Fejezet

 1 6 |           szívesen tennék meg). Mostel apó intézkedése valóban meggondolatlanság
 2 6 |              bírt kibonyolódni. Mostel apó egy ravasz hunyorítással
 3 7 |           Klári hozományát, de Quendel apó, akit nagy különcnek ismertek,
 4 8 |         faggatták mindenünnen.~Quendel apó bizony kellemetlen volt
 5 10|                keres maga itt, Quendel apó?~Quendel apó (mert õ volt),
 6 10|              itt, Quendel apó?~Quendel apó (mert õ volt), elsápadt
 7 10|                  mentegetõzött Quendel apó siránkozó hangon, de dicséretére
 8 10|            jóízûen.~Erre aztán Quendel apó rezes, borostás arca is
 9 10|           Quendelné asszonyom?~Quendel apó megrázkódott, mint mikor
10 10|          megkapta a csibukját, Quendel apó a kinyitott ablakra mutatva,
11 10|          lubickolnak a tóban. (Quendel apó hamiskásan hunyorított a
12 10|                az enyém lenne.~Quendel apó megreszketett. Álmot lát-e,
13 10|               fegyverben lesz.~Quendel apó fölugrott, elkezdett föl
14 10|       pernahajdert - fakadt ki Quendel apó. - A minap megbíztam, hajtson
15 11|            végre előkocogott a Quendel apó két lovacskája, melyeket
16 11|                nyaklószíjakat. Quendel apó nem veszti el lélekjelenlétét,
17 11|            mondom, hogy jó lesz.~Klebe apó fölfrissíté orrát egy csipetnyi
18 11|         Tropkót a bábaasszony.~A Klebe apó okoskodása hamar megfordította
19 11|                elvette az eszét. Klebe apó felkacagott.~- Parancsolsz
20 11|                 Olvassa el kend!~Klebe apó belepillantott, átszaladt
21 11|           csodálkozva szemlélték Klebe apó meghunyászkodását, aki pedig
22 11|                a derekát elõtte.~Klebe apó még most se ocsúdott fel
23 11|       egyszerre mindenkit lezúz. Klebe apó pedig megelégedetten dörzsölgette,
24 11|             Nem volt rá szükség, Klebe apó. A kocsin csak annyit fizetek,
25 11|               szégyenletemben.~Quendel apó odaért s barátságosan megrázta
26 11|          Köszönöm szépen - szólt Klebe apó neheztelõn -, hát én vagyok
27 11|        gyaloglunk is - ellenveté Klebe apó aggodalmasan -, hegynek
28 11|               egész mesterség.~Quendel apó nem bírt erre felelni, de
29 11|      kisasszony és hova viszi.~Quendel apó ezek után szintén komolyra
30 11|              hogy lett volna, ha Klebe apó fel nem kiált, rozoga tüdejébõl
31 11|           összekerültünk!~Mire Quendel apó visszaszármazott a malomépület
32 11|             rátérni - folytatá Quendel apó. - Mikor e vendégszeretõ
33 11|                elmesélte, hogy Quendel apó új növendéket hozott. Az
34 12|                 félévenként maga Klebe apó) a szûkebb pátria nevezetesebb
35 12|           falánál van eltemetve. Plech apó, a sekrestyés, egy éjjel
36 12|        mosolygott.~- Találja ki, Klebe apó.~- Csak talán nem…~- Annyit
37 12|              egy liliomvirágban.~Klebe apó ásítani és nyújtózkodni
38 12|                másnap, de hogy a Klebe apó fejében nyoma volt, látszott
39 12|                mondá tréfásan, a Klebe apó kezét szorongatva.~Mondani
40 13|            történt aztán, hogy Quendel apó kikérte Otrokócsy Rozáliát
41 13|              két unokatestvér.~Quendel apó szemügyre vette a kuruc
42 14|               Rozálival, mióta Quendel apó Görgey Pál kívánságára Klöster
43 14|                hang. Hát a kis Quendel apó volt, éppen a terebélyes
44 14|              van.~De már akkor Quendel apó nem volt ott, már akkorra
45 14|                nyilatkozatába.~Quendel apó nem is gyanította, hogy
46 15|                 mert alszik.~*~Quendel apó be se várta, míg az új bíró
47 15| láthatatlanságba a sások közé.~Quendel apó idegesen dobolt ujjaival
48 15|             senki se gondolt a Quendel apó károgásaira.~…Pedig Quendel