Fejezet

  501 2 |               alispánnak. Az új tisztség, a hatalom gyakorlása, elszórakoztatta
  502 2 |                kétségkívül orvosság volt, a megyeházán a zajosabb társasélet
  503 2 |               orvosság volt, a megyeházán a zajosabb társasélet sokat
  504 2 |                társasélet sokat tompított a felesége utáni bánatán,
  505 2 |               szintén háttérbe szorította a sok tárgyalás, tanácskozás,
  506 2 |                   tárgyalás, tanácskozás, a kedélyek izgalma, a politikai
  507 2 |          tanácskozás, a kedélyek izgalma, a politikai élet élénksége,
  508 2 |                  élet élénksége, de azért a lelki egyensúlya korántsem
  509 2 |          egyensúlya korántsem jött létre. A szú ott bujkált benne, fúrt,
  510 2 |                  õrölt, nem pihent. S még a közdolgok is gyakran terelték
  511 2 |               gyakran terelték éppen erre a gondolatait.~Az a körülmény,
  512 2 |              éppen erre a gondolatait.~Az a körülmény, hogy Görgey János
  513 2 |            némileg veszélyes ponttá tette a toporci kastélyt. Késmárk
  514 2 |               Görgey Jánoson áll bosszút. A toporci kúria lakói tehát
  515 2 |         elõrelátásnak pedig az lett volna a következménye, hogy az alispán,
  516 2 |                 rokon, eleve gondoskodjék a család elhelyezésérõl valamely
  517 2 |             Elhatározta, elviszi Osgyánba a húgához, Darvasnéhoz. Szépen
  518 2 |                  Toporcra, s ott elõadván a háborús kilátásokat, azon
  519 2 |              alatt, hogy Osgyánban (levén a különben is beteges Darvas
  520 2 |                  teljes biztonságban lesz a kisded, holott itt veszedelemben
  521 2 |      veszedelemben forognék, felszólítják a sógorasszonyt, csomagolja
  522 2 |           sógorasszonyt, csomagolja össze a baba holmiját, mert rögtön
  523 2 |              mégis könnyen adja, akkor az a Karolina leánykája.~Úgy
  524 2 |                   levél útján eligazított a húgával mindent, és a nemzetes
  525 2 |         eligazított a húgával mindent, és a nemzetes asszony, akit bátran
  526 2 |                   s onnan együtt elmentek a lánykáért Toporcra, magukkal
  527 2 |               összehasonlító megjegyzései a háromnapos és a mostani
  528 2 |              megjegyzései a háromnapos és a mostani Rozáliát illetõleg,
  529 2 |                   számára, melybe õ, mint a pampuskákba, tetszés szerint
  530 2 |           vízesések közt kanyarodik az út a szepesi Kárpátok felé. Öreg
  531 2 |                    Öreg várak bámulnak le a hegyekrõl, a falvak meglapulva,
  532 2 |                  bámulnak le a hegyekrõl, a falvak meglapulva, álmodni
  533 2 |             meglapulva, álmodni látszanak a völgyekben. Csak egy-egy
  534 2 |                   Legelészõ nyáj fehérlik a sziklás domboldalakon, nehéz
  535 2 |               eltalálni messzirõl, melyik a birka, melyik a kõ.~Örültek
  536 2 |                    melyik a birka, melyik a kõ.~Örültek a vendégnek
  537 2 |               birka, melyik a kõ.~Örültek a vendégnek Toporcon, hanem
  538 2 |            Menyecske, lelkem Katika, mind a kettõ.~- No, márpedig mi
  539 2 |                 hanem mindjárt visszük is a leányzót.~Mire aztán lassankint
  540 2 |            lassankint kivallogatta Pál úr a szándékát és az okot, a
  541 2 |                   a szándékát és az okot, a bátorságtalan helyzetet,
  542 2 |                amiért Osgyánba helyezi el a kicsikét.~- De hiszen a
  543 2 |                   a kicsikét.~- De hiszen a testemmel védeném - szólt
  544 2 |                 testemmel védeném - szólt a toporci úrnõ, ijedt tekintettel
  545 2 |                 Hja, lelkem sógorasszony, a maga teste elég testnek,
  546 2 |           miközben két forrás buggyant ki a két szeme alul.~Görgey Pál
  547 2 |                  az atyai szívet. Odaadja a harmadik vármegyébe az egyetlen
  548 2 |                  Csak addig lesz ott, míg a háborús világ tart; megint
  549 2 |                  hogy háború van. Az uram a csatamezõkön, a kisfiam
  550 2 |                   Az uram a csatamezõkön, a kisfiam Késmárkon, nincs
  551 2 |                  más vigasztalóm, csak ez a csöppség.~- Mert nem mondja
  552 2 |               csöppség.~- Mert nem mondja a sógorasszony - jegyzé meg
  553 2 |               szegényke!~Ezalatt Darvasné a karjaira vette és fölemelte.~-
  554 2 |                 fog koplalni.~Visszatette a gyereket a medvebõrre, mely
  555 2 |                    Visszatette a gyereket a medvebõrre, mely a szoba
  556 2 |               gyereket a medvebõrre, mely a szoba közepére volt kiterítve.
  557 2 |                 baba volt, puha és lusta. A tejtõl már el volt választva (
  558 2 |               tudott, de járni nem. (Hja, a lánygyerekeknek a nyelvük
  559 2 |                    Hja, a lánygyerekeknek a nyelvük mozdul meg legelõbb,
  560 2 |              nyelvük mozdul meg legelõbb, a fiúknak a lábuk.) A kis
  561 2 |                   meg legelõbb, a fiúknak a lábuk.) A kis Róza meg se
  562 2 |             legelõbb, a fiúknak a lábuk.) A kis Róza meg se akarta kísérleni
  563 2 |                   meg se akarta kísérleni a járást, se a csúszást vagy
  564 2 |             akarta kísérleni a járást, se a csúszást vagy a négykézláb
  565 2 |                járást, se a csúszást vagy a négykézláb való kirándulásokat
  566 2 |           kirándulásokat az egyik széktõl a másikig, megállt egy helyben,
  567 2 |           gyerekvidító mondásokkal: »Jaj, a Dráva, Rába, Rábca rákja
  568 2 |                  rágja lábamat«. Ropogott a sok r betû, s Róza nevetett
  569 2 |                 isten, egyszerre más lett a szoba, megvilágosodott a
  570 2 |                  a szoba, megvilágosodott a nevetésétõl, és hogy fénylettek
  571 2 |           nevetésétõl, és hogy fénylettek a finom szekrények és almáriumok),
  572 2 |              Marjákné jól tudott beszélni a gyermekek nyelvén.~- Hát
  573 2 |                    s pif-puf, megütögette a medvebõrt. (Ez is tetszett
  574 2 |                engem láttál elsõnek ebbõl a világból, te kis mihaszna
  575 2 |          rózsabimbó. Az én kezembe voltál a legelõbb, gigom-gágom, kis
  576 2 |           gigom-gágom, kis virágom. Mikor a gólya hozott, én rántottalak
  577 2 |                 hozott, én rántottalak ki a csõrébõl: »Csip-csup gólya,
  578 2 |              Csip-csup gólya, ne vidd ezt a gyereket odább, mert a mienk«.
  579 2 |                ezt a gyereket odább, mert a mienk«. No, nézz meg hát
  580 2 |                   nézz oda hát, nézz oda!~A baba odapillantott a mutatott
  581 2 |                 oda!~A baba odapillantott a mutatott irányba, de nem
  582 2 |               semmi feltûnõt és érdekeset a nagybajuszú úron, közömbösen
  583 2 |                  közömbösen vette le róla a szemeit.~Görgey Pál sóhajtott.~-
  584 2 |                   csak, kihez hasonlít ez a gyerek?~Darvasné, aki éppen
  585 2 |                   sógornéjától, s most ez a közbeszólás kiverte fejébõl,
  586 2 |                   az öregek fiziognómiája a gyermekarcokból képzõdik,
  587 2 |          Katarinka, mert úgy találom - és a fürkészõ tekintetét gyorsan
  588 2 |            Görgeynére -, hogy tökéletesen a Mariska sógorasszony arca
  589 2 |                esett, mert amikor mondta, a nyitott ajtón át belépett
  590 2 |                 nyitott ajtón át belépett a Rozália játszótársa, a macska,
  591 2 |           belépett a Rozália játszótársa, a macska, egy szárnyával vergõdõ
  592 2 |                  szajkót tartva szájában. A szajkó idétlenül rikácsolta: »
  593 2 |                  Mátyás, ne félj Mátyás«. A macska közvetlen maga elõtt
  594 2 |                   jelenségre és megállott a gyermek elõtt.~- Pipi! -
  595 2 |                   szuverén hangnyomattal, a szajkó után kapkodva kezecskéivel. -
  596 2 |          felkiáltott:~- Jaj, az istenért, a Gyuri szajkója!~Nosza hamar,
  597 2 |           szajkója!~Nosza hamar, meg kell a macskát fogni. Görgeyné,
  598 2 |                     Add ide - parancsolta a gyermek a macskának.~De
  599 2 |                     parancsolta a gyermek a macskának.~De annak esze
  600 2 |                 venni, megiramlott, végig a szobákon, mígnem valahol
  601 2 |              ablakot talált, kiugrott, és a jámbor madár folytonos önbátorító
  602 2 |                fáradságosan tanította meg a vakációban) sem tántorodva
  603 2 |                tántorodva meg, felkúszott a bástyára, ahol végre jól
  604 2 |          megérdemelt magányban élvezhette a kalitka elõtt való hosszas
  605 2 |             leselkedésének gyümölcsét.~Ez a kis dráma egészen felforgatta
  606 2 |                 dráma egészen felforgatta a hangulatot, melybõl az alispán
  607 2 |            hangulatot, melybõl az alispán a teljes igazságot remélte
  608 2 |              nyitva Gyuri úrfi szobájában a kalitkaajtót, s minthogy
  609 2 |                  kalitkaajtót, s minthogy a vigyázatlanságnak nem akadt
  610 2 |                Másnap már hajnalban, hogy a beteg föl se ébredjen s
  611 2 |             ébredjen s ne essék ártalmára a búcsúzkodás, nagy tapintatosan
  612 2 |          elhelyezve dunyhákba, vánkosokba a még alvó Rozáliát, a Zsuzsi
  613 2 |           vánkosokba a még alvó Rozáliát, a Zsuzsi pesztonkával együtt
  614 2 |                    Marjákné természetesen a kocsis mellett foglalt helyet,
  615 2 |                Mindenrõl beszélgethettek, a kocsis csak tótul tudott,
  616 2 |                    mintegy szemlét tartva a történteken -, hogy egy
  617 2 |               miatt annyira kétségbeesett a sógorném.~- Egy madár miatt? -
  618 2 |                  madár miatt? - tette meg a szokott kérdéseit Marjákné. -
  619 2 |                  Marjákné. - Azt gondolja a tekintetes úr, hogy a madár
  620 2 |            gondolja a tekintetes úr, hogy a madár miatt? Hm, no, hogy
  621 2 |                 madár miatt? Hm, no, hogy a madár miatt.~Mély hallgatásba
  622 2 |             eltünedezõ tájakat, hallgatta a fenyvesek zúgását, még a
  623 2 |                  a fenyvesek zúgását, még a dohányzást is abbahagyta,
  624 2 |                 ült így némán, legfeljebb a két fekete szemkarikája
  625 2 |              szemkarikája mozdult meg, ha a kocsis vagy Marjákné figyelmeztette
  626 2 |              mekkora nagy szára van itten a kukoricának«, vagy: »Ejnye,
  627 2 |                   be gyönyörû ürük«, csak a Draveczky-féle malom tájékán
  628 2 |                    nem vette észre, mikor a kislányról azt mondtam tegnap,
  629 2 |                  azt mondtam tegnap, hogy a sógornéhoz hasonlít, mennyire
  630 2 |                jött közbe. Hát elpirult? (A fejét csóválta s elszörnyülközve
  631 2 |                majdnem kiütötte az ostort a Matyej kocsis kezébõl.)
  632 2 |                  Még dohogott valamit, de a kocsikerekek zörgése s a
  633 2 |                  a kocsikerekek zörgése s a négy szürke kocogása elnyomta
  634 3 |                   Hasztalan tette meg ezt a lépést. - Az ördögnek tartozott
  635 3 |           ördögnek tartozott vele - amint a magyar ember mondja, ha
  636 3 |                   Görgeyvel, rakván alája a parazsat, a gyanút, nem
  637 3 |                  rakván alája a parazsat, a gyanút, nem hagyva azt soha
  638 3 |            tartott, alul váltig pislogott a gonosz tûz, és egy lehelet,
  639 3 |                   ülne egymással szemben, a józan és a kételkedõ s beszélgetnének
  640 3 |             egymással szemben, a józan és a kételkedõ s beszélgetnének
  641 3 |                 légy bolond, Pál - mondja a józan Görgey. - Miért kellett
  642 3 |                 Miért kellett volna éppen a te Rozáliádnak meghalni?
  643 3 |                Hiszen éppúgy meghalhatott a másik. Az esély egyforma.
  644 3 |                 Jánosék azt mondják, hogy a másik halt meg, milyen alapon
  645 3 |                    ha azt állítanák, hogy a te Rozáliád halt meg? Hinnéd-e
  646 3 |             maradt?«~»Nem hinném - feleli a kételkedõ Görgey -, mert
  647 3 |                      Jól van - vág vissza a józan Görgey -, az eset
  648 3 |                fantáziával kezelve, ebben a másik formájában tényleg
  649 3 |                   de mibõl táplálkozik ez a regényes gyanúd? Fõképp
  650 3 |                  leánykájukat. Úgy, de ha a te leánykád halt volna meg
  651 3 |               olyan sirámokkal temetik el a kicsikét, hogy gyanúd ugyancsak
  652 3 |                   föl nem ébredhetne ezen a réven.«~No, ebben aztán
  653 3 |                    ebben aztán igaza volt a józan Görgeynek, s hagyta
  654 3 |                 hagyta magát letepertetni a kételkedõ Görgey. Béke szállt
  655 3 |                  Nagyon rövid idõre, mert a disputa csak egyre folyt
  656 3 |                   egy gyenge órában ismét a kételkedõ Görgey kerekedett
  657 3 |            kerekedett felülre, kiindulván a Jekelfalussy-vagyon megszerzésébõl
  658 3 |              lelke örökösen ott hányódott a két hiedelem valamelyikén,
  659 3 |                  ténfergõ légy, felváltva a fehér és fekete kockákon.~
  660 3 |                   emberi szív is leszámol a bevégzett dolgokkal, de
  661 3 |              éppen azért volt benne ebben a szemfényvesztõ játékban
  662 3 |                  ördög keze, úgy lengette a kétely pondusát, hogy sohase
  663 3 |               pondusát, hogy sohase érjen a bizonyosság széleihez.~Pedig
  664 3 |              vággyal iparkodott oda. Volt a toporci Görgeyéknek egy
  665 3 |                  Ha valaki, hát ez tudhat a dologról. Görgey Pálnak
  666 3 |                   volt hát más rugó, csak a mindenható szerelem. Ez
  667 3 |                 beválik. Verona már ugyan a hatvan felé járó özvegyasszony
  668 3 |                özvegyasszony volt, de hát a szerelem hatalmáról nincs
  669 3 |                 magát egy kicsit, kifente a bajuszát, slingelt kendõt
  670 3 |                  egy kicsit megmelegedett a portán, mindenekelõtt Marjákné
  671 3 |              mindenekelõtt Marjákné vette a kezelésébe, az õ metódusával,
  672 3 |                 fenyegetésekkel megoldani a nyelvét, természetesen messzirõl
  673 3 |                 messzirõl környékezve meg a kényes kérdést, vizsgálóbírói
  674 3 |            vizsgálóbírói furfanggal, hogy a vallatott ne vegye észre,
  675 3 |             melyik ponton keresgélnek. Ez a fáradság is füstbe ment.
  676 3 |               semmiség, hogy nem érte meg a két tehenet.~Görgey már
  677 3 |                  Görgey már le is mondott a reményrõl, mikor egy este
  678 3 |                megdömöckölésre szorult rá a földi hüvelye. Verona híres
  679 3 |                  s ugyancsak hozzálátott, a legfinomabb lúdzsírral kenve
  680 3 |                   igazában nyomogatta meg a tekintetes úr hátát, ûzvén
  681 3 |                   Presztonné, el nem állt a nyelve, a hasmánt fekvõ
  682 3 |         Presztonné, el nem állt a nyelve, a hasmánt fekvõ alispán csak
  683 3 |             bizony«-t.~- Talán untatom is a tekintetes urat?~- Hát szó
  684 3 |                  Verona fojtott hangon és a bütykös nagyujját nekifeszítette
  685 3 |                  alispán hátgerincének.~- A toporci házról és az ott
  686 3 |                 tudom, hogy mit tud.~- Ha a tekintetes úr tud is valamit,
  687 3 |                tudom? Az embernek nemcsak a szavaiban, hanem a szavai
  688 3 |                nemcsak a szavaiban, hanem a szavai mögött is van értelem,
  689 3 |               ember álmában is beszélhet.~A szüle olyat nyomott a hátán
  690 3 |          beszélhet.~A szüle olyat nyomott a hátán erre a szóra, hogy
  691 3 |                olyat nyomott a hátán erre a szóra, hogy szinte beleropogtak
  692 3 |                  hogy szinte beleropogtak a csontjai. Amibõl abban a
  693 3 |                  a csontjai. Amibõl abban a pillanatban csak azt a következtetést
  694 3 |              abban a pillanatban csak azt a következtetést vonta le,
  695 3 |           ábrázattal állított be Preszton a kancelláriába.~- Hát neked
  696 3 |             kancelláriába.~- Hát neked mi a bajod? - kérdé az alispán. -
  697 3 |                 kérdé az alispán. - Talán a macskákkal verekedtél?~Preszton
  698 3 |                   savanyúan mosolygott.~- A harmadik tehén rúgott meg,
  699 3 |                    valami olyat súgtam be a tekintetes úrnak, amit õ
  700 3 |                   amit õ álmában beszélt. A tekintetes úr tudja legjobban,
  701 3 |                 vállat vont.~- Hisz tudja a tekintetes úr, hogy õ csak
  702 3 |                  s ez nem lehet más, mint a gyermekcsere. Mi is lehetne
  703 3 |              nyílt emberek életében, amit a hû cselédnek takargatni
  704 3 |              ludas benne?~Elborult elõtte a jövõ és sajnálta már, hogy
  705 3 |                   Hiszen az igaz, kínozta a homály is, de mégis jó volt.
  706 3 |                  Most egyszerre üres lett a világ. Hát számoljunk le
  707 3 |              számoljunk le vele. Igyuk ki a keserû poharat fenékig.
  708 3 |                   poharat fenékig. Hiszen a bánatban is lehet tobzódni.~
  709 3 |                 Veronát s keményen nézett a szeme közé.~- Presztonné!
  710 3 |                  az, amit tud.~- Ha tudja a tekintetes úr, minek kérdezi?~-
  711 3 |                akarom hallani.~Az asszony a nyakán levõ olvasót morzsolgatta
  712 3 |                 levõ olvasót morzsolgatta a remegõ ujjaival, de a szava
  713 3 |        morzsolgatta a remegõ ujjaival, de a szava nem árult el félelmet.~-
  714 3 |                   de ha tudnék is, inkább a nyelvemet vágatnám ki, hogysem
  715 3 |            hogysem valami rosszat mondjak a gazdáimról. Ültessen a tekintetes
  716 3 |            mondjak a gazdáimról. Ültessen a tekintetes úr akár kalodába,
  717 3 |                 kalodába, akár üttesse el a fejemet pallossal, de én
  718 3 |              semmit se mondhatok.~Görgeyt a lázongó düh fogta el, hogy
  719 3 |                 jobban tud vallatni, mint a vármegye vagy a viceispán.~
  720 3 |            vallatni, mint a vármegye vagy a viceispán.~A következõ éjjel,
  721 3 |                vármegye vagy a viceispán.~A következõ éjjel, minthogy
  722 3 |                éjjel, minthogy az alispán a hajdújával együtt Lõcsére
  723 3 |              együtt Lõcsére ment, részint a kéthetenkint felszaporodott
  724 3 |          lemorzsolni, részint pedig, hogy a gyomorfájdalmai ellen gyógyíttassa
  725 3 |                  ellen gyógyíttassa magát a városban, Verona egyedül
  726 3 |                   meg ágyánál, feje egész a mestergerendáig ért (ha
  727 3 |                ugyancsak sok esõ eshetett a túlvilágon, hogy úgy megnyúlt.)
  728 3 |                   az elrémítõ látományra, a kísértet pedig rejtelmesen
  729 3 |            eljövök elõbb.~Veronát kilelte a hideg reggelre, egész nap
  730 3 |              szentelt barkával kifüstölte a szobáját, de amint az este
  731 3 |                 halálos félelem fogta el. A selyma béresek tréfálkoztak
  732 3 |                   tennie kell. Megfogadta a görgõi öreg harangozót,
  733 3 |          pálinkáért, hogy bátorság okáért a pitvarban hál. Hamelik bátyó
  734 3 |                Hamelik bátyó már túl volt a hetvenen - abból már kihurcolkodott
  735 3 |                  abból már kihurcolkodott a sátán.~Késõ este aztán elõ
  736 3 |           vasvillát és elõlegesen bevette a kísértetek elleni medicinát,
  737 3 |                 Hamelik pedig elõretartva a vasvillát, léptek be a kis
  738 3 |        elõretartva a vasvillát, léptek be a kis házba, mely az urasági
  739 3 |                  De amint keresztülmentek a pitvaron, hirtelen elaludt
  740 3 |                pitvaron, hirtelen elaludt a mécses s egy síri hang lekiáltott
  741 3 |                  egy síri hang lekiáltott a padlásról.~- Verona, Verona,
  742 3 |                viszlek!~Verona sikoltott, a bátyika pedig elhagyítván
  743 3 |                 bátyika pedig elhagyítván a villát, rohant ki, ahogy
  744 3 |                  villát, rohant ki, ahogy a lába bírta, megállapítván
  745 3 |                    hogy egy icce nem icce a kísértetek irányában, holtig
  746 3 |               Verona Marjáknéhoz menekült a kastélyba, ott összeesett
  747 3 |                 kastélyba, ott összeesett a konyhában, mikor Marjákné
  748 3 |                  volt otthon (azt mondja, a pincében rendezte a borokat),
  749 3 |               mondja, a pincében rendezte a borokat), ájultan találta
  750 3 |                 borokat), ájultan találta a tûzhely elõtt, vízzel kellett
  751 3 |                  asszony volt, lefektette a saját dunyháiba, ezerjófû-teát
  752 3 |                  mintha egy szót se hinne a látományaiból. - Ugyan édes
  753 3 |              aludni magával és megmutatom a seprõvel annak a kísértetnek,
  754 3 |               megmutatom a seprõvel annak a kísértetnek, hogy merre
  755 3 |               kísértetnek, hogy merre van a temetõ…~Hanem biz ezt nem
  756 3 |               Lõcsére gyalog s beállított a megyeházra az alispán úrhoz,
  757 3 |                  nagy szemeket meresztett a sápadt asszonyra; olyan
  758 3 |               asszonyra; olyan fehér lett a haja két nap óta, mintha
  759 3 |                   Eljöttem, hogy letegyem a titkomat a tekintetes úr
  760 3 |                  hogy letegyem a titkomat a tekintetes úr pecsétje alá.~
  761 3 |              mégis? - mondá az alispán és a szíve hangosan vert, mint
  762 3 |                uram se?~- Õ se. Elküldtem a városba vagy öt helyre füveket,
  763 3 |                   idõben különben is csak a legnagyobb urak hozattak
  764 3 |                 doktort, sokszor Bécsbõl, a kisebb urak a megyebeli
  765 3 |            sokszor Bécsbõl, a kisebb urak a megyebeli úriasszonyokhoz
  766 3 |               szóbeli üzenettel, jelezvén a betegségi szimptómákat s
  767 3 |                  csendesen beszedegették, a végeredmény azonban ugyanaz
  768 3 |                Lõcsén ez könnyebben ment. A hajdú hamar beszaladgálhatta
  769 3 |              hajdú hamar beszaladgálhatta a nevezetesebb házakat. Mauks
  770 3 |                   egérfarkakból, hogy még a halott is lábra áll, ha
  771 3 |                 is lábra áll, ha megkenik a szíve táján - probatum est (
  772 3 |              tetszhalott volt az illetõ), a tudós Klöster Matildot,
  773 3 |                   apró palackokba szûr le a nevezett Klöster Matild
  774 3 |             ugyancsak érdemes útba ejteni a bírónét, Kramler Károlyné
  775 3 |           unokahúga és annyi receptje van a nagybátyjától, hogy annyiféle
  776 3 |          úgyszintén járatos az effélékben a Sztehlovics vaskereskedõ
  777 3 |            édesanyja, tavaly fordult bele a kilencvenes évekbe és most
  778 3 |             évekbe és most is olyan, mint a makk, hát akárhogy van is,
  779 3 |                   is, tudnia kell valamit a halál ellen.)~- Nos? - kérdé
  780 3 |                 elõtte, zavartan babrálja a fekete kendõje két lecsüngõ
  781 3 |                     Hát mi tagadás benne, a szegény nagyasszony, isten
  782 3 |         megtántorodott, hiszen ugye tudja a tekintetes úr?~- Természetesen -
  783 3 |                  tessék rossz néven venni a szavamat -, aki egyszer
  784 3 |                     aki egyszer megszokta a férfit, olyan az, mint a
  785 3 |                  a férfit, olyan az, mint a dohány… Nehéz tõle elszokni
  786 3 |                   az édes nagyasszonya?~- A tekintetes Görgey Jánosné -
  787 3 |       megzavarodva.~Most már Görgeyn volt a csodálkozás sora. Talán
  788 3 |            figyelmesen. Kék patkók voltak a szemei alatt, de a szemek
  789 3 |                 voltak a szemei alatt, de a szemek is kékek voltak és
  790 3 |                itt maga, nem értem!~- Azt a gézengúz molnárlegényt,
  791 3 |           Mivelhogy õvele tántorodott meg a nagyasszony.~- Megtántorodott?
  792 3 |                   Mit ért kend ezalatt?~- A szeretõje neki, megkövetem
  793 3 |                 neki, megkövetem alássan.~A Görgey vonásai hirtelen
  794 3 |              ütött öklével az asztalra.~- A sógorném? - ordítá, mint
  795 3 |                 hebegte Verona remegve -, a molnárlegény.~- Hogy mersz
  796 3 |               volt se az elõszobában, sem a folyosón. A hideg tavaszi
  797 3 |              elõszobában, sem a folyosón. A hideg tavaszi szél megfújta
  798 3 |                    ziháló melle is áttért a rendes lélegzetvételre s
  799 3 |              ezeket elmondani, bizonyosan a Marjákné manipulációja,
  800 3 |             melyekbe másképp nyomódnak be a dolgok; a szavak talán mint
  801 3 |            másképp nyomódnak be a dolgok; a szavak talán mint események,
  802 3 |              szavak talán mint események, a képzelõdések mint szavak
  803 3 |               Hamarább piszkolódhatnak be a csillagok, mint Görgey Jánosné.
  804 3 |                szinte örült, hogy ez volt a Verona titka s nem a másik.~-
  805 3 |                 volt a Verona titka s nem a másik.~- Ej-ej, megijesztettem,
  806 3 |                    ugye szüle - vette fel a fonalat engesztelõ hangon
  807 3 |                   mondja csak bátran, ami a lelkén van, de lássa, felháborított
  808 3 |                 hihetetlen nekem, hogy az a derék, jó asszony…~Presztonné
  809 3 |                    jó asszony…~Presztonné a kezeit tördelte.~- Hiszen
  810 3 |                 inkább hittem volna, hogy a mi urunk, Jézus Krisztus (
  811 3 |                  lejött onnan.~- És ebben a korban, Verona, ebben a
  812 3 |                   a korban, Verona, ebben a korban - tette hozzá Görgey,
  813 3 |               tette hozzá Görgey, ki most a csendes belenyugvás taktikáját
  814 3 |               vette elõ. - Hány éves most a sógorné?~- Bizony még gyerekasszony.
  815 3 |                   Tavaly múlt negyvenegy. A kor semmi se volna, kérem
  816 3 |                mint egy szentet és ha nem a saját szemeimmel láttam
  817 3 |                   amit láttam, kitaposnám a lelkét, aki állítani merné.~
  818 3 |                   merné.~Görgey felugrott a székérõl.~- Látta? - kiáltott
  819 3 |               percre villant meg szemében a zöldes fény, aztán újra
  820 3 |                 alássan, hogy mióta az úr a háborúba ment, azóta én
  821 3 |            háborúba ment, azóta én háltam a nagyasszonnyal egy szobában,
  822 3 |              tetszett vitetni, mert addig a gyermek aludt ott, Marják
  823 3 |              sokat búsult az ura miatt és a kicsike miatt is.~- A kicsike
  824 3 |                  és a kicsike miatt is.~- A kicsike miatt is búsult? -
  825 3 |               búsult? - ütötte fel Görgey a fejét és tágra nyitotta
  826 3 |                   fejét és tágra nyitotta a szemeit.~- Bizony búsult.~-
  827 3 |                      Mert nagyon szerette a kis Rozálit.~- Mit gondol,
  828 3 |                  dolguk, ráérnek szeretni a másét is, míg mi a magunkéra
  829 3 |               szeretni a másét is, míg mi a magunkéra se érünk rá.~Ez
  830 3 |                semmi megtudnivalója nincs a gyerekcsere ügyében.~- Csak
  831 3 |             késõbb aztán ritkábbak lettek a levelek, õ is ritkábban
  832 3 |                 hazajött Osgyánból, ahová a kis Rozálit ment meglátogatni…~-
  833 3 |           hazajött, többször ellátogatott a malomba. Ott kezdõdik az
  834 3 |                   Hogy miért ment elõször a malomba, nem emlékszem,
  835 3 |                  nem emlékszem, meglehet, a gát miatt, mert a molnár
  836 3 |               meglehet, a gát miatt, mert a molnár sokat járt a nyakunkra
  837 3 |                  mert a molnár sokat járt a nyakunkra a nyáron át, hogy
  838 3 |             molnár sokat járt a nyakunkra a nyáron át, hogy csináltassa
  839 3 |                  az uraság. Elég az, hogy a malomban volt. A molnár,
  840 3 |                 az, hogy a malomban volt. A molnár, úgy hallatszott
  841 3 |                legényt szerzõdtetett, hát a nagyasszony találkozott
  842 3 |                  köztük, mi nem, azt csak a jó istenke tudja, meg õk,
  843 3 |                 meg õk, de bizonyos, hogy a nagyasszony másnap, harmadnap
  844 3 |               másnap, harmadnap is elment a malomba s ilyenkor felöltözött
  845 3 |                   fejérnépek szoktunk, ha a kutyaság belénk száll. Hogy
  846 3 |                 nem tudom. Egyszer, mikor a csípõsebb idõk bejöttek,
  847 3 |                   tetszik kérdezni. Aztán a kisgyerek is itt sírt azelõtt
  848 3 |             kisülni. Hát az sült ki, hogy a molnárlegény belopózott
  849 3 |                   belopózott éjjel, mikor a cselédség elaludt, az udvarba,
  850 3 |                 elaludt, az udvarba, s az a szent asszony (nem állhat
  851 3 |              asszony (nem állhat már fenn a világ sokáig) kikelt az
  852 3 |        alsószoknyát rántva magára, kiment a hideg folyosóra s bebocsátotta.
  853 3 |                Kínos verejték gyöngyözött a Görgey homlokán, a nemesember
  854 3 |            gyöngyözött a Görgey homlokán, a nemesember háborgott benne,
  855 3 |                indulatát, keresztbefonván a két karját mellén, mintha
  856 3 |                 nem eresztené az egyikkel a másikat.~- Kitõl hallotta
  857 3 |               kérdé sötét pillantással.~- A cselédek suttogták egymás
  858 3 |                    eleinte bizonytalanul. A virradat párázatában embert
  859 3 |        párázatában embert láttak kiosonni a kastélyajtón, mint árnyékot.
  860 3 |              Késõbb azután rájöttek, hogy a molnárlegény jár az úrnõhöz.~-
  861 3 |                   Én is azt mondtam, amit a tekintetes úr - felelte
  862 3 |                Megesküdtem magamban, hogy a végire járok. Kukoricahántás
  863 3 |              Kukoricahántás volt egy este a nagy ebédlõben, melybõl
  864 3 |                   ünnepség, melyet mindig a kastélyban tartanak meg
  865 3 |                Ilyenkor eljönnek segíteni a falubeliek, nemcsak a mi
  866 3 |            segíteni a falubeliek, nemcsak a mi jobbágyaink, de a Budaméryé
  867 3 |              nemcsak a mi jobbágyaink, de a Budaméryé is, különösen
  868 3 |                   Budaméryé is, különösen a fiatalja. A nagyasszony
  869 3 |                 is, különösen a fiatalja. A nagyasszony mindenkor jelen
  870 3 |                   s mákos kukoricát fõzet a nagyasszony vacsorára. Van
  871 3 |                   vidámság, dalolás, s ég a munka a sok kézben, éjfélig
  872 3 |           vidámság, dalolás, s ég a munka a sok kézben, éjfélig rendesen
  873 3 |                 kitakarítják az ebédlõbõl a nagy garmada csöveket, külön
  874 3 |                   garmada csöveket, külön a pirosakat, melyek a szent
  875 3 |                 külön a pirosakat, melyek a szent Antal tüze ellen jók,
  876 3 |                 Antal tüze ellen jók, meg a boglyának föltornyosodott
  877 3 |     kukoricaháncsot, valahonnan ott terem a duda, meg a juhász, aki
  878 3 |          valahonnan ott terem a duda, meg a juhász, aki fújja, s megindul
  879 3 |             juhász, aki fújja, s megindul a tánc, be az éjfélutánba,
  880 3 |                  azonban alighogy elfújta a bakter a tizet, egyszercsak
  881 3 |                 alighogy elfújta a bakter a tizet, egyszercsak bejön
  882 3 |                  tizet, egyszercsak bejön a nagyasszony a konyhába,
  883 3 |           egyszercsak bejön a nagyasszony a konyhába, ahol a tokányt
  884 3 |              nagyasszony a konyhába, ahol a tokányt és a kukoricát fõztük,
  885 3 |               konyhába, ahol a tokányt és a kukoricát fõztük, s elrendelte,
  886 3 |                   s elrendelte, hogy neki a feje fáj, le akar pihenni
  887 3 |               úgynevezett éjféli vacsorát a kastélyban, hanem vigyük
  888 3 |               kastélyban, hanem vigyük el a katlanokat az étellel az
  889 3 |                most mindjárt abbahagyatja a munkát és oda küldi a hántókat.
  890 3 |        abbahagyatja a munkát és oda küldi a hántókat. Úgy is lett, rögtön
  891 3 |                  lett, rögtön beszüntette a munkát, kialudt a világ
  892 3 |             beszüntette a munkát, kialudt a világ a szobákban, az ebédlõben,
  893 3 |                   munkát, kialudt a világ a szobákban, az ebédlõben,
  894 3 |           gyülekezett, csak engem furkált a kíváncsiság, éreztem, hogy
  895 3 |                ami lesz, s ahelyett, hogy a népekkel tartsak, beosontam
  896 3 |              ebédlõbe, ahol beástam magam a háncsboglyába, úgy hogy
  897 3 |              háncsboglyába, úgy hogy csak a fejem búbja látszott ki.
  898 3 |            Nemsokára mély csönd állott be a kastély felsõ részében,
  899 3 |              kastély felsõ részében, csak a tücsök cirpelt a falban;
  900 3 |           részében, csak a tücsök cirpelt a falban; figyeltem, hallgatóztam,
  901 3 |                 egyet-kettõt vakkantottak a komondorok, mintha valaki
  902 3 |                közbe. Erre gyorsan kijött a nagyasszony, keresztülment
  903 3 |                 keresztülment az ebédlõn, a kulcs megcsikordult, kinyitotta
  904 3 |                 megcsikordult, kinyitotta a külsõ ajtót. Még a szívem
  905 3 |             kinyitotta a külsõ ajtót. Még a szívem is megállt dobogni.
  906 3 |                elsüllyedek, ha igaz lesz. A holdvilág egy picinyt beszûrõdött
  907 3 |                   egy kis tejet öntenének a megolvadt szurokba. Megcsikorgott
  908 3 |                kezénfogta, úgy vezette át a szobájába, de így is megropogott
  909 3 |                 erre aztán én is kibújtam a boglyából s reszketve, mint
  910 3 |               boglyából s reszketve, mint a nyárfa, rohantam el az ispánékhoz,
  911 3 |           megijedtek tõlem.~Eddig tartott a Verona elbeszélése, láthatólag
  912 3 |                egy szót se szólt. Ott ült a karszékében, félig megmerevedve,
  913 3 |                Hiszen az ádámcsutka mozog a nyakán, tehát lélegzik.
  914 3 |           sóhajtott és bozontos nagy feje a mellére hanyatlott.) Az
  915 3 |          teremtett semmi egészen tisztát? A legtündöklõbb ékességnek,
  916 3 |                 legtündöklõbb ékességnek, a napnak, foltjai vannak,
  917 3 |                   napnak, foltjai vannak, a legátlátszóbb forrásvízben
  918 3 |                undok ázalagok hemzsegnek. A legfehérebb liliomnak is
  919 3 |                   Senkinek se szól többet a dologról soha és most elmehet.~
  920 3 |                    Nem kételkedett többé. A természeténél fogva könnyen
  921 3 |                járult egy tegnapi jelenet a »Szeretseny Királ«-hoz címû
  922 3 |                  hoz címû traktérban, hol a megyei tisztikar közösen
  923 3 |               tisztikar közösen étkezett. A vacsoránál a közügyekrõl
  924 3 |            közösen étkezett. A vacsoránál a közügyekrõl beszélgetve,
  925 3 |               érkeztek…« Mire közbevágott a már egy kicsit becsípett
  926 3 |              Dániel, mintegy kiegészíteni a mondatot: »Toporcról.« Hüledezve
  927 3 |                    Hüledezve néztek össze a megyei urak, mint mikor
  928 3 |                mohón sietett kiegyengetni a hibát: »Dehogy - mondá -,
  929 3 |                 mondá -, Erdélybõl jönnek a furcsa hírek, hogy ott mindennek
  930 3 |                  már hallottak egyet-mást a sógorné kalandjáról. Nem,
  931 3 |                   ennek végét kell vetni, a szegény János becsülete
  932 3 |          utasításokkal, legott felhívatta a két legügyesebb lándzsást,[
  933 3 |                 hogy nyomban útra kelvén, a legnagyobb titoktartással
  934 3 |           környékezzék meg éjjel Toporcon a Görgey János kastélyát,
  935 3 |              Görgey János kastélyát, ahol a toporci molnárnak valami
  936 3 |                Egy rabot hoztak Toporcról a lándzsások. Mit mondjak
  937 3 |                 visszatért Preszton, hogy a lándzsások azt kérdeztetik,
  938 3 |                kérdeztetik, ne adják-e át a várnagynak?~- Eredj, mondd
  939 3 |         visszajött Preszton.~- Azt üzenik a lándzsások, hogy a szegény
  940 3 |                 üzenik a lándzsások, hogy a szegény rab egész nap és
  941 3 |                  már azóta levetkõzött és a takaró alá bújt, ingerlékenyen
  942 3 |      ingerlékenyen válaszolt:~- Mondd meg a lándzsásoknak, ne üzengessenek.
  943 3 |               üzengessenek. Mit gondolnak a beste lelkek, hogy kivel
  944 3 |                   megbotoztatom õket. Ami a rabot illeti, hadd böjtöljön
  945 3 |                Ezzel aztán rendbe jött ez a függõ kérdés is. Reggelre
  946 3 |                  csoszogtak elõszobájában a mindenféle ügyes-bajos felek
  947 3 |                   úgy, hogy szinte zúgott a feje, mint egy köpû, s teljesen
  948 3 |                   teljesen megfeledkezett a rabról. Minthogy vasárnap
  949 3 |           Lembergi kereskedõk várták, kik a hízott ökreit akarják megvenni.
  950 3 |                  hó, szél, de olyan, hogy a fákat csavarta ki az erdõkben.
  951 3 |                  csavarta ki az erdõkben. A kutyát se való ilyenkor
  952 3 |          szobájából. Csak innen szép most a világ, fehérek a fák, a
  953 3 |                szép most a világ, fehérek a fák, a házfedelek, a hegyek
  954 3 |                   a világ, fehérek a fák, a házfedelek, a hegyek és
  955 3 |              fehérek a fák, a házfedelek, a hegyek és minden, ameddig
  956 3 |                 hegyek és minden, ameddig a szem lát, csupán messze
  957 3 |              csupán messze az úton rontja a fönséges összhangot egyetlen
  958 3 |          összhangot egyetlen fekete pont. A fekete pont egyre közelebb
  959 3 |                 pej vontatott nagynehezen a kerékagyig érõ hóban. Messzirõl
  960 3 |               ágyat felülrõl. Amint aztán a templomhoz ért a hintó,
  961 3 |              Amint aztán a templomhoz ért a hintó, nagy ostorpattogtatás
  962 3 |                    birsalmákat rakosgatva a meleg kályha párkányára,
  963 3 |               azok ott szépen szagoljanak a tekintetes úrnak. - Megfoghatatlan
  964 3 |         embereknek ilyenkor is mászkálni!~A hintó ezalatt bejárt az
  965 3 |               ablakhoz lépve, látta, hogy a farkasbõrbundából egy nagykendõkbe
  966 3 |              érkezõ bekötött fejébõl csak a két szem látszott ki és
  967 3 |                   két szem látszott ki és a hidegtõl pirosra mart orr,
  968 3 |                 elõszobában leszedte róla a ruhákat Preszton, a vele
  969 3 |                  róla a ruhákat Preszton, a vele váltott néhány behangzó
  970 3 |                Marjákné:~- Akármi legyek, a toporci úrasszony - s azzal
  971 3 |                amint belép és megsuhognak a szoknyái, de csak írt izgatottan,
  972 3 |                asszony megállt egy percig a szoba közepén, mintha megütõdnék,
  973 3 |               akar?~Talán észre sem vette a hideg sértõ modort, ki venné
  974 3 |              sértõ modort, ki venné észre a tûszúrást, mikor a szívét
  975 3 |                  észre a tûszúrást, mikor a szívét hasogatja a legnagyobb
  976 3 |                  mikor a szívét hasogatja a legnagyobb fájdalom; ereje
  977 3 |                  még szavakba bírta rakni a lesújtó hírt:~- Elfogták
  978 3 |               hírt:~- Elfogták az uramat, a kegyelmed testvérbátyját.~
  979 3 |       testvérbátyját.~Erre aztán lecsapta a tollat az alispán s keserû
  980 3 |                  izgatottan.~- Bizonyosan a császár.~- És hol van õ
  981 3 |                 álruhában volt meghúzódva a toporci malomban.~Az alispán
  982 3 |                arca olyan vörös lett erre a szóra, mint a fõtt rák,
  983 3 |                   lett erre a szóra, mint a fõtt rák, szemeibõl kialudt
  984 3 |               fõtt rák, szemeibõl kialudt a haragos fény s homlokáról
  985 3 |                  fény s homlokáról eltûnt a bánatfelleg, egy tekintetet
  986 3 |        bánatfelleg, egy tekintetet vetett a remegõ nõre, volt abban
  987 3 |               kötényének, mely megfeszült a térdein, megfogván egyik
  988 3 |             ijedezett az úrnõ s felugrott a székrõl.~- Valami olyast,
  989 3 |                 Felkelt, lerázta térdérõl a port s élénken folytatá.)
  990 3 |       sógorasszony, egy percig se tartson a bánata többé, Jánost nem
  991 3 |                  bánata többé, Jánost nem a császár fogatta el, hanem
  992 3 |              Csalódottan csüggesztette le a fejét. Milyen új szerencsétlenség!
  993 3 |                   elvette az eszét, éppen a legrosszabbkor, mikor rászorult
  994 3 |               volna. Már elõbb is feltûnt a különös viselkedése, de
  995 3 |                sietett õt megnyugtatni.~- A sógorasszony most azt hiszi,
  996 3 |                 pletykázták elõttem, hogy a sógorasszony éjjelenkint
  997 3 |                molnárlegényt eresztget be a szobájába, ez engem fellázított
  998 3 |                fellázított és elrendeltem a molnárlegény elfogatását.
  999 3 |                most, megérdemlem, itt van a fejem, tartom.~Oh, most
 1000 3 |                  napsugár, hanem megterem a könnycsepp alatt is; íme,