Fejezet

  1 1 |                 egy madzaggal odakötni; mikor aztán kellett, az alispán
  2 1 |         rendesen csak akkor találta el, mikor nyugodtabb lett s ennélfogva
  3 1 |                  a szomszédos malomnak, mikor felkelt az ebédtõl, amit
  4 1 |        öntözgették kupákból a cselédek, mikor Görgey Pál megjelent a tornácon.~-
  5 1 |                volt a legkíméletlenebb, mikor a nyájasat adta) -, de ha
  6 1 |                a világban mutatja, hogy mikor az est palástja ráborul
  7 1 |              lovag. Görgeyt bántotta és mikor egyszer egy deputációban
  8 1 |             sokszor behunyta a szemeit, mikor nem kellett volna, vagy
  9 1 |                õ Karolináját? Ki merné, mikor még Thököly se merte?~Pedig
 10 1 |   viselkedésérõl esztendõkig beszéltek. Mikor a pap, tiszteletes Podolinczi
 11 2 |                lesz elegendõ tápláléka, mikor híre jött, hogy a Jánosék
 12 2 |               történt semmi különös, de mikor aztán pünkösd táján látogatást
 13 2 |               játszottak ajkai körül, s mikor János urat meglátta, elkezdett
 14 2 |          emelgetne, hozzá kéredzkedett, mikor ellenben az apja karjára
 15 2 |               Összevonta a szemöldjeit, mikor János föl-fölkapta bölcsõjébõl
 16 2 |           vakációt? Szeretném én tudni, mikor tanultok. Úgy látom, te
 17 2 |                húsvétkor és most.~- Hát mikor a kishúgod meghalt?~- Akkor
 18 2 |              meg se írták?~- Nem.~- Hát mikor, kitõl tudtad meg?~- Apám
 19 2 |             Apám mondta egyszer késõbb, mikor Késmárkon meglátogatott.~-
 20 2 |                de némileg felizgatta és mikor harmadnapra összecsókolta
 21 2 |              fenekén és akkor ugrik ki, mikor senki nem gondolná. Jó lélekkel
 22 2 |               gigom-gágom, kis virágom. Mikor a gólya hozott, én rántottalak
 23 2 |              Marjákné, nem vette észre, mikor a kislányról azt mondtam
 24 3 |                 is mondott a reményrõl, mikor egy este csömörrõl kezdett
 25 3 |                 megállapítván késõbben, mikor higgadtsága visszatért és
 26 3 |                 összeesett a konyhában, mikor Marjákné elõkerült, mert
 27 3 |               az alispán türelmetlenül, mikor látta, hogy Verona reszket
 28 3 |               aztán, úgy az õsz elején, mikor hazajött Osgyánból, ahová
 29 3 |            önmagának mondta.)~- Volt és mikor hazajött, többször ellátogatott
 30 3 |                 ez, nem tudom. Egyszer, mikor a csípõsebb idõk bejöttek,
 31 3 |          molnárlegény belopózott éjjel, mikor a cselédség elaludt, az
 32 3 |            láthatólag megkönnyebbedett, mikor megszabadult súlyos és veszedelmes
 33 3 |               össze a megyei urak, mint mikor valaki nagy tapintatlanságot
 34 3 |            történt s már pénteken este, mikor az alispán éppen vetkezõdni
 35 3 |                venné észre a tûszúrást, mikor a szívét hasogatja a legnagyobb
 36 3 |            tudom, hova vitték.~- Hol és mikor fogták el? Ütközetben vagy
 37 3 |                 éppen a legrosszabbkor, mikor rászorult volna. Már elõbb
 38 3 |    lutheránusokért nem mernék jótállni. Mikor a megboldogult uramnak,
 39 3 |                 várost, nem volt sehol. Mikor aztán elõkerült, vallattam,
 40 3 |              Grodkovszkyné még beszélt, mikor a fõporkoláb is elõcsoszogott
 41 3 |               igen van itt most új rab. Mikor jött volna?~- Most pénteken.
 42 3 |               nem volt már eszméletnél, mikor a kérdést intézte hozzá,
 43 3 |           Milyen nagyon sietett s most, mikor már itt van a döntõ pillanat,
 44 3 |                 az alispán csak bámult, mikor az asszony odarohant az
 45 3 |         beavatkozását. Tegnap estefelé, mikor az alispán úr elkocsizott
 46 3 |          Matyejt megszánta Vlaszinkó és mikor felváltották, magával vitte
 47 4 |           milyenek lehetnek, ha Jánost, mikor Toporcról mint foglyot hozták
 48 4 |              kaptam tõle múlt pénteken, mikor kegyelmedet elfogták.~-
 49 4 |              mentek mindjárt ebéd után.~Mikor már fenn ültek a hintóban,
 50 4 |             csak mivelünk eshetik meg.)~Mikor a törököt kikergették Budáról,
 51 4 |                nádor mindig hallgatott, mikor a nemzettel kellett volna
 52 4 |               kastélyában az ablakon, s mikor János úr kidugta a fejét,
 53 5 |             Minek akar a bolha köhögni, mikor tüdeje nincsen?«~A kis csupor
 54 5 |           lehetetlen most a fölmenetel, mikor a gyalogutat a hó befújta.
 55 5 |            éppen vissza akart fordulni, mikor Fityke a befagyott Durst
 56 5 |                mind-mind sötétebb lett, mikor beléptek otthon a kapun,
 57 5 |                   hát úgy volt az, hogy mikor a lõcsei határt igazították,
 58 6 |               bírót ölték meg? Hol? Ki? Mikor? Miért? Hogy? Soha még püspök
 59 6 |                  de ez rendkívüli eset. Mikor a lõcsei bírót agyonlövik,
 60 6 |           futott végig a hátgerinceken, mikor négy hajdú egy saraglyán
 61 6 |                 zúgás hallatszott, mint mikor vihar süvít a búzák fölött.~-
 62 6 |           csöppet sem akar megijedni. - Mikor az alispán golyója érte
 63 6 |      mérlegeljék leginkább kegyelmetek, mikor az alkalom is megérkezett,
 64 6 |                az élet tudományát, hogy mikor bajban vagyunk és közös
 65 6 |              mérges szóváltások nélkül. Mikor végre teljesen kiürült,
 66 6 |                 kezdõdik. A szenátorok, mikor kiléptem, akkor vették magokra
 67 6 |                 Mirõl tanácskoznak még? Mikor lesz a temetés? Mit végeztek
 68 6 |         famíliák nem laktak a városban. Mikor 1622-ben Bethlen Gábor a
 69 6 |            Legalább azt mondja meg hát, mikor lesz a bíró temetése?~-
 70 6 |                 a legalsó osztály közt, mikor egyszerre megkondult a városház
 71 6 |           polgárok, hogy így beszélnek, mikor a bírájukat egy efféle vad
 72 6 |               itt ezelõtt néhány évvel, mikor olyan tacskó voltam, mint
 73 6 |          mérgesen csapta be az ablakot, mikor a hajdú elhallgatva, egy
 74 7 |           legkedvezõbb módon történjék. Mikor már eljött a kis szász,
 75 7 |       szerencsés kópé« feladata.~Régen, mikor még a szepességi szász városok
 76 7 |              látta), napjainkban pedig, mikor már megint szegények a szepességi
 77 7 |                 ne fogadnák el a pénzt, mikor amazok kínálják és mikor
 78 7 |                mikor amazok kínálják és mikor nincs nekik? Történik-e
 79 7 |          ellenben csak november elején, mikor már pompás szánút volt,
 80 7 |              meghajolnia a nõi testnek, mikor a lábainál térdeplõ nemes
 81 7 |    személyesítették, éppen térdepeltek, mikor az ajtót föltépte Quendel
 82 7 |            eltemetni a várost is, éppen mikor az a legelevenebbnek, legvirgoncabbnak
 83 8 |           ivadékoknak is.~Azon a napon, mikor Lőcsén a bíró testét a ravatalra
 84 8 |                enyém is mindig megérzi, mikor kell neki a köpölyöző vas.~-
 85 8 |               akkor lesz háború, komám, mikor ez a ló odaviszi a Bibókok
 86 8 |              ellenség fogságában, aztán mikor már régen holtnak hitték,
 87 8 |            letakart tányérban kóstolót, mikor Vojkáné a kastélykapu mellett
 88 8 |         megkezdeni a ravasz Marjákné -, mikor éppen vendégük van a nemzetes
 89 8 |               tegnap meg volt rendülve, mikor a visszaküldött hajdú meghozta
 90 8 |               szobaszögletekbõl. Éjjel, mikor a szemét behunyta, legott
 91 8 |           esélyeket görgette elméjében, mikor visszajött Gyuri.~- No,
 92 8 |              tette hozzá gondolatban -, mikor ilyen emberre van szükségem.)
 93 8 |            legerõsebb páncélt magadról, mikor a legtöbb golyóbis zuhog
 94 8 |       elmérgesedett köztük a szóváltás, mikor az alispán újra fölvétette
 95 8 |               földje mellett hazajövet, mikor a lõcsei hivatalos közegek
 96 8 |             Szapolyai János lakodalmán, mikor Lengyel Izabellával esküdött,
 97 8 |                 sikerült is a munka, és mikor vége volt, maga is gyönyörködve
 98 8 |             nagy marhának« képzelte, és mikor az a Zsiga hangjával szólítá
 99 8 |              Nem a könyvekben lapoztak, mikor az igazságot keresték, hanem
100 8 |            olyan furcsa volt. Különösen mikor a feleségét rezegtette.
101 8 |                 a reggelizõ alispánnak, mikor a huszár, ki friss ivóvizet
102 8 |                 kellett Bibók Zsigmond, mikor a hûsége még érintetlen
103 8 |            urakat, hanem azután késõbb, mikor egyiknek-másiknak elnyerték
104 8 |               megmagyarázhatatlan, mint mikor a hernyóból, mely utálatos,
105 8 |              Jób -, tegnap mentem arra, mikor a bíróválasztás folyt, a
106 8 |              most õ, aki elõttünk járt, mikor ezt elkövette, azt kívánja,
107 8 |               ne legyünk a háta mögött, mikor ezért a veszedelem környékezi.
108 8 |                abban a szempillanatban, mikor a »maradok«-ot kimondta,
109 9 |                mellett várakoztak, hogy mikor viszik őket táncba. Volt
110 9 |           hagyni a táncot. Így most is, mikor az említett könnyű kocsi,
111 9 |                Tudom én, mi a becsület, mikor ilyen kedves vendég érkezik.
112 9 |                 Nagyon megijedtem tõle, mikor megnevezte magát s nem láttam
113 9 |           szöget ütött a Pál úr fejébe, mikor másnap azt proponálta, gondolván,
114 9 |         gyereket a kalamáris mellett.~- Mikor láttad utoljára?~- Húsvétkor
115 9 |                 a rogyásig becsípjenek, mikor aztán jól elkészültek, bement
116 9 |                Nem adtál jelt az éjjel, mikor hazajöttél - hányta szemére
117 9 |    elkövetésével hencegett, most végre, mikor valami dicséretest csinált,
118 9 |                  Ember vagy a talpadon.~Mikor aztán vége volt, azt kérdezte
119 9 |               Bibók uram, amit akart, s mikor az esti szürkületnél felszedelõzködtek
120 9 |            tépelõdésben a késõ este is, mikor az õröket felváltotta. Ez
121 9 |                 tudhatnád?~- Hallottam, mikor az urak föleskették hûségére
122 9 |                 Mert nem vagyok ispion. Mikor még följelentés lett volna,
123 9 |            volna, nem árulkodtam, most, mikor már csak értesülés, nem
124 9 |        keresztül a gyermekkori emlékek, mikor még Katarinka kis leány
125 9 |            következõket:~»Kedves sógor! Mikor ezt a levelet írom, szegény
126 9 |              1663-ik híres esztendõbõl, mikor a hév nyár Mindenszentekig
127 9 |               bátyja így szólt hozzánk, mikor már az esküt letettük: No
128 9 |                 sisera-had, most pedig, mikor a tekintetes úr elutazik,
129 9 |                 korcsmától a másikig, s mikor az ember végigélvezte õket
130 9 |                mennyei megkönnyebbülés, mikor ebbõl az atmoszférából kijutva,
131 10|             bemenvén a hajnali órákban, mikor még a város aluszik, a rimaparti
132 10|                úr, ha olyankor jön ide, mikor Hilil basa itt tartózkodik,
133 10|                a mécs fényénél és most, mikor már olyan közel volt, hogy
134 10|            szemét megrészegíti. Hát még mikor a lábacskának olyan segítségére
135 10|            pecsétjével bizonyítja, hogy mikor jöttem és mikor távoztam.~-
136 10|        bizonyítja, hogy mikor jöttem és mikor távoztam.~- Értem - szólt
137 10|          tettetett megbotránkozással. - Mikor az én tervembe vág bele,
138 10|             hogy te még kis leány vagy, mikor meg neked vág be úgy a terveidbe,
139 10|               tarthatja magát bimbónak, mikor még zöld burokban van a
140 10|            bimbó is rózsának számíthat, mikor már kihasadt a színes selyme.~
141 10|              szinte a kalapjához nyúlt, mikor megszólalt az illetõ nevetve.~-
142 10|         fölösleges dolgokat, édes fiam. Mikor az ember elalszik s a lélek
143 10|          ilyenkor a meleg esti órákban, mikor a hold kezd feljönni, fürödni
144 10|              vették beszélgetés közben, mikor már ott álltak a hatalmas
145 10|     gyönyörûségét? Hiszen emlékszik rá, mikor fiatal gyerkõc volt, az
146 10|                mond, hogy bikmag. Hanem mikor odamegyek pénzemért, vereti
147 10|          Quendel apó megrázkódott, mint mikor valami hideg hüllõ érinti
148 10|          kérdést.~- Hol? Kitõl? Hogyan? Mikor? Merre? Ki alatt?~Mindebben
149 10|              mint a pecsérkegomba fûbe, mikor járhatok aranyban hasig.
150 10|      megérdemlek. Csak az a kérdés még, mikor induljam? Mindjárt?~- Talán
151 10|            Haj-haj, de rosszkor van ez, mikor zabocskát kellene összevenni,
152 10|               reggel. Vagyis hajnalban, mikor még senki se nincs ébren.
153 11|               volt csöppentve az ölébe; mikor az erdészetet tanulta Selmecbányán,
154 11|                 tinórugombát is talált, mikor végre előkocogott a Quendel
155 11|         alkoholista sem érzi a szomját, mikor az oltári szent kehelyt
156 11|            Quendel uramtól.~- Ki tudja, mikor látlak - mondá a leányának -,
157 11|              Rimaszombat szélsõ házait, mikor már megelõzte õket a hátul
158 11|                 védencével a nõvéréhez, mikor a Ljeszkova-erdõben, valami
159 11|             Csak nem akartok kirabolni, mikor semmim sincsen a világon,
160 11|             Tudom, hogy a kis fiacskád, mikor nagyra nõtt, értünk halt
161 11|           szavakat, vagy csak gondolta, mikor egyszerre csilingelni kezdett
162 11|              van határozva, hol etet és mikor, hol hál meg, amit pontosan
163 11|            kocsira s mennyi visszafelé, mikor üresen tér vissza. Nagy
164 11|        ismételni.~Szepes, drága Szepes, mikor még te nyíltál,~A történelembe
165 11|              annyi mindenféle az ízlés. Mikor én ekkora voltam…~Fabricius
166 11|               hogy én is csirke voltam, mikor egyszer a lõcsei piacon
167 11|               okos, célszerû-e ez most, mikor minden élõ valami fedél
168 11| szenátorságomhoz a Molitorisznak? Hanem mikor azt láttam, hogy a szekér,
169 11|                jó. Képzelheti örömömet, mikor most felösmertem. Nini,
170 11|          istennek szükséges tudni, hogy mikor van napfogyatkozás, holdtölte,
171 11|               égen abban a pillanatban, mikor te a világra kerültél (magam
172 11|                lehetett már észrevenni, mikor lent volt s szoknyácskái
173 11|             mintha pajtások volnának, s mikor megint beleakadt a hajába
174 11|                hát ennyire félénk.~- De mikor olyan furcsán nézett rám -
175 11|           beszélt el saját élményeibõl, mikor harminc év elõtt éppen e
176 11|            éppen az õ fiát szólongassa, mikor elég olyan kölyök van az
177 11|            hagyták.~Csinos volt Rozáli, mikor félig parasztos, félig mesteremberes
178 11|                 halál jön, az erõ megy. Mikor a halál belép a nagy kapun,
179 11|              vissza akart elõre ugrani, mikor egyszerre meleg pára érinti
180 11|                 királyok is Betlehembe, mikor Jézus született, azzal a
181 11|                 folytatá Quendel apó. - Mikor e vendégszeretõ hajlékba
182 11|                 asztalnál! Keresztelõn! Mikor olyan jól érezzük magunkat
183 11|                érezzük magunkat itt. És mikor már úgyis megtalálta a lovait.~-
184 11|           megtalálta a lovait.~- Az ám, mikor megtalálta a lovait - visszhangozta
185 11|           tölgyfák alatti kis karámban, mikor ide befordultunk, abból
186 11|                Tudom, ki az a kujon«, s mikor az imént a nagy összefeleselés
187 11|            egyre lejjebb-lejjebb, végre mikor már olyan közel ért hozzá,
188 11|                még ebben se fáradt ki s mikor bevégezte, nosza derékon
189 11|                 ki útjából incselkedõn, mikor éppen át akarná fonni a
190 11|               kellene még!~- Ej, ugyan, mikor Lõcse szenátora is táncol.~-
191 12|         könyvének írásába volt merülve, mikor fõszekretáriusa, Inkey György,
192 12|                 kurír hozta lóhalálban. Mikor leszállott a várudvaron,
193 12|               hogy minek köhög a bolha, mikor nincsen tüdeje), s térdig
194 12|                 tudom már, mi dologban, mikor észreveszi a holdvilágnál,
195 12|               erdei virág volt rajta.~- Mikor volt ez?~- Körülbelül most
196 12|           megadták neki a követelt árt, mikor már éppen parolát kellett
197 12|                 ilyenkor pocsékolom el, mikor sehol sincs, holott akkor
198 12|            vissza tudtam magam tartani, mikor az egész világ turkált benne.
199 12|             megvan, maradjon. Ki tudja, mikor jönnek és meddig tartanak
200 12|             szeretném, ha tõlem tudnák, mikor majd úgyis megtudja õtõle
201 12|               Quendel-vendéglõ fái alá.~Mikor úgy éjfél felé megnyíltak
202 12|               ha én azt állítanám, hogy mikor kuruc Görgey Jánosnak a
203 12|           életét megvették Palocsaytól, mikor életre volt szükség. Most
204 12|         Molitorisz javításán dolgoztak. Mikor pedig harmadnap elbúcsúzott
205 12|                esztendeje Esztergomban, mikor Esztergom Komáromban lakott;
206 12|          gyapottal van betömve a füled, mikor a legnyitottabb nyúlfül
207 12|                 beesett mellû teremtés. Mikor a párolgó demikát után a
208 12|                 öntött a szívembe, hogy mikor megláttam mosolyogni azt
209 12|                  Már délre járt az idõ, mikor felkelt, a kert még most
210 12|            fogadta a különös állatot, s mikor Bibók kérdést intézett,
211 12|               az egyik asszony még élt, mikor a másikat elvette, és most
212 12|    fogyasztanának valamit a korcsmában, mikor házhoz hozatva olcsóbb,
213 12|                 Meg kell várni az idõt, mikor majd magyar huszárok nyílnak
214 12|            fekete színtõl és nem csoda, mikor a piros nadrágokat és a
215 12|           öregúr felelni akart valamit, mikor a szemben levõ forduló útnál
216 12|            osont ki a szobából.) De hát mikor fel akar akasztatni. Mindegy,
217 12|               terveket kovácsolva, csak mikor besötétedett, tért haza.
218 12|                hajdúval, darabonttal, s mikor az okmány átvétele következnék,
219 12|               feladatok közé tartozott, mikor egyszerre nõi ruhasuhogás
220 12|                az ajtó elé.~Szuszogott, mikor fölért. Megemelinti a kalapját
221 12|                 a fejérszemélyt láttam, mikor fölment.~- Ez mégis botrány! -
222 12|               egyébre nem vetett ügyet, mikor Bibók oldalbadöfte.~- Nézzen
223 12|               lélegzetét is elfojtotta.~Mikor azonban a tölgyfához közel
224 12|             jegyezte az órát és percet, mikor és mit mondott bizonyos
225 12|          jegyezték az órát és a percet, mikor, hol és milyen állapotban
226 12|                Nem szeretem már én azt, mikor méhrajokban s alvó diákokban
227 12|       Innen-onnan hajnalra járt az idõ, mikor a Nustkorb szemei láthatólag
228 12|                 egyszer kezet nyújtott, mikor már fent ült.~- Jó éjszakát,
229 13|           vagyis már akkor se létezett, mikor Darvasék meghaltak, tehát
230 13|      megcsipkedve a leány állát:~- Nos, mikor jön már haza a kisasszony?~-
231 13|             tart, közel van már az idõ, mikor hazajöhetsz.~Mindennek nem
232 13|                  Csak a libánál láttam, mikor tömik.~- Úgy értem, hogy
233 13|              hord össze kegyelmed? Hol? Mikor? Hogyan? Hiszen ez lehetetlen.~
234 13|                 is jött meg elõbb, csak mikor a Nustkorbék szolgálója,
235 13|              ékesítette fel õkigyelmét, mikor még a tenyerén hordozta,
236 13|                 ott megy mellette, csak mikor megszólította:~- Most már
237 13|                úgymond, mert azt látta, mikor a lépcsõkön felment, s hogy
238 13|                  Egy georgina-rózsát!~- Mikor volt ez? - kérdé sötéten
239 13|                 vádoló deputációknak -, mikor maguktól is bõven teremnek.~
240 13|               édes testvérét elfogatni, mikor az haddal és munícióval
241 13|                 ne keressen ellenséget, mikor úgyis van.~F. P. Rákóczi.«~
242 13|               kérdést.~Miért éppen ezt? Mikor sokkal nagyobb bajok vannak.
243 13|            sokkal nagyobb bajok vannak. Mikor ágyús szekerek dübörögnek
244 13|              Szepes megyét mindenestõl.~Mikor már minden forró volt, október
245 13|             összehuppadt vállával, hogy mikor a város kocsisa, Kuptor
246 13|  keresztény-katolikus volt). Azután is, mikor a szekérre négyen fölemelték,
247 14|            csöpögő verseket.~Fabricius, mikor a Rozália találkájáról hallott,
248 14|             lett lelkének a nehéz súly.~Mikor hosszú bolyongás után késõn
249 14|               Bizony, szép idõk voltak, mikor mindig velem aludtál kisgyermek
250 14|                az ingecskéd gombjához s mikor elaludtál, eloldoztam a
251 14|             elsõ napon ébredt szívében, mikor találkoztak, s azóta nõtt,
252 14|               ez mind olvadóra vált ma, mikor Nustkorb bíró uram elmondta,
253 14|       gondviselés szózata. Zordon volt, mikor haragudott és a szemöldökeit
254 14|    prücsköt-bogarat, mint közönségesen, mikor egyszer csak ráviszem a
255 14|              vendéglõben vesztettem el, mikor Quendel úr… mikor is volt
256 14|        vesztettem el, mikor Quendel úr… mikor is volt az, Matild néni?« »
257 14|             mint a Máriássy Gábor kosa, mikor sót látott. Ülj nyugodtan,
258 14|                az asztalt és vigyük ki.~Mikor vitték, felkacagott.~- Így
259 14|            eleinte odaédesgette Gyurit, mikor azonban észrevette, hogy
260 14|           tartotta érdemesnek említeni, mikor az néhanapján leánya hogylétérõl,
261 14|               ki sem lehet azt mondani.~Mikor megyeházi lakására ért,
262 14|               Én azt hiszem, hogy most, mikor pro libertate Patriae folyik
263 14|     kárpótlással tartozik. Azért aztán, mikor Gyuri az elsõ látogatást
264 14|             fogta el. Szemei kigyúltak, mikor a puha kezecskéje az õ nagy
265 14|              pihent egy percig. Hát még mikor a szoknyája egyszer-egyszer
266 14|                 elárulni, késõbb pedig, mikor már nagyon sürgõs lett a
267 14|       balkezével hadonászó gondviselés, mikor valamivel mindszentek napja
268 14|             gondol. Gondolja ki, hol és mikor találkozhatunk, de hamar,
269 14|             kézbesítsem episztolácskát, mikor a papája faluja legalább
270 15|                 de hát még két asszony. Mikor a lengyel Bibók Zsigáné
271 15|              ilyen ínséges esztendőben, mikor sok becsületes ember éhezik,
272 15|                 most is habozott.~Hanem mikor körülbelül egy hét múlva
273 15|               éppen készült abbahagyni, mikor látta, hogy egy öreg gólya
274 15|               talán Botond úr idejében, mikor Bizáncba készülõdtek. Az
275 15|          szavakkal hárítván el magától, mikor a tribunok felajánlták:~-
276 15|         kiállott az iskolák kapuja elé, mikor a tanuló fiacskák és leánykák
277 15|               tördelt szét köztük, hogy mikor azután hazaérnek maszatos
278 15|                inkább káromkodott.~Csak mikor már kisírták magokat, tolta
279 15|      kisasszonynak, ki hegyezte füleit, mikor a Rozáli kisasszony episztolácskát
280 15|          nevetve.~- Ad vocem vászonnép, mikor voltál utoljára a szabadkai
281 15|            tettesd magad oly kapzsinak, mikor nem vagy olyan.~- De vagyok.
282 15|               az még, mint a kismacska, mikor születik. Nem hogy már karmolni
283 15|          látszott; oly csönd volt, hogy mikor a Gygles-ház elõtti egyetlen
284 15|                amelyekhez nincs kedvem, mikor úgy élhetnék, mint a hal
285 15|                kardját akarta felkötni, mikor váratlanul fölszakította
286 15|              egy természetellenesség, s mikor azt mondta »Oh, szerencsétlen«,
287 15|       esküdözött, hogy ezen ült József, mikor Pozsonyban koronázták. Jó,
288 15|             macskán. Hát nem szamár az? Mikor befoghatna akár egy ménest.~
289 15|             alul is.~Bent a városházán, mikor a teremõr széttárta az ajtókat
290 15|        egyszerre felálltak mindnyájan - mikor az isten beszél és a régi
291 15|             halántékát. Ajkai remegtek, mikor elõadta a kérését, hogy
292 15|              fejet ebben a vármegyében.~Mikor a fej elvált törzsétõl,
293 15|          nyakazás is valami. De hát még mikor egy viceispánt nyakaznak.
294 15|               éppen ki akarták dobatni, mikor elkezdett hangosan sírni