Fejezet

 8001 12|          szabadságért verekedtek, s ebben a vallásszabadság is benne
 8002 12|                 volt, amiért éltek-haltak a lõcsei szászok, az asszonyok
 8003 12|                   lelkesedtek értük, mert a tisztek szépek voltak -
 8004 12|                nagyon ki voltak éheztetve a Kramler-Görgey-esetbõl kifolyólag.
 8005 12|           kifolyólag. Megunták már nagyon a gyászruhát, csömör fogta
 8006 12|          gyászruhát, csömör fogta el õket a fekete színtõl és nem csoda,
 8007 12|               színtõl és nem csoda, mikor a piros nadrágokat és a sárga
 8008 12|               mikor a piros nadrágokat és a sárga csizmákat meglátták,
 8009 12|         nyilallást éreztek.~Az, hogy ezek a katonák iszákosak voltak,
 8010 12|                 folytonos hadakozásokban, a tábori életben, amikor az
 8011 12|                nincs rendes szakácsnéjuk, a szesz tartja bennük a lelket.
 8012 12|       szakácsnéjuk, a szesz tartja bennük a lelket. Általában az egész
 8013 12|                   egész magyar élet ebben a jegyben folyik le. A hegyek
 8014 12|                ebben a jegyben folyik le. A hegyek adják a vasat és
 8015 12|                 folyik le. A hegyek adják a vasat és a bort. Vassal
 8016 12|                   hegyek adják a vasat és a bort. Vassal és borral dolgozik
 8017 12|                 borral dolgozik az ember. A völgyek és a rétek az állatoké.
 8018 12|           dolgozik az ember. A völgyek és a rétek az állatoké. A korszak
 8019 12|                   és a rétek az állatoké. A korszak összes szereplõi
 8020 12|                nevezetes lett arról, hogy a délutáni intézkedései nemtörténteknek
 8021 12|                   bor. Andrássy generális a nagyhírben álló ivókat gyakran
 8022 12|                 itta valamennyit. Ez volt a szomjúság kora, a leghosszabb
 8023 12|                 Ez volt a szomjúság kora, a leghosszabb kor, mert egypár
 8024 12|              Minden szalmaláng volt, csak a bor iránti szeretet mutatott
 8025 12|                   csodálatos stabilitást. A poéták, lantosok a bort
 8026 12|           stabilitást. A poéták, lantosok a bort dicsõítik. A betegek
 8027 12|                lantosok a bort dicsõítik. A betegek mindenféle nyavalya
 8028 12|               aszúval, kis nyavalya ellen a kisebbrangú hegyek nedvével.
 8029 12|        kisebbrangú hegyek nedvével. Minek a verébre ágyúval lõni? A
 8030 12|                   a verébre ágyúval lõni? A hõsök becsípnek a csata
 8031 12|                   lõni? A hõsök becsípnek a csata elõtt és isznak a
 8032 12|                   a csata elõtt és isznak a csata után. (Akinek kulacsa
 8033 12|              csata közben is.) Egyébiránt a borok családfája is erõsen
 8034 12|           fejlõdött és virágzott. Nemcsak a hegyvidékek szerint volt
 8035 12|          mindenféle árnyalatokat honorált a finoman megkülönböztetõ
 8036 12|                   egyszerû köszönõ pohár (a »szállok az úrnak«), a látópohár (
 8037 12|                    a »szállok az úrnak«), a látópohár (kóstoló), a társpohár,
 8038 12|                    a látópohár (kóstoló), a társpohár, a fráterpohár,
 8039 12|                    kóstoló), a társpohár, a fráterpohár, sellyepohár,
 8040 12|              irigységgel pillantott végig a mulató daliákon, kik kisebbedõ
 8041 12|              lehetne! Mert hiába, csak az a gyöngyélet.~Bár Klebét még
 8042 12|                hogy lemegy s eleibe kerül a város felé vezetõ úton,
 8043 12|              város felé vezetõ úton, vagy a közkert valamelyik félreesõ
 8044 12|                várja be. Csalmáját mélyen a szemére húzva lépegetett
 8045 12|               szemére húzva lépegetett le a garádicsokon, melyeknek
 8046 12|               alján egy kis pesztonka ült a penészvirággal és verses
 8047 12|                  mondott neki. Velük volt a sündisznó is, melyet a fiúcska
 8048 12|               volt a sündisznó is, melyet a fiúcska egy fûzfavesszõvel
 8049 12|         fûzfavesszõvel szurkált, miközben a mesét is hallgatta.~Es war
 8050 12|            rokonszenves gyermekleány volt a pesztonka, nem szabályos
 8051 12|               formátlanság, de kellemetes a szemnek, fitos orr, összenőtt
 8052 12|           hepehupákkal és olyan haj, mint a len.~Bibók igen kedvesnek
 8053 12|           kedvesnek találta, de különösen a lágy, lengyeles dialektusa
 8054 12|                   mesélsz inkább magyarul a kis Kárásznak?~- Mert nem
 8055 12|                  tudok magyarul - felelte a kis pesztonka, jámboran
 8056 12|          pesztonka, jámboran fölpillantva a lejövő drabális emberre,
 8057 12|             drabális emberre, akit délben a gazdájával látott ebédelni.~-
 8058 12|              Honnan való vagy sipsirica? (A sipsirica bakfist jelent
 8059 12|                     felelte, elmosolyodva a sipsirica szón.~- Görgőrül? -
 8060 12|                 Bibók Zsigmondnak - mondá a pesztonka szomorúan.~Mintha
 8061 12|                   tudta, hogyan jutott le a meredek lépcsőn. El, el
 8062 12|                 még egy pillantást vet rá a gyermek és ő a gyermekre,
 8063 12|          pillantást vet rá a gyermek és ő a gyermekre, s akkor isten
 8064 12|               történik. Lélegzete elfúlt. A vér gyorsan száguldott ereiben
 8065 12|               volt mindent kitalálni. Ezt a lánykát a krakkói asszony
 8066 12|                  kitalálni. Ezt a lánykát a krakkói asszony hozta magával,
 8067 12|                   Az, hogy cselédnek adta a leányt az asszony, mutatja,
 8068 12|          lehajtott fejjel bandukolt végig a sétány elhagyatottabb helyein,
 8069 12|             helyein, ahol kevesen jártak. A napfény a sziklából is kihúzza
 8070 12|                 kevesen jártak. A napfény a sziklából is kihúzza a fûszálakat,
 8071 12|            napfény a sziklából is kihúzza a fûszálakat, az atyai érzés
 8072 12|                Lõcsétõl, nagy részét erre a kedves gyermekre fordítja.
 8073 12|                aztán apránkint elringatta a lelkiismeretét.~A kavicsos
 8074 12|              elringatta a lelkiismeretét.~A kavicsos út mentén mindenféle
 8075 12|            mindenféle fapadok kínálkoztak a fáradt sétálónak, faragott
 8076 12|          sétálónak, faragott kõpadok csak a nagy, árnyékos hársak, vadgesztenyék
 8077 12|              voltak. Volt például diákpad a tó tájékán: »Nyisd ki könyvecskédet,
 8078 12|                 könyvecskédet, Itt tanuld a leckéket«. Az aggastyánoknak
 8079 12|                   volt bevésve: »Ez itten a fáradt aggastyánok padja,
 8080 12|               padja, Kinek sok pénze van, a városra hagyja«. (Ez alighanem
 8081 12|               szerelmesek padja is, ezzel a lehûtõ mondattal: »Az isten
 8082 12|                     Az isten mindent lát, A mama mindent megtud.«~Bibók
 8083 12|               mama mindent megtud.«~Bibók a város felõli bejáratnál
 8084 12|               magányos helyen, hol szinte a földig lehajló öreg hárs
 8085 12|            szemügyre vehette egy nyíláson a bejövõket, úgy, hogy Klebe
 8086 12|            elcsípheti. Itt is kõpad állt, a polgárok padja: »Jobb állni,
 8087 12|              Csendesen ült ott, várta míg a nap lemegy, mert addig nemigen
 8088 12|       összeállítani próbálta képzeletében a kis pesztonka édes arcocskáját (
 8089 12|            arcocskáját (oh, csak legalább a nevét kérdezte volna meg),
 8090 12|                  összehuppant, mint ahogy a buborék elpattan és nincs
 8091 12|               kezdeni. Nem állt meg annak a szája sohasem, összehordott
 8092 12|                   mert legott megcsúfolta a következõ állításával.~-
 8093 12|                 lehetne szebb is, mert ez a sok esõ nem tetszik nekem.
 8094 12|                    Örökké csak ázni. Azok a szegény katonák ott a táborokban.
 8095 12|                Azok a szegény katonák ott a táborokban. Hja, hja. Végre
 8096 12|                  igaz? De ami azt illeti, a föld még most sincs megázva.
 8097 12|              udvaromban… csinos házam van a Cserepes utcában, hát képzelje
 8098 12|                   egy arasznyin túl olyan a föld, mint a kovácsolt vas.
 8099 12|          arasznyin túl olyan a föld, mint a kovácsolt vas. Tulajdonképpen
 8100 12|         pillanatban nagy nyüzsgés támadt. A kacskaringósan kígyózó utakról
 8101 12|                   utakról sietve tódultak a járkálók arra a pontra,
 8102 12|                  tódultak a járkálók arra a pontra, ahol Bibók ült.
 8103 12|                  oka. Klöster Matild jött a kisasszonyaival, ami mindég
 8104 12|              mindég szenzációszámba ment. A gyönyörû úri hajadonok,
 8105 12|               olyat fog látni az úr, hogy a mennyországban képzeli magát.~
 8106 12|               szellõ látszott meglengetni a száldokfa (hárs) lombjait,
 8107 12|                  ünnepies csend állott be a természetben, úgy, hogy
 8108 12|               semmi egyéb nem hallatszott a mindenségben, csak vagy
 8109 12|                tizenöt pár topán ropogása a kavicsokon, de az a ropogás
 8110 12|              ropogása a kavicsokon, de az a ropogás is muzsika volt.~
 8111 12|                dehogy volt csend, dehogy, a korcsma elõtti elevenség
 8112 12|     muskátli-illat se volt, ellenkezõleg, a közeli kõrisfa aranyzöld
 8113 12|                  Klöster Matild jött arra a leányokkal és hirtelen megtörtént
 8114 12|         leányokkal és hirtelen megtörtént a szemek teljes megrészegedése.
 8115 12|             szemek teljes megrészegedése. A részeg szemek aztán egy
 8116 12|                egy kicsit bolonddá tették a többi érzékeket.~Az öregúr
 8117 12|             pajkosan hunyorított Bibókra. A helyi (vicinális) kevélység
 8118 12|                   minden kevélységek közt a legerõsebb.~- No, mit szól
 8119 12|                   No, mit szól ehhez? He? A kirakat, he. Ilyen is csak
 8120 12|                   átvonuló fiatal hölgyek a nagy látványosságok varázslatos
 8121 12|                vélte az ember látni, s ez a melankolikus hangulat ránehezedett,
 8122 12|           ránehezedett, és sokat felszítt a többi érzékek járulékából.
 8123 12|                   volt kénytelen végezni. A kis pesztonkát villámhirtelen
 8124 12|            hármasával elsétáltak mellette a kisasszonyok, mindenkihez
 8125 12|               csodája, mindnél szebb volt a kis pesztonka. Az öreg fecsegõ
 8126 12|                 alakra mutatott:~- Ez ott a dúsgazdag Blom Klára.~Bibók
 8127 12|           hangosan, mohón kérdezte:~- Hát a Quendel-kisasszony melyik?~-
 8128 12|                már férjhez ment - felelte a mindentudó lõcsei aggastyán.~
 8129 12|                 ment. Nem tört volna bele a dereka, ha bevárja, míg
 8130 12|               elõbb összehasonlítja Bibók a kis pesztonkával. De most
 8131 12|               hátrahõkölt és tátva maradt a szája.~Jött a legszebb.
 8132 12|                tátva maradt a szája.~Jött a legszebb. Egy deli kuruc
 8133 12|                     Majd olyan magas volt a kisasszony, mint a tiszt,
 8134 12|                   volt a kisasszony, mint a tiszt, egyenes tartású,
 8135 12|              tiszt, egyenes tartású, mint a szarvas, hajlékony, ringó
 8136 12|               hajlékony, ringó test, mint a gyíké, amellett kecses,
 8137 12|              kecses, finom arc, üde, mint a kinyílt rózsa, a kinyílás
 8138 12|                üde, mint a kinyílt rózsa, a kinyílás elsõ napján a hajnali
 8139 12|                    a kinyílás elsõ napján a hajnali órákban. Ez már
 8140 12|            Otrokócsy Rozália - magyarázta a fecsegõ öregúr. - Helyes
 8141 12|               Helyes kismacska, mi?~Bibók a kísérõ tisztre vetett egy
 8142 12|                 pillantást. Felismerte.~- A tiszt a võlegénye? - tudakolta
 8143 12|         pillantást. Felismerte.~- A tiszt a võlegénye? - tudakolta az
 8144 12|                egy Görgey-fiú. De nem azé a bizonyos Görgeyé, aki nekünk
 8145 12|                   Görgeyé, aki nekünk ezt a nagy bajt csinálta. Ennek
 8146 12|                 az apja becsületes ember. A fiú se rossz. Dicsérik.
 8147 12|               elég csinos is. Hanem azért a szép Rozáli mégse neki nyílik.
 8148 12|                 Rozáli mégse neki nyílik. A hír legalább azt veri, hogy
 8149 12|                   legalább azt veri, hogy a mi fiatal Fabriciusunk lesz
 8150 12|                  fiatal Fabriciusunk lesz a férje. Érdekes, hogy ez
 8151 12|                   férje. Érdekes, hogy ez a Görgey vágta le egy párbajban
 8152 12|             Görgey vágta le egy párbajban a Fabricius fülét, s most
 8153 12|                      Hallom, szeretik ezt a Fabriciust Lõcsén.~- Szemünk
 8154 12|              nevetett Bibók, nem állhatva a túlságig vitt magasztalást.~-
 8155 12|                  magasztalást.~- Éppen ez a hiányzó fül az õ népszerûségi
 8156 12|          gyûlölete Görgey ellen még ezzel a hiányzó füllel hosszabb,
 8157 12|             hiányzó füllel hosszabb, mint a többieké.~Bibók gúnyosan
 8158 12|                 Ugyan hagyjanak fel ezzel a vitézi hadonászással, tisztelt
 8159 12|              felelni akart valamit, mikor a szemben levõ forduló útnál
 8160 12|                  útnál ismét látható lett a Klöster-intézet, már megkerülte
 8161 12|           Klöster-intézet, már megkerülte a sétánynak ezt a legtávolabbi
 8162 12|                megkerülte a sétánynak ezt a legtávolabbi köröndjét,
 8163 12|              legtávolabbi köröndjét, mely a tavat övezte, s hol a legritkább
 8164 12|                mely a tavat övezte, s hol a legritkább virágok voltak
 8165 12|                virágok voltak elhelyezve, a teljes, vagy mint akkor
 8166 12|                 vagy mint akkor nevezték, a dupla ibolyák, székfüvek
 8167 12|                    kalászvirágú nárdusok, a híres obrutabokrok és a
 8168 12|                   a híres obrutabokrok és a hajdan való Lippai érsek
 8169 12|                   és õ is megpillantá, de a másik oldalról, a szuszogva
 8170 12|         megpillantá, de a másik oldalról, a szuszogva érkezõ Klebe urat,
 8171 12|             elrémülve szögezte tekintetét a fecsegõ öregre.~- Hogy tudja? -
 8172 12|                      Hiszen látom - szólt a mindentudó öreg.~Szerencsére
 8173 12|                   csakhamar kibontakozott a hölgycsoport és Bibók úr
 8174 12|               Görgey Gyurit, balról pedig a szöszke, nyúlánk Fabriciust,
 8175 12|                 Béláról ismert.~Megértvén a helyzetet, megkönnyebbült
 8176 12|             mellyel nagy ellentétben állt a Bibók piszkos, zsírpecsétes
 8177 12|               örülök, de menjünk ki innen a mezõre, sok mondanivalóm
 8178 12|                   beszélhetünk.~Elhagyták a kertet és a barázdán a Flanger
 8179 12|       beszélhetünk.~Elhagyták a kertet és a barázdán a Flanger Jánosék
 8180 12|          Elhagyták a kertet és a barázdán a Flanger Jánosék borsóföldje
 8181 12|                Jánosék borsóföldje mentén a kenderáztatók felé vették
 8182 12|               útjokat.~Klebe úr törte meg a csendet.~- Nos, rágondolta
 8183 12|             percig, mintha nehezére esnék a vallomás, azután sóhajtott
 8184 12|                 sóhajtott és így szólt:~- A szegénység gonosz gazdája
 8185 12|                   olyat parancsol, amitõl a lélek elfordul. Hát én arra
 8186 12|              lehámozom kegyelmetekrõl ezt a sok fekete ruhát… ha becsületesen
 8187 12|             Elhozta az írást?~- Itt van. (A mellére ütött.)~- Nem mutathatná
 8188 12|                      Dehogy nem.~Kihúzott a belsõ zsebébõl egy négyrétben
 8189 12|                   s gondosan megvizsgálta a pecsétet, majd visszaadta.~-
 8190 12|                Klebe úr.~- De itt nemcsak a fejrõl van szó, hanem Lõcse
 8191 12|                Méltóságteljesen vonogatta a vállát.~- Hiszen én végre
 8192 12|          összegbõl, hogy foganatja legyen a mûködésemnek. Mert ha már
 8193 12|                 mûködésemnek. Mert ha már a történelemre dolgozom, nem
 8194 12|            egyszer az öreg Klebe behunyja a szemét, azt mondják az emberek
 8195 12|                    azt mondják az emberek a temetésén: »Derék fickó
 8196 12|                  õ húzta ki Lõcse városát a kátyúból, hanem azt nem
 8197 12|                nem mindenki tudja.« Talán a templomfal mellé is temetnek (
 8198 12|             temetnek (kevélyen csillogtak a szemei), meglehet odadugnak,
 8199 12|                aranyat nem tudom hol vesz a magisztrátus olyat, amirõl
 8200 12|                   nyilvánosan beszámolni. A város tyúkja jó tojó, az
 8201 12|                   sok. Hanem hát elmondom a bírónak, s lesz, ami lesz.~
 8202 12|            tárgyaltak még azután, leülvén a kenderáztatók mellett egy
 8203 12|             lopták el az erszényét tegnap a blinicai korcsmában, ahol
 8204 12|              dénárja sincs s mégsem enged a négyszáz aranyból? Hát van
 8205 12|                ehhez fogható könnyelmûség a világon? Ember, ember, éhen
 8206 12|                 okokat.~- Akkor nem kapja a három tallért se, isten
 8207 12|                üzletben - dörzsölte Klebe a kezeit megelégedetten.~(
 8208 12|                  száz aranyat mentett meg a városnak. Ennyivel is érdemesebb
 8209 12|             Ennyivel is érdemesebb megint a székestemplom falába temettetni.)~
 8210 12|                   már gyorsan megegyeztek a többi pontokra. Klebe megígérte,
 8211 12|                  este bármily késõn közli a bíróval megérkezését s döntõ
 8212 12|               menjek megmondani?~- Én itt a kerti vendéglõbe vagyok
 8213 12|                 Bibókot igen bosszantotta a száz arany. Éppen a szegény
 8214 12|          bosszantotta a száz arany. Éppen a szegény kis pesztonka részét
 8215 12|             gereblyézte el az öreg Klebe. A vendéglõbe érve, felment
 8216 12|                  vendéglõbe érve, felment a szobájába, nem mert a sokadalomba
 8217 12|             felment a szobájába, nem mert a sokadalomba elvegyülni.
 8218 12|              uramat megkérte, hogy miután a feje fáj, küldjön fel neki
 8219 12|            betegnek való maradékokat.~Hát a kis pesztonka vitt fel neki
 8220 12|                   butykos kancsóban bort (a többi edény, úgymond, mind
 8221 12|                    Bibók igen nyájas volt a leánykához, megkérdezte,
 8222 12|           megeszlek.~Nagy, vörös tenyerét a selymes lenhajára tette
 8223 12|                  volt.~- Be jó fogása van a hajadnak, Milike. Vannak-e
 8224 12|            hazakerül, s akkor ott találja a komornáját, akit elõre kineveltek
 8225 12|         komornáját, akit elõre kineveltek a számára.~- Hogy hívják a
 8226 12|                  a számára.~- Hogy hívják a testvéredet?~- Vandának.~-
 8227 12|                 választotta. Ha én lennék a csinosabb, engem választott
 8228 12|                   nála, mint más embernél a csuklás, csak inni kellett
 8229 12|                 No, azt meg is cselekedte a butykosból, de azért dohogott
 8230 12|                fel s alá kezdett futkosni a szobában, mint egy haragvó
 8231 12|             vadkan. Mili ijedten osont ki a szobából.) De hát mikor
 8232 12|                 kellett volna odaengednem a kis pesztonka részét.~Egész
 8233 12|                 tíz órakor elmentek, mert a zárórán otthon kell lenni.
 8234 12|                   s suttogva beszélgettek a vadgesztenye alatti kis
 8235 12|                  Nustkorb uramnak tetszik a dolog. Ma délelõtt magához
 8236 12|              magántanácskozásra s elõadta a tervet. Nustkorb érzi, hogy
 8237 12|                valamit, erõsen nyomja már a közvélemény. A szenátorok
 8238 12|                 nyomja már a közvélemény. A szenátorok is azon a nézetek
 8239 12|         közvélemény. A szenátorok is azon a nézetek voltak - persze
 8240 12|                   zárt ajtók mögött folyt a tanácskozás, csak én tudom,
 8241 12|                  maguk közé s odaültettek a zöld asztalhoz - azon a
 8242 12|                   a zöld asztalhoz - azon a nézeten voltak, hogy meg
 8243 12|                     Ha valaki megbuktatja a tervet, akkor Fabricius
 8244 12|                   az. Azt mondja, hogy ez a mód nem méltó Lõcséhez.
 8245 12|                Lõcse bosszút áll, ha áll, a saját erejével…~- Marha.~-
 8246 12|                  nem pusztul, azt mondja, a megalázásban, elpusztul,
 8247 12|            méltóságának palástját leveti, a szemétben.~- Nem tudták
 8248 12|              állította, hogy ez talán áll a magánszemélyre nézve, mert
 8249 12|                   vérbõl és húsból van, s a vér forr, s a hús átmelegszik
 8250 12|               húsból van, s a vér forr, s a hús átmelegszik tõle, az
 8251 12|                  Megengedi, úgymond, hogy a bosszú kielégítése most
 8252 12|              látja, de úgy gondolja, hogy a hatóságnak az a célja, az
 8253 12|            gondolja, hogy a hatóságnak az a célja, az ilyen közszükségleteket
 8254 12|                    az intrika is jó. Mert a dicsõség szép dolog ugyan,
 8255 12|             dicsõség szép dolog ugyan, de a város sorsa nem azért van
 8256 12|                 város sorsa nem azért van a tanács kezébe letéve, hogy
 8257 12|                tanács kezébe letéve, hogy a tanács felbokrétázza magát
 8258 12|             melyek szépen hangzanak, mint a harangok diadalmi zúgása,
 8259 12|             megálljunk csak…~- Ej, hagyja a pokolba a kifejezéseit -
 8260 12|                      Ej, hagyja a pokolba a kifejezéseit - vágott közbe
 8261 12|                  tíz óra után idejön maga a bíró kegyelmedhez, fölkeresi
 8262 12|                   kegyelmedhez, fölkeresi a szobájában, és ha alkalmasnak
 8263 12|                  az iratot, kifizeti érte a háromszáz aranyat.~Bibók
 8264 12|                ragyogott az örömtõl.~- Az a jó, meg a dió - mondá tréfásan,
 8265 12|                   örömtõl.~- Az a jó, meg a dió - mondá tréfásan, a
 8266 12|                   a dió - mondá tréfásan, a Klebe apó kezét szorongatva.~
 8267 12|             eltarisznyázza, nyakába vette a határt, órákig õgyelgett
 8268 12|                  besötétedett, tért haza. A korcsma most is tele volt
 8269 12|                volt lõcsei kirándulókkal, a háziak el voltak foglalva,
 8270 12|                   el voltak foglalva, még a kis pesztonka is söröket
 8271 12|               vacsora, annyira felizgatta a gondolat, hogy holnap már
 8272 12|            háromszáz aranya lesz. Felment a szobájába, leheveredett
 8273 12|                   szobájába, leheveredett a lócára, mely két bõrpárnával
 8274 12|            bútorzatát, pipára gyújtott és a füstmacskák gomolygása mellett
 8275 12|             mellett ábrándozott - ámbátor a sötétben való pipázás nem
 8276 12|         véleménnyel látványnak hitetik el a dohányzást.~Hogy meddig
 8277 12|               csak arra neszelt fel, hogy a szomszéd szoba ajtajában
 8278 12|              marad, súlyos léptekkel méri a szobát fel és le, melyek
 8279 12|               Lábujjhegyen kellett jönnie a lépcsõkön, hogy csak a kulcs
 8280 12|             jönnie a lépcsõkön, hogy csak a kulcs zörejét vette észre
 8281 12|                  valami ármányt? Megtölti a szomszéd szobát hajdúval,
 8282 12|                egy kis fantáziával gyúrja a történendõket. Az idõ már
 8283 12|                   idõ már késõn lehetett, a vendégek lassankint szétszéledtek.
 8284 12|          asztalkánál és az esti bevételt, a »pro libertate« kongókat
 8285 12|              tízével s hányta be egy arra a célra kihozott puttonyba.~
 8286 12|          puttonyba.~Künn csöndes éj volt, a nyári fehér éjszakák egyike,
 8287 12|                  Bibók hallgatózott. Csak a békák brekegnek a közeli
 8288 12|                    Csak a békák brekegnek a közeli kenderáztatókban.
 8289 12|                    Pedig most már jöhetne a bíró. Hovatovább mind idegesebb
 8290 12|                egy picinyt nyitva hagyja. A nyíláson át meghallja a
 8291 12|                   A nyíláson át meghallja a bíró lépteit s jókor kinyitja
 8292 12|                majd elõtte az ajtót, hogy a különben meredek garádicson
 8293 12|                hozzá nyisson be, ne ahhoz a másvalakihez a szomszéd
 8294 12|                   ne ahhoz a másvalakihez a szomszéd szobában, ha turpisság
 8295 12|                    ha turpisság híján van a dolog - aminthogy legalább
 8296 12|                  az ablak is nyitva volt, a támadó léghuzam becsapta
 8297 12|                  támadó léghuzam becsapta a zsalutáblát és eloltotta
 8298 12|                  zsalutáblát és eloltotta a faggyúgyertyát, mely az
 8299 12|             fordulni nagy bosszúsan, mert a gyertya újbóli meggyújtása
 8300 12|                gyertya újbóli meggyújtása a körülményesebb feladatok
 8301 12|                   ruhasuhogás hallatszott a lépcsõk alján (talán a kis
 8302 12|        hallatszott a lépcsõk alján (talán a kis pesztonka jön fel),
 8303 12|                    rozsdás hang törte meg a csendet:~- Csak lassan kisasszonykám;
 8304 12|                   kisasszonykám; fogózzék a karfákba és vigyázzon, hova
 8305 12|                  és vigyázzon, hova rakja a talpacskáját!~(Hm, mégsem
 8306 12|                 talpacskáját!~(Hm, mégsem a kis pesztonka.)~Bibóknak
 8307 12|                   olyan látása volt, hogy a bagoly is megirigyelhette
 8308 12|              Szmirnában, azzal szerezte), a mintegy ujjnyi nyíláshoz
 8309 12|           leláthasson.~De most mégse hitt a saját szemeinek. Hátha csak
 8310 12|          szemeinek. Hátha csak álmot lát. A tegnapi nyúlánk szépség
 8311 12|              nyúlánk szépség tipegett fel a garádicsokon. Az, akit Otrokócsy
 8312 12|           Otrokócsy Rozáliának mondott az a bizonyos fecsegõ lõcsei
 8313 12|            kisasszonyka! Itt légyottozunk a kerti vendéglõben. Ilyen
 8314 12|               apró lába van), vár már rád a szeladon. (Az ördög vigye
 8315 12|                ördög vigye el - szeretnék a bõrében lenni.) Úgy száguldoz
 8316 12|                 lenni.) Úgy száguldoz már a szobában, mint egy éhes
 8317 12|                   oroszlán; pukkadjon meg a nevenapján.~Még egy pillantás
 8318 12|               apró, zömök alak kíséri föl a leányt. Hogy a fogorvosok
 8319 12|                 kíséri föl a leányt. Hogy a fogorvosok ne törjék a fejüket
 8320 12|               Hogy a fogorvosok ne törjék a fejüket a Bibók látóképességén,
 8321 12|            fogorvosok ne törjék a fejüket a Bibók látóképességén, megjegyezzük,
 8322 12|     látóképességén, megjegyezzük, hogy ez a fogfájás lehetett fülfájás
 8323 12|               fülfájás is, mert mindössze a kendõvel felkötött fej vezet
 8324 12|                  felkötött fej vezet erre a föltevésre. »Utálatos kerítõ! -
 8325 12|                 volt lelke idevezetni ezt a leányt.« Még Bibókban is
 8326 12|                  Még Bibókban is fölforrt a vér erre a cudarságra, s
 8327 12|           Bibókban is fölforrt a vér erre a cudarságra, s azzal a keserû
 8328 12|                erre a cudarságra, s azzal a keserû sóhajjal, hogy milyen
 8329 12|             sóhajjal, hogy milyen romlott a világ, óvatosan, nesztelenül
 8330 12|               nesztelenül hátrahúzódott s a gyertya meggyújtásához látott -
 8331 12|                 Mert mégiscsak jobb, hogy a világ romlott meg, mintsem
 8332 12|                veszõdség volt azzal. Mire a gyertyagyújtással elkészült,
 8333 12|                   megint lépteket hallott a lépcsõkön. Az ajtóhoz szaladt,
 8334 12|                  jobban kitárta azt, hogy a gyertyafény kalauzolja az
 8335 12|                ropogtak, recsegtek alatta a rozoga deszkalépcsõk. Ez
 8336 12|             rozoga deszkalépcsõk. Ez lesz a bíró - gondolta Bibók és
 8337 12|                 mikor fölért. Megemelinti a kalapját könnyedén.~- Tropszky
 8338 12|                Bibók. - Tessék besétálni.~A jött belépett az ajtón és
 8339 12|                   ajtón és levetette bent a szürke, bokáig érõ, ujjatlan
 8340 12|                    ujjatlan köpenyeget.~- A lõcsei bíró vagyok.~- Személyesen,
 8341 12|                röviden szeretnék végezni. A hora canonica elmúlt. Aludni
 8342 12|              Pedig azért jöttem - felelte a bíró -, hogy álmot vigyek
 8343 12|                álmot vigyek el. Nem ugyan a magáét, de a magamét, ha
 8344 12|                    Nem ugyan a magáét, de a magamét, ha igaz, hogy megszerezhetõ.~-
 8345 12|            unszolásra leült Nustkorb uram a lócára. A pisztolytokot,
 8346 12|                   Nustkorb uram a lócára. A pisztolytokot, mely elõrecsúszott
 8347 12|         pisztolytokot, mely elõrecsúszott a hasára, hátratolta kissé,
 8348 12|                 hátratolta kissé, mialatt a füleit hegyezte, figyelmessé
 8349 12|               hegyezte, figyelmessé lévén a hangokra és lépésekre, melyek
 8350 12|             hangokra és lépésekre, melyek a szomszéd szobából átverõdtek
 8351 12|              szomszéd szobából átverõdtek a falon.~- Miféle helyiség
 8352 12|               találka - mosolygott Bibók.~A bíró összevonta szemöldjeit.~-
 8353 12|                Kárásznak.~- Nem is Kárász a szereplõ a találkánál.~-
 8354 12|                  Nem is Kárász a szereplõ a találkánál.~- Hát kicsoda?~-
 8355 12|         találkánál.~- Hát kicsoda?~- Csak a fejérszemélyt láttam, mikor
 8356 12|                mégis botrány! - pattogott a bíró. - Tûrhetetlen.~- Juventus
 8357 12|                      De iszen tudnám csak a nevét.~- Mit ad bíró uram,
 8358 12|               vont.~- Akkor hát megtartom a titkomat.~Most aztán áttértek
 8359 12|                  egészségére - gúnyolódék a bíró.~- No, no, hiszen arra
 8360 12|               háromszázötven aranyért.~Ez a felelet zavarba hozta Nustkorbot.
 8361 12|              látszott neki természetesnek a Klebe értesítései után,
 8362 12|              gúnyosan -, hogy úgy megnõtt a portékája.~- Itt vagyok
 8363 12|                   portékája.~- Itt vagyok a közelben, miért nem ajánlhatnám
 8364 12|                 nem az az ember volt, aki a megtört dióhéjban bent hagyja
 8365 12|             megtört dióhéjban bent hagyja a diógerezdet.~- Igen sajnálom,
 8366 12|             voltam.~Milyen igazat mondott a kujon. Ezt csakugyan nem
 8367 12|             Nustkorbot nagyon bántotta ez a kis felsülés a megtakarítási
 8368 12|                bántotta ez a kis felsülés a megtakarítási szándékkal
 8369 12|             Fölkelt s bizalmasan tette rá a kezét a vállára.) Gondolja
 8370 12|               bizalmasan tette rá a kezét a vállára.) Gondolja meg kérem
 8371 12|              vállára.) Gondolja meg kérem a dolgot. Háromszáz arany
 8372 12|               arany garasért adta zálogba a tizenhat szepességi várost.
 8373 12|              indult meg, valóságos párbaj a két alkudozó közt, mindenik
 8374 12|                   alkudozó közt, mindenik a másik gyengéjét igyekezett
 8375 12|            miközben lekopott egymás elõtt a tekintélyük, vagyis összebarátkoztak.
 8376 12|                  vagyis összebarátkoztak. A bíró kétszer is fölvette
 8377 12|                  bíró kétszer is fölvette a köpenyegét s az ajtó felé
 8378 12|             elgondolta, hogy ez már úgyis a kis pesztonka pénze volna,
 8379 12|                 és punktum.~- Top - mondá a bíró és a Bibók markába
 8380 12|                     Top - mondá a bíró és a Bibók markába csapott. -
 8381 12|                 okmányt, gondosan betette a bõrtárcájába. »No, csakhogy
 8382 12|                 véve s talán nem is éppen a papirosra gondolt.~- Kegyelmed
 8383 12|             várjon egy kicsit, leszaladok a pénzért.~Bibók megütközve
 8384 12|                lehûtve.~- Odalent hagytam a hajdúnál, aki a kerti kijáratnál
 8385 12|                   hagytam a hajdúnál, aki a kerti kijáratnál vár.~-
 8386 12|             írással!~- De hisz itt hagyom a köpönyegemet.~- Mit érek
 8387 12|               köpönyegemet.~- Mit érek én a kegyelmed köpönyegével?~-
 8388 12|              engem, ki nem merte felhozni a pénzt, mert azt hitte, rabló
 8389 12|                egy kis igaza - ismerte be a bíró s kigombolkozni kezdett,
 8390 12|                kegyelmed, én úr vagyok és a huszadik nagyapám se volt
 8391 12|             burger. Sõt, hogy megkíméljem a lépcsõzéstõl, lemegyek kegyelmeddel
 8392 12|       lépcsõzéstõl, lemegyek kegyelmeddel a pénzért.~Nustkorb a fejével
 8393 12|          kegyelmeddel a pénzért.~Nustkorb a fejével bólintott, hogy
 8394 12|          bocsátotta vendégét. Az óvatosan a lába elé nézegetett künn,
 8395 12|                   De mégis igazi nõ volt; a ruhasuhogást hallani lehetett,
 8396 12|                    Árnyéka odarajzolódott a tyúkól falára, fedelére,
 8397 12|                  fedelére, majd lecsúszva a pázsitra, ott húzódott szétterpeszkedve
 8398 12|             élénken Nustkorb.~- Ez.~- Hát a kalefaktor?~- Ott ment -
 8399 12|                mondá Bibók -, közvetlenül a fal mellett, nem lehetett
 8400 12|            Különben még most is kivehetõk a távolodó lépések. Pszt!~
 8401 12|                   nyúlt ki, úgy itt, mint a másik szobaajtónál. E két
 8402 12|              állványhoz volt megtámasztva a külön levezetõ garádics.~
 8403 12|                Néha meg-megpendült valami a léptek irányában, mintha
 8404 12|                  úti kavicsokhoz, esetleg a lábszárakhoz ütõdve. (Gubó
 8405 12|               gondolta Bibók -, ha ez nem a tegnapi katonatiszt.)~-
 8406 12|                   tegnapi katonatiszt.)~- A madarak kirepültek - mondá
 8407 12|                 bíró uram.~- Igazán tudja a nõt?~- Persze, s mondhatom,
 8408 12|             mondhatom, sokat adnának érte a város vénasszonyai, ha õk
 8409 12|            vénasszonyai, ha õk is tudnák.~A bíró jól érezte magát, hogy
 8410 12|               bíró jól érezte magát, hogy a kellemetlen ügyön túlesett.
 8411 12|                túlesett. Az az okmány ott a belsõ zsebben, ugyancsak
 8412 12|                  egy vénasszonyom, akinek a mostani éji barangolásomról
 8413 12|                  Jó, de szavát adja, hogy a bíró nem vesz róla tudomást.~-
 8414 12|              büntetõ cselekménynek.~Bibók a Nustkorb füléhez hajolt:~-
 8415 12|               Hallatlan! - csóválta fejét a bíró.~- Otrokócsy Rozália
 8416 12|           segéljen, igaz.~Eközben leértek a garádicson, és amint a másik
 8417 12|            leértek a garádicson, és amint a másik garádics elõtt elhaladtak,
 8418 12|            különös tárgyat pillantott meg a fûben, olyanformát, mint
 8419 12|                  fûben, olyanformát, mint a buzogánynak a gombja, csakhogy
 8420 12|           olyanformát, mint a buzogánynak a gombja, csakhogy nagyobb
 8421 12|                   zománccal; megérintette a csizmája orrával, hogy talán
 8422 12|             Valami különös virág. Nyilván a kisasszony ejtette el.~-
 8423 12|                 magában Nustkorb megnézve a rózsát. - Hiszen ez egy
 8424 12|             Hiszen ez egy georgina-rózsa.~A georgina-rózsák akkor mentek
 8425 12|                  melynek csodájára jártak a városbeliek.~Nustkorb elõtt
 8426 12|             valószínûséget kezdett nyerni a Bibók értesítése. Fabricius
 8427 12|        kisasszonynak, s az itt kipottyant a hajából vagy a keblérõl.
 8428 12|                 kipottyant a hajából vagy a keblérõl. Hm. Ez rettenetes
 8429 12|                   Szinte belehalványodott a jó úr. Nem. Ez mégis lehetetlen…
 8430 12|                   jó volna õket utolérni.~A kert kijárata felé sietett,
 8431 12|                kijárata felé sietett, hol a sûrûségbõl egy városi hajdú
 8432 12|                   lépett ki. Elkérte tõle a zacskó pénzt és miután a
 8433 12|                  a zacskó pénzt és miután a hajdút elküldte onnan, átadta
 8434 12|                 van benne.~Bibók föltépte a pecséteket, és a cérnákat,
 8435 12|                 föltépte a pecséteket, és a cérnákat, melyekkel a zacskó
 8436 12|                  és a cérnákat, melyekkel a zacskó nyílása be volt varrva,
 8437 12|            belemélyíté kezét, megforgatta a pénzeket, érezte rajtok
 8438 12|                   pénzeket, érezte rajtok a finom veretet, csiklandozta,
 8439 12|                  szinte melegítette vérét a nemes érc, egyet kihúzott
 8440 12|                   találomra, megnézegette a holdvilágnál, a kisujja
 8441 12|              megnézegette a holdvilágnál, a kisujja körmét végighúzta
 8442 12|                egyenkint potyogtatva õket a csalmájába, azután megint
 8443 12|          maréknyit vett ki s hozzáolvasta a többihez:~- Hetvenkettõ,
 8444 12|          egyszerre megunta, visszaöntötte a zacskóba s szándékos, de
 8445 12|                 mondá.) Ha eddig jó volt, a többi is jó lesz.~- Látom,
 8446 12|                 kereskedõnek. Nyújtsa ide a markát - jegyezte meg Nustkorb
 8447 12|                   meg Nustkorb nevetve és a hátralevõ huszonöt aranyat
 8448 12|                hátralevõ huszonöt aranyat a zsebébõl kezdte kiolvasni.~-
 8449 12|            emeleti ablakokra pillantva -, a légyottos szoba még világos.~-
 8450 12|                  Alkalmasint égve hagyták a gyertyát. (S magában sóhajtott:
 8451 12|            Fabricius!)~- Nem, nem - rázta a fejét Bibók - Ott van még
 8452 12|                 fejét Bibók - Ott van még a szeladon is, tévedtünk az
 8453 12|                 lett. Most fogja elhagyni a fészket. Menjünk innen hamar!~-
 8454 12|                   emberrel.~- Bátor ember a templomban is fütyül. De
 8455 12|               fütyül. De mire lesz az jó?~A bíró nem felelt. Szemének
 8456 12|               kevély villanata lett volna a felelet, de azt Bibók nem
 8457 12|                Még valami bajba keveredik a nemzetes úr. Az ilyen emberekben
 8458 12|              város bíráját bántani?~Ebben a pillanatban léptek hallatszottak
 8459 12|                lapult meg, Bibók ellenben a falhoz húzódott.~Magas termetû,
 8460 12|                    vállas férfi közelgett a kavicsos úton térden felül
 8461 12|                   felhajtott jobb szárnya a bal vállra volt vetve.~A
 8462 12|                  a bal vállra volt vetve.~A ház szögleténél megállt
 8463 12|                    majd szapora léptekkel a kijárat felé indult. Nustkorb
 8464 12|             kijárat felé indult. Nustkorb a lélegzetét is elfojtotta.~
 8465 12|                 elfojtotta.~Mikor azonban a tölgyfához közel ért, kilépett
 8466 12|                  s öklével nagyot sújtott a föltartóztató Nustkorbra,
 8467 12|           föltartóztató Nustkorbra, éppen a szíve táján, hogy az hátratántorodék,
 8468 12|                   hova tegye aranyait, de a kaland izgatta, a zacskót
 8469 12|            aranyait, de a kaland izgatta, a zacskót belegyömöszölte
 8470 12|                   zacskót belegyömöszölte a csalmájába s csalmástól
 8471 12|       tüskén-bokron szökdelve, felbukott, a saját kardjában megbotolván,
 8472 12|           föltápászkodék.~Az idegen látta a veszedelmet, elhagyította
 8473 12|                  elhagyította köpenyegét. A hold most éppen odavilágított
 8474 12|                  most éppen odavilágított a képébe.~- Görgey Pál - hüledezett
 8475 12|                  kínverejtéket sajtolt ki a rémület, keze megdermedt,
 8476 12|        meggyökerezett, mozdulni nem bírt. A nagy szerencse, a nem várt
 8477 12|                   bírt. A nagy szerencse, a nem várt fogás Nustkorbot
 8478 12|      cselekvõképességétõl.~- No, csakhogy a kezünkbe került kegyelmed -
 8479 12|              Nustkorb mindjárt észrevette a sípolás célját. S hogy megakadályozza,
 8480 12|                 rávetette magát Görgeyre, a nyakánál kezdvén õt fojtogatni;
 8481 12|             kezdvén õt fojtogatni; Görgey a hatalmas ökleivel védekezett,
 8482 12|                  hátulról nyalábolta át s a lábaival próbált neki gáncsot
 8483 12|                 világítottak szemei ennél a gondolatnál, mint két szentjánosbogár. -
 8484 12|                    hajrá Bibók - biztatta a megbénult kalandort -, segítsen
 8485 12|             kegyelmed!~De már késõn volt, a küzdelem hevében észre sem
 8486 12|             hevében észre sem vették hogy a sípszóra elevenedni kezdett
 8487 12|               sípszóra elevenedni kezdett a környék. Lovak dobaja, patkók
 8488 12|                patkók csattogása veri fel a csendet távolabbról, a közelben
 8489 12|                fel a csendet távolabbról, a közelben pedig mozogni kezdenek
 8490 12|           közelben pedig mozogni kezdenek a kukorica- és a mákszárak,
 8491 12|                   kezdenek a kukorica- és a mákszárak, özönlenek be
 8492 12|                  özönlenek be mindenünnen a Görgey huszárjai és zsoldosai.
 8493 12|               jönnek, akkor átcsap rézsút a virágágyakon a másik útra,
 8494 12|              átcsap rézsút a virágágyakon a másik útra, de ott is útját
 8495 12|             Preszton kivont karddal rohan a gazdájához többedmagával.
 8496 12|                 gazdájához többedmagával. A lõcsei bíró kirántja a pisztolyát,
 8497 12|                    A lõcsei bíró kirántja a pisztolyát, de csakhamar
 8498 12|                kezébõl, Preszton fölemeli a kardját magasra:~- Elvágjam
 8499 12|               kardját magasra:~- Elvágjam a fejét, kérem alássan?~Görgey
 8500 12|                   jut sötét végzete, mely a hirtelenkedéstõl hízott