047-achil | achos-agnos | agoni-akasz | akbar-aldoz | aldsi-allas | allat-ambit | ambra-apaly | apamr-arcke | arcki-asszo | astak-atrag | atrak-bachh | bachr-banas | banat-bator | batos-befog | befoj-belat | belbe-belev | belez-berle | berli-betui | betuj-biras | bird-bodit | bodog-bomla | bomol-botra | bottl-bulld | bulle-cedul | ceger-cimeu | cimev-csala | csald-csend | csene-csipo | csipt-csorn | csoro-darut | darva-desbo | desce-diplo | direk-doggr | dogma-dumas | dumba-egyen | egyer-elad | elada-elege | elegi-elfel | elfer-elint | eliot-ellen | ellep-eloal | eloba-elosz | elot-elszi | elszo-elves | elvet-emlek | emlit-erdek | erdel-erosz | erot-estel | esten-exklu | exkom-falum | falun-fejbo | fejcs-feled | feleg-felka | felke-felso | felsu-fenye | fenyf-fiata | fiath-fol-f | folad-folhu | folib-folsz | folta-fogha | foghe-fomar | fomel-fotte | fotul-fustj | fustk-galop | galsi-gepev | gepez-gomol | gomor-gukke | gulab-gyere | gyerg-gyule | gyulo-hadna | hadne-halan | halar-hangu | hangv-hason | hasra-hazae | hazaf-helfy | helik-hiany | hibad-hiva | hival-homlo | homog-hozza | hrads-ideal | idebe-igazs | igazt-imren | imrus-inter | intes-iroda | irode-ittun | itzka-jatsz | javab-jelol | jelsz-jolob | jolte-kafta | kagal-kapac | kapad-karom | karon-kazus | kczet-kemen | kemia-kerde | kerdh-kerul | kerve-kezec | kezei-kicsi | kicso-kigoz | kigun-kikot | kikov-kinye | kinyi-kiseb | kiseg-kitor | kitol-klikk | klima-konny | konto-kotel | koten-kozhe | kozhi-kolle | kolli-kontu | konty-koro | korod-kraus | kraut-kuzdu | kufar-laban | labas-lanyo | lanys-leany | leaot-legen | leger-legur | legut-lelep | lelet-lepot | lepsi-levak | levan-lobog | locan-luthe | lutho-magya | magyi-marak | maram-mecse | mecsf-megbo | megbu-meger | meges-megha | meghe-megke | megki-megne | megno-megro | megru-megta | megte-megvi | megvo-melys | melyt-merse | mersz-mimi | mimia-modus | mog-mozdi | mozdo-munka | munye-nagyh | nagyi-nebb | neces-nemze | nendt-nevte | nevu-nyaka | nyakb-nyolc | nyoma-odabb | odabi-oljon | oljuk-oromu | oromz-ossze | osszg-olcso | old-orato | oraut-ostor | ostro-pakko | pakkt-papja | papju-partc | partd-pazma | pazsi-perse | perso-piron | piros-pokok | pokol-pot- | pot-t-profe | profi-quadr | quali-raker | raket-reali | reals-rekri | rekru-reper | repes-riadu | riai-romok | romol-s-ek | s-nel-sasor | sasre-semmi | semro-sirat | sirbo-sorai | sorak-stude | studi-szaba | szabd-szalo | szalu-szatu | szaty-szeke | szekf-szemo | szemp-szere | szerf-szige | szigl-szitt | szitu-szovo | szofi-szopt | szora-szund | szunj-talal | talan-tanui | tanuj-tarok | tarol-teher | tehet-temre | tenac-termo | terne-themz | there-tivad | tiveb-torsn | torsr-torku | torla-tudak | tudal-tulko | tulla-ugyei | ugyek-uzlet | ugarj-uralk | uralm-uzsor | uztek-valas | valce-varak | varal-vedeg | vedek-vehem | vehet-versi | versn-vezer | vezes-vincz | vindi-vissz | vista-vonan | vonas-zarat | zarbe-zsamo | zsand-½
bold = Main text
Rész, Esztendo/Fejezet grey = Comment text
96979 II, 1882 | felett, édes öcsém. Justum et tenacem stb. Hát én bizony azt mondtam
96980 II, 1884 | bölcsességét s újságíróellenes tendenciáját.~Már tavaly bocsátott ki
96981 III, 1888 | megírta nagy demokratikus tendenciájú munkáját, mely az országban
96982 I, 1880 | együtt sokkal veszedelmesebb tendenciákat is ûznek. Nincs miért kímélnünk
96983 II, 1883 | általa képviselt elvekkel és tendenciákkal?~De azt elmondja talán valahol
96984 II, 1882 | zsenialitással, igyekezetükkel a tendenciát, mely elveiknek, programjuknak
96985 II, 1882 | a végrehajtás beszüntetendõ s a vizsgálat megindítandó,
96986 II, 1882 | függ, s mely minden esztendõben új, - mert illendõ dolog
96987 II, 1881 | Conticuere omnes intentique ora tenebant. Ilyen vörös beszédet még
96988 II, 1883 | beszélni:~»Hát kérem, arra ténferegtünk egy estefelé, én meg két
96989 I, 1877 | az »úri állapotot«, s oda ténfergett.~Egyszóval nem vétkes itt
96990 III, 1894 | mogyorófa pálcák.~Csak úgy teng-leng már a vármegye régi nagy
96991 I, 1875 | indult jobboldal aszkóros tengéletét, legalább egy időre.~Hja,
96992 I, 1873 | Csakhogy az az egy ujj beillik tengelynek.~Egyszóval nem szeretnék
96993 I, 1879 | viharosan, mint a háborgó tengerár, halkan, lágyan, mint a
96994 I, 1879 | fiatalabbak õt, ki a dicsõség tengerében nyakig úszott egykor, fölülhaladtuk
96995 II, 1881 | fölszaporodott terhek sima tengeréhez képest! Mint egykor Bánk
96996 I, 1880 | támadt s fölkorbácsolta a tengereket, keresztül süvített a földtekén,
96997 III, 1896 | remek beszédet a filozófia tengerének mélyébõl hozott színes kagylókkal
96998 II, 1883 | mégiscsak valami az, hogy már a tengerentúlról is van egy elõfizetõm! Csak
96999 II, 1883 | jachtját a nyilvánosság tengerére.~- Uraim! - mondá többek
97000 III, 1892 | volt bástyázva törzskari és tengerész-tisztekkel, az információkat azonban
97001 II, 1884 | elkezdhette beszédét a magyar tengerészetrõl.~Lukáts Gyula ugyanaz, aki
97002 III, 1888 | a többi: Oszkár herceg tengerésztiszt, Károly herceg, kit kék
97003 III, 1890 | nélkül száll alá a gyöngyös tengerfenékig. Oly egyszerû minden szava,
97004 II, 1881 | gyûjtött tüzelõje, a szalma, tengeri-csutka s több efféle. Ilyenkor
97005 III, 1886 | Azóta ez a kérdés is egyik tengerikígyója a delegációnak, de természetesen
97006 II, 1883 | kártékonynak az esõt, a másik a tengerire hasznosnak...~S így folyt
97007 II, 1883 | is. Szélcsendes idõ van. Tengerit morzsolnak. A nagy politikát
97008 III, 1815 | zsolozsma, harangzúgás, tengermorajlás, gyöngédség, érzés, még
97009 III, 1889 | triccs-traccsba ereszkedett; igazi tengermorgás volt, mint mikor a bálban
97010 III, 1896 | nincsen, csak a szokott tengermormogás, négyszáz emberi hangnak
97011 III, 1892 | szemekkel... A meggyilkolt tengernagy ez... A holt szemek egyenesen
97012 III, 1892 | Ferdinánd nápolyi király tengernagyáról, akit Nelson puszta gyanúból,
97013 I, 1880 | egész flotta tehetetlenül. Tengernagyok egymásra néznek, mutogatják
97014 I, 1880 | valóságos tengerré lett a »tengerrel álmodó« róna, mint ahogy
97015 I, 1879 | ütötte föl tanyáját a rideg tengerváros fölött.~De hogy mégse legyen
97016 III, 1888 | Ejnye, be szép asszony az a tengerzöld ruhájú.~- A zöldruhás? -
97017 I, 1874 | ország életét napról napra tengesse, s ezen okoskodásban annyira
97018 I, 1874 | megmozdulni, jól-rosszul tengeti életünket. Tisza - úgymond -
97019 II, 1884 | házmester kegyelemkenyerén tengette a Deák Ferenc utca 13. sz.
97020 II, 1882 | szegényekházában nyomorog, tengõdik. Hogy is hítták csak? Ezer
97021 I, 1874 | nyomorult községi pótlékkal tengõdnek, ilyen rendszabály egyenesen
97022 III, 1890 | ha ereje meg-meglankadt. Tengõdött s várta a szebb napokat
97023 I, 1880 | Amerikát, ha szegényesen tengõdve kell is utaznia. De énistenem!
97024 III, 1886 | mert egy idõ óta mindenütt tengvén az ipar és kereskedelem,
97025 I, 1879 | úton és módon könnyebbíteni fogja megegyezésünket.~Ne
97026 II, 1883 | Ez már logika, nem a tennapi!~Az elsõ szónok különben
97027 III, 1815 | lenni; valamit neked is tenned kell a népért«. Hiszen belátom.
97028 II, 1883 | neki már nem maradt semmi tennivalója.~*~A folyosón a csángó ügy
97029 III, 1888 | embereknek nem akad semmi tennivalójuk.~Hát nem szép az, ha valaki
97030 III, 1892 | hivatalban és végezte a tennivalókat, ami fölött eléggé meg voltak
97031 I, 1874 | gyenge emberek, kik a sok tennivalótól azt sem tudván mit tegyenek,
97032 I, 1880 | inkább bass-buffó, mint tenor szerep. Kár, hogy Nagy Pistának
97033 II, 1881 | évben Budára jött, hol mint tenor-énekes is szerepelt.~Azontúl már
97034 I, 1878 | Népszínház sem bír valamirevalóbb tenor-énekesre szert tenni, mint Kápolnai,
97035 I, 1880 | az újonnan szerzõdtetett tenorista debütíroz. Serpolette-et
97036 I, 1879 | légyen.~Nagy Pista, a színház tenoristája egy oszlopnak dõl, onnan
97037 I, 1880 | társaságot gyûjt. Dallos tenoristát és Serli karmestert kérte
97038 III, 1887 | képviselõ úr az én cikkem tréfás tenorját komolyan venni s egyik kifejezésemet
97039 II, 1882 | se ám. Kemény Gábor lírai tenornak adja ki magát, de ehhez
97040 II, 1883 | majd hadd szolgáltassa a tens vármegye. Úgyis itt vannak
97041 I, 1880 | járjon aztán a szád, kivált a tensasszony elõtt, mert ha az asszony
97042 I, 1880 | ilyen parancsolatot kaptam a tensasszonytól. Tudja mit, Márton bácsi,
97043 II, 1885 | Ha meg nem sérteném a tensurat, valakit keresek itt ebben
97044 I, 1875 | száradt Ghiczy tollán a ténta, mellyel az elõbbi kölcsönt
97045 I, 1878 | fölhasználja a legparányibb téntafoltot, amibõl a nemtelen gyanúsítás
97046 III, 1896 | bácsi keresi, hogy kinek tentás az ujja. Páder Rezsõ, a
97047 I, 1879(29)| az nem viselte magán a »tény-konstatálás« jellegét. De a kormány
97048 I, 1879 | füstmacskákat eregetve, amint a tényálladék egy-egy új vallomás folytán
97049 II, 1883 | elõttünk ebben a megdöbbentõ tényben, midõn orvul elesik e fényes
97050 I, 1877 | fejét, mi származhatik ezen tényből Európa jövendő átalakítására?~
97051 II, 1882 | miért maradt a pártban még e tényé válás után évekig.~Lukács
97052 I, 1879 | nem kölcsönöz a kormány tényeinek, akár túlnyomó, akár tíz-hússzal
97053 I, 1879 | tevékenységére és mûködése tényeire kellene utalnia.~De fájdalom
97054 I, 1880 | nép azt hitte, hogy ilyen tényeivel befolyást gyakorol a világ,
97055 I, 1880 | nyilvánult a fölháborodás tényekben, de valahányszor a mágnás-kaszinó
97056 I, 1879 | szerint nincs mód a befejezett tényeken változtatni, de a Reichsrath
97057 III, 1894 | és meghíznak önmaguktól tényekké.~És Bródy élvez, boldog,
97058 I, 1875 | igen szerencsés és nemes tényének tart. Őfelsége ezen bátor
97059 II, 1882 | kinek nagy szerencse áll a tenyerében. Kastélyban fog lakni, ha
97060 III, 1894 | hát tudnál-e te a saját tenyeredrõl egy felolvasást tartani?«
97061 III, 1896 | cirógatás közben eljutott a tenyeréig és benne felejtett vagy
97062 I, 1880 | gyönyörködnek egymásban. Tenyereiken, melyekkel átfogják imádottjaik
97063 II, 1883 | bennfentes. Össze kellene csapnom tenyereimet, hogy csoda esett: megszólalt
97064 III, 1892 | sót nyalnak a miniszterek tenyereirõl; Károlyi Gábor gróf még
97065 II, 1883 | arcát pironkodva eltakarta a tenyereivel.~A Ház még csak két fontosabb
97066 II, 1885 | passzus felolvasásakor arcomat tenyerembe rejtettem volna, mert egyáltalán
97067 I, 1879 | kezes bárányok lettek, kik a tenyérrõl nyalják le a sót, s Byron
97068 III, 1887 | után, úgy rohan õ is utána tenyérütegeivel - de többször õ kezdi s
97069 I, 1878 | csináltatott az ‘urad’, abban tenyészel: rám pedig a szabad nap
97070 II, 1882 | elöli a hasznosabb növény tenyészetét, addig a ponyvanyomtatványok
97071 I, 1880 | hint el, kikelt és dúsan tenyészett benne.~Szegény Joó piktor -
97072 II, 1885 | amennyiben a kiállítás tenyészkiállítás: e szerencsétlen eunuchoknak
97073 II, 1882 | gazdasági instrukció, igavonó és tenyészmarha apadására, a pénzintézeteknél
97074 II, 1885 | Beöthy Aldzsi. Künn volt a tenyészmarha-kiállítást megnézni, és lóvá tette
97075 II, 1884 | alkalmával mindenféle kombinációk tenyésztek arra nézve, hogy hol legyen
97076 III, 1890 | pénteki nap lévén) a halak tenyésztését szorgalmazza. Kaas Ivor (
97077 II, 1881 | Hja, azt itt ménesszámra tenyésztik vadon. Aztán ha muzsikálni
97078 I, 1875 | hivatalos alakban kifejezett tényévé az erkölcsi elismerést.
97079 III, 1815 | ostromolták meg az akkori tényezõfaktorokat, szóval, írásban, hízelgéssel,
97080 II, 1885 | mely közel hozta a közélet tényezõit a közönség szeméhez, már
97081 I, 1874 | eme nagy jelentékenységű tényezőjének előmozdítására törekednénk.~
97082 I, 1874 | fõherceget mondják elmozdító tényezõjéül. Tudva van ugyanis, hogy
97083 II, 1881 | foglalkoznak, mely õket tényezõkké emelte az államban. És az
97084 I, 1880 | minden apró részlet nagy tényezõnek járul.~Dáni Ferenc érti
97085 I, 1878 | rugó a fajkülönbség kezd tényezõül fellépni - s hol szégyen
97086 I, 1880 | ténye. (Hogy érti õ ezt a tényfölvésetést?) Mikoron pedig fölépül
97087 I, 1878 | általános meglepetést szült ténykedés okául, mely sokban hasonlít
97088 III, 1887 | hogy ez a miniszter utolsó ténykedése volt.~De amilyen gonosz
97089 I, 1879 | annyi azonban bizonyos, s tényként konstatálható, hogy Szeged
97090 II, 1882 | már békét kötött vele.~E ténykörülmény igen elkedvetleníti a testület
97091 III, 1888 | lapunkban, mindaddig, míg a ténykörülmények mibenlétérõl megbízható
97092 I, 1878 | zárattathatik ki a lehetõsége azon ténykörülménynek sem, hogy egy ellenkezõ
97093 III, 1888 | beszerzését eszközölhetném a ténykörülményre nézve, egy tekintetben nyilatkoz
97094 III, 1896 | saját szava) megmaradnak ténylegeseknek. - Lelki emócióra elég neki
97095 III, 1894 | pap is összeadhassa és e tényrõl huszonnégy óra alatt jegyzõkönyvet
97096 III, 1887 | ÜLÉS [febr. 23.]~Ma Fabiny Teofilt sanyargatták a Ház ellenzéki
97097 II, 1883 | van még létel, mondja a teológia és igaza van. Kezdõdik a
97098 I, 1880 | végezte s itt is, úgy mint a teológián, mindig szorgalmas volt,
97099 II, 1882 | hajlamokat. Egy napon otthagyta a teológiát, s fölcsapott Molnárhoz
97100 II, 1885 | s azután az evangelikus teológusok szokása szerint kiment a
97101 III, 1889 | mellett végzi a Tiszáét is, in teoria, a belügyeket és a miniszterelnöki
97102 III, 1894 | torzfigurákká csavarta át teóriáikat, logikájukat, de ilyen monumentális
97103 II, 1884 | elõhozta a maga közigazgatási teoriáit, csillogtatva újra az õ
97104 II, 1882 | A játszva való oktatás teoriája szerint játszva adóztatja
97105 I, 1878 | színvegyítéshez, s az árnyéklatok teoriájához, hogy az õ tolla alatt,
97106 I, 1879 | a megboldogult Horn Ede teóriájának, mely szerint: »ha egy ágyút
97107 I, 1880 | mételyezve Giskra »trinkgeldes« teóriájával, mely szerint a közügyekkel
97108 II, 1885 | támogatták, a csillogni vágyók teóriákon köszörülték eszüket, az
97109 II, 1883 | ezzel mint aki valami nagy teoriát fejtett ki, a világon a
97110 II, 1891 | állítom föl azt a merész teóriát, hogy két édes szerelem
97111 II, 1885 | pártolták), de oldalvást mégis tépázták és csipkedték a kormányt,
97112 II, 1885 | arcaikat, pedig a »cher Pistát« tépázza a polgári Herkules. Mindegy,
97113 II, 1882 | ezek a különbözõ népfajok. Tépd ki most már az egyik szirmot,
97114 III, 1893 | Thaly és Hoitsy erõsen tépdeli. Ernuszt Kelemen éljeneket
97115 III, 1893 | marmancsvirág fehér levélkéit tépdelni: Szívbõl? Színbõl? Egy kicsit?
97116 II, 1883 | Batthyány Elemér dühösen tépdelte a rózsáját a gomblyukában...
97117 III, 1892 | volt a Háznak dolga ma is. Tépdelték, szaggatták; a szólók nagy
97118 III, 1886 | megszabadult volna homályos bénító tépelõdéseitõl, egy rosszabb korban határozottabb
97119 III, 1896 | álmatlan éjjelein hamleti tépelõdésekben keresi a megoldást, s minden
97120 III, 1892 | tudtam aludni e fölötti tépelõdésemben, míg végre másnap az utolsó
97121 III, 1893 | igazságra nézve; igenis olvastuk tépelõdését, hogy bölcs elhatározását
97122 III, 1889 | szülés elõtt. Látni rajta a tépelõdést, hogy mintegy a gombjain
97123 I, 1877 | letenné a pápaszemet s így tépelõdnék:~»Nincs tökéletes tudomány
97124 I, 1879 | ajakkal és borús homlokkal tépelõdött éjt-napot eggyé téve, hogyan
97125 III, 1886 | írnom... már a huszadikat tépem el. Nem jó... sehogy se
97126 II, 1882 | nyakon csípi s a földre teperi.~A harmadik felvonásban
97127 III, 1892 | fogást. Szilágyi le akarja teperni ellenfeleit, kifárasztani,
97128 III, 1894 | új oldalról, új érvekkel teperte le az ellenfelek argumentumait.~
97129 III, 1886 | megpirított, összekunkorodott tepertõk!~Gyöngéden néztem, hosszan
97130 III, 1896(82)| akkora kicsi földet, mint egy tepertyű. Ezért híjják skvarkának
97131 III, 1889 | túrós csusza haván pirosló tepertyûk nevetve megszólítanak. A
97132 III, 1896(82)| A skvarka tepertyűt jelent tótul, tehát akkora
97133 I, 1880 | Miklósnak pedig egy font tépés - a párbaj-sebeire.~Ezt
97134 I, 1877 | honleányok ezentúl is a tépést a »török testvéreknek«.~
97135 III, 1895 | megtorlásnál, és hogy zászló nem tépetvén le sehonnan, vissza se állítható. (
97136 I, 1877 | szomorú ok van azonkívül is.~Tépje szét Abdul Hamid ezt a gyenge
97137 I, 1877 | elfelejtettek tolmácsolni:~»Tépjék ki szívünket és tétessenek
97138 II, 1884 | Miklós egy gonosztevõ.~...Tépjétek össze, urak, a történelmet!
97139 III, 1890 | fenyegetéssel, hogy darabokban tépjük össze azt a bizonyos fátyolt...~
97140 II, 1881 | szidnak bennünket, marnak, tépnek bennünket, az államot, -
97141 III, 1894 | minden készen volt, még a tepsi is, ahova a lecsöpögõ zsírt
97142 III, 1896 | helyére; jegyzõkönyveket nem téptek össze, hogy a választást
97143 II, 1882 | rastatti csészét!~- Mit téptél szét, öreg? - kérdé szorongva
97144 I, 1874 | Ghyczy Kálmán pénzügyminiszter rendelkezése a legfigyelemreméltóbb
97145 III, 1888 | lesz-e háború?« »Vissza nem tér-e már Széchenyi Pál?« Mindenki
97146 III, 1894 | egy paradicsomi fáról.~- Terád hosszú, nagyon hosszú élet
97147 III, 1895 | palotába, melynek van szép terasza, pompás gobelinjei, van
97148 II, 1883 | minden percben kiszaladt a teraszra.~Végre feltûnt a négyes
97149 I, 1880 | íme, kifogytam már idõbõl, térbõl, Komjáthyt nagy terjedelménél
97150 I, 1873 | a »kalábriászt«, mikor »tercbélára« bukott, aztán nagyot hajlongva
97151 I, 1880 | PÁLFY~Izgatnak a blattok, a tercek, a »léz«-ek,~Mély belátásom
97152 II, 1885 | közben a szekundákat és terciákat.~Nyelve:~Hangja:~Kompozíció:~
97153 I, 1880 | használni: »Ilonka - vagy a Tercsike - nappali arca«, »Szegednek
97154 I, 1878 | éves korában.~Ne búsuljunk Tercsim! Hiszen találkozunk!~(A
97155 III, 1895 | becsukorítva idõnként a Wastl térdei között.~Nem nagy dolog az
97156 III, 1888 | megkapja, nyakától egész a térdéig telirakhatja magát különféle
97157 III, 1886 | ringatott téged az én anyám térdein. Kõ van a szíved helyén,
97158 I, 1878 | könny forrása kiapad, mire a térdek az utolsónál megrogynak,
97159 II, 1883 | Nini, nini, ott valaki a térdekalácsával olvas«.~A szélsõbalon még
97160 II, 1883 | vele feleselni.~Rá akart térdelni a tudományával egészen,
97161 III, 1890 | csoport más-más szentet térdelve körül.~Egy osztrák államférfi,
97162 I, 1878 | belevágódik egyszer-kétszer a térdem, hanem azért a világért
97163 II, 1884 | született.~- No, hát gyere ide a térdemre, te kis mamlasz. Majd elmondom.
97164 I, 1879 | kívánok Sheridan lenni, ki térdenállva kért bocsánatot a parlamenttõl,
97165 I, 1879 | mégiscsak szép maradt, s istenek térdepeltek lábainál.~Ostoba ember volna
97166 I, 1879 | néma, búbánatos hódolattal térdet hajtanak a valódi nagyság,
97167 II, 1884 | városa. Aztán az is csak térdkép lesz. (Legalább már egy
97168 I, 1879 | bolond volt. Ott van a »térdszalag rendje«. Ha a kis köpcös
97169 III, 1888 | ánglius, megküldi neki a térdszalagot. Megbátorodik akkor Milan
97170 III, 1888 | rendet, aminõ az angol »térdszalagrend« vagy az orosz Nevszki,
97171 III, 1886 | Mi jó van abban, hogy a térdük szabadon van?~- Hja uram,
97172 III, 1894 | becézgessék, simogassák, néha a térdükre vegyék. Szilágyinak ellenben
97173 III, 1886 | vagyunk és ha egyszer a térdünket odaütjük valami kõhöz és
97174 III, 1890 | túloldalról még folyton dagad, terebélyesedik a tetszés.~- Rendre!
97175 II, 1882 | nagyságának a következménye. Minél terebélyesebb a fa, annál feketébb az
97176 III, 1889 | csecsemõkorát, nõ, tüzesedik, terebélyessé válik, hogy ismét elaggottan
97177 III, 1888 | viták dühöngtek roppant terebélyességben.~A Ház ma megnépesült egészen,
97178 I, 1875 | Gyula rögtön Bécsbe utazott Terebesrõl), de semmiesetre sem háborúra
97179 III, 1896 | teremben, a többi voks künn tereferél és pletykázik a folyosón,
97180 III, 1888 | nesze suhog, s háta mögött tereferélnek, de õt soha senki meg nem
97181 III, 1893 | egy láthatatlan kardnak téreget ki.~Neki is elõadtam Kristóf
97182 III, 1896 | ellenkezik s aztán szélesen teregeti ki a maga tarka argumentumait,
97183 I, 1879 | elboríthatni utcáinkat és tereinket, s úgy tönkretenni százados
97184 II, 1883 | telkekben, szabadon hagyott terekben kifejezett vérmes reményektõl, (
97185 III, 1886 | ahhoz regulázza magát. A tereken nagy embertömeg jön össze
97186 II, 1883 | Kristófnál a fiatal Cziráky terel egy csomó fiatal urat maga
97187 I, 1879 | biztos szigorúbb széke elé terelje és ezért külön kifejezéseket
97188 II, 1883 | öngyilkosság eshetõsége felé terelték a közhiedelmet. De. ez éppen
97189 I, 1879 | vagy a hosszas peres útra tereltessék. S íme, midõn megakad a
97190 III, 1895 | önkéntelenül a Bánffy álláspontjára tereltetve belátták, hogy »ennyi az
97191 III, 1893 | fûben. Lesz-e az idén bor? Terem-e sok könyv? Egy gallyon kakukkot
97192 III, 1891 | jegyzõk, a gyorsírók, még a terem-tisztek is kacagtak, kacagott a
97193 III, 1896 | a miniszter után egész a teremajtóig, aztán künn a korridoron
97194 II, 1885 | pillanat alatt betódulnak a teremajtókon, és halotti csend terül
97195 II, 1885 | terembõl a folyosókra, a terembeliek pedig azon sopánkodnak,
97196 III, 1888 | meg.~Végre hat óra táján terembõl-terembe, asztaltól-asztalhoz fut
97197 III, 1888 | gróffal együtt felszalad a teremboltozatra, s ott a levegõben himbálóznak,
97198 II, 1883 | Ugye, hogy õk ketten csak teremdekoráció?~»Slavna sedriá«-nak mondom
97199 III, 1886 | megfestett, kétszáz év óta már teremhetett annyi búza, amibõl kitelnék
97200 II, 1883 | folyosó méltóságteljes, mi a teremhez csatlakozunk.~Hát hogy is
97201 III, 1896 | hogy elnyeli, mielõtt még a teremig ér. Pedig még csak odabenn
97202 II, 1885 | hogy a kezébe nyomják a teremkulcsokat...~- Mi az ördögnek?~- Hogy
97203 II, 1885 | következõ szónok alatt »teremmé«, s a Vámos volt hallgatói
97204 II, 1885 | akármennyivel ér is többet a teremnél - tudom, el nem cserélné
97205 II, 1882 | mindenáron a rögökben kell teremniök a virágoknak?~Hányszor hangzott
97206 III, 1893 | mire átmelegedve int a teremõrnek egy pohár vízért.~Egy öreg
97207 II, 1885 | val) s ott játszik a többi teremõrökkel durákot. Hát bizony a nagyságos
97208 II, 1883 | hol az új kijövõktöl, hol teremõröktõl:~- Ki beszél? - Zay.~Egy
97209 II, 1883 | Cziráky figyelmeztetve a teremõrt; hogy »cúg« van valahol.~
97210 III, 1889 | jegyzõsége alatt.~Irányi beszéde teremrázó éljent csiholt ki az ellenzéki
97211 II, 1885 | nyakra-fõre hordatja a vizet a teremszolgákkal.~Amint morfondírozva ülök
97212 III, 1888 | dolgom volt megtudakolni a teremszolgáktól:~- Merre van a Csatár képviselõ
97213 II, 1883 | Mikor az elnök odaszólt a teremszolgának, vezesse be Szokolay Laura
97214 III, 1888 | státusférfiú beszél?~Kérdem a teremszolgától:~- Mi történik odabent?
97215 II, 1882 | a bizony baj lesz, mert:~Teremt-e Isten több magyart,~Míg
97216 II, 1882 | mûvészek, kik tíz forintot teremtenének addig az ipar terén, míg
97217 I, 1874 | szépen, a haladás útján, s teremtenénk oly állapotokat, melyek
97218 III, 1892 | szedni, hogy abba a kívánatos teremtésbe bele ne harapjon. A testében,
97219 II, 1882 | felülmulják a tökélyt. Mert a teremtésben se ember, se állat, sem
97220 II, 1882 | meg, urak, hogy az egész teremtésbõl csak a köröm van kifundálva
97221 III, 1892 | konzervatív alakját a világ teremtéséhez, amint az fölkiált: »Vigyázz,
97222 II, 1885 | mintha valami különös isten teremtései volnának - mint Thaly mondá.~
97223 III, 1886 | a világ legszeszélyesebb teremtéseit.~MIÉRT ROSSZ AZ »URAMBÁTYÁM«?~(
97224 I, 1878 | mamelukokból?~Ezekbõl a szegény teremtésekbõl, akiknek szenvedélye mindég
97225 II, 1881 | Láttuk és élveztük a pici teremtéseket; láttuk, amint a haragos
97226 II, 1882 | felügyel ezekre a gyöngéd teremtésekre, s aki megsiratja harmattal
97227 II, 1882 | szavunk van e nyomorult teremtésekrõl, kik azzal keresik kenyerüket,
97228 I, 1879 | disputálni, pedig õ a világ teremtésére nézve is módosítási javaslatokat
97229 II, 1882 | mert a bosnyák-magyarok teremtésétõl õneki is elmehetett már
97230 I, 1879 | nagyon kell sietni az új éra teremtésével, ha az ország bajait is
97231 I, 1879 | munkájából élt, s utánozta teremtési munkájában a természetet,
97232 II, 1882 | nõbõl bosszúálló kegyetlen teremtéssé változik. A kis Blaháné,
97233 II, 1891 | s még egy csomó költõi teremtéssel, amik mind rózsabokorban
97234 I, 1874 | hirdetményekből legyen tudomása, nem teremtetnek egy pillanat alatt. Míg
97235 I, 1879 | volna jó, ha Szeged gyorsan teremtetnék újjá. A hamaros munka nem
97236 I, 1877 | azok az emberek, akiket te teremtettél, fölöslegesek, tehát megölöm«,
97237 I, 1878 | maradnak, ha azokban össze nem teremtettézik az embernek az öregapját,
97238 III, 1890 | legsajátságosabb helyzeteket teremtheti meg. Tisza is tudja, mert
97239 II, 1883 | Két ilyen szakáll valóban teremthetne tán hitelt - »még« Szapáry
97240 I, 1880 | inge mandzsettájára is oda teremti a rímet.~De éles elméjének
97241 III, 1892 | mindjárt belekötött Gyöngyössy teremtisztbe, aki a horvátok közt szavazólapokat
97242 III, 1892 | elintézi Károlyi a baját a teremtiszttel nélküle is. Aminthogy úgy
97243 I, 1878 | költõi. A föld legnagyobb teremtményei magukénak vallják a legapróbbakat,
97244 I, 1880 | meg lehet elégedve az õ teremtményeinek hûséges ragaszkodásával,
97245 III, 1896 | abba vegyen be az eleven teremtményekbõl egy-egy párt a saját belátása
97246 III, 1893 | a címen, hogy kártékony teremtményeket pusztítanak. A macska az
97247 I, 1870 | szabadság és méltóság jótékony teremtõi, amint azt a kitûnõ bölcsész,
97248 I, 1878 | Kálmánnál, ki ha nem is teremtõje a mamelukoknak, de mindenesetre
97249 II, 1883 | annyi bizonyos. De nem a teremtõk, hanem a korrektorok közül
97250 I, 1874 | miniszterelnöknek, hogy elõbb teremtsünk pénzt, s akkor beszélhetünk
97251 II, 1882 | deficittel zárunk be ennél s teremtünk tizennégy csendes év alatt
97252 I, 1879 | csak hús és vér, közönséges teremtvény, kit elõbb meg kell érlelnie
97253 III, 1894 | meg is javította; benne teremvén a mogyorófa pálcák.~Csak
97254 II, 1881 | kilépett állásából - de az e téreni tevékenysége emiatt nem
97255 II, 1885 | síneket keresztül-kasul Terennén, Eger városon, Pétervásáron,
97256 III, 1895 | komponált interpellációjába Terény - akinek most már a Szivák
97257 I, 1877 | a párolgó vért a csaták teréről a lég miriád atomjai közé
97258 III, 1892 | vezérekkel!~A napirendre térés után már végre legalább
97259 I, 1877 | Nemcsak a Teréz-, de a Ferencvárosban is
97260 II, 1882 | azonban mégis a Csillag Terézé, ki a harmadik felvonás
97261 II, 1885 | Zsuzsannák és Brunszvik Terézek talán nem is szültek leánymaradékokat.~
97262 III, 1888 | Marczali Henriknek, ha a Mária Terézia-beli pozsonyi dietán már ott
97263 II, 1883 | asszonyság«-nak nevezi Mária Teréziát.~Bizony kitûnõ asszonyság
97264 I, 1880 | dacból semmi, ami pedig Terézt leginkább jellemzi.~Sőt,
97265 III, 1892 | Felnyögnek az arisztokrácia térfoglalása miatt. Ugyan, ugyan uraim!
97266 III, 1890 | hogy õket fogja segíteni a térfoglalásban a régiek rovására - s ezen
97267 II, 1882 | suprema lex? Az ám, az ángyuk térgye! Nem a salus reipublicae,
97268 I, 1878 | ugyan, hogy mi Ausztria terheinek egy részét átvegyük, de
97269 I, 1875 | miután nem bírjuk el mostani terheinket, vállaljunk magunkra még
97270 III, 1886 | meg. Megszabadult földi terheitõl.~A halál megállította a
97271 I, 1880 | ahol régi, elviselhetetlen terhekhez újakat és még elviselhetetlenebbeket
97272 III, 1895 | fárasztó kötelességekkel, terhekkel. Nem tréfa dolog ez ebben
97273 I, 1874 | rárótt állami és községi terhektõl.~Mindenekfelett »igazságot«!
97274 II, 1883 | három inas, akik részint terhelõleg, részint mentõleg vallottak
97275 I, 1879 | minden lehetõ vétséggel terheltek. Hogy lehetett engem ezen
97276 III, 1886 | meg, ha szabadulni sietek terhemtõl, s ideírom tárcának azt,
97277 I, 1875 | elvállalt nagyhatalmú szerep terhének«? vagyis: miután nem bírjuk
97278 II, 1883 | Odescalchy mind megfogadná, terhesebb lenne a válla, mint az ötezer
97279 I, 1879 | panaszos sóhajtást, amellyel terhesek, akkor elhalna ajkaikon
97280 I, 1874 | hogy abba többé vissza se térhessen.~Uraim, azt szeretik önök
97281 III, 1886 | a »t. Házból«, hogy nem térhetek ki hallgatással a dr. Halász
97282 III, 1896 | csodákban? De csakugyan nem térhetne-e vissza az a két számûzött?
97283 III, 1887 | képviselõ megszabadult »édes terhétõl«, s kezdetét vette az osztályokba
97284 III, 1890 | jutott idõm; még kevésbé térhettem át az elsõ vérre, mely az
97285 II, 1881 | lefelé sivalkodó, kacagó terhével, mint a fergeteg. És nincs
97286 I, 1874 | minden eseményéről adunk a térhez mért tájékoztatást. A »Mulattató«
97287 I, 1875 | lesz ismertetni. Ma ezt térhiány miatt nem tehetjük, s e
97288 I, 1880 | gondolkoznak sohasem.~Ha terhük nagyon nehéz, elesnek, nyögnek,
97289 I, 1879 | viszonyaink, és óriási pótadó terhünk, melyeket elsõsorba a vízvédelem
97290 II, 1883 | lajstromok, mindenki maga elé teríté, s lázasan jegyezgette az
97291 II, 1882 | fehérlenek a vizitkártyák, a terítékek gazdáinak nevével. Vannak
97292 III, 1891 | finomságával, kifogástalan terítéken nyújtotta át a javaslat
97293 II, 1882 | 36 forintot fizessünk egy terítékért.~Különben élteti Magyarország
97294 II, 1882 | emeleti teremben, mintegy 300 terítékû, sok lelkes és kedélyes
97295 III, 1886 | egy arany szövésû lepedõt terítene végig a padjaikon. A kopasz
97296 III, 1892 | fölizgatott Házat napirendre téríteni.~Ugyancsak ma jelentette
97297 III, 1891 | fogadalmat letett apácáknak a térítés is kötelességük.~- De hisz
97298 I, 1878 | látunk, hogy annak jó útra térítése mintegy kötelességévé lesz
97299 II, 1885 | Dezsõ? Minket észre nem térítesz, mert a mi eszünk már ki
97300 III, 1891 | az apró horgásznépség a terítetlen asztal körül ülõ éhes rokonság
97301 II, 1881 | a karácsonyi kalács alá terítette, vagy pedig kisöpörte a
97302 III, 1893 | szónokok gyalulták, enyvezték, terítették.~Van ugyan ott egy asztal,
97303 II, 1882 | lábaink fölé egy plédet terítettünk, mely kifeszülve pompás
97304 II, 1885(62)| kálvinista ember a katolikust térítgette, a katolikus pedig a kálvinistát.
97305 II, 1884 | katolikus ember, akik egymást térítgették, mindenik bölcs érvekkel
97306 III, 1886 | magát.~- A magyar pártra térítgettem a kedves Lajos bátyámat.~
97307 III, 1886 | amikor ez a híradás nem téríti meg senkinek a kárát, nem
97308 II, 1882 | hozzánk, szûrét a földre terítvén, félkönyökére dülve, kihívó
97309 II, 1884 | elsõ percben, hogy a minisztériumban van. Ez az iktató hivatal!
97310 II, 1882 | Építettünk már mindent, minisztériumokat, vámházat, Margithídat,
97311 III, 1891 | dohányzacskó éspedig egész terjedelmében, egy darabban, a kosnak
97312 I, 1874 | tenni munkája alakján vagy terjedelmén, mégpedig kármentesítés
97313 I, 1880 | térbõl, Komjáthyt nagy terjedelménél fogva lehetetlen volt egyetlen
97314 II, 1882 | Tolnai Lajosnak ez az elsõ terjedelmesebb mûve, de korántsem oly jó,
97315 II, 1882 | följegyez a gyorsíró s egész terjedelmökben közöl az országgyûlési napló,
97316 II, 1882 | esetlen megjegyzéseit egész terjedelmükben reprodukálni, csak a végeredményt
97317 I, 1877 | a magán-kutatás eszméje terjedésének is, mert Petõfi feltalálásának
97318 III, 1888 | regáléját, hogy az iszákosság ne terjedjen. Az ilyen hadd kapja meg
97319 I, 1875 | hínárból, de ez áldozatok ne terjedjenek a végletekig, az adóképességet
97320 II, 1885 | rövidebbet. Azért csak négy lapra terjedõt, mert a Hunfalvy értekezése
97321 I, 1874 | gyorsírászatnak napjainkbani nagy terjedtsége mellett oly könnyen fölvehetők,
97322 III, 1886 | exisztált.~De hogy a dologra térjek, - az immunitás felfüggesztésérõl
97323 II, 1885 | elmondott az õ sajátosan terjengõ lapitásai közben.~(Zárjelben
97324 II, 1883 | és saját iniciatívájából terjengõsebb volt az egyes kérdéseknél;
97325 III, 1888 | fehér asztalnál is. Lassan, terjengõsen diskurál, elálmosító hangon,
97326 II, 1884 | mulasztásért, vége felé terjengõssé vált. De a siker így is
97327 II, 1883 | szemben. Elõadásaiban a terjengõsség mellett néhol zavaros és
97328 I, 1880 | hogy eszméiket, szavaikat terjesszék minden kigondolható alakban.~
97329 III, 1886 | javaslat ellen, mely szerint terjesszen be a kormány törvényjavaslatot
97330 I, 1874 | Gyakran fontosabb dolog, mikor terjesszünk elõ valamely törvényjavaslatot,
97331 I, 1879 | fõtényezõi, a természetszerû terjeszkedés helyett összébb zsugorod
97332 I, 1879 | Mikor két ország nagyhatalmi terjeszkedése, mikor egyfelõl az egységes
97333 III, 1896 | fölállt, hogy az ellenzék terjeszkedését aposztrofálja. Beszéde ügyes,
97334 I, 1874 | pedig legtöbbnyire ki nem terjeszkedhetvén a részletekre, csak a végeredményt
97335 I, 1878 | műízlés, divat, ildom és a terjeszkedő műveltség kiszorította az
97336 I, 1880 | Az alföldi sártengerben terjeszkedõ nagy magyar városban sok
97337 I, 1880 | Hétválasztóban«.~De máris tovább terjeszkedtünk megjegyzéseinkkel, mint
97338 III, 1886 | ígérd meg, hogy pártolólag terjeszted fel a miniszternek. Nagyon
97339 III, 1889 | hogy: »Mi tûréstagadás, én terjesztem a korrupciót!«~II. Taine
97340 III, 1891 | tetszetõs alakja, olcsósága, a terjesztés páratlanul ügyes módja,
97341 I, 1880 | lelkesen a magyar szépirodalom terjesztését, - kimondván, hogy anyagi
97342 I, 1878 | csak tovább az efféle hírek terjesztésével.~Az ország érzi ezt és éppen
97343 I, 1874 | foglalkoztatták, most kisebb mérvben terjesztetnek a hírlapok által. Úgy látszik,
97344 II, 1883 | körülményekre is ki fog terjesztetni.~Matej tutajos fölmentõ
97345 I, 1878 | csápjaikat legbiztosabban terjesztgetik ki: a Petõfi-Társaság homokos
97346 III, 1886 | õsszel a delegációk elé lesz terjeszthetõ az adás-vétel s azzal átesik
97347 I, 1874 | lesz közhasznú ismereteket terjesztő és érdekesen mulattató cikkekkel,
97348 III, 1886 | akadnak bûzhödt, ragályt terjesztõ udvarokra, amiket dezinficiálni
97349 III, 1892 | a palotában.)~A legendák terjesztõi ma igazságosak lehetnek
97350 I, 1875 | kiadók s a német fordítások terjesztõinek. A mi viszonyainkat tekintve
97351 I, 1878 | az orosz szimpátiák buzgó terjesztője volt. Majdnem bizonyosnak
97352 III, 1886 | közoktatásügyi miniszter terjeszttet, a jámbor olvasni tudó nép
97353 I, 1878 | melyeket a napfény felé terjesztvén, a nyílásnál villámhirtelen
97354 II, 1882 | szatócsné ül leányaival: a Terkával és a Nettivel. Csinos teremtés
97355 III, 1892 | még asszonynak nem.~Majd a térképekre irányult figyelme:~- Éppen
97356 I, 1877 | nyájas olvasó, Budapest, térképén, olyan szerény helyet foglal
97357 I, 1879 | valamit az irodalomról. Szeged térképét elvittem az »írói körbe«
97358 I, 1878 | megpillantotta vis-á-vis a térképpel a Forgách család nemzetségi
97359 III, 1894 | kivonult a szabadelvû klub termeibõl s a numerikus többség lejjebb
97360 III, 1892 | kismiska. Ámbátor szépek a termeitek és sok reminiszcencia tapad
97361 I, 1879 | gyönyörködni a színmûírók termékeiben.~Ezt Aradi úr azonban úgy
97362 III, 1892 | kosár fenékig üres. Írók, termékeik, közönségük már mind megvolt
97363 II, 1881 | népéletet tárgyazó színi termékeinél.~Idegen ember ha erre jár,
97364 I, 1880 | szereplõ férfiú szellemi termékeivel. Az érdektelenebbeket kihagytuk.~
97365 I, 1874 | beszédekből mint irodalmi termékekből vonható anyagi haszon ezeket
97366 I, 1878 | okmányok irálya az irodalmi termékekétõl, de ezen elütõ sajátságok
97367 III, 1887 | amely a külföldi irodalmi termékekkel is kiállja a versenyt. Tudományos
97368 I, 1880 | elõre haladni, s a legújabb termékekre fordítani figyelmét.~Oly
97369 III, 1890 | belõle. Nem lennék-e én akkor termékenyebb náladnál? Mert meg kell
97370 III, 1896 | párt! Ki fogja már most termékenyíteni?~EGY KÉPVISELŐ LEVELEI AZ
97371 III, 1896 | és irodalom kölcsönösen termékenyítették meg egymást, hol az egyik
97372 II, 1882 | az idén. Már maga e ritka termékenység is mutatja, hogy egy gazdag
97373 III, 1815 | volt a kevély gobelines termeknek, s az arisztokrácia hölgyei
97374 III, 1894 | arccal távozik mindenki. E termekre oda lehetne biggyeszteni
97375 I, 1879 | pártoskodás nemzete. Azon terméktelen harcok elfoglalnak mindent,
97376 II, 1881 | viszonyok hûtik, lankasztják a termelési kedvet s innen a hanyatlás
97377 I, 1874 | sőt gépeket alkalmazva a termelést tetszés szerinti terjedelemben
97378 III, 1891 | egy pezsgõs üvegnyi saját termelésû »mûkönny«, meg temérdek
97379 II, 1882 | nagyközönség napifogyasztását, termelni fog a jövõnek is. Minden
97380 I, 1878(20)| Somogymegye bort nem termelő vidéke.~
97381 I, 1874 | érhet, addig az anyagi javak termelője ismételve állíthatja elő
97382 I, 1874 | elismerést illeti, ez a termelvény becséhez képest éppúgy követi
97383 III, 1890 | mélyébõl és kinyílik. Nem terménycikk már ez, csak úgy önkéntelen
97384 III, 1890 | vergõdött iparcikke vagy terménye: Szegeden a bicska, szappan,
97385 I, 1875 | ember már alig kaphatja meg terményeiért azon árt, melybe terményeinek
97386 III, 1890 | iparcikkeikkel, részint terményeikkel országszerte. Pénzök volt,
97387 I, 1875 | terményeiért azon árt, melybe terményeinek kiállítása kerül, annyit
97388 I, 1875 | ausztriai nagyipar hazai terményeinknek szinte legnagyobb és legbiztonságosabb
97389 I, 1875 | védvámot állít fel s egymás terményeit kizárja piacairól, mind
97390 II, 1885 | Légrády Károllyal, aki a terménykiállításon a spárgáival, barackjaival
97391 III, 1892 | egyszerre két nagy darab termésarany hasad ki a szürkés falazatból.~
97392 III, 1890 | elpusztulóban van. Az utolsó évek termése megdöbbentõ úgy mennyiségre,
97393 I, 1874 | hogy a gazdának az új év termésébe helyezett reményei valósuljanak,
97394 II, 1883 | érte három akó bort a saját termésembõl.~Míg Németh Albert a folyosón
97395 I, 1880 | közgazdasági politika s néhány termésgazdag év az egyedüli remény még,
97396 I, 1870 | hogy Magyarországban (a terméshez aránylag) míg egy évben
97397 III, 1892 | Hisz a föld ott künn egy terméssel többet hozott, s a fákon
97398 I, 1879 | tollat, hogy vidéki zöldséget termesszek vele.~*~Ennyit a hangra;
97399 II, 1883 | elkeseredéssel Rabagas. - Hogy dudvát termesszünk benne, és hogy ne legyen
97400 I, 1878 | bizonytalan. Az idõjárástól és a terméstõl függ, telik-e adóra.~De
97401 III, 1815 | ultimót!~Megtraktállak saját termésû fügével.~Mondok neked szenzációs
97402 I, 1874 | fel, hogy: »bizony rossz termésünk volt!«~Ennek oka egyrészt
97403 II, 1888 | utálatos víz pusztította a termésünket, itt meg azok az utálatos
97404 II, 1881 | érdekes« hely, de minden természet-nyújtotta elõnyei mellett sem való
97405 I, 1878 | odakint bolyong, ahol a szabad természetbõl, melyet oly végtelenül szeret,
97406 III, 1892 | És meglehet, hogy ezt a természetbúvárok úgy fejezik ki: »A csiga
97407 III, 1886 | annyira beleélte magát madarai természetébe, hogy erdõ után sóhajtozik.
97408 I, 1878 | elfogadása, hogy az a dolog természetébõl kifolyólag önálló, fontosabb
97409 II, 1883 | fidibusz papirosok közé, mert természetedben van, hogy jobban szereted
97410 I, 1880 | halványabb fényében - a természetellenesen gyors haladás okozta ezt,
97411 III, 1890 | ennek a mostani vitának a természetellenességét.~Néha ugyanis elõfogom a
97412 III, 1889 | ez egyszer erõt veszek a természetemen. Olyan goromba leszek mint
97413 III, 1893 | e tárgynál. Nem tartozik természetemhez a detronizálás. Ha a kétgarasosra (
97414 I, 1879 | szétszéledt hazafelé...~Izgékony természetemnél fogva, mivel a mennyországban
97415 II, 1882 | Érinthetetlenségét saját természetén kívül indokolja az is, hogy
97416 II, 1884 | közlik a lapok.~Nyugodt természetérõl ítélve, ki hitte volna,
97417 I, 1880 | Fölösleges kutatni, ha vajon természetes-e, jogosult-e hogy a jó németek
97418 III, 1886 | vannak betegségei.~Hát nem természetesebb-e úgy venni a dolgot, amint
97419 II, 1883 | kérdései, közbeszólásai mind természetesek és rokonszenvesek.~Ha ez
97420 II, 1882 | érdekli.~Ez összeütközés teszi természetessé, hogy Horváth Gyula állása
97421 III, 1888 | színdarabokban látható igazi természetességében, alakításai legjobbjaiban
97422 II, 1883 | kérlelhetlen ítéletet mondott a természetességébõl kivetkezett fiúra, mint
97423 I, 1880 | népszínmûvekben. Ha némi természetességet sajátít el, hasznavehetõ
97424 I, 1880 | Hatalmas humorral s elragadó természetességgel személyesíté Aszalai uramat
97425 I, 1877 | a bámulatos, a meglepõ a természetfeletti dolgokban.~A hunok holt
97426 I, 1874 | vesszük azt, hogy valami természetfelettit úgysem igen várhattunk Ghyczytõl,
97427 II, 1885 | cserépfazekak repedését természethíven utánozni, a szélsõbalon
97428 I, 1874 | hogy a nagyhatalmak már természetöknél fogva is ellenszenvvel viseltetnek
97429 II, 1885 | folyókat, hegységeket.~A természetrajz volt a harmadik tantárgy.
97430 II, 1883 | megelégedve... Ez a választó természetrajza!~Míg ott künn a folyosón
97431 I, 1878 | tulajdonságuk, amit nem említ a mi természetrajzunk, melybõl föntebb idéztünk,
97432 I, 1879 | s minden felelõsséget a természetre hárítanak.~De a természet
97433 I, 1879 | ha nem látja itt, még természetszerûbb kötelességét teljesíti egyebütt.~
97434 I, 1880 | ezt a kismadarat, sem a természettan, sem gróf Lázár Kálmán nem
97435 II, 1882 | fõgimnáziumban, hol a mennyiség- és természettant adta elõ. De már ekkor is
97436 II, 1883 | Mert arra mutat, hogy a természettudomány immár népszerûségre kezd
97437 I, 1877 | felfedezés s új észlelet a természettudományok tág mezején.~Igaz, hogy
97438 II, 1882 | ideig Párizsba ment s itt a természettudományokat hallgatta nagy mohósággal
97439 III, 1887 | szereti. Általában él-hal a természettudományokért: »Ezeknek köszönöm - mondja -
97440 III, 1886 | foglalkozott volna Haviár Dani a természettudományokkal, akkor tudná, hogy az ember
97441 III, 1890 | szónokokat.~Tegyünk úgy, mint a természettudósok, vegyünk, uraim, egy gombostût
97442 III, 1886 | integettek«. Kapok másnap egy természettudósunktól levelet: »Uram, az ön beszélye
97443 I, 1875 | egész tanácskozás olyan természetű lesz, mint mikor a magyar
97444 III, 1888 | akörül folyt, valjon közjogi természetû-e a regálé, vagy pedig magánjogi?~
97445 I, 1878 | hozzájuk szokott, kitanulta a természetüket, hibáikat, jó tulajdonaikat.~
97446 I, 1878 | gyámoltalanságát s számító természetükhöz képest visszaélnek vele.~
97447 III, 1888 | csak anyag, melybõl pót természetükkel rafinírozott hálóikat szövik.~
97448 I, 1878 | már t. i. a simulékonyabb természetûeknek, mert az igazi telivér táblabíró,
97449 II, 1921 | is pénzt találhat.~Ázsiai természetünk jellemzõ vonása ez, s míg
97450 I, 1873 | magyarnak? Úgy ösmerik a természetünket, mintha a tenyerükön hordanák.
97451 I, 1874 | szabadulna bele rusztikus természetûre parancsolt s úgyszólván
97452 II, 1883 | hogy terem az meg. Amit én termesztek, azok egyszerû mezei virágok,
97453 III, 1888 | melyet óriási mennyiségben termesztenek, kétszer akkora jövedelmet
97454 III, 1890 | húz ki évenkint. A paprikatermesztés évi jövedelmét félmillióra
97455 I, 1877 | dohányodra, melyet magad termesztettél kertedben, rémséges adót
97456 II, 1884 | olyan piszkos, hogy tán azon termeszti gazdája a rezedákat...~-
97457 II, 1881 | családra.~Utána Gyulai Pál »termetéhez illõ rövidséggel« mondott
97458 II, 1885 | valóság lefarag valamit a termetekrõl, mert többnyire zömök, tagbaszakadt
97459 II, 1883 | szemtelenség az tõled, hogy a termetemet ócsárlod?~Kámforrá váltam
97460 I, 1880 | férfias vállakon és izmos termeten nyugodott.~Mély meghajlással
97461 III, 1888 | tüdõbajt látszott jelezni, de termetének hajlékonysága, ruganyos
97462 III, 1888 | Szerb Györggyel cserélt termetet.~De térjünk a napirendhez.~
97463 II, 1882 | amennyit érdemelne. De hát termett-e annyi? Nyarat évente csak
97464 I, 1880 | egyszerre ide? A földbõl termettek-e elõ, vagy össze voltak beszélve,
97465 II, 1881 | anyától lettél, rózsafán termettél.~Mindjárt a választások
97466 III, 1889 | éltem sokáig, hogy magamtól termettem apa és anya nélkül. Míg
97467 III, 1890(69)| megmártják benne, nagyon kisded termetűek maradnak. A katasztrófa
97468 II, 1884 | Viszont vannak írók, akiknek a termetük jó, de a cikkök rossz. Ki
97469 III, 1890 | átjöhessenek. Nagy kevély termetükkel, vezéri páncéljaikkal, forgós
97470 III, 1887 | nyalkán simul majd daliás termetükre.~Nagy jelenetek voltak ezek.~
97471 II, 1883 | sajátságos ösztön egész terminológiát teremt magának a gonosztevõnél,
97472 I, 1880 | biztosság május elejére tett terminusát. Vagyis más szóval: tegyük
97473 III, 1896 | provizóriumot. Antonio nem tud a terminusra fizetni és íme kitetszik;
97474 II, 1883 | Csókkal fosztogatom csók-~termő kis szádat~Szeresd azért
97475 III, 1891 | így inkább boldogulnék. A termõfákról eszembe jutnak a gyümölcseik.
97476 III, 1894 | odakapaszkodva, mint amelyik termõfáról két piros alma csüng le.~
97477 I, 1879 | szereteted hallatára egyszerre termõföldekké váltak a jégmezõk is, fû
97478 I, 1873 | felföldön. Adott az isten gazdag termõföldet, szép eget, délibábot, két
97479 I, 1879 | városát, ha legdrágább kincse, termõföldje a jövõ évben is parlagon
97480 I, 1874 | csúszik be a szív fogékony termõföldjébe, beszüntethesse minden nagyobb
97481 I, 1879 | erejét s nem adja meg, amit a termõképesség nevelésének elve kíván.~
97482 III, 1891 | télen hideggel rémített... termometerrel dolgozik ön, miniszterelnök
97483 III, 1896 | védhették volna meg ennyien Termopylét, mikor még Sághy Leonidás
|