Fejezet

 1 3 |              Elfogták az uramat, a kegyelmed testvérbátyját.~Erre aztán
 2 3 |        keserû gúnyba tört ki:~- És kegyelmed persze búsul ezen.~- Oh,
 3 3 |          megcsókolta.~- Mit csinál kegyelmed? - ijedezett az úrnõ s felugrott
 4 3 |            a sor helyrehozni, amit kegyelmed mulasztott, de azt nem köszönné
 5 3 |     Castellanus uram!~Bocsássa meg kegyelmed, ha békességes álmából felszakítom,
 6 3 |          teremtménye, ne restellje kegyelmed éjszakának évadján bár,
 7 4 | szabadságot.~- Milyen szerencse! S kegyelmed nem is örül - feddette az
 8 4 |      miféle gyerekrõl beszél akkor kegyelmed?~A János úr szeme felcsillant.~-
 9 4 |        Ádám -, de nem látott-e már kegyelmed olyan jó bort, amely a hordóban
10 5 |          le Nustkorb. - Mit gondol kegyelmed, micsoda következményei
11 6 |          jelentetted a látottakat. Kegyelmed pedig, Pálfalvi uram, szintén
12 6 |       következtében…~- Ne cifrázza kegyelmed! - vágott közbe az örök
13 6 |           már ok. Ezt mondta volna kegyelmed a legelõbb.~Gosznovitzer
14 6 |            No, ezt ugyan eltalálta kegyelmed. Nem szégyenli magát, hogy
15 6 |          lõcsei deputáció, éppen a kegyelmed õsének vezetése alatt, Kripélyi
16 6 |           a vidrabõr sapkájával.~- Kegyelmed is pihentethetné az eszét,
17 6 |          Hé! Nustkorb! Hova szalad kegyelmed? Jön mindjárt vissza!~Mire
18 6 |      nyelvbírság Lõcsén, tudja azt kegyelmed.~Minthogy a tanács szíve
19 6 |         megjelenése az utcán. »Hát kegyelmed honnan cseppen ide, hiszen
20 7 |           haza õket. Majd meglássa kegyelmed, hogy megfizeti nekünk azt
21 7 |           törje magát. Hagyja abba kegyelmed. Blom nehézfejû ember. Ki
22 8 |            hogyne tudnánk. De amit kegyelmed mond…~- Én csak azt mondom,
23 8 |             Üljön le, Bibók bátya; kegyelmed is leülhet ifiasszony.~Ami
24 8 |    legelsõbben garatra a malomban. Kegyelmed mondja el, Bibók Vince,
25 8 |           van szó, mért nem beszél kegyelmed magyarul? És mindenekelõtt
26 8 |          felelte az aggastyán.~- A kegyelmed egykori férje ez? - kérdé
27 8 |           ha akarja, megindíthatja kegyelmed ellen a válópert is s föltéve,
28 8 |           s talán tud, mert hiszen kegyelmed se említette, hogy kolostorban
29 8 |        hozott, nyissa meg a markát kegyelmed is és adja át neki a birtokot,
30 8 |           szolgálatomra lennének a kegyelmed vezérlete alatt s begyakorolnák
31 8 |             bátyámuram! Úgy tudom, kegyelmed itt a legöregebb.~A nyolcvanéves
32 8 |          ironikus mosollyal. - Hát kegyelmed, ezredes?~- Én meg hozzájárulok
33 9 |           tapintatosan viselkedjék kegyelmed. Addig megy, amíg utol nem
34 9 |          és a társzekereket hagyja kegyelmed, menjenek isten hírével
35 9 |        majd pontosan beszámol róla kegyelmed.~A hold sarlója fölbukkant
36 9 |        szót vitte.~- Hát nem tudja kegyelmed, hogy Osgyánban a fekete
37 9 |          az urát. De nyugodjék meg kegyelmed, mert ha olyan elevenek
38 9 |             És ugyan micsoda volna kegyelmed?~Görgey habozott a felelettel,
39 9 |    ahelyett, valamely módját ejtse kegyelmed, hogy ügyemet jóra végezve,
40 9 |        végezve, isten hírével és a kegyelmed jóakaratjával haza juthassak.
41 10|          se mondom, mert megutálná kegyelmed az asszonyi nemet. Aztán
42 10|           óvatosságot.~- Kérdezzen kegyelmed.~- Mit akarnak? Hoztak valamit?~-
43 10|           csak. Én, Varga János.~- Kegyelmed az. Nem hittem volna. Hát
44 10|              De iszen gonosz csont kegyelmed, akármit beszél is - nevetett
45 10|               Az ok igen egyszerû. Kegyelmed jól tudja, hogy a házam
46 10|             ha nem árulom el, csak kegyelmed révén kerülhet napfényre.~-
47 10|            a terven Görgey -, hogy kegyelmed elvinné Rozálit Lõcsére,
48 10|       enyím felét behajtotam, de a kegyelmed felét, aztat már nem bírok
49 10|         megérti a saját helyzetét. Kegyelmed pedig olyat tesz értem,
50 11|         mutatva. - Oda adresszálja kegyelmed.~- Ah! Nini! Hisz az te
51 11|            füleit hegyezve.~- Hogy kegyelmed is leszállhatna.~- És ki
52 11|         azért kérdeztem, hol vette kegyelmed?~Quendel a vállait rángatva,
53 11|           veszi a várát.~- Úgy, de kegyelmed mégse király.~- Isten ments,
54 11|           csakhogy megtalálta õket kegyelmed, mert õk ugyancsak meg nem
55 11|   tartoznak taksával.~- Igen, de a kegyelmed kocsiját mégis a Molitorisz
56 11|  gyalogolniok kellett amiatt, hogy kegyelmed bent pipázhasson a kocsijában,
57 12|           Miféle arkanumról beszél kegyelmed?~- Azt én tudom.~- És melyik
58 12|          lelkét nyomnák.~- Úgy, de kegyelmed valamely arkanumot titkol
59 12|     szolgálatában áll. Mit mondana kegyelmed ahhoz, ha én azt állítanám,
60 12|        Ugye, borzasztó? Ezt mondja kegyelmed. De mit szólna maga Rákóczi
61 12|         meg nem vet, tartson velem kegyelmed. Hé, Éva, galambom, fõzz
62 12|           aranyon alul. Beláthatja kegyelmed.~Klebe úr nem látott be
63 12|      kegyelmedet. Foglaljon helyet kegyelmed.~- Eleget ültem ma - szólt
64 12|        csak mégis megtisztel, leül kegyelmed - nógatta Bibók -, legalább
65 12|     Reménylem, amennyiben azt érti kegyelmed, amit én gondolok.~Sok unszolásra
66 12|       éppen a papirosra gondolt.~- Kegyelmed pedig várjon egy kicsit,
67 12|      köpönyegemet.~- Mit érek én a kegyelmed köpönyegével?~- Annyira
68 12|  visszaadja.~- No, hát csak hagyja kegyelmed, én úr vagyok és a huszadik
69 12|            Bibóknak.~- Olvassa meg kegyelmed. Háromszáz csikó van benne.~
70 12|         csakhogy a kezünkbe került kegyelmed - lelkendezett. - Adja meg
71 12|          kalandort -, segítsen hát kegyelmed!~De már késõn volt, a küzdelem
72 12|             hogy itthagy bennünket kegyelmed, amit pedig nehezen sajnálnék
73 12|       befogva áll a kocsi, elmehet kegyelmed, amikor akar. Nem akarnám
74 12|              Hát mi egyebet gondol kegyelmed? Hiszen a világért se volt
75 13|        megint mi? Miket hord össze kegyelmed? Hol? Mikor? Hogyan? Hiszen
76 13|           most már ugyancsak nézze kegyelmed, miképpen emészti meg ezt
77 13|            az asztalhoz.~- Elég. A kegyelmed csacskasága terhemre kezd
78 14|    Fabricius elboruló homlokkal. - Kegyelmed nem tudja? Hát nem kérdezte?~-
79 15|         Utcunque figyelmeztethetné kegyelmed viceispány uramat, de nem
80 15|           felelte Görgey tompán.~- Kegyelmed lõtte meg a lõcsei bírót,