Fejezet

  1 1 |          sor comes került belőlük, majd a megye főispáni székét
  2 1 |       János és Ferdinánd idejében, majd az istenüket - a Luther
  3 1 |             de a többiek szeretik, majd bolond vagyok, hogy agyonverjenek.«~
  4 1 |            Eredj be a konyhába, én majd rád zárom. Oda be nem jut
  5 1 |           feleségem az enyém, arra majd én vigyázok.~Tetszett a
  6 3 |     szólásra bírja, csak bízza rá; majd megmutatja õ, mennyivel
  7 3 |      megnyúlt.) Verona felrezzent, majd vacogó fogakkal, reszketve
  8 3 |      bolondgomba fog kisülni, amin majd nagyot lehet nevetni.~Visszament
  9 3 |          az étellel az ispánékhoz, majd õ most mindjárt abbahagyatja
 10 3 |             Hogy most nem érek rá. Majd reggel beszélek vele.~Kisvártatva
 11 3 |        közepén, mintha megütõdnék, majd csendes, rekedt hangon figyelmeztette
 12 3 |          megsemmisülve, elhalón.~- Majd talán tudja Marjákné. Hej,
 13 3 |            egy kicsit a fejem fáj… Majd széthasad. Egy kis szánkázás,
 14 3 |            valahova vacsorára. Még majd hozzá nem juthatok a bicskámhoz,
 15 4 |        kiszökteti Lengyelországba. Majd megmutatja õ, mi lakik benne,
 16 4 |           és félek, hogy nem tudok majd belenyugodni. Mert az elõbbi
 17 4 |          ellenkezett az alispán -, majd mindjárt felelek én erre.~
 18 4 |         Mivel töltöd azokat?~- Hát majd csak várni fogom - szólt
 19 4 |           a mi kis Rozáliánkat. De majd beszélünk még errõl.~- A
 20 4 |    számosan álmodoztak arról, hogy majd otthonról horgásznak a branzinókra
 21 5 |      gazdag folyamok hömpölyögtek. Majd az arany kalász imádata
 22 5 |      Végigmentek a Haricska-dûlõn, majd befordultak a szénégetõk
 23 5 |   sápadtság borítá el e látványra, majd minden vér arcába futott.
 24 6 |    keresztülhatolni a sokaságon.~- Majd mindjárt hozok én hírt -
 25 6 |            onnan.~A tanácsteremben majd mind együtt voltak a szenátorok,
 26 6 |        kivált idegen fülek elõtt. (Majd Fabricius felé fordult.)
 27 6 |      lihegve mondá:~- Megérkeztek!~Majd a két ajtónálló õr (janitor)
 28 6 |         csodálkozott Mauks Donát.) Majd az asztalhoz járult, de
 29 6 |           Jó, hogy tudjuk. Ezentúl majd mindég hektikus, vérköpõs
 30 6 |       Károly privilégiumai szerint majd körülköpködik nekünk a szomszédos
 31 6 |      Londont, s földbirtoka egykor majd csak Kassa kapujánál fog
 32 6 |          Görgõn, vason hoznám ide, majd megmutatnám én, ha…~- Ha
 33 6 |     lámpással fognak hazatérni, ha majd végeznek valamit. (Hogy
 34 6 |           Görgey nemesember.~- Ej, majd mit mondok! - nyafogta a
 35 7 |            vaddisznók az erdõben), majd minden elõkelõ portán lebzselt
 36 7 |          Ugyan eresszük haza õket. Majd meglássa kegyelmed, hogy
 37 7 |          hogy megfizeti nekünk azt majd a keresztény isten is.~Rendesen
 38 7 |        Kocsmát, sörmérést jelezve, majd minden kapu fölött ott lengette
 39 7 |      azután a nagy halak. Lesz hát majd Lõcsén elevenség a farsangkor
 40 7 |         úgy segéljen, a legutolsó. Majd mindjárt ütök én a szájára
 41 7 |         egy szamarat. A leendõ võm majd ki fogja találni, hogy az
 42 7 |          van holt város is. Nem nõ majd itt még fû se, ilyen bolond
 43 8 |     darabig vártak a kapunál, hogy majd kijön - mert érezték, hogy
 44 8 |     férkőzik be a családokhoz. No, majd kikergeti öreg Bibók uram
 45 8 |          húzott egyet a kancsóból, majd oda tolta öreg Bibók elé
 46 8 |      akarnak, kérem alássan?~- Azt majd csak magának a viceispán
 47 8 |           az eset következményeit. Majd leült az íróasztalhoz s
 48 8 |       milyen kedves leveleket ír. »Majd felolvasok neked egyet délután.«
 49 8 |            hangzott az ajtó elõtt, majd a »szabad«-ra beléptek egymás
 50 8 |            Heister kezeibe került, majd évekig tartó fogságba jutott
 51 8 |        legalább így festett.~- Hát majd valahogy úgy próbáljuk összeütni -
 52 8 |          most itt mindjárt. Azután majd egy kis külön beszédem lesz
 53 8 |          pénzekben, mindaddig, míg majd halálával a rendes megosztozkodás
 54 8 |            viszlek a nagy világba, majd csak megélünk valahogy.~
 55 8 |         vagy a tárnokmester útján. Majd így szólt:~- Nem gondolja,
 56 8 |         kapitány, mit gondoltam?~- Majd megtudom, ha megmondja a
 57 8 |         volt az épületnek, melyhez majd minden õs ragasztott valamit,
 58 8 |        látszott õt ez a körülmény, majd hirtelen felkiáltott, mintha
 59 8 |       bizonyosan sok bajt csinálna majd a faluban nyugtalan vérével,
 60 8 |        utcákon gyászköntösökben.~- Majd elkopik az a fekete ruha -
 61 8 |      vármegye sem lehet alábbvaló, majd a városon torolja meg a
 62 8 |  ellenkezett.~- Hebehurgya beszéd! Majd mi visszük el a megyeházunkat.
 63 9 |         gazdát, Görgey Pál uramat, majd megismer õ bennünket.~-
 64 9 |            kell a vacsora? Azt már majd meglássuk. Tudom én, mi
 65 9 |           úgyse mondom meg, estére majd visszahozom. Valami hosszú
 66 9 |         kertben egy orgonabokorba, majd a katonáit gyakoroltatta
 67 9 |        páros viadalt hevenyészett, majd a birkózásban való ügyességet
 68 9 |     akármelyik szobában tárgyalnak majd az urak a dolyáni és a kolcsói
 69 9 |          szelíd zenéje mellett.)~- Majd összejönnek. Meg kell fújatni
 70 9 |           is kell a hadviseléshez, majd pontosan beszámol róla kegyelmed.~
 71 9 |           ez itt egy cserzõvarga), majd a fokhagyma csiklandozó
 72 9 |             ni« ragot használják), majd Görgey felé fordult. - Ha
 73 10|            Ha fehér az oszlop, hát majd meglátjuk. De mintha már
 74 10|      felelte erre az erdõmester -, majd mindjárt világítok, de elõbb
 75 10|         hogy átöltözhessen, azután majd elvezeti a basa kastélyába.
 76 10|       hozzám is. Most egypár napja majd mindennap meglátogatott,
 77 10|        csikorogva mozogni kezdett, majd egy turbános fej lett látható
 78 10|        ember kellõ kikészítéséhez, majd hirtelen elhagyta a kertet,
 79 10|          Jó, jó, csakhogy mit szól majd ehhez Quendelné asszonyom?~
 80 10|            kampec.~Görgey most már majd eldõlt a nevetéstõl s csupa
 81 10|    fenyegette meg Görgey tréfásan, majd komoly arcot vágott. - Most
 82 10|       csibuk borostyánszopókájába, majd beletört a foga.~- Föllázadt?~-
 83 11|         hogy én nem tudok olvasni, majd kiszedi annak a velejét
 84 11|       okosan. Értsük meg egymást. (Majd a leánykához fordult, ki
 85 11|        kibukkant két fekete lófej, majd mögöttük egy gyékényes szekér,
 86 11|             Hát van benne - mondá, majd a szájához emelte és el
 87 11|        kezdte olvasni figyelmesen, majd szépen összehajtogatva visszanyújtotta
 88 11|        milyen nagy kamasz lettél. (Majd megint Klebe apóhoz fordult.)
 89 11|          darabon elõször egyenest, majd lejtnek tartott az út, eleinte
 90 11|             de úgy restellte, hogy majd kiégett a szeme.~Persze
 91 11|      Pompásan állt neki.~Fabricius majd elnyelte a szemeivel, s
 92 11|  Varangyosbéka az útban. Semmi az. Majd mindjárt elkergetem.~Vékony
 93 11| visszafejlõdnek és vonalak, melyek majd jobban kidomborodnak. A
 94 11|            nyugtalanul ugrott fel, majd minden ok nélkül újra leült
 95 11|             No, várjon egy kicsit, majd mindjárt megmondom.~Kirúgta
 96 11|             Wilnerné felszisszent, majd ránézett és rápirított: »
 97 11|           néprétegek nyelvén, hogy majd ha fagy, hó lesz nagy, vagyis
 98 11|           Csak úgy gondolom.~- No, majd megforgatom késõbb, ha azt
 99 11|          szét, meg összevarr, hogy majd azok szerint szabja a kelméket.
100 11|          csoda. Klöster kisasszony majd mindennap ellátogatott özvegy
101 12|            idõvel csúnyák lesznek, majd mindég, a csúnya idõk ellenben
102 12|    kétségem. Rákóczi bejött.~- No, majd kimegy, ha bejött - szólott
103 12|         õfelségének a dologról, én majd aláírom, és nyomban vigye
104 12|       vállalkozóktól kivett esküt. Majd az alispánnal közölte a
105 12|           volna billogozva… Hiszen majd mindjárt meglátják. S mi
106 12|             ha tõlem tudnák, mikor majd úgyis megtudja õtõle magától,
107 12|           voltak azok. Hm. Egyszer majd el fogom mesélni a híres
108 12|          szívére és vigasztalta:~- Majd szerzünk itthon. Nem halt
109 12|   Kárászhoz kívánkozott Bibók. Ott majd meghúzza magát, míg az üzlet
110 12|          Nekem is szóljon kend, ha majd a kantárját fogja. Gyalog
111 12|        mészáros vagy hentes céhet, majd mindenik mészáros vagy hentes
112 12|           korán kezdi a lurkó, mi? Majd megmutatom a két nõszemélyt,
113 12|          dünnyögte Bibók maga elé. Majd nagyot húzott az elõtte
114 12|          kell várni az idõt, mikor majd magyar huszárok nyílnak
115 12|           kezdődik mesécském útja;~Majd volt egy borjú és egy tehén,~
116 12|            is« - gondolta magában, majd hangosan, mohón kérdezte:~-
117 12|         Jaj neked, kis pesztonka!) Majd olyan magas volt a kisasszony,
118 12|           megvizsgálta a pecsétet, majd visszaadta.~- Ez rendben
119 12|            valahol egy leánya, aki majd egyszer hazakerül, s akkor
120 12|           lépteit s jókor kinyitja majd elõtte az ajtót, hogy a
121 12|            kis pesztonka jön fel), majd egy halk, rozsdás hang törte
122 12|           Tehát háromszázhuszonöt.~Majd átvette az okmányt, gondosan
123 12|           tyúkól falára, fedelére, majd lecsúszva a pázsitra, ott
124 12|        élén, nincs-e körülmetélve, majd kiemelt egy maréknyit, megszámlálta,
125 12|     picinyt, óvatosan körülnézett, majd szapora léptekkel a kijárat
126 12|           Preszton! A bíróra nézve majd csak útközben fogok határozni,
127 13|         Mért kérdezi bátyámuram?~- Majd kisül. Az a kérdés, ismered-e?~-
128 13|            csak lappangva, lassan, majd egyre hangosabban és sebesebben
129 13|         nagyon föl van borzolva.~- Majd visszasimogatjuk - jegyezte
130 13|           sarkantyút« - dünnyögte, majd utána kiáltott:~- Ne csináljon
131 13|            tudni), miképpen jön ki majd szín labancnak, ha labanc
132 14|          tudom, mit szólna hozzá. (Majd azután mélyet sóhajtott
133 14|     szívemet másnak?~- Jó, jó. Hát majd meglássuk, hogy van, mi
134 14|         Jánosért, a perecesért, az majd leszedi. A Zsuzsi pedig
135 14|       növendéklányok az ambituson, majd kiugrott a szemgolyójuk,
136 14|        uram teremtõm, mi lesz itt, majd bejönnek a kisasszonyok,
137 14|         asztalkát az én szobámból.~Majd egyet fordult a vendégek
138 14|      gondolkozott egy másodpercig, majd így felelt:~- Nem gondolnám.
139 14|            ugyan eltalálta. Hiszen majd leesik az álla, ha megtudja,
140 14|           Szeretne velem beszélni? Majd odanézek. Csak ne elfelejtsem.
141 15|           csináljon? Habozott. Ej, majd elül a szél, és nem fognak
142 15|           lesz vele baj késõbb, ha majd szétnéz, de most elég tõle,
143 15|             Nem asszonyoknak való. Majd megtudja a mama, ha megtörténik.«
144 15|           hazajönni és levetkezni; majd csak ott a városházán dõl
145 15|            a legteteje van mézbõl; majd megtalálja benne késõbb,
146 15|    vádlottat a szomszédos szobába. Majd értük küldenek, ha kell.~
147 15|     Magyarországot. Sajnos, de ezt majd csak a »Fekete város« után