Fejezet
1 1 | ostyasütõ vasat.~- Ki volt? - kérdé zordonan.~Senki sem felelt,
2 3 | ám.~- Milyen irányban? - kérdé Verona fojtott hangon és
3 3 | Hát neked mi a bajod? - kérdé az alispán. - Talán a macskákkal
4 3 | itt? Mi történt otthon? - kérdé az alispán meglepetve.~-
5 3 | a halál ellen.)~- Nos? - kérdé az alispán türelmetlenül,
6 3 | Kitõl hallotta ezt? - kérdé sötét pillantással.~- A
7 3 | elsápadt.~- Ki fogatta el? - kérdé izgatottan.~- Bizonyosan
8 3 | konyhasót.~- Mi végbõl? - kérdé az alispán. - Eredj Vlaszinkó,
9 3 | gondolja az ajtót, Baltazár? - kérdé olyan bátortalan, szepegõ
10 6 | nyilvánvaló volt.~- Mit akar ön? - kérdé magyarul. (Eddig németül
11 6 | szól ehhez Nustkorb uram? - kérdé Mostel. - Világosítson fel
12 6 | Bevégezte, Gosznovitzer uram? - kérdé zavartalan, egészséges hangon.~-
13 6 | látták a feleségemet? - kérdé Hulik.~- Itt járkál valahol
14 6 | bennünket.~- Hova sietsz? - kérdé most már Hulik úr nyájasan.~-
15 6 | úr.~- Csak talán nem? - kérdé Fabricius meglepetve.~-
16 8 | gondolod, az életemre törnek? - kérdé csendesen.~- Azt nem mondhatom.
17 8 | másikra.~- No, mi a szó? - kérdé végre.~Mire hátravetette
18 8 | kegyelmed egykori férje ez? - kérdé az asszonytól. - Ráismer?~-
19 8 | bekecsét is, békülékeny hangon kérdé, miközben kihúzta, illegette
20 8 | elõszobában.~- Kivel van? - kérdé az alispán meglepõdve.~-
21 9 | Valami gonosztett? - kérdé János bizonyos megütközéssel.~
22 9 | kezdett dobogni.~- Mit akar? - kérdé mohón.~- Levelet hozott -
23 9 | verejtéket.~- Jönnek? - kérdé újólag az alispán.~- Mennek! -
24 9 | a fogai.)~- Bibók is? - kérdé azután az alispán.~- Hát
25 10| összeszorult.~- Hol van? - kérdé fojtott hangon.~- Sós Jánosni
26 10| édesapja se férhet hozzá? - kérdé Görgey elérzékenyülve.~-
27 10| megyek.~- A Rozáliért? - kérdé a menyecske elszontyolodva. -
28 11| No, mit szól hozzá? - kérdé a kereskedõ.~- Azt mondom,
29 11| korponai kereskedõ restelkedve kérdé:~- Csak talán nem a híres
30 11| bácsi ezt a kislányt? - kérdé meglehetõsen közömbös hangon.~
31 11| hogy még táncoljunk? - kérdé Fabricius, miután elmélázva
32 11| összenevetünk… ahogy szokás.~- És? - kérdé Fabricius - »és?« - ismételte
33 12| jutott eszébe õfelsége? - kérdé a herceg.~Valami különös
34 12| a Mária-kép!~- Mi az? - kérdé Fabricius elgondolkozva.
35 12| tõlem is függ.~- Hogyhogy? - kérdé Klebe úr halkan. - Kegyelmedtõl
36 12| pesztonka.~- Ez a legkisebbik? - kérdé Bibók.~- Ez egyetlen. Se
37 12| Talán ismerõs Görgõn? - kérdé.~- Nem. Sohasem voltam ott,
38 12| tudhatom meg az eredményt? - kérdé Bibók.~- Hova menjek megmondani?~-
39 12| tekintett rá.~- Hát hol van? - kérdé lehûtve.~- Odalent hagytam
40 12| szétterpeszkedve óriásnyira.~- Ez az? - kérdé élénken Nustkorb.~- Ez.~-
41 12| egy percre.~- Mit akar? - kérdé az idegen meghökkenve.~-
42 13| Látásból.~- Miféle leány az? - kérdé az alispán, közömbösnek
43 13| Nustkorb is.~- Hogyhogy? - kérdé Fabricius gúnyosan.~- Bizony
44 13| Mit akar ezzel mondani? - kérdé zavartan. - Kirõl van szó?~-
45 13| georgina-rózsát!~- Mikor volt ez? - kérdé sötéten Fabricius.~- Kedden
46 13| Széna vagy szalma? - kérdé Nustkorb.~- Szalma.~Nustkorb
47 14| Hát igaz, hogy szeret? - kérdé Fabricius hevesen.~- Hát
48 14| kardját:~- No, mi ez? - kérdé Horánszky meglepetve, meglóbázott
49 14| akartok velem, amice? - kérdé közömbösen. - Itt vagyok.~-
50 15| közé.~- Hát jó lesz az? - kérdé szelíden, csendesen.~- Természetesen,
51 15| volt.~- No, mit akarsz? - kérdé mérgesen. - Nem várhattál
52 15| Tudjátok-e, hogy ez gyilkosság? - kérdé szemeinek sötét villámlásával,
53 15| hóhérnak.~- Lesz valami? - kérdé közömbösen a villikustól
|