Fejezet
1 1 | szomszédja nekiugrik. De hát ezt halálugrásnak gondolták.
2 1 | tördelte, hogy túl nem éli ezt a napot, készebb inkább
3 1 | akkoriban kapta a szultántól ezt a címet), kié akkor a felvidék
4 2 | elhatározta, hogy magával viszi ezt a másik babát is és azt
5 2 | Miért szereti János annyira ezt a gyereket? Hát természetes
6 2 | röptében, úgy kapta be Marjákné ezt a gondolatot. Mert élt-halt
7 2 | a Jekelfalussy-birtok? Ezt már megint csak a tekintetes
8 2 | élvezet, öröm volt megtenni ezt az utat, mely gyermekéveire
9 2 | Csip-csup gólya, ne vidd ezt a gyereket odább, mert a
10 3 | célt. Hasztalan tette meg ezt a lépést. - Az ördögnek
11 3 | ember sohase mondhatja: »ezt vagy azt nem tõlem tudják«,
12 3 | van a temetõ…~Hanem biz ezt nem várta be Verona, amint
13 3 | fogom többé félbeszakítani. (Ezt inkább önmagának mondta.)~-
14 3 | nyugtalanul. - Gyanús dolog ez. (Ezt is önmagának mondta.)~-
15 3 | másikat.~- Kitõl hallotta ezt? - kérdé sötét pillantással.~-
16 3 | sógorné kalandjáról. Nem, ezt nem lehet tovább tûrni,
17 3 | Sokat kibírt Görgey, de ezt nem, behúzódott mélyen az
18 3 | harapatot sem, nem bírja elvinni ezt a tudatot a másvilágra.~-
19 4 | Vagyis egyelõre levetem ezt a molnáros ruhát. Adhatnál
20 4 | Ugyan hagyd a pokolba ezt a tervet - hárítá el János
21 4 | ütni. Isten, aki ránk mérte ezt az Ausztriai Házat, adá
22 4 | vagy az aerariumnak. Nem, ezt már mégsem lehet tûrni.~
23 4 | Minden egyes sérelemnél csak ezt számította: »Most megy át
24 4 | Bécsben járván, felcsípte ezt a herceget (no, most aztán
25 5 | divatok szerint értékeli még ezt a legszentebb anyát is.~
26 5 | elõszobájának nevezték az országnak ezt a részét a külföldi följegyzések.
27 5 | mint szemtanú írja: hogy ezt az országot nehéz volna
28 5 | vagy ha kevés búza termett, ezt még lehetett pótolni, a
29 5 | Magunk közt maradjon, ezt egy kicsinyt meg is orrolták
30 5 | és mérjétek ki lépéssel ezt a területet, melyet a bíró
31 6 | Fabricius sohase látta ezt az arcot, de úrfi volta
32 6 | tisztes gyülekezet feje, ezt mint szemtanú, Nustkorb
33 6 | a teremben. - Ez már ok. Ezt mondta volna kegyelmed a
34 6 | búzák fölött.~- Nem értem ezt a dolgot - zavarta meg a
35 6 | homlokát és rápörkölt:~- No, ezt ugyan eltalálta kegyelmed.
36 6 | jutott a szõlõhöz. Hát én ezt elfogadom. Jól van, legyen
37 6 | amilyet lehet, s cselekedtem ezt, mint e város szenátora,
38 6 | éppen abban a pillanatban s ezt mérlegeljék leginkább kegyelmetek,
39 6 | városi törvények szerint, ezt ugye senki se tagadhatja?~-
40 6 | vallásos emberek legyünk is, ezt mégse arrogálhatjuk magunknak,
41 6 | város becsülete, sérelme, ezt nem lehet egy óráig sem
42 6 | az arca szégyenpírban ég. Ezt nem lehet figyelmen kívül
43 6 | ítélünk szükségesnek, s aki ezt a titkot megszegi, árulást
44 6 | menyecskefej, de persze ezt csak nappal lehet látni.
45 6 | kocsma melletti félszerben.~Ezt a találkozóhelyet jelölte
46 6 | Fabricius észre se vette ezt a megrövidítést, a megyei
47 6 | óceán vizét átfesteni, mint ezt neked megérthetõvé tenni.
48 6 | helyeslõn bólingatott: »Ezt az egyet szépen csinálta
49 7 | Nem. A maga zsírján. Hanem ezt a zsírt a hatóság kezelte.~
50 7 | könnybe lábadt: »Nem élem át ezt a csúfságot, Gáspár, nem
51 8 | polgárok domináltak fölöttük, ezt pedig egy nemesember kevélysége
52 8 | Nemcsak én mondom, de mondták ezt a Bibókoknak mások is. Csakhogy
53 8 | Feleségemnek fiai.« »Nem érti ezt az ember.«~Egy darabig vártak
54 8 | istennél nem bírom elvégezni ezt a tettemet, ne nehezítsék
55 8 | Ismertem fiú koromban ezt a Bibókot. Már akkor is
56 8 | csak ritkán kívánta meg ezt az eleven társaságot. Többnyire
57 8 | kérdezõsködõ feleségének ezt feleltük, mint alispáni
58 8 | egészítette ki Morton. - Ezt mindjárt akkor láttam, de
59 8 | mond az alispán -, de ezt nem a szepesi alispán tanácsolja,
60 8 | szemeit.~- Pedig hogy szeretem ezt az asszonyt.~- De hallod,
61 8 | kendnek arra a rövid idõre, ezt kösse ki magának írásban.
62 8 | Valkányi uram ürügynek gondolta ezt s kijelentette apperte:~-
63 8 | átalakított koponyán.~- No, ezt megnézheti akárki.~Az ezredes
64 8 | két tüzes vasaló és nekem ezt látni kellett, anélkül,
65 8 | Nem lehet, megpukkadok, ezt nem bírom meg tovább.~-
66 8 | bûnbe, õk a fölhevülésnek ezt a pillanatát mesterségesen
67 8 | aki elõttünk járt, mikor ezt elkövette, azt kívánja,
68 8 | aminek jönnie kell, de én ezt a lemondást nem fogadom
69 8 | városukat, ha nem tetszik nekik.~Ezt a kappanhangot legott lehurrogták
70 8 | néni megmozdult a falon. Ezt a Palit szerette, becézte
71 9 | az özvegyasszony, akinek ezt a kelengyét szállítja a
72 9 | egyszer az orrát beleütötte, ezt sem ártana megtudni.~Visszaigazítván
73 9 | volna nevezni, minthogy ezt a két szobát a januári értekezlet
74 9 | csoszogott az ambituson, ezt tisztán kivehette Bibók.
75 9 | szokatlan búgást, melyen ezt a tót szöveget fújta ki
76 9 | tekintetes urat, tessék nekem ezt az elfogatási rendeletet
77 9 | következõket:~»Kedves sógor! Mikor ezt a levelet írom, szegény
78 9 | magával viszi, legalább ezt az egy testvérét megmenti.~
79 10| Sírván-ríván az asszony, hogy ő ezt a gyalázatot túl nem éli
80 10| érkezett-e meg a kastélyba, ezt a basa aláírásával, pecsétjével
81 10| Balassáktól vett meg. Szereti ezt a helyet, gyönyörû kastélyt
82 10| aláírásával és pecsétjével.~- Ezt is köszönöm - hálálkodott
83 10| erõszakot emberi akarat. Ezt hozd, azt hozd. Azt hoz,
84 10| kihasadt a színes selyme.~De ezt az ékes hasonlatot már nem
85 10| utána. Allah nem kívánja ezt. Azt mondod, híradással
86 10| valami rosszat üzenhetsz s ezt hagyd kérlek, minél késõbbre,
87 10| késõbbi idõre.«~- Irigylem ezt a filozófiát - jegyezte
88 10| egészíté ki a falat - no, ezt ugyan Botond se tudná bezúzni.
89 10| énekesnõnek? Hiszen így szokták ezt a mecénások. Vagy nem alkalmazhatná-e
90 10| vétett õ az ördögnek, hogy ezt most idehozta? Hiszen inkább
91 10| mint egy grófé. No, mondok, ezt nem hagyom annyiba, ezért
92 10| gyere be velem Lõcsére, ezt a kislánykát, Otrokócsy
93 10| gyermekeiért minden áldozatot.~(No, ezt ugyan nem szívesen hozta
94 11| kiszedi annak a velejét Varga.~Ezt ismételgette négyféleképpen
95 11| gyermekem. Most pedig add nekem ezt a virágot.~Rozália szeméből
96 11| nagy fejét magához vonva, ezt súgta a fülébe:~- Tudod,
97 11| mit gondoltam? Vidd el ezt a virágot apuci annak az
98 11| hogy engem, öreg embert és ezt a beteg gyermeket így hagytok
99 11| rézöntõlegény. - Sajnálom ezt a gyönyörû lánykát.~- Csináljunk
100 11| Nem kisebb ember mondja ezt a bolondot, mint õ szent
101 11| hozzátartozója elõkerül, ezt követeli a tisztesség.~-
102 11| leggazdagabb emberének! Hiszen ha ezt Korponán megtudják, még
103 11| kezdte foglalkoztatni. »Ezt a kis csipkerózsát megszerzem
104 11| azonban el nem eresztette ezt a témát:~- Annál inkább
105 11| Hol vette Quendel bácsi ezt a kislányt? - kérdé meglehetõsen
106 11| Igenis, onnan jövök.~- Ezt nevezem én szerencsének -
107 11| idehagyítva az ég által, ezt a vak is láthatja. Nézze
108 11| isten, mint õt, Gyurgyikot s ezt ki is mutatja minduntalan,
109 11| hangját haragosra.~- Nem lehet ezt tréfával elütni, hallja
110 11| édes örömmel kiállnék, de ezt nem lehet így elintézni.
111 11| lovagias ügy, igaz-e vagy nem?~Ezt a kérdést Klebe úrhoz intézte
112 11| harmadik.~- Kikérem magamnak ezt a hangot.~- Megérdemli ezt
113 11| ezt a hangot.~- Megérdemli ezt a hangot, mert ahelyett,
114 11| egy gyenge aggastyánt, de ezt nem lovagias mérkõzésnek
115 11| alkalmasint ez volt az ambíciója, ezt várta és most már mint egy
116 11| kiizzadja annak a piócának, de ezt a szégyent miképpen cipeli
117 11| gyûrûjével és így szól: »Ezt akartam.« Micsoda gyönyörû
118 11| tempó! - hörögte a kántor. - Ezt megkeserüli.~Szétnézett
119 11| dudát küldött«. Nem bánta ezt most senki. Ki az asztallal,
120 11| ellenembe.~- Hát megvallom.~- Ezt megint nem érdemeltem meg -
121 11| mégis meghaladta erejét ezt így végighallgatni, szíve
122 12| magának a följelentésért ezt a zacskó aranyat és itt
123 12| szólt a nádorispán -, s ezt azzal indokolom, hogy a
124 12| botot is fogsz kapni, s ezt azzal indokolom, mert a
125 12| fogni Görgey Jánost, de ezt elmulasztotta kend. Mondtam.~
126 12| fel a kancellár élénken. - Ezt szívesen hallom. Hát fogja
127 12| mégpedig Görgey alispánnak. Ezt tessék aztán megfaggyúzni!~-
128 12| Mostel. - Mint öreg ember, ezt tanultam a régi rómaiaktól
129 12| irháját menteni.~De már ezt a kifejezést letorkolták.
130 12| Legfõképp nagyon érezte ezt, ha ivott, a negyedik pohár
131 12| köztük nagy tehetség.~- Ezt a Fabriciust dicsérik, aki
132 12| Klebe úr.~- Ugye, borzasztó? Ezt mondja kegyelmed. De mit
133 12| becsületesen megkefélte a grófot. S ezt már azért se lehet tõle
134 12| megcsipkedte a képét.)~- No, nézze ezt a gyereket, mihelyt az én
135 12| Szemhunyorítás nélkül állta ki ezt a próféciát, csak egy kicsit
136 12| elsõ fára akasztatja fel ezt a Bibókot.~- Bolondság,
137 12| volt mindent kitalálni. Ezt a lánykát a krakkói asszony
138 12| bizonyos Görgeyé, aki nekünk ezt a nagy bajt csinálta. Ennek
139 12| udvarolnak.~- Hallom, szeretik ezt a Fabriciust Lõcsén.~- Szemünk
140 12| már megkerülte a sétánynak ezt a legtávolabbi köröndjét,
141 12| lehámozom kegyelmetekrõl ezt a sok fekete ruhát… ha becsületesen
142 12| most közszükséglet, sõt ezt maga is látja, de úgy gondolja,
143 12| hogy volt lelke idevezetni ezt a leányt.« Még Bibókban
144 12| kétszázötven aranyat, de ezt is csak azért, mert nem
145 12| igazat mondott a kujon. Ezt csakugyan nem cselekedte
146 12| útközben fogok határozni, hanem ezt a gazembert, Bibókot, élve-halva
147 12| melyik lõcsei bíró nem akarná ezt a mostani környülállások
148 13| fiskális, melyik ördög súgta ezt neked!), mert már ott történhetett
149 13| bíróság tekintetbe se vette ezt a körülményt s csupán annak
150 13| kegyelmed, miképpen emészti meg ezt a vacsorát, mert a közönség
151 13| vette el tõle. Lehetetlen ezt emberi agyvelõvel kitalálni.~
152 13| Protmowoknak hívták, de ezt a nevüket már alig ismerték
153 13| hogy döntésre vigyék már ezt a kérdést.~Miért éppen ezt?
154 13| ezt a kérdést.~Miért éppen ezt? Mikor sokkal nagyobb bajok
155 13| tüntetni.~- Csak nem mondod ezt komolyan?~- Magam is meg
156 13| a világ száját bedugja. Ezt ugyan hazahozhatta volna
157 13| ezer forintért nem adja ezt a megtiszteltetést, miszerint
158 14| eljött, berázta a köpübe; ezt mind végignézte Fabricius,
159 14| ismételte a nevet sötéten. - Ezt jó lesz tudni.~- Ne csinálj
160 14| ártatlan.~- Mibõl gondolja ezt?~- Nos, mondtam már, a tekintetébõl
161 14| hogy sír, hát hogy vegyük ezt most?~- Oktondi vagy fiacskám!
162 14| bolondozunk! Szervusz skriba. Ezt már okosan eszelted ki.~
163 14| Fabricius maga is unta ezt (talán bosszankodott is),
164 14| egy szavába kerülne… de ezt a szót nem szabad, nem illik
165 14| Görgey György által is, de ezt nem akarta elárulni, késõbb
166 14| büszkeségtől dagadozva:~- Ezt az embert én hoztam ide.
167 14| még engem sem. Hanem ha ezt az éretlen, fennhéjázó sihedert,
168 14| engedném.~Nem állhatta már ezt szó nélkül Gygles József,
169 14| Ez állt ott egyszerûen:~Ezt a levelemet ajánlom édesatyám
170 14| leveleken.)~Belülrõl pedig ezt tartalmazta a levél:~Kedves
171 15| az úton egymás mellett! S ezt olyan büszkén mondták, mint
172 15| kerültél, jómadár«.~…És ezt mind látják odakünn a hívei,
173 15| Görgey a fejéhez kapott. Ezt nem gondolta volna.~- Tudjátok-e,
174 15| mindjárt nem lesz már ezt mire tenni.~Ebbõl aztán
175 15| Magyarországot. Sajnos, de ezt majd csak a »Fekete város«
|