Fejezet
1 1 | Görgõre, hogy a gazdasszonya, Marjákné küldje el a flanell alsó
2 1 | Apró elsápadt, mint a fal, Marjákné pedig teljes erõvel kezdte
3 1 | kedvükért hallgatott.~- Marjákné, magának látni kellett.~-
4 1 | Nem láttam - felelte Marjákné vakmerõen -, így görbüljek
5 1 | morzsolgatni, hátha használ, csak Marjákné asszonyom rakta fel csípõjére
6 1 | nyugalommal, Apróné asszonyom!~Marjákné pedig nyakába vette a kertet
7 1 | Õrá vetett most szemet Marjákné s rábiztatta szép szóval,
8 1 | Apróék legott megértették a Marjákné miskulanciáját (de iszen
9 1 | hogy szeretne megszökni, de Marjákné görcsösen fogta gallérját
10 1 | harmonikáztál, Petyusko! Adjon neki Marjákné egy rénusi forintot és négy
11 2 | akit váltig ijesztgetett Marjákné, hogy a kis leánykának aligha
12 2 | gyanúját? Marjáknéra gondolt. Marjákné hûséges lélek, õ látta a
13 2 | asszonyt.~- Ugyan mondja csak, Marjákné, kihez hasonlít a kis Róza?~-
14 2 | fõszolgabíró egy sóhajjal.~Marjákné vállat vont.~- Semmit, de
15 2 | Igaz vagy nem igaz?~- Igaz, Marjákné, hiszen nem is említeném,
16 2 | bogarat röptében, úgy kapta be Marjákné ezt a gondolatot. Mert élt-halt
17 2 | együgyûségeket?~- Hohó, Marjákné! Maga csípõs kezd lenni -
18 2 | voltaképpen jól esett neki, hogy Marjákné gúnyolni kezdi.~- Uccu ni!
19 2 | Az hát - kapaszkodott meg Marjákné az ildomos szóban. - Jóságból.
20 2 | Darvasék gyermektelenek.~Marjákné le volt fõzve. Behúzta a
21 2 | lecsuszamló abroszon, de megindult Marjákné is, nem ugyan a pokolba,
22 2 | az út mégis megvan, s a Marjákné józan esze egyszeriben ezen
23 2 | az lett az eredmény, hogy Marjákné, ámbár azért közölte vele
24 2 | a toporci kastélyban; a Marjákné lányát, Zsuzsannát fogadta
25 2 | vigyél oda«.~Most az öreg Marjákné guggolt mellette és kellemeztette
26 2 | szekrények és almáriumok), Marjákné jól tudott beszélni a gyermekek
27 2 | jobban. Én vagyok az öreg Marjákné. Az meg ott az apuska, kis
28 2 | macskát fogni. Görgeyné, Marjákné utána vetették magukat.~-
29 2 | felkészült Marjáknéval. Marjákné természetesen a kocsis mellett
30 2 | kocsis csak tótul tudott, Marjákné ellenben hibátlanul beszélt
31 2 | meg a szokott kérdéseit Marjákné. - Azt gondolja a tekintetes
32 2 | mozdult meg, ha a kocsis vagy Marjákné figyelmeztette valamire,
33 2 | töprengett.~- Mondja csak Marjákné, nem vette észre, mikor
34 3 | a portán, mindenekelõtt Marjákné vette a kezelésébe, az õ
35 3 | akkor semmit, mert különben Marjákné kiszedte volna belõle. Mindamellett
36 3 | bírt vele boldogulni. Csak Marjákné tudta lecsillapítani azzal
37 3 | összeesett a konyhában, mikor Marjákné elõkerült, mert csodálatosképpen
38 3 | valami meghervadt plántát. Marjákné jószívû asszony volt, lefektette
39 3 | elmondani, bizonyosan a Marjákné manipulációja, nem, nem,
40 3 | Vendéget kapunk - jegyezte meg Marjákné bosszús hangon, birsalmákat
41 3 | behangzó szóból ismerte meg Marjákné:~- Akármi legyek, a toporci
42 3 | legsebesebb négy lovamat! Marjákné, a bundámat, botosomat!
43 3 | elhalón.~- Majd talán tudja Marjákné. Hej, Marjákné! Jöjjön csak
44 3 | talán tudja Marjákné. Hej, Marjákné! Jöjjön csak be, Marjákné!
45 3 | Marjákné! Jöjjön csak be, Marjákné! Meddig él meg egy ember
46 3 | Sohase próbáltam - felelte Marjákné. - Hanem azt hiszem, embere
47 3 | Mindjárt visszajövünk, Marjákné. Jó vacsorát fõzzön. Három
48 3 | fõzzön. Három személyre, Marjákné. El ne felejtse, három személyre. (
49 3 | mert nem szenvedheti a Marjákné üres fecsegéseit. Hovatovább
50 3 | legsürgõsebb veszedelem, hogy a Marjákné vacsorája elpang, tehát
51 4 | ebédeket fõzött ezalatt Marjákné!), utánuk jött a Darvas
52 8 | Bibók-portának tartott. Marjákné asszonyom (mert isten vezeti
53 8 | Vincéné ura, Bibók Zsigmond.~Marjákné nem mindjárt fogta fel a
54 8 | otthon.~Dehogy is nem értette Marjákné! Értette az mindjárt. Lángész
55 8 | bolondulnék a nagy kíváncsiságtól.~Marjákné is gondolt erre egyet. Kezében
56 8 | összebeszéltünk volna - felelte Marjákné -, én is éppen oda megyek,
57 8 | tudunk valamit? - szólt Marjákné. - Hiszen nem tudunk. Csak
58 8 | elkérni kölcsön, holnapra, Marjákné ellenben átadta a kóstolót
59 8 | társalgást megkezdeni a ravasz Marjákné -, mikor éppen vendégük
60 8 | ez nehéz dió - gondolta Marjákné, de azért még nem adta fel
61 8 | Szentisten! - riadt meg Marjákné. - Olyan nagyon haragusznak
62 8 | búsulni, hogy én élek.~De Marjákné nem hagyhatta a témáját,
63 8 | egy kicsit - szépítette Marjákné.~- Köszönöm szépen az olyan
64 8 | Úgy gondolom, itthon lesz.~Marjákné nem folytathatta tovább
65 8 | kiáltá mohón az alispán.~- Marjákné beszélt valakivel, aki most
66 8 | rántását.~Kisvártatva bejött Marjákné és elújságolta a Bibók Zsigmond
67 8 | tekintetes úrnak - végezte Marjákné. - Nem tudom, hogy osztoztatja
68 8 | bírt eligazodni, mesélte Marjákné a reggelizõ alispánnak,
69 8 | Elmehet, isten hírével.~Marjákné a kulcslyuknál hallgatózott,
70 8 | lázban sürögtek-forogtak Marjákné lármás felügyelete alatt,
71 9 | ládákban.~E pillanatban Marjákné dugta ki a kosztros fejét
72 9 | lélegzetüket is elfojtották. Marjákné, aki kiszaladt a konyhából,
73 9 | intézkedés volt, mert amint Marjákné kinyitván az alispán ajtaját,
74 9 | utána kapott, még mielõtt Marjákné tiltakozhatott volna, s
75 9 | Legyen meg az úr akarata«. (Marjákné azonban azt állítja, pedig
76 9 | Rákóczinál eshetik javára.~- Marjákné - mondá aztán -, készítsen
77 9 | Mindnyájan isten kezében vagyunk, Marjákné.~- Iszen az igaz, kérem
78 9 | Marjáknénak. (Ám õ lássa - dohogta Marjákné.) Nemhogy csatlósokat nem
79 12| vacsorára volt megterítve. Marjákné egy-kettõre olyan lakomát
80 15| agyrém. A megyeháza tiszta. Marjákné már bent van és elõkészületeket
|