Fejezet

   1 1 |                 törtek össze. Igaz azonban, hogy akkor az emberi fejek olcsóbbak
   2 1 |        cigányasszony Görgey Mihály uramnak, hogy a családfa csak olyan ép,
   3 1 |                  Nem is az a különös tehát, hogy a Görgey-birtokok összezsugorodtak,
   4 1 |                volna semmijök, de az a baj, hogy a nagy dinaszta-családok
   5 1 |                    rosszul házasodtak, mert hogy jól verekedtek, azt az annálék
   6 1 |             villámok.~Olyan nagy feje volt, hogy külön kellett rá kalapot
   7 1 |               szeretik, majd bolond vagyok, hogy agyonverjenek.«~Népszerûség!
   8 1 |               szeretik bár, de nem látszik, hogy szeretik. A valóságok bizonyára
   9 1 |                     szeretve tisztelt« cím, hogy senki se merte lefeszegetni
  10 1 |               elküldte a huszárját Görgõre, hogy a gazdasszonya, Marjákné
  11 1 |                felhúzná, akkor veszi észre, hogy felül a gomb nincsen felvarrva,
  12 1 |                   vad szikrázó szemekkel -, hogy a gazdasszonyomat megpofozzam.~
  13 1 |                ismerte magát e tekintetben, hogy a kaloda, deres, kurtavas
  14 1 |                  volna. Mindenki vigyázott, hogy zaj ne legyen; kútnak nem
  15 1 |               területen.~Történt egy ízben, hogy az unokája jött látogatóba
  16 1 |              asszonyka volt) szinte röpült, hogy csak ropogtak, suhogtak
  17 1 |              bozóton, mert már hallatszott, hogy nyílik az ablak (Jaj, uram
  18 1 |                     címerét annak a jeléül, hogy szepesi emberre jut most
  19 1 |            görbüljek meg. (Volt annyi esze, hogy az ujjait eközben egyenesen
  20 1 |                  Apróné, a kezeit tördelte, hogy túl nem éli ezt a napot,
  21 1 |                     a kútba ugrani, mintsem hogy az õ unokáját megfenyítés
  22 1 |                     rábiztatta szép szóval, hogy vállalja a harmonikálás
  23 1 |                     némi jelek mutatkoztak, hogy szeretne megszökni, de Marjákné
  24 1 |             felhozni annak a bizonyítására, hogy Görgey Pállal nehéz tisztába
  25 1 |                   rakott a rosszaságai elé, hogy azok szinte csinosan festettek.
  26 1 |                    hiszen éppen ez mutatja, hogy milyen jó szíve van.~Azonban
  27 1 |                   audiatur et altera pars), hogy a nagy gyászt már elfújta
  28 1 |                tulajdonságait meghagyta, és hogy nem olyan rideg aszkéta
  29 1 |                   magát a világban mutatja, hogy mikor az est palástja ráborul
  30 1 |                    bûn. Tíz esztendeje már, hogy a szegény Karolina meghalt.
  31 1 |                     azért kezdik megszólni, hogy miért nem vadember még tovább
  32 1 |            Porubszky krónikájában olvassuk, hogy már tizenhét éves korában
  33 1 |                     s úgy belemámorosodott, hogy egyszer-kétszer meg is ölelte,
  34 1 |              nyájasan üzente a feleségének, hogy e napokban ellátogat Görgõre,
  35 1 |                  már akkor útban volt érte, hogy elvigye, egy nagyobb úr
  36 1 |            újszülött kisdedét és meghagyta, hogy Rozáliának kereszteljék.~
  37 1 |                  Hiszen csak éppen az kell, hogy itt kapjam a szolgáját,
  38 1 |                    észretéríteni; végre is, hogy megtartható legyen a gyászszertartás,
  39 1 |                    a százszorszép asszonyt, hogy az ura jelen se volt.~
  40 2 |                    most is úgy intézkedett, hogy Görgey Jánosné Jánoki Máriának
  41 2 |                     teje volt, elhatározta, hogy magával viszi ezt a másik
  42 2 |            tudatlanok voltak, el se hitték, hogy a parasztdajka fehér tejétõl
  43 2 |               váltig ijesztgetett Marjákné, hogy a kis leánykának aligha
  44 2 |                 tápláléka, mikor híre jött, hogy a Jánosék leánykája, Birike,
  45 2 |                    ismeretlen. Úgy megy el, hogy itt se volt. Nem nagy teketóriát
  46 2 |                    mosolygását. Csodálatos, hogy nem restelli deresedõ hajjal,
  47 2 |               gondolat annyira az övé volt, hogy ekörül szállongtak, mint
  48 2 |                János valami olyast mondott, hogy aki még nem érintette lábacskájával
  49 2 |                     vagy, mint Sváby Pista, hogy arra is hazakéredzkedik
  50 2 |                   miért?~- Mert nem tudtam, hogy meghalt.~- Micsoda? Neked
  51 2 |                 György úrfi elgondolkozott, hogy mintegy magából kihúzza
  52 2 |                     volt nevelve szigorúan, hogy hazug szót soha ki ne ejtsen.~-
  53 2 |                      Úgy értem, Pali bácsi, hogy a kisgyerekek nem olyanok,
  54 2 |            hamuszínûk és meg lehet ismerni, hogy ki melyik. A lányokat én
  55 2 |                    Azt akarod ugye mondani, hogy Borbála éppen olyan volt,
  56 2 |                  mirõl ismerte volna anyád, hogy melyik az övé?~- Hja, õneki
  57 2 |                   egyszerre életre pattant, hogy hátha az az õ Rozáliája
  58 2 |                    de azért keresni kezdte, hogy lehetséges-e.~Nos, miért
  59 2 |                 szent.~No, mármost mondjuk, hogy Rozália meghalt, tegyük
  60 2 |                      Jánosék kétségbeestek, hogy velem mi lesz, ez a csapás
  61 2 |                  megtudja, úgy költözik el, hogy nem a szerettei után megy,
  62 2 |                    Hát ne mondjuk meg neki, hogy Rozália meghalt, hanem mondjuk
  63 2 |                 meghalt, hanem mondjuk azt, hogy Borbála halt meg. Hisz mit
  64 2 |                 egyéb se történik, csak az, hogy Rozáliának hívják. Sõt egyszer
  65 2 |           mondhatjuk neki, jöhet olyan nap, hogy visszavehetjük a leányunkat
  66 2 |                  két leányunk van, az igaz, hogy már férjnél vannak, de hiszen
  67 2 |                     feledkezz meg arról se, hogy a férjhez ment leányaink
  68 2 |                azért becézgetik a gyereket, hogy e szeretettel az én sebemet
  69 2 |            emlegetik a kis Borbála halálát, hogy a szomorú témáktól lelkemet
  70 2 |               témáktól lelkemet eltereljék. Hogy nem csináltak nagy teketóriát?
  71 2 |                  tudom én azt, mit éreztek. Hogy nem hasonlít a kicsike Karolinhoz?
  72 2 |                    Közbe az a vágya támadt, hogy valaki elõtt megnyissa a
  73 2 |                     megfigyelõ volt, tudta, hogy a legokosabb ember lovagolja
  74 2 |                 angyalban van, hanem abban, hogy minden szem másképp lát.
  75 2 |                     zavarna az a körülmény, hogy a két kisbaba közül az egyik
  76 2 |                között közeli az a gondolat, hogy hátha kicserélõdött a leányka.~
  77 2 |                olyan mûvészettel használta, hogy lehetetlennek látszott õt
  78 2 |                     mondja a tekintetes úr, hogy kicserélték? (És a szája
  79 2 |                       Oh, istenem, istenem, hogy a mi kis Rozálink már ott
  80 2 |                    minket a kísértetbe! Hát hogy kicserélték?~- No, azt én
  81 2 |               annyit jegyezett meg magának, hogy grófkisasszony volt és Kassán
  82 2 |                    Az a baj, kérem alássan, hogy a mi kis szentünknek egy
  83 2 |                 tudatlan özvegye vagyok. De hogy is beszélhetnék én okosakat.
  84 2 |                     mondja a tekintetes úr, hogy én beszélek együgyûségeket?~-
  85 2 |                 voltaképpen jól esett neki, hogy Marjákné gúnyolni kezdi.~-
  86 2 |                    vagyok a harapós. Azért, hogy egy szót se szólok, mert
  87 2 |                    én is csak úgy képzelem, hogy jóságból történt, ha történt.~-
  88 2 |                  ember azt se tudja miatta, hogy mit beszél. Ez is engem
  89 2 |                  aki senkit se bántok soha… Hogy anélkül is õk örökölnek,
  90 2 |                 özvegye? Én csak azt tudom, hogy legjobban szeretem, ha minden
  91 2 |               ismerõs gazdag famíliákon, ki hogy szerezte a birtokait. Egy
  92 2 |           gondolatot s az lett az eredmény, hogy Marjákné, ámbár azért közölte
  93 2 |               suhogott. Hír jött Erdélybõl, hogy Thököly Imre betört oda
  94 2 |                    való menetelt, ahelyett, hogy egy nagyzoló frázist vágna
  95 2 |                gondolatait.~Az a körülmény, hogy Görgey János az új erdélyi
  96 2 |                    Bécsben. Nem lehetetlen, hogy itt toppan valami labanc
  97 2 |                 lett volna a következménye, hogy az alispán, mint jó rokon,
  98 2 |                    salamoni ötletet fõz ki, hogy bizonyosságot szerezzen
  99 2 |              kilátásokat, azon ürügy alatt, hogy Osgyánban (levén a különben
 100 2 |              részint látni akarta Rozáliát, hogy megtehesse alkalomadtán
 101 2 |                     észrevételeit, érezvén, hogy az õ összehasonlító megjegyzései
 102 2 |                   részint pedig azért ment, hogy Zsuzsijától elbúcsúzzék.~
 103 2 |                     csakhamar kijelentette, hogy leánynézõbe jöttek, amire
 104 2 |                  Toporcra.~- Hisz éppen az, hogy háború van. Az uram a csatamezõkön,
 105 2 |                   meg gúnnyal az alispán -, hogy az egyedüli védelmezõje.
 106 2 |           megvilágosodott a nevetésétõl, és hogy fénylettek a finom szekrények
 107 2 |                     persze azt várod tõlem, hogy hozzád hasonlítsam. Nem,
 108 2 |              gyorsan átemelte Görgeynére -, hogy tökéletesen a Mariska sógorasszony
 109 2 |                pajtásságból és most látván, hogy el akarják tõle venni, megiramlott,
 110 2 |               annyira belebõszítette magát, hogy önkívületbe esett, ágyba
 111 2 |                 vele.~Másnap már hajnalban, hogy a beteg föl se ébredjen
 112 2 |                     tartva a történteken -, hogy egy madár miatt annyira
 113 2 |                   gondolja a tekintetes úr, hogy a madár miatt? Hm, no, hogy
 114 2 |                 hogy a madár miatt? Hm, no, hogy a madár miatt.~Mély hallgatásba
 115 2 |                    figyelmeztette valamire, hogy: »Nini, mekkora nagy szára
 116 2 |                  szólalt meg újra, mutatva, hogy váltig egy tárgyon töprengett.~-
 117 2 |              kislányról azt mondtam tegnap, hogy a sógornéhoz hasonlít, mennyire
 118 3 |             hazaérkezve, csakhamar belátta, hogy nem ért célt. Hasztalan
 119 3 |                     ha Jánosék azt mondják, hogy a másik halt meg, milyen
 120 3 |                csinálnál, ha azt állítanák, hogy a te Rozáliád halt meg?
 121 3 |                 Hinnéd-e akkor megfordítva, hogy életben maradt?«~»Nem hinném -
 122 3 |              regényes gyanúd? Fõképp abból, hogy nézeted szerint Jánosék
 123 3 |           sirámokkal temetik el a kicsikét, hogy gyanúd ugyancsak föl nem
 124 3 |                     mely egyszerre eldönti, hogy Rozália halt meg, elfelejtette
 125 3 |                 lengette a kétely pondusát, hogy sohase érjen a bizonyosság
 126 3 |                Görgey Pálnak eszébe jutott, hogy jó volna szolgálatába fogadni
 127 3 |               hatalmáról nincs még kisütve, hogy melyik évnél végzõdik. Görgey
 128 3 |                 szabadságot arra használta, hogy elment Toporcra, kihúzta
 129 3 |                     netalán kosztros lenne, hogy összetapadjon, azután sírva
 130 3 |                   vizsgálóbírói furfanggal, hogy a vallatott ne vegye észre,
 131 3 |          egyszer-másszor, néha úgy rémlett, hogy tud valamit, de amit elcsevegett,
 132 3 |                  olyan közönséges semmiség, hogy nem érte meg a két tehenet.~
 133 3 |                Ilyenkor beszélgetni szokás, hogy észrevétlenül múljék az
 134 3 |           Presztonné, mert én azt is tudom, hogy mit tud.~- Ha a tekintetes
 135 3 |               nyomott a hátán erre a szóra, hogy szinte beleropogtak a csontjai.
 136 3 |                    következtetést vonta le, hogy Verona még jó erõben van,
 137 3 |                    az éjjel éles körmeivel, hogy azt mondja, valami olyat
 138 3 |              tekintetes úr tudja legjobban, hogy az nem igaz.~- Mi az ördög! -
 139 3 |                 Hisz tudja a tekintetes úr, hogy õ csak olyan nappali feleség.~
 140 3 |                tudott Görgey. Biztos tehát, hogy Presztonné valami titkot
 141 3 |                     a jövõ és sajnálta már, hogy világosság támadt. Hiszen
 142 3 |                   örökké. Legalább hihetné, hogy van valakije. Most egyszerre
 143 3 |                   asszony. Én azt is tudom, hogy mi az, amit tud.~- Ha tudja
 144 3 |                     a lázongó düh fogta el, hogy nem bírt vele boldogulni.
 145 3 |          lecsillapítani azzal az ígérettel, hogy õ szólásra bírja, csak bízza
 146 3 |                 lemorzsolni, részint pedig, hogy a gyomorfájdalmai ellen
 147 3 |                  esõ eshetett a túlvilágon, hogy úgy megnyúlt.) Verona felrezzent,
 148 3 |                   is, másik is ajánlkozott, hogy bemegy strázsálni (dehát
 149 3 |               Józsefet egy icce pálinkáért, hogy bátorság okáért a pitvarban
 150 3 |             visszatért és gúnyolódtak vele, hogy egy icce nem icce a kísértetek
 151 3 |         látományaiból. - Ugyan édes lelkem, hogy képzelõdhetik ennyire. No,
 152 3 |               seprõvel annak a kísértetnek, hogy merre van a temetõ…~Hanem
 153 3 |                     meglepetve.~- Eljöttem, hogy letegyem a titkomat a tekintetes
 154 3 |                pecsétje alá.~S körülnézett, hogy be van-e az ajtó zárva.~-
 155 3 |               azonban ugyanaz volt, ami ma, hogy vagy meggyógyultak, vagy
 156 3 |                  bogarakból, egérfarkakból, hogy még a halott is lábra áll,
 157 3 |                     azt mondják egyébiránt, hogy tetszhalott volt az illetõ),
 158 3 |                 küldik az elõkelõ lányokat, hogy egy-két évig úri viseletre
 159 3 |               receptje van a nagybátyjától, hogy annyiféle nyavalya talán
 160 3 |                 türelmetlenül, mikor látta, hogy Verona reszket és némán
 161 3 |                        Mindég is mondom én, hogy - de ne tessék rossz néven
 162 3 |                   alássan.~- Molnárlegényt? Hogy jön az ide?~- Mivelhogy
 163 3 |                remegve -, a molnárlegény.~- Hogy mersz ilyet beszélni, te
 164 3 |                    bestia? - Feléje rohant, hogy leüti. - Ötven vesszõt vágatok
 165 3 |                 Feltépte az ajtószárnyakat, hogy hajdút, lándzsást szólítson
 166 3 |              lélegzetvételre s meggondolta, hogy az efféle kínos ügyet nem
 167 3 |                  kivenni titkokat, s az is, hogy most idejött ezeket elmondani,
 168 3 |                 szabad bántani, nem vétkes, hogy reszket, hogy szenved, semmi
 169 3 |                   nem vétkes, hogy reszket, hogy szenved, semmi esetre se
 170 3 |              kedvtelésbõl. Hiszen bizonyos, hogy nem igaz, amit mond, de
 171 3 |                bolond - csitította magát -, hogy ilyenekért méregbe jövök?
 172 3 |                  inkább szemébe kell nézni, hogy honnan kerekedett, mintsem
 173 3 |                elfojtani. Hiszen tudnivaló, hogy valami bohókás félreértés,
 174 3 |                  nyugodtan és szinte örült, hogy ez volt a Verona titka s
 175 3 |                      mert hihetetlen nekem, hogy az a derék, jó asszony…~
 176 3 |               alássan, inkább hittem volna, hogy a mi urunk, Jézus Krisztus (
 177 3 |                    kérem alássan, hanem az, hogy olyannak hittem, mint egy
 178 3 |                    úgy volt, kérem alássan, hogy mióta az úr a háborúba ment,
 179 3 |                  válasz teljesen meggyõzte, hogy Presztonnétól semmi megtudnivalója
 180 3 |                    jól van, ott hagytam el, hogy nagyon búsult. Sokszor írt
 181 3 |              malomba. Ott kezdõdik az eset. Hogy miért ment elõször a malomba,
 182 3 |                    a nyakunkra a nyáron át, hogy csináltassa meg az uraság.
 183 3 |                     meg az uraság. Elég az, hogy a malomban volt. A molnár,
 184 3 |                 tudja, meg õk, de bizonyos, hogy a nagyasszony másnap, harmadnap
 185 3 |                    a kutyaság belénk száll. Hogy meddig tartott ez, nem tudom.
 186 3 |                    kisülni. Hát az sült ki, hogy a molnárlegény belopózott
 187 3 |                     Késõbb azután rájöttek, hogy a molnárlegény jár az úrnõhöz.~-
 188 3 |                       Megesküdtem magamban, hogy a végire járok. Kukoricahántás
 189 3 |             kukoricát fõztük, s elrendelte, hogy neki a feje fáj, le akar
 190 3 |                     a kíváncsiság, éreztem, hogy most lesz, ami lesz, s ahelyett,
 191 3 |                 lesz, ami lesz, s ahelyett, hogy a népekkel tartsak, beosontam
 192 3 |                  magam a háncsboglyába, úgy hogy csak a fejem búbja látszott
 193 3 |                     de olyan sápadt voltam, hogy megijedtek tõlem.~Eddig
 194 3 |           pillantott rá, úgy tetszett neki, hogy nem is él. De mégis. Hiszen
 195 3 |                  egyszer-kétszer köhintett, hogy az urat figyelmeztesse jelenlétére,
 196 3 |            összerezzent, akkor vette észre, hogy ott van. Beleegyezõleg biccentett,
 197 3 |                   Beleegyezõleg biccentett, hogy elmehet, de az ajtótól visszaszólította.~-
 198 3 |            Erdélybõl jönnek a furcsa hírek, hogy ott mindennek vége van.«
 199 3 |                  Gergelyt s megparancsolta, hogy nyomban útra kelvén, a legnagyobb
 200 3 |            lándzsások. Mit mondjak nekik?~- Hogy most nem érek rá. Majd reggel
 201 3 |            Kisvártatva visszatért Preszton, hogy a lándzsások azt kérdeztetik,
 202 3 |                     Eredj, mondd meg nekik, hogy semmi esetre sem. Elõbb
 203 3 |                    Azt üzenik a lándzsások, hogy a szegény rab egész nap
 204 3 |                   gondolnak a beste lelkek, hogy kivel beszélnek? Elõttem
 205 3 |                 tárgyalások vártak rá, úgy, hogy szinte zúgott a feje, mint
 206 3 |             kerekedett, hó, szél, de olyan, hogy a fákat csavarta ki az erdõkben.
 207 3 |                    meleg kályha párkányára, hogy azok ott szépen szagoljanak
 208 3 |                 úrnak. - Megfoghatatlan az, hogy kedvük van az embereknek
 209 3 |                nyíló ablakhoz lépve, látta, hogy a farkasbõrbundából egy
 210 3 |               kidagadtak az erek. Ahelyett, hogy õ is kifelé sietne, amint
 211 3 |                      vagy legalább mímelte, hogy ír.~Csakugyan Görgey Jánosné
 212 3 |                  székbe roskadt, csak éppen hogy még szavakba bírta rakni
 213 3 |                észrevette az asszony arcán, hogy mit gondol és sietett õt
 214 3 |                sógorasszony most azt hiszi, hogy megõrültem, de én nem vagyok
 215 3 |                    Azt pletykázták elõttem, hogy a sógorasszony éjjelenkint
 216 3 |                   Alávaló dolog volt tõlem, hogy elhittem. Üssön pofon érte
 217 3 |                   megnézni, milyen szép az, hogy nemcsak az égrõl jöhet napsugár,
 218 3 |                        No, csak az kellene, hogy megüssem. Hiszen igaz volt,
 219 3 |                   Adjunk hálát az istennek, hogy csak így végzõdött, nem
 220 3 |               vonult át a Mária homlokán.~- Hogy lehet az? Hát nem itt van?
 221 3 |                   kapkodott. Eszébe jutott, hogy a foglyot nem engedte a
 222 3 |               engedte a várnagyhoz vitetni, hogy az bevegye a rendes rabok
 223 3 |                finom nõi ösztöne súgta meg, hogy Jánossal történt valami.~
 224 3 |                  cellába zárattam, anélkül, hogy a kosztjáról gondoskodnám,
 225 3 |                  persze azzal a szándékkal, hogy reggel megpirongatom, ráijesztek
 226 3 |                   vetette fel az asszony -, hogy emiatt baja lett, vagy talán…~
 227 3 |                     elõtt.~Görgey megbánta, hogy olyan nagy sietségre intette
 228 3 |                    az asszonyt. Pedig elég, hogy õ maga se él, se hal a rémülettõl.
 229 3 |                     kivallogatta apránkint, hogy õ meg leginkább azért megy
 230 3 |                  mindenik tudta a másikról, hogy a lelke valóságos kínpadra
 231 3 |                    unatkozó utasok szokták, hogy egymást szórakoztassák,
 232 3 |                    maradt megszólás nélkül, hogy igen zordnak ígérkezik az
 233 3 |                     szegény urunk, Thököly, hogy már megverték s nyugton
 234 3 |                     felel meg a valóságnak. Hogy tart-e még a háború, vagy
 235 3 |             Jánoshoz.~Elújságolta Görgeyné, hogy Erdély lecsendesült, elég
 236 3 |                 Esterházy Pál, Budára ment, hogy teljes amnesztiát eszközöljön
 237 3 |            értesítette õt (a nagyasszonyt), hogy az ura ott van, s így ment
 238 3 |                     szüret táján s rávette, hogy közelében, a toporci malomban
 239 3 |                     be a háztáj. Híre ment, hogy az alispán váratlanul megjött
 240 3 |                   azelõtt mindég meghagyta, hogy hová ment. Hát tegnap este
 241 3 |                 aztán elõkerült, vallattam, hogy hol volt, de ne adj isten,
 242 3 |                  hol volt, de ne adj isten, hogy megmondaná. Mondom neki
 243 3 |                 nekem, még ha úgy volna is, hogy asszony van a játékban,
 244 3 |                  akkor is az volna rendjén, hogy töredelmesen bevalljad«.
 245 3 |                   álljak, mert az bizonyos, hogy rossz úton jár és lészen
 246 3 |                    pocakja is volt, dacára, hogy a rabok fõztjén élt vagy
 247 3 |                    a rabok fõztjén élt vagy hogy éppen azért.~A Görgeyné
 248 3 |                   zárnak úgy el a sintérek, hogy ne tudnák, melyik ólba dobták.
 249 3 |                asztrakán sapkáját a fülére, hogy ne hallja a továbbiakat,
 250 3 |                  Baltazár. Meghozta a hírt, hogy a toporci rabot az emeleten
 251 3 |                     kotorászott, elmesélte, hogy Göbölyõ Andrást haldokolva
 252 3 |                 ezalatt arra kérte sógorát, hogy mindenekelõtt egy kis ivóvizet
 253 3 |                    marék sót.~- Azt akarom, hogy kéznél legyen - nyöszörögte
 254 3 |               Tartsa magát. Ne felejtse el, hogy ezeknek nem szabad megtudni,
 255 3 |                     azzal a tapasztalattal, hogy a kamara kulcsa nincs meg.~-
 256 3 |               ismerte fel mindjárt. Persze, hogy János úr az.~Annyira el
 257 3 |                Annyira el volt változtatva, hogy az alispán csak bámult,
 258 3 |                   vagy te már olyan fiatal, hogy az urad után mászkálj. Mit
 259 3 |                   hordja el magát! Mondtam, hogy maga nagy szamár. Nekidõlt
 260 3 |                 annak az ajtónak, ahelyett, hogy a kilincséhez nyúl. Hiszen
 261 3 |             megbetegedett hajdú az ágyához, hogy, úgymond, papot akar. Õ (
 262 3 |                  amibõl konstatálható lett, hogy már nincs tiszta esze. Ha
 263 3 |                     is meggyónt egyet. Azt, hogy a múlt éjjel egy foglyot
 264 3 |                 szelíd figyelmeztetés volt, hogy a család tanúk nélkül akar
 265 3 |                    azt találta célszerûnek, hogy a bátyja Görgõn tartózkodjék,
 266 3 |                     el azt az együgyûséget, hogy a testvérénél bújjék el.
 267 3 |                    legsürgõsebb veszedelem, hogy a Marjákné vacsorája elpang,
 268 3 |                  ott ácsorgó személyzetet s hogy két legyet üssön egy csapásra,
 269 3 |                  Vlaszinkó, a várnagyékhoz, hogy ott adjanak neki vacsorát
 270 3 |                  egyet nem értette eleinte, hogy a gubát miért vették el
 271 3 |                   olyan imposztor, mint te. Hogy az õ ügyében jártál? Hát
 272 3 |                     természetesnek tartjuk, hogy így történt, mert valahányszor
 273 3 |                     az az egy ne volna már, hogy a fürtös gubát elvették.
 274 3 |                    a fürtös gubát elvették. Hogy ugyan mért vették azt el?~-
 275 3 |                  Nincs az urak eszén ablak, hogy abba mi belenézhetnénk.~
 276 3 |                    tartott a patália s alig hogy lecsendesült, vagyis megállott
 277 3 |                    felköltötte a szolgálót, hogy nézze meg, ki zörget és
 278 3 |                     arra kérem kegyelmedet, hogy az ambituson, ahol az uram
 279 3 |                fogva és mióta van ott, úgy, hogy kijönni nem tud, levén pedig
 280 3 |               macskát, útközben elgondolva, hogy mire való az ilyen ostobaság,
 281 4 |                hangú proklamáció elég volt, hogy a hívei elhagyják a kuruc-királyt.
 282 4 |              gyengén ment a kurucok dolga), hogy nézze meg jól a fejét még
 283 4 |                    válni.~Megértette tehát, hogy őnála az a különös ok csakugyan
 284 4 |              álruhákban. Útközben hallotta, hogy csakugyan rajta van az »
 285 4 |                 megértvén bátyja helyzetét, hogy hebehurgya tettének milyen
 286 4 |                   az ő beavatkozó lépéseit, hogy a legnagyobb veszedelmek
 287 4 |                 édelgett azon a gondolaton, hogy azt valamely testvéri tettel
 288 4 |                  tudom, mi vagyok és félek, hogy nem tudok majd belenyugodni.
 289 4 |                     Hadd lássák a cselédek, hogy ki volt az én molnárlegényem.~-
 290 4 |                    adok neked egy tanácsot, hogy az efféle dolgokba ne ártsd
 291 4 |                      úgy nézett bele. Jele, hogy már gyengültek a szemei.~-
 292 4 |              dolgaiba. Még csak az kellene, hogy adókat segítsek behajtani,
 293 4 |                éppen elfelejtettem mondani, hogy levelet kaptam tõle múlt
 294 4 |                     Hát Gyuriról; azt írja, hogy mind a két dolmányát kinõtte.
 295 4 |              süvegét, melyet azért vett le, hogy vele végsõ búcsút intsen,
 296 4 |                   mert megvolt a lehetõség, hogy a török kaftányába kapaszkodnak,
 297 4 |                     úr, azt verték a hírek, hogy a császár vonakodik az Apafi
 298 4 |                   Leopoldus, mit csinál. De hogy mi mit csinálunk ezentúl,
 299 4 |                   Nem káposzta a szerencse, hogy föl lehetne melegíteni.
 300 4 |               szolgálatait, lépéseket tett, hogy némely kívánságait támogassa
 301 4 |      törvényszékeket felülrõl szuggerálták, hogy jó néven veszi az udvar,
 302 4 |                    szerint. Amibõl az lett, hogy a protestánsok csak akkor
 303 4 |                     viszont az következett, hogy a katolikusoknak szintén
 304 4 |              gazdátlan jószágok arra valók, hogy donációkba osztogassák úriembereknek,
 305 4 |                     úriembereknek, ne pedig hogy zálogba adják. Hát gavalléros
 306 4 |                  számosan álmodoztak arról, hogy majd otthonról horgásznak
 307 4 |                    is. Pokolból a messiást.~Hogy elálmodoztak róla azokon
 308 4 |                   Õk is nyilván azt várják, hogy a fiú felnõ. Mert mondott
 309 4 |                     lublói borkereskedõnek, hogy az ezüstlakodalmat Munkácson
 310 4 |                   Szepességben legelsõbben, hogy a kis Rákóczit papnak szánta
 311 4 |                     Ilona. Merõ lehetetlen, hogy ilyen tõkén ne teremjen
 312 4 |                ide-oda a nyakát.~- Hm, izé, hogy a hordó, azt mondod, hogy
 313 4 |                   hogy a hordó, azt mondod, hogy a hordó…~- Avagy kigyelmed
 314 4 |                     Annyi azonban bizonyos, hogy még mindig nem adta meg
 315 4 |                azzal a szemmel, mely tudja, hogy mi célra nézi, s Bécsbõl
 316 4 |                   János úr kidugta a fejét, hogy mi az, ki zörög, mindössze
 317 5 |                 Mióta Galilei meghatározta, hogy a föld mozog, bízvást élõ
 318 5 |                     Milyen csalóka látszat, hogy nem él! Serkedhetne-e egy
 319 5 |                   és mégse megy a fejünkbe, hogy õ él. Pedig csak egyben
 320 5 |                     a többi élõktõl, abban, hogy egyetlen, hogy nincsen társa,
 321 5 |              élõktõl, abban, hogy egyetlen, hogy nincsen társa, nincsen hímje,
 322 5 |               nincsen társa, nincsen hímje, hogy nem szaporodik, egyedül
 323 5 |                   idején még ott állottunk, hogy az alföldi síkságokra nem
 324 5 |                   tudós mint szemtanú írja: hogy ezt az országot nehéz volna
 325 5 |                   átmennek.~Ez volt az oka, hogy az akkori gazda nem a torontáli
 326 5 |             csikartak már ki a királyoktól, hogy a kis Kramler Károly, a
 327 5 |           alispánnak a városi hajdú által: »hogy a kutyabõr se tüdõ, éppúgy,
 328 5 |                    szerencsésen kikerülték, hogy az elsõ »boldog újévet«
 329 5 |                    ha vadászemberek voltak, hogy már csak a komóció kedvéért
 330 5 |                   adott, mint a föld színe, hogy hozzálapulva, úgyszólván
 331 5 |                  isteni rendelkezés. S íme, hogy játssza ki a természet?
 332 5 |                     hanem az a nagyobb baj, hogy amerre fut a szegény nyúl,
 333 5 |                     nagyvad kerülne szembe, hogy kéznél legyen (a vidék tele
 334 5 |                    abból a célból hordozta, hogy az alispán kétszer lõhessen
 335 5 |                   vereshagyma, egy helyütt, hogy ezek mackó talpának a lenyomatai,
 336 5 |                     Görgey mellett, jeléül, hogy a közelben nem érez semmi
 337 5 |                  való hely, nem szarvasnak. Hogy fér az itt el a csont koronájával?~
 338 5 |                     le az útról hajtóikkal, hogy innen a határuk végpontján
 339 5 |          Sonntagsjäger.~Olyan közel voltak, hogy föl lehetett õket ismerni.
 340 5 |                   bíróval pedig az történt, hogy a golyó a harmadik és negyedik
 341 5 |                   elõ nem fordul, ahelyett, hogy a vérzést elállítanák és
 342 5 |               szegény sebesült rimánkodott, hogy eresszék el, tegyék le,
 343 5 |                     a Klokocsot is és most, hogy egy szabályos négyszöget
 344 5 |                     Nustkorb András uram -, hogy rásegítsük erre.~S ezzel
 345 5 |                mondá ájtatosan. - Nagy kár, hogy több vér nem volt kegyelmedben!~
 346 5 |                   egy Kadulik nevû kapuõrt, hogy siessen a városba és hozzon
 347 5 |                   volt, igen sok esze, kár, hogy nem változott át most az
 348 5 |                 most már csak az van hátra, hogy addig is, míg a hivatalos
 349 5 |                   jól megnézzétek a helyet, hogy esetleg esküt tehessetek
 350 5 |                 tûnik fel, ha hozzátesszük, hogy e területet máig is bírja
 351 5 |                elméjének - hát úgy volt az, hogy mikor a lõcsei határt igazították,
 352 5 |            királyhoz, melyben elõadja vala, hogy õk csak a nagy kõig kapták
 353 5 |                    figyelmeztették a bírót, hogy vérzik, aminthogy valóban
 354 6 |            emberöltők is akként emlegettek, hogy »elesett benne: egy szarvas,
 355 6 |                   az egyes borivó helyeken, hogy fogasson be, telelármázta
 356 6 |                sápadt arcokkal. Mi történt? Hogy a bírót ölték meg? Hol?
 357 6 |                      Hol? Ki? Mikor? Miért? Hogy? Soha még püspök szava se
 358 6 |                részeg vagy! - s felugorván, hogy pofonüsse, amint az ütéshez
 359 6 |                   padozaton, amibõl kisült, hogy õ a részeg.~Az utcán ezalatt
 360 6 |                alatt olyan volt a tolongás, hogy egy lakatosinas-gyereket
 361 6 |                    állították rá Kadulikot, hogy beszéljen, de Kadulik már
 362 6 |                    annyira el volt rekedve, hogy az édesanyja se értette
 363 6 |                    Csak jelekkel mutogatta, hogy kampec a bírónak, és hogy
 364 6 |                   hogy kampec a bírónak, és hogy a golyó hova ment, meg az
 365 6 |            megfenyegetvén a vármegyeházat), hogy honnan jött.~Az est leszállt
 366 6 |                    gyalázva.~- Ki ölte meg? Hogy történt az eset? Halljuk,
 367 6 |                   megszorítá lova lágyékát, hogy odább lépegessen a városháza
 368 6 |                  elégtételt ad nekem azért, hogy Görgey alispánt gazembernek
 369 6 |                   úgy tetszik. Hol kívánja, hogy legyek?~- A csalitosban
 370 6 |             egyáltalában eszébe sem jutott, hogy az õ szavának foganatja
 371 6 |                  fiatal Fabricius üzent be, hogy az esemény színhelyérõl
 372 6 |             fiatalember bejöhet anélkül is, hogy eleibe szaladna és az ölében
 373 6 |                  Igen helyesen cselekedtél, hogy jelentetted a látottakat.
 374 6 |                  holttestnek és elrendelné, hogy idehozzák.~- Ide? Minek? -
 375 6 |                 ebbõl olyan nagy tülekedés, hogy a hajdúk sehogy sem bírták
 376 6 |               titokban szíve a megyeházhoz, hogy magát némileg kimossa a
 377 6 |              parancsot adta ki a hajdúknak, hogy »viselõs asszonyokat és
 378 6 |                  nõi sikítás, jeléül annak, hogy a sok istentelen férfi csupa
 379 6 |                   ha nem vesszük is számba, hogy olyan megcsipkedés sincsen
 380 6 |               csöndet, de még jobban azzal, hogy odalent is történni kezdett
 381 6 |                     morajban a beszélgetés, hogy milyen derék ember volt
 382 6 |                székbe, intvén a többieknek, hogy foglalják el helyeiket,
 383 6 |                        Mondja meg magyarán, hogy meggyilkolták.~- Hogy én
 384 6 |             magyarán, hogy meggyilkolták.~- Hogy én mit mondok, az az én
 385 6 |                    látom eddig hivatalosan, hogy a lõcsei bíró jelen van,
 386 6 |            törvényeink szerint a mai ülést. Hogy miként fosztatott meg lelkétõl
 387 6 |                   esetet, onnan indulva el, hogy már karácsony elõtt is némely
 388 6 |             vármegye feje közt. Igaz ugyan, hogy künn a vadászterületen a
 389 6 |                   Mi csak azt vettük észre, hogy kevéssel ezután egy jajkiáltással
 390 6 |       Ösztönszerûleg odafutottunk, anélkül, hogy az alispán lövésérõl tudomásunk
 391 6 |               késõbb értünk rá konstatálni, hogy õ lõtt. Valaki közülünk
 392 6 |                közülünk még hangoztatta is, hogy menjünk utána és lõjük agyon.~-
 393 6 |          mindamellett integetett a kezével, hogy õ akar szólani. De ez nem
 394 6 |                      szenátortársunk ellen, hogy egy emberéletet, a Görgeyét,
 395 6 |                  városa még elég erõs arra, hogy akivel akar, elbánjon, ha
 396 6 |                    olyan hatalmas lenne is, hogy a felhõket érné a feje,
 397 6 |                     semmi földi hatalom se, hogy egy embert, akinek könnyelmûségbõl
 398 6 |                   hagyják a vérét elfolyni, hogy egy életet, mely nem kíméltetett
 399 6 |             együgyûsége lehetetlenné tette, hogy alapos tájékozódást szerezhessek,
 400 6 |                  már világosan áll elõttem, hogy egy hajmeresztõ és minden
 401 6 |             irányában, amennyiben ahelyett, hogy a sebeit bekötözték és a
 402 6 |                     dideregve panaszkodott, hogy láza van, sõt már odakünn
 403 6 |             kegyelmed. Nem szégyenli magát, hogy éppen attól venné el a szót,
 404 6 |               figyeltem meg, melyik társam, hogy én a róka vagyok, aki a
 405 6 |               melegiben akképp magyarázván, hogy az Gosznovitzer Dávidra
 406 6 |                     tanács, én intézkedtem, hogy kapjuk fel a sebesült bírót
 407 6 |                  olyan sima koponyája volt, hogy korcsolyázni lehetett volna
 408 6 |                származik, világosan mondja, hogy a lõcsei bíró vérének földszerzõ
 409 6 |                Mauks uram sem állhatta meg, hogy bámulatának kifejezést ne
 410 6 |                  tudja.«~- Nem csoda tehát, hogy amint a régi privilégium
 411 6 |              kipróbálni az õsi kiváltságot, hogy végképp el ne nyelje az
 412 6 |                    olyan csendesség támadt, hogy amint Petrás, a varga, tarkóját
 413 6 |                   városnak sincs Európában, hogy használva fölújíttassék,
 414 6 |                szemeit, ami azt jelentette, hogy beszünteti a további harcot.
 415 6 |                    Bibera most arra gondol, hogy árendába veszi ki az új
 416 6 |                    Nustkorb. - Az egyik az, hogy a seb halálosnak látszott
 417 6 |                     az is volt, a másik az, hogy meggyõzõdésem szerint magának
 418 6 |                 beszéde is azzal végzõdött, hogy városa gyarapodásáért kész
 419 6 |        kegyeletlenség hát…~- Mondtam, ugye, hogy ne hagyjuk beszélni - nevette
 420 6 |                  vagy talán már oda is ért. Hogy mindez így történt, némi
 421 6 |              léptekkel indult az ajtó felé, hogy ott künn várja be a szentenciát.
 422 6 |                     élõ rózsa volt betûzve (hogy hol vette most tél közepén!),
 423 6 |                    ügyesen megkapott, jele, hogy nem volt felindulva, és
 424 6 |                   mellére. (Kutya kutyárum, hogy nem fél odaállni - csodálkozott
 425 6 |                tanultam az élet tudományát, hogy mikor bajban vagyunk és
 426 6 |                Azután pedig azt kell venni, hogy mi itt a várost képviseljük
 427 6 |             vethetnénk a szemére mást, mint hogy talán buzgóbb volt a város
 428 6 |                   kellene. Nos, ki állítja, hogy nincs igazam?~Szép kék szemei
 429 6 |           sületlenséget így feltálalni. Jó, hogy tudjuk. Ezentúl majd mindég
 430 6 |                    igen gyakran megtörtént, hogy arany, ezüst és egyéb ércek
 431 6 |                      Az onnan is kilátszik, hogy meg akarjuk egymást enni.
 432 6 |               megérdemli Gosznovitzer uram, hogy fizesse meg a két aranyat.
 433 6 |                      azzal a kijelentéssel, hogy a többit »hozom« (ez meg
 434 6 |                 Nustkorb meghajtotta magát, hogy engedelmeskedik a parancsnak.~-
 435 6 |            voltaképpen összejöttünk, vagyis hogy megbeszéljük a végtisztesség
 436 6 |             indítványozom, tisztelt tanács, hogy a megboldogult a város halottjának
 437 6 |                      Indítványozom továbbá, hogy holtteste a katedrale-templom
 438 6 |                     a boltok becsukassanak, hogy minden élet megdermedjen,
 439 6 |             becsukassanak a város kapui is, hogy a keresztülutazók szekerei
 440 6 |               mintha nem is a régi volna -, hogy az arcképét is meg kellene
 441 6 |                pedig olyan pátosszal szólt, hogy a szívek sebesebben kezdtek
 442 6 |            pofonütik, nem az az elsõ dolga, hogy a megütött helyet borogassa,
 443 6 |                     helyet borogassa, hanem hogy a pofont visszaadja. Lõcse
 444 6 |                  zúgása a tornyokban, hanem hogy még jelen lehet legalább
 445 6 |                 csodamódot és ha gondolják, hogy polgártársainkat megnyugtatja,
 446 6 |                 bánom, szavazásra bocsátom, hogy most bocsátkozzunk-e a kérdésbe
 447 6 |                  tehát felhívom a karzatot, hogy távozzék, kegyelmeteket
 448 6 |                   figyelmeztetem esküjükre, hogy abból, amit itt beszélni
 449 6 |                      s miután meggyõzõdött, hogy ilyen merénylet nem történt,
 450 6 |                     a Mostel uram parancsa, hogy oszoljanak szét, csak egy
 451 6 |                     év óta mámorba ejtette, hogy kilépve szerénységükbõl,
 452 6 |                  bocsátják s viszik piacra, hogy nemesi összeköttetéseket
 453 6 |                   Imre egykori kapitánya. - Hogy még semmit se végeztek?
 454 6 |                      Talán már jönnek. Vagy hogy talán veszekszenek, mert
 455 6 |                  alól el volt söpörve, úgy, hogy kényelmesen lehetett sétálni
 456 6 |               városnak nem az a politikája, hogy fényes kastélyai és kertjei
 457 6 |                     kertjei legyenek, hanem hogy sok ember elférjen és szaporodjék
 458 6 |                    ajtókat törni a falakba, hogy szállást adhassanak neki.
 459 6 |                    a drabantokat, hajdúkat, hogy siessenek oda és fogdossák
 460 6 |                     egyszer-egyszer a célt, hogy híreket jöttek hallani.~
 461 6 |                   másik is újságol valamit. Hogy azt mondja, arról van szó,
 462 6 |     megostromoltatja az ürgelyukat, Görgõt, hogy kifoghassa az ürgét. Leginkább
 463 6 |                 Hulik uram mentegeti magát, hogy hirtelen rosszul lett, kénytelen
 464 6 |                  Nagy kõ esett le szívérõl, hogy a félelmetes szoknyahõst,
 465 6 |                   No persze. Bolond vagyok, hogy a hatóság orrára kössem.
 466 6 |                    Eközben híre száguldott, hogy a villikust, ki a városház
 467 6 |                    egyszersmind elrendelte, hogy rögtön álljon elõ a város
 468 6 |                   Bierglocke! Milyen hamar. Hogy elsiet az idõ.~A kis kotnyeles
 469 6 |                     majd végeznek valamit. (Hogy mit, azt már csak reggel
 470 6 |                     ugatásban (isten ments, hogy olyat bocsátanánk ki a szájunkon),
 471 6 |                    szájunkon), hanem abban, hogy a tanács õrzi a házat és
 472 6 |                     a Görgeyek õsével) ide, hogy a fákat, erdõket irtsák,
 473 6 |                bosszankodva jegyezte meg:~- Hogy lehessen itt verekedni?
 474 6 |                       magyarázta Blom -, de hogy a párbajnál meg ne jelenjen,
 475 6 |                 zabföldeikkel. Csodálkozom, hogy olyan nagyra nézitek õket!
 476 6 |                     gurult Koppen Konrád.~- Hogy van-e annyi? - szólt hevesen. -
 477 6 |               például az a kiváltságuk van, hogy az asszonyaik leülhetnek,
 478 6 |                        Nos, hát ott kezdem, hogy egy szepesi nemes be se
 479 6 |                   Mondhatom, szép polgárok, hogy így beszélnek, mikor a bírájukat
 480 6 |                indítványozta Blom Miklós -, hogy szász szokás szerint legyen-e
 481 6 |          hasonlított a mostanihoz, kivévén, hogy a most kódexekbe foglalt
 482 6 |                   hibáját lelkében belátta, hogy a presztízsének, gavallér-voltának
 483 6 |                  sérelmet, belekényszeríti, hogy még azonfelül üsse, vágja
 484 6 |                  bátorsága, csak annyi van, hogy megölesse magát vagy megölje
 485 6 |                 kihirdettettek a szabályok, hogy aki vívás közben heveskedésében,
 486 6 |                   rohant rá az ellenfelére, hogy kilépett. Ezzel vége volt
 487 6 |                   adott s csakhamar kitûnt, hogy a fiatal Fabricius, mint
 488 6 |                 arra módosította szándékát, hogy egyelõre nem támad, hanem
 489 6 |                  Fabricius, s azt tartotta, hogy a burger kezébe dikics való
 490 6 |                      mit tudta most Görgey, hogy csak a drezdai diák Fabricius
 491 6 |                     egyszer-másszor azt is, hogy van-e tüdeje hozzá.~Ennek
 492 6 |                    lehetne tenni egy ellen, hogy Fabricius gyõz. Fabriciust
 493 6 |                     vezette harag, belátta, hogy a fiatal Görgey nem cselekedhetett
 494 6 |             esetleges vidám gúnyolódásával, hogy »szurok a markodba«. A finta
 495 6 |                    A finta pedig abból áll, hogy a kardot úgy kell emelni,
 496 6 |               erõvel az ellenfél pengéjére, hogy az menthetetlenül kirepül
 497 6 |                  olyan erõsen fogta Görgey, hogy ki nem esett a kezébõl,
 498 6 |               szorgosan vizsgálták egymást, hogy hol a vér.~- A füle vérzik,
 499 6 |                    lépett.~- Igen sajnálom, hogy ilyen alkalmatlanságot okoztam.~
 500 6 |                     vele a Fabricius fülét, hogy a vérzésnek gát vettessék.