Fejezet

  1 5 |            góliátalak a kék krispinben Nustkorb András szenátor uram.~Görgey
  2 5 |                egymással, úgy látszik, Nustkorb András uram vitte a szót
  3 5 |                okoskodjék - intette le Nustkorb. - Mit gondol kegyelmed,
  4 5 |               Görgey-földek irányában. Nustkorb András uram a fejét fogta,
  5 5 |           Tartozunk neki azzal - vélte Nustkorb András uram -, hogy rásegítsük
  6 5 |               Vége van - sóhajtott fel Nustkorb uram, sajnálkozással nézve
  7 5 |      történelemben, igazat kell adnunk Nustkorb András uramnak, akinek az
  8 5 |          Tisztelet, becsület adassék a Nustkorb éles és gyors elméjének -
  9 6 |           kívülrõl s a mahomet-termetû Nustkorb lépett be az ajtón, nagy
 10 6 |               feje, ezt mint szemtanú, Nustkorb András tanácsnok uram van
 11 6 |              szót.~- Halljuk! Halljuk!~Nustkorb fölemelkedett s minden részleteiben
 12 6 |         kvittek lennénk a vármegyével.~Nustkorb a fejét rázta.~- Sem nem
 13 6 |                   Azonfelül - folytatá Nustkorb zavartalanul -, a puskáink
 14 6 |            kifogásom, nemzetes tanács, Nustkorb uram, szenátortársunk ellen,
 15 6 |            aggastyán, szép kék szemeit Nustkorb felé fordítva, ki nyugodtan,
 16 6 |         szõlõfürthöz.~- Mit szól ehhez Nustkorb uram? - kérdé Mostel. -
 17 6 |               kiköhögi magát - felelte Nustkorb egyszerûen. - Hátha még
 18 6 |            hangon:~- Én a felelõsséget Nustkorb András uramra hárítom, mint
 19 6 |             kígyósziszegés közt csak a Nustkorb ajkán játszott megvetõ mosoly.~-
 20 6 |             karzat pisszegni kezdett a Nustkorb felállásánál, Mostelnek
 21 6 |               Nemzetes tanács! - kezdé Nustkorb. - Valaki azt mondta az
 22 6 |             Dávidra vonatkozik, akinek Nustkorb után a legtöbb kilátása
 23 6 |            Donát.~- Hát igaz - felelte Nustkorb, fejét dacosan hátravetve,
 24 6 |               helybenhagyta - fûzte be Nustkorb a Mauks uram közbeszólását
 25 6 |               uram, egy kicsinyég, míg Nustkorb uram a circumstantiákat
 26 6 |                a beszédébõl. Folytassa Nustkorb uram.~- Ehhez a két szemponthoz
 27 6 |            indító ok járult - folytatá Nustkorb. - Az egyik az, hogy a seb
 28 6 |                az ingadozó hangulaton.~Nustkorb egy megvetõ legyintést tett
 29 6 |           Kegyeletlenség hát - ismétlé Nustkorb -, jellemét kicsinyíteni.
 30 6 |           utána kiáltott:~- Mi az? Hé! Nustkorb! Hova szalad kegyelmed?
 31 6 |          Egyébként is olyan az eset, a Nustkorb uram esete, amelyben valamelyes
 32 6 |               és a keze ügyében vagyon Nustkorb uram, akkor teszi rá a haragját,
 33 6 |                csak az érdemeit látjuk Nustkorb uramnak, kinek alig vethetnénk
 34 6 |        lépéseket a tanács nevében maga Nustkorb uram. Nem tudom, milyen
 35 6 |          markát õkegyelme, hát lássuk.~Nustkorb meghajtotta magát, hogy
 36 6 |      történteket, Gosznovitzer vádját, Nustkorb védekezését, valamint a
 37 8 |             vérével miként kerített be Nustkorb szenátor uram egy darab
 38 8 |              is el tudta mesélni, hogy Nustkorb uram milyen királyi nyilatkozatra
 39 8 |           arcvonásából olvastam ki; ha Nustkorb találna gyõzni, az kapzsi,
 40 8 |                tartott Gosznovitzer és Nustkorb között, nagy küzdelem után
 41 8 |             között, nagy küzdelem után Nustkorb András uram gyõzött hét
 42 9 |               az asszonyok zúgolódtak. Nustkorb uram elfoglalta a bírói
 43 9 |                fel az az eszme, hogy a Nustkorb András uram bíróságával
 44 9 |              jelentett, sub rosa, hogy Nustkorb uramban nincs.) Ez fel tudja
 45 12|              bíró Lõcsén?~- Még mindig Nustkorb uram.~- Úgy látszik, léha
 46 12|                már semmi. A bíró, ez a Nustkorb, az egy szamár, de ne mondja
 47 12|             egy skatulyában tartja. Ha Nustkorb okos ember volna.~Klebe
 48 12|                 Be kellene ereszteni a Nustkorb fülébe, mi?~- Bolhának mondja? -
 49 12|            szalma?~- Hát még semmi se. Nustkorb uramnak tetszik a dolog.
 50 12| magántanácskozásra s elõadta a tervet. Nustkorb érzi, hogy tennie kell valamit,
 51 12|             iszen szépen érvelt. Igaz, Nustkorb se hagyta magát. Sok esze
 52 12|         gondolok.~Sok unszolásra leült Nustkorb uram a lócára. A pisztolytokot,
 53 12|                kegyelmeddel a pénzért.~Nustkorb a fejével bólintott, hogy
 54 12|                 Ez az? - kérdé élénken Nustkorb.~- Ez.~- Hát a kalefaktor?~-
 55 12|         büntetõ cselekménynek.~Bibók a Nustkorb füléhez hajolt:~- Egy nevelõbeli
 56 12|                Otrokócsy Rozália nevû.~Nustkorb elnevette magát, mint akivel
 57 12|           kíváncsian.~- Mi? - kérdezte Nustkorb.~- Valami különös virág.
 58 12|         ördögbe is - dünnyögte magában Nustkorb megnézve a rózsát. - Hiszen
 59 12|        csodájára jártak a városbeliek.~Nustkorb elõtt valószínûséget kezdett
 60 12|                a markát - jegyezte meg Nustkorb nevetve és a hátralevõ huszonöt
 61 12|               hamar!~- Bevárom - mondá Nustkorb hirtelen elhatározással. -
 62 12|     hallatszottak túlról. Ah, itt jön! Nustkorb egy vastag tölgyfa mellé
 63 12|       léptekkel a kijárat felé indult. Nustkorb a lélegzetét is elfojtotta.~
 64 12|                Görgey Pál - hüledezett Nustkorb, s szíve hangosan kezdett
 65 12|               füttyszerû hangot adott.~Nustkorb mindjárt észrevette a sípolás
 66 12|              bevinni Lõcsére - lihegte Nustkorb s úgy világítottak szemei
 67 12|               s kímélte a bíró életét. Nustkorb kedvelt ember a kuruc tisztek
 68 12|        agyarkodik õ Nustkorbra? Hiszen Nustkorb csak azt cselekedte, hogy
 69 12|             bor) annyira kiengesztelte Nustkorb uramat, hogy mogorvasága
 70 12|          hajnalra járt az idõ, mikor a Nustkorb szemei láthatólag kisebbedni
 71 12|             mai váratlan találkozásra.~Nustkorb zavartan vakarta a szakállát,
 72 13|     Paszkvilluszokat ragasztottak ki a Nustkorb házára, betörték az ablakait,
 73 13|                a kiáltások: Mondjon le Nustkorb! Menjen Görgõre!~A közvélemény
 74 13|       Görgeynél vacsorált múlt kedden?~Nustkorb uram elösmerte, hogy ott
 75 13|              Hanem iszen dühös is volt Nustkorb uram, legalább Kripélyire
 76 13|             egy se sántít - veté ellen Nustkorb -, mint az öcsémuram mostani
 77 13|           Tudott ám nyelvvel hadakozni Nustkorb is.~- Hogyhogy? - kérdé
 78 13|      figyelmezteté õt méltóságteljesen Nustkorb. - Lõcse város bírájával
 79 13|              uram, a hevem elragadott…~Nustkorb rátette kezét a fejére s
 80 13|             ügyeit pincében igazítják.~Nustkorb dohogott ilyenkor, de rendesen
 81 13|              mellett, mint a fergeteg. Nustkorb tûnõdve nézett utána: »Félek,
 82 13|       napvilágra került részlete, hogy Nustkorb foglya volt Görgeynek és
 83 13|   fegyveresektõl kísérve, hogy elfogja Nustkorb uramat? De ha azért jött
 84 13|            városi kertbe éjnek évadján Nustkorb, holott rendesen a tyúkokkal
 85 13|          szenátor elõtt állt tisztán a Nustkorb titokzatos útjának oka,
 86 13|               kémet gyanítottak, aki a Nustkorb odamenetelét jóeleve megvitte
 87 13|                akitõl az okmányt vette Nustkorb uram? Micsoda kolosszális
 88 13|      elõbuggyant, az mind megfordult a Nustkorb éles elméjében is. A gyertya
 89 13|             diplomata akart szerepelni Nustkorb uram. Magához a fejedelemhez
 90 13|           lehetett belevinni valamibe. Nustkorb tehát befolyásos patrónus
 91 13|              Remegõ kezekkel vágta fel Nustkorb uram az ismeretes pecsétet.
 92 13|            leheletû, mint egy sárkány.~Nustkorb uramat olyan fölindulás
 93 13|         bemártva, szeretném tudni (ti. Nustkorb szeretné tudni), miképpen
 94 13|             lehet szerencsét próbálni.~Nustkorb uramnak a felesége a híres
 95 13|                a dörgést, õt bízta meg Nustkorb, hogy menjen Bécsbe és ott
 96 13|      emberektõl, hogy õk ne értsék, de Nustkorb tájékozva legyen. Új húrt
 97 13|              az asszonyokról.)~Értette Nustkorb, és õ is hasonlókat üzengetett
 98 13|             Széna vagy szalma? - kérdé Nustkorb.~- Szalma.~Nustkorb megüvegesedett
 99 13|              kérdé Nustkorb.~- Szalma.~Nustkorb megüvegesedett szemekkel
100 13|            érkezik meg a szekretárius.~Nustkorb uram lehorgasztotta a fejét.~-
101 13|        szeppenve, abban a hitben, hogy Nustkorb nem jóra gondol. Mindennemû
102 13|                úton, melléje készítvén Nustkorb bíró uramnak illendõ ülõhelyet,
103 13|          korlátfa recsegve tört össze. Nustkorb uram egy szisszenéssel a
104 14|                olvadóra vált ma, mikor Nustkorb bíró uram elmondta, amit
105 14|              Kramler Károlyt mégiscsak Nustkorb pusztította el, azért ölte
106 14|               ellenben így okoskodott: Nustkorb uramat azért nyomta agyon