Szörnyûség!« Majd
75 III, 1886| amely ilyen értelemben hangzik.~- Halljuk, halljuk! - zsibongnak
76 III, 1886| elvész a szöveg.~- Mondta! - hangzik jobbról. - Hallottuk.~-
77 III, 1886| Fabiny Teofil.~Élénk éljenzés hangzik fel. A luthoránusok arca
78 III, 1886| közönség körébõl« rovatban így hangzik:~T. szerk. úr!~A szám nélküli
79 III, 1886| visszatetszés ellene, s hangzik folyton az »eláll, eláll«,
80 III, 1887| varázsigét mondta el, mely így hangzik:~»A régebbi költségvetéseket
81 III, 1887| meg a zsebében, s élesen hangzik a süketítõ zúgáson át:~-
82 III, 1887| a szörnyû hadüzenet úgy hangzik mindig a klub nagytermében,
83 III, 1887| költemény! Nemde furcsán hangzik egy kicsit? Képzeljék el
84 III, 1887| ALMANACH-HOZ]~Almanach!~Úgy hangzik, mintha a dédapját szólítaná
85 III, 1887| vele az elnököt is. Ez így hangzik:~»A képviselõ olyan, mint
86 III, 1887| családban váratlanul gyereksírás hangzik föl. Nagy az öröm, édes
87 III, 1888| valóságnak, de mégis furcsán hangzik egy kicsit. Hogyan? Kollégáinak?
88 III, 1888| üzletvilágban legalábbis hangzik úgy, mint a politikában
89 III, 1888| ébredezõ gyerekek sivítása hangzik ki mindenfelõl... zúg, mormog,
90 III, 1888| igazság is. Eddigelé így hangzik a közmondás. S többnyire
91 III, 1888| január 16-i számából) így hangzik szóról szóra:~»Az ellenzékrõl
92 III, 1888| a dunai szögletszobából hangzik ki néha mogorván:~- Vigyázz,
93 III, 1888| élet-pezsgés. Itt-ott harsogó kacaj hangzik fel. (Elfogták valakinek
94 III, 1888| kanárihoz.~- Halljuk, halljuk! - hangzik fel, s Andrássy megrengeti
95 III, 1888| napja felé már türelmetlenül hangzik minden szónoknál a »Szavazzunk,
96 III, 1888| Mindenki rohan be, hol élesen hangzik: »Helyre, helyre!«~Egy pillanat
97 III, 1888| kormánypárti.~- Éppen úgy hangzik az õ szájában, mintha egy
98 III, 1889| összeverekedtek.~- Piff, paff! - hangzik élénken. - Rúgd meg! Rúgd
99 III, 1889| diadalaitok; száz fütty hangzik, vérfagyasztó hidegség ül
100 III, 1889| az ajtó felé. »Öt perc!« hangzik viharosan. Kusza kiáltások
101 III, 1889| van írva.~- Szavazzunk! - Hangzik fel újra.~Némelyek odasietnek
102 III, 1889| Háromnegyed kettõre! - hangzik minden oldalról harsányan. -
103 III, 1889| Horváth után Tisza áll fel. Hangzik a Hoch, de már elnyomja
104 III, 1889| igények formálódnak, ha innen hangzik.~Mind ez igényeknek megfelelt
105 III, 1890| szobát.~- Krsz... pszt... - hangzik a folyosók minden zugából.
106 III, 1890| tetszés.~- Rendre! Rendre! - hangzik egyre fenyegetõbben eminnen.~
107 III, 1890| ezer jó és hóbortos tanács hangzik e tárgyban a füstös folyosókon
108 III, 1890| kultusz-büdzse!~- Holnap! - hangzik a felkiáltás.~- Ma! - dörög
109 III, 1891| különösen, csodálatosan hangzik a szájatokból: Hurráh Apponyi!
110 III, 1891| kopog, szakasztottan úgy hangzik, mintha nagy, mérföldes
111 III, 1891| szép leányának esküvõjérõl hangzik. Emiatt ugyanis holnap nem
112 III, 1891| tehetem meg!~- Nem lehet - hangzik derültség közt a kegyetlen
113 III, 1892| KÁLMÁN ÉS AZ INTERJÚ~Sokszor hangzik klubokban, kávéházakban
114 III, 1892| bízik!)~Csak olykor-olykor hangzik egy-egy kötekedõ megjegyzés
115 III, 1893| János is. S minden szó úgy hangzik errõl a meggyûlölt témáról,
116 III, 1894| E jegyzék következõleg hangzik:~Hipnotizõr: Menjen ön a
117 III, 1894| hozva. Kipp-kopp, kipp-kopp, hangzik a talpa alatt. A két elnökhöz
118 III, 1895| babonázni.~Egypár kiosztás - és hangzik a fütty, a köteleket kihajítják
119 III, 1895| föl. A baloldalról nevetés hangzik, de az éljenektõl elnyomva,
120 III, 1895| A kimaradt kikezdés így hangzik: ~»Az aradi, ónodi országgyûléseken
121 III, 1895| et sangvinem talán el sem hangzik ott ez esetre.«~Nagy kár,
122 III, 1895| s az utolsó cikkelye így hangzik:~- Ne locs-fecs!~Dániel
123 III, 1895| valamelyik névnél halk éljenzés hangzik, olykor meg egy másik névnél
124 III, 1895| Bécs!« Az S-nél »Sadova« hangzik, a K-nál »Königgräz«, az
125 III, 1815| hozzám írt levele például így hangzik:~Kedves Elnököm!~Holnapután
126 III, 1896| ide-oda.~- Ki vele! Ki vele! - hangzik üvöltõ hangon száz torokból.~
127 III, 1896| harmadszori olvasásban?~- Igen! - hangzik jobbfelõl.~- Nem! - szól
128 III, 1896| Silentium! Csönd! Pszt! - hangzik magyarul, diákul és volapükül,
129 III, 1896| tapogatózva.~- Nono... - hangzik a mélyértelmû felelet.~-
130 III, 1896| helyesel, de ez olyanformán hangzik, mint amikor az elégületlen
131 III, 1896| lelkesedésnek.~- Éljen Kossuth! - hangzik hirtelen.~És Kossuth Ferenc
132 III, 1896| terembõl pedig zúgó éljenzés hangzik ki.~- Mi történt? - kérdezi
133 III, 1896| vagy Bánffy?~- Nem úgy van (hangzik a másik mondás). Az a kérdés,
|