Fejezet

    1 1 |                 alispánja volt Görgey Pál a Thököly-féle időkben. Rossz,
    2 1 |        bizonytalan világ volt. Hétfőn még a labanc volt az úr, szerdán
    3 1 |                   volt az úr, szerdán már a kuruc parancsolt. Tojások
    4 1 |                 közt kellett táncolni, de a hibás lépésekre emberi fejek
    5 1 |              fejek olcsóbbak voltak, mint a tojások.~Mindegy, azért
    6 1 |                   tojások.~Mindegy, azért a hatalom mégis hatalom, s
    7 1 |                   van vele az ember, mint a morfinista, mindig nagyobb
    8 1 |                mindig nagyobb adagot akar a morfinból. Hiszen végre
    9 1 |                   lefelé mindig kényelmes a hatalom.~Görgey Pál elég
   10 1 |            családja illő tekintélyben áll a Szepességen, de már mégsem
   11 1 |                   már mégsem az, ami volt a néhai Árpádok alatt, isten
   12 1 |                megy az idő, megy, megy és a Görgeyek egy kicsit lejjebb
   13 1 |             csúsztak… Első ősük Arnold és a fiai még a szász grófok
   14 1 |                 ősük Arnold és a fiai még a szász grófok tisztjét viselték
   15 1 |               grófok tisztjét viselték és a legnagyobb oligarchák voltak
   16 1 |              legnagyobb oligarchák voltak a lengyel széleken. Ez az
   17 1 |                   az Arnold csalogatta be a szászokat a néptelen Szepességre,
   18 1 |                 csalogatta be a szászokat a néptelen Szepességre, de
   19 1 |                 mint az erdélyi szászokat a hammelni patkánybűvölő.
   20 1 |              hammelni patkánybűvölő. Ezek a szászok okosak voltak és
   21 1 |                  nem imponált volna nekik a sípszó, - ígéretek és kiváltságok
   22 1 |                magának Arnoldnak is adott a király, IV. Béla őfelsége
   23 1 |                  őfelsége egy kis földet, a Dunajec és a selyemvizű
   24 1 |                  kis földet, a Dunajec és a selyemvizű Poprád közti
   25 1 |             katasztrális holdakban mérték a földet, hanem egyik folyamtól
   26 1 |             földet, hanem egyik folyamtól a másikig. Arnold fiai hasonlóan
   27 1 |            faluval, Görgővel. Innen írták a nevüket.~Óriás területek
   28 1 |                comes került belőlük, majd a megye főispáni székét ülték
   29 1 |                    miképpen forgott akkor a föld (talán kardhegyen forgott),
   30 1 |                 fölibük kerekedének. Jött a hatalmas Csák, a Zápolyák,
   31 1 |        kerekedének. Jött a hatalmas Csák, a Zápolyák, a Thurzók, ezidőszerint
   32 1 |                hatalmas Csák, a Zápolyák, a Thurzók, ezidőszerint a
   33 1 |                   a Thurzók, ezidőszerint a Csákyak, akik elhomályosították
   34 1 |            nimbusz és tekintély dolgában. A Dunajec meg a Poprád most
   35 1 |                   dolgában. A Dunajec meg a Poprád most is ott folydogált,
   36 1 |                    ahol azelőtt, de közte a földek már nem voltak az
   37 1 |             itt-amott, az már csekélység, a családfa is mintha elaggott
   38 1 |          főszolgabírákat, noha megjósolta a késmárki százhét éves cigányasszony
   39 1 |               Görgey Mihály uramnak, hogy a családfa csak olyan ép,
   40 1 |                 ép, mint volt, hanem most a telet éli és pihen, ez a
   41 1 |                  a telet éli és pihen, ez a tél pedig kétszáz évig tart,
   42 1 |              országon minden családfának.~A mi hősünk, Görgey Pál, már
   43 1 |                   tartozott, atyafiságban a Berzeviczyekkel, Jekelfalussyakkal,
   44 1 |           Osgyánban. Azért említem főképp a nexust és nem a két-háromezer
   45 1 |            említem főképp a nexust és nem a két-háromezer holdját, mely
   46 1 |               két-háromezer holdját, mely a görgői bástyás váracsszerű
   47 1 |                  kúriához tartozott, mert a nexus volt a mértéke annak,
   48 1 |              tartozott, mert a nexus volt a mértéke annak, ki milyen
   49 1 |             milyen úr és csak másodsorban a birtok. Nagy nexussal éppen
   50 1 |                   már egyebük sincs, mint a testi ruhájuk, amelyben
   51 1 |                 meg visszaadja - mert hat a nexus; ha az egyik családtag
   52 1 |                  családtag rossz fát tesz a tűzre, a másik vagy a harmadik
   53 1 |                   rossz fát tesz a tűzre, a másik vagy a harmadik azalatt
   54 1 |                tesz a tűzre, a másik vagy a harmadik azalatt bizonyosan
   55 1 |                 bizonyosan ott dörgölődik a király palástjához és apránkint
   56 1 |              rendbe jön minden.~Nem is az a különös tehát, hogy a Görgey-birtokok
   57 1 |                  az a különös tehát, hogy a Görgey-birtokok összezsugorodtak,
   58 1 |                  ne volna semmijök, de az a baj, hogy a nagy dinaszta-családok
   59 1 |               semmijök, de az a baj, hogy a nagy dinaszta-családok sorából
   60 1 |          bíbelődni. Egy jelszó volt akkor a boldogulásra: »jól verekedni
   61 1 |                volt; rosszul választották a királyukat Szapolyai János
   62 1 |             idejében, majd az istenüket - a Luther tanainak hódolva
   63 1 |                örökölt legtöbbet őseitől; a birtokaikból ugyan keveset,
   64 1 |            birtokaikból ugyan keveset, de a kevélységük egészen rámaradt.
   65 1 |               mintha két jéggolyó mozogna a bozontos szemöld alatt.
   66 1 |             szónokolt, kisugárzott belőle a lángész és szépnek látszott.
   67 1 |                  bajusz lógott le, de már a szakállra nem telt, az már
   68 1 |            homloka erősen kidudorodott, s a ráncok rajta makacsságra,
   69 1 |                  körül nem játszott, csak a haragtól remegtek igen gyakran.
   70 1 |                   arc, melyen sohasem süt a nap, mely sugártalan, sötét
   71 1 |                  csak néha világítják meg a villámok.~Olyan nagy feje
   72 1 |                Kammleitner János uramnál, a híres lőcsei kalaposnál;
   73 1 |                   hanem volt is ész ebben a nagy fejben. Úgy forgatta
   74 1 |                 nagy fejben. Úgy forgatta a nemes vármegyét, ahogy őneki
   75 1 |             minden választás után kivágta a rezet azzal a vakmerő mondattal:~-
   76 1 |                után kivágta a rezet azzal a vakmerő mondattal:~- Nemes
   77 1 |        jelentkezzék, és én nem fogadom el a tisztséget, itt állok, nem
   78 1 |                   síri csend következett. A nemes atyafiak dehogy szóltak
   79 1 |              titkon mindenki szeretné, ha a szomszédja nekiugrik. De
   80 1 |                 akképpen okoskodván belül a lelkükben: »Nekem ugyan
   81 1 |                  Nekem ugyan nem kell, de a többiek szeretik, majd bolond
   82 1 |                 Az egyetlen dolog, amibõl a látszat annyit ér, mint
   83 1 |                   látszat annyit ér, mint a valóság. Sõt talán többet,
   84 1 |                   gondolják, sokra viheti a közpályákon, ha alapjában
   85 1 |                   látszik, hogy szeretik. A valóságok bizonyára erõs
   86 1 |            bizonyára erõs gránitkövek, de a legnagyobb karrierek mégis
   87 1 |                legnagyobb karrierek mégis a látszatokon épültek fel.~
   88 1 |                 Pál uramat, szó, ami szó, a kutya se szerette, de annyira
   89 1 |                 volt száradva egyéniségén a »szeretve tisztelt« cím,
   90 1 |              beszélik róla, megbetegedett a megyegyûlések alatt Lõcsén,
   91 1 |           hideglelést kapott, etette vele a chinát a felcsere, tudós
   92 1 |              kapott, etette vele a chinát a felcsere, tudós Plasznyik
   93 1 |              derûre-borúra, de csak rázta a hideg eszeveszetten, nem
   94 1 |                szer; napokig ott feküdvén a megyeházi szállásán, elküldte
   95 1 |             megyeházi szállásán, elküldte a huszárját Görgõre, hogy
   96 1 |                   huszárját Görgõre, hogy a gazdasszonya, Marjákné küldje
   97 1 |          gazdasszonya, Marjákné küldje el a flanell alsó ujjasát. El
   98 1 |                 alsó ujjasát. El is hozta a huszár, de amint felhúzná,
   99 1 |                   veszi észre, hogy felül a gomb nincsen felvarrva,
  100 1 |                  ágyából, magára rángatta a ruháit, kirohant és a huszár
  101 1 |            rángatta a ruháit, kirohant és a huszár künn kapálózó lovára
  102 1 |                    Hova-hova? - kiáltozák a megyei urak meglepõdve.~-
  103 1 |                     lelkendezett rémülten a szembe jövõ felcser.~- Kénytelen
  104 1 |                szikrázó szemekkel -, hogy a gazdasszonyomat megpofozzam.~
  105 1 |              félóráig nyargalt Görgõ felé a régi cikcakkos országúton,
  106 1 |           országúton, azalatt kipárolgott a bosszúsága s közvetlenül
  107 1 |                csendesen visszafordult és a hideglelését is elvesztette
  108 1 |               hideglelését is elvesztette a nagy felindulástól.~Annyira
  109 1 |                 magát e tekintetben, hogy a kaloda, deres, kurtavas
  110 1 |             kamarában tartotta bezárva, s a kulcsot minden használat
  111 1 |            kellett, az alispán úr kihozta a puskáját s addig lövöldözött
  112 1 |                 addig lövöldözött rá, míg a kulcs lepottyant. Ez némi
  113 1 |                  mert mérgében reszketett a keze, rendesen csak akkor
  114 1 |            nyugodtabban, hidegebben nézte a büntetni szándékolt delikvens
  115 1 |                delikvens esetét is, magát a hóbortos ítéletektõl a legtöbb
  116 1 |              magát a hóbortos ítéletektõl a legtöbb esetben megkímélvén.~
  117 1 |           megsavanyodott kedély volt, kit a csapások idegessé tettek.
  118 1 |               idegessé tettek. Hiába volt a vármegye esze, ha három
  119 1 |                   jó, egy igazi alvásért! A kakasok egész nemzetségét
  120 1 |               egész nemzetségét kiirtatta a kastély környékén, a szomszédos
  121 1 |            kiirtatta a kastély környékén, a szomszédos parasztokét is,
  122 1 |                szomszédos parasztokét is, a hajnalban tülkölõ tehénpásztorra
  123 1 |           huszonöt botot vágatott. Kivált a délutáni szundikálását nem
  124 1 |                ember megjárta ezzel. Mert a délutáni álom az édes. Az
  125 1 |                 éjjelit az isten adja, de a délutánit a megyétõl lopja
  126 1 |                isten adja, de a délutánit a megyétõl lopja az ember -
  127 1 |              élõlénynek az ablakai alatt, a szomszédos malomnak, mikor
  128 1 |                  amit egy tarack elsütése a bástyán jelzett, be kellett
  129 1 |                szüntetnie az õrlést, mert a zúgás zavarta volna. Mindenki
  130 1 |                  Még az öreg Apró Mihály, a kertész is egy rakáson tartotta
  131 1 |                   is egy rakáson tartotta a kis eszét ilyenkor, ha valamely
  132 1 |                  ablakok alatt, levetette a patkós bagaria csizmáját,
  133 1 |                  pedig mezítláb hatolt át a veszedelmes területen.~Történt
  134 1 |                  jött látogatóba hozzájuk a vakációban. Örültek a nagyszülõk
  135 1 |            hozzájuk a vakációban. Örültek a nagyszülõk a kedves fiúnak,
  136 1 |          vakációban. Örültek a nagyszülõk a kedves fiúnak, aki már úri
  137 1 |          sürögnek-forognak körülötte, még a helyet is megfújják, ahova
  138 1 |                    istenem, istenem, ezek a gyerekek mindig kitalálják,
  139 1 |                  szabad csinálni.) Meglát a nebuló valahol a szekrény
  140 1 |                   Meglát a nebuló valahol a szekrény tetején egy harmonikát,
  141 1 |                   az árnyas udvarra, leül a hársfa alá, éppen az alispán
  142 1 |                 és elkezdi vígan játszani a mélabús régi dalt:~Buda,
  143 1 |                   csak ropogtak, suhogtak a tiszta, kikeményített szoknyái
  144 1 |                szoknyái s kitépte kezébõl a harmonikát.~- Csitt, te
  145 1 |                  szeretettel eltakarva õt a kötényével, vezette tüskön,
  146 1 |               Semmi válasz nem jött, csak a cserjék, bokrok zizegését
  147 1 |           varázsolt, mint egy tündérkert. A faóriások közé pompás bokrokat
  148 1 |                Szepes megye címerét, mely a Thurzók, Berzeviczyek és
  149 1 |          összeállítva, az egyszarvú pedig a Korotnoky-családéból. Vasárnaponkint
  150 1 |                   messze földrõl eljárnak a parasztok megbámulni a csodát,
  151 1 |           eljárnak a parasztok megbámulni a csodát, mert nem az Apró
  152 1 |             Szepes vármegye címerét annak a jeléül, hogy szepesi emberre
  153 1 |                  szepesi emberre jut most a királyság sora.~(Bizony
  154 1 |                  keleten bujdosik valahol a feleségével.)~Éppen a szép
  155 1 |             valahol a feleségével.)~Éppen a szép címer plántáit öntözgették
  156 1 |             plántáit öntözgették kupákból a cselédek, mikor Görgey Pál
  157 1 |                mikor Görgey Pál megjelent a tornácon.~- Hozzátok ide
  158 1 |              tornácon.~- Hozzátok ide azt a harmonikást - üvölté. -
  159 1 |                  fogai voltak, mivel õ is a »haladók«-hoz tartozott. (
  160 1 |            nevezték akkoriban azokat, kik a törököktõl eltanulták és
  161 1 |         törököktõl eltanulták és átvették a dohányzás férfias gyönyöreit.)~
  162 1 |            dohányzás férfias gyönyöreit.)~A cselédek dermedten nézegettek
  163 1 |                  öreg Apró elsápadt, mint a fal, Marjákné pedig teljes
  164 1 |                  pedig mindenki tudta, de a cselédség szerette Apróékat
  165 1 |                  tudod, Preszton?~Ez volt a leibhuszár neve.~- Nem tudom,
  166 1 |                  úr.~- És te se, Mátyás? (A parádéskocsist hívták így.)~-
  167 1 |                 nevetésre vicsorította ki a fogait (ilyenkor volt a
  168 1 |                   a fogait (ilyenkor volt a legkíméletlenebb, mikor
  169 1 |                   legkíméletlenebb, mikor a nyájasat adta) -, de ha
  170 1 |                  alatt ide nem teremtitek a harmonikást, mindnyájatokat
  171 1 |                  bement szörnyû morgással a kastélyba, hallani lehetett,
  172 1 |          csapkodta az ajtókat és rugdalta a kutyákat, melyek szanaszét
  173 1 |              szanaszét jártak és feküdtek a szobákban. Siralmas vonításuk
  174 1 |                elszontyolodás az udvaron, a szolgák súgtak-búgtak, tanácskoztak,
  175 1 |               legyenek, kiszolgáltassák-e a diákot vagy ne, az öreganyóka,
  176 1 |                    az öreganyóka, Apróné, a kezeit tördelte, hogy túl
  177 1 |            tördelte, hogy túl nem éli ezt a napot, készebb inkább menten
  178 1 |              napot, készebb inkább menten a kútba ugrani, mintsem hogy
  179 1 |                 istenem, mit szólna hozzá a szegény lányom?)~Hallván
  180 1 |                 Apró bátya is elvesztette a fejét, tutyimutyi ember
  181 1 |              lévén különben is, beszaladt a szobájába megkeresni, nem
  182 1 |                 szobájába megkeresni, nem a fejét, de az olvasóját,
  183 1 |             asszonyom rakta fel csípõjére a kezeit.~- No, hát én azt
  184 1 |                  kezeit.~- No, hát én azt a szegény vézna gyereket bántalmazni
  185 1 |         oltalmamba veszlek. (Megsimogatta a diák fejét, aki reszketve
  186 1 |                állott mellette.) Eredj be a konyhába, én majd rád zárom.
  187 1 |                 rád zárom. Oda be nem jut a Herkó páter sem, míg én
  188 1 |                   odaleszek és eligazítom a dolgot. Te csak eredj be
  189 1 |                   és ülj ott veszteg, míg a zivatar elmúlik. Találsz
  190 1 |              zivatar elmúlik. Találsz ott a rurában egy kis túróslepényt,
  191 1 |                 megyek és magammal viszem a kulcsot. Legyen épséges
  192 1 |              Marjákné pedig nyakába vette a kertet s onnan a kis ajtón
  193 1 |            nyakába vette a kertet s onnan a kis ajtón egyenest a pástnak
  194 1 |                onnan a kis ajtón egyenest a pástnak tartott, hol a falubeli
  195 1 |           egyenest a pástnak tartott, hol a falubeli cigányok vályogot
  196 1 |               cigányok vályogot vetettek. A legöregebb rajkó Peti volt,
  197 1 |                szép szóval, hogy vállalja a harmonikálás vétségét az
  198 1 |                 Apróék legott megértették a Marjákné miskulanciáját (
  199 1 |                 ennek az esze is, nemcsak a haja), nagy barátsággal
  200 1 |                 nagy barátsággal fogadták a megmentõ Petit s mindenféle
  201 1 |           betuszkolni az uraság elé, csak a kétszínû Preszton ijesztgette,
  202 1 |            kétszínû Preszton ijesztgette, a fülébe súgván: »Nem szeretnék
  203 1 |               súgván: »Nem szeretnék more a bõrödben lenni«.~Úgy látszik,
  204 1 |               fogta gallérját s föltépvén a dolgozószoba ajtaját, egy
  205 1 |            úgyszólván behagyította.~- Itt a delikvens, tekintetes uram -
  206 1 |                  ilyeneket felhozni annak a bizonyítására, hogy Görgey
  207 1 |                 tisztába jönni. Maga volt a kiszámíthatlanság. De akármit
  208 1 |                  bolondos tükröket rakott a rosszaságai elé, hogy azok
  209 1 |                   mindig el van keseredve a felesége miatt. Gyásza van,
  210 1 |            audiatur et altera pars), hogy a nagy gyászt már elfújta
  211 1 |                  elfújta szívébõl az idõ, a rossz tulajdonságait meghagyta,
  212 1 |               aszkéta õ, amilyennek magát a világban mutatja, hogy mikor
  213 1 |                   az est palástja ráborul a görgõi kastélyra, gyakran
  214 1 |            gyakran látni libbenõ árnyakat a falakon s hallani szoknyasuhogást
  215 1 |                   olyan ember az, de akik a görgõi parasztmenyecskéket
  216 1 |                 nem tamáskodtak, mert hát a görgõi menyecskék messze
  217 1 |                   voltak szépségükrõl meg a kacérságukról, s bizony
  218 1 |                   kacérságukról, s bizony a férfiak javarészben otthagyták
  219 1 |            férfiak javarészben otthagyták a fogukat a »késmárki király«
  220 1 |          javarészben otthagyták a fogukat a »késmárki király« csatáiban.~
  221 1 |               késmárki király« csatáiban.~A puritán erkölcsû Görgey-család
  222 1 |               szárnyra eresztett pletykák a vademberrõl, csak a jó humorú
  223 1 |              pletykák a vademberrõl, csak a jó humorú Görgey János,
  224 1 |                  Tíz esztendeje már, hogy a szegény Karolina meghalt.
  225 1 |                 is kidõl tíz év alatt. És a végén, kinek mi köze hozzá?
  226 1 |                   Az ember úgy szaporítja a jobbágyait, ahogy lehet.~
  227 1 |            jobbágyait, ahogy lehet.~Ezért a szóért aztán jól hátba vágta
  228 1 |                jól hátba vágta János urat a felesége, Jánoki Mária,
  229 1 |                felesége, Jánoki Mária, de a sógor dolga ezzel lekerült
  230 1 |                sógor dolga ezzel lekerült a fekete tábláról, nála éppúgy,
  231 1 |               tábláról, nála éppúgy, mint a többi atyafiságnál, mert
  232 1 |          atyafiságnál, mert János úr volt a család orákuluma, ha nem
  233 1 |                 olyan tiszta jellem, mint a frissen esett hó.~Hát igen,
  234 1 |                   vadember«. Így nevezték a családban. Az öreg János
  235 1 |                 azt szokta neki mondani: »A Görgey-címerbõl ugrottál
  236 1 |            szeretetreméltó ember volt, ez a haláleset roncsolta össze
  237 1 |                jóság és érzés van most is a szívében, de a felesége
  238 1 |                van most is a szívében, de a felesége elvesztése óta
  239 1 |                 óta oly rétege takarja el a keserûségnek, melyen csak
  240 1 |                 tovább is. Hát nem bolond a világ?~Ami az elhalt úrnõt
  241 1 |                     Igazgyöngyöt ásunk be a földbe« - e szavakkal kezdte
  242 1 |                  aki maga is sírva fakadt a temetésen -, pedig oka lett
  243 1 |                  még azután menyecskének! A Porubszky krónikájában olvassuk,
  244 1 |          Kristófnak (noha úgy õneki, mint a kisasszonynak kedvére való
  245 1 |                   nem lesz ki kerekszámba a száz kérõ. Nosza fogta magát
  246 1 |                  az öregnek. Így ment oda a nagyfejû Görgey Pál, a jó
  247 1 |                oda a nagyfejû Görgey Pál, a jó tréfa kedvéért, s uccu,
  248 1 |                   Máriássyról (mind ilyen a fehérnép), megtörtént a
  249 1 |                   a fehérnép), megtörtént a menyegzõ s punktum. Maga
  250 1 |                 Thököly Imre nyitotta meg a táncot a szép menyasszonnyal
  251 1 |                Imre nyitotta meg a táncot a szép menyasszonnyal s úgy
  252 1 |                   láthatólag megneheztelt a võlegény.~- Ej no, mi az?
  253 1 |                  morogsz, Görgey? - mondá a fejedelem mosolyogva az
  254 1 |                   Jobban az enyim õ, mint a tied. Ha én vagyok a felvidék
  255 1 |                 mint a tied. Ha én vagyok a felvidék királya (akkoriban
  256 1 |                  királya (akkoriban kapta a szultántól ezt a címet),
  257 1 |          akkoriban kapta a szultántól ezt a címet), kié akkor a felvidék
  258 1 |                   ezt a címet), kié akkor a felvidék királynéja?~Tréfa
  259 1 |                 Tréfa mezbe volt bújtatva a szó, de lehetett annak komoly
  260 1 |                annak komoly magja is. Még a mézeshetek alatt ott toppant
  261 1 |                   Thököly nyájasan üzente a feleségének, hogy e napokban
  262 1 |           napokban.~Thököly összeráncolta a homlokát. Berzeviczky Miklós
  263 1 |                   jóakarattal megrántotta a Görgey dókáját s félhangosan
  264 1 |         félhangosan kérlelte:~- Vigyázzon a fejére, öcsémuram, per amorem
  265 1 |                 elutasító mozdulatot tett a fiatal férj:~- A fejem õfelségéé,
  266 1 |          mozdulatot tett a fiatal férj:~- A fejem õfelségéé, arra vigyázzon
  267 1 |               arra vigyázzon õfelsége, de a feleségem az enyém, arra
  268 1 |                majd én vigyázok.~Tetszett a válasz Thökölynek, elnevette
  269 1 |                   nem kis tisztesség volt a deputátus urak szemében.
  270 1 |               azért, mert már nem ért rá.~A napsugár, mely most sütött
  271 1 |                 mely most sütött pályáján a legfényesebben, csakhamar
  272 1 |                 az égrõl sütött rá, hanem a szultán szemeibõl. S a szultán
  273 1 |              hanem a szultán szemeibõl. S a szultán sokszor behunyta
  274 1 |                  szultán sokszor behunyta a szemeit, mikor nem kellett
  275 1 |                 kellett volna, vagy pedig a harag árnyéka jelent meg
  276 1 |                jelent meg azokban. Szóval a dicsõséges harcoknak vége
  277 1 |                   emlékein. Itthon minden a régi rossz kerékvágásba
  278 1 |                esztendõ következett. Csak a görgõi kúrián uralkodott
  279 1 |              tökéletes paradicsomhoz. Még a féltékenység is, mely eleinte
  280 1 |            eleinte nagyon izgatta, eltûnt a szívébõl. Ki rabolhatná
  281 1 |                egy nagyobb úr Thökölynél: a halál. A szép Görgey Pálné
  282 1 |                   úr Thökölynél: a halál. A szép Görgey Pálné 1689-ben
  283 1 |                   életet, örökre behunyta a szemeit, miután gyenge,
  284 1 |                  akart, mint egy fenevad. A temetésen való viselkedésérõl
  285 1 |              esztendõkig beszéltek. Mikor a pap, tiszteletes Podolinczi
  286 1 |            Podolinczi Sámuel úr megjelent a végtisztességtételhez, rettentõ
  287 1 |              Éppen van egy kis számadásom a gazdáddal. Ne eresszétek
  288 1 |                  az kell, hogy itt kapjam a szolgáját, ha már õmagát
  289 1 |                  drága lelkemet. Úgy, hát a te szolgád ez, te kegyetlen
  290 1 |            fõszolgabíró volt Görgey Pál).~A gyászoló gyülekezet megrendült,
  291 1 |                 hajszálaik égnek meredtek a szörnyû kifakadásokra, a
  292 1 |                  a szörnyû kifakadásokra, a lelkész szelíden emelte
  293 1 |              Bocsásd meg neki, uram, mert a fájdalma kiáltoz«, az atyafiak
  294 1 |                   hogy megtartható legyen a gyászszertartás, erõszakkal
  295 1 |      gyászszertartás, erõszakkal lefogták a szegény Pál urat, három
  296 1 |                alig bírtak vele, bezárták a pincébe és úgy temették
  297 1 |                pincébe és úgy temették el a százszorszép asszonyt, hogy
  298 2 |                           MÁSODIK FEJEZET~A GYANÚ~A gondviselés körültekintõ
  299 2 |                   MÁSODIK FEJEZET~A GYANÚ~A gondviselés körültekintõ
  300 2 |              ereje bizonyára felismerhetõ a legapróbb dolgokban, most
  301 2 |            szülessék egy kisleánykája, ki a Borbála nevet kapta és most
  302 2 |              kapta és most volt hathetes. A derék úrasszony, minthogy
  303 2 |                    hogy magával viszi ezt a másik babát is és azt is
  304 2 |                voltak, el se hitték, hogy a parasztdajka fehér tejétõl
  305 2 |            sógorral, megegyeztek ebben, s a csecsemõ elkerült a toporci
  306 2 |              ebben, s a csecsemõ elkerült a toporci kastélyba.~Még meg
  307 2 |                   Még meg se látogathatta a búskomor apa, aki hetekig
  308 2 |               ijesztgetett Marjákné, hogy a kis leánykának aligha lesz
  309 2 |          tápláléka, mikor híre jött, hogy a Jánosék leánykája, Birike,
  310 2 |                  sokba vette az atyafiság a halálesetet. Hiszen az ilyen
  311 2 |               teketóriát csináltak belõle a rokonok s mivel hófúvásos
  312 2 |               volt, nem is igen mentek el a temetésre, tekintve a rossz
  313 2 |                  el a temetésre, tekintve a rossz utakat. Egészen csendben,
  314 2 |            mélységes fájdalommal kísérték a szülõk kis halottjukat a
  315 2 |                  a szülõk kis halottjukat a családi kriptába. Igazán
  316 2 |         csodálatos, már nevetni is tudott a gyermek), sok mindenféle
  317 2 |          benyomást szedett össze. Kereste a fejletlen arcocskában a
  318 2 |                   a fejletlen arcocskában a Karolina édes vonásait és
  319 2 |               találta. Órákig nézte ebbõl a szempontból. Szép, kedves
  320 2 |            szempontból. Szép, kedves volt a gyermek, de mégsem az. Oh,
  321 2 |                   olyasforma csillant meg a szemecskéjében, mintha a
  322 2 |                  a szemecskéjében, mintha a Karolina õzikenézésébõl
  323 2 |               talán csak képzelõdés volt. A picike kövér volt, mint
  324 2 |                ahogy az angyalokat festik a katolikus templomokban,
  325 2 |                  urat meglátta, elkezdett a karjaival repesni, mintha
  326 2 |            ellenben az apja karjára tette a sógorasszony, sírásra fakadt:
  327 2 |                félt tõle. Hát hol van itt a gyermeki ösztön? Különös
  328 2 |                   bírt nevet adni. Zúgott a feje, s mint a varjúk a
  329 2 |               adni. Zúgott a feje, s mint a varjúk a ködben, ide-oda
  330 2 |                   a feje, s mint a varjúk a ködben, ide-oda kóvályogtak
  331 2 |               ködben, ide-oda kóvályogtak a gondolatai. Összevonta a
  332 2 |                  a gondolatai. Összevonta a szemöldjeit, mikor János
  333 2 |                  föl-fölkapta bölcsõjébõl a kunkogó gyereket s elkezdte
  334 2 |                  míg csak ki nem csikarta a napfényes mosolygását. Csodálatos,
  335 2 |                 restelli deresedõ hajjal, a patvaristák szeme láttára,
  336 2 |                  akik nyilván gúnyolódnak a háta mögött: »Nini, megbolondult
  337 2 |                   pesztonkának.«~S ha még a maga gyermeke volna - szõtte
  338 2 |                tarka vásznát, úgy, mintha a patvaristák gáncsolásait
  339 2 |                 gáncsolásait szõné, de ez a gondolat annyira az övé
  340 2 |                 szereti János annyira ezt a gyereket? Hát természetes
  341 2 |                   volt az alispán.) Aztán a sógorné is imádja. A maguk
  342 2 |                Aztán a sógorné is imádja. A maguk elhalt leánykáját
  343 2 |                  hozta, de alig borult el a homlokuk. Olyanformán veszik,
  344 2 |                   érintette lábacskájával a földet, az még nem élt,
  345 2 |                 még az égben volt, és hát a kis Birike a pólyákban halt
  346 2 |                 volt, és hát a kis Birike a pólyákban halt meg - még
  347 2 |                   nem volt karonülõ. Hja, a karonülõ, az már más; az
  348 2 |           nevetett, visszahajolt morcosan a János feje mögé; nem is
  349 2 |                  feje mögé; nem is csoda, a vadember akkor kezdett vadember
  350 2 |                arca sötét volt és fanyar, a külseje teljesen elhanyagolva,
  351 2 |              belógott az arcába - nemcsak a gyerekek ijedhettek meg
  352 2 |                ijedhettek meg tõle, hanem a mindkét nembeli felnõttek
  353 2 |                 diák, szintén hazaszaladt a pünkösdi ünnepekre. Pál
  354 2 |                   arra is hazakéredzkedik a professzoroktól, ha az anyja
  355 2 |                  úrfi kevélyen.~- Úgy, de a katonának engedelmeskedni
  356 2 |            húsvétkor és most.~- Hát mikor a kishúgod meghalt?~- Akkor
  357 2 |                    És te nagyon sajnáltad a húgocskádat?~György úrfi
  358 2 |                   beszéd az? - pattant rá a nagybácsi.~- Úgy értem,
  359 2 |                   értem, Pali bácsi, hogy a kisgyerekek nem olyanok,
  360 2 |             kisgyerekek nem olyanok, mint a kismacskák, akik mindjárt
  361 2 |                  ismerni, hogy ki melyik. A lányokat én csak akkor tudom
  362 2 |             fõkötõt adott az egyikre, meg a másikra.~Görgey Pált ki
  363 2 |                   édes szuszogással aludt a bölcsõjében s elbúcsúzván
  364 2 |                Görgõ felé, elgondolta azt a megható gyöngédséget, azt
  365 2 |                 megható gyöngédséget, azt a jóságot, mellyel iránta
  366 2 |                   volna lehetséges? János a legnemesebb lelkû ember
  367 2 |                legnemesebb lelkû ember és a legpéldásabb testvér a világon.
  368 2 |                 és a legpéldásabb testvér a világon. Hiszen az idegenekhez
  369 2 |        idegenekhez is jóságos, úgy nevezi a vidék: »Patronus és pater
  370 2 |                neki. És Mari méltó társa. A nemes poézis megtestesülése.
  371 2 |                    hogy velem mi lesz, ez a csapás okvetlenül a tébolyba
  372 2 |                    ez a csapás okvetlenül a tébolyba kerget. S amint
  373 2 |            értesítsenek róla, elgondolván a következményeket, Marinak
  374 2 |           mentõgondolata támadt s közölte a másikkal, körülbelül ezeket
  375 2 |             Tudod-e, fiam, mit gondoltam, a gyermek meghalt, de Pált
  376 2 |                  Pált kímélni kellene. Ez a kis lélek elköltözött az
  377 2 |               elköltözött az anyjához, de a Pál lelke, ha most megtudja,
  378 2 |                 úgy költözik el, hogy nem a szerettei után megy, hanem
  379 2 |                   hanem az örök homályba, a zûrzavarba. Hát ne mondjuk
  380 2 |               Hisz mit vesztünk mi ezzel? A mi Borbálánk azért élve
  381 2 |                  nap, hogy visszavehetjük a leányunkat s föl se veszi,
  382 2 |                föl se veszi, hiszen abból a bajból még eddig mindenki
  383 2 |                meg van mentve az életnek, a közügynek, a hazának, visszanyerheti
  384 2 |                  az életnek, a közügynek, a hazának, visszanyerheti
  385 2 |              feledkezz meg arról se, hogy a férjhez ment leányaink gyermekei
  386 2 |                    itt fognak szaladgálni a kertünkben; de õneki, Pálnak,
  387 2 |                  Jánosék olyan félvállról a gyermek halálát (no, mert
  388 2 |                  az is, miért imádják úgy a megmaradt gyereket (mert
  389 2 |                 rendesen nagyobb bolondja a gyerekinek, mint a fiatal),
  390 2 |               bolondja a gyerekinek, mint a fiatal), és világos végre,
  391 2 |                 miért nem nyilatkozik meg a kicsikében a vérugyanazonosság
  392 2 |              nyilatkozik meg a kicsikében a vérugyanazonosság rejtelmes
  393 2 |                  ösztöne vele szemben…~Ez a különös gyanú úgy fejlõdött
  394 2 |      megkörnyékezett cselédeket, figyelte a testvérét, sógornéját, a
  395 2 |                  a testvérét, sógornéját, a legfurfangosabb módokat
  396 2 |                   bizonyosat megtudni, de a dolog csak egyre homályosabb
  397 2 |                    de bolond vagyok, ezek a szegény jó emberek azért
  398 2 |                  emberek azért becézgetik a gyereket, hogy e szeretettel
  399 2 |           gyógyítsák, azért nem emlegetik a kis Borbála halálát, hogy
  400 2 |                 kis Borbála halálát, hogy a szomorú témáktól lelkemet
  401 2 |                éreztek. Hogy nem hasonlít a kicsike Karolinhoz? Hát
  402 2 |                   embrióban levõ kis alma a tavalyi nagy almához? De
  403 2 |                  De nem fog-e hasonlítani a nyár végén? Nem, nem, az
  404 2 |            lidércek csak percekig aludtak a másik oldalukra fordulva,
  405 2 |     föltápászkodtak és kínozták. Próbálta a mások bajába temetni a magáét.
  406 2 |           Próbálta a mások bajába temetni a magáét. Mint fõszolgabíró,
  407 2 |                Mint fõszolgabíró, bejárta a községeit, ami kis ideje
  408 2 |                  nem ért semmit. Közbe az a vágya támadt, hogy valaki
  409 2 |               hogy valaki elõtt megnyissa a lelkét. Hátha az, akivel
  410 2 |             megkönnyebbül. Nem bízott már a saját ítéletében, noha különben
  411 2 |              megfigyelõ volt, tudta, hogy a legokosabb ember lovagolja
  412 2 |                  ember lovagolja be magát a legerõsebb egy-egy rögeszmébe.~
  413 2 |           Marjákné hûséges lélek, õ látta a kis Rozáliát három-négy
  414 2 |           három-négy napig, õ segédkezett a fürösztéseknél, míg el nem
  415 2 |                 nem volt otthon egy nap s a fõszolgabíró egyedül ebédelt.
  416 2 |            egyedül ebédelt. Megszólította a pohárszéknél foglalatoskodó
  417 2 |                  Marjákné, kihez hasonlít a kis Róza?~- Hát ki máshoz,
  418 2 |               tudok felfedezni - folytatá a fõszolgabíró egy sóhajjal.~
  419 2 |              említeném, ha nem zavarna az a körülmény, hogy a két kisbaba
  420 2 |              zavarna az a körülmény, hogy a két kisbaba közül az egyik
  421 2 |              körülmények között közeli az a gondolat, hogy hátha kicserélõdött
  422 2 |                  hogy hátha kicserélõdött a leányka.~Mint a kígyó a
  423 2 |             kicserélõdött a leányka.~Mint a kígyó a kövér bogarat röptében,
  424 2 |                   a leányka.~Mint a kígyó a kövér bogarat röptében,
  425 2 |                 úgy kapta be Marjákné ezt a gondolatot. Mert élt-halt
  426 2 |                 gondolatot. Mert élt-halt a pletykáért, boldog volt,
  427 2 |                  jóságos arcot adott neki a gondviselés és olyan mély,
  428 2 |                 mély, õszinte szemeket, s a rossz nyelvét olyan mûvészettel
  429 2 |           rosszhiszemûségen érni. Az volt a módszere, sohase állítani,
  430 2 |               kérdezni, mindég kérdezni s a kérdésekbe rejteni be észrevétlenül
  431 2 |                  rejteni be észrevétlenül a fullánkokat.~- Azt mondja
  432 2 |                 fullánkokat.~- Azt mondja a tekintetes úr, hogy kicserélték? (
  433 2 |                 úr, hogy kicserélték? (És a szája is nyitva maradt az
  434 2 |                    istenem, istenem, hogy a mi kis Rozálink már ott
  435 2 |                kis Rozálink már ott volna a mamájánál. Oh, uram, szent
  436 2 |                   magára), ne vígy minket a kísértetbe! Hát hogy kicserélték?~-
  437 2 |                 Eszébe jutott? - tûnõdött a gazdasszony s egyet csavart
  438 2 |                  Milyen finom esze is van a tekintetes úrnak, milyen
  439 2 |                 kicserélt lányról, akinek a nevét elfelejtette, csak
  440 2 |      grófkisasszony volt és Kassán laktak a szülei. Sõt hovatovább mind
  441 2 |                  Valami anyajegy meghozta a kibonyolódást. Az a baj,
  442 2 |              meghozta a kibonyolódást. Az a baj, kérem alássan, hogy
  443 2 |                  baj, kérem alássan, hogy a mi kis szentünknek egy akkora
  444 2 |                   akkora anyajegy se volt a fehér testecskéjén, mint
  445 2 |                  fehér testecskéjén, mint a mákszem. Úgy látszik, a
  446 2 |                   a mákszem. Úgy látszik, a hajdani gyerekek csupa anyajegyekkel
  447 2 |                 csak egy szegény szûcsnek a tudatlan özvegye vagyok.
  448 2 |                  okosakat. Mert vagy igaz a dolog, és akkor mit akar
  449 2 |                rajta, vagy pedig nem igaz a dolog és akkor mért mondja
  450 2 |                dolog és akkor mért mondja a tekintetes úr, hogy én beszélek
  451 2 |                 Szépen vagyunk. Én vagyok a csípõs, én vagyok a harapós.
  452 2 |                vagyok a csípõs, én vagyok a harapós. Azért, hogy egy
  453 2 |                  lehelet támadhatna benne a toporci uraság ellen.~-
  454 2 |               Avagy lehet-e nagyobb jóság a szülõi szeretetnél? Jámborabb,
  455 2 |                   isten elõtt? És telik-e a toporci uraktól egyéb, mint
  456 2 |                   Mennyire hálás lehet az a gyermek, kit gondos szülõi
  457 2 |            gyermek, kit gondos szülõi kéz a földi javak paradicsomába
  458 2 |                  jó, mert õ örökli Görgõt a kastéllyal, a rétekkel,
  459 2 |               örökli Görgõt a kastéllyal, a rétekkel, a malmokkal és
  460 2 |                   kastéllyal, a rétekkel, a malmokkal és az erdõkkel.~-
  461 2 |                  Hiszen Görgõt anélkül is a bátyám gyerekei örökölnék,
  462 2 |           Marjákné le volt fõzve. Behúzta a fejét a válla közé és egy
  463 2 |               volt fõzve. Behúzta a fejét a válla közé és egy darázs
  464 2 |                   is õk örökölnek, mondja a tekintetes úr? Az bizony
  465 2 |                 úr? Az bizony igaz lehet. A tekintetes úr jobban tudja.
  466 2 |             legjobban szeretem, ha minden a valóságos Rozáliának jut.
  467 2 |                   Ok nélkül semmi se lesz a világon, mindennek oka van,
  468 2 |                   Jekelfalva és Lesznice, a Jekelfalussy-birtok? Ezt
  469 2 |  Jekelfalussy-birtok? Ezt már megint csak a tekintetes úr tudja és ha
  470 2 |               ütés ér.~- Takarodjék innen a pokolba! - mordult meg haragosan
  471 2 |                 csapott, mire megindultak a poharak és a tányérok a
  472 2 |                  megindultak a poharak és a tányérok a lecsuszamló abroszon,
  473 2 |                   a poharak és a tányérok a lecsuszamló abroszon, de
  474 2 |          megindult Marjákné is, nem ugyan a pokolba, csak a konyhába;
  475 2 |                 nem ugyan a pokolba, csak a konyhába; a poklot otthagyta
  476 2 |                 pokolba, csak a konyhába; a poklot otthagyta Görgeynek.~
  477 2 |                  ez az út mégis megvan, s a Marjákné józan esze egyszeriben
  478 2 |                  egyszeriben ezen kereste a »rejtély« nyitját. De szabad-e
  479 2 |              mindenkinek maga felé hajlik a keze és a legjobb családokban
  480 2 |                maga felé hajlik a keze és a legjobb családokban is megesik
  481 2 |              famíliákon, ki hogy szerezte a birtokait. Egy kis szépséghiba
  482 2 |             megakad mindenütt. Talán maga a császár se tiszta. Csel,
  483 2 |               Csel, furfang nem hiányzott a jogcímek közül. Az akvirálás
  484 2 |                 Jánosért se tehetné tûzre a kezét Görgey Pál. Gondolat
  485 2 |                 esetet, hátha ami kõrakás a szívét nyomja, levesz abból
  486 2 |                  egy egész sziklát.~Ebben a fixa ideában tépelõdött,
  487 2 |                    új benyomások elsöprik a régieket. Mindenfélét megpróbált,
  488 2 |                    még ispiont is tartott a toporci kastélyban; a Marjákné
  489 2 |             tartott a toporci kastélyban; a Marjákné lányát, Zsuzsannát
  490 2 |                   mintha állt volna. Csak a szél suhogott Késmárk felett…~
  491 2 |                   Thököly Imre betört oda a szultán csapataival, s a
  492 2 |                  a szultán csapataival, s a lelkes kis ország fejedelemnek
  493 2 |               kiáltotta ki. Megbizsergett a vér az erekben, megmelegedtek
  494 2 |                 az erekben, megmelegedtek a szívek. Lóra kuruc, lóra!
  495 2 |               Elõkerültek az öreg nyergek a padlásokról s forgott a
  496 2 |                   a padlásokról s forgott a köszörûkõ a kuruc udvarokon,
  497 2 |         padlásokról s forgott a köszörûkõ a kuruc udvarokon, élesítve
  498 2 |                 kuruc udvarokon, élesítve a rozsdás fringiákat…~Görgey
  499 2 |              Szepesben, nyomban elindult. A megyei karoknak és rendeknek
  500 2 |                   jött közbe« (így nevezi a hadba való menetelt, ahelyett,