Fejezet
1 1 | csak a haragtól remegtek igen gyakran. Mintha egy olyan
2 1 | a frissen esett hó.~Hát igen, Görgey Pál tíz év óta volt
3 2 | hófúvásos téli idõ volt, nem is igen mentek el a temetésre, tekintve
4 3 | maradt megszólás nélkül, hogy igen zordnak ígérkezik az idei
5 3 | Baltazár gondolkozott.~- Nem igen van itt most új rab. Mikor
6 5 | szántóföldjei a határban, azt igen kicsibe vették még akkor
7 5 | tiszteletes úr prédikációját (ma igen szépen beszélt, meg kell
8 5 | mindamellett sok esze volt, igen sok esze, kár, hogy nem
9 6 | már elmehetsz, édes öcsém. Igen helyesen cselekedtél, hogy
10 6 | utolsó csöpp vérét is…~- Igen, az utolsó csöppet, de nem
11 6 | bírságok megszabásakor, s igen gyakran megtörtént, hogy
12 6 | lecsillapítása. A halottért már igen keveset tehetünk, az már
13 6 | De ezek a kis házacskák igen kedvesek voltak azért. A
14 6 | Görgey hozzá lépett.~- Igen sajnálom, hogy ilyen alkalmatlanságot
15 6 | hogy igazi kalandjai se igen voltak, inkább csak a kérkedéseivel
16 7 | pénzbe), de amellyel nem igen éltek a szépek (persze,
17 7 | kiadhattak. Egyébkor pedig nem igen fordult meg hosszabb tartózkodású
18 7 | éreztem, hogy a guta kerülget. Igen sajnálnám azonban, mert
19 8 | alispán urat tetszik érteni?~- Igen, Görgey alispán bõrét értem.~-
20 8 | világból még meghagyott, az már igen keveset ér.~- Attól tartok,
21 8 | csibukját csendesen.~- Az eset igen egyszerû - mondá jóakaratú
22 8 | isten meg fog áldani, az igen szép és biztató jóslás kegyelmedtõl,
23 8 | összevonván szemöldjeit -, és igen csodálkozom, hogy hajlandó
24 8 | gyõzött hét szavazattal s igen békés természetû beköszöntõ
25 9 | de egyéb piros színt nem igen lehetett ott látni. Megbotránkozott
26 9 | is kedvét lelte benne s igen elismerõleg nyilatkozott
27 9 | morgásokat vinne véghez, hogy igen könnyen rávezetne valakit
28 9 | Varga nevû jágernél, aki igen becsületes ember és igaz
29 9 | és Görgey János uram, s igen restellik, hogy a lovakat
30 10| véve, hogy Perecz István igen derék, érzékeny és vallásos
31 10| nagyon szeretik a basát, igen jó kis emberke. Annyi a
32 10| és betakarta az arcát. - Igen a magáé, de mit tesz az?
33 10| beszélek? Hol is hagytam el? Igen, igen, hogy Katalin nénéd
34 10| Hol is hagytam el? Igen, igen, hogy Katalin nénéd keveset
35 10| beszélget.~- Akkor hát ne igen beszéljünk hangosan - tanácsolá
36 10| földig hajtotta magát.~- Igen, uram. És Varga efendit
37 10| hogy ne évõdjék vele:~- Igen, Jézus bizonyára kegyelmedért
38 10| folytatá Görgey.~- No igen, hogy a saját ruháim ne
39 10| szemeit lesütötte.~- Az ok igen egyszerû. Kegyelmed jól
40 11| engedelmesen, de biz az nem igen zavarta meg az erdõt, még
41 11| kellett? Furcsa dolog.~- Igen, azt mondta, négy forintja
42 11| ügynökhöz szelíd hangon -, igen, igen kérem.~- Mindent meggondoltam.
43 11| ügynökhöz szelíd hangon -, igen, igen kérem.~- Mindent meggondoltam.
44 11| akarni gyalogolni, s legalább igen csínján kell bánnia az utasokkal,
45 11| dunyhaciháit miképpen vasalják.~- Igen, igen - jegyzé meg Fabricius
46 11| miképpen vasalják.~- Igen, igen - jegyzé meg Fabricius szórakozottan -,
47 11| nénike?~- Az az én nénikém igen okos…~- De ki? Hogy hívják?~-
48 11| lehullott a rázás alatt.~- Nem igen látszik - mondá halkan.~-
49 11| megmagyarázván nekik, hogy igen nagy szívességet tennének
50 11| mutatja minduntalan, ami igen szép tõle, de úgy még sohase
51 11| kabátja szárnyát; úgy látszik, igen tetszett Quendel úrnak,
52 11| ugye?~- Ami azt illeti hát igen, mert…~- Ugyan, ne legyen
53 11| nem tartoznak taksával.~- Igen, de a kegyelmed kocsiját
54 11| nem is nyerhet semmit.~- Igen, de a Molitorisz utasainak
55 11| szívére és hajtotta sebesen.~- Igen, igen, ez az én kendõm -
56 11| hajtotta sebesen.~- Igen, igen, ez az én kendõm - szólt
57 12| lesznek, nem mindég - de igen gyakran. Olyan ruhába öltözködnek
58 12| szolgálatot tehessek.~- Igen, van itt szó õfelsége legmagasabb
59 12| megzavarta a kalandort.~- Hát igen, belátom, el kellett volna
60 12| kezdé suttogva Bibók -, s igen sok vétkét tudom. Nem megbízható
61 12| hivatalnokok viseltek, ez most igen hasznos semleges ruha volt,
62 12| nincs szoba, édes lelkem, igen sajnálom, hanem ha egy kis
63 12| szörnyülközve suttogja, hogy igen sokszor használtattak találkozási
64 12| olyan haj, mint a len.~Bibók igen kedvesnek találta, de különösen
65 12| összehordott hetet-havat s nem igen volt sok értéke, amit mondott,
66 12| becsületérõl is - vitatta Bibók.~- Igen, de négyszáz arany ma olyan
67 12| Elválván egymástól, Bibókot igen bosszantotta a száz arany.
68 12| van igénybe véve.)~Bibók igen nyájas volt a leánykához,
69 12| hagyja a diógerezdet.~- Igen sajnálom, nemzetes bíró
70 12| inteni akar, hogy az bizony igen jó lesz, melle zihál, szemei
71 13| Talán hallott valamit?~- Hm, igen, valamicskét. De eressze
72 13| aranyforintot). Különben igen mûvelt, sokat tudó, ravasz
73 14| elterpeszkedett.~Kis városokban nem igen vannak titkok. Róza egyhamar
74 14| A tavaszi táborozások is igen konveniáltak, mert olyankor
75 14| Minthogy pedig Fleck bácsi igen népszerû[23] ember volt,
76 14| nem beszélhetek. Itt nekem igen jó dolgom van. De valami
77 15| lehetett a neszét. Csak igen kevés helyütt világított,
78 15| kik közül az egyik lányka igen csinos volt s egy kis fiú
79 15| csinos volt s egy kis fiú igen pajkos, mert folytonosan
|