APRÓSÁGOK

A fõvárosban a három holt hónapban is mindig találunk csontokat, amiken rágódjanak a hírlapírók.

Miután összevissza harapdálták szegény Szegedet azért, hogy a színházát nem engedi „fusser” által építtetni, hanem egy olyan mûépítészt keres föl, aki már elismert jó színházakat épített (lám, maga a nemzet is, ha monumentális dolgot emel, mint a Lánc-híd vagy egyéb, bizony külföldi szakemberhez fordul), most a legújabban a népszínmû sorsát nyaggatják.

Hanem ehhez semmi közünk.

Merült föl azonban a holt szezon alatt egy olyan tárgy is, mely minket is közelebb érdekel - habár hála istennek még nem jutottunk oda, ahova a budapestiek.

De minthogy a társadalmi testen terjedõ seb s már némi nyomai itt is észlelhetõk, fecsegjünk mi is egy kicsit az árverések hiénáiról.

*

Balázs Sándor fejében született meg a terv (hiába, õ a legleleményesebb az írók között), megalapítani az »Adósok lapját.«

Csakis ily lap képviselhetné a nemzet zömének érdekeit.

De Balázs csak egy ügyes tervelõ. A végrehajtáshoz nincs kedve.

Az igaz, hogy az elõfizetõknek sincs.

*

Valaha csak akkor citálta meg magához a magyar nemesembert a szolgabíró, ha ebédet adott. Végrehajtók ugyancsak nem garázdálkodtak két hatosos meghívásokkal.

Ma azonban úgy van már, hogy a gyerek, amint megszületik, átadatik a bábának, hogy az fürössze meg, azután átadatik a szoptatós dajkának egy évre, innen oszt átadatik egész életére nézve a különbözõ hatósági közegeknek és különösen a bírósági végrehajtóknak, hogy azok viseljenek rá gondot, serkentsék, idomítsák.

*

Micsoda viszonyok ezek?

Az emberiség két részbõl áll: a hitelezõkbõl és az adósokból.

Mi lenne, ha az Isten úgy teremtette volna a világot, hogy az csupa nyulakból és csupa jágerekbõl álljon?

Azóta egyetlen nyúl se lenne, - és egyetlen jáger sem.

Mi a világért sem akarjuk tehát, hogy a hitelezõk elpusztuljanak, mert elõbb el kellene pusztulniok az adósoknak, vagy legalább egyszerre, mert olyan szerves összefüggésben állnak egymással, mint a sziámi ikrek.

*

Világos dolog tehát, ha se a kecske, se a káposzta, neki kell menni a harasztnak.

A hitelezõket nem szabad bántani, mert ezeknek lenni kell, az adósokat sem szabad segíteni, mert az a hitelezõk külön sportja, hogy velük mi történjék. Az árverezõ klikkek, az az archimedesi pont, ahonnan lendíteni lehet a bajaikon.

Igazán jellemzõ, hogy egy hírlapírónak, Frey Gyulának jutott eszébe az ötlet védegyletet alakítani e rongyos, igazán hiénaszerû alakok ellen, kik megszagolják elõre, hol lesz a dobpergés.

Hiába erõlködik Wagner modern zenét teremteni, meg van már az, ez a dobpergés az.

Az árverezõ bandák teljesen szervezve vannak s nagy haszonnal dolgoznak.

Az a dobpergés vidám muzsika nekik, - mert összebeszélve úgy veszik meg az elárverezett tárgyakat, amilyen áron akarják.

*

Az emberek azt hiszik, ez ellen nincs orvosság. Olyan ez már, mint a halál.

Frey Gyula terve egészen meglepte a publikumot s mindenki így szólt:

- Liga az árverezõk ellen! De hát lehetséges ez?

- Liga a banda ellen! Oh, oh! Hova gondolnak, hiszen ezeknek talán a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályaik vannak!

És szétment a fölhívás, megjelent az összes lapokban s begyûlt summa-summárom két embertõl kétszáz osztrák értékû forint.

Most már láthatja Balázs Sándor, mennyi elõfizetõje lett volna az »Adósok Lapjá«-nak!

Mert hát ide nem való az ilyesmi... Magyarországon nincsenek komoly adósok.

*

Nos, igen. Magyarországon könnyelmû adósok vannak csak. Azaz a legtöbb ilyen.

Emberek, akik adósságot csinálnak, mert hitelük van, s a rendezésre éppen nem gondolnak.

Itt a pisztoly szokta rendezni a legtöbb adósságot. Az árverés hiénáival senki sem törõdik.

Hadd szaglásszák a vért, hadd üvöltsenek a hullák fölött. A szerencsétlen áldozatok már érzéketlenek.

S ha az ember humorizálni akar a nálunk (t. i. nálunk Magyarországon, mert Szeged hála­isten­nek tisztes polgárváros s ezekben a nemesi hibákban nem leledzik) uralkodó könyelmû fölfogás fölött, elmondhatja, hogy az árverezõ bandák üzelme - fájdalom, inkább már a hitelezõk baja.

Amibõl az következik, hogy mélyebben nyúlnak le itt a bajok. Drasztikusabb legyen a gyógyszer. Nem segít, akár hozzá se nyúljunk a cukros vízhez.